Pesti Napló, 1894. november (45. évfolyam, 302-331. szám)

1894-11-27 / 328. szám

8 Budapest, kedd ____________PifiSTI NAPLÓ.________ Ferencet a pedagógia érdekelte leginkább. Pedagógiai kérdésekkel foglalkozott, a nevelés tudományának tanulmányozását tűzte ki céljául, amikor a szabadságharc mozgalmas ideje bekövetkezett. Lángoló szivű fiatal ember volt, s azonnal az uj tanoknak hívéül szegődött. Felhagyott a pedagógiai tanulmányokkal s kardot fogott, hogy a harc mezején szolgálja hazáját. Ez a lelkesült korszak, a szabadságharcban átélt élményei, mondja a szónok, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Salamon Ferencből történetivé vált. A szabadságharc befejezése után még nem szánta magát arra a pályára, amely neki oly sok megérdemlett dicsőséget hozott. Az orvosi pálya iránt érzett vonzalmat, de csakhamar igazi hivatása a hírlapírói pályára térítette. A báró Kemény Zsigmond által szerkesztett Pesti Napló munkatársa lett, ahol eleinte színházi kritikákat irt. Ezekben a kritikákban mindig a jó ízlést és az igazságot szolgálta. Báró Kemény Zsigmond azonban csakhamar észrevette, hogy nem ez az a tér, amelyen maradandó becsű dolgozatokat fog alkotni Salamon Ferenc s reá bízta a lap politikai rovatának vezetését. Ez az új hivatása megismertette a fiatal Salamon Ferencet az akkori politikai körök vezetőivel, s erre az időre esik első történelmi műve: A hódoltság története. Ez volt az első magyar történelmi munka, amely egy korszak történetét az európai politika áramlataiból magyarázza meg. Ezt a munkáját gyors egymásutánban követték a kisebb-nagyobb történelmi művei. Munkássága nem maradt elismerés nélkül, mert báró Eötvös József kinevezte a buzgó történetírót egyetemi tanárrá. Mint egyetemi tanárt bízta meg a főváros Budapest történetének a megírásával; később Salamon Ferenc szerkesztője lett a Budapesti Szemlének. Budapest történetét nem fejezhette be. A harmadik kötet elkészülése után a halál kiragadta kezéből a tollat. A lendületes emlékbeszédet a következő szavakkal fejezte be Szilágyi Sándor : „Történetírásunk ma még nem érte el azt az ideált, amit te annak feladatául kitűztél, de hogy elérje, annak útját te jelölted meg: ha el fogja érni, az oroszlánrész a tied lesz.“ Az éljenzés lecsillapultával, Szily Kálmán főtitkár bejelentette Ormós Zsigmond és dr. Barna Ignác levelező tagok halálát, majd arról számolt be, hogy a kecskeméti Hornyik-ünnepen Vécsey Tamás képviselte az Akadémiát. Elhatározta továbbá az ülés, hogy az 1895. évben Londonban megtartandó nemzetközi földrajzi kongresszuson az Akadémiát Vámbéri Annin és Lóczy Lajos fogják képviselni. Felolvassa azután gróf Teleki Gyula levelét amelyben a gróf Teleki-nemzetség részéről megerősíti Heller Ágostot főkönyvtárnoki tisztében. Azután a főtitkár jelentést tesz a Lukács Krisztina féle 1000 forintos díjról, amelylyel az Akadémia a Magyar hang és alaktan című munkát jutalmazza. A jeligés levelet felbontván, abból Simonyi Zsigmond és Balassa József reáliskolai tanár neve tűnt elő. Az akadémikusok lelkes tapsban és éljenzésben törtek ki, amikor Simonyi Zsigmond neve a jeligés levélkéből kibukkant. A kitűnő tudós, aki a külföldi litteratúrában is tekintélyes nevet szerzett magának, valóban büszkesége a magyar nyelvtudománynak, amely körül, fiatal kora dacára, oly sok érdemet szerzett már. Ez ugyanis már a kilencedik pályadíj, amelyet