Pesti Napló, 1897. október (48. évfolyam, 273-303. szám)

1897-10-10 / 282. szám

4. Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ, 1897. október 10. 2­2. szám. A színpad körülbelül 20 méter széles, 10 méter hosszú és 19 méter magas. Ehhez járul a hátsó szín­pad, amely 5 méter széles, 12 méter hosszú és 9 méter magas. A z­nekar mélyített és részben el van takarva, úgy, hogy a közönség nem is láthatja. A színház összes szerkezete tűzbiztos any­agból való. A nézőtér központi légfűtésre van berendezve. Bőséges szellőzésről is gondoskodtak. Az egész házat villamos fény világítja meg. A színpad minden követelményeknek megfelelő, modern világítási berendezéssel, mindenfelé színváltoztatással, elsötétítéssel rendelkezik. A szokásos színpadi zápor sem hiányzik, hogy tűzveszély ellen megóvja a kö­zönséget. Az összes lépcsők és foly­osók az utcára néznek , a veszélyes összetorlódást mindig el lehet kerülni. A közönség biztonságáról a lehetőségig gondos­kodtak. Hogy csak­­ példát említsünk: a sűrűn alkalmazott pót-gyertyavilágítás a külső levegővel van összeköttetésben, úgy, hogy a gyertya magában a füstös atmoszférában is tovább ég, ha a villamos vilá­gítás a szolgálatot fölmondaná. A színház homlokzatát tervszerűen építették a lehető egyszerűséggel, szerény­ körvonalakkal és cso­portsarokkal. Stílje a múlt század végétől az e szá­zad elejéig divatossá vált építési forma. A nézőtér fölött minden támasz nélkül merészen húzódik a szépen díszített kupolatető, pendatifsjaival és remek középrosettájával, a csillárral. Épp úgy sikerült az amfiteátrális elrendezés. A világítás központi, a középrosettából 246 izzólámpa szórja a fényt a nézőtérre. A mélyebb helyekre, ahol már a központi világítás nem nyújt elég fényt, kiegé­szítő világításról gondoskodtak. A nézőtér díszítésénél és festésénél a műépítész a szokásos aranyozást teljesen mellőzte. Választott színekkel dolgozott — fehér, vörös, sárga, kék, világos­alapra — majd a kalotaszegi hímzések mintájára egy magyar renaissenceot keresett. Kitűnő a színház akusz­tikája is. Az új színház felépítése Lang Adolf műépítészt dicséri, aki nemrégiben a­­pécsi színházat építette s aki most a kassai színház tervein dolgozik. A színház alapos megtekintése után a vendégek a színpadon felállított gazdag buffet köré gyülekeztek, ahol Erna, Lajos, kezében pezsgőspohárral elsőnek ivott az új műintézet virulására. Evva később a többi színház­igazgatót is felköszöntötte, körülbelül a következő sza­vakkal: — A Magyar Színház senkinek sem akar kon­­kurrenciát csinálni, hiszen a főváros közönsége, Isten­nek hála, nagyon is képes már arra, hogy egy új színházat fentartson. A Népszínház építése, tehát 1875. óta ez körülbelül az első színház-szaporulat Budapes­ten, mert a Vígszínház tulajdonképpen a leégett német színház helyébe épült. Én azt hiszem, hogy minden színház meg tud ma már élni a saját ember­ségéből Budapesten, é s ha a jövőben mégis azt hallanók, hogy valamelyik fővárosi műintézet bukó­­félben van, ennek kizárólag az illető színházdirektor ügyetlensége és élhetetlensége lesz az oka. Poharamat kedves vendégeink, a budapesti szín­házak megjelent képviselőinek egészségére ürítem,­­ftrecsés.) A megjelent újságírókat Relle Iván igazgató kö­szöntötte föl, majd Márkus József a Magyar Színház virulására, Heltai Jenő pedig a színház tagjainak egész­ségére ürítette poharát. A társaság különben teljes számban átvonult a Steuer-dinasztia legújabb, igen szépen berendezett Thalia-kávéházába, melyet a Magyar Színház­zal egy­idejűleg nyitottak meg ma déli tizenkét órakor. TÁVIRATOK: A szerb egyház autonómiája.