Pesti Napló, 1896. július (47. évfolyam, 179-209. szám)
1896-07-05 / 183. szám
18& m tti msjjm, FfcSl*I NAPLÓ. i896. julius 8. tö bb telekügy és pénzbeli fedezetkimutatás kerül tárgyalásra. * Adókivetés. A fővárosi adókivető-bizottságok július 6-án, hétfőn, a következő III. osztályú keresetadó-javaslatokat fogják tárgyalni: A IV. kerületben a föld—609 helyrajzi számig, az V. kerületben: a) a 776—779 helyrajzi számig, az V. b) kerületben a külön meghívottakat, a VI. a) kerületben a 3881—3887 helyrajzi számig, a VI. b) kerületben a 4060/4—4092 helyrajzi számig, a VII. b) kerületben a 4607—4641 helyrajzi számig, a VIII. a) kerületben a 7280—7281 helyrajzi számig, a VIII. b) kerületben a 7273 helyrajzi számot és a külön meghívottakat, a IX. kerületben a 9581—9614 helyrajzi számig. Színház és zene I . A színészek a tanügyi kongresszuson. Az országos tanügyi kongresszus napirendjén helyet kapott a színésztanítás kérdése is, ami nagyon helyes és nagyon örvendetes. Nagyon jeles és érdemes dolgok kínálkoztak a hallgatóságnak: Várady Antal elnöki beszéde, Lázár Béla előadása a színésziskolák reformjáról és Solymosi Elek értekezése a színészet tanításáról. Ez a dolog sok embert érdekelt, akinek tulajdonképpen csak akkor van köze a színészethez, ha megnéz egy művészt, vagy egy darabot, — de akiket’ semmiképpen ' se érdekelt az egész vitatkozás, tanácskozás, az maga a színészgárda, amelynek egyetlen egy tagja se fáradt el a kongresszusra. Az urak akár a színpadon vannak, ■akár nem, roppant megkívánják, hogy érdeklődjenek a dolgaik iránt. Talán kissé túlságos is ebben az irányban a kívánságuk és a nyilvánosság hajlandósága. De a színészet sokat hangoztatott nagy érdekei könnyen hidegen hagyhatják a világnak a színpadon kívül eső részét, ha ezekkel az érdekekkel nyomban nem törődik a színész maga, mihelyt nem jár érte taps, meg éljen. Azokra, akik ma a kongresszus színészeti szakosztályának tanácskozásait végighallgatták, a lehető legrosszabb hatást tette a budapesti színházak tagjainak és a színésziskolák növendékeinek távolmaradása. Az urak semmiképpen sem feleslegesek mindazokon a helyeken, ahol nem imák róluk. A szakosztály ülését különben Várady Antal nyitotta meg tartalmas, szép, lelkes beszéddel. Utána Lázár Béla tartotta meg előadását. Védelmébe fogta a Színművészeti Akadémiát és a Színiiskolát az ellenük intézett támadások ellen, sürgetett az akadémia számára új helyiséget, új nagyobb házi színpadot, utazási ösztöndíjakat, színházi tanszer-múzeumot, a növendékeknek Önkéntességi jogot a katonaságnál és a színházlátogatás előmozdítását. Mindezekben az előnyökben részesítendők szerinte a nyilvános magániskolák is. A rendezés gyöngeségét hangsúlyozza és e téren is új nemzedék nevelését sürgeti. A tanítás, a fegyelem és az erkölcsi magaviselet ellenőrzésére az összes színésziskolák számára felügyelő rendelendő ki. Ily értelmű határozati javaslatot nyújtott be. Az élénk helyesléssel fogadott határozati javaslathoz Fenyvessy Ferenc országgyűlési képviselő szólt hozzá, aki az országos felügyelői állás helyett azt kívánja, hogy a minisztériumban külön ügyosztály szerveztessék a színészet ügye számára. A színészeti zugiskolákat el kell törülni. (Élénk helyeslés.) Várady Antal és Solymossy Elek felszólalásai után a határozati javaslatot elfogadták. Ezután Solymosi Elek, a kitűnő művésztanár ismertette a saját rendszerét, amelyet a tanításban követ. Nagyérdekű előadását lapunk más helyén mutatjuk be. Erről a módszerről, amely teljesen az övé, önálló kötetet is írt Solymosi Elek. Éppen ma jelent meg a könyv maga is. Minden részletében kifejti, megismerteti azt a metódust, amelyet Solymosi a saját intézetében követ, amelyet nagy általánosságban mai előadása is megrajzol és amelyet önállóságánál, nagy alaposságánál és a gyakorlatban produkált sikereinél fogva fordulópontnak jelezhetünk a színészet tanításában. A jövő e rendszer