Pesti Napló, 1896. augusztus (47. évfolyam, 210-239. szám)

1896-08-25 / 233. szám

6 Budape­st, kedd PESTI NAPLÓ, a bizottság Blender Henrik ajánlatának 23,5 százalék engedménynyel elfogadását javasolja; a lakatos mun­kákra legelőnyösebb ajánlatot a Magyar Építő- és Mű­­­lakatos Gyár Részvénytársaság 18­ 6 százalék enged­­ménynyel; a mázoló munkákra Wanke Ármin 36 5 százalék engedménynyel; az üveges munkákra Salveler Ágoston az egységárakon; a szobafestő munkákra Götz Adolf 25 százalék engedménynyel; a­ cserépkályhák szál­lítására Markovits Izidor 27 százalék engedménynyel; az aszfalt munkákra Poznánszky és Strelitz 22 százalék engedménynyel; a követő munkákra Hirsch Sebestyén és fia 20 százalék engedménynyel; a vízvezetéki mun­kákra Knuth K. 25 százalék engedmény­nyel; a csator­názó munkákra Melsecz Péter 22 és fél százalék enged­ménynyel. A javaslat alapján az építkezést néhány nap múlva megkezdik. * Az ercsii Dunaszakasz szabályozása. A földművelésügyi miniszter leiratban tudatta a főváros közönségével, hogy az ercsii Dunaszakaszt folytatóla­gosan szabályozni fogja s szeptember 2-ikára nyilvános árlejtést hirdet a végzendő munkálatokra. Ez alkalom­ból fölhívja a miniszter a székes­főváros törvényható­ságát, hogy az árvíz ellen való védelemről szóló sza­bályrendeletet minél előbb készítse el s idejében ál­lapítsa meg, úgy hogy az esetleg bekövetkező leg­közelebbi árvízkor már érvényben legyen. * A vámháztéri híd. A vámháztéri híd már teljesen elkészült. Tegnap végezték el az utolsó kovács­munkát, s ma hozzá fogtak már a folyam közepén fel­állított cölöpépítmény szétszedéséhez. Pár nap alatt elvégzik a híd befestését, s azután már csak a pesti feljáró elkészítése marad hátra, amelynek munkálatait szintén megkezdték. * A Rudas-fürdő. A belügyminiszter a Rudas- fürdő forrásának a «Gyógyító forrás» jelleget adomá­nyoz­, ami azonban még nem jogosítja föl a fürdő tulajdonosát arra, hogy egyszersmind a «Gyógyító­­fürdő» címet is használja. * Miniszteri jóváhagyások. A belügyminiszter jóváhagyta a közgyűlésnek azt a határozatát, amelylyel a Menza Akadém­iának az 1897. évtől fogva évi 3000 forintot adományozott és azt a határozatot, a­mely szerint a III. kerület Ürömi­ utca 66. számú ház megszer­zendő az elemi iskola és kisdedóvó építésének céljaira. Színház és zene.­ ­ Szavójai Jenő emléke. Káldy Gyula, a Ma­gyar Királyi Operaház igazgatója már összeállította an­nak a fényes hangversenynek műsorát, amely az idén szeptember 15-ikén Zentán lesz s a zefitai csata két­­százados évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségek nagy sorozatában a programm első számát képezi. A hangverseny műsora a következő: 1. Eugen dala (XVII. század vége). Énekli Takács Mihály, a Magyar Királyi Operaház tagja. 2. a) Székely katonadal (XVIII. század); b) Bel­­grád bevételéről szóló dal. Éneklik Ábrányiné- Wein Margit és Takács Mihály, a Magyar Király Operaház tagjai. 3. Költemény. Ez alkalomra irta Ábrányi Emil. Szavalja Maróthy Margit, a Nemzeti Színház tagja. 4. Delibes Leó: Balero. Énekli Ábrányiné-Wein Margit. 5. Erkel Ferenc: Magyarok Istene. Énekli Takács Mihály. 6. Felolvasás. Tartja Papp Dániel. Z. Káldy Gyula: Uj népdalok. Énekli Ábrányiné- Wein Margit. Az énekszámokat maga Káldy Gyula, az Opera­ház igazgatója fogja zongorán kisérni s a híres Eugén­iást, valamint a Székely katonadalt és a Belgrád be­vételéről szóló dalt is ő írta át ez alkalomra. Uj népdalai is először kerülnek majd ezúttal a nyilvános­ság elé s így a premier gyönyöreiben is lesz része a hangverseny közönségének. Mint értesülünk, a hang­versenyre a szereplő művészeken kívül a fővárosi író- és művészvilág számos tagja és báró Nopcsa Elek, az Operaház intendánsa is lerándul. Zentán, de egész Bács­­megyében is nagyban készülnek a hangverseny rende­zésére s különösen a Zenta város legelőkelőbb hölgyeiből alakult százas­ bizottság buzgólkodik rajta, hogy a siker minél fényesebb legyen.