Pesti Napló, 1894. október (45. évfolyam, 271-301. szám)

1894-10-26 / 296. szám

296. szám. Budapest, péntek PESTI NAPLÓ, 1894. október 26. 11 ipar és kereskedelem. Buzahozatalok és búzakészletek. A nem­zetközi gabona piacokon kivétel nélkül rossz a han­gulat, rosszak a gabonaárak is. A készletek ugyanis oly óriásiak mindenfelé s természetesen a kínálat is oly erős, hogy a fogyasztási szükséglettel a kereske­dőknek abszolúte véve, nem lehet lépést tartani. Ha valamely piacon egy millió métermázsa­? idegen gabo­nára van szükség, ott bizonyára két, sőt másfélszer annyit is kínálnak. Igaz, hogy a búzabehozatalok a tengerentúli részekből némi csökkenést mutatnak, de bizony nem azért, mintha ott nem volna elegendő felesle­ges gabona, hanem azért, mivel az amerikaiak sem akar­ják egészen elvesztegetni készletüket, amelyek az ellen­őrizhető raktárakban már most is több mint 8 millió hek­toliterrel nagyobbak, mint a múlt évben voltak. A búzakészletek Európában 26-71 millió hektoliterre, Amerikában 38-66 millió hektoliterre rúgnak; tavaly ugyancsak október havában Európában 33-50 millió hektoliter volt a készlet, Amerikában 28­2 millió hektoliter. Egy hónap alatt az ellenőrizhető gabona­raktárak készletei 6 millió hektoliterrel szaporodtak s most 6337 millió hektoliterre becsültetnek. Ez év elején a készletek 72 millió hektoliterből állottak. Részletes adataink a következők: A folyó évben, azaz augusztus 1-től október hó 17-ig a különböző tengerentúli államokból és Orosz­országból importáltak Európába 2376 millió hektoli­ter búzát, 1893. megfelelő időszakában 26­84 millió hektolitert, 1892-ben 24­43 millió hektolitert. A bú­zaimportból jött: 1894-ben 1893-ban 1892-ben hektoliterekben Amerikából . . 11.344,800 Oroszországból. 8.192,500 Kelet-Indiából . 1.233,800 Ausztráliából . 333,500 Argentínából . 2.668,000 Összesen . . 23.762,000 17.130,300 15.810,800 6.365,500 6.333,600 1.893,700 1.516,700 246,500 159,500 1.203,500 609,000 26.839,500 24.429,600 A buzahozatalokból körülbelül 70—80 százalék Angliába ment és mintegy 10 százalék Németor­szágba. Hivatalos árjegyzés. A börzetanács az Orient magyar tengeri hajós részvénytársaság ezer korona név­értékű részvényeinek tőzsdei hivatalos árjegyzését a mai naptól fogva elrendelte. A szilvakiviteli évad kezdete. A szilvakivitel az idén előreláthatólag kedvezőbben fog alakulni, mint az elmúlt évben; legalább az idei bő szerbiai és boszniai ter­més feljogosít erre a reményre. A kivitel ugyan túlnyomó­­lag Németországba irányul az utolsó években, de a bő termés a fiumei kivitelre sem lesz hatás nélkül. A kivitel jövő alakulása különben főleg Észak-Amerika magatartásá­tól függ, mert a fiumei kivitel háromnegyed részben az Egyesült­ Államok felé irányul. Az utolsó három héten foly­ton érkeznek szállítmányok Breskából, Samacból, Mitrovitz­­ból, Zimonyból és Budapestről, úgy hogy ma már a fiumei raktárakban levő készlet, amely elh­aj­ózásra vár, megha­ladja a 20.000 métermázsát. E raktárállomány nagy része különben már hónapok óta itt fekszik, mert eddig a ki­vitelre nem volt kedvező konjunktúra. Most azonban az export is megindult. Október 14-ig kivittek tengeren 2187 métermázsát, és pedig 1761 métermázsát Hollandiába, 302 métermázsát Angliába, 124 métermázsát Olaszor­szágba és 100 métermázsát New­ Yorkba. Tavaly ez idő szerint még alig volt kivitel. Oroszország gabonakivitele. Pétervárról a ke­­következőket írják nekünk: Az orosz birodalom minden részében igen sok gabona fekszik még kinn a földeken; a csépelt gabona az összes terméshez viszonyítva, alig lehet kétötöd rész. A rossz időjárás akadályozza a cséplést, de gátolja a szántást és vetést is. Az orosz gabona kereslete általában nem felel meg a kívánalmaknak, bár az orosz kereskedők nyakra-főre kínálják az olcsó árut. Nem igen adják meg a vevők a kért árakat, mert attól tartanak, hogy a közeljövőben ismét csökkenni fog a búza, illetőleg a rozs ára. Oroszország gabonakivitele a folyó évben rend­kívül nagy s már az előző kilenc hónapban meghaladja a 390 millió pudot; 1893 megfelelő időszakában kivittek 213 millió padot. Az orosz gabona, mely leginkább búza, rozs, árpa, zab és kukoricából állott, leginkább Anglia, Németország, Belgium, Olaszország, Franciaország felé vette irányát. Szállított Oroszország, Svájc, Dánia, Nor­végia, Svédország és Németalföldre is. Az összes kivitel a következőleg oszlik meg, viszonyítva az előző évhez: január hó 1-től október hó 1-éig kivittek padokban. 1894-ben 1893-ban Búzát . . Rozsot . Árpát . . Zabot . . Kukoricát 94.605.000 18.356.000 63.329.000 27.198.000 9.991.000 Oroszország élelmi­szerekből, azaz túlnyomólag gabo­nából a folyó év első kilenc havában mintegy 250—260 millió rubel értékű árut vitt ki. 1894-ben 1893-ban készlet hektoliter Amerikában .... 36,656,000 28.420,000 Után van Európa­ felé 9.546,800 11.275,200 Anglia készlete . 8.700,000 11.165,000 Franciaország „ , 2.363,500 3.732,300 Belgium „ , 652,500 1.015,000 Németország „ , 522,000 513,300 Oroszország ,. . 4.930,000 5.800,000 Összesen . , 63.370.800 61.920.800 132.585.000 53.074.000 106.251.000 72.662.000 34.779.000 Oroszország külkereskedelme. Pétervárról tele­­grafálják, hogy az Oroszország külkereskedelméről kiadott hivatalos jelentések szerint 1894. január 1-től szeptember 1-ig a kivitel 420,031.000 rubel volt a múlt évi 332,924.000 rubellel szemben, a behozatal pedig 332,984.000 rubel a múlt évi 270,069.000 rubellel szemben. Mezőgazdaság. A vetések állása október 15-ikén a földmű­velésügyi minisztériumhoz, az állandó gazdasági tu­dósítóktól beérkezett jelentések szerint a követ­kező volt: Az októberi gyakori bő csapadék a növényzetre­­rendkívül jó hatást gyakorolt; a korábban elvetett gabona­­neműek megerősödtek s bokrosodnak, még a későbbiek is nagyobbára jól kikeltek. A mezőgazdasági munkálatokat azonban a sok esőzés akadályozta s ennek folytán nem egy, hanem számos helyen a vetés, sőt még a szántás is csak a napokban lesz folytatható. A már elvetett s kikelt gabonaneműek között aránylag legjobban áll a búza. A őszi árpa is elég szépen nő, úgyszintén a rozs és repce is. Átalában véve a vetések jó közepesnek jelezhetők. A kapásnövények jóformán az ország minden részében, kivéve a répaféléket, betakarítottak; az eredmények, amint azt már eleve jeleztük, csekély kivétellel gyenge közepesek voltak. A kukoricatermés hozama országszerte középen alul volt, a termés az országban átlag 4—5 métermázsára tehető kataszteri holdanként. A burgonya közepesen fizetett, amennyiben a termés átlagban megüti a 25 métermázsát A répatermés, amelynek szedése, illetőleg kiásása most folyik, átlagban gyenge közepes volt, helyenkint az ered­mény megközelítette a közepes átlagot. A termés 40—150 méter mázsa között ingadozik. A cukorrépa cukortartalmát dicsérik. Az eső főképpen a takarmányrépán sokat javított. A szőlőket az erdélyi részek kivételével nagyobbára leszüretelték. A termés fele részben kielégítő, részben gyenge és rossz volt, minőségileg nagyobbára kielégítő és jó volt a must. A borokat nagyobb mennyiségben vá­sárolták kiviteli célokból is. A takarmányneműek hiánya miatt csaknem ország­szerte megszűnt a panasz, mivel a sok csapadékra a lege­lők és rétek kizöldültek, s ezek meglehetős jó takarmá­nyul szolgálnak. A szalma és kukoricaszár, a zab és ku­koricán kívül a búza és különösen a rozs is, mint jó erő takarmány nagy mennyiségben fogyasztatik. Kölcsön egy társulatnak. Az arankavidéki bel­­vízlevezető társulat legutóbb tartott közgyűlésén elhatá­rozta, hogy vízvédelmi célokra 150.000 forint kölcsönt vesz föl, s eddigi kölcsöneinek konvertálását jobb pénz­ügyi viszonyok beálltáig elhalasztja. Ugyanekkor elhatá­rozták, hogy a karaházi fölösleges zsilipet lebontatják. Védekezés a peronoszpóra ellen. A belügymi­niszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg, Baja törvényhatósági joggal felruházott városnak a peronoszpora viticola terjedése ellen teendő óvóintézkedések tárgyában alkotott szabályrendeletét megerősítette. Tőzsdék, Budapest, október 25. A berlini tőzsde a legutóbbi napok óta igen nyugtalan. A többi piacokon az irányzat lendülettel halad az emelkedés útján s az árak drágításában igen tekintélyes eredményeket ér el. Az ily módon fejlődő rendkívül erőteljes üzletmenetet azonban minduntalan megrontja a berlini tőzsde hangulata. Tegnap is, ma is kedvező irányzattal indult az üzlet, a forgalom igen terjedelmes volt és az árak is erő­sen emelkedtek, de mindez csak addig tartott, amíg Berlin nem küldte szét jelentéseit. Az orosz értékek­kel erősen megterhelt berlini piac tudniillik sokkal érzékenyebb a cár állapotáról érkező hírek iránt, s miután a tőzsdereform réme is fenyeget , a han­gulat alaposan kedvetlen. A berlini tőzsde pedig a kontinens értéküzletében vezetőszerepet játszik, s e körülmény következtében az ő változásait, a többi piacok is követik. Ily módon történnek aztán a hir­telen fordulatok a hausseból a baissebe. A gabonaüzlet csöndes. A forgalom mérve még mindig igen csekély. A külföldi piacok a tengeri­üzlet iránt kezdenek nagyobb érdeklődést mutatni. A budapesti gabonatőzsde. A mai gabonaüzlet készáruforgalma megmaradt a tegnapi irányzatban. A kínálat mérsékelt, a kereslet pedig ennél is higgadtabban nyilvánul. A búzaüzlet forgalma mindazonáltal növekedett, hanem a lanyha irányzat követ­keztében az árak néhány krajcárral lejebb szállottak. A 15.000 méter mázsát tevő összes forgalomból 1100 méter­mázsa a szerbiai búza forgalmára jut, míg a hazai fajok közül a pestvidékit, a tiszavidékit és a fejérmegyeit vagyononként hozták a piacra. Csak dunamelléki áruból került egy hajórakomány forgalomba. A többi gabonaneműek üzletmenete változatlan. A kereslet és a kínálat egyaránt korlátolt, s a forgalom mérve is alig változott. Az irányzat és az árak a tegnapiak maradtak. Hivatalos felmondások a gabonaüzletben ma nem voltak. Az üzlet részleteiről esti lapunkban van a jelentés. A határidőüzlet lanyha irányzattal kezdődött s ennek következtében az árak is csökkentek. Utóbb azon­ban a vásárlókedv élénkebben nyilvánult s erre az árak ismét visszahelyezkedtek előbbi nívójukra. Sőt a zab ára még két krajcárral drágább is lett. A forgalom mérve va­lamivel növekedett. A délutáni határidőüzletben a forgalom némileg élénkebb lett. A külföldi tőzsdék a tengeriárak javulását jelezték, de ennek nálunk csak csekély hatása mutatkozott. A tavaszi szállításra szóló összes gabonaneműek ára egy­egy krajcárral drágább lett. Zárlatkor maradt: Búza őszre , , , , Búza tavaszra, . , , , Rozs tavaszra . . . . Rozs őszre................... Tengeri május—júniusra . Tengeri októberre . . . Zab tavaszra . . .­­ . Zab őszre ................... 6.30— 6.32 6.74— 6.75 5.74— 5.75 5.31— 5.33 5.90—5.91 6.45—6.55 6.05—6.06 5.82­ 5.84 A budapesti értéktőzsde. A tegnapi baisse csak futólagosnak bizonyult. A külföldi tőzsdék kedvező zárlatai nyomán ugyanis ma ismét a hausse-irányzat jutott felszínre és a szó szoros értelmében féktelenül hajszolta az árakat a magasba. A vásárlókedv oly erősen nyilvánult, hogy a kínálat legcseké­lyebb gyengülésére is forintokkal magasabb árfolyamokat ígért az egyes papírokért. A bécsi tőzsde szilárd hangula­táról szóló hírek pedig még fokozták ezt a hausse-t, úgy, hogy az árak nem fokonkint, hanem nagy szökkenésekkel emelkedtek. Ily módon a magyar hitelrészvény teljes három forinttal emelte árnivóját. Mellette az osztrák papír