Pesti Napló, 1896. december (47. évfolyam, 331-360. szám)

1896-12-18 / 348. szám

8 Budapest, péntek PESTI NA±*LÓ. 1896. december 18. és 48. szám. néven előforduló megfoghatatlan, sejtelmes hangulatokat. Aztán ez a négy művész minden alkalommal ifjabb meglepetést hoz a zenekedvelőknek. Akik már tavaly hallották őket, meglepetve figyeltek rá Hoff­mannira, az első hegedűsre, akinek magas hangjai tavaly még élesek, karcolók voltak, ma azonban nemes, öblös tónusa minden régióban egyenlő tisztasággal hang­zott. A Schubert vonósnégyesét (op. 29., amelyben a bá­nat nagy dalosa a Winterreise cím­ű­ dalsorozat melan­kolikus dallamait foglalta egységes műformába csodás bensőséggel, majd stilezert, áradó érzéssel, majd szilaj erővel játszották. Nem kevésbbé stilszerű, igazi beetho­­veni hangok voltak azok, amelyeket a Beethoven vonós­négyesből (op. 59.) kihoztak. Egy-egy minuciózus finom­ságú árnyalat hiánya, aminőt ebben észleltünk, iga­zán csak náluk tűnik föl, akik a partitúra min­­den rejtelmeit szinte végtelen gazdagságban tár­ják föl előttünk. A két mestermű között Dvor­­ssd­íjak egy új és nálunk még ismeretlen vonós­négyesét mutatták be. Dvorzsák ebben is a hang­szereknek az az ezermestere, a színeknek az a keve­­rője, amely minden alkotásában jellemes. De a forma szokatlanul szakadozott, s különösen az első és utolsó tétel teljesen szertezüllik. Dallamai sem erede­tiek, néhány melankolikus és élénk lejtésű szláv témából építi föl mind a négy tételt nagyon gyak­­ran színtelen, lapos vagy régi­smert frázisokba tévedve. Egyszóval a munka minden mélység nélkül való, nem éppen eredeti tartalmú, de mesteri színezésű érdekes al­kotás, melyet a művésztársaság szeretetteljesen, ha­talmas lendülettel, s az adagiót szinte hihetetlen finom­sággal adott elő. Volt is tapsvihar, lelkes, szívből jövő. Aminthogy az egész este ünnep­számba ment és igazi diadala volt az ifjú cseheknek Magyarországon. 5 Jótékonyobl­ előadás a Vígszínházban. A budapesti VIII. kerületi közjótékonysági egyesület javára holnap a Vígszínházban a Niobe című bohózatot adják elő. Ez lesz az első jótékonycélú előadás a Víg­színházban. A bohózatot hangverseny előzi meg, amely­nek folyamán Pártosné Bartolucci asszony Massenet «Enchantement» és Pallamnak «La mia preghiera» című szerzeményét énekli. Ezenkívül még Turzánszky Manya kisasszony két zongoraszáma szerepel a műsoron.­­ Hervieu új drámája, Paul Hervieu, akinek Les Terrailles című darabját, a Nemzeti Színház is el­fogadta előadásra, mint Párisból írják, tegnap új dara­bot olvasott föl a Comédie Française színészeinek. A darabnak ez a címe: La loi de l’homme (Az ember tör­vénye) s a Francais annyival is szívesebben fogadja, mert az idén Párisban is nagyon érezhető a darab­hiány.* Régi magyar énekek bemutatása. A Ma­gyar Történelmi Társulat 1896. évi december 20-ikán, vasárnap délelőtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében nyilvános ülést tart, amelyen Káldy Gyula társulati tag XVI., XVII., XVIII. századbeli magyar történeti énekeket fog bemutatni. A fölöttébb érdekesnek ígérkező előadás műsora a következő: XVI. Század. 1. Az rég Temesvárban Losonczy Istvánnak haláláról. 2. Egervár viadaláról való ének, e­ladják: Takács Mihály, Várady Sándor és a férfikar tárogató-, hárfa- és zongorakisérettel. 3. Karácsonyi ének. Jayer Margit. Ha­rmonium kísérettel. XVLl■ század. 4. Az anyaszentegyház siralma. Révi Aurélia. Harmonium- és hárfakisérettel 5. Régi dal a rossz időkből. Várady Sándor. Zongorakisérettel. 6. Rákóczi Sámuel (ballada). Payer Margit. Tárogató, hárfa, cimbalom és zenekarkisérettel. 7. Virágdalok. (Thököly idejéből.) Takács Mihály. Zongorakisérettel. XVIII. század. Kuruc dalok. 8. Cantus Hunga­­rorum. (Rákóczi siralma.) Férfikar. 9. Balogh Ádám nótája. Férfikar. 10. Rákóczi kesergője. Payer Margit. Takács Mihály férfikar, zongora, tárogató és zenekar kísérettel. * Lautenburg Zsigmond jubileuma. Lauten­burg Zsigmond, a berlini Residenz-Theater magyar szár­mazású igazgatója tegnap ünnepelte a porosz főváros­ban, színészkedésének huszonöt esztendős jubileumát. Délben nagy színpadi ünnep volt, amelyen többek közt Szőgyény-Marick László, az osztrák-magyar nagykövet is megjelent. A színészek értékes emléktárgyakat adtak át Lautenburgnak, s a többi berlini színház is kitün­tette őt megemlékezésével. Az ünnepen a berlini Ma­gyar Egyesület is hivatalosan részt vett. 5 Hangverseny a Vígszínházban. Holnap, pénteken, a Józsefvárosi Közjótékonysági Egyesület ja­vára h­angversenynyel egybekötött előadás lesz a Víg­színházban. A hangversenyben Bartolucci Viktoria as­szonyon kívül részt vesz Turzsánszk­y Mária kisasszony zongoraművésznő, Lesititzky tehetséges és kiváló kép­zettségű tanítványa, Turzsánszky kisasszony előkelő bácskai család leánya, tanulmányait a bécsi zeneaka­démián végezte oly fényes sikerrel, hogy az intézet tavalyi hangversenyén neki ítélték oda az első díjat, a nagy aranyérmet. Holnap Lesititzky Barcaroleját és Liszt 8. Rhapszodiáját fogja játszani, közelebb pedig önálló hangversenyben szándékozik bemutatkozni a budapesti közönségnek. * A Zeneakadémia hangversenye. Az Orszá­gos Magyar Királyi Zeneakadémia e hónap 19-én este fél nyolc órakor az intézet hangversenytermében ren­dezi első hangversenyét a következő műsorral. Bach Prelúdium és Fuga (A-m­all) orgonára, Beethoven Szo­náta (As-dur op. 110.. Beethoven Magándal a Fid­dióból. Beethoven Vonósnégyes (D-dur op. 19, 3. sz.) és Liszt Versenymű (A-durj. ) Hangverseny Esztergomban. Az Esztergomi Régészeti és Történelmi Társulat alaptőkéjének növelé­sére ez évi december 20-ikán esti 6 órakor az eszter­gomi Fü­rdő-száló nagy­termében dr. Csöbör Béla egyetemi magántanár műtörténeti felolvasásával össze­kötött hangversenyt rendez. A hangversenyben részt vesznek­ Brenner Juliska, Bellovics Karolin, Magurányi József, Perényi Irma és Felsenberg Gyula. Képzőművészet. * * A Szent István-szobor. Az ezredév­ ünne­pekről szóló törvény, mint annak idején megírtuk, Szent István lovasszobrát a budai Halász-bástyára ter­vezte. Az emlékmű azonban e helyen alulról nézve csak kis részben látszanék s emiatt a szobor elhelye­zésére más alkalmas helyet kellett keresni. Legcélsze­rűbbnek találták a Mátyás-templom előtt lévő térséget, a Szentháromság szobrának helyét. Ezt a szobrot innen elviszik s ide teszik Szent István lovasszobrát arccal a Disztér felé. Hogy az emlékműnek alkal­mas háttere legyen, a pénzügyi palotát megfelelően restaurálják. E végett azonban az ezredévi törvényt is módosítani kell, mivel ez a Halász-bástyát jelölte ki a szobormű helyéül. ** A hatvanéves Lenbach. Lenbach Ferenc, a híres arcképfestő e hónap 15-én töltötte be 60-ik esz­tendejét, amely alkalomból a müncheni művésztársaság dísztagjává választotta őt, Defreggerrel együtt. Len­­bachot Bismarck is üdvözölte, mint régi jó barátját s München városa mind a két polgármesterét elküldötte a művészhez, hogy az évforduló alkalmából üdvözöljék. Lenbachot Viktória hesszeni nagyhercegnő , a romániai trónörököspár is meglátogatta. Közoktatás. (Tanárok­­Wlassics miniszternél.) Az Orszá­gos Középiskolai Tanáregyesület küldöttsége ma dél­után tisztelgett Intossecs Gyula közoktatásügyi minisz­ternél, hogy a tanárok helyzete ügyében már tavaly benyújtott memorandumot egy újabb fölterjesztéssel gyarapítva, átnyújtsa a miniszternek. A küldöttség szó­noka, Beöthy Zsolt kiemelte, hogy a tanárságot nem az anyagi előny vezérli ebben a kérdésben, hanem inkább az erkölcsi erő, amelyet abból a tudatból merít­het, hogy az ország, annak kormánya és politikai vezetői elismerik munkásságának fontosságát. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter szívélyes hangon adott válaszában kiemelte, hogy ő minden alkalmat megragad annak hangsúlyozására, hogy egész politikai és társadalmi életünkben válto­zásnak kell beállnia a hivatáskörök megbecsülése­­tekintetében. Neki eddig is az volt s ezután is az lesz a törekvése, hogy a tanári állást minden tekintetben emelje. Jól tudja, hogy a tanárok óhajtása igazságos. Oka van arra a reményre, hogy a következő budget összeállításában már a kvin­kvennium dolgában is le­het javítást eszközölni és a dologi kiadások megszorí­tásával a személyi illetményeket majd javítani lehet. A fizetést rendező 1893-iki törvényt ez a kormány kezdte végrehajtani s a végrehajtásban csupán a nehéz pénzügyi viszonyok miatt nem mehetett fölebb a X. és XI. fizetési osztálynál. Maga is csak e kénysze­rűség előtt hajolt meg. Reméli azonban, hogy már a következő budgetben a törvény végrehajtását a IX. és VII. fizetési osztályra is ki lehet terjeszteni­, úgy hogy ebből a középiskolai tanárok részére szintén előny szár­mazik. Arra kéri a tanárokat, legyenek mindig biza­lommal iránta, mert ő szívén hordja ügyüket és min­dig kész igazságos ügyük támogatására. A miniszter beszéde mély hatást tett a kül­döttség tagjaira, akik innen Tisza Kálmánhoz mentek, hogy nála, mint a pénzügyi bizottság elnöké­nél, előadják kérésüket. Sieethy Zsolt itt is tolmácsa volt a küldöttségnek, amire Tisza Kálmán kijelentette, hogy nem mostantól kezdve, hanem ifjúsága óta is­meri és méltányolja azokat a fontos szolgálatokat, amiket a középiskolai tanárság a közügynek tesz és azzal a lelkiismeretességgel fogja tanulmányozni az ál­taluk benyújtott memorandumot, amelyet az ügy fon­tossága igényel. Szerencsésnek fogja magát érezni, hogy amennyiben az állam pénzügyi helyzete csak megengedi, valamit tehessen a tanárság érdekében. (Második gimnázium Temesváron.) Az állam Temesvárott a jövő évben - mint lapunknak írják -­­új főgimnáziumot fog állítani. Az első osztály felállítá­sának költségeit a kultuszminiszter már felvette a jövő évi költségvetésbe. A város 50.000 forinttal fog hozzá­járulni az új gimnázium felállításához. (Az Országos Közoktatási Tanács.) Az Or­szágos Közoktatási Tanács állandó bizottságában dr. Alexander Berriot előadta a tanácstagok iskolalá­togatására vonatkozó szabálytervezetet. A látogatá­sok feladata, hogy a tanácstagok közvetetlen ta­pasztalatokon alapuló tanulmányokat tehessenek. A tanulmányok értékesítésének módjáról a szabályzat úgy intézkedik, hogy a megbízott tag a tanács elnökéhez intézett jelentését beadja az alelnöknek, aki azt az állandó bizottságban bemutatja. Ez tudomásul veszi az előterjesztést, esetleg a benne foglalt elvi javaslatokat tárgyalván, határozatait a jelentéssel együtt a vallás és közoktatásügyi miniszterhez felterjeszti. Az állandó bi­zottság ezenfelül tudomásul vette a kiküldött szakbizott­ságok munkásságáról szóló jelentéseket s a tanács könyvtárának rendezésére, kiegészítésére és rendszeres gyarapítására vonatk­ozólag hozott határozatokat. (Előadás Naneenről.) A Szabad Líceumban Guttenber­g Pál tanár tegnap este tartott előadást Németiről és behatóan ismertette a nagy utazó életét, valamint a tudomány terén elért sikereit. A szép­számú közönség érdeklődéssel hallgatta az adatokban gazdag előadást. Egyesületek. + Szegény gyermekek felruházása. A Számos Évig asztaltársaság e hónap 20-án, vasárnap délután két órakor, hetven gyermeket fog (a Prindl-féle ven­déglőben Oktogon-tér) teljes téli ruhával ellátni. + A Népoktatási Kör közgyűlése. A Buda­pesti Népoktatási Kör ma délután tartotta évi közgyű­lését. Felolvasásra került az igazgatóság évi jelentése, am­elynek kien­elkedő része, hogy az egyesület az iparos ifjúságnak a saját helyiségeiben rendezett külön okta­tási tanfolyamokat, továbbá könyvtárakat állított és a szegény sorsú leányok számára háztartási tanfolyamo­kat szervezett. A 21 tanfolyamban 204 nő és 489 férfiú vett részt. Az egyesület pénztári készlete ez idő szerint 7248 forint. A jelentést tudomásul vették és a megejtett választásokból újból Rakovszky István került ki mint elnök, Velly Ignác mint alelnök és dr. Gyulat­ Béla mint jegyző. Mulatságok. * (A tanárjelöltek bálja.) A tanárjelöltek bál­jának rendező bizottsága ma tartotta alakuló gyűlését. A gyűlés határozata szerint a bál február közepén lesz a VI—VII. kerületi kör termeiben. A tisztikar a követ­kező: Elnökök: Beöthy Zsigmond, Böökh Hugó, Bell Lajos;­ alelnökök: Kari Lajos, Pápay József, Thold Orbán, Vida Sándor; főjegyzők: Lippay György és Waffentinyi Soma; pénztárosok: Dittrich Vilinos és Len­key Géza­; ellenőrök: Szinnyei Ferenc és Román József. Sport. X A király-díj. Magyarország legjobban díjazott versenyére, a százezer koronás király­­díjra tegnap este tíz órakor volt a törlés, amely után Trivial, Ganoche, Kelet, Bruman, Tip- Top, Rache, Zore, Kópé, Guerrier, Souvenir, Hajadon, Proponent, Mén-Maróth, Fondor, Me­ridian, Tokio, Marechal, Irjaska, Ordur, Lusz­­kandi, Sebaj, Akka, L’Astro, Bogdány, Voltigeur, Gomba és Heggedevaneote maradtak állva.­­ A Szent István-dij. A tegnap esti törlés után a Szent István-díjban 33 ló maradt állva, köztük: Ganache, Tip-Top, Guerrier, Souvenir, Proponent, Tokio, Destillateur, Inaska, Voltigeur, Gomba stb. Feltűnő hogy az idei győztest, Ignácot törölték, így legalább nem eshetik meg, hogy Tokió egy istálló­társától vere­séget szenvedjen, amint az idén történt. A Bestman. Herceg Esterházy Lajos, londoni követségi tanácsos, alá úgy a magyar, mint az osztrák kormány részére bevásárlásokat szokott tenni Angliá­ban, az osztrák kormány felkérésére százötvenezer fo­rintot ígért mr.W. Johnstonenak a hatéves Bestmanért, de a tulajdonos még ily magas árért sem hajlandó lo­vától megválni.­­ Külföldi versenylovak Budapesten. Sze­mere Miklós, az ismert sportsman a következő sorok közlésére kért bennünket: Gróf Károlyi István és Szemere Miklós azt az in­dítványt tették a Lovar-egyesületben, hogy a­ behozott egyéveseket kvalifikálják a magyar gyepen. Ezt az in­dítványt, talán mint nagyon kozmopolitát nem fogad­ták el. Pedig a versenyek célja a lóanyag megvizsgá­lása, mégis m­é­rése és minőségének javítása. A javítás főeszközlői a tenyésztők, de bármily örvendetes legyen is, ha a tenyésztők 200 százalékot nyerhetnek, nem szabad feledni, hogy a­ tenyésztő érdeke nem az igazi végcél. Az igazi állami érdek és végcél maga a te­nyésztés minőségének folytonos javítása. Az angol lo­vak nálunk nincsenek kvalifikálva, de az olaszokat kvalifikáltuk, aminek sajnos következményei máris mu­tatkoznak, mert ma sokkal nagyobb díjak mellett sok­kal rosszabbak a lovaink, mint 15—20 év előtt voltak. Ezen csak úgy segíthetünk, ha a számításból tenyésztő , üzletemberek kedvéért emelt kínai falakat leromboljuk és a bárhonnan való jó anyagot kvalifikáljuk a mői gye­pünkön, mert hiszen az, amit behoznak, az ország ja­vára benn is marad s a végcél végre is, mint már em­lítve volt az anyag minőségének tökéletesítése.­­ Háromszázezer forint egy lóért. Angliá­ban manapság már alig lehet elsőrendű apamént vásá­rolni, oly hallatlan összegeket kérnek értük, így leg­utóbb egy német sportsman ajánlatot tett mr. Musker angol tenyésztőnek, hogy Meltont megvásárolja. A tu­lajdonos hajlandó is lett volna a lóvát eladni, de csak­­ 30.000 font sterlingért. Érdekes különben, hogy mr. Musker Meltont alig egy hónappal ezelőtt vette meg Olaszors­zágban, s akkor­­csak* 10.000 fontot fizetett érte-

Next