Pesti Napló, 1894. május (45. évfolyam, 120-149. szám)
1894-05-27 / 145. szám
145. szám, Budapest, vasárnap __________PESTI NAPLÓ,__________ 1894. május 27. Az agitáció leghatalmasabb eszközei a pénzintézetek. Az igazgatósági tanácsba belevonják a vidéki pópákat és tanítókat, akik az ülésben való részvételért dijat kapnak. Ezek terjesztik azután a vidéken azokat az eszméket, amelyeket itt magukba szívtak. Ez intézetek részvényese csak oláh lehet. Olyan a szervezetük, hogy részvényt csak az kaphat, akinek az igazgatóság engedélyt ad rá. Ha valaki részvényt elad, illetőleg vesz, köteles az igazgatóságnak bejelenteni s az igazgatóság megtartja, vagyis kifizeti a részvény értékét, ha a vevő nem oláh. Az osztalék egy részét kizárólag román iskolai és egyházi célokra fordítják. Oda iparkodnak, hogy az oláh iparosinasok számát szaporítsák, hogy ha lassan is, de idővel az iparos osztály is oláh legyen, így készítik elő a jövőt. És az utolsó évtizedben meglehetősen megszaporodott az intelligenciájuk. Törvénybe ütköző dolgot nem követnek el. Sohasem lehet rajtakapni őket valamin, ami büntethető. Csöndes előkészítése a jövő aspirációk talajának: ez a közvetetlen céleszköz. A szászok inkább a magyarokkal tartanak, mert félnek az oláhok szupremációjától. Az iskolákban sok oláh tanul itt, köztük néhány kiváló tehetség. Ezek mind oláh agitátorok lesznek és annál veszedelmesebbek, mert mind tudnak magyarul. Különben Szászvárosban a nemzetiségi kérdés élére állítva nincs. Magyarnak, szásznak, oláhnak külön kaszinója, külön pénzintézete van, ide sokszor egymásra vagyunk utalva s akkor közös egyetértéssel járunk el, mert egyik nemzetiség sem elég erős arra, hogy a másik kettő fölött fölényt gyakorolhasson.* Egy szász ember, aki előkelő megyehivatalnok, kikötvén, hogy a nevét ki nem írom, mert kellemetlenségtől fél, így nyilatkozott: Az a legnagyobb baj, hogy szaporodik az oláh intelligencia. Nem kellene annyi iskola. Most mindenki megtanul olvasni és olvassa a Tribunát. Szép dolog a kultúra, de az oláhoknak ez hatalmas fegyvert ad a kezükbe. Most még csöndesek, mert nincsen fegyverük. De az első alkalom, mely zavart hoz az országra, fegyveres ellenállásra bírja majd az oláhokat. Azért őrizni kell a katonai raktárakat, nehogy fegyverhez jussanak. Baj az is, hogy a katonaság itt román nemzetiségű. A román ezredeket el kellene helyezni innét még akkor is, ha nem pendülnének egy húron a néppel. El kell őket helyezni azért, nehogy a népet vakmerővé tegye az a jogos vagy jogosulatlan, nem kutatom, de tényleg létező hit, hogy a döntő percben a katonaság vére lesz. Az oláh takarékpénztáraknak is veszedelmes politikájuk van. A legszívesebben adnak kölcsönt magyar földbirtokra, még ha tudják is, hogy az adós nem jól szituált. Sőt akkor még inkább. Mert amikor nem tud fizetni, megveszik a birtokot, így összevásárolnak a vidéken rengeteg sok birtokot, hogy a föld az ő kezükben legyen. Azért a kormánynak rendeznie kellene a hitelviszonyokat, nehogy a magyarok az oláhok politikájának áldozatai legyenek. Ami bennünket szászokat illet, mi az oláhokkal nem tudunk rokonszenvezni. Todor Gyula szászvárosi főszolgabíró. Tegnap beszéltem Todor Gyulával, Szászváros főszolgabírójával, aki a következőkben mondta el véleményét az oláh kérdésről: Nézete szerint a választási törvény reformálása és a közigazgatás államosítása javítana a helyzeten. Ha a cenzus kisebbedik, több oláh választó lesz. Ezek oláh képviselőket fognak választani, ami jó lenne. Egyrészt Budapesten hamar lejárnák magukat az oláhok, másrészt a kormány megnyerhetné a magyar állameszme számára ezeket az elemeket. Ebben az esetben kevesebb lenne Erdélyben az izgató és az oláhok is elégedettebbek lennének. Több lenne az oláh képviselő a szászok rovására, akiknek képviselete a parlamentben megfogyatkoznék. Szükség van az államosításra, hogy a hivatalnokok állása biztos legyen s mindenki szavazhasson meggyőződése szerint. Zavargások mindenfelé. Gyulafehérvár, május 26. Sólyom Ferenc lozsárdi körjegyző ijedten beszélte el nekem, hogy az éjjel a szomszédos oláh községek meg akarták támadni Lozsárd községet, melyben sok magyar lakik. A falu népe az éjszakát a szabadban töltötte, az asszonyok a szőlőbe bújtak. A főszolgabíró csendőrségért telegrafált. A jegyző családjával haza ment Lozsárdra. Én kocsin követtem. Martinesd oláh községben a nép a házak előtt volt. Máskor a kaputos ember előtt az oláhok kalapot emelnek, most mogorván, némán köszöntés nélkül fogadnak. Feltűnt, hogy mind otthon van, noha rendes időben ilyenkor dologban vannak az oláhok. Kocsink megállt. Amikor a jegyző leugrott a kocsiról, három szemközt jött oláh hirtelen befut a házába. A jegyző utánuk siet. Az egyik oláh hangosan igy szólt: — Szépek a magyarok, szépen öltözködnek, de gyengék és igy könnyen végzünk velük. Benn a házban az asszony már várta az urát. Az oláhok nyomtalanul eltűntek. Lozsárdon a magyarok izgatottan várták a jegyzőt, de megnyugodtak arra a hírre, hogy estére csendőrök jönnek. A jegyző házában ezután összegyűltek tanácskozásra Győrffy Ádám biró, Győrffy Lajos másodbiró és Zudor József birtokos. A bíró mesélte, hogy tegnap este hirtelen az a slikkelt szárnyra, hogy Martinesd, Répás, Pád, Tamáspatak és Nagy-Denk községek, amelyek Lozsárdot körülveszik, közös támadást intéznek a magyarok ellen. Az asszonyok sírtak, remegtek, a férfiak pedig nem tudták, hogy mihez fogjanak? Nincs a faluban egyetlen egy fegyver sem. Az asszonyok és a gyermekek a szőlőkbe bújtak s ott töltötték az éjszakát. A férfiak reggelig őrködtek a faluban. Zudor József beszélte el azután a következő dolgokat: A hatóságok lanyhasága és a magyarság közömbössége bátorítja az oláhokat. Nemrég valamelyik oláh magyarul beszélt, a mire egy Petru nevű oláh megjegyezte: — Száradjon el a nyelve annak, aki a magyar nyelvet beszéli. Tegnapelőtt egy oláh ezekkel a szavakkal fogadta a cselédemet: — Most a nyavalya kotor titeket, magyarokat, a félelemtől. A másodbíró beszélte: Feltűnt volt, hogy éjjel az őrök egyetlen egy oláhot sem láttak. Máskor mindig cirkálnak az utcákon. A bátrabb férfiak egész éjszaka vasvillával cirkáltak. Fekete Sándorné elbeszélte tegnapi ijedelmét. Könyörögtem — úgymond — hogy jöjjön a csendőrség. A bíró jelenlétemben összehívta a magyarokat, hogy szervezkedjenek. Zudor vezénylete alatt egész éjjel tíz ember őrködjék, a többiek aludhatnak. Tizenegykor jött a csendőrség.* A Memorandum-perben hozott ítéletet a magyarok nagy megelégedéssel fogadták. A legmegbízhatóbb forrásból megtudtam a következőket: Szászvárosban a Görz vendéglőben minden este együtt vacsoráznak Gregid Temisztokles nyugalmazott őrnagy, Bolgya nyugalmazott kapitány, közös hadseregbeli uniformisban, továbbá Moldován ügyvéd, Mincza, egy nyomda betűszedője és Ardelán pénzintézeti könyvelő. Az őrnagyot májusban nyugdíjazták. Egy tiszti mulatságon ugyanis Moldován üdvözölte tisztban s az őrnagyot állítólag e tisztra mondott válaszáért nyugdíjazták oly hirtelen. A memorandum-per után, Kolozsvár, május 26. úgy beszélik, hogy Lucaciu ügyében átteszik az iratokat az ügyészséghez és kiadják ellene az elfogató parancsot. Lucaciu ugyanis a tárgyalás alatt ,,Abzug a király, éljen a császár!" kiáltásokkal izgatta a népet. Attól félnek, hogy az elitéltek kiszöknek Magyarországból. Bukarestien július elején az oláh liga nagy gyűlést tart válaszképpen a memorandum-pörre. Ott lesznek az elitéltek is és szónoklatokat mondanak. Risztics a memorandum-pörről. Herkulesfürdő, május 26. Néhány nappal a szerb államcsíny előtt elegáns orsóval frakker állt meg a fürdő irodája előtt. A kocsiban Risztics János, a volt szerb régens, a felesége és a fia ült. Amikor nevét a vendégkönyvbe beírták, tréfásan jegyezte meg, hogy inkább szerette volna, ha nevét nem hozzák nyilvánosságra, mert egészen visszavonulva akarna élni, hogy kipihenje magát. Megjegyzése azonban későn volt. Engem kezelő orvosa, dr. Németi mutatott be az öreg urnak, amikor diner után, a rendes pihenő időben, bejött a korszalonba és Gyorgyevits követtel egy félreeső asztalkához ült egy játszma dominója. Beszélgetésünk kezdetén informáltatta magát a memorandum-perről, miután épp az erről szóló tudósítást olvasta. Az a megjegyzésem, hogy orosz kéz és orosz pénz működik közre az erdélyi oláhság dolgában, Riszticset meglepte. — Biztosítom önt, mondotta a russofil hírében álló ex-régens. Oroszországnak eszébe sem jut az, hogy eszméinek rubeleivel Bukarest közvetítésével Magyarországban propagandát csináljon. Mese az egész, amely a Krím-háború után következő években keletkezett és azóta minden alap nélkül folytonosan kisért. A beszélgetés további folyamán az exregens a magyarországi nemzetiségek viszonyairól és a délmagyarországi sajtóról kimerítő felvilágosítást kért és amikor a Mocsonyi által újabban alapított Dreptatea lapról beszéltünk, megjegyezte: — Nekem azt mondották, hogy Mocsonyi egyik rokona magyar miniszter!... — Gróf Bethlen András, a magyar földmivelésügyi miniszter felesége csakugyan Mocsonyi leány, de ez a körülmény éppen a magyarság politikai lojalitása mellett bizonyít. A család küszöbén nem jutnak át a politikai ellentétek. A román Irredenta még egyszer szóba került s ez alkalommal azt kérdezte, hogy a fürdőhelynek melyik része az, amelyet a román intranzigensek maguknak követelnek. Mikor megmondottam, hogy ez a Grama balpartja, megjegyezte: — Nincs is rossz ízlésük. Ez a szebb és gazdagabb partrész. Az által a megjegyzésem által, hogy Garasanin azelőtt a fürdőhely rendes vendége volt, Szerbia ügyeire fordult a beszélgetés. Risztics elutasító mozdulattal mondotta : — Megelőzöm kérdését. Egy esztendő óta nem veszek részt Szerbia ügyeiben s éppen azért a király legutóbbi elhatározásáról és annak következményeiről még találgatásokba sem bocsátkozom. — Mindazonáltal excellenciád az ön által tervezett alkotmány helyreállítása által nagy elégtételben részesült ? — Ez bizonyos értelemben igaz lehet, de nem szabad olyan csalóka reményekben bízni, hogy a radikális szabad alkotmánytól ilyen sokkal szigorúbb törvényekre való visszaesés sokáig megmarad. Az 1888-iki alkotmány népünknek nagyon is sokat engedett, az 1869-diki ma már nagyon kevés. Bizonyára találnak alkalmas középutat, amelylyel állandóan szabályozott állapotot teremtenek. Ezzel Risztics, aki kétszer volt régens és háromszor miniszterelnök Szerbiában, barátságosan elbúcsúzott tőlem. PESTI NAPLÓ. Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy lejáró előfizetésüket mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Egyúttal figyelmeztetjük tisztelt vidéki előfizetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításánál, valamint minden reklamációhoz, lakóhelyváltozás bejelentéséhez és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb felszólalásokhoz egy-egy címzálogot mellékelni szíveskedjenek. A Pesti Napló reggeli kiadásának, mely az előző napon beérkezett összes híreket magában foglalja, tehát a teljes Pesti Naplónak előfizetési ára Budapesten és a vidéken, korán és pontosan házhoz juttatva, az esti lap küldése nélkül: Egész évre............. 14 frt — kr. Fél évre......................... 7 „ — „ Negyed évre................ 3 „ 50 „ Egy hónapra................. 1 „ 20 „ Esti és reggeli lap együtt, egyszerre küldve a vidékre: Egész évre................ . 18 frt— kr. Fél évre ......... 9 „ Negyed évre................. 4 *50 „ Egy hónapra ....... 1 „60 „ Naponkint kétszer, reggeli és esti kiadás különkülön házhoz vagy postán küldve: Budapesten: Vidéken: Egész évre . 18 frt — kr. Egész évre . 20 frt— kr Fél évre . . 9 „ — „ Fél évre . . 10 „ 1f Negyed évre 4 „ 50 „ Negyedévre. 5 »V Egy hónapra 1 „ 60 „ Egy hónapra 1 *70 «. A Pesti Napló esti lapjára külön is elfogadunk előfizetéseket, úgy, hogy ha valaki más újságot járat és megszokott újságától megválni nem akar, előfizethet a Pesti Napló esti lapjára, vidéken negyedévenkint 2 frt 30 krral, Budapesten 2 forinttal. A Festi Napló kiadóhivatala. (Ferenciek tere, Bazár-épület.) KÜLÖNFÉLÉK. Budapest, május 26. — Lapunk legközelebbi száma hétfőn délután jelenik meg. — Személyi hirek. Koburg Klementina hercegasszony tegnap este Kóburgból Bécsbe utazott. — Eötvös Károly és gróf Károlyi Gábor, országgyűlési képviselők, ma este a gyorsvonattal Bécsre utaztak. — Nász a királyi családban. Erzsébet királyasszonyt a holnapi eljegyzésen Stefánia trónörökösné fogja helyettesíteni. Mária Terézia főhercegnő elutazott Bécsből. A trónörökös asszony holnap ugyanazt a gyönyörű jelöltet