számára meg fogja hódítani mindazokat, akik a maguk egyéniségének megóvásával akarják a színészetet megtanulni és a maguk egyéniségének az oktrojálása nélkül akarják a színészetet tanítani. * Opera. Ma Goldmark remek operájában, a Sába királynéjában. Dauczkay kisasszony énekelte Sulamith nagy, drámai szerepét. A fiatal énekesnő, aki az iskola porát, csak most rázta le a saruiról, kezdő voltánál fogva mindenesetre enyhe bírálatot érdemel. Érdekes debütjét nem mérhetjük a Wilmné, vagy ama kiváló művésznők alakításához, akik nálunk ezt a megkapó szerepet bemutatták Danczkay Sarolta kisasszony szopránja tagadhatatlanul szép és csengő. Sulamith szerepének nemcsak a magánrészeit énekelte sikerrel, hanem az ensemble-okban is erővel és hatással érvényesítette fiatal hangját. Hogy ez a hang idővel még tartalmasabbá és a játéka is drámailag kifejezőbbé lesz, ebben még most kár volna kételkednünk. A fiatal énekesnőt, aki egyelőre csak szerény fizetésű ösztöndíjas tagja az Operának, a szép számú közönség minden fölvonás után többször kitapsolta. D. Handel Berta kitűnő volt a címszerepben s épp oly jeles a többi közreműködő: Broulik, mint Assád, Takáts, mint Salamon király, Ábrányink, mint Astaroth és Szendrei, mint főpap. A zenekart Mader Raoul kifogástalanul vezette. * Nemzeti Színház. Shakspere A szentivánéji álom című tündéri vígjátékában, amely új betanulással holnap, vasárnap kerül színre harmadszor, Zuboly takács szerepét Vízvári fogja játszani. — Sudermann Rejtett boldogság című három felvonásos színművének első előadása pénteken, 10-én lesz. — A legközelebb újdonság augusztus elején Kazaliczky Antal Garasos alispán címü háromfelvonásos vígjátéka lesz, amelyből a próbákat a jövő héten kezdik meg. — Az igazgatóság elfogadta előadásra Gabányi Sámuel király címü történeti színművét, amely valószínűleg már szeptemberben színre kerül. * Hegyi Aranka Budán. Azok a primadonnák, akik a Népszínházban sokat játszanak, ahányszor Budára kerülnek, a budaiaknak játszanak. A pestiek azt mondják: hagyjuk élvezni a szegény budaiakat is.* Hegyi Aranka — Eva tudja miért — a Népszínházban nagyon keveset játszik és ahányszor Budán fellép, a pestieknek játszik. Mert a pestiek utánamennek Budára és kiszorítják a színházból a budaiakat. Ma is csupa a pesti Hegyi-rajongó volt a budai szellős múzsacsarnokban. Meglátszott ez azokon a viharos tapsokon és riadó éljeneken, újráztatásokon, amelyek a művésznő dalait nyílt színen idehaza is követik. Bokor József operettjének, a Kis alamuszinak címszerepét játszotta azzal a finom művészettel, amely a magyar operett-színpadon egyedül Hegyi Aranka tulajdona. A szép számban megjelent közönség egész este folytonos ovációkban részesítette a művésznőt, akinek a felvonások után ötször-hatszor kellett a tapsokat megköszönnie. Ledovszky Mariska, Krecsányi Vera, Kovács és Giréth is jelesen játszottak. («• ••) * A potyafráter. A potyafráter egy szeretetreméltó gézengúz, akire még az sem haragudhatik meg, akit megpumpol. Pedig Sobolcs Tódor, a jókedvű potyafráter, sokakat meghúz s jó médium neki mindenki: ifjú vagy öreg ember, szép leány, élemedett úrhölgy, szobaleány, pincér. Hűséges útitársával, Kamizol szolgájával éppen akkor vetődik Baranov orosz városába, amikor a kormánybiztost várják. Ott azután akaratlanul is előidézi azt a nagy felfordulást, ami egy operetthez szükséges. A meglepett léha községi szervezet a kormányzótól a postamesterig őt gondolja az inkognitóban megérkezett kormánybiztosnak s minthogy Sobolesnek egy kopekje sincsen*, és Kamizol cimborájával együtt nagyon éhes, nem bánja már, akármilyen kaland árán’jut is egy jó ebédhez. Ünnepelteti magát, elfogadja a Szibériától remegő hivatalnokok rubeljeit, kiüti a nyeregből a kormányzó leányának a vőlegényét, érte tukarja az igazi kormánybiztost s hogy a nagy kavarodásból megmeneküljön, már-már elszöknek a kormányzó belebolondult vén