­­ Karlóca, október 9. Ma tartották meg azt az értekezletet, amelyet Brankovics pátriárka a báró Bánfffy Dezső miniszterelnöknél tartott tanácskozás értelmében a szerb egyházi ügyek elintézésére egybehívott. Az értekezleten har­minc meghívott közül huszonhatan jelentek meg. Ott voltak többek között Nikolics, Opasics és Popovics püspökök, Sztank­ovics Dániel titkos tanácsos, a horvát tartománygyűlés elnöke, Buverácz arhimandrita, Vlahovics esperes, dr. Nedeljkovics, dr. Bogulics, az állandó kongresz­­szusi bizottság tagjai. Távollétüket kimentet­ték: Gruius és Zmejanovics püspökök, Zsivkovics, Rasapinovics, Jovanovics István országgyűlési képviselő, Borota esperes, Jagics, dr. Drakulics és Dumcsa Jenő képviselők. Az értekezlet abban állapodott meg,­­ hogy megóvandó mindenek­előtt a szerb egyház önállósága az 1868: IX, illetőleg 1887. május 15. horvát törvény alap­ján. A belső szervezet kérdésében az értekez­let bizottságott küldöttek ki, amelynek az lesz a feladata, hogy azokban a kérdésekben, amelyekre nézve ma még nem egyeztek meg, a megállapodást létrehozni, igyekezzék. Ennek a bizottságnak tagjai lettek Nikolics, Grules és Opo­­sics püspökök, Zsirkovics János, Nedelkovics, dr. Ko­­csetics, dr. Palit, dr. Mihajlovics, dr. Krasojevics, Gaviila, Gyurgyevics, Vukiesevics, Maximovics, Nedelj­kovics és Pogovics V. István­.Ebédre az értekezlet tagjai a pátriárka vendégei voltak, aki felkö­szöntőt mondott vendégeire,amelyre Stankovics Dániel titkos tanácsos válaszolt, megköszönve a pátriárkának a megegyezés létrehozása kö­rül való fáradozását. Montenegro kölcsöne: Cetinje, október 9. A rossz termés és a marha­vész következtében a fejedelemség súlyos gazdasági válsággal küzd, amiért is a kormány kénytelen kül­földön kölcsönt fölvenni, hogy közmunkák létesítése által az ínségen enyhítsen. A kölcsön összege négy millió frankra rúg és a milánói Banca Commerciala Italiana bocsátja ki. A kölcsönösszeg 25 év alatt tör­lesztendő, a kamatot 5 százalékban, a kibocsátási ár­folyamot 92 százalékban állapították meg. Kréta, Paris, október 9. A Temps tarthatatlannak mondja a jelenlegi helyzetet Krétán. Legfőbb ideje, hogy a hatalmak megfeleljenek a magukra vállalt kö­telezettségnek és rendezett állapotokat teremtsenek a szigeten. A lap azt indítványozza, hogy bízzák Kréta kormányzását ideiglenesen Európa egy kiküldöttjére, aki esetleg diplomata is lehet és ismerős a keleti viszo­nyokkal. E megbízott mellé 3—4 belga vagy hollandi gyarmati hivatalnokot, valamint belga vagy hollandi gyarmati csapatokból álló csendőrséget kellene adni. A német szociáldemokraták: Hamburg, október 9. A szociáldemokraták nagy­gyűlése Bebel indítványára elhatározta, hogy a válasz­tásokban mindenütt részt vesznek, ahol a párthoz tar­tozók viszonyai ezt megengedik. Kompromisszumokat és szövetkezéseket azonban más pártokkal kötni nem szabad. A pártvezetőséget Berlinbe teszik és a követ­kező gyűlést Stuttgartban tartják meg. Görögország lefegyverkezése, Athén, október 9. (Saját tudósí­tónk távirata­) A király rendelet írt alá, amelylyel valamennyi tartalékos tengerészt el­bocsátja. Legközelebb a hajóhad egy részét is le­szerelik. (Pol. Korr.) Kuba új kormányzója, Madrid, október 9. Weyler főkormányzó hala­déktalan visszahívását elhatározták. A dekrétumot, amely Blanco tábornagyot nevezi ki Kuba kormány­zójává, holnap írják alá. A Heraldo szerint Blancoval húszezer ember is megy a kubai csapatok megerősíté­sére. Weyler táviratozott Sagastának, hogy a jelenlegi támadások alatt, amelyek őt érik, a kormány bizalma nélkül nem felelhet meg főkormányzói és fő­­hadvezéri hivatásának. Sagasta azt válaszolta, hogy a kormány elismeri ugyan Weyler érdemeit, mégis amellett van, hogy a politikában beállott változás a háború megszüntetése céljából oly autoritásokat köve­tel, akik magukat ezzel a politikával azonosítják. Ennek semmi köze sincs a bizalomhoz. Sagasta távirata azzal végződik, hogy rövid idő múlva közleni fogja a kor­mány elhatározását. Közgazdasági táviratok. Frankfurt, október 9. (A Pesti Napló tudósító­jának távirata.) Esti forgalom. Jegyzések: Osztrák hi­telrészvény 297.50. Államvasut 284.37. Déli vasút —... Olasz járadék 92.80. Diszkonto 196.60. Az irányzat szilárd. NA­PI _H­ÍREK. — Napirend. Vasárnap, október 10. — Római ka­tolikus: Borg. Ferenc. — Protestáns: Gedeon. — Görög­­orosz. (szeptember 28.) Baruchh. — Zsidó: Tischin 14. — Nap kél: 5 óra 38 perckor • nyugszik: hóra 4 perckor.