Pesti Napló, 1897. október (48. évfolyam, 273-303. szám)

1897-10-10 / 282. szám

A színpad körülbelül 20 méter széles, 10 méter hosszú és 19 méter magas. Ehhez járul a hátsó szín­pad, amely 5 méter széles, 12 méter hosszú és 9 méter magas. A z nekar mélyített és részben el van takarva, úgy, hogy a közönség nem is láthatja. A színház összes szerkezete tűzbiztos anj'agból való. A nézőtér központi légfűtésre van berendezve. Bőséges szellőzésről is gondoskodtak. Az egész házat villámos fény világítja meg. A színpad minden követelményeknek megfelelő, modern világítási berendezéssel, mindenfelé szinváltoztatással, elsötétítéssel rendelkezik. A szokásos színpadi zápor sem hiányzik, hogy tűzveszély ellen megóvja a kö­zönséget. Az összes lépcsők és foly:osók az utcára néznek b a veszélyes összetorlódást mindig el lehet kerülni. A közönség biztonságáról a lehetőségig gondos­kodtak. Hogy csak g példát említsünk: a sűrűn alkalmazott pót-gyertyaviíágitás a külső levegővel van összeköttetésben, úgy, hogy a gyertya magában a füstös atmoszférában is tovább ég, ha a villámos vilá­gítás a szolgálatot fölmondaná. A színház homlokzatát tervszerűen építették a lehető egyszerűséggel, szerény' körvonalakkal és cso­portsatokkal. Stílje a múlt század végétől az e szá­zad elejéig divatossá vált építési forma. A nézőtér fölött minden támasz nélkül merészen húzódik a szépen díszített kupolatető, pendatifsjaival és remek középrosettájával, a csillárral. Épp úgy sikerült az amfiteátrális elrendezés. A világítás központi, a küzéprosettából 246 izzólámpa szórja a fényt a nézőtérre. A mélyebb helyekre, ahol már a központi világítás nem nyújt elég fényt, kiegé­szítő világításról gondoskodtak. A nézőtér díszítésénél és festésénél a műépítész a szokásos aranyozást teljesen mellőzte. Választott színekkel dolgozott — fehér, vörös, sárga, kék, világos­alapra — majd a kalotaszegi hímzések mintájára egy magyar renaissenceot keresett. Kitűnő a színház akusz­tikája is. Az uj színház felépítése Lang Adolf műépítészt dicséri, aki nemrégiben a 'pécsi színházat építette s aki most a kassai színház tervein dolgozik. A színház alapos megtekintése után a vendégek a színpadon felállított gazdag buffet köré gyülekeztek, ahol Erna, Lajos, kezében pezsgőspohárral elsőnek ivott az uj müintézet virulására. Evva később a többi színház­igazgatót is felköszöntötte, körülbelül a következő sza­vakkal: — A Magyar Színház senkinek sem akar kon- korrenoiát csinálni, hiszen a főváros közönsége, Isten­nek hála, nagyon is képes már arra, hogy egy uj színházat fentartson. A Népszínház építése, tehát 1875. óta ez körülbelül az első színház-szaporulat Budapes­ten, mert a Vígszínház tulajdonképpen a leégett német színház helyébe épült. Én azt hiszem, hogy minden színház meg tud ma már élni a saját ember­ségéből Budapesten, , s ha a jövőben mégis azt halianók, hogy valamelyik fővárosi müintézet bukó- félben van, ennek kizárólag az illető szinházdirektor Ügyetlensége és élhetetlensége lesz az oka. Poharamat kedves vendégeink, a budapesti szín­házak megjelent képviselőinek egészségére ürítem, {ftjeosés.) A megjelent újságírókat Relle Iván igazgató kö­szöntötte föl, majd Márkus József a Magyar Szinház virulására, Heltai Jenő pedig a szinház tagjainak egész­ségére ürítette poharát. A társaság külömben teljes számban átvonult a Steuer-dinasztia legújabb, igen szépen berendezett Thalia-kávéházába, melyet a Magyar Szinház-zal egy­idejűleg nyitottak meg ma déli tizenkét órakor. 4. Budapest, vasárnap TÁVIRATOK. A szerb egyház autonómiája. « Karlóca, október 9. Ma tartották meg azt az értekezletet, amelyet Brankovics pátriárka a báró Bá/ifjy Dezső miniszterelnöknél tartott tanácskozás értelmében a szerb egyházi ügyek elintézésére egybehívott. Az értekezleten har­minc meghívott közül huszonhatan jelentek meg. Ott voltak többek között Nikolics, Opasics és Popovics püspökök, Sztanlcovics Dániel titkos tanácsos, a horvát tartománygyülés elnöke, Buverácz arkimandrita, Vlahovics esperes, dr. Nedeijkovics, dr. Bogulics, az állandó kongresz- szusi bizottság tagjai. Távollétüket kimentet­ték: Gruivs és Zmejanovics püspökök, Zsivkovics, Rasapinovics, Jovanovics István országgyűlési képviselő, Borota esperes, Jagics, dr. Drakulics és Dumcsa Jenő képviselők. Az értekezlet abban állapodott meg, ■ hogy megóvandó mindenek­előtt a szerb egyház önállósága az 1868: IX, illetőleg 1887. május 15. horvát törvény alap­ján. A belső szervezet kérdésében az értekez­let bizottságott küldöttek ki, amelynek az lesz a föladata, hogy azokban a kérdésekben^ amelyekre nézve ma még nem egyeztek meg, a megállapodást létrehozni, igyekezzék. Ennek a bizottságnak tagjai lettek Nikolics, Grules és Opo- sics püspökök, Zsirkovics János, Nedtlkovics, dr. Ko- csetics, dr. Palit, dr. Mihájlcvics, dr. Krasojevics, Gaoirla, Gyuryyevies, Vukiescoics, Maximovics, Nedeij­kovics ésPogovicsW. Istvánt.Ebédre az értekezlet tagjai a pátriárka vendégei voltak, aki felkö­szöntőt mondott vendégeire,amelyre Stankovics Dániel titkos tanácsos válaszolt, megköszönve a pátriárkának a megegyezés létrehozása kö­rül való fáradozását. Montenegro kölcsöne. Cetinje, október 9. A rossz termés és a marha­vész következtében a fejedelemség súlyos gazdasági válsággal küzd, amiért is a kormány kénytelen kül­földön kölcsönt fölvenni, hogy közmunkák létesítése által az ínségen enyhítsen. A kölcsön összege négy millió frankra rúg és a milánói Banca Commerciala Italiana bocsátja ki. A kölcsönösszeg 25 év alatt tör­lesztendő; a kamatot 5 százalékban, a kibocsátási ár­folyamot 92 százalékban állapították meg. Kréta. Paris, október 9. A Temps tarthatatlannak mondja a jelenlegi helyzetet Krétán. Legfőbb ideje, hogy a hatalmak megfeleljenek a magukra vállalt kö­telezettségnek és rendezett állapotokat teremtsenek a szigeten. A lap azt indítványozza, hogy bízzak Kréta kormányzását ideiglenesen Európa egy kiküldöttjére, aki esetleg diplomata is lehet és ismerős a keleti viszo­nyokkal. E megbízott mellé 3—4 belga vagy hollandi gyarmati hivatalnokot, valamint belga vagy hollandi gyarmati csapatokból álló csendőrséget kellene adni. A német szociáldemokraták. Hamburg, október 9. A szociáldemokraták nagy­gyűlése Bebel indítványára elhatározta, hogy a válasz­tásokban mindenütt részt vesznek, ahol a párthoz tar­tozók viszonyai ezt megengedik. Kompromisszumokat és szövetkezéseket azonban más pártokkal kötni nem szabad. A pártvezetöséget Berlinbe teszik és a követ­kező gyűlést Stuttgartban tartják meg. Görögország lefegyverkezése. Athén, október 9. (Saját tudósi­tónk távirata-) A király rendelet irt alá, amelylyel valamennyi tartalékos tengerészt el­bocsátja. Legközelebb a hajóhad égy részét is le­szerelik. (Pol. Korr.) Kuba uj kormányzója. Hadrid, október 9. Weyler főkormányzó hala­déktalan visszahívását elhatározták. A dekrétumot, amely Blanco tábornagyot nevezi ki Kuba kormány­zójává, holnap írják alá. A Heraldo szerint Blancoval húszezer ember is megy a kubai csapatok megerősíté­sére. Weyler táviratozott Sagastának, hogy a jelenlegi támadások alatt, amelyek őt érik, a kormány bizalma nélkül nem felelhet meg főkormányzói és fő- hadvezéri öivatásának. Sagasta azt válaszolta, hogy a kormány elismeri ugyan Weyler érdemeit, mégis amellett van, hogy a politikában beállott változás a háború megszüntetése céljából oly autoritásokat köve­tel, akik magukat ezzel a politikával azonosítják. Ennek semmi köze sincs a bizalomhoz. Sagasta távirata azzal végződik, hogy rövid idő múlva közleni fogja a kor­mány elhatározását. Közgazdasági táviratok. Frankfurt, október 9. (A Pesti Napló tudósító­jának távirata.) Esti forgalom. Jegyzések: Osztrák hi­telrészvény 297.50. Allamvasut 284.37. Déli vasút —.