Pesti Napló, 1894. június (45. évfolyam, 150-179. szám)

1894-06-28 / 177. szám

18 Budapest, csütörtök ____________PESTI NAPLÓ._____________ 1894. junius 38. 177. szám. papírgyártást, a mecenszéfi pedig az egykor híres tornavidéki házi vasipart fogja felvirágoztatni. A pleternicai vonal a horvátországi őserdők közepén halad keresztül s új területet fog megnyitni az ott jelenleg is virágzó dongakészítő- és egyéb faipar részére. Az Osztrák Államvasutak múlt havi be­vételei — mint nekünk Bécsből jelentik — összesen 7.280,983 forintot tettek, vagyis 480,147 forinttal többet a múlt év ugyane hónapjának bevételeinél. E többlettel együtt az ezidei bevételek össszesen mint­egy három és fél millióval múlják felül a tavalyi megfelelő időszak bevételeit. A személyforgalom az év eleje óta 1.237,835 utassal növekedett s 548,738 forint bevételi többletet eredményezett. Az áruforga­­lalom növekedése 9.127,730 méter mázsa, illetőleg 2.904,402 forint. A május havi nagy forgalom elő­idézésében főképpen a keleti (galíciai) vonalak részesek, mert az orosz határállomásokról való ga­bonahozatal, továbbá a fa- és petróleum-forgalom igen nagy arányokat öltött. A nyugati vonalak forgalmi eredményei kevésbbé kedvezők. Mert bár az áruforgalom emelkedett is 595,650 méter má­zsával , a bevételek mégis csökkentek mintegy 8000 forinttal. Ennek főrészt az az oka, hogy a Németország és Svájc felé irányuló Távitéli forgalom igen erősen cserekent. A gabona és őrlemények kivi­telénél a csökkenés 146,800 métermázsa és a helyi forgalomban 102,700 métermázsa, a bor- és cukorki­vitel pedig 57,000 métermázsával csökkent. Ellenben a szénforgalom 398,200 métermázsával, az ércek és fémek forgalma 88,300 métermázsával és az élő álla­tok forgalma 275,500 méter mázsával növekedett. Ha ez a növekedés mennyiségileg felülmúlja is a tapasz­talt csökkenéseket, az előállott bevételi hiányt még­sem tudta pótolni, mert jobbára oly áruk forgalma növekedett, amelyeknek igen olcsó a fuvardija. Konfliktus a bulgáriai vasutakkal. Annak idején megemlékeztünk volt arról a konfliktusról, amely egyrészt az osztrák és magyar vasutak, más­részt pedig a bulgáriai államvasutak között támadt s amelynek következtében ez utóbbiak a kivételes díjszabások kötelékét felmondották. Azóta sem sike­rült a részes vasutaknak a megegyezés. Minthogy pedig a kivételes díjszabás érvénye e hó végével járt volna le, s a bulgáriai vasutak a meg­egyezés létrejöttét őszintén óhajtják, mint ne­künk Szófiából írják, nyilatkozatot intéztek vala­mennyi részes vasúthoz, amelyben tudatják, hogy a jelenleg fennálló díjszabások érvényét egy hónappal meghosszabbítják. Egyszersmind új propozíciókat tet­tek, remélve, hogy ezeket a magyar és osztrák vas­utak elfogadják. Ezek szerint a vegyes áruk kivéte­les díjszabása érvényben maradna, sőt ennek díjtéte­lei a bútorárukra is alkalmaztatnának. A Szófiával való forgalom kivételes díjszabásai mérsékeltették, ugyanis cukor-, üveg- és agyagáruknál 10.000 kilo­gramm szállításánál tonnakilométerenkint 10 centime, kötéláruknál pedig 8 centim számíttassék. A távol­sági forgalom tarifái változatlanok maradnak. A Déli Vasút igazgatósága jelenti: Június 29-én Péter és Pál ünnepe alkalmából, Budapest Déli Vasútról a magyar vonal Siófoktól kezdődő déli vasúti állomásaira, valamint Fiume, Trieszt és Velence, nemkülönben a bécs, trieszti, karinthiai és tiroli vonalak jelentékenyebb állomá­saira a Budapest déli vasúti pályaudvarról este 9 óra 25 perckor induló 207. számú személyvonatnál rendkívül mér­­sékelt áru menettérti jegyek fognak kiadatni. A fentemlí­­tett állomásokra a közbeeső magyar és horvát állomások­ról is fognak ily mérsékelt menettérti jegyek kiadni. Ezen­kívül a magyar vonal állomásairól igen mérsékelt áru me­nettérti jegyek lesznek Budapest és Bécs déli vasútra ki­szolgáltatva. E menettérti jegyek 15 napig érvényesek és a visszajövetkor az utazás kétszer, tetszés szerinti állomá­sokon félbeszakítható. A Budapestről szóló jegyek naponta válthatók a Déli Vasút városi irodájában (V. kerület, Nádor­ utca 16. szám) a Magyar Államvasutak városi me­netjegyirodájában (Hungária-szálloda) és az indulás előtt az állomás személy­pénztárainál. Az utazásra vonatkozó adatok, valamint a jegyek árai a már kifüggesztett falra­gaszokból vehetők ki. Ezenkívül minden állomáson díjmen­tesen kapható az idén rendezendő kéjutazások jegyzéke. Vasutak közgyűlései. A Bács-Bodrogh vármegyei helyi érdekű vasút ma tartotta évi közgyűlését. Az összes bevétel volt 1893-ban 207,018 forint, tehát 7881 forinttal, 3-9°/o-kal nagyobb, mint az­ előző évben. A tiszta jövedelem 85,903 forint, melyből 85,585 forintot az elsőbbségi rész­vények 3­4 százalékos kamatozására fizetnek ki.­­ A brassó-háromszéki helyi érdekű vasút tegnap tartotta évi közgyűlését. A 131,831 forint tiszta jövedelemből az el­sőbbségi kötvények szelvényeit 40ra százalékkal váltják be s e célra 129,825 forintot fordítanak. A miskolci üzletvezetőség központi tisztviselő­kara, valamint számos kültisztviselő tegnap este Görgey László üzletvezetőségi főfelügyelő tiszteletére 250 terítékű banketet rendezett. Görgeyt sok pohárköszöntővel ün­nepelték. Vasút a Tátrában. A poprádvölgyi vasút Lomnic állomásától elágazólag Tátra-Lomnicig vezetendő helyiér­dekű vasútvonal közigazgatási bejárása már a múlt őszszel megtörtént. De most veszély fenyegeti ezt a Magas-Tát­­rába vezető első vasutat. A napokban dr. Szontagh Miklós, Új-Tátrafü­red tulajdonosa, értekezletet hívott össze Pop­odra, amelyben gróf Csáki­ Gyula szepesmegyei főispán elnöklete alatt résztvettek Raisz Aladár megyei alispán, Hoepfner Gusztáv Ó-Tátrafü­red, dr. Tátray Gergely Alsó- Tátrafüred képviseletében és az érdekelt községek képviselői. Az értekezlet szavazattöbbséggel elhatározta, hogy memoran­dumot intéz a kormányhoz, amelyben kifejti, hogy a Nagy- Lomonic és Tátra-Lomnic közti vasúti vonal kiépítését céltévesz­tettnek, sőt a Magas Tátr­a felé irányuló forgalomra nézve károsnak tartja és helyébe a Poprád-Tátrafüred közt való vasúti útvonal kiépítésére kéri a 160.000 forinttal való hoz­zájárulást törzsrészvények alakjában. A memorandum fel­­fogásától eltérően, a megye alispánja és Ó- és Alsó-Tátra­­füred képviselői kívánatosnak tartják ugyan a poprád-tátra­­füredi vonal kiépítését, amelynek költsége, mert részben fogaskerekűnek kellene lennie, megközelíti az egy millió forintot, de nem a már építésnek induló és szintén helyén való tátralomnici vonal feláldozásával. Annyival kevésbbé, mert ez utóbbi rendes kerékvágányú vonalon Budapest, Bécs és Boroszló felől vasúti kocsik a végállomásik köz­lekedhetnének, az egyre nagyobbodó fürdői személyforga­lom nagy kényelmére, holott a tervezett tátrafüredi kes­keny vágányú vonalon ez ki volna zárva. A memorandu­mot csakis Poprád-Tátrafüred környékének érdekeltjei ír­ták alá. A sümeg-keszthelyi vasút nagybizottsága, mint zalai levelezőnk írja, a napokban Eitner Sándor elnöklete alatt Zala-Szántón gyűlést tartott, amelyen a bizottság tüzetesen megvizsgálta az elkészített részletes terveket és munkálatokat. A bemutatott vasúti terv, különösen Hévíz érdekében, hosszabb eszmecserére adott okot. Hévízre ugyanis szárnyvonal építését határozták el, amely esetben a fővo­nalnak kedvezőbb lejtviszonyai pótolnák a költségtöbbletet, mert a fővonal mindenütt az­ országút közelében, a hegy­oldalban maradna és nem kerülne le a dobogós major mellé, viszont a szárnyvasút egészen Hévízig vinné az oda­szándékozó utasokat. Továbbá a vonalat a gyöngyösi csárdá­tól az országút magasságáig hozták fel és innen kezdve mindenütt parallel halad az országutra. Az eddig aláírt összeg csak közel 90,00 forint. Az alsó-lendva-mura szombat-regedei