Pesti Napló, 1898. május (49. évfolyam, 120-149. szám)

1898-05-01 / 120. szám

130. szám. Budapest, vasárnap 1898. május 1. IS ___________FESTI NAPLÓ. ___ gok tagjainak kijelölése. A II. osztály javaslatot tesz a nagyjutalom és a Marczibányi-mellékjutalom odaítélése iránt. II. Május 4-én, szerdán délután 5 órakor nagygyűlés. Tárgyak: a) Az ünnepélyes köz­ülés program­jának bemutatása. — b) Az osztályok jelentései a pályázatok eldöntéséről, új pályakérdé­sekről és választásokról. — c) A jutalmat nyert pályamunkák jeligés leveleinek felbontása, a többi levelek elégetése. — d) Szavazás elhunyt tagok arcképeinek a Képes-Teremben leendő felfüggeszté­séről. III. Május 5-én, csütörtökön déli 12 órakor az igazgató tanács ülése. IV. Május 6-án, pénte­ken délután 11­ 2 órakor nagygyűlési elegyes­ülés. Tárgya: Elnök és másodelnök választása. V. Május 6-án, pénteken délután 5 órakor tagválasztó nagy­gyűlés. Tárgyak: Az Akadémia tiszteleti, rendes, levelező és külső tagjainak megválasztása. VI. Május 8-án, vasárnap délelőtt ünnepélyes közülés. (*) Fővárosi nyári színház. A Horváth-kert­­ben újra kizöldült a gesztenyefa, és Krecsányi társulata újra­ bevonult a Fővárosi nyári színházba Végh István új előfüggönyt festett és ezzel teljes Buda. Mert hiába a budaiaknak hiányzik télen át Krecsányi társulata, amit legjobban az a hatalmas tapsvihar bizonyít, amelylyel a színház törzspubli­kuma a társulat minden tagját fogadta. És a kö­zönség jó hangulata nem oszlott el az est folyamán mert habár a Fekete rigó, Géczy István új darabja nem tartozik a jó népszínművek közé, de csalódott szivü leányok, akiket az a bizonyos kegyet­len szivü­­gróf elcsábított, igen sokat sírtak boldog szerelmesek igen sokat daloltak, félkegyelmű legények mókáztak és végül a szerelmes párok megkapták az apai áldást, ami teljes sikert jelent Budán Géczy népszínművei, amelyeket a nyári szín­házakban adat elő, igen jó skálája az ő fejlődésének, mert látni, hogy miképpen jutott el a Gyimesi vad­virághoz, az Ördög mátkájához, mert kétségtelen, hogy a Fekete rigót Géczy ifjúságának első, boldog idejében írta, mikor még csak áb­rándja volt a színpad. Van benne néhány ügyes jelenet, annak a Géczynek a munkája, aki átsimította az ifjú Géczy darabját, de összesé­gében az egész mű gyönge és szinfalhasogatással van telve, csupán humoros jeleneteiben csillan föl lélek és tehetség. A közönség sokat tapsolt, de a szerző nem jelent meg. A szereplők igen ügyesen játszottak, mint Krecsányi társulata mindig. Ügyes, eleven, tehetséges színésznőnek látszik Ámon Margit és jóhangú népszínműénekesnek a debitermetű Békésy Gyula. Pompásan játszott Dezséri, Kocsá­nyinak ez a régi, derék színésze és sokat kacagtak Kovács mókáin is. Haric Anna drámai szerepében szép tehetséget mutatott be. A színműhöz szüksé­ges dalokat Orbán Árpád szerzette. (*) Nyolc színház. Ennyiben játszottak ma este Budapesten. Természetes, hogy a nyolc nagy színházban nem egyformán jutott közönség, hiszen április utolsó napja már nem tartozik a hivatalos színházi évadba. A budapesti ember ilyenkor már a «zöld»-ről álmodozik s világos felöltőben rendeli a természet kebelén a fejessalátát, önmaga előtt se mervén bevallani, hogy esténkint lesz még a foga vacog az ilyen élvezettől. A nyolc színház kö­zül háromban játszottak magyar darabot: a Nemzeti­ben a Murai Huszár szerelmét, a Népszínházban a Gyimesi vadvirágot, a Krisztinavárosi Színkörben a Géczy István egy eddigelé elő nem adott