—• Hold kél: 4 óra 33 perckor délután; nyugszik: 4 óra 40 perckor reggel.— Hold tölte 5 óra 42 perckor délután. — A miniszterek nem fogadnak. — Az őszi lóversenyek (utolsó) napja. Kezdete délután negyed 3 órakor. — Ellenőrzési szemlék a közös hadseregnél a 32-ik gyalog­ezredhez 1891—92. években besorozottakkal; a honvédségnél az 1-ső ezredhez 1869—1891-ben besorozott legénységgel. — Búcsú a Ferencvárosban. Ünnepi istentisztelet a plébánia­­templomban. — A Petőfi-Társaság felolvasó illése az Aka­démiában délelőtt 10 órakor. — Az Államvasutak nyugati műhelye alkalmazottainak zászlószentelési ünnepe a Vigadó­ban. — A budapesti borbélysegédek mulatsága a Sver­­teczky-féle vendéglőben. — A budapesti Kerékpár-Egyesület házi versenye délután 3 órakor. — Gazdasági Múzeum a Városligetben nyitva van a szerdai nap kivé­telével naponkint d. e. 10 órától 1 óráig, délután 3 órától 6 óráig. Szerdán a Gazdasági Múzeum egész napon át zárva van. A múzeum megtekintése mindig díjtalan. — Magyar Kereskedelmi Múzeum. Állandó kiállítás, keres­kedelem-történeti múzeum és keleti miniatűr az Iparcsar­nokban, nyitva délelőtt 9 órától 12 óráig és az esti órák­ban villamos világítás mellett. Az igazgatóság hivatalos órái ugyanott délelőtt 9 órától délután 2 óráig. Magyar háziipari központi bazár, délelőtt 9 órától este 7 óráig. Kerepesi­ út 22. I. emelet. Tudakozó­ iroda és nyilvános szakkönyvtár délelőtt 9 órától 12 óráig és délután 3 órától 6 óráig, Kerepesi-ut 20. sz. — Nemzeti Múzeum: Régiség­tár, nyitva délelőtt 9 órától délután 1 óráig. Többi tárai megtekinthetők 50 krajcár belépődíj mellett.­­— Az Országos Képtár metszetgyű­jteménye minden hétfőn, kedden, szombaton délelőtt 9—1-ig megtekinthető. — A Feszty­­társaság Körkép-palotájában a Városligetben Krisztus a keresztfán és Jeruzsálem óriási körkép. Látható reggeli 9 órától esti 8 óráig. Az esti órákban villám ,világitis mellett. Belépődíj 50 krajcár, gyermekjegy 30 krajcár. — kapunk mai száma 20 oldal. A 16 oldalas főlaphoz 10 oldalas melléklet van csa­tolva. A melléklet tartalma : A Tűzhely körül. — Kúriai értesítő. — Közgazdaság. — Tőzs­dék. — Regénycsarnok. — A király itthon. A király, mint Bécsből táviratoztak, ma délelőtt gróf Badeni osztrák minisz­terelnököt és gróf Goluc­ovszki közös külügyminisztert hoszszabb kihallgatáson fogadta. Ő felségét az eddigi rendelkezések szerint hétfőre, e hónap 11-ére várják Budapestre. — A királyasszony ebédje. Három udvari fogat állott meg ma délután négy órakor a városligeti Gerbaud-pavilion előtt. Az első délután háromnegyed két órakor érkezett meg és Ferenczy Ida alapítványi hölgy szállott ki belőle, hogy megtegye az utolsó elő­készületeket Erzsébet királyné fogadására, mert Ma­gyarország nagyasszonya délután két órakor adott ta­lálkozót Gerbaudnál Gizella főhercegnőnek. Az a kevés járókelő, aki kitévedt a Városligetbe, csodálkozva állott meg a díszes pavilion előtt, amint kevéssel két óra előtt eléje robogott a második udvari hintó, Gizella főhercegnő fogata. A főhercegnőn kívül Limpick bárónő és Perfell báró udvari marsall je­lentek meg Gerbaudnál, ahová pontban két órakor érkezett meg Erzsébet királyné Festetics grófnő ud­varhölgy kíséretében. A felséges asszonyt a lépcsőn Gizella főhercegnő és kísérete fogadta Ferenczy Ida asszonynyal. A királyné, aki pompás színben van, kedélyesen beszélgetve a főhercegnővel, a bámulatosan díszített szalonon át a királyterembe ment, ahol gazdag terítékű asztal várta. Miután helyet foglaltak, a térdnadrá­­gos, selyemharisnyás lakájok fölhordták az ebédet, amelyet a legjobb hangulatban költöttek el, mialatt unci cigányzenekara játszott, Gizella főhercegnő kí­vánságára szebbnél-szebb magyar nótákat. A királyné a Rákóczit, a Hunyadi László operából részleteket, azon­kívül a Szózatot is eljátszatta s nem egy nép­dalnál jegyezte meg, hogy még leánykorából is­meri. Hogy mennyire figyelmes a felséges asszony, leg­jobban bizonyítja az, hogy báró Nopcsa Ferenc faudvar­mesternek az asztalt díszítő gyönyörű gyümölcsökből és Kugler-bonbonokból egy kis csomagot küldött annak je­léül, hogy még Budapesen is megemlékezik róla. A tüzes magyar nóták annyira megtetszettek a királynénak, hogy a kávét és teát is a főteremben itta meg, mert nem akart átmenni a kisebb királynő­-terembe,ahová erede­tileg fel akarták szolgálni a teát. Ferenczy Ida asszony­nyal megüzentette Munczinak, hogy játéka igazi gyö­nyörűséget szerzett neki és hogy azt az egy és negyed órát, amely alatt nótáit hallgatta, kitünően töltötte el. Gerbaudnak is megköszönte figyelmét, azután meg­tekintette a pazarul díszített termeket, s visszahajta­tott a budai várpalotába. — A román királyné magyar dok­tori oklevele. A budapesti Tudomány­ Egyetem — mint már jelentettük — díszdoktorává ké­szül kinevezni Carmen Sylva írónőt, Románia király asszonyát. A kinevezésről természetesen — a bevett szokás szerint — díszesen készí­tett diplomát kap a doktor-királyné. Eredetileg úgy tervezték, hogy a diplomát az egyetem egy küldöttsége, a rektor vezetésével vigye Bukarestbe, és nyújtsa át a királynénak. Újab­ban azonban az egyetem tanácsa körében igen tekintélyes hangok szólaltak fel a diploma ilyen átnyújtása ellen. Ha az egyetem rektora Bukarestbe megy hivatalos minőségében, így argumentálnak, elkerülhetetlen, hogy meg ne látogassa a bukaresti egyetem rektorát. Ezt pedig magyar egyetemi rektor nem teheti, mert a közel­múltból tudjuk, hogy Magyar­­ország ellen milyen hangok szólaltak meg éppen a bukaresti egyetem tájékáról. Más módon kell tehát a díszdoktori oklevelet a román királynéhoz juttatni, és a megoldás valószínűleg az lesz, hogy a diplomát a buka­resti osztrák-magyar követség útján juttatják a királyné kezéhez.­­ A cári család, Brombergből telegrafálják, hogy a most ott időző cári pár a hesszeni nagyhercegi párral együtt legközelebb meglátogatja Frigyes császár özvegyét friedrichshofi kastélyában. — Az Alas- Tumanban üdülő cárevicset Mária­ Feodorovna anya­­cárné meglehetősen jó egészségben találta. Az anya­­cárné vagy két Hitig ott is marad a cárevicsnél. — Vilmos császár és a görög-A német császár Zsófia hercegnőnek, a görög trón örökös nejének, mint lapunk mai sz ...... Liota-rendet adományozta. Ennek a kitüntetésnek po­litikai háttere is van. Zsófia hercegnő, aki harmadik nővére a német császárnak, 1889-ben nőül ment a spártai herceghez s két év múlva áttért a görög-keleti vallásra. A trónörökösné saját jószántából változtatta meg vallását s bátyja, a német császár, ezért annyira megneheztelt rája, hogy amikor a trónörökösné a dán udvarhoz utazott, Berlint elkerülte. Sokan azt hitték, hogy a görög-török háború idején is ezért tanúsított Németország a görögökkel szemben ellenséges maga­tartást. Úgy látszik azonban, hogy a régi jó viszony ismét helyreállott a német császár és húga között, aki ennek a bizonyságául kapta a Lujza-rendet. A rend­jelen kívül a német császár vörös keresztet is ado­mányozott a görög trónörökösnének, aki a görög vö­­rös­ keresztegyesületnek díszelnöke, s a larissai csata után maga is ápolta a megsebesült görög harcosokat.

Next