—. Olasz járadék 92.80. Diszkonto 196.60. Az irányzat szilárd. NA Pl _H ÍREK. — Napirend. Vasárnap, október IC. — Római ka­tolikus: Borg. Ferenc. — Protestáns: Gedeon. — Görög- orosz: (szeptember 28.) Baruchh. — Zsidó: Tischri 14. — Nap kél: 5 óra 38 perckor • nyugszik: hóra 4 perckor.—• Hold kél: 4 óra 33perckor délután; nyugszik: 4 óra 40 perckor reggel.— Hold tölte 5 óra 42 perckor délután. — A miniszterek nem fogadnak. — Az őszi lóversenyek (utolsó) napja. Kezdete délután negyed 3 órakor. — Ellenőrzési szemlék a közös hadseregnél a 32-ik gyalog­ezredhez 189i—92. években besorozottakkal; a honvédségnél az 1-sö ezredhez 1869—189t-ben besorozott legénységgel. — Búcsú a Ferencvárosban. Ünnepi istentisztelet a plébánia- templomban. — A Petőfi-Társaság felolvasó illése áz Aka­démiában délelőtt lü órakor. — Az Államvasutak nyűgöti műhelye alkalmazottainak zászlószentelési ünnepe a Vigadó­ban. — A budapesti borbélysegédek mulatsága a Sver- teczky-féle vendéglőben. — A budapesti Kerékpár-Egyesület házi versenye délután 3 órakor. — Gazdasági Muzeum a Városligetben nyitva van a szerdai nap kivé­telével naponkint d. e. 10 órától l óráig, délután 3 órától 6 óráig. Szerdán a Gazdasági Muzeum egész napon át zárva van. A muzeum megtekintése mindig díjtalan. — Magyar Kereskedelmi Muzeum. Állandó kiállítás, keres­kedelem-történeti muzeum és keleti miniatűr az Iparcsar­nokban. nyitva délelőtt 9 órától 12 óráig és az esti órák­ban villámos világítás mellett. Az igazgatóság hivatalos órái ugyanott délelőtt 9 órától délután 2 óráig. Magyar háziipari központi bazár, délelőtt 9 órától este 7 óráig. Kerepesi-ut 22. I. emelet. Tudakozó-iroda és nyilvános szakkönyvtár délelőtt 9 órától 12 óráig és délután 3 órától 6 óráig, Kerepesi-ut 20. sz. — Kemzeti Muzeum: Régiség­tár, nyitva délelőtt 9 órától délután 1 óráig. Többi tárai megtekinthetők 50 krajcár belépődíj mellett. -— Az Országos Képtár metszetgyiijtemenye minden hétfőn, kedden, szombaton délelőtt 9—1-ig megtekinthető. — A Feszty- társaság Körkép-palotájában a Városligetben Krisztus a keresztfán és Jeruzsálem óriási körkép. Látható reggeli 9 órától esti 8 óráig. Az esti órákban villám .’ilágitis mellett. Belépődíj 50 krajcár, gyermekjegy 30 krajcár. — kapunk mai száma 20 oldal. A 16 oldalas főlaphoz 10 oldalas melléklet van csa­tolva. A melléklet tartalma : A Tűzhely körül. — Kúriai értesítő. — Közgazdaság. — Tőzs­dék. — Regénycsarnok. PESTI NAPLÓ. — A király itthon. A király, mint Bécsből táviratozzak, ma délelőtt gróf Badeni osztrák minisz­terelnököt és gróf Goluchovszki közös külügyminisztert hoszszabb kihallgatáson fogadta. Ő felségét az eddigi rendelkezések szerint hétfőre, e hónap 11-ére várják Budapestre. — A királyasszouy ebédje. Húrom udvari fogat állott meg ma délután négy órakor a városligeti Gerbaud-pavilion előtt. Az első délután háromnegyed két órakor érkezett meg és Ferenczy Ida alapítványi hölgy szállott ki belőle, hogy megtegye az utolsó elő­készületeket Erzsébet királyné fogadására, mert Ma­gyarország nagyasszonya délután két órakor adott ta­lálkozót Gerbaudnál Gizella főhercegnőnek. Az a kevés járókelő, aki kitévedt a Városligetbe, csodálkozva állott meg a diszes pavilion elölt, amint kevéssel két óra előtt eléje robogott a második udvari hintó, Gizella főhercegnő fogata. A főhercegnőn kívül Limpick bárónő és Perfell báró udvari marsall je­lentek meg Gerbaudnál, ahová pontban két órakor érkezett meg Erzsébet királyné Festetics grófnő ud­varhölgy kíséretében. A felséges asszonyt a lépcsőn Gizella főhercegnő és kísérete fogadta Ferenczy Ida asszonynyal. A királyné, aki pompás színben van, kedélyesen beszélgetve a főhercegnővel, a