Pesti Napló, 1896. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1896-01-19 / 18. szám

1ö1f. szám. Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1896. január 19. 17 — A tanár ur merénylete. Zágrábban — mint egy táviratunk utján értesülünk — különös eset történt ma délután. Dr. Quiquerezt, a zágrábi egyetemen a német nyelv magántanárát a minap «kényes természetűi okokból felfüggesztették állásától. Quiquerez ma megjelent Krsnjavi osztályfőnöknél, hogy megkérdezze tőle a felfüggesztés okát. Krsnjavi szemére vetette neki életmódját, mire Quiquerez megsértette az osztályfőnököt. Krsnjavi erre behívta a szolgáját és meghagyta neki, hogy távolítsa el Quiquerezt. Quiquerez ezt hallván, fogta az asztalon lévő tintatartót és fejéhez vágta az osztályfőnöknek, aki ennek következtében könnyen megsérült. Quiquerezt letartóztatták. Az esetről Zágrábban, sokat beszélnek s általában azt tartják, hogy Quiquerez nincsen egészen beszámítható állapotban. — A bölcsességfog tragédiája. Mindenki tudja, hogy a fogak társadalmában mily kínos szerepre van kárhoztatva a bölcsességfog. Ez a sokat emlegetett organikus test, amelyet a keresztény-germán világnézet a legenda varázsával övezett, már születésekor kénytelen küzdeni a létért. Különböző öreg és negyven évi szolgálat után királyi tanácsosi címmel nyugalmazott nápfogak, agilis, fiatal metszőfogak, öntetszelgő hamis fogak, sőt műveltebb körükben rugóra járó egész műfogazatok is nehezítik világrajövetelét; az ember valóban azt hihetné, hogy nemcsak a poéta, hanem a bölcsességfog is a sorsharaggal egy anyaméhből születik. Érthető tehát, hogy minden bölcsességfog világrajövetelét különös szimpátiával fogadja a korszellem, amely Bodnár Zsigmond tanítása szerint most az ideál-realizmus napjait éli s igy a reális fogakat ideális szempontból mérlegeli. Az evolúció törvényének kérlelhetetlen imperativuma alatt cselekszünk tehát, amidőn ma egy nevezetes bölcsességfogat jegyzünk fel a történelem érclapjaira: a Jókai Móré ez. Szomorú, de igaz, hogy fájdalmak zavarják a költő álmát. Jókai Mórnak hetvenéves korában foga nő, és az ember szinte arra a gondolatra jut, hogy megint csak a koszorús regényíró szokatlan produktivitása van a dologban. A normálembernek, illetőleg a normálsvábnak negyven éves korában szokott megjönni a bölcsességfoga és a kulturnemzetek már ezt a körülményt is rendkívülinek nevezik. Íme most Jókai Mór hetvenegyedik esztendejében cselekszi meg ugyanezt és ezzel ismét nagyot művel: megszünteti a bölcsességfog szimbolikus jelentőségét. A hiányzó bölcseségfog ugyanis Jókai Mórnál bizonyosan nem jelenthetett hiányzó bölcsességfogat éa így egyelőre elveszett e gyakran említett fog közhitelessége. A jogászok és a metafizikusok csak gondolkozzanak hát az eseten, de a bölcsességfog már most közhitelesség nélkül fog bolyongani a világegyetemben. — Sutba zuhant fuvaros. Nagy szerencsétlenség történt a napokban Liptó és Turóc megye határán, az országúton. Árva jaszenovai emberek a megválasztott papjukat, Kecsméri Mihályt és bútorait szállították Mosóéról Jaszenovára. Útközben az országúton egy kútnál etettek és itattak. Konecsny Method fuvaros, 38 éves jómódú gazdaember szintén megitatta a mély kutnál a lovait, miközben a síkos jégen megcsúszott s a mélykútba zuhant. Társai nyomban észrevették a szerencsétlenséget s kihúzták ugyan, de holtan, mert esés közben a kút oldalán és fenekén betörött a feje. A szerencsétlen fejjel lefelé bukott le. Úgy vitték haza szétroncsolt koponyával. — Földrengés. Szatmár megye északkeleti részén, mint levelezőnk írja, földrengés volt a minap. A földrengés különösen Nagy-Bányán volt erős, ahol 17-ikén hajnalban három óra huszonöt perckor délnyugati irányban körülbelül hat másodpercig tartott. Földalatti dübörgés kísérte a rengést, amely az ágyban fekvőket erősen fölfelé lökte. Sokan a falhoz ismerődtek. A morai ágyuütegek elvonulásához volt hasonló. Máramaros megyében is volt ugyanakkor földrengés s erősebb lökéseket Máramaros-Szigeten, Hosszú- Mezőn és Szarvason észleltek. A földrengés után olyan nagy hideg következett be az északkeleti megyékben, hogy sok aprómarha elpusztult. A hőmérő 25 C°-ot mutatott. — Álügynök. Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár egy Várkonyi Géza nevezetű emberre irányozza a figyelmet, aki az országot bejárva különféle cégek és gazdasági gépgyárak számára megrendeléseket vesz föl s egyéb üzelmeket is követ el Utóbbi időben az Első Magyar Gazdasági Gépgyár cégét használja fel ez üzelmei gyakorlására és ily módon sikerült is neki, habár csak csekély összegeket (1—2 forintot) jóhiszemű gazdáktól kicsikarni. Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár intézősége körlevelekben hívta fel a községi elöljáróságok figyelmét Várkonyira, aki agépgyárnak még a levélpapírjait és bélyegzőit is utánozza. — Lelketlenség. A tél beállta óta a hatóságok ismét gyakran akadnak a fővárosban zsúfolt lakásokra. Vannak ugyanis lelketlen háztulajdonosok és bérlők, akik egész sereg szegény embert tömnek be szűk és egészségtelen lakásokba. A kerületi elöljáróságok valóságos razziát folytatnak az ilyen lakásadók ellen. A IX. kerületi elüljáróság tegnap négy háztulajdonost bírságolt meg zsúfolt lakás miatt s kettőt kétszáz-kétszáz, kettőt száz-száz forintra ítélt. — Osztály sorsjegyek. A magyar osztálysorsjátéknak február 5-ikén kezdődő húzásához a Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön Részvénytársaság belvárosi fiókosztályában (Koronaherceg utca 11. szám) sorsjegyek nagy választékban kaphatók. Közelebbi részletek mai számunk hirdetési rovatában. Szeless Adorján francia fogságban. — A Pesti Napló tudósítójától. — Budapest, január 18. Bemutatás nélkül talán eszébe se jut az újságolvasó közönségnek, hogy régi kellemetlen ismerőse az az ember, akiről e sorok hírt mondanak. Amióta áprilist járatott a budapesti rendőrséggel, egy darabig még beszéltek róla az újságok, de aztán végképp elfelejtették. A hatóságok se törődtek vele többé, mintha csak tudták volna, hogy a feledés sokkal fájdalmasabb büntetés neki, mint a legfeketébb börtön. Mert az olyan embernek, aki örökké élő vértanúnak szánta magát, semmi se fájhat úgy, mint az a keserű tapasztalás, hogy már a kortársak, a háládatlan törpék is elfelejtették, holott azt várta, hogy a költők dicsőitő dalokat fognak zengeni hőstettéről s megemlékezik róla a história is. Ha a rendőri bejelentő hivatal meg tudná mondani, hogy Klió merre tartózkodik, okvetetlenül elküldötne volna neki az önéletrajzát «szíves megemlítés végett.» Bizony alaposan megfeledkezett ez a pártos nemzet az ő szegény bujdosó vértanújáról, aki tavaly, éppen április, elsején, levegőbe akarta röpíteni Budavárában a Hentzi generális szobrát. Szerencse, hogy a francia hatóságok ráérnek idegen dinamitarcokra is vadászgatni, mert másképp most sem volnánk abban a kellemes helyzetben, hogy tudomást vegyünk róla. Az annemassei rendőrbiztos azonban újra megtette azt a tréfát, hogy a budapesti törvényszék régi kurrense alapján letartóztatta Szeless Adorjánt s elszállásolta a község tömlöcébe, ahol a jó egészségnek örvendő mártír tavaly is töltött már néhány napot. A közös külügyminisztériummal és a bécsi francia nagykövetséggel táviró útján tudatta ezt a nevezetes fogást a francia kormány, de azóta már maga a fogoly is küldött értesítést családjának és egy budapesti ügyvédnek, akitől azt a szívességet kéri, hogy utazzék el rögtön a Svájc határán levő kis francia faluba s szabadítsa ki őt a rabságból. Nem bizonyos, várjon az illető ügyvéd megteszi-e a caiveilséget Egyelőre csak megkérdezte tőle egy telegrammban, hogy beszélhet-e vele, ha csakugyan rászánná magát arra a hosszú útra, mert nem szeretne hiába fáradni. A régi ügyvédje, dr. Takács Zoltán, bizonyosan útban volna a szabad Svájc felé, ha időközben őt magát is börtönbe nem hurcoltatja a zsarnoki önkény, amely miatt már sikkasztani sem lehet ebben a szegény, leigázott hazában. A letartóztatás híre kellemetlenül lepte meg Szeless Adorján budapesti barátait, akik már hetek óta nem kaptak tőle semmi értesítést. Egy Genfben élő magyar kereskedő küldötte nekik ma délután ezt a táviratot: A szomszéd Annemasseból jött hír szerint Szeless Adorjánt ott ma letartóztatták, Szeless múlt szombat óta tartózkodott Annemasseban. Megelőzőleg Genfben töltött négy napot, érintkezve az itt lakó magyarokkal: Figyelmessy honvédezredessel, Aulich Nándorral, Kossuth Lajos utolsó titkárával és másokkal. Egy genfi nyomdában egy magyar könyvet nyomat s azért időzött itt, bár figyelmeztették rá, hogy a svájci hatóságok le fogják tartóztatni. Szombat óta, a figyelmeztetés után, csak levélben érintkezett a nyomdászszal. Letartóztatásának hirét annemassei házigazdája, Prosper Sechaud vendéglős hozta Figyelmessyhez, Szeless Genfbe Magyarország felöl jött. Haza akart szökni,de a detektívek felismerték s újra szöknie kellett, mielőtt családját láthatta volna. Az itteni magyaroknak mutogatott vasúti jegye szerint Bécsből jött ide. Ahogy ez a távirat mondja, Szeless Adorján megunta a bujdosást s haza akart jönni. Megírta ezt különben ő maga is a feleségének, aki most a külső kerepesi uton lakik s varrással keresi meg a családja mindennapi kenyerét. December elején levelet küldött Innsbruckból s abban adta hírül, hogy a karácsonyi ünnepekre hazaérkezik. De néhány nappal később arról értesítette a feleségét, hogy a határról vissza kellett fordulnia, mert észrevette, hogy detektívek járnak a sarkában. A múlt éjszaka telegrammot kapott Szelessné Annemasseból. Az ura üzente neki, hogy: «Távirati választ kérek, vagy jövök.» A szegény asszonyt kétségbeejtette ez a távirat, mert sejtelme sincs róla, hogy mire vár tőle feleletet a férje. Nyilván levélben írt neki valami sürgős kérdést, de ő nem kapta meg azt a levelet. A rendőrséget nem értesítették eddig Szeless Adorján letartóztatásáról s talán még az igazságügyminisztériumhoz sem érkezett hivatalos jelentés. Úgy látszik különben, hogy most is kárba veszett az annemassei rendőrbiztos fáradsága, mert a francia hatóságok aligha fogják kiszolgáltatni a budavári merénylőt A királyi Tábla időközben elítélte ugyan sikkasztás mint három havi fogházra s ez az ügy most a Kúrián van, de mivel magánembert károsított meg, nem pedig közhivatalt vagy részvénytársaságot, a bűnösök kiszolgáltatására kötött szerződés immunitást biztosít neki. a Főváros. * Az anyakönyvvezetők fizetése. Több lap közölte a napokban, hogy az anyakönyvvezető elöljárók terhes szolgálatukra való tekintettel a fővároshoz fizetésemelésért folyamodtak. Ez a hír nem felel meg a valóságnak. A dolog ugyanis úgy áll, hogy az anyakönyvi hivatalok alantas személyzete körében indul meg a mozgalom avégett, hogy a rendkívüli időben, például vasárnap és ünnepnapokon teljesített és gyakran több óráig tartott fáradságos szolgálatokért bizonyos pótlékot kapjanak. Maguk az anyakönyvvezető-elüljárók ilyen pótlékot nem kértek, csak természetszerűleg pártolják az alantasabb közegek mozgalmát és a folyamodványra rávezették a hozzájárulásukat. Ebből eredt az a téves hír, hogy az anyakönyvvezetők, akik szintén teljesítik a rendkívüli szolgálatokat, a maguk számára kértek volna pótlékot. * Megbüntetett orvosok. Prohászka Ferenc IV-ik kerületi elöljáró azt tapasztalta, hogy egyes orvosok a törvény ellenére nem jelentik be a ragadós betegségeket. Vizsgálatot indított tehát s mindazokat az orvosokat, akik a bejelentéseket elmulasztották, szigorúan megbüntette. * Uj városliget. A budakeszi erdőből valószínűleg uj városliget lesz, amint a kültelki és erdészeti házi bizottságnak flaberlumer tanácsos elnöklete alatt ma délután tartott tárgyalásából kivehető. A bizottság egy városi képviselőnek a közgyűlésen tett azt az indítványát tárgyalta, hogy a főváros a budakeszi erdőben a fák végatását teljesen szüntesse meg, készíttessen utakat, állíttasson padokat, menedékházakat, vendéglőket építsen. A bizottság mindezekre vonatkozólag meghallgatta ma Hirsch István királyi erdőtanácsost, aki határozottan azt a véleményt adta, hogy az eddigi üzemterv föntartása már a közönség érdekében is szükséges. Az előadó bemutatta a jövőben alkalmazandó üzemterv vázlatát. Ez egyrészt arra terjed ki, hogy miképp történjék a fák vágatása , értékesítése, másrészt pedig arra, hogy a nagy közönség használatára miképp legyen az erdő fokozatosan úgy átalakítandó, hogy kellemes üdülőhelyül szolgáljon. Főelv az, hogy a vágás hatvanéves turnusokban történik, tarvágással és mesterséges felújítással. Évenkint tizenkét nőid kerülne vágásra. A bizottság mindezekhez hozzájárult s javasolja a tanácsnak, hogy az üzemterv ilyen értelemben való megállapítását fogadja el. Javasolja a bizottság azt is, hogy a budakeszi erdőben kilenc sétautat és két kocsiutat építsenek, egy harmadikat pedig a, Laszlovszkytól az Istenhegyre. Javasolja, hogy öt menedékházat építsenek s ötszáz padot állítsanak. Útjelző táblákat szintén készíttetnek, amelyeken a távolság időmértéke is rajta legyen. Végre javasolják, hogy a főváros Mária Makknál vendéglőt építtessen. *Uj utcáls. A közmunkatanács a Várhegy nyugati oldalán felvezető új utat Palota-ut-nak, az Attilakörút és a királyi palota közt alakított térséget Palotatér-nek nevezte el. Az új utca, amely az Egyház-térről előbb a Várba vezetett föl, a Palota-utca nevet elveszti és a felső részét, amely a Szarvas-tér felől a Lógody-utcába vezet, a tanács szintén Lógody-utcának nevezte el; a Szarvas-tér és Egyház-tér között levő részét pedig (előbb Alsópalota-utca), amely a budai körútnak kiegészítő része lett, már előbb Attila-körútnak nevezte el. Egyúttal felkérte a tanács a fővárost, hogy az új utcák névtábláit mennél előbb rakassa föl. Színház és zene. * A Nemzeti Színházból. Hétfőn, Molisére Férjek iskolája és A képzelt beteg című vígjátéka kerülnek színre. Az elsőben Csillag Teréz, Vízvári és Mihályi, a másodikban Gabányi, Császár, Dezső, Alszegi Inna, Helvey Laura és Nagy Ibolyka játszák a főszerepeket. — Szerdán: Göthe Faustikban a címszerepét Somló, Margitot — P. Márkus Emilia, Mefisztót — Gyeness, Márthát — Vizváryné járata. — Január 29-én Shakspere Otellója, kerül színre a címszerepben Szacsvayval, Desdemonát — P. Márkus Emilia, Jagot Gyeness, Emíliát pedig Paulayné fogja játszani. — Február 8-án Kisfaludy Károly emlékére a Csalódásokat adják. Herceg Ferenc új színművének a Honthy házának, első előadását február 14-ére tűzte ki az igazgatóság. — Ugyancsak február végén lesz Szomory Dezső Péntek este című dramolettjének a bemutatója is, melylyel a Jeste lánya és az Egyetlen leányok címü vígjátékok kerülnek még színre. — Február havában felelevenítik még Moliére Tudós nők című vígjátékot, Echegaray Nagy Galeottoját és a János királyt. Az V-ik filharmóniai hangverseny. A filharmonikusok V-ik hangversenye a hangversenyévad egyik legkiválóbb művészi eseményének ígérkezik. A hangversenyen Richter János császári és királyi karnagy Csajkovszky új szimfóniáját fogja dirigálni. Nagyhírű hazánkfia holnap érkezik Budapestre, hogy a rendkívül nehéz zenedarab próbáit megkezdje. A hangverseny január 22-ikén lesz és műsora a következő: 1. Csajkovszkij Symphonie pathetique (H-moll) először; 2. Dvorak Carneval nyitány (először), 3. Wagner Parsifal élőzenéje; 4. Liszt Z s. magyar Rhapsodia. J Telefon-hangverseny. A Telefon Hírmondó holnap délután 4 óra 30 perckor fényes hangversenyt rendez, amelyben közreműködnek: Ábrányiné Wein Margit, Csillag Teréz, Helvey Laura, Killy Klára, Vizváriné, Vízvári Mariska, Abonyi Árpád, Ábrányi Emil, Gabányi Árpád, Makai Emil, Németh József, Szabados Béla, Szedrei, Lajos, Váradzy Antal, Vértessy Arnold, Vértessy Gyula, Vidor Pál, Vízvári Gyula, Zilahi Gyula.