Pesti Napló, 1895. november (46. évfolyam, 300-329. szám)
1895-11-16 / 315. szám
4 Budapest, szombat 1895. november 16. 315. szám. FESTI NAPLÓ. A stomfai mandátum. A nemzeti párt is Akit jelöltet a stomfai választókerületben, amelynek mandátuma tudvalevőleg Prileszky Tádé elhunytával gazdátlan maradt. A néppárt, mint egy kőnyomatos irja, nem léptet föl senkit. A függetlenségi pártok egyesülése. A függetlenségi és 48-as párt két árnyalatának egyesülése, a Magyar Értesítő szerint, most már befejezett tény. A Justh-frakció minden egyes tagja külön értekezett Kossuth Ferenccel és abban állapodtak meg, hogy a november 21-ikén tartandó pártértekezleten ki fogják mondani az Tigron-párttal való egyesülést, mégpedig az 1894. évi pártprogramm alapján. Nagyon valószínűnek tartják azonban, hogy az egyesüléshez a Justhfrakció néhány tagja — vagy nyolc-kilenc képviselő — nem járul hozzá, hanem a párton kívül marad. Az egyesülést az egykori Eötvös-párt tagjai ellenzik, mégpedig azért, mert, mint egyikük megjegyezte, nem akarják az olajat a tűzzel összekeverni. Megyék és városok. (A túlzó oláhok győzelme.) A hunyad megyei bizottsági választásokban a túlzó oláhok is jelt adtak magukról. Széleskörű agitációval indultak a választási harcba s sikerült is minden kerületben behozniok a jelöltjeiket. (Szabadelvűek szervezkedése Sopronban.) A soproni szabadelvű párt is megmozdult, hogy a megyében mutatkozó néppárti agitációkkal szemben szervezkedjék. Tegnap a végrehajtó bizottságnak ülése volt és ott elhatározták, hogy december 8-dikán hívják össze a szabadelvű párt szervezkedő gyűlését. Ezen a gyűlésen kiegészítik majd a választmányt, a leköszönt Lenek Emil helyébe új elnököt választanak s megalakítják a tisztikart is. (Az anyakönyvvezetés Sopronban.) Mint másutt a vidéki nagyvárosokban, Sopronban is arra a tapasztalatra jutottak, hogy az állami anyakönyvvezetéssel járó teendők sikeres ellátására önálló hivatalra van szükség. Sopronban idáig a bejelentési hivatal főnöke az anyakönyvvezető, de bár helyettese is van, mégsem győzi a nagy munkát. Erre való tekintettel a város közigazgatási bizottsága elhatározta, hogy felír a belügyminiszterhez és önálló anyakönyvi hivatal szervezésére fogja felkérni. KÜLÖNFÉLÉK. Budapest, november. 15. — Személyi hírek. Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter ma reggel Bécsbe érkezett s kihallgatáson volt a királynál. — Bán Sándor ferencrendi házfőnök tegnap Pozsonyban járt, s átadta a rend főnökének, aki nevenapját ünnepelte, a rendház üdvözletét. — Mária Jozefa főhercegnő kisebbik fiával, Miksa főherceggel holnap Sopronba utazik. — Mária Valéria főhercegnő a jövő héten Lichteneggből Bécsbe érkezik. — Hartenau grófné a legszigorúbb inkognitóban Szófiába utazott. — Szögyény-Marich László berlini nagykövet, a búcsúzó báró Carl követségi tanácsos tiszteletére ma reggelit adott, amelyben a nagykövetség tagjai feleségestül vettek részt. — A szultán a mai szelamlik után báró Calice osztrák-magyar nagykövetet kihallgatáson fogadta. — A francia köztársasági elnök által a diplomáciai kar tagjai számára évenként rendezni szokott vadászat ma volt Rambouilletben. A vadászvendégek közt volt gróf Wolkenstein osztrák-magyar nagykövet is. — A cárné — anya. Késő éjjeli órában jelenti egy pétervári táviratunk, hogy az orosz fővárosban