Pesti Napló, 1899. január (50. évfolyam, 1-31. szám)

1899-01-10 / 10. szám

10 Budapest, kedd PESTI NAPLÓ 1899. január 10. 10. szám. Fábián Jánosné, Sághy Istvánné, Moskovszky An­talné, Moskovszky Györgyné, Hartmann Vilmosné, Kmetty Antalné, Braun Lipótné, özvegy Dömötör Dánielné, Wolner Ignácné, Máté Ferencné, Takó Mihályné, Takáts Lajosné, Piros Nándorné, Szántó Miklósné, Staubak Boldizsárné, özvegy Jankovics Jánosné, Janota Jánosné, Kodrik Mihályné, Kört­­vélyessy Andrásné, Mihálits Antalné, özvegy Tubli Istvánná. Leányok: Sárközy Piroska, Rosenberg Róza, Rosenberg Malvin, Kulcsár Aranka, Vargyas Ilonka, Mészáros Zsuzsika, Bihari Irma, Németh Mariska, Rédey Liszka, Rédey Teréz, Radits Róza, Farmossy Boriska, Kosár Mária, Beke Vilma, Stenczdorfer Ilona, Fülöp Viktória, Mészáros Anna, Borbás Anna, Szöllőssy Jolán, Szöllőssy Erzsike, Nyéki Emilia, Körmendy Teréz, Körmendy Mariska, S­örmendy Róza, Magyar Mariska, Heyek Mária, Újlaki Karolin, Neumann Theodora, Krausz Teréz, Krausz Gizella, Zvörcsök Vilma, Zvörcsök Hermina, Ács Erzsi, Pandur Mariska, Weisz Gizella, Resutó Vilma, Dö­mötör Irén, Döme Juliska, Stein Ernesztin, Takó Erzsi, Farkas Zsófi, Lepcsák Anna, Bernák Anna, Soltész Juliska, Piros Etel, Szabó Erzsi, Varró Julianna, Körtvélyessy Juli, Körtvélyessy Mariska, Horváth Mariska, Sallay Mariska, Farkas Zsófi, Újhelyi Julianna, Szoba Viki, Laurits Mariska. A polgári iskolai tanárjelöltek segítő egyesü­letük javára február elsején táncmulatságot rendez­nek az I. kerületi Polgári Kaszinó helyiségeiben. A Budapesti Katolikus Kör Molnár­ utca 11. számú helyiségeiben január 11-én, szerdán táncestét rendez, melyet hangverseny előz meg. Jegyek a meghívó előmutatása mellett január 10-ikéig a tit­kári hivatalban kaphatók. A hangverseny kezdete 8 órakor. A Budapesti Polgári Lövészegyesület bálja január 14-én, szombaton lesz az egyesület helyisé­geiben. Az estén csak az egyesületi tagok és az általuk bevezetett tagok vehetnek részt. Belépő­je­gyül a meghívó szolgál. Kik vendégeik részére meg­hívót kivánnak, forduljanak Száva Gábor egyesületi jegyzőhöz (II. Medve­ utca 11. szám). FŐVÁROS. * Az erzsébetvárosi választás. Az Erzsébet­város boldogult reform-pártja a községi választá­sok után egy sereg bizottsági tag ellen összeférhe­tetlenségi panaszt adott be és amikor azokat az illetékes hatóságok visszautasították, a párt egyik tagja, Hartmann Elek ügyvéd a polgármester és a bíráló bizottság ellen adott be panaszt, azt állít­ván, hogy a polgármester ez összeférhetetlenségi ügyekben az igazgató választmány elé valótlan ada­tokat terjesztett és a bíráló bizottsággal együtt megengedte, hogy Ehrlich E. Gusztáv védőlevelét a hivatalos iratok közé becsempészszék. A közigaz­gatási bizottság a panasz megvizsgálására albizott­ságot küldött ki, mely ma terjesztette jelentését a bizottság elé. A közigazgatási bizottság a jelentés meghallgatása után Tenczer Pál indítványára ki­mondotta, hogy ebben az ügyben fegyelmi eljárás­nak nincs helye. A határozatról értesítik a belügy­minisztert és a panaszos feleket. * A főváros december havában. A főváros közigazgatási bizottsága ma tartotta Márkus főpol­gármester elnöklete alatt rendes havi ülését, melyen a szakelőadók jelentést tettek a főváros múlt havi közigazgatásáról. Az egyes jelentésekből, melyeket a bizottság vita nélkül tudomásul vett, kiemeljük a következőket: A közbiztosság. A főkapitány jelentése szerint a főváros közbiztossága a múlt hónapban kielégítő volt. Az ember élete és testi épsége ellen 161 bűn­­cselekedet irányult, a vagyon ellen 1075. Az élet ellen való bűncselekedetek közül csupán a hónap utolsó napján a Damjanich­ utcában történt rabló­gyilkosságot említi föl a kapitány, amikor tudva­levőleg egy tizenhatéves kereskedősegéd meggyil­kolta a gazdáját. A vagyon ellen való bűncseleke­detek közül a jelentés fölemlíti az Andrássy­ úton történt ékszerrablást, melynek tetteseit még nem tudták kézrekeríteni. A fogház- és toloncosztályban 1705 ember ügyét intézték el. Ezek közül kihágási büntetésének elszenvedése után szabadlábra helyez­tek 947-et, a főváros elöljáróságaihoz kisértek 119-et, eltoloncoltak 279-et, kényszerútlevelet kapott 275, átkelési tolonc volt 