cseké­lyebb szerepet játszott. Annál vehemensebb kereslet nyil­vánult ellenben az osztrák-magyar államvasut részvénye iránt, mely közel négy forinttal lett drágább. Hasonló­képpen igen kedvező megítélésben részesült a jelzálog­hitelbank és a leszámítolóbank részvénye, s az általános emelkedésekből ezek is kivették részüket. A többi nemzet­közi papíroknál — kivéve a déli vasút részvényét — szintén történtek kisebb-nagyobb áremelkedések. A helyi értékek piacán a hangulat ugyanily irányzatban van. A forgalom igen tekintélyes, s itt is általános az árak emelkedése. A bankrészvények tetemesen drágultak, de különös figyelmet érdemel a városi villamos vasút részvénye, mely a rend­kívül élénk kereslet következtében 261 forintról 277 forin­tos árfolyamra emelkedett. A kereskedelmi bank részvé­nyének ára 1300 forinton maradt. A délutáni üzletben a berlini tőzsde napok óta lanyha hangulata épp úgy, mint tegnap, megtörte a hausse-irányzatot. A berlini hirek Bécs­­ben is ellanyhulást okoztak s a vásárlókedv hirtelen realizáló­ hajlamra fordult. Az árak ennek következtében erősen hanyatlani kezdtek s e hanyatlás, a délelőtti emel­kedéseknek megfelelően, nem fokonként, hanem nagyobb lépésekkel történt. A hitelrészvényeken kívül leginkább az osztrák-magyar államvasutak részvényei szenvedtek na­gyobb árcsökkenést, míg ellenben a bankrészvények ellen­állottak az általános depressziónak. Sőt a leszámítolóbank részvényének árfolyama még drágább is lett. Zárlatkor a hangulat kevéssel jobbra fordult. Az ultima­ prolongáció jól folyik, a pénzviszonyok kedvezők és a reporttételek arány­lag olcsók. A délután két óráig lefolyt üzlet részleteiről esti lapunkban van a tudósítás. Az utótőzsdén a berlini tőzsde kedvetlen hangu­lata és realizálásai a hausse-irányzat továbbfejlődését meg­gátolták, sőt utóbb igen tetemes visszaesésre vezettek. Az érzékenyebb nemzetközi papírokban a kínálat jutott túl­súlyra s az árak általános nívója lejebb sülyedt. A bank­papírok azonban jól tartották magukat. Forgalomba ke­rült: Osztrák hitelrészvény 372.70—371.40, magyar hitel­­részvény 470—469, leszámitolóbank részvény 287.—287.40, rimamurányi vasmű­részvény 267.30, osztrák-magyar állam­­vasúti részvény 377.70—376, városi villamos vasúti rész­vény 267—266.75, jelzáloghitelbank részvény 285.25, déli vasúti részvény 106.25 forinton. Zárlatkor maradt: Osztrák hitelrészvény 372.10, magyar hitelrészvény 469.80 forinton. A következő kötések történtek a nap folyamán. Aranyjáradék, 100, 500, 1000 forint névértékű darabokban adómentes 121.80. Koronaértékű­ járadék, adómentes 96.50. Fiumei hitelbank 145. Pesti magyar kereskedelmi bank 1299—1302. Brassói bánya és kohó-egyesület részvénytár­saság 306—308. Egyesült tégla- és cementgyár rész­vénytársaság 150—154. Felső-magyarországi bánya és koh­ómű részvénytársaság 137—138. Kassa-somodi kőszén­bánya részvénytársaság ideiglenes elismerés 94—95. Kő­szénbánya és téglagyár részvénytársaság 692—697. Ma­gyar aszfalt részvénytársaság 287—288. Salgótarjáni kő­szénbánya részvénytársaság 769—771. Schlick-féle vas­öntő és gépgyár részvénytársaság 285—288. Első magyar részvényserfőző 1495. Határidőre kötött értékpapírok: november hó 15-ére. Magyar koronajáradék 96.70—96.75. Magyar általános hitelbank 470.25—471. Magyar ipar- és kereskedelmi bank 124.25—125.50. Magyar jelzáloghitel­bank 285.50—285.75. Magyar leszámítoló és pénzváltó bank 287.50—287.75. Villamos városi vasút 265.75—267.25. Rimamurányi vasmű 267.25—267.50. Osztrák hitelintézet 372.70—373.50. Déli vasút 106.25—106.60. Osztrák-ma­gyar államvasut 376.50—377.40 forinton. A budapesti terménytőzsde. A zsiradéküzlet menete változatlan. Az irányzat és az árak is a tegnapiak maradtak. A szilvaüzlet is csöndes egyedül a határidőüzletben történt kötés 7,14 forintos kör

Next