Simonyi Zsigmond az Akadémián nyert. Majdnem húsz évvel ezelőtt nyerte meg az első díjat, mint alig húsz éves fiatalember. Azóta megírta Szarvas Gáborral együtt a Nyelvtörténeti szótárt, amely hosszú időkig lesz forrásmunkája a magyar irodalomnak. Nagy mondattani munkái: a Magyar kötőszókról és a Magyar határozókról akadémiai koszorúkban részesültek Kétkötetes műve, A magyar nyelvről a könyvkiadó vállalat egyik legszebb és legérdemesebb darabja. Tavaly jutalmazták meg Németmagyar szólások című munkáját, amely most van sajtó alatt s a Franklin-társulat kiadásában jelenik meg. Nyelvtani kézikönyvei az egész országban el vannak terjedve. A Magyar hangtan és alaktan, amelyet az Akadémia ma ezerforintos díjjal jutalmazott, közel hatvan nyomtatott ívén tárgyalja a fölvetett kérdést nyelvtörténeti alapon. A munka hangtani részét Balassa József debreceni tanár írta. Végül bejelentette a főtitkár, hogy újabban Forster Gyula, oly munkák díjazására, amelyek a hazai mezőgazdaság előmozdítására alkalmasak, 12,500 forintos, Tömöri Anasztáz pedig matematikai célokra 10,000 forintos alapítványt tett. Úgyszintén Fürst Jakab egy 1000 forintos alapítványt fizetett be a Krausz Mayer hagyatékából. Nagy Leander hagyatékából pedig 50 forint jutott az Akadémiának. REGENY. F U l“M U S. — Justh Zsigmond hátrahagyott regénye. — QQ (E regény lenyomtatása vagy * fordítása törvénybe ütközik.) — Fáradt vagyok, három órát lovagoltam a Sámsont. Szörnyű kemény szája van. Ma is megugrott volna velem, ha neki nem irányítom egy szántóföldnek, amelynek göröngyei aztán kifárasztották . .. úgy tíz percnyi száguldás után lassú ügetésbe csapott át s végre — tette hozzá felvillanó szemekkel — beadta a derekát. Hát maguk mikor jöttek? — kezdte most már egykedvű arccal. — Tán egy órája, éppen csak a Tominál voltunk fenn, meg az újításokat néztük meg. — Igen, még a sattel-kammert mutatom meg nekik, meg az új lovardát. Az egyik tán itt maradhatna velem. Tán maga, Gábor, Lőrinccel eleget élveztem már e téren... nevetett föl hangosan. Tomi és Lőrinc (az utóbbi kissé sértődve) folytatták útjukat, Gábor meg leült melléje. Pár pillanatig, amíg amazoknak a léptei elhangzottak, hallgatott mind akettő, majd Lolly szólalt meg: — Rég nem láttam. — Innen-onnan két esztendeje. — Hosszú idő. Emlékezik, miről beszéltünk utolsó este, a Kázmér installációján? — Emlékszem. — Tudja-e, hogy akkor nekem sok mindent beszélt és pedig olyan nyelven — hogy akkor azt még nem érthettem. Ma már felnyíltak a szemeim... — A szerelemről beszéltem. — De nem a maga szerelméről, mondja, ismer ma már? — Nem tudom, mennyit változott. — Miért nem mondja, hogy nem tudja, menynyivel lettem jobb, mint voltam... Rosszabb lettem. Erőszakosabb vagyok, mint voltam, tele vagyok szeszélylyel. Ha férfinak születek, tán lesz belőlem valami. .. Asszonynak születni! .. . azt hiszi, mint fiatal leány, élek ? Élet ez ? Ezek nem értenek, s én erőtlen vagyok. — Nem értik? Hát értesse meg magát. — Kivel? — Azzal, akit majd megszeret. — Én szeretni? Ugyan kit? — kérdte büszkén kihúzva a derekát. — Én ... én? Azt hiszi, szeretni tudnék ? Hideg vagyok, mint a jég. . . nézzen a szemembe, úgy nézek én ki, mintha, szeretni tudnék ? — És szembenézett Gáborral. És Gábor úgy látta, mélységes szerelem beszél a szemeiből s amellett mégis úgy érezte, hogy az a lány, midőn hazugnak akarta volna feltüntetni magát, igazat mondott. Hidegnek hazudta magát s valóban az volt. — Nem ismeri önmagát. — Azt hiszi? — felett gúnyosan a lány sarkának egyik szélét megvetően lehúzta. — Lássa, Gábor, maga érdekel, magának szívesen elmondanék egyetmást.. . . beszélnénk arról, amit én magamról és az életről hiszek . . . Ezek ? Untatnak. Adjon egy cigarettet. Köszönöm. Egyszer majd este beszélünk mindenről. Jöjjön, menjünk most utánuk, kiváncsi vagyok, a sógor mi mindent hadart már azóta össze Lőrincnek . . . Azt úgy se fogja megbocsájtani, hogy magát egy pár percre lefoglaltam. Az uj lovardában találták meg őket. Tomi a porond közepén ágált, Lőrinc meg áhitatos arccal hallgatta. — No látjátok, fiuk, ez az uj lovarda ... Az a páholy ott szemben, a nézőknek van fentartva. Ha van kedvetek, rendezhetünk egyszer carousselt, Lolly pompásan lovagolja a magas iskolát, Hanzi kitűnő akrobata és reitspringer, Lőrinc ugrató iskola, én bohóc . . . — Igen, te bohóc leszsz, — mondta Lolly nevetve — érdekes, épületes látvány lesz, és Mici nem lép fel szintén? — Ugyan ne csúfolódj. Hisz te legjobban tudhatod, hogy az ilyen carousselek most mennyire divatban vannak. Nézd a Molier-félét Parisban, az egész társaság részt vesz előadásain, hisz tudod, hogy Térésé hercegné is rendezett egyet tavaly Pardubitzban és te nevetsz ? Hiszen tudom, hogy te is lovagoltál egyszer a bécsi carousselen. — Édesem, én nem cirkuszodon, hanem rajtad nevetek. — Ah, dear lady, ez már más... Ezt megbocsájtom ... De tán menjünk, a Mici bizonynyal vár reánk. Menjünk, azóta tán már fel is öltözött. — Igaz, menjünk. Én hamarosan átöltözöm, aztán feljövök a szalonba. — Ezzel Lolly katonásan megcsóválva feje felett az ostort, üdvözölte a társaságot és kisietett a lovarda hátulsó ajtaján. Tomi meg a fiuk a kastély felé tartottak. A nagy terraszon óriás kasmir-kendőkbe burkolva Mici grófnő tűnt fel, aki meglátva őket, integetett nekik valamit. Mit? Nem értették meg. Felérve a terraszra, idegesen fogadta őket. (Folytatása következik.) Törvényszék. Bírósági kinevezések. A király Biró Vilmos máramarosszigeti törvényszéki birót a szegedi ítélőtáblához bíróvá, Filleky Endre dunaszerdahelyi járásbirósági albirót a kapuvári járásbírósághoz járásbíróvá, Péter Gyula szegedi ítélőtáblát tanácsjegyző albirót a pancsovai törvényszékhez bíróvá, Megyery Dezső pécsi járásbirósági jegyzőt a gyönki, ifjabb Székács Pál mohácsi járásbírósági jegyzőt a dárdai, Bányász József szolnoki járásbírósági aljegyzőt a perlaszi és dr. Boán Árpád rózsahegyi gyakorló ügyvédet a perlaki járásbírósághoz albirákká nevezte ki. A közjegyző fegyelmi ügye. A temesvári törvényszék fegyelmi tanácsa ma foglalkozott Bésán Mihály lugosi közjegyző fegyelmi ügyével, akit azzal vádolnak, hogy támadó cikket íratott Jakabfy főispán ellen. A cikkben többek közt az volt elmondva, hogy a főispán házi zsidókkal véteti körül magát és hogy rokonait ülteti be a hivatalokba. A mai fegyelmi tárgyalásra a vádlott közjegyző Komjáthy Béla védővel jelent meg. Bésánt a fegyelmi bizottság ötszáz forint bírságra ítélte. Négyszeres bigamia. A budapesti törvényszék Schnitzer József 57 éves gyárfelügyelőt, aki egymásután ötször lépett házassági frigyre, négy rendbeli bigamia miatt tizenegy havi fogházra ítélte, a királyi Tábla helybenhagyó ítéletét ma hirdették ki a soknejű ember védője dr. Schönfeld Arthur előtt. Maga a vádlott időközben ismeretlen helyre távozott. Sikkasztás az Adriánál. Az Adria biztosító intézetnél elkövetett sikkasztások következtében a rendőrség letartóztatta Krausz Henrik intézeti tisztviselőt. A rendőrség kérelmére a királyi ügyészség hozzájárult ahhoz, 1894. november 27. 