85. Kitiltottak 46 embert, 1­5 évre 21-et, mindenkorra 25-öt, közülük 10 kül­földit. A közegészség. A tiszti főorvos szintén a köz­­egészségügy kedvező fejlődéséről adott számot. Je­lentése szerint a fertőző megbetegedések száma decemberben erősen csökkent. Novemberben 4100, decemberben pedig csak 1771 fertőző megbetegedés történt a fővárosban és így a ragadós betegségek száma 2329-cel csökkent. Jelentése kapcsán kérte a főorvos, hogy a város a betegsegítő egyesületekről, beteg­pénztárakról, orvosokról és szülésznőkről törzs­könyvet vezessen. Márkus főpolgármester a lakosság nevében köszönetet mondott a tiszti orvosoknak a járvány alatt tanúsított maguk tartásáért. A kórház­vizsgáló bizottság jelentésének tárgyalásánál Matuska alpolgármester fölemlítette, hogy a régi Szent János­­kórházban az elmebetegek nem a legjobb ellátásban részesülnek. A bizottság felkérte a polgármestert, hogy a visszaélés orvoslásáról gondoskodjék. Az adó. Az adófelügyelő jelentése szerint a múlt hónapban 1.207,768 forint 96 krajcár adót fizettek, 61,080 forint 13 krajcárral kevesebbet, mint 1897. decemberben. Bejelentette továbbá, hogy a pénzügy­­miniszter az adónak végrehajtás útján való besze­dését ideiglenesen felfüggesztette. * A kisiparosok támogatása. Vagy ötszáz kisiparos nem tudja mindennapi kenyerét megke­resni, mióta a nyílt piacokat megszüntették és eddigi elárusító-h­elyeiket elvették tőlük. E kisiparo­sok nagy része a vásárcsarnokok helybérét nem tudja megfizetni és így kereset nélkül maradt. Az ipartestületek megkérték a kereskedelmi minisztert, engedje meg, hogy a kisiparosok ideiglenesen az övezeten belül is árusíthassanak. A miniszter kikérte a fővárosi tanácsnak s a kereskedelmi és iparka­marának a véleményét. A tanács a kérés, elutasítá­sát javasolta, mert a csarnokokban elegendő számú kisiparos van. A kereskedelmi és iparkamara ellen­ben jogosnak mondta a kérést s azt javasolta, en­gedjék meg a kisiparosoknak, hogy a vásárcsarno­kok előtt való tereken és a vásárcsarnokokat övező utcákban árusíthassanak. A miniszter ma leírt a fővároshoz s fölhívta a közgyűlést, hogy részletes adatok alapján tárgyalja a dolgot. Kívánatosnak és szükségesnek mondja a miniszter, hogy a közgyűlés módot keressen arra, hogy a szegény kisiparosok megélhessenek. * A kerékpár­adó ellen. A közgyűlés tudva­levőleg elhatározta, hogy a kerékpárokat évi öt fo­rinttal megadóztatja. E határozat ellen a Kerékpár­gyárosok Egyesületének titkára, dr. Korcsmáros Kál­mán memorandumot dolgozott ki, melyet tegnap nyújtottak át küldöttségileg Perczel belügyminiszter­nek. A Magyar Kerékpáros Szövetség is mozgal­mat indított a kerékpár­adó ellen s e hónap 15-én Szemere Attila országgyűlési képviselő elnöklete alatt tiltakozó meetinget akarnak rendezni. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. (*) Roland mester. Az Operaházban ma dél­előtt tartották meg gróf Zichy Géza új operájának, a Poland mester­nek főpróbáját. A háromfelvonásos opera cselekménye egy cir­kuszban játszódik végig és hőse Roland mester, a cirkusz művésze, kibe a cirkusz minden nőtagja szerelmes. Roland mester igazi Don Juan módjára mindegyiknek udvarol s ebből támad a tragédia. Roland hosszabb ideig szerelmi viszonyt folytatott Parbienne asszonynyal, a cirkusz kötéltáncosnőjé­vel, ki azonban a mestert szeszélyből elhagyta és más barátot választott, ámbár még mindig szerette Rolan­dot. Roland mester időközben beleszeret Yvettebe, kis virágárus leánykába, akit aztán nőül is vesz. Ez az első felvonás vége. Parbienne azonban űzve a féltékenységtől és a vágytól, hogy kedvesét vissza­hódítsa, intrigál, hogy Rolandot elidegenítse Yvette­­től. Midőn ez nem sikerül, kegyetlen boszut esküszik. Roland cirkuszi mutatványait végzi s egy rózsa­szálat akar Yvette szájából kilőni. Parbienne gúnyos és sértő megjegyzésekkel annyira felingerli a célt­­álló asszonyt, hogy az épp a lövés pillanatában megmozdítja fejét és saját férje fegyverétől találva holtan esik össze. Poland mester most másodszor is tölt s jól irányzott golyóját Parbienne szivébe küldi. Azután megsemmisülten dobja el a gyilkos fegyvert, hogy alávesse magát a földi igazságszol­gáltatás ítéletének. Az új opera első előadása holnap kