Pesti Napló, 1895. augusztus (46. évfolyam, 208-238. szám)

1895-08-15 / 222. szám

222. szám. Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ 1895. augusztus 15.­­ tér. A magyar büntető törvénykönyv szerzője, Csemegi Ká­roly volt kúriai tanácselnök ugyan úgy nyilatkozott, hogy az elévülés ki van zárva akkor, ha a vizsgálat folytatódik és a magyar rendőrség nyomozása az értékes postaláda eltű­nése óta sohasem szünetelt. De csakis a rendőrség nyomozott, ennek a vizsgálati eljárása pedig sohasem akadályozhatja meg az elévülést; csak akkor, ha az illetékes bíróság ve­zeti a vizsgálatot, nem évülhet el a bűntett. És ekkor is a vizsgálatot határozott személyek ellen kellett volna vezetni, mert különben illuzóriussá válhatnék az elévülés intéz­ménye, ami a modern törvényhozás szellemének semmi esetre sem felel meg. Csombor úrhoz a büntető bíróság nem fér­het hozzá, legfeljebb hogy a kincstár polgári per útján be­hajtja követelését. De hát ily körülmények között mi lesz Csombor bűn­társával, a selvei gróffal, Supisics Jóska úrral? Supisics osztrák alattvaló s ezért a magyar büntető­biróságnak nem fogják kiadni. Minthogy ez esetben oly bűntettről van szó, amelyet egy belföldi osztrák honos külföldön követett el, az osztrák büntető­bíróság fog ítélkezni fölötte. Az osztrák bíróságnak az osztrák büntetőtörvénykönyv szerint kell el­járni és ez tíz évben állapítja meg az elévülési időt. Azon­­ban az osztrák büntető­ törvénykönyv 229. §-a akként ren­delkezik, hogy az elévülés csak arra vonatkozik, akinek e bűntettéből már semmi haszna sincs, és ameny­­nyire a bűntett természete engedi, erejéhez mérten megtérítette a kárt. Minthogy pedig Supisicsnek még ma is volt haszna a bűntettből és a kárt meg nem térítette, világos, hogy Supisicsre nézve még nem évült el a bűn­tény s most már el sem évülhet. Furcsa látványra lehe­tünk elkészülve: Magyarországon, amelynek modern bün­tető törvénykönyve a kár megtérítésének momentumát nem ismeri, a főbű­nös menekül, Ausztriában pedig a bűntársát elitélik. Igaz, hogy a semmitőszék párszor már úgy dön­tött, hogy a kárt közvetetlenül az ítélet meghozatala előtt, tehát a tizenkettedik órában meg lehet téríteni, és ebben az esetben mégis elévült a bűntény, miáltal a tettes meg­menekült a büntetéstől. De ezek a döntvények amellett, hogy a semmitőszék már ezekkel homlokegyenest ellenkező döntvényeket is hozott, a törvény szempontjából élénk kifogás alá eshetnek. F­ő­város, *­UJ tanácsjegyzői állások. A fővárosnál hat új elsőosztályú tanácsjegyzői állás szervezésére van szükség az állami anyakönyvvezetés ellátása végett. A főváros ki­jelölő választmánya ma délután Ráth Károly főpolgármes­ter elnöklete alatt ülésezett, hogy az új állásokra pályázók képesítése fölött határozzon és a jelöléseket megtegye. A minősítések után a bizottság első helyen jelöli a következő­ket: Eszláry Sándort, Rózsavölgyi Antalt, Márkus Imrét, Marich Gézát, dr. Bogisich Árpádot és Amtmann Gézát; második helyen: Komáromiy Ignácot, dr. Melly Bélát, Pi­­perkovits Bátort, Rengi Dezsőt, Kállay Jenőt, dr. Baintner Tivadart; harmadik helyen: Gergely­ Sándort, Földváry Antal, gróf Fesztetics Gézát, Perger Ignácot, Ráth Aladárt és dr. Komlóssy Gyulát. * Az utcák rendezése. Az egyre épülő Belváros­ban legközelebb a Kossuth Lajos-utca rendezését fogják megkezdeni. Az utca szabályozásának terveivel ugyanis a fővárosi mérnöki hivatal már teljesen elkészült. Az utcát a Dunáig meghosszabbítják s körülbelül annyira kiszélesítik, mint a Kerepesi-ut. A mérnöki hivatal tervei szerint ezen­kívül olyan magasra töltik, mint amilyen magas a Kere­­pesi-ut, továbbá újra aszfaltozzák és a gyalogjárók szélére fákat ültetnek. A Papnövelde-utca aszfaltozását a Zöldfa­utca és az Egyetem­ tér között ma befejezték s az utcát holnap megnyitják a közlekedésnek. * Az Ország­ház környékének rendezése. Az állandó országház környékének szabályozása tekintetében a döntést eddig a költség kérdése nehezítette meg. A kor­mány legújabb megállapodásával ez a nehézség elhárult s ez okból a fővárosi közmunkák tanácsa az ügy sürgőssége miatt e hónap 22-én rendkívüli ülést tart, hogy e szabá­lyozás kérdésében véglegesen határozzon. Szính­áz és zene. * A Nemzeti Színház megnyitása. A Nemzeti Színházat két hónapi szünet után, vasárnap, 18-án, a ki­rály születése napján nyitják meg, Jókai Mór Arany ember című színművével. A megnyitó előadáson Tímea szerepét Török Irma fogja játszani ezúttal először. * A megnyíló színházak műsora. A Nemzeti Színház első heti műsora a következő: Vasárnap: Az arany­ember ; hétfőn: Napámasszony; kedden: Az ember tragé­diája; szerdán: A Pont-Riquet család; csütörtökön: Két év múltán: Csók; pénteken: Egy szegény ifjú története; szom­baton: Pry Nál; vasárnap: A cigány. A Népszínház e heti műsora: Pénteken: Sárga csikó; szombaton: Próbaházasság; vasárnap: Falu rossza.­­ Miniszterek a színkörökben. A Budai Szín­körben A takácsok mai előadását báró Bánffy Dezső mi­niszterelnök is megnézte egy procentum-páholyból. A Vá­rosligeti Színkörnek szintén illusztris vendége volt Erdély Sándor igazságügyminiszter személyében, aki az Oh drága Margaréta című bohózata előadását hallgatta végig.­­ A Népszínházból. A Népszínházban augusztus második felében több vidéki színész és színésznő fog ven­dégszerepelni. Fellépnek: Ligeti Mari, Sipos Etel, Hatvani Edéné, Szilágyi Béláné, Dajka Balázs és Follinus Aurélné. — Az operett-előadások a jövő héten kezdődnek, a hétfőn színre kerülő Királyfogással, amelynek fő női szerepét Ligeti Mari, a kassai színház tagja játsza. — Komáromi Mariska e hónap vége felé lép fel először Hoffman me­séiben, amelyben a tenor szerepben Arányi Dezső, az Operaház tagja fog vendégszerepelni. * Ötven éves színészi jubileum. Komáromi­ La­jos, a Nemzeti Színház veterán művésze, a jövő hónapban üli meg színészkedésének öt­ven éves fordulóját. A jubiláló művész ekkor lép utoljára a Nemzeti Színház deszkáira s eljátsza Bánk bán címszerepét, amelyet 1848-ban játszott először ugyanezen a színpadon.­­ Az elbűvölt babák. A városligeti Vaudeville­színházban ilyen című látványosságot adnak. A látványos­ságban a most Budapesten időző liliputi-csoport is fellép. A Nemzeti Színház programmja: Budapest, augusztus 14. A Nemzeti Színház igazgatósága, a színház megnyi­tásának küszöbén, kiadta ma azt a félhivatalos bulletin-jét, amely tájékoztatni akar az iránt, hogy milyennek kontem­­plálja az igazgatóság a rá következő új színházi évadot. A millenniumra való előkészületekről a bulletin egyetlen szó­val sem emlékezik meg. Az igazgatóság programmja egyéb tekintetben se valami nagyon biztató s még mindig egy elárvult állapot­ban levő műintézetre mutat. Megtudjuk egyébiránt ebből a programúiból, hogy az évad első újdonsága szeptember második felében Sullermann Pillangó-csata című vígjátéka lesz, melyet a múlt évben adtak először a bécsi Burgszinházban s melyet Márkus Miksa fordított le magyarra. A főszerepeket Vizváriné, Csillag Teréz, Lánczy Ilka, Cs. Alszegi­y Irma, Újvári, Náday, Ivánfi és Zilahi játszák. Abonyi Árpád Zách-család című tragédiája október­ben kerül színre. November hónap újdonsága ifj. Dumas Sándor, A nők barátja című színműve lesz, melyet Kürthy Emil fordított le. Decemberben Ibsen Kis Egolf-ja, vagy Echegaraynak valamely meg nem nevezett új darabja és Koroda Pál Alkibiadesz című drámája kerül bemutatóira. Ezeken kívül, mondja a bulletin, a következő eredeti és idegen darabok állanak az igazgatóság rendelkezésére: A holló, egyfelvonásos