328. szám, hogy Krausz az előnyomozat tartama alatt továbbra is a rendőrség foglya maradjon. A csőd. Vétkes bukás miatt vonta ma felelősségre a budapesti büntető törvényszék Grecsák István és Komjáti Jenő kereskedőket, a Grecsák és Komjáti bukott cég beltagjait. Azzal védekeztek, hogy nemcsak üzleti veszteségek érték őket, hanem egy nagyobb lopás is siettette bukásukat. A törvényszék a vádlottakat, akiket dr. Wolf Vilmos és dr. Farkas Ármin védett, fölmentette a vád alól. Coroianu Kolozsvárott. Coroianu Gyula, aki tudvalevőleg a szegedi államfogházban tölti közel háromesztendei fogságát, ma, mint kolozsvári levelezőnk táviratozza, rövid tartózkodásra odaérkezett. Holnap lesz ugyanis okmányhazaisítási perének végtárgyalása, amelyet már több ízben elhalasztottak. Cordiánua nem látszik meg a rabság, sőt inkább feltűnően meghízott az államfogházban.. Vilmos császár kegyelme. Vilmos császár, mint Potsdamból táviratozzák, a maga jószántából, kegyelmi kérvény nélkül megkegyelmezett Polstorfnak, a Kladderadatsch szerkesztőjének. A Csebinác pör. Belgrádból megcáfolják azt a hírt, hogy a Csebinác pör vádlottjai, akiket tudvalévően fogva tartanak, szökést kísérlettek volna meg. Sport. X Grolf Batthyány Elemér utóda. A Magyar Lovaregyesület december 10-ikén este tíz órakor ülést tart. Ezen az ülésen választják meg az állásáról leköszönt gróf Batthyány Elemér helyére a Lovaregyesület új elnökét. Nemzetközi korcsolyaverseny Budapesten. Mint egy bécsi táviratunk jelenti, a bécsi Nemzetközi Korcsolyázó Egyesület elhatározta, hogy az idei nemzetközi bajnokversenyt Budapesten fogja tartani és pedig január első napjain. A nemzetközi bajnokságot ezúttal Engelmann Ede bécsi és Ericson stockholmi korcsolyásoknak kell megvédeniük. Az első versenynap január hatodikán, a második hetedikén lesz. A programm tehát részletesen meg volna állapítva, csak még azt nem tudni, hogy hol lesz voltaképpen a verseny, mert a városligeti tavon folyó építkezések miatt ezideig még korcsolyapályája sincs Budapestnek. Eddig legalább nem hallani új pályáról, s így úgy látszik, hogy az élelmes igazgatóság a Korcsolyázó Egyesület valamennyi hatezer tagját a szűk mesterséges jégpályára akarja szorítani. Angol jockeyk Magyarországon. Amióta a versenydíjak nálunk is megnagyobbodtak, a legkiválóbb angol jockeyknak sem derogál, hogy otthagyva Epsomot, Newmarketet, Tatán, Alagon vagy Káposztásmegyeren vállaljanak szolgálatot. A híres Fred Barret után jövőre a még híresebb George Barret telepedik meg Magyarországon, aki hosszú évek óta mindig Anglia legelső jockeyi közt szerepel. Szemere Miklós szerződtette istállójához a világhírű lovast s igy Eltolinak, a Szemere-istálló Derby-krackjének kilátása nagyot emelkedett nemcsak a Derbyre, hanem a jövő év összes nagy versenyeire. Barret 49 kilogrammal lovagolhat. A Péchy-Üchtritz-istállónak is Angliában keres jockeyt Milne trainer, és pedig a legkiválóbbak közül, mert Smith elsősorban a Fesztetichistállóhoz, másodsorban Blaskovich Miklós istállójához van szerződve. Egyedi Artur is Angliából pótolja a szolgálatából megvált Pachet.