Pesti Napló, 1897. október (48. évfolyam, 273-303. szám)

1897-10-10 / 282. szám

© Budapest, Vasárnap 2PESTI N^'iPLOI * 1897. október 10. 232. szám:­ ­ — Megőrült zeneszerző. Mint bécsi levelezőnk írja, Wolf Hugó zeneszerzőt tegnap az őrültek házába vitték. Wolf rendkívüli tehetséggel megáldott fiú volt, s a hetvenes évek elején, amikor Mahlerrel együtt a bécsi konzervatóriumban tanult, nagy jövőt jósoltak neki. Tanulmányait még be sem fejezte, amikor távoz­nia kellett a konzervatóriumból, mert rendkívül nyakas, összeférhetetlen természetű volt. Az iskolából kikerülve, tovább képezte magát, s zongoraórákat adott, hogy föntarthassa magát. Ifjúkora csupa nyomorúság volt, mert sehogy sem tudott megférni azokkal az emberek­kel, akiket nem szeretett s a világért nem tanított volna zongorázni senkit, akiről azt hitte, hogy nincs zenei tehetsége. A bécsi Burgszínház egyik művésznő­jének, akinek a leányát zongorázni tanította, egyszer ilyen levelet írt. Többé soha nem jövök az ön házába, mert meg fogja érteni, hogy méltóságomon alul való do­log volna, ha az ön hallatlanul tehetségtelen leányát még továbbra is zongorázni tanítanám. Mikor látta, hogy a zongoratanításból nem tud megélni, irogatni kezdett s igazán véresszáju zenei kri­tikákat közölt egy bécsi hetilapban. Majd a zeneszer­zés terén akart föltűnni s néhány igen cinos dalt irt. Corregidor című operáját szép sikerrel ad­ták elő a múlt évben Manheimban. Barátai és jóakarói, hogy az elzülléstől megmentsék, Bécsben, Berlinben és Stuttgartban «Wolf Hugó-egyesületet» alakítottak, amelynek az volt a célja, hogy Wolf zene­­szerzeményeit értékesítse. A rendkívül ideges zene­szerzőn pár héttel ezelőtt rettenetes izgatottság vett erőt s már akkor látszott rajta, hogy lelkiállapota nagyon zavart. A minap meglátogatta a bécsi Opera egyik művészét, Winkelmannt s ezekkel a szavakkal köszöntött be hozzá: — Tudja már, hogy én lettem a bécsi Opera igazgatója ? Winkelmann eleinte azt hitte, hogy tréfál, de Wolf odahajolt hozzá és így szólt: — Mahlert már mellőzték. Elintéztem a dolgot a főudvarmesterrel, Liechtenstein herceggel. Az ön szer­ződését, kedves Winkelmann azonnal meg fogjuk njitani! Winkelmann most már látta, hogy őrülttel van dolga s a szerencsétlen zeneszerzőt hazakisérte. Teg­nap reggel aztán Wolf dühöngeni kezdett, folyton azt kiáltozta, hogy ő a bécsi Opera igazgatója s­zört-zúzott mindent, úgy hogy meg kellett kötözni és az őrültek házába szállítani. — Murad bég levelei. Már ismételten megem­lékeztünk az új törökök egyik vezéréről, Murad bég­ről, aki hosszú esztendőkig tartó számkivetés után visz­­szatért Konstantinápolyba s a szultántól kegyelmet ka­pott. Újabban azt beszélték Murádról, hogy eltűnt Konstantinápolyból. Ez azonban nem valószínű, mert a török fővárosban elterjedt hírek szerint, Murád oly szolgálatokat tett a szultánnak, hogy nem volt oka neki a szökésre. Murad ugyanis a hír szerint átadta a szultánnak volt forradalmi lapja előfizetőinek névsorát, valamint azoknak a neveit is, akikkel ő politikai ügyek­ben levelet váltott és akiktől politikai információkat kapott. Továbbá beszolgáltatta az új­ török bizottságnak leveleit is, amelyek abból az időből származnak, ami­kor ő a bizottság elnöke volt. Éppen ezért Konstanti­nápolyban nem Murád bég sorsa aggasztja az embereket, hanem az a körülmény, hogy Murád tényleg elárulta barátait s akkor legközelebb több szenzációs elfogatás várható. — Az uj­fehértói csodarabbi temetése. Azt az öreg zsidó papot, aki a minap halt meg Ujfehértón, tegnap temették. Utolsó útján vagy hatezer ember ki­sérte, akik között tömérdek sok a külföldi és idegen, Debrecenből különvonatot indítottak a temetés napján. A környékbeli rabbik, lehettek vagy hatvanan, imád­koztak a koporsó körül, a szertartást