vígjáték Kabos Edétől. Péntek este egyfelvonásos szinmű Szomory Dezsőtől, Ovidiusz szinmű három felvonásban Somló Sándortól, Herczeg Ferenc is be­fejezett egy új társadalmi szinművet, amelyet a legköze­lebbi napokban fog az igazgatósághoz benyújtani. Az idegen művek közn­t megszerezte az igazgatóság Coppée A koronáért című öt felvonásos verses drámáját, amelyet Ábrányi Emil fordított magyarra, és Sardou An­drea címü színművet. Fölelevenítésre várnak Toldi István Cornélia című színműve, a címszerepben P. Márkus Emíliával, Tóth Kál­mán Dobó Katica címü történeti vígjátéka és Csiky Ger­gely Spartacus­ a. Az idegen darabok közül Egy pohár víz, A nagy Galeotta, a Benoiton család és a Rantzauk, Shaks­­pere darabjai közül a műsoron levőkön kívül újra színre kerülnek Hamlet, Julius Caesar, Lear király, Sok hűhó semmiért. Moliéretől a Misantropon kívül Nők iskolája, Ar­­nolphe szerepében Vizvári-val és a Tudós nők. A magyar történeti darabok közül sorra veszik újra Szigligeti Trónkereső­jét, Dobsa IV. László-ját és Rákosi Jenő Endre és Johanna című tragédiáját. Honvédelem. 4- A honvédfőhadparancsnokság épülete. A honvédelmi minisztérium tőszomszédságában most építik a honvédfőhadparancsnokság új palotáját, amely jövő tavaszig elkészül. A palota főhomlokzata a dísztérre fog nézni és monumentális lesz. Ezzel az építkezéssel kapcsolatosan a honvédelmi minisztérium palotáját is megtoldják egy szárny­­részszel. A Honvédtisztek gyakorlata. Azok a honvéd­tisztek, akik a honvédelmi miniszter felszólítására tényle­­gesíttetik magukat és az elméleti vizsgálatokat le is tet­ték, ma a terepfelvételi és harcászati gyakorlatokat is be­­végezték és holnap már bevonulnak csapattesteikhez. + Új hadnagyok. A bécsújhelyi katonai akadémia növendékei közül, mint egy táviratunk jelenti, 143-at fog­nak hadnagyokká kinevezni. A jövő tanévben Henrik főher­ceg a második és Don Pedro herceg a harmadik évfolya­mot fogja végezni. Sport. X Nyári lóversenyek. A holnapi programmon a Szent István-díjon kívül egyetlen jelentékeny programm­­szám sincs, csupa kisebb handicapek és nyeretlen verse­nyek, amelyek azonban tekintve a sikerült nevezéseket, finish tekintetében jóval érdekesebbek lehetnek magánál a Szent István-díjnál is. A megnyitó handicapben tizenhárom ló indulhat, s ezek közül Monopol, Vedero, Baronin és Grisette a legjobbak. A kétéves nyeretlenek versenyében Jokernek, Bimetallistnak, Gladysnak és Pasiphaenek lesz­nek nagyobb számú hívei, a claiming-stakes gyenge kva­litású nevezettjei közül pedig Rózsika, Kokárda, Saturn és En­vam­ a legtűrhetőbbek. A többiekre nézve, kivéve a Szent István-díjat, amelylyel alább bővebben foglalkozunk, a következőket hiszszük az egyes futások kilátásokkal bíró jelöltjeinek: Handicap, Baronin, Vedero, Monopol. Nyeretlenek díja: Joker, Miss Candlestick, Gladys. Claiming-stakes: Bursch, Saturn, Rózsika. Gátverseny: Lebaudy-istálló, Angostura, Anicza. Nyeretlenek versenye: Phryne, Wilis, Toros. Verseny handicap: Clarion, Sir Blaso, Bátor. X­IIJ versenypálya Alagon. A fővároshoz közel eső Alagon, ahol az űrlovas szövetkezet tartja lóversenyeit, nevezetes njítások történtek az idei nyáron. A régi pálya helyett közvetetlenül a vasút mentén új versenypályát,ren­deztek be s fölépítették a tribünöket és a totalizatőrük házikóit. Ezenfelül víztorony is épül az új versenypályán, amelyet még az őszszel megnyitnak. A Szent István-díj, Budapest, augusztus 14. Holnap, Nagy Boldogasszony délutánján dől el a hetedik Szent István-díj, az az impozáns nagy verseny, amelyet egy kis túlzással szeretünk a mi Epsom-Derbynk­­nek vagy a mi francia Grand­ prixnknek is nevezni. Pedig a kettőhöz csak annyiban hasonlít a mi Szent István­­díjunk, hogy valamint azok, így ez is legnagyobb eseménye egy ország sportéletének, és éppen úgy, mint azokat, sze­retjük ezt is nemzeti ünnepnek tekinteni: a magyar ló­­tenyésztés és a magyar lóversenysport nemzeti ünnepének. Más hasonlatosság nincsen köztük semmi, mert amíg ama­zok ideáljai a nagy versenyeknek, amelyekben a legjobb mindig győzhet, addig a mi Szent István-díjunk meglehe­tősen rosszul kigondolt, csenevész kis versenyecske, amely­ben a legjobb csak ritkán győz és csakis akkor, ha az a legjobb nagyon-nagyon sokkal különb a többi összes lovak­nál, amelyek a 80,000 koronás díjért versenyeznek. A Szent István-díj rossz propozíciója, amelylyel most n­em akarunk bővebben foglalkozni,sokszor megboszulta már magát, s ezek a propozíciók nemcsak hogy megmaradtak, hanem még a millenniumi nagy­díjért való versenyt is ennek a mintájára szabták, így legalább elérheti a Jockey Klub, hogy a millenniumi nagy díjat esetleg a legeslegrosszabb ló nyerje meg, ami annyiban bír reánk nézve praktikus értékkel, hogy ha esetleg idegen nagyságok is versenyez­nének érte, a díj mégis idehaza maradhat. Mert micsoda verseny-propozíció is az, amely azt mondja, hogy egy ló, amely megnyeri például az osztrák vagy a német Derbyt, az tartozik a Szent István-díjban a rendes súlynál tíz ki­logrammal többet vinni; az a ló pedig, amely, ha egy rö­vid fej- vagy orrhoszszal is, de második lett a győztes mögött, az viszi a minimális terhet, vagyis azért a fej­vagy orrhosszért a győztesnél tíz kilogrammal kevesebbet. Nem beszélve a súlyozások osztályozásának egyéb hibáiról, amelyek különösen az idősebb lovakra vonatkoznak, egy­magában véve ez is abszurdum. Mert így mi a Szent­ István-díj ? Közönséges vigaszverseny egy Derbyt nem nyert derbycracknek, amely elsőrangú ló ugyan, de mert éppen a kékszalagot nem nyerte meg és más nagy, klasszi­kus díjban nem engedték futni, olyan előnyt kap valamivel jobb kvalitású versenytársaitól, amelylyel úgyszólván ver­hetetlennek látszik. De ez még a jobbik eset, mert így legalább, ha igaz­ságtalan verseny után is, legalább jó lónak jut a Szent István-díj. Sokkal roszszabb az az eset, amely az eddigi hat Szent István-díj eseteiben háromszor előfordult, hogy ha rossz ló nyeri meg a Szent István-díjat, éppen az igaz­ságtalan teherbeosztás miatt, így Lord Ernest és Breinek határozottan mérsékelt klasszioa lovak voltak, de mint idő­sebb lovakra, olyan kedvezően rótta rájuk a súlyokat a verseny propozíciója, hogy mégis a legkönnyebben verték le a legelőkelőbb Derby-lovakat. Patriot szintén közép­­klasszisa ló volt, de a tizenhárom kilogrammnyi súlydiffe­­renciával meg tudta verni a Derby-győztes Gourmandot. Ez az oka annak, hogy eddig nem volt még Szent István-díj, amely a favirot győzelmével végződött volna. Az eddigi győztesek ugyanis jockeykkal együtt a követ­kezők voltak: Báró Rothschild Resolute-ja .... Butters Péchy Andor Lord Ernest-je . . . Smith Péch­y Andor Eretnek-je ..... Smith Rodolitsch Espoir-ja ...... Barrett Báró Rothschild Patriot-j­a .... Hyams Gróf Fesztetich Dornröschen-je . . . Smith Resolutenak és Dornröschennek még aránylag voltak elég hívei, ha nem is voltak favoritok, de a többi verseny mind óriás meglepetéssel végződött. Abszolút jó ló csak kettő győzött a Szent István-díjban: Dörnröschen és Espoir, amely később csakugyan kitűnő lónak bizonyult. De ezek egy egész klasszissal voltak jobbak esztendejük összes lo­vainál s csak ez magyarázza meg, hogy nagy súlyúk alatt győzhettek. Néhány óra múlva eldől, hogy a képtelen verseny­­propozíció hogyan tette tönkre a hetedik Szent­ István-díjat is, ámbár ezen kevés a tönkretenni való, mert soha nagy verseny nem dőlt el szánalmasabban, mint amilyennek ez­­ a holnapi nemzeti ünnep ígérkezik. Nem elég, hogy idegen

Next