népszín­művét. A többi színház közül kettő­­és részben a Nemzeti is, a francia,a kettő a német és egy az­lasz művészetnek hódolt. Az arány tehát nem na­gyon kedvező, de talán vigasztaló az a tudat, hogy holnap hét kü­lömböző magyar darabot adnak elő a budapesti színházakban. (*) A varázsgyűrű jubileuma. A Népszínház­ban egymást érik a jubileumok. Egymásután érték el huszonötödik előadásukat az 1848. Tiadali útja, A baba s ötvenedik előadását A gyimesi vadvirág­, a jövő héten Planquette kedvelt operetteje A varázsgyűrű éri meg huszonötödik előadását a fő­szerepekben Kü­ry Klárával, Hegyi Arankával és Náday Ilonkával. (*) A Vígszínház újdonsága. A Vígszínház legközelebbi újdonsága Bisson Sándor bohózata, A hálókocsik ellenőre lesz. (*) Vendégszereplés a Városligeti Szín­körben. A Városligeti Színkörben holnap vasárnap délután Ferenczi Károly a Magyar Színház komi­kusa vendégszerepel A csizmadia mint lósértet című népszínműben. Az előadás, mely félhelyáru lesz, délután három órakor kezdődik. (*) Lose Fuller: A Magyar Színház jövő heti vendége Lose Fuller kisasszony, aki a szerpentin táncnak a feltalálója, s ez alkalommal mutatja be először művészetét a budapesti közönségnek. Külön­féle táncai mind egy-egy meglepetésszámba mennek. (*) A két tacskó, Devourcelle drámájában, mely a Népszínházban szombaton, május 7-én kerül elő­ször színre, a színháznak majdnem egész személy­zete részt vesz. A darab a következő szereposztás­sal kerül színre: Fanfan—Kü­ry Klára, Claudinet— Gazsi Mariska, Heléne—P. Lukács Juliska, Carmen —Z. Bárdi Gabi, Zephyrine—Siposné, Marianne— Vidorné, Simplice—Izsóné, gróf Kerler Georges— Szirmai, La Limace—Szabó, Mu­­­ot—Solymosi, Fa­­dari—Tollagi, Briquet — Kiss, D’Albare— Raskó, Boisdru—Újvári, St. Hyriux—Lubinszky, Vertner— Szerdahelyi, Goguelly— Várnai. (*) Az Akadémia jutalmai. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár az Akadémiánál Fáy András emlé­kére tett alapítványából 1898. évre a következő két pályadijat tűzi ki: 1. 5000 forintot a magyar nem­zet történetének 1301-től Mátyás király haláláig való megírására. A mű megírásával az Akadémia biz meg egy szaktudóst. 2. 3000 forintot egy poli­tikai számtani kézikönyv megírására, az Akadémia tetszésére bízva, hogy egy vagy több szaktudort bízzon-e meg a munka elkészítésével. (*) Magyarország történeti emlékei. A mille­­niumi kiállításnak történelmi főcsoportja annak ide­jén, úgy az anyag meglepő gazdagsága, mint az egyes kincsek ritka értéke által nagy mértékben lekötötte a szakértők és a laikus közönség figyel­mét. Hogy ennek a nagy sikernek a kiállítás után is nyoma maradjon, elhatározták egy nagy dísz­munka kiadását, mely kronológiai rendben fogja bemutatni a hazai történeti emlékeket, a honfogla­lástól az 1867. évi koronázásig. Most jelent meg az első nagy füzet, mely mutatja az egész munka fé­nyes méreteit. Mindegyik füzethez négy műmellék­­let lesz adva, mely a magyar nyomdászatnak igazi remeke, továbbá a szöveg közé beillesztett képek egész sorozata, már az első négy füzetben körülbelül száz. Az első füzetnek különösen díszére válik a magyar szent korona reprodukciója fényképi alapon, ami sokkal biztosabb és megbízhatóbb az eddigiek­nél, melyek csak rajz alapján készültek. Mutatja pedig két önálló képen a szent koronát úgy élűlről nézve, mint hátulról is. Bámulatosan szép egy nagy iniciale-rajz is a bevezetéshez. A mű szerkesztésével dr. Czobor Bélát bízták meg, aki egyszersmind az egyházi kincsek leírását vállalta el. Az épí­tészeti emlékeket dr. Gerecze Péter, a zene- és színművészeti csoportot Benkő Henrik tanár a világi ipar emlékeit Radisics Jenő, a had­történeti emlékeket dr. Szendrei János, az ős­foglalkozásokra vonatkozó részt Hermann Ottó és Nagy Géza fogja bemutatni. A mű 24, vagy 25 füzetben fog megjelenni, minden füzet ára 2 forint 10 krajcár, de az egész, mintegy ötvenéves munkára is elő lehet fizetni ötven forintjával. Megjegyzendő, hogy azok számára, akik nem fizetnek elő, a teljes példány ára jóval magasabb lesz. (*) Színházak műsora. Nemzeti Színház­. Hétfőn: A dolovai nábob lánya.. Kedden: Bohémvilág. Szer­dán: Nóra. Csütörtökön: A Zách-család. Pénteken: A nők barátja. Szombaton: Válás után. Vasárnap: Folt, amely tisztít. Magyar Királyi Operaház . Hétfőn: Nincs elő­adás. Kedden: A tévedt nő. Szerdán: Tell Vilmos. Csütörtökön: A cremonai hegedűs.­­ A piros cipő. Pénteken: Nincs előadás. Szombaton: Tannhäuser. Vasárnap: Romeo és Júlia. Népszínház. Hétfőn: 1848. Hadak útja. Ked­den: A baba. Szerdán: A varázsgyűrű. (huszon­­ötödször). Csütörtökön: A baba Pénteken: Talmi hercegnő. Szombaton: A két tacskó (először). Vasár­nap délután: 1848. Hadak útja. Este: A két tacskó (másodszor). Vígszínház. Hétfőn : A mozgó fényképek. Ked­den: A mozgó fényképek. Szerdán: A mozgó fény­képek. Csütörtökön: A mozgó fényképek. Pénteken: A mozgó fényképek. Szombaton: A mozgó fény­képek. Vasárnap délután: A mozgó fényképek. Este: A mozgó fényképek. Magyar Színház : Hétfőn: A gésák, vagy egy japán teaház története. Kedden: Loie Fuller kisasz­­szony vendégfölléptével. Sztrogoff Mihály útja Moszkvától Irkucig (először). Szerdán: Loie Fuller kisasszony vendégfölléptével. Sztrogoff Mihály útja Moszkvától Irkucig (másodszor). Csütörtökön: Loie Fuller kisasszony vendégfölléptével Sztrogoff Mihály útja Moszkvától Irkucig (harmadszor). Pénteken és szombaton ugyanaz. Vasárnap délután: Arany­lakodalom. Este: Loie Fuller kisasszony vendégföl­­léptével. Sztrogoff Mihály útja Moszkvától Ir­kucig. 7. Buda-Krisztinavárosi Nyáriszínház. Hétfőn: Fekete rigó. Kedden: Utána! Szerdán: ugyanez. Csütörtökön: A kis herceg. Pénteken: Negyvenéves kis leány (először). Szombaton: ugyanez. Vasárnap: A csikós. (*) Nemzeti Színház. Murger és Barriére Bohéme-világ című színműve kedden, május 8-án kerül ismét színre páros bérletben, a rá következő héten pedig szerdán, 11-én páratlan bérlésben. — Szerdán, 4-én Ibsen Nórá-ját adják a címszerepben P. Márkus Emíliával. — Echegaray Folt, amely tisztit című drámája vasárnap, 8-án kerül újból előadásra bérletszünetben. Ez lesz a darab huszon­negyedik előadása. — Jászai Mari betegsége után a jövő héten, kedden, 10-én, lép fel újra Suder­­mann Otthon című színművében. (*) Osztályülés az Akadémián. Az Akadémia I-fő osztálya 1898. május 2-án, hétfőn, délután 5 órakor ülést tart, melynek tagjai: 1. Pete Gedeon I. t.: Szótárírás és szótárirodalona. 2. Szinnyei József I. t. előterjeszti Melich Jánosnak, mint vendégnek jelentését a gyöngyösi ferencrendiek könyvtárában talált magyar glosszákról. (*) Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat ez évi tavaszi nemzetközi kiállításán ki­osztásra kerülő állami aranyérmek, a 2000 forintos társulati díj, a Forster-féle Vaszary-díj és a Wahr­­mann Mór-díj pályabíróságába a következőket vá­lasztották meg: a) Mű­vészek: Kardos Gyum­a, Nar­­lovszky Bertalan, Márk Lajos, Fadrusz János, Stetka Gyula, Zala György mint rendes, Lotz