Pesti Napló, 1894. szeptember (45. évfolyam, 241-270. szám)
1894-09-01 / 241. szám
241. szám. Budapest, szombat PESTI NAPLÓ, 1894. szeptember'L 3 got és türelmetlenséget. Csak a szabadság talajában prosperálhat ily erőteljes kultúra, a szabadság pedig föltételezi a jogtiszteletet és kizárja az önkényt. De ily hizelgő a priori föltevést nem várunk és nem kérünk a mi vendégeinktől. Ha már itt vannak, nézzenek jól maguk körül. Hisz lesz alkalmuk nemcsak a fővárosban, de az ország különböző vidékein is megfordulni. Járjanak utána, látnak-e ebben a hazában elnyomókat és elnyomottakat; találkoznak-e ebben az országban zsarnokokkal és rabszolgákkal. Győződjenek meg autopszia utján arról, hogy a magyar nemzet a türelmetlenséget gyűlöli, a jogtisztelet kultuszát btenső lelki szükségletből gyakorolja, és hogy az alkotmányos szabadság napja egyformán ragyogtatja áldásait ez állam minden polgárára, tekintet nélkül arra, hogy mily nyelven és mily felekezet szerint áldja Istenét. Legyenek vendégeink e nemzetnek szigorú birái. S ha elnéző méltánylást tanúsítanak kulturhaladásunk fokára nézve, ugv kérlelhetetlen részrehajlatlanság az, amit elvárunk tőlük közállapotaink megbirálásánál. Mert mennél szigorúbb lesz tárgyilagosságuk, annál nagyobb lesz a morális becse annak a rehabilitációnak, amelyben Ítéletük nemzetünket részesíteni fogja. Ily érzelmekkel, ily várakozásokkal ismételjük hódoló tiszteletünket tudós vendégeink iránt. Reméljük, hogy bár múló, de jó emlékét fogják magukkal vinni e napoknak. A mi nemzetünk pedig tartósan fogja megőrizni emlékét e kongresszusnak, amely alkalmat nyújt ez országnak arra, hogy magamagát tisztelje meg, amidőn vendégszeretetet nyújt a higiénikus és demografikus tudomány lelkes és illusztris ápolóinak. progrés sont incompatibles avec ces accusations, car ce n’est que sur le terrain de la liberté quegerment les civilisations des peuples jeunes. La liberté c’est le respect des droits d’autrui, ce qui est la négation mérne de l’oppression. Cependant, nous ne voudrions aucunement que nos hőtes prójugeassent nos questions de politique intérieure. Nous les prions au contraire de s’enquérir par euxmémes des faits. Puisqu’ ils auront l’occasion de visiter notre capitale et une partié du pays, qu’ils exarainent eux-memes ces divergences politiques pour voir si, sur le libre sol de la Hongrie, il existe en réalitó des opresseurs et des opprimés, des tyrans et des esclaves. Nous sommes bien sürs, dans ce cas, qu’ils trouveront que, ce que le Hongrois déteste Ie plus, c’est l’intolérance, et que ce peuple exerce, par un besoin catégorique de son äme, le culte et le respect des droits imprescriptibles des autres. Ils verront aussi que les bienfaits et les avantages d’une liberté constitutionnelle sont répartis d’une fagon égale entre tous les citoyens de ce pays sans distinction de race, de langue et de religion, Que nos hőtes soient nos juges dans ces questions et s’ils reconnaissent avec indulgence nos progrés sur le terrain de la civilisation, nous leur demandons, par contre, l’impartialite la plus absolue, et mérne de la sévérité dans leurjugement politique, car phis leur jugement sera seVére, plus nous aurons chance d’en profiter en faveur de notre réhabilitation. O’est animés de ces sentiments que nous offrons tous nos hommages aux hőtes illustres de la Hongrie et de sa capitale. Aussi espérons-nous qu’ils emporteront avec eux un souvenir qui, bien qu’éphémére, ne laissera pas d’étre agréable. En ce qui concerne le peuple hongrois, il conservera longtemps la mémoire de ce congrés lequel nous aura procuré l’occasion de nous honorer nous-mémes en offrant une hospitalitó cordiale aux travailleurs illustres des sciences. difficile costatare, con i loro occhi pratici la veritá obiettiva, che quelle calunnie sono senza base. I principii della libertá muovano il nostro sviluppo nazionale ed escludano tutte le pratiche del tirannismo e deli’ intoleranza, perché soltanto dal terreno della libertá generanno le civilizazioni dei popoli giovanni. Non é la libertá il rispetto del diritti d’ altrui e non é questo la negazione medesima dell’oppressione ? Non desideriamo esc ere adulati dai nostri ospiti. Se sono qui, si guardino bene loro intorno ; aVranno abbastanza occasione di contemplare non solo a Budapest, main diverse parti dell’Ungkeria. Si persuaderno se trovino nella nostra patria oppressi ed oppressori, tiranni e schiavi. Si persuadino che la nostra nazione odia l’intoleranza, esereita il culto del diritto per un bisogno intimo deli’ animo e che i raggi della libertá costituzionale splendano ugualmente sopra tutti i cittadini di queste stato, senza eccezione sia di religione, sia di nazionalita. Siano i nostri ospiti giudici rigorosi del popolo ungherese. Non siano indulgenti che soltanto verso il nostro progresso culturale. Ma nel giudicare nostra vita politica esercitino un’ implacabile imparzialitá. Piú rigorosa ed obiettiva la loro procedura, piú sara reabilitata la nostra nazione. Ripetiamo con questi sentimenti l’affettu« ose saluto ai nostri cari ospiti. Speriamo che si porteranno con loro grato ricordo dei giorni passati fra noi. La nostra nazione conservera durevolmente in memoria il Congresso, il quale ha dato occasione al Regno a farsi onore dando 1’ospit.alitá ágii apostoli della scienza igienica e demografica. their experienced eye cannot fail to detect everywhere in this country, exludes all oppression and intoleration. Such powerful cultural initiations can only thrive in the soil of liberty; and liberty, which means an altruistic respect of rights, is in the same time a perfect negation of all tyranny. But we do not expect such a flattering a priori predisposition from our guests. "We simply invite them to look about and form an opinion of what they will observe. They will inspect not only the capital, but also have a look at the provinces and thereby ample opportunity to convince themselves as to whether this country is really inhabited by oppressors and oppressed, by tyrants and slaves? By way of autopsy our guests will learn that nothing is more obnoxious and foreign to Hungarian temperament as intoleration, that respect of all rights is its most sacred principle and that the sun of constitutional liberty shads his rays uniformly upon all citizens of this country, be they of whatever tongue, or may they adore their God in whatever rite. "We request our güests tobe severe judges of our nation — politically. We beg for their indulgence considering our cultural progress; but we submit to, and call for, their impartial sentence in regard of our political conditions. We wish them to be rigourous, because their implacable impartiality will bear the highest moral value, and a verdict, resulting of such consciencious procedure, will contribute to rehabilitate us in the minds of foreign nations. With such sentiments and anticipations we respectfully and cordially repeat our welcome to our guests. We hope that the few days they spend amongst us will not pass without leaving an ephemer, but pleasant recollection. The Hungarian nation will ever gratefully remember this Congress which gave us the opportunity to honour ourselves by paying a heartfelt hospitality to the illustrious adepts of hygienic and demographic science. foldjeg ijkajj nationalen $uffcbhmngeg, mie eg Bei un§ fid; ber Söafirnefnnung aufbrängt, fdfliefst gerabemeg jegliche SBillfür urtb jegliche Unbulbfantfeit aug. ©ölelje fraftbolle ftultuvanfak fönnen nur int SSoben ber Freiheit gebeiben; bic Freiheit aber fett bic 3íecfjt»adjtung boraug unb berneint bie SÖilífür. ©iné főlek fc^nxeidjelhafte a priori SSorau§s fefmng mutjjen húr unfercn ©üften jeboeb nicht §u. 2Sir bitten fie nur, offenen SíugeS um fiel) 51t bilden, ©ie loerben ja (Gelegenheit l;aben nicht nur bie §auf)t= ftabt, fonbern auch bie fprobinj fennen 31t lernen; fo möchten fie benn Umfcbau .halten in biefem Sanbe, ob hier Unterbrüder unb Unterbrücfte, ob bier Sbrattnen unb ©flaben 31t fittben finb. 3 m SSege ber Slutopfie mögen fiel; unfere (Gdfte bie Ueberjeugung berfdjaffett, bajj bie mtgarifebe Station ükidjtg fo fuhr bajit, trie bie Unbulbfamfeit, baji fie bie Svecbtgacbtung aus innerem ©eelenbebürfniffe übt unb bafj bie ©onne einer fonftitutionellen Freiheit ihre ©egnungen nieberftrak len lajjt auf alle Bürger bi cf eg ©taateg, oljne Söabl unb ebne Siüdficbt barauf, in meldjer Runge unb naci; ben ©abuttgett toelcber Steligion fie ihren ©ott anbeten. Unfere ©äfte bitten iuir,ftrenge Stifter biefer Station ju fein. Unb menn trir ihre nachfichtige Se* urtfjeilung bezüglich unferer ituiturfortfdvritte am rufen, fo ermarten mir hon ihnen unbeugfatne Parteilofigfeit in ber 33eurtljciiung unferer öffentlichen S3erbältni)je; benn je ftrenger ihre ©acblichfeit fein toirb, befto größeren fittlichen SBertf; toirb für ung bie Siebabilitation babén, melcbe — fo hoffen mir — unferent Siaterlanbe in ihrem Urtbeit 31t 3R)eil mer* ben toirb. Skit folchcn ©mpfinbungen unb mit földjén ©m martungen begrüben mir ehrerbietig unfere gelehrten (Säfte. Sind; hoffen mir, bab fie bon ben in unferer Skitte 311 öerbringenben Sagen eine, menn auch flück tige, fo boci; angenehme ©rinneruitg mit fich nehmen merben. S)ag UngarifcbeSlolf aber mirb ein bauernbeg Slnbenfen bemahren an biefen ííongreb. meld;er unferer Station (Gelegenheit gibt fid; felbft 31t eí;ren, inbem fie ben begeifterten unb illuftren Jüngern ber hhgienifeben unb bemographifdten äßiffenf(haften ben Sribut herj= lidhfter ©aftfreunbfdjaft entrichtet. rua3a aji& ysHama hcthhh, nankpHoe He Tpy^no BOCTa- HOBIITB HeOCHOBäTeABHOCTB TÍXT, K.ieBCTl.. UpH B03BH-ineHiH napioHauBHaro nyBCTBa bb trkomb pa3Mipi>, KaKB 9T0 y nacB 3aMÍTHO, 4ecnoTH3MB h HeiepimMOCTB npocTO neMBicnnru. Tasaa SAopOBaa KjMBTypa B03Moatna TonBKO Ha noHBk cboöoau, CBOÖOAa ace ycAOBÄHBaeTca iiOHTeHieMB irpaBB h HCK.iionenieirB npoH3B0.ia. Ho mh ae ojKHAaeMB h He npocjun» npe.4BapnTe.iBH0 TaEaro .lecTuaro MH'bnin otb Hanmxs rocTet. Pa3i> ohh y nacB, nycTB or.innyTcn. BÍ4B npeACTOHTB hmb cnynaü h noBOA^ noÖHBäTB ne to.ibko bt. ctoahuí, ho h Ha pa3HHXB nyiiETaxB npoBinmin. HycTB cnpaBSTca: ecr& ah y nacB ymeTaíoncie h yrneTenmje, moscho íh BHA'tTB BI> 3T0Ö CTpaníi AeCHOTOBB H paÖOB'B ? HycTB yöijKAaiOTcn chmh bb toitb, hto BenrepcKiü napoAB HenaBHAHTB HeTepmiMOCTB, hto ohb yBaacaeTB npana ApyrnxB H3B CBoera AymeBHoro yoixAeuia n hto y hhcb coAHice KOHCTHTyuiajBHOä cboöoau eAHHaKOBO öpocaeTB CBOÍi ÖAarOTBOpHTeJLBUiÉ CB’liTB na BCÍXB rpaatAEHB rocyAapcTBa, He cnpamuBan: kto na KaKOMB h3HKÍ h ho KaKOity hchobía^híio hoihtch Bory. npociiMB Baca. 6htb cTpormin cyABHMH nanxero HapoAa. H ec,ui n CTaneTe kh.ioctiibhmh KacaTenBHO Hamero Ky.iBTypHaro nporpecca, ho ßyABTe neMmiocepA HHMH CyABHMH Ha CHeTB HamHX'B rOCyAapCTBeHHBTX'B aIjab. TIimb CTpoiKe Barna o6b6ethbhoctb, tívb öoABme öyAeTT, HpaBCTBennan uíhhoctb toü pera0JLiiiTan.ni, cb KOTopoü Bii nanu. HapoAB nOAapHTe. TaiiHMH nVBCTBäMH, TaKHMH OiKHAaHÍHMJI nOBTOpaeici. Hann. cepAenHHt npnBkTt namnM'B yncnniiMT. rocTwiMn. HaA'teMCfi, hto yneceTe ott. nacn Aoopyro, xoTJi n He B’kniyio navjiTi,. Hama, nee napo/],T> He- H3MÍHHO coxpaniiT'B xopomyfo iiaHHTB KOHrpecca, Aaiomaro esry iioboa'b Ha to, htout. oht, necTBOBaai casioro-ce6a rorAa, Korga BcrpinaeTT. x.ikóoco.iBio ysaacaeMnx'B h BUCOKonomeHHHX'B npeACTaBiiTeaet rnrie- HHnecKof n AeMorpa^nnecEot Haynr.