­­ Hírek a Vígszínházból. A Vígszínház legkö­zelebbi újdonsága a Két Durand című bohózat lesz, amelynek szerzői Ordonneaux és Valabregue, s amelyet Kürthy Emil fordított magyarra. A két főszerepet Feny­vesi Emil és Góth Sándor fogják játszani. A darabot szeptember első felében mutatják be. E vígjáték után nyomban következik Bracco Róbert Hűtlen asszonya, amelytől nagy sikert várnak. A darab egy része Sardou Váljunk éejére, másrészt Dumas fils Franciu­m­jára em­lékeztet. A férjet Fenyvesi Emil, a feleséget Lánczy Ilka, az imádót Ráthonyi Ákos játszsza.Az őszi szezonban jel­mezes darabot is ad a színház. Az első lesz Somló Sán­dor pályanyertes vígjátéka, a Királyi házasélet, amelynek főszerepeit Szathmáry Árpád, Niké Lina, Jinál Gyula és Beregi Oszkár fogják ábrázolni. Jelmezes darab lesz Fulda Lajos Talizmánja is, amelyet Makai Kihillel elin­díttat az igazgatóság. A Trilby bemutatója egyelőre elmarad, mert nincs a színháznak olyan nőtagja, aki e tarka és szenzációs szerepet eljátszhatna. Azonkívül gyors lépésben közeledik a szezon is, amihor az igaz­gatóság már finomabb csemegével akarja ellátni a kö­­önséget. * Az Ezer év jubileuma. Abból az alkalom­ból, hogy Verő György látványos színdarabja alig három hónap után, holnap már századik előadását k éri meg, a Népszínház megküldi azoknak a daraboknak lajstromát, amelyek — bár sokkal hosszabb idő alatt - szintén megérték ezt a jubileumot. A lajstrom szerint A bor­­nevillei harangok 1888. április 21-én, Sztrogof Mihály útja 1883. augusztus 3-án, Az ördög pirulái 1885. július 23-án, Rip van Winkle 1885. szeptember 5-én, A falu rossza 1886. február 13-án, A sárga csikó 1886. február 14-én,, Utazás a föld körül 1889. május 14-én, Boccaccio 1890. május 9-én, A piros bugyelláris 1894. január 9-én, A tót leány pedig 1894. március 17-én érte meg a századik előadást.­­ A becsü­letbiró. Múlt vasárnapi számunkban megírtuk, hogy Bosnyák Zoltán A becsületbiró című darabját hír szerint visszavonta a Nemzeti Színháztól. E hírünkre vonatkozólag a szerző arról értesít ben­nünket, hogy ő a darabot nem vonta vissza, sőt az igazgatóság már ki is osztotta a főszerepeket Márkus Emíliának és Császár Imrének és a Becsü­letbíró való­színűleg még november havában színre kerül. A Magyarok hangversenye Gleichenberg­­ben. A híres osztrák fürdőhelyen időző magyarok, dr. Szigeti Márton fürdőorvos kezdeményezésére tegnap, vasárnap délután fényes sikerű hangversenyt rendeztek a korszalon termében, amely ez alkalommal zsúfolásig megtelt vendégekkel. A hangversenyen nagy sikere volt Salamon Katinka magyar operaénekesnőnek, aki Hubai­ Jenő Kremonai hegedűséből énekelte el a ma­dárdalt, Major Gyulától pedig a Kis hamist. Zajos, tüntető tapsokat különösen Makai Emilnek Izé kisass­­zony című monológja után kapott. A számtalanszor kitapsolt művésznőt dr. Weber Samuné urhölgy kisérte zongorán s később magyar népdalaival szintén zajos tetszést aratott. Amster Mária (Csernovitzből) Goldmarck Sititekét játszotta zongorán Kutschka fürdői karmester hegedükisérete mellett. Valamennyi közreműködő za­jos tetszést aratott. Tudomány és irodalom. (*) A szellemi tulajdon védelme. Bernből telegrafálják, hogy az irodalmi és szellemi tulajdon vé­delme ügyében egybegyűlt nemzetközi kongresszus mai első érdemleges ülésén megválasztották a díszelnökö­­ket, alelnököket és titkárokat. Maillard (Páris) hosszabb jelentést tett a párisi konferenciának a berni konvenció revíziójára vonatkozó munkálatairól. A kongresszus el­határozta, hogy sürgetni fogja a párisi konferencia eredményeinek mielőbb való ratifikációját, valamint az egyes államokban a szerzői jogra vonatkozólag érvény­ben levő törvények reformját, különösen Angliában és Németországban és e cégből az országok rendezőivel és jogtudósaival érintkezésbe lép. A kongresszus azután jogvédelmi irodának alapítását és a nyelvtani művek szerzőinek érdekeik, védelmére való egyesülését ajánlja. Képzőművészet. ** Egervár védelme. Heves vármegye törvény­­hatósága tudvalevőleg már régebben elhatározta volt, hogy az ezredévi ünnep emlékére megfesteti Egervár hires ostromát. E célra 4500 forintot szavaztak meg s azután a vallás- és közoktatásügyi miniszter útján föl­kérték az Országos Képzőművészeti­ Társulatot, hogy a nevezett történelmi festményre hirdessen pályázatot. A pályázaton tizenkét művészünk vett részt s a váz­latokat — mint nekünk írják — a Képzőművészeti Társulat bírálta meg. Legjobbnak találták Kriesch Aladár kompozícióját. Gyárfás Jenő vázlatát 300 Mendlik Oszkárét 200 forinttal jutalmazták meg, Já­szai József és Pap Henrik vázlatait pedig megdi­csérték. Közoktatás. (Új főgimnázium.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szegzárdon új állami főgimnáziumot állított fel, amely már a folyó évi szeptember 1-én meg­nyílik. Az új, kétemeletes főgimnáziumi épületet most készítik, azért az I. és II. osztályt bérházban helyezték el. A főgimnázium igazgatójává a miniszter Wigand János pancsovai főgimnázi tanárt nevezte ki. Törvényszék.­ ­. Az eskü­dtszéki bíráskodás. Szegedi leve­­lezésk jelenti. A szegedi ügyvédi kamara vasárnap dél­előtt 10 órakor dr. Kósa Izsó elnöklete alatt rendkívüli gyűlést tartott. A gyűlésen az igazságügyminiszter egy leiratát tárgyalták, amelyben az esküdtbiróságokra vo­­natkozólag azt a kérdést intézi a kamarához, hogy a népesség számarányának a nemzetiségi és kulturális vi­szonyok figyelembevételével a kamara területén levő valamennyi törvényszék fölruháztassék-e esküdtbírósági hatáskörrel ?­­ A kamara rendelkezésére bocsátott adatok szerint Nagy-Becskereken van 1263 magyar­­nyelvű, húsz éven felüli férfi , 53 százalék Írástudó, Nagy-Zakindán 760 magyar nyelvű, húsz éven felüli férfi és 49 százalék Írástudó. A kulturális és nemzeti­ségi viszonyok figyelembevételével azt ajánlja a kamara a miniszternek, hogy területén csak a szegedi és a nagybecskereki törvényszékek legyenek esküdtbirósági hatáskörrel fölruházva, m­ig a k­ársy-kikindai nem s ez különös tekintettel a nyelvi nehézségekbe ütköző igaz­ 1896. augusztus 20. 233. szám. jogszolgáltatási érdekekre, a nagy-becskereki törvényszék­hez legyen csatolandó.­­ A Csajági bankja. A télen történt, hogy a nagy hűhóval dolgozó Magyar Gazdák Bankbizományi Irodája felől, amelynek helyiségei az Andrássy-úton voltak, rossz hírek kezdtek elterjedni. És csakugyan, az intézet ellen egymásután tettek bünfenyítő feljelentést a vidéki megbízók, úgy hogy a törvényszék vizsgáló­­bírája egy napon letartóztatta Csajági Lajost, a bank vezérigazgatóját. A vizsgálat, amelyet azóta befejeztek, kiderítette, hogy Csajági vagy negyven sikkasztást követett el, körülbelül 30.000 forint erejéig. Az iratok néhány nap előtt átkerültek a királyi ügyész­séghez, ahol dr. Mészáros Tivadar alügyész most dolgozik a vádhatóság indítványán, amely a sikkasztó bűnlajstromát a bíróság elé tárva, annak vád alá he­lyezését fogja kérni. Minthogy időközben maga az inté­zet csődbe jutott, hamis bukás címén kiterjesztették a bűnvizsgálatot a részvénytársaság igazgatóságának tag­jaira is, akiknek sorában több ismert nevű fővárosi polgár van. Ezek ellenében a királyi ügyészség, mint­hogy semmi adat sem merült fel a bűnösségük tekin­tetében, minden valószínűség szerint az eljárás meg­szüntetését fogja indítványozni s igy a hamis bukás miatt is csak Csajági kerül majd a vádlottak padjára. — Lelketlen szülök. Párját ritkító családi életre bukkantak most három éve Újpesten, ahol a felfedezés­ről sokat beszéltek, majd pedig a lapok is bőven fog­lalkoztak akkor az esettel. Mikor ugyanis az a hír ter­jedt el, hogy a község vagyonos háztulajdonosa, Szvo­­boda György, amióta Szőke Terézt feleségül vette, első házasságából való hat gyermekét egy bűzös pince­­lyukba elzárva tartja, a dologba a hatóság is beleavatkozott. Az elöljáróság kiküldött orvosa olya­nokat tapasztalt, amik a híresztelést hajmeresztően igazolták. A hat apró gyermek, testén a férgek ezreivel, rongyokba burkolva, a meztelen földön felren­gett, amitől persze valamennyi súlyos bőrbetegségben szenvedett. A törvényszék emiatt felelősségre vonta a szülőket, úgy az apát, mint a mostohaanyát s őket gondatlanságból okozott súlyos testi sértés címén egy-egy havi fogházra ítélte, amit utóbb a Tábla is jóváhagyott. Másként fogta azonban fel a dolgot a Kúria, amely Szvobodáék eljárásában nem egyszerű gondatlan­ságot, hanem szándékosságot látott fenforogni s ezért a kimért büntetést egy-egy évi börtönre emelte fel. Szvoboda György megkezdte a bünte­tését és ki is töltötte az egész esztendőt máig, amikor a bünpert ma dr. Haupt Albert elnöklete alatt újra tárgyalták. Úgy az apa, mint a mostoha Szőke Teréz ugyanis perújítást eszközöltek ki az igazságügyi orvosi tanács, tehát a legfőbb szakfórum egy bizonyítványa alapján, amely azt állítja, hogy nem­ lehet biztosan megállapítani, örökölt baja-e a gyermekeknek a konsta­tált görvélykór, vagy pedig a dohos pincelyukban sze­rezték meg. A rövid tárgyalás azzal végződött, hogy a törvényszék Szvobodára nézve fentartotta a Kú­ria ítéletét, ellenben a mostohaanyát fölmentette, azért, mert nem ez, de a férj a ház ura s ha már a gyermekek baja akárhogy előállott, az apának orvosról mindenesetre gondoskodni kellett volna. Szvo­boda, aki az egy évet különben már leülte, valamint a felesége is megnyugodott, de dr. Csapó Ferenc alügyész a vádhatóság részéről felebbezést jelentett be A fel­mentett vádlottnő nagy hálálkodva hagyta el a tárgyaló termet, amelyből kilépve, kézenfogta s úgy vitte haza az előszobában reá várakozó hat mostohagyermekét akiket erre az alkalomra szépen kiöltöztetett. S­p­o­rt. x Bislövészet A Budapesti Polgári Lövész­ Egyesület tegnap, augusztus 23-án tartotta a szokásos ünnepi díjlövészetet, amelyen a következők nyertek díjakat: A 150 méter távolságú céltáblán Pártos Gyula, Jellinek Antal, Zintl János, Prohászka Henrik, Freyber­­ger Pál, Benkő Ferenc. Ugyane táblán középlövésekre: Prohászka Henrik, Freyberger Pál, Welsch Emil, Jelli­nek Antal, Pártos Gyula, Zintl János. A kezdetversenyében Vándory József, Ehrlich János, dr. Kertész Kálmán. Középlövésekre: Ehrlich János, Vándory József. A pisztoly-céltáblán­: Jellinek Antal, Vándory Jó­zsef, Járitz András, dr. Hanzély László, Roskonyi Károly, Prohászka Henrik. Ugyanezen táblán közép­­lövésekre: Vándory József, Járitz András, dr. Hadzély László, Jellinek Antal, Prohászka Henrik. A kezdők pisztoly­versenyében­. Dr. Kertész Kál­mán, Lederer János, Blau Oszkár, Zintl János. Közép­lövésre: Lederer János, Blau Oszkár, dr. Kertész Kálmán. A vadász-céltáblán­. Pártos Gyula, Harsányi Ist­ván, Blau Oszkár, Jellinek Antal, Bauer Jánnos, dr. Kertész Kálmán. A hölgyek verseny­lövésében Zintl Jánosné, Benkő Ferencné, Pártos Gyuláné nyertek díjakat.­­ Millenniumi kerékpárverseny. Az országos torna- és sportbizottság kerékpáros osztálya ma a mil­lenniumi versenypályán kerékpárversenyt rendezett. A verseny csekély számú közönség jelenlétében ment végbe, pedig az egyes versenyek elég érdekesek voltak. A versenyek eredménye a következő: 1. Megnyitó-verseny 3000 méter (6 kör). Tét 4 korona. Elsőnek aranyérem, másodiknak ezüstérem. Ne­vezve voltak: Lantin Károly, Bécs; Lurion Maxim, Bécs; Mihelic Julio, Zágráb; Rottenbiller János, Budapes; M. T. C. Lillits Milutin, Budapest, «H»; Fridrch Willy, Budapest; B. K. E; Schváb Béla, Budapest «II», Rehels

Next