vasút me­gyei bizottsága — mint vasmegyei levelezőnk írja— utóbb tartott ülésén első­sorban azt a kérvényt vette tárgyalás alá, amely az alsó-lendvai érdekeltség megbízásából az alsó­­lendva-muraszombat-regedei vasút kiépítéséhez Zala megye hozzájárulása végett adatott be. A bizottság egyhangúlag elismerte a vasútvonal fontosságát, a kérvényt azonban érdemileg azért nem tárgyalhatta, m­ert költségvetést nem csatoltak, a nélkül pedig a hozzájárulási arányt megálla­pítani nem lehet. Ennek következtében a vasúti bizottság, hivatkozva a közgyűlés megelőző határozatára, amelyben a hozzájárulást már kimondták, az arány megállapítását a költségvetés bemutatásáig elhalasztani indítványozta ,s a közgyűlés ezt határozatukig ki is mondta. A vasút ügye most úgy áll, hogy mihelyt az érdekeltek a költségvetést bemutatják, a megye a hozzájárulási arány megállapításába fog belemenni, mert arra még nem volt eset, hogy Zala­megye valamely határozatát visszavette volna. Remélhető, hogy az említett s nemcsak Vas- és Zala megye, hanem az egész Dunántúl gazdasági érdekeire oly nagyfontosságú vasút létesítése érdekében a mozgalom ez év őszén az egész vonalon meg fog indulni. A Bregzárd-báttaszéki vasút törzsrészvényeinek jegyzéséhez Báttaszék község 20.000 forinttal, Pilis község 10.000 forinttal, Deés község 50.000 forinttal, Dcsény 20.000 forinttal járul hozzá. Üzletvezetőség Szombathelyen. A szombathelyi vasúti üzletvezetőség épületének terveit — mint vasmegyei levelezőnk írja — dr. Török Sándor polgármester a Ma­gyar Államvasutak igazgatóságának bemutatta. A terveket elfogadták s erre vonatkozólag a szerződést is megkötöt­ték. Most tehát csak az van hátra, hogy mielőbb megkezd­jék az építkezés munkálatait, nehogy az építkezés haloga­tásával az időből kifogyván, 1895. november 1-ére ne legyen képes Szombathely városa az egészségi követelmé­nyeknek megfelelő állapotban rendelkezésre bocsátani az üzletvezetőség épületét. Villamos vasút Keszthelytől Hévízig. A Zalavölgyi vasút kiépítői, mint zalamegyei levelezőnk írja, Keszthelytől Hévízig villamos vasutat terveznek, mely a fő­utca érinté­sével, közvetetten összeköttetésben lenne a keszthelyi vasúti állomással. Ezenkívül úgy Hévizen, mint Keszthelyen vil­­lamvilágítást és telefonösszeköttetést is szándékozik az építőtársaság berendezni, amely — ha csakugyan sikerül — a világhírű fürdőhelyek sorába emeli Keszthelyt. A keszthely-balaton-szent-györgyi vasúttársaság csekély áldo­zattal régen kiépíthette volna már a hévízi villamos vasutat mert Bozzay Pál hévízi fürdőbérlő 10.000 forinttal haj­landó lett volna a kiépítést segélyezni Ez az összeg már maga nagyrészben fedezte volna a nem nagy építő költ­ségeket. A salóvölgyi vasút közigazgatási bejárása — mint zalai levelezőnk Írja — Puky József, kereskedelmi osztály, tanácsos, mint elnök vezetése alatt történt meg. A közös hadügyminisztériumot flausenbergi Brunner Jenő százados, a Magyar Államvasutakat Szily Jenő és Rottmann J. fő­mérnökök, Heim Sándor műszaki tanácsos a kereskedelmi minisztériumot, az engedélyeseket gróf Batthyány Ernő és József, az érdekelt vidékeket Bogyay Máté, Baán Kál­mán, Malatinszky Ferenc, Oltay Guidó és Schorich János, a zala­apáti uradalmat dr. Haudek Ágoston, a keszthelyi uradalmat Kern Ágoston és Barna György, a pacsai járást Gaál Miklós, a keszthelyit Takách Imre főszolgabirák, a keszthely-balaton­szentgyürgyi vasutat Lénáról Ernő királyi közjegyző, Beck Sándor, Hencz Antal és Greiner J., a dunántúli vasutakat Ssárbely Gyula országgyűlési kép­viselő, az előmunkálatok vezetőit pedig Stein mérnök képviselte. A megjelentek észrevételei után a vasútterve­­ket általánosan elfogadták és elhatározták, hogy az építőmunkálatokat még az idén megkezdik. Az építő költségek 1.350.000 forintban irányoztattak elő. A vasút eredeti terve az volt, hogy Zala-Szent-Grót­­tól Kis-Zzomáromig végigmegy a Zala folyó völgyén és tovább folytatódik egész Szobbig. Azonban Somogymegye jónak látta vasutját, Szobbról nem Komár­ városra, hanem Balaton-Szent-Györgyre irányítani és e miatt a zalavölgyi vasút tervét is meg kellett változtatni, legalább azon ré­szén, mely Zala-Apátin innen van. Az alábbi terv szerint tehát a vasút Zala-Apátinál, az országút mellett bekanya­rodik Keszthely felé, azonban a sármelléki nagy domb miatt innét visszakanyarodik . Egerföld és Sármellék közt ereszkedik le a Kis-Balaton lapályára, melyen áthaladva, Fenéken túl megközelíti az országutat, s így párhuzamosan kanyarodik be a szentgyörgyi pályaudvarra, sehol nem érintvén a keszthelyi vasutat. E vasút létesítéséhez eddig a zalaapáti­ apátság 10.000, Zala-Szent-Gróth 4000, Ke­­hida község 2000, Koppány 2000, s Almás 3000 forintot szavazott meg. Pár hét múlva a Keszthely-tapolcai vasút tervei is elkészülnek. A balatonparti vasút ügyében, amelynek élén báró Pattheány Géza, dr. Óváry Ferenc és dr. Szabó Imre kép­­viselők állanak, az alakuló érdekeltségi gyűlés július 1-én Balaton-Füreden lesz. Feltételes megállóhely. A Magyar Államvasutak igazgatóságától kapott értesítés szerint, Aszód és Túra állomások között a 40. számú őrháznál levő Hévíz feltéte­­les megállóhelyen a Budapest keleti pályaudvarba reggel 6 óra 5 perckor megérkező rutkai vegyesvonat éjjel 3 óra 21 perckor utasok fel- vagy leszállása céljából, július 5-étől kezdve feltételesen meg fog állani. A keleti expressz: Budapest, június 27. A lukszusvonatok közül Magyarországot leginkább a keleti expresszvonat érdekli. E vonat Páris és Bécs közöl­­naponkint, onnan Bukarest felé hetenkint egyszer, Kon­­stantinápoly és Szaloniki felé pedig hetenkint kétszer köz­­lekedik. Fontos eszköze a Nyűgat országainak, a Balkán­nal való annyira fontos forgalmának. Kitűnik ez már ab­ból a tényből is, hogy a közönséges gyorsvonat 83—83­/4 óra alatt, a keleti expressz ellenben csupán 65—66*/3 óra alatt teszi meg a páris-konstantinápolyi utat, hasonlókép­pen Párisból Bukarestbe 611 /4 óra, expreszszel 50—51/s óra alatt lehet jutni. Az időmegtakarítás tehát az első uta­zásnál 22—20 százalék, a másodiknál pedig 18—16 százalék. E felette fontos vonatok jelenlegi menetrendje olyan, hogy hazánkat csakis éjjel futják keresztül. A páris-buka­­resti expressz-vonatok a nyugati pályaudvaron éjjeli 1 óra 15 perc és 1 óra 30 perc közt, az ellenkező viszonylatban éjjeli 2 óra 10 és 2 óra 35 perc közt metszik Budapestet, a szaloniki-konstantinápolyi vonatok a keleti pályaudvaron éjjeli 1 óra 35 és 1 óra 45 perc, az ellenkező viszonylat­ban 2 óra 2 perc és 2 óra 15 perc között tartózkodnak. Teljesen lerontja ez az állapot a Zimonyon kilépő vonal forgalmi területével való forgalmunkat. A szerbiai bulgáriai és török hálózattal ugyanis csak két összekötte­tésük van. Az egyik az expressz-vonat, a másik a budapest­­belgrádi gyorsvonatnak megfelelő, a szerb-bolgár határtól személyvonatú összeköttetés. Ha az egyik, még­pedig a fontosabb összeköttetés nem ér semmit, akkor felvirágoz­­hatik-e az összesen két vonattal közvetített forgalom ? Bizo­nyára nem. íme, itt a legegyszerűbb magyarázata a fővárosi statisztikai hivatal által nemrég kimutatott idegenforgalmi hanyatlásnak, amely Budapesten az összes külföldről, de különösen a Balkán államokból leszállt utasok száma tekin­­tetében észlelhető. A fővárosi fogadókban ugyanis leszállt. A tökéletes hanyatlást e számok meggyőzően fejezik ki. És előre is megjósoljuk, hogy ha a forgalmi összekötte­téseket, nevezetesen az expressz-vonatokat nem javítják, akkor e hanyatlás az idei év eredményeiben is kifejezést­og találni. 1889. 1890. 1891. 1892. 1893. Szerbiából 954 1344 1980 1123 1111 Bulgáriából 328 431 506 284 323 Törökországból 432 329 397 287 231 Romániából 1853 1686 1795 1364 1378

Next