a nánási öreg zsidó pap végezte. — Szocializmus az Egyetemen. Megnyílt a tanév és az Egyetem folyosói újra hangosak a diákság zajától. Délelőttönkint nagy csoportokban áramlanak, beszélgetve, vitatkozva, egyik teremből a másikba az ifjak. De ez idén új hang vegyül az Egyetem meg­szokott zajába. A szocializmus, amely ezideig leginkább a munkáskörökben terjedt el, tanyát vert az Egyete­men is és napról-napra több azoknak a száma, akik a Szocialista Egyetemi Ifjak Körébe beiratkoznak. A folyosókon a szocializmus nagy kérdéseit bolygatják; Lassalle és Marx nevét lehet hallani lépten-nyomon, egyik diák a másikat meghívja a vitatkozásra, amelyet délutánonkint tartani szoktak s boldogan mesélgetik, hogy már kétszáz tagja van szocialista­ körüknek. Mindegyik tag kötelességének tartja az ügy érdekében való agitálást s nincs messze az az idő, mikor az egyetemi ifjúság nagyobb fele tagja lesz az uj szocia­lista­ egyesületnek. — Táncmulatság. Pátria ifjak asztaltársasága október tizenhetedikén zártkörű táncestet rendez. Be­lépőjegy egy személynek ötven krajcár, családjegy előreváltva egy forint. — Katonai élelmező tisztek képzése. A közös hadügyminisztérium legújabb rendeletével tudtul adja, hogy december 1-én megint megnyitja Bécsben és Budapesten azt a kurzust, amelyben egyévi önkén­teseket élelmező tisztté képeznek ki. Azok a most be­vonult egyévi önkéntesek, akik élelmező tisztekké akarnak lenni, a közös hadügyminisztériumhoz címzett, sajátkezű, bélyeges folyamodásban kérhetik az egyik, vagy másik kurzusba való beosztásukat. A folyamodá­sokat csapattestenként október végéig juttatják az illető csapatparancsnokok a katonai térparancsnokságokhoz, amelyek azután legkésőbb november 8-ig valamennyit egyszerre a közös hadügyminisztérium elé terjesztik. A hadügyminisztérium rendelete szerint a pályázókat különösen kell figyelmeztetni, hogy a német nyelvet bírniük kell legalább is annyira, hogy az előadásokat megértsék. Azokat az egyévi önkénteseket, akiket fel­vesznek a kurzusba, a budapesti, illetve­ a bécsi kato­nai élelmezési raktárhoz osztják be, ahova november 28-án kell bevonulniok. — Öngyilkos főpolgármester, Berlinből je­lentik nekünk, hogy dr. Funk titkos kormánytanácsos, Dessau városának főpolgármestere tegnap agyonlőtte magát. Egy bécsi újság azt jelentette ugyan, hogy dr. Funk szívszélhüdés következtében­­ halt meg, de az «Anh­altischer Staatsanzeiger» ma megerősíti, hogy a főpolgármester öngyilkosságot követett el, amire gyó­gyíthatatlan idegbaja vitte. — Panaszközsyv. A­nyai postával egy előfize­tőnktől levelet kaptunk, amelyben elpanaszolja, hogy az Aradi-utcában a Magyar Aszfalt­ Részvénytársaság egész főzőtelepet állított fel, abból az alkalomból, hogy a szomszédos Eötvös­ utcát most aszfaltozzák. Hat kat­lanból száll föl reggeltől egész estig a lakásokba a szurkos, szemetcsípő füst, úgy hogy a lakásokat nem lehet szellőztetni, mert ha kinyitják az ablakot, még rosszabb levegő tódul be. A panaszos levél azt kérdi, hogy miért választ a társaság táborhelyül éppen ilyen szűk utcát, s ha már nem talál jobb helyet, miért nem állítja a katlanokat nagyobb távolságra egymástól, hogy a füstözön ne lepje el a lakásokat a drága ház­bért fizető­ lakók nagy bosszúságára. — Ötmilliós csalás. Hosszas keresés után a minap fogták el Poitienben Prat Emilt a Paris—lyoni vasut­társaság volt könyvvezetőjét, aki ötmilliót csalt ki a társaságtól. A csaló négy évvel ezelőtt, családi viszonyait adva okul, lemondott állásáról. Távozása után egyre-másra érkeztek esedékes szelvények a társasághoz, amely végre gyanakodni kezdett és meg­vizsgálta a könyveket. Ekkor aztán kiderült, hogy Prat a könyvekbe különböző nevek alatt olyan tétele­ket vezetett be, amelyeket tényleg be nem fizettek. Csak legutóbb is 25.000 frankot fizetett ki a társaság ilyen szelvényekért. Prat elfogatásakor bevallotta, hogy körülbelül öt millió frankot csalt ki ily módon a tár­saságtól. Csalási tervét rém­regény olvasása közben eszelte ki. — Nizza felsülése. Vakmerő szélhámosok már az orosz-francia szövetséget is felhasználják szédelgé­sekre. Egy ilyennek most Nizza sok lakosa vallja a kárát. Párisi újságok írták nemrég nagy örömmel, hogy a cári család télire Nizzába jön. Orosz küldöttek már telket is vásárolnak ott. A telekre villát építenek az orosz cár számára, aki a télen hosszabb időt tölt a cári családdal együtt a híres üdülőhelyen. Most aztán kisült, hogy az egész históriát szédelgő költötte, aki jó darabig meg is élt belőle. Egy hónapja, hogy Nizzába jött, orosz mérnöknek adta ki magát s előbb burkol­tan, majd határozottan terjesztette a hírt, hogy a cár megbízta, hogy telket vásároljon számára Nizzában. Ezen a címen diskrét kölcsönöket vett föl, amit persze boldogan adtak neki az orosz-barát franciák, akik azon­kívül még egy álló hónapig fényesen meg is vendé­gelték a «cár megbízottját». A szédelgő egész bátor­­ságosan folytathatta a csalást, mert bár a párisi sajtót nagy hangon kürtölte, senki se cáfolta meg a cárláto­gatás hazug hírét. Végre aztán mégis kipattant a te­lekvásárlás titka. Azok, akiket az élelmes megbízott kölcsönkéréseivel megtisztelt, megunták a nagy tisz­tességet és az orosz konzulhoz fordultak felvilágosí­tásért. konzul aztán úgy oldotta meg a csomót, hogy a­­ sok panaszost hallgatásra kérte, a furfan­gos megbízottat meg Nizzából való gyorst távozásra hívta fel. — A Munkásképző megnyitása. Vasárnap este hét órakor nyitják meg ünnepiesen a Nemzeti De­mokrata Munkáspárt Kálvária­ tér 6. szám alatti helyi­ségében a Munkásképzőt. Az ünnepen Meszlényi Ad­rienne, a Nemzeti Színház tagja, Erdélyi Gyulának erre az alkalomra írt költeményét fogja elszavalni, dr. Hódy Lajos az intézmény céljáról fog értekezni, Déri Gyula pedig humoros felolvasást fog tartani. Máthé István hegedű-, és Krúdy cimbalomművész előadásai után a Nemzeti Demokrata Munkáskör dalárdája zárja be az ünnepet énekkel. Az ünnepen szívesen látnak vendégeket. — Tolvaj vasúti hivatalnokok. Parisból je­lentik nekünk. Az északi vasút­társaság három hiva­talnokát ma reggel letartóztatták. A hivatalnokok a csomagoló és szállító osztályból alig néhány hónap alatt vagy húszezer franknyi árut loptak el. Villenare, a társulat egy negyedik hivatalnoka, aki szintén részes­e volt a tolvajlásokban, az elfogatás hírére lakásán agyon-­ lőtte magát. — A brüsszeli szenzáció. Lapunk mai számá­ban megírtuk, hogy a brüsszeli rendőrség egy előkelő belga államhivatalnoknak a feleségét letartóztatta, mert rábizonyult, hogy lopott értékpapírokat vásárolt egy tolvajbandától, s a potom áron vett papírokat értékesí­­tette. Mint Brüsszelből telegrafálják, a rendőrség egész véletlenül jött rá, hogy az előkelő úrnő orgazda. Pár héttel ezelőtt kiraboltak egy Dessalle nevű öz­vegy asszonyt, s a rablók egyikét elfogták. Tagadott mindent s nem nevezte meg a bűntársait. A vizsgáló­bíró letartóztatta a rabló kedvesét is, aki beismert mindent, ráadásul még azt is, hogy az ellopott érték­papírokat egy előkelő állam hivatalnoknak a felesége értékesítette. A vizsgálatot ebben az irányban is meg­indították s kiderült, hogy a súlyos váddal illetett elő-, kelő asszony csakugyan tagja volt több tolvajbandá­­nak­. Az ügyész elrendelte az előkelő űrbő le­tartóztatását. A rendőrség éppen akkor lépett be hozzá, amikor villájában fényes lakomát adott, amelyen az egész brüsszeli társaság jelen volt. A rendőrségnél az asszony könnyekre fakadt s beismerte, hogy ő értékesítette a lopott értékpapírokat. Azzal mentegeti magát, hogy előkelő háztartását a férje fizetéséből nem lehetett ellátnia, s ezért volt kénytelen tolvajokkal szövetkezni. — Gyászrovat. Grósz Antal vasúti tisztviselő meghalt Poprádon huszonhét­ éves korában. Polák Károly nyugalmazott királyi mérnök Podo­­linban hatvannégy éves korában elhunyt. Novák József plébános negyvennégy éves korá­ban elhunyt Tolna-Ozorán. Báróti Szűcs János volt 48-as honvéd-zászlótartó hatvanhétéves korában Szegzárdon meghalt. — A rab halála. Bécsből jelentik, hogy Apputz Jakab, az odavaló börtön egyik lakója, tegnap öngyil­kos lett. Egy őrizetlen pillanatban levetette magát a harmadik emeleti folyosóról a kövezett udvarra, ahol összetörte magát. A kórházban, ahová szállították, néhány óra múlva meghalt. Adutt sokat beszéltetett magáról annak idején, mikor két társával szövetkezve, hamis váltókkal károsította meg az Osztrák-Magyar Bank bécsi osztályát. A váltókból, amiket nagyatyjának, a Russo és társa cég főnökének nevére hamisított, 81.000 forint értékűt sikerült beváltania a banknál. Adott már négy esztendeje volt a börtön lakója. — Törvényszéki párbaj. Karánsebesen, mint a Sz. H. írja, az odavaló törvényszék két emberének, Sloffer Lajos aljegyzőnek és Gruber Géza albirónak pisztolypárbaja volt, szigorú feltételekkel. Koffer kétszer lőtt, de nem talált, Gruber nem sütötte el a pisztolyát. Az ellenfelek a párbaj után nem békültek ki. — Az aacheni kalandor, Behrend Emil keres­kedősegédet, aki Ferenc Ferdinánd főhercegnek adta ki magát s egy esseni fiatal leányt megszöktetett, mint Berlinből telegrafálják, az altendorfi rendőrség tegnap letartóztatta s átadta az esseni ügyészségnek. A meg­szöktetett leány bátyjának, Huszmann Ferencnek val­lomása szerint Behrend 1893. júliusban ismerkedett meg Huszmann Máriával. Pár nap múlva már újságból kivágott tárcacikkeket és költeményeket küldött neki, amelyek alá Baron Róbertnek, a nemrég elhunyt jeles költőnek a neve volt írva. Beh­rend azt mondta, hogy Baron Ró­bert az ő írói álneve s hogy azért kell álnevet hasz­nálnia, mert uralkodó családokkal van rokonságban. Huszmann Mari hitt Beh­rendnek s titokban már ekkor jegyet váltott vele. Valahányszor Behrend elutazott Essenből, leveleit mindig Rómából, Nizzából és London­ból datálta, de a levélen mindig spaai, lüttichi, ostendei és düsseldorfi postabélyegek voltak. Egyszer azt is irta Huszmann Marinak, hogy fekete szolgájával, Bobbal Budába kell mennie, ahol tömeges kivégzés lesz. Leveleire mindig titokzatos bélyegzőket nyomott s megígérte Husz­mann Marinak, hogy mindig meg fogja védelmezni. A múlt évben egy levelét igy írta alá: iYour faithful german prince: Emil.ro (Jóakaró német hercege: Emil.) A szerelmes pár augusztusban Spaaban találkozott s ott beszélték meg, hogy mikor fognak megszökni. — Behrendet csalás miatt is vád alá helyezik, mert januárban ezer­ötszáz márkát csalt ki Huszmannéktól, azt adva akul, hogy az esküvő után két évig félrevonulva kell él­­niök. Behrend mindig azzal dicsekedett, hogy uralkodók­kal van rokonságban s a család azt hitte, hogy Behrend osztrák főherceg. 1896. november hónapjában Behrend egy étlapot adott át Huszmann Máriának, amelyre ez volt írva: F. F. főherceg. — Ezek után Huszmann Mária aligha fog nőül menni Behrend Emilhez. — Az anarkisták árvái. Madridból megható hírt kapunk, ami azoknak az anarkistáknak árván maradt gyermekeiről szól, akiket a szigorú spanyol tör­vény a halállal büntetett. Az ártatlan gyermekek el­­züllenének, ha az emberek nem fogadnák maguk közé őket és kitaszítanák az utcára, ha alamizsnáért nyújták feléjük kezüket.A régenskirálynénak is megesett a szíve az ártatlanul bűnhődő gyermekeken. És ma kapjuk a hírét annak a rendeletnek, amelyben elrendeli, hogy azokat a szegény árvákat az ő költségén nevelőintézetekben helyezzék el és gondoskodjanak jövőj­ükről.

Next