feleségével, amikor végre leleplezik. De akkor sem görbül meg egy hajaszála sem. Apja jó barátja a kormánybiztosnak, akit arra a szívességre kért meg egy levélben, hogy vigye vissza Pétervárra az ő Baranovban grasszáló könnyelmű, de jószívű fiát. A darab Bécsből került az Arénába s óriás siker híre előtte, amit Feld direktor sietett is jelezni a színlapon. De az óriás siker Budapesten csak közepesre vált be. A Horst és Stein librettója Bécsben úgy látszik kapósabb volt Neumann Sándor zenéjével, amely csak itt-ott közelíti meg a jó operett-muzsikát. Egy-két dallamosabb számon kivül csak a keringő számíthat népszerűségre. Feld Zsigmond beváltotta az ígéretét, az operettet csakugyan fényes kiállításban mutatta be. Uj kosztümöket készíttetett s néhány uj díszletet is, köztük egy havas városrészletet, úgy hogy a darabnak csakugyan volt orosz hangulata. Az előadók feladatát sokszor megakadályozta a zenekar, amely kalandozó hajlandóságot mutatott, de azért a szereplők szép eredményt értek el. Inkey Gizella a kormányzó leánya szerepében több szép kosztümjával tűnt ki s különösen a második felvonásbeli kettősben énekelt szépen. Három bokrétát és egy koszorút kapott. Slatvanine ma is a szokott módon kedves volt a tűzről pattant Nadesa szerepében, s derültséget keltett Lángh Etel, mint a kormányzó felesége, aki Nyilassi Mátyással, a maszkban pompás kormányzóval egy szerelmi paródiát komédiázott el a lovagkorból. A címszerepet Nyáray Antal, ez a jeles színész adta, aki azonban kissé el volt fogadva, mert a zenekar megboszantotta. Jók voltak: Horváth Arnold, Hatvani Ede, Szentes János, Irányi Antal, Urváry Ottó és Feld Mátyás mint Ramizol. A közönség hívta Makai Emilt is, aki a darab ügyes átdolgozásával szerzett érdemet. (H.6.) * Új olasz operák. A milánói operában az új olasz dalművek egész serege vár előadásra az őszi színházi évadban. Ezek közt vannak Boito Nérója, Puccini Toscája, Leoncavallo Bohémeje és Mascagni új japán tárgyú operája. Ezeken kívül még Franchetti is új operát irt A képzelt beteg cím alatt, Moliére vígjátéka után készült szövegre. * Az újpesti Zenekonzervatórium amely Erkel Gyula igazgatása és dr. Nádasdy Béla elnöksége alatt már több év óta érdemes kulturális hivatást teljesít a főváros közelében, a napokban tartotta igen sikerült évzáró zeneelőadását az intézet termeiben, amely zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel, amely a tizenhat számból álló műsor minden számát élénk tapsaival tüntette ki. Volt zongora-, hegedű-, gordonka-, énekes cimbalomelőadás. Ezek a tantárgyak mind alapos oktatásban részesülnek az intézetben, amely évről-évre gyarapszik és emelkedik. Kiváló tetszésben részesültek Schiarcz Viktória zongoratanítónő növendékei közül magánelőadásaikkal főleg: Leiner Ilona és Hendl Fiola. Az énekosztályból (Bleuer Andorin vezetése alatt) Bella Alma, a hegedűosztályból pedigtanár: Friedmann Si, Kocsány Gyula, Czeizing Lajos és Jolán tűntek ki. Méltó elismerésben részesültek még Keller Antalné és Fodor Napóleonná tanítványai is. Új magyar férfikarok. Legújabban az Apáik kargyűjtemény tizedik évfolyamának utolsó füzete jelent meg vezérkönyv alakban s külön négy szólammal. Tartalma: 1. 198-ik kar: Barcarolle, Gáll Jánostól (a Fiumei Magyar Daloskörnek ajánlva).; 2. 199-ik kar: Annyanyelvem, Engelsberg S. A.-tól; 3. 200-ik kar: Millenniumi himnusz, Langer Viktortól, 500 koronával kitüntetett pályamű. Az Apolló című kargyűjtemény, amelyet Erkel Sándor és Gáll János szerkesztenek, csakis kiváló eredeti magyar férfikarokat és a külföldi karirodalom gyöngyeit közli. Angol bohózat a Vígszínházban. A Vígszínház igazgatósága megszerezte Gobbins Ralphnak Léthe című háromfelvonásos angol bohózatát, amelynek úgy Londonban, mint több német színpadon nagy sikere volt. A darabot Márkus József kollegánk fordítja. * A Schiller-dij. Hauptmann Gerhartnak. '•Takácsok szerzőjének, egy régebbi darabja, Hannele mint Berlinből táviratoztak, elnyerte a Schiller-dijat amelyet hat év óta nem adtak ki. A dijat minden három évben ítéli oda a bizottság annak a műnek, amely a legnagyobb sikert érte el a három év alatt. 