Pesti Napló, 1896. augusztus (47. évfolyam, 210-239. szám)
1896-08-17 / 225. szám
225. szám. Budapest, hétfő PESTI NAPLÓ 1896. augusztus 17. - as orosz cár ajándéka. — Rákóczi kardja. — Budapest, augusztus 17. A «Budapesti Közlöny» szombati száma a nem hivatalos részben két érdekes levelet közöl. Gróf Kapnist orosz nagykövet értesíti az egyikben Goluchowski külügyminisztert, hogy az orosz czár a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozza azt a híres Rákóczi-kardot, amely most a történelmi kiállításban olyan méltó feltűnést kelt ; a másik levélben viszont külügyminiszterünk mond köszönetet az orosz cár becses ajándékáért. Maga a cár ajándéka is dokumentálja, hogy II. Miklós cár mennyire rokonszenvez az ünneplő magyarsággal, de azonfelül úgy az orosznagykövet levele, mint a külügyminiszter köszönő sorai külön is hangsúlyozzák az orosz birodalom és a monarkia közt fennálló viszony szívélyességét. És ez a körülmény még fokozza az adományozás jelentőségét. Aki talán a nevezetes kardot még nem látta induljon el a történelmi kiállítás katalógusának útmutatásán s meg fogja találni a renaissance-épület első emeletének XXXVI. termében, ahol az erdélyi fejedelmek után fenmaradt emlékek vannak kiállítva. A 6273. számmal megjelölve találja a kardot s a 6293. szám alatt megtalálja a hozzá való hüvelyt is. Az erdélyi ötvösművészetnek érdekes emléke mind a kettő s annál becsesebb, mert a kardhüvelyen rajta van az ismeretes Rákóczi-címer is. Egyébként a két emléktárgyat, amelyet az orosz cár most a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott, a katalógus (nem minden tévedés nélkül) így irja le: 6273. Kard, markolata aranyozott ezüst, korálokkal kirakva, pengéjén: Georg Rákótzi II. 1643. aranynyal kirakva. (XVII. század.) Orosz császári fegyvergyűjtemény, Szentpétervár, 6293. Kardhüvely, a 6273. számú kardhoz való. A katalógus megemlékezésében, amikor a penge felírását jelzi, vagy a római vagy az arabi szám téves. Mert ha II. Rákóczi Györgyé volt a kard, akkor nem lehet 1643-ból való, ha pedig az évszám helyes, akkor a kard I. Rákóczi Györgyé volt. S ez az utóbbi a valószínűbb. Talán egyszerű sajtóhiba az egész, de mindenesetre megtévesztheti az embert. Az ajándékozásról gróf Kapnisz orosz nagykövet a következő levélben értesítette Goluchowski külügyminisztert: Nagyméltóságodnak bizonyára tudomása lesz arról, hogy a császári Hermitage múzeum Magyarország ezredéves nemzeti fennállása alkalmából egy értékes kardot, Rákóczy György egykori tulajdonát, állította ki Budapesten. Értesülve az élénk érdeklődésről, melylyel ezen történelmi emlék iránt Magyarország viseltetik, Császári Felséges Uram megbízott, hogy nevében ezt a kardot a pesti Nemzeti Múzeumnak felajánljam. Ezen adományozás által Ő császári Felsége azt akarja nyilvánítani, hogy mily magas fokra becsüli azon szívélyességet, mely az orosz császárság és az osztrák-magyar monarkia közti viszonyokat jellemzi. A császár parancsa folytán van szerencsém a fentebbiekről Nagyméltóságodat, mint Ő császári és apostoli királyi Felsége közös külügyminiszterét, értesíteni azon kérelem kifejezésének kapcsában, szíveskedjék ezen jegyzéknek tartalmát a magyar királyi kormány tudomására hozni. Fogadja stb.» A császári és királyi közös külügyminiszter erre következő választ intézett a Bécsben székelő orosz nagykövethez : «Nagyméltóságod volt oly kegyes aug. hó 7-én (julius hó 26-án) kelt jegyzéke által tudomásomra hozni Ő Felsége Miklós császár iszon nagylelkű elhatározását, hogy a budapesti Nemzeti Múzeumnak adományozza Rákóczy György kardját, azon