ma éjjel tizenegyedfél órakor hire terjedt, hogy a fiatal cárné kilenc órakor leánygyepieket szült. Hivatalos értesítés szerint a fiatal anya a körülményekhez képest jól érzi magát. — A nagykanizsai tanítók és a kultuszminiszter. A zalamegyei tantestület nagykanizsai járásköre, mint levelezőnk távirata jelenti, tegnapi közgyűlése után tartott lakomájáról üdvözlő táviratot küldött Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszterhez. A kultuszminiszter erre Szalay Sándor járásköri elnökhöz intézett táviratában következőképp válaszolt: »A tantestület nagykanizsai járáskörének nagybecsű üdvözletéért fogadja és tolmácsolja őszinte köszönetemet. Wlassics.« — Pusztaszer ünnepe. A kormány jóváhagyásával tudvalevőleg abban állapodott meg az ezredéves országos bizottság, hogy a millenniumi hivatalos ünnepségek sorát a pusztaszeri Árpád-emlék alapkőletétele nyissa meg. Nagy közjogi aktus lesz ez az ünnep 1896. április 28-dikán, tehát négy nappal a kiállítás megnyitása előtt. Ott lesznek az összes miniszterek, a törvényhatóságok küldöttei és különösen Csongrád vármegye és Szeged város minden hivatala és testülete képviseltetni fogja magát. Mint egy szegedi lap értesül, a kormány leiratban felszólította Csongrád vármegyét az ünnepségek programútjának összeállítására. E leiratnak megfelelően a megyénél már szorgalmasan dolgoznak e programomon és hihető, hogy rövid idő múltán már fölterjesztik a minisztériumhoz. — Szarvas Gábor emlékezete. A nemréci elhunyt nyelvtudósnak, Szarvas Gábornak emléket állítanak barátai és erre a célra gyűjtést rendeznek. A Műegyetemi Kör már eddig is nagyobb összeget gyűjtött. Adományokat a szakosztályok dékánjai fogadnak el. — A Sima-Bátéffy-affér, Mátéffy Kálmán szentesi helyettes főszolgabírónak esti lapunkban közölt táviratára Sima Ferenc országgyűlési képviselő hosszabb feleletet küldött, amelyet azzal a megjegyzéssel iktatunk ide, hogy lapunk szerkesztőségi részében ezentúl nem adhatunk helyet sem az egyik, sem a másik fél nyilatkozatainak. Sima képviselő úr felelete így hangzik: Igen tisztelt szerkesztő úr! Hock János képviselőtársam által a csongrádi főszolgabíró kinevezése tárgyában a belügyminiszterhez intézett interpelláció folytán Mátéffy Kálmán helyettes főszolgabíró egy nyilatkozatot tett közzé, amelyben az általa ellenem elkövetett orvtámadásra azt mondja, hogy azért volt kénytelen bottal támadni rám, mert az általam ellene szótt rágalmakért másként elégtételt nem vehetett. A csongrád megyei kormányzatban uralkodó visszaélések kérlelhetetlen ostorozása miatt sok hitvány támadásnak voltam már kitéve , de azt rólam egy becsületes ember sem mondhatja, hogy akitől kellett nevettem, s akit megilletett bármikor ne adtam volna bárkinek elégtételt. Mátéffy tőlem elégtételt soha sem kért, mert igaz ugyan, hogy az akkor még tulajdonomat képezte Szentesi Lapban ő két ízben is zsarolással és okmányhamisítással volt vádolva, de ezeket a közleményeket ellene nem én, hanem egyet dr. Heltai Ferenc, ismert fővárosi bizottsági tag, másikat pedig dr. Sántha Lajos csongrádmegyei képviselő irta. S ez utóbbi cikkért Mátéffy a királyi ügyészséggel meg is indíttatta a Szentesi Lap ellen a sajtópert. A királyi ügyész azonban a sajtópert a vádlevél beadás előtt beszüntette. — Miért szüntette be ? Talán a Szentesi Lap kedvéért ? Akinek becsületügyével a közvádló úgy bánik el, azzal csak a bünfenyitő törvényszék számolhat s nem a gavallértársadalom s számolnia kell vele a belügyminiszternek, aki őre a közigazgatás becsületének. Budapest, 1895. november 15. Tisztelettel Sima Ferenc, országos képviselő. — A börze derűt áldozatai. Freund Ferdinánd bécsi bankárnak az esti lapunkban közölt öngyilkosságáról tudósítónk még a következőket jelenti: Freund Ferdinánd nemrégiben még Klinksein Ernő bankházában volt alkalmazva, s később főnöke halála után átvette az üzletet s a cég kiadásában megjelenő Neue Fortuna című lapot is. A lap révén sok összeköttetést szerzett s a bankháznak nagy tekintélye volt. Csaknem kizárólag tőzsdeirodává alakította át az üzletet, amelyet nagy arányokban vezetett. Hogy mennyi a tőzsdei differenciája, azt még nem állapították meg. Az öngyilkos harminckét esztendős volt. Gazdag rokonai voltak s az utóbbi időben hozzájuk fordult és a tőzsdén is lépéseket tett ügyeinek rendezése védett, de hasztalan. Feleségének a vagyona biztosítva volt. A tőzsdére alig lesz hatása az öngyilkosságnak, mert a holnapi fizető nap, előreláthatólag nagyobb nehézségek nélkül fog elmúlni s egy nagy, fizetési nehézségekkel küzdő bankház érdekében ma több befolyásos intézet közbenjárt. — A börzederutnak még két újabb áldozatáról értesítenek bennünket távirataink. Freiburgban Bittmatter bankár ugyancsak az utóbbi börzederut következtében szenvedett nagy veszteségei miatt lett ma öngyilkos. Harmadik áldozat, mint Berlinből táviratozzák, Lindenau dúsgazdag ügynök, aki ma a temetőben bátyja sírján főbe lőtte magát. Lindenaut, aki tizenkét millió után fizetett adót és huszonöt háznak volt a tulajdonosa, a múlt szombaton olyan veszteségek érték, hogy kötelezettségeinek nem tehetett eleget s hiába fordult mindenfelé segítségért, fáradozásainak nem volt sikere. — A japáni trónörökös írása. Egy Párisban élő japáni elmondja a Vie Contemporaire-ban, hogyan tanul a japán trónörökös irni. A fiatal daimio körül egész sereg bájos szolgáló sürög-forog, hogy őt és tanítóját a lehető legtökéletesebben ellássa mindennel. Az egyik tündér tust kever pompás csészében, a másik simítja a papirost, amelyet a harmadik szép tekercsekben hozott, a negyedik az ivóecsetet hegyezi finom ujjaival, s a többinek is van elég dolga. Mintha valamennyi múzsa leszállott volna, hogy a fiatal hercegeiül a leckeórában minden kényelmetlenséget elhárítson, hogy a tanulását a legkellemesebbé tegye. A tanító pontosan megjelenik a kitűzött órában, hallgatagon, hajladozva közeledik a daimióhoz, halkan, szinte áhítattal lépkedve a fehér szőnyegen. Semmiféle nesz nem jelzi a jöttét; száját fehér kendővel takarja el, hogy a lehellete ne érje a trónörökös arcát. Ebben a tekintetben nagyon gyöngédek az emberek a kínai társaságban. A tanító, miután a néma üdvözlés minden mozdulatát kiaknázta, letelepszik s egy elefántcsont kihuzótollal vonalakat ir a papirosra. Ha a tanítvány utánozza a vonalakat, akkor a tanítónak kötelessége, hogy ezen való gyönyörűségét és csodálkozását a tőle telhető módon kimutassa. Mindenképpen elragadtatást kell mutatnia, de mindent csak jelekkel fejezhet kii s a trónörököst nem szólíthatja meg. Amikor pedig sehogy sem bír már magával a túláradt lelkesedéstől, akkor a legidősebb szolgálót magához hívja s vele tolmácsoltatja tanítványának kaligrafikus talentumán való csodálatát. Ilyen módon a princ mindenesetre megtanulja a különben rettenetesen nehéz japán irást. — Betiltott szakegyesület. A szocialista kereskedősegédek szakegyesületét a VIII-ik kerületi elöljáróság betiltotta, mert a belügyminiszter az alapszabályait még nem erősítette meg és az egyesület mégis működik. A kereskedősegédek a betiltást jogtalannak tartják és lépéseket tettek ellene. Szerintük egy régibb rendelet értelmében bármely egyesület megkezdheti működését, ha az alapszabályok megerősítése negyvennap alatt le nem érkezik a belügyminisztériumtól, ők pedig a megerősítést kérő folyamodványukat már negyedfél hónapja terjesztették fel a belügyminisztériumhoz. Az új rend Zala-Egerszegen. A zala-egerszegi anyakönyvvezető előtt, mint levelezőnk jelenti, a minap volt az első polgári vegyes házasság. Bechnitzer Sándor zsidó vallásu hivatalnok esküdött hűséget néha Krób Pál királyi tanfelügyelő leányának, Matildnak. — Merénylet a császár kutyája ellen. Vilmos császár hű agara, amely odaadó kísérője minden lépésében a németek uralkodójának, tegnap óta nem minden irigység nélkül gondolhat az alsóbb rangú agarakra, vagy polgári vadászebekre, amelyek, ha valami különös baleset vagy kutyabetegség közbe nem jön, zavartalanul elélhetnek a kutyakor legvégső határáig. Nagyságának átka egész súlyával nehezedett az előkelő agárra, amikor éppen egyedül sétálgatott a császári park közelében. Egy ismeretlen tettes merényletet követett el ellene, akárcsak államférfiak ellen szokás s egy jól célzott lövés oldalán találta a szegény agarat. Vilmos császár hű kísérője eszméletlenül esett össze, de amikor gondos orvosi ápolás alá vették, kiderült, hogy sebesülése nem olyan veszélyes, hogy az állatorvosi tudomány meg ne menthetné. Ezt a reményét fejezi ki a hivatalos Norddeutsche Allgemeine Zeitung is, amely egy kommünikéjében, sajnálkozva az embertelen merénylet fölött, kijelenti, hogy a császár legkedvesebb kutyája, ha valami komplikáció közbe nem jön, néhány hét alatt egészen felgyógyulhat. — Talált csontváz. Ma délelőtt az újpesti főutca 8-ik számú házának udvarán csatornaépítés közben mintegy másfél méternyire a földben egy női csontvázra bukkantak a munkások. Az orvosszakértők állítása szerint a holttest mintegy húsz évvel ezelőtt kerülhetett a földbe. A csontvázat az újpesti temetőben eltemették és vizsgálatot indítottak annak a kiderítésére, hogy milyen módon kerülhetett arra a helyre a női holttest. — Megszüntetett villamos közlekedés. Genuában, mint egy távirat jelenti, a hatóság teljesen megszüntette a közúti villamos kocsik közlekedését az előfordult sok baleset miatt. A villamos közlekedéstcsak nemrég rendezte be egy berlini társaság. Most bizottság vizsgálja az ügyet és készít rendszabályokat. Addig a villamos kocsik szünetelnek. — A vámháztéri híd. Az a lázas munka, amely a millennium közeledésével az egész fővárost kiforgatta rendes képéből, a Dunaparton különösen nagy változásokat teremtett már. A nyáron a vámháztéri híd építkezéseit csak a felszakgatott kövezet, a rakodópartot ellepő árbocgerendák és állványerdők hirdették; ma már mindinkább kibontakozik ebből a káoszból a Gellért lábát a Vámház térrel összekötő vashíd kolosszusa. Az építkezést egyszerre kezdték meg a budai és a pesti oldalon. Nemsokára össze is kötik a két részt a Duna kellő közepén. A hídtestet tartó merev sodronykötelek, amelyek merész hajlásukkal a Lánchídon túltesznek, már mind a két oldalon el vannak helyezve. Az egész híd szembetűnően erős alkotása lesz, amit az a rendeltetése, hogy főleg teherkocsiközlekedésnek szolgáljon, mégis kíván. A villamos vasút síneit is legközelebb lerakják s velük egyszersmind az alsó vízvezeték főcsöveit is. Különösen szépek lesznek a híd mederpillérei. Szédítő magasba nyúlnak fel a csúcsaik s négy turulmadár ül rajtuk, bontott szárnyakkal. A hidoszlopokon és a pilléreken kivül még kőből épülnek a vámszedő házak is. A munkának igen kedvez az idő s ha csak valami előre nem látott akadály közbe nem jön, a hatalmas alkotás a jövő nyárra teljesen elkészül. — Főhadnagy és színész. Nyitrára, mint levelezőnk írja, tegnap két idegen párbajozó fél érkezett: B. F. honvédfőhadnagy és K. A. intrikus színész, hogy fegyveresen és zavartalanul bonyolítsák le egy Miskolcról kelt afférjüket. A párbaj egy nyitrai vendéglő külön termében folyt le és végződött a főhadnagy megsebesülésével, akit az intrikus színész a mellén sebesített meg elég jelentékenyen. A párbaj után mind a két fél visszatért állomáshelyére, Miskolcra, a K nyomdatulajdonosok értekezlete. A budapesti kő- és könyvnyoda-főnökök egyesülete ma tartott értekezletén, amelyen a fővárosi nyomdatulajdonosok legnagyobb része megjelent, elhatározta, hogy a szakszemélyzet által bemutatott tarifát a személyzet képviselőivel tárgyalás alá veszi s e célból hetes bizottságot küldött ki, melynek tagjai Buschmann Ferenc, Concha Károly, Falk Zsigmond, Gerő Lajos, Hirsch Lipót, Neuwahl Illés és Zilahi Simon. — A revolver Amerikában. Ismeretes, hogy Amerikában s nevezetesen a déli államokban a mindennapi életben elég szép szerepe van a revolvernek. A férfiak az óraláncukon hatlövetű buldog revolvereket viselnek joujounak s mielőtt hazulról eltávoznak, a zsebükbe is tesznek egy-két öldöklő fegyvert. A hölgyek is kedvelik a revolvert s miközben udvaroltatnak maguknak, gradiózusan forgatják a kezükben. A déli vidékeken különösen erős még a revolver-szellem s ott nincs szükség előzetes tárgyalásokra, hogy egy pár lövés eldördüljön. Ha egy-egy újság kellemetlen dolgokat szellőztet valakiről, akkor a kompromittált ember bemegy a szerkesztőségbe, kilövi az újságíró kezéből a tollat s nem nagyon bánja, ha a golyó a cikkírónak néhány ujját is elszakítja. Ha valakinek nem tetszik a felebarátja orra vagy füle, hát akkor lelő belőle egy darabkát. A pisztolydurrogás az amerikainak kedvesebb, mint a legdallamosabb muzsika. Legutóbb is Nyugat- Virginiában lévő Charlestonban egy Hartley nevű fiatalember nyílt utcán rálőtt Schilds Bettie kisasszonyra, a jegyesére, mert egy kicsit összeperlekedtek. Az ifjú hölgy nem ájult el, hanem nyugodtan elővette miniatűr-revolverét és udvariatlan gavallérját egy jól célzott, bár nem halálos lövéssel, amelynek következtében most ágyban fekszik, rendreutasitotta. A derék pár különben a legjobb körökből való. — A bandita gyilkosa. Egy Spina nevű banditát, kinek fejére dij volt kitűzve, mint Cataniából táviratozzák, Adernóban egy másik rabló, San Giorgio meggyilkolta. Mikor elfogták, kijelentette, hogy a törvényszék előtt meg fogja mondani tettének okát