1893-ban Fulda Lajos Talizmán című darabját érte a kitüntetés csakhogy Vilmos császár nem erősítette meg a bizottság ítéletét és így a díjat nem adhatták ki. A Hammele nyerte meg ez évben a bécsi Grillparzer-díjat is . Színházak műsora. Nemzeti Színház. Hétfőn Ibolyájáig. Kedden A nagyon szép asszony. Szerdán Aranyember (Kezdete 7 órakor). Csütörtökön Széchy Mária. Pénteken Rejtett boldogság (Először). Szombaton Rejtett boldogság. Vasárnap Rejtett boldogság. Operaház. Hétfőn nincs előadás. Kedden Alár Szerdán A cremonai hegedűs, Sylvia. Csütörtökön a navarrai lány, Naila. Pénteken nincs előadás. Szombaton A bolygó hollandi. Vasárnap Tannhäuser. Népszínház. Hétfőn, kedden, szerdán, csütörtököt pénteken, szombaton és vasárnap Ezer .év. Budai Nyári Színház. Hétfőn (Hegyi Aranka vendégjátéka) Lili. Kedden Keresd a szived. Szerdát (Hegyi Aranka vendégjátéka) Lili. Csütörtökön Csal párosán. Pénteken (először) Megfigyelés alatt. Szombaton Megfigyelés alatt. Vasárnap A trapezunti hercegnő Három egyfelvonásos. — A kék könyv. Irta: Labiche, fordította: Márkus József Apuska politikai elvei. Irta: Gondinet, fordította: Szécs Ferenc. A fecske. Irta: Grangé, Bernard és Busnach, fordította: Komor Gyula. — Budapest, július 4. A három egyfelvonásos vígjáték közül, amelynek ma este volt a bemutatója a Vígszínházban, toronymagasságnyira emelkedik ki társai közül a második helyen előadott, Gondinet-féle kis jellemvígjáték: Apuska politikai elvei. Moliéres megfigyeléssel és szellemmel meghrott kis darab ez, amely a klasszikus becset súrolja , ritkán láttunk színpadi apróságot, amelyben jobban megfigyelt és finomabbul megrajzolt alakra akadnánk, mint amilyen Flavignac képviselő úré, akinek belső és külső világa a kis darabban elénk tárul. Ha a pszichológus író úgy végigboncolgatná az európai parlamentek padsorait betöltő honatyákat, egy fó seregét találná benne a Flavignacoknak, a magyar parlamentben éppúgy, mint a spanyolban vagy a portugálban, és ez adja meg a Gondinet-féle kis vígjáték igazi irodalmi értékét. Flavignac képviselő úr nem csupán egyéniség, hanem típustípusa a politikai stréberségnek, elvtelenségnek, üres póznak és nagyratörő, de annál üresebb hiúságnak. A kis vígjáték, mint ilyen, igazi politikai szatírának is beillik, amelynek mindig meglesz az aktuális hatása is, mert a modern parlamentarizmus a legjobb melegágya a Flavignac-féle embereknek. A kis vígjáték voltaképpen nem is egyéb, mint ennek az egy jellemnek a finom, klasszikus rajza s a körülötte forgó alakok csak arra valók, hogy ez a jellem annál jobban kidomborodjék. Flavignac az igazi politikai stréber s a mindenkori politikai helyzethez képest változtatja a meggyőződését. Előbb a Flechinel-párthoz tartozik, azután a Sambis-párthoz s végül megalakítja a magamaga pártját, a Flavignac-pártot, amelyhez egyesegyedül csak ő maga tartozik. Flavignac úrnak ez az egyre váltakozó politikája pedig nagy bajt okoz a leánykájának, Martinnak és Chamboret Alcidenak, aki a volt ellenjelöltjének a fia. A leány azzal biztatja a fiatalembert, hogy csatlakozzék a puskája politikai elveihez s akkor ők egymáséi lehetnek majd. A fiatalember, aki éppenséggel nem törődik a politikával, megtanulja a Flechinel-párt elveit, de mire megtanulja, Flavignac már a Sambispárthoz tartozik s Alcide ennek a pártnak az elveivel sem jár szerencsésebben. A darab becsét még egy másik pompásan megrajzolt jellem is emeli, a Grenoux apóé, a vidéki választóé, aki beszállásolja magát Flavignac úr lakásán s annak a fejében, hogy képviselője, még azt is elvárja tőle, hogy egy kis örökösödési perében hamis tanúságot tegyen a törvényszék előtt. A kis darabnak a háttere egy francia miniszter