szívélyesség jeléül, mely az orosz császárság és az osztrák-magyar monarkia közti viszonyokat jellemzi. ő Felsége a Császár és Király igen élénken lett érintve a gyengéd figyelem által, mely a nagykövet ur Felséges Urának ezen magas udvariassági tényét sugalmazta és legkegyelmesebben megbízott, hogy a neki legőszintébb köszönetét nyilvánítsam Nagyméltóságod közvetítése útján. Igen szerencsésnek érzem magam, hogy ezen felséges megbízásnak a jelen sorok által eleget tehetek és nem fogom elmulasztani a magyar királyi kormánynak rögtön tudomására hozni azon leiratot, amelyet hozzám méltóztatott intézni, amely leirat — már előre is biztosíthatom Nagyméltóságodat — élénk megelégedéssel és hálatelt érzelmekkel fog fogadtatni a magyar nemzet által. Fogadja stb.» Ezredéves kiállítás. □ A kiállítás látogatottsága. A szombati ünnepnapon eleven, mozgalmas volt a kiállítás, ismét olyan, mint junius emlékezetes napjaiban. A dalegyesületek, a bécsiek, a tűzoltók, a vidéki tömeges felrándulók adták a legnagyobb kontingenst, de tömegesen voltak a budapesti törzspublikumból is, a bérletjegyesek, akik majd minden estét a kiállításon töltenek. Volt vagy negyvenezer a kiállítás területén s ezek közül napi érvényű jegyekkel jött a számlálógépeken keresztül: összesen 29.318. 1885. augusztus 15-én 18.296 volt a látogatók száma. □ Jászok a kiállításon. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye jászsági alsó járásából Cseh József főszolgabíró, dr. Kiss Ernő szolgabíró és öt körjegyző vezetése mellett 524 jász földmives érkezett ma Budapestre a kiállítás megtekintésére. A különvonat, amely a derék jászokat hozta, délelőtt 9 óra 15 perckor robogott be a Keleti pályaudvarba, ahol a kiállítás igazgatósága nevében dr. Kovács Gyula üdvözölte őket röviden. A beszéd után sorakoztak s zászlók alatt a legszebb rendben bevonultak a barakkokba s ott elfoglalták a részükre kijelölt szállást. Tizenkettedfél órakor ebédre gyűltek egybe s ennek elköltése után félegykor ugyancsak zászlók alatt, impozáns menetben a kiállítás területére vonultak. A tipikus magyar alakokból álló hatalmas tömeget, amerre elvonult, mindenütt megéljenezték, úgyszintén a kiállításon is, amikor megjelentek, szíves éljenek köszöntötték őket. □ Szászesztendős vendég a kiállításon. Érdekes vendége van most az ezredéves kiállításnak. Bieliczky Menyhért, volt csendbiztost betöltött száz esztendeje sem gátolta meg abban, hogy ezüstgombos magyar öltözetében feljöjjön a nemzeti kiállítás megtekintésére. Az öreg urnak elég érdekes múltja van. A szabadságharc alatt a bácskai szerbek fölkelő vezérét ő kisérte a kivégzés színhelyére, amiért azután a szerbek 1849-ben Vizkereszt napján agyonlőtték az édesapját, aki 115 éves volt. Bieliczky Menyhért részt vett Perczel Mór seregével Szent-Tamás ostromában s később mint csendbiztosnak nagy szerep jutott neki abban a munkában, amely az alvidéket megtisztította a betyárbandáktól. Nem érdektelen, hogy Bieliczkijnek még egy bátyja és nénje is él. Úgy látszik, ez a hosszuélzűség örökletes a családban, mert Bieliczky öregatyja 120 évet élt s 113 éves korában házasodott meg — ötödször. □ Az idegenforgalom. A kettős ünnepet erősen megérezték a vasutak. Csak úgy özönlött a sok idegen és vidéki a fővárosba. A tűzoltók, határok, a bécsiek és mások érdekes tarkaságot hoztak az ünnepekre. Mindenütt lehetett közülük egy-egy csoportot látni, amint a főváros nevezetességeit nézegették. A hatalmas idegenforgalmat legélénkebben mutatja a vasutak és a hajók statisztikája. A vasutakon a két napon összesen 49,030 idegen jött a fővárosba. Az egyik nap 22,595, a másik nap 26,435. Azonkívül a hajókon is jött körülbelül húszezer ember, úgy hogy a főváros idegenforgalma a kettős ünnepen meghaladta a hetvenezret. A két napon a fővárosból összesen 37,134 ember utazott el. □ Robinson a kiállításon. A székelyudvarhelyi kő- és agyagipari szakiskola egyik növendéke, Pap Miska 14 éves oláh fiú Robinson módjára, minden bucsúzás nélkül odahagyta a szülői házat. A fiú, aki jól beszél magyarul, fejébe vette, hogy neki meg kell látnia a kiállítást és meg kell ismernie az alföldi magyar népet, amely őt különösen érdekelte. Nyolc nap előtt tehát gyalog indult el hazulról, Kendi Lénáról és Bánffy-Hunyadról Nagyváradnak jött Komádin, Darvason, Mezőtúron és Szolnokon keresztül egy darab kenyér és egy krajcár nélkül a zsebében. Még talán zsebe sem volt, de azért a jó emberek mindenütt ellátták eleséggel és szálassal.Végre ma ideérkezett Budapestre és egyenesen beállított a kiállításba, ahol az igazgató jóvoltából a barakkban úri kényelemmel látták el. Most sorba nézi a kiállítás összes pavillonjait s csak attól tart, hogy ha ismét hazamegy, az apja jól meg fogja cibálni a fejét. □ A Pesti Napló a kiállításon. A kiállítást látogató közönség kényelmére a kiadóhivatal intézkedett, hogy a Pesti Napló egyes számait a kiállítás területén lévő dohánytőzsdékben is árusítsák. kerület városbírájának, a közügyek terén szerzett érdemei elismeréseid a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Loyko Károly a nevezett minisztérium ajtónállójának pedig sok évi hű szolgálata elismeréséül, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. — A cári pár Bécsben. A cári pár bécsi látogatásáról érdekes részleteket tesz közzé a Wiener Salonblatt. Tudvalevő dolog, hogy Miklós cár és Alexandra Teodorovna cárné csütörtökön, e hónap 27-én érkeznek Bécsbe, az északi pályaudvaron, ahol Ferenc József király, Erzsébet királyasszony s a Bécsben időző összes főhercegek és főhercegnők fogadják az orosz felségeket. A király orosz egyenruhát fog hordani, hasonlóképpen azok a főhercegek, akik orosz ezredeknek tulajdonosai. Az északi pályaudvartól egészen a Hofburgig, ahol a cári pár megszáll (tehát nem Schönbrunnban) a bécsi helyőrség fog sorfalat állani. A cári pár megérkezése napján díszebéd lesz, este pedig díszelőadás az udvari operaházban. Szinre kerül Puccini Manonja, nagyon megkurtított alakban és a Bécsi keringő. Pénteken, e hónap 28-án nagy katonai díszszemle lesz, amelyen az egész bécsi helyőrségen kívül részt vesz egy hadosztály több lovasezreddel. A díszszemlét maga a király fogja vezényelni, míg Miklós cár, az ő dragonyosezredét mutatja be, amely jelenleg Marburgban van helyőrségen, s amely a díszszemlére meg fog érkezni. 28-án délután családi ebéd lesz a Canisi kastélyban, utána sétakocsizás a Canisi vadaskertbe, este pedig udvari hangverseny a Hofburgban. A hangversenyen hír szerint Reichmann, Schrödter Frigyes, Mark Paula, Forster Ellen, Walker Edith és Mora Franciska fognak közreműködni. A kibővített udvari zenekart Richter János fogja dirigálni. Állítólag gordonka-hangverseny is lesz, mert a cár nagyon szereti e hangszert s maga is játszik gordonkán. A cárt pár szombaton e hónap 29-én délelőtt utazik el Bécsből, ugyancsak az északi pályaudvarról. Galitzin herceg, az orosz főudvarmester már ma megérkezett Bécsbe. — Az olasz trónörökös háztűznézőben. Az olasz trónörökös, mint Antivariból táviratoztak, Danié montenegrói trónörökös kíséretében ma délelőtt 10 órakor Cettinjébe utazott. Minthogy a nápolyi herceg szigorúan őrzi inkognitóját, sehol sem lesz hivatalos fogadtatás. — A hercegprímás Budapesten. Vaszary Kolos bíboros hercegprímás Balaton-Füredről való megjövetele óta kitűnő egészségben, de a legnagyobb visszavonultságban tölti napjait budavári palotájában. A jövő héten még a fővárosban marad, hogy pontifikáljon a király születésnapi és Szent István-napja ünnepén. A hónap végén azonban alkalmasint megint visszatér Balaton-Füredre. — Az egri mecset. A híres Egerben, ahol valamikor szép asszonyok és leányok is csatáztak a «hitetlenek» ellen, a török idők emlékét minaret is őrzi, amely azonban az utóbbi esztendők alatt pusztulásnak indult. A múlt évben az isten nyila is beleütött a roskadozó török alkotmányba, úgy hogy nemcsak magában az épületben, hanem az épület körül való járás is életveszélyessé vált. Végre is a kormány intézkedett az iránt, hogy az érdekes emléket ismét jó karba helyezzék s már meg is kezdődtek a restaurálási munkálatok Stéhlo Kornél vezetése mellett. A restaurált mecset csinosabb, díszesebb, sőt hat méterrel magasabb lesz a mostaninál. — Hazafias adomány. Lőcse szabad királyi város közönsége e hónap 14-én Szőnyey Kálmán polgármester elnöklése mellett tartott közgyűlésén díszpolgárává választotta Hermann Gusztáv városi polgárt. A jótékonyságáról általánosan ismert polgárt a kitüntetés ama hazafias áldozatkészségéért érte, hogy a branyickói csata emlékére Lőcsén fölállított honvédszobor új gránit talapzatának költségeire 1000 forintot küldött a város polgármesterének s egyszersmind értesítette arról, hogy a célra esetleg még hiányzó összeget a sajátjából kívánja pótolni. Hermann már eddig mintegy 50.000 forintot áldozott jótékony és hazafias célokra. — Trafikos hercegasszony. Párisban a minap temették el nagy pompával Leslo hercegasszonyt, akinek első férje Moray herceg volt, III. Napóleon féltestvére és kegyence. A herceg halála után a császár ráruházta az özvegyre az Ala elvette trafikot, amely a Theatre Française mellett van s amely minden ha Páris legelső trafikosboltja volt. A hercegné bérbe adta a trafikot és évenkint negyvenezer frankot kapott érte. Mindaddig rendelkezhetett a trafikkal, amíg jegyet nem váltott Sesto spanyol herceggel. E házasság által Moray hercegné megszűnt francia állampolgárnő lenni s le kellett mondania a trafikról, mert már interpellációra készültek a parlamentben. Azóta a trafik busás jövedelmeiben előkelő államhivatalnokok özvegyei részesülnek. — Esküvők. Fényes Sándor a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bank tisztviselője jövő hónap 8-ikán vezeti oltárhoz a Selmecbányai evangélikus templomban Priviczky Emma kisasszonyt. — Kunitzer Alfréd aradi gyártelepigazgató e hónap 23-ikán köti meg házasságát Politzer Olga kisasszonynyal. Az egyházi szertartás a szegedi izraelita templomban lesz. KÜLÖNFÉLÉK. Budapest, augusztus 17. — Személyi hírek. Gróf Badeni osztrák miniszterelnök ma délelőtt Bruckból Lembergbe érkezett, ahonnan délután utazott vissza Bécsbe. Bécsi távirat szerint a miniszterelnök ma este megérkezett az osztrák fővárosba. Báró Jósika Samu,a király személye körüli miniszter ma erdélyi birtokára utazott, ahonnan csak e hét vége felé utazik vissza Bécsbe. — Herceg Hohenlohe, birodalmi kancellár nejével és leányával ma délelőtt Velkibe (Oroszország) utazott. — Faure elnök ma nyári tartózkodásra Havreba utazott. — Kitüntetések. A király a személye körüli magyar miniszter előterjesztésére dr. Grossich Antal, a fiumei városi közkórház főorvosának, a közegészségügy terén szerzett érdemei elismeréséül, a királyi tanácsosi címet; Hampel Sándor a budapest-székesfővárosi II.