Károly, báró Mednyánszky László, Ebner Lajos mint póttagok. b) Műpártolók: gróf Andrássy Gyula, gróf Andrássy Tivadar, K. Lippich Ede mint rendes, Forster Gyula és Szüry Dénes póttagok. (*) A régibb középkor emlékei Magyarhon­­ban. Hampel József könyvéből most jelent meg a második rész, mely a negyedik századtól a tizedik század végéig tárgyalja a magyar történeti emléke­ket. A százhatvankét képes táblával és kilencvenöt szövegrajzzal díszített kötet ára hat forint. Meg­jelent az Akadémia kiadásában. Bővebb megbeszélés Céljából még visszatérünk ehez az érdekes mun­kához. (*) Salve Regina. Palotás Fausztin a magyar népéletből vette elbeszélései tárgyát, most pedig regényt irt, mely lélektani alapon festi egy szerelem történetét. A hős meg van győződve, hogy elfelej­tette azt, kit szeretett és uj életet kezd, uj érzés­nek enged helyet szivében. De a hamu alól föltárnád a régi érzés és tönkretesz három életet. Mindez érdekesen, költészettel van elmondva és uj bizony­ságot tesz Palotás elbeszélő talentumáról. A kötet az Athenaeum Olvasótárában jelent meg és ára ötven krajcár. (*) A magyar nép múltja és Jelene. Benedek Elek ilyen című munkájából most jelent meg a 10., II. és 12. füzet, mely a török, német és kuruc­­világról ad érdekes rajzot. A tanulság ebből a rész­ből, akár török, akár német uralkodott magyar földön, az áldozat mindig a magyar volt. A sötét képbe mintegy hirtelen támadó szivárvány bele­ragyog a kurucvilág dicsősége, mely mutatja, hogy a szabadság szeretete a legválságosabb időkben is élt a magyar szívekben. Az érdekes munkát az Athenaeum adja ki és az egyes füzet ára harminc krajcár. (*) 1848. Most jelent meg a 21—25. füzet az 1848. című diszmóből, melyet Jókai Mór, Bródy Sándor és Rákosi Viktor együttesen szerkesztenek. Számos hasonmást mutat be eredeti okiratok nyo­mán: Kossuth és Görgey levélváltását, Bohusné napló­jának azt a részét, mely a világosi fegyverletételről szól, egy menlevelet és számos egyéb érdekes ok­iratot. Az ereklyék közül Vécsey feszülete, a selyem­kendő, melylyel Lázár tábornok szemét bekötötték, Damjanich utolsó levele kötik le a figyelmet. Az illusztrációk és a szöveg hasonlóképpen kiváló érde­kességet adnak a négy füzetnek. Az egész vállalat dicséri a szerkesztők buzgóságát és a kiadók (Révai testvérek) áldozatkészségét. Füzetenkint is meg lehet azt szerezni, egyes füzet ára 30 krajcár. (*) Felhívás iparművészeti tervező művé­szekhez..­ Magyar Iparművészeti Társulat az ez év végével rendezendő karácsonyi tárlatában eláru­­sítás céljából többrendbeli olyan iparművészeti tár­gyat óhajt kiállítani, amelyek rendeltetésüknél fogva karácsonyi ajándékokra alkalmasak. Ilyenek például az apróbb bútor, bőrdiszmó-áru, vert fémből vagy bronzöntéssel előállítható, a lakás díszítésére alkalmas művek, parcellán nippe, ékszer stb. Ezért felhívja a társulat a magyar tervező művé­szeket, hogy a jelzett keretbe tartozó iparművészeti tárgyak terveit, illetve plasztikus mintáit a társulat titkára hivatalába (Üllői­ út 33.) küldjék be. A tár­sulat kiköti, hogy a tervek teljesen eredetiek le­gyenek s a jogos művészi igényeknek megfeleljenek, hogy továbbá azokban a modern művészi felfogás mellett a nemzeti jelleg is kellőképp kifejezésre jus­son. A kitűzött határidőre beérkezett tárgyakat a társulat választmánya által kiküldendő zsűri fogja bírálni, amelynek az a feladata is lesz, hogy az el­fogadott tervekért járó méltányos tiszteletdíjakat megállapítsa.

Next