bámulatosan díszített szalonon át a királyterembe ment, ahol gazdag terítékű asztal várta. Miután helyet foglaltak, a térdnadrá- gos, selyemharisnyás lakájok fölhordták az ebédet, amelyet a legjobb hangulatban költöttek el, mialatt unci cigányzenekara játszott, Gizella főhercegnő kí­vánságára szebbnél-szebb magyar nótákat. A királyné a Rákóczit, a Hunyadi László operából részleteket, azon­kívül a Szózatot is eljátszatta s nem egy nép­dalnál jegyezte meg, hogy még leánykorából is­meri. Hogy mennyire figyelmes a felséges asszony, leg­jobban bizonyítja az, hogy báró Nopcsa Ferenc faudvar­mesternek az asztalt díszítő gyönyörű gyümölcsökből és Kugler-bonbonokból egy kis csomagot küldött annak je­léül, hogy még Budapesen is megemlékezik róla. A tüzes magyar nóták annyira megtetszettek a királynénak, hogy a kávét és teát is a főteremben itta meg, mert nem akart átmenni a kisebb királynó'-terembe,ahová erede­tileg fel akarták szolgálni a teát. Ferenczy Ida asszony­nyal megüzentette Munczinak, hogy játéka igazi gyö­nyörűséget szerzett neki és hogy azt az egy és negyed órát, amely alatt nótáit hallgatta, kitünően töltötte el. Gerbaudnak is megköszönte figyelmét, azután meg­tekintette a pazarul díszített termeket, s visszahajta­tott a budai várpalotába. — A román királyné magyar dok­tori oklevele. A budapesti Tudomány-Egyetem — mint már jelentettük — diszdoktorává ké­szül kinevezni Carmen Sylva Írónőt, Románia király asszonyát. A kinevezésről természetesen — a bevett szokás szerint — díszesen készí­tett diplomát kap a doktor-királyné. Eredetileg úgy tervezték, hogy a diplomát az egyetem egy küldöttsége, a rektor vezetésével vigye Bukarestbe, és nyújtsa át a királynénak. Újab­ban azonban az egyetem tanácsa körében igen tekintélyes hangok szólaltak fel a diploma ilyen átnyujtása ellen. Ha az egyetem rektora Bukarestbe megy hivatalos minőségében, igy argumentálnak, elkerülhetetlen, hogy meg ne látogassa a bukaresti egyetem rektorát. Ezt pedig magyar egyetemi rektor nem teheti, mert a közel múltból tudjuk, hogy Magyar- ország ellen milyen hangok szólaltak meg éppen a bukaresti egyetem tájékáról. Más módon kell tehát a diszdoktori oklevelet a román királynéhoz juttatni; és a megoldás valószínűleg az lesz, hogy a diplomát a buka­resti osztrák-magyar követség utján juttatják a királyné kezéhez. — A cári család. Bromhergböl telegrafálják, hogy a most ott időző cári pár a hesszeni nagyhercegi párral együtt legközelebb meglátogatja Frigyes császár özvegyét friedrichshofi kastélyában. — Az Alas- Tumanban üdülő cárevicset Mária-Feodorovna anya- cárnó meglehetősen jó egészségben találta. Az anva- cárné vagy két Hitig ott is marad a cárevicsnél. — Vilmos császár és a görög­A német császár Zsófia hercegnőnek, a görög trón örökös nejének, mint lapunk mai sz ...... Li oza-rendet adományozta. Ennek a kitüntetésnek po litikai háttere is van. Zsófia hercegnő, aki harmadik nővére a német császárnak, 1889-ben nőül ment a spártai herceghez s két év múlva áttért a görög-keleti vallásra. A trónörökösné saját jószántából változtatta meg vallását s bátyja, a német császár, ezért annyira megneheztelt rája, hogy amikor a trónörökösné a dán udvarhoz utazott, Berlint elkerülte. Sokan azt hitték, hogy a görög-török háború idején is ezért tanúsított Németország a görögökkel szemben ellenséges maga­tartást. Úgy látszik azonban, hogy a régi jó viszony ismét helyreállott a német császár és húga között, aki ennek a bizonyságául kapta a Lujza-rendet. A rend­jelen kívül a német császár vörös keresztet is ado­mányozott a görög trónörökösnének, aki a görög vö- rös-keresztegyesületnek diszelnöke. s a larissai csata után maga is ápolta a megsebesült görög harcosokat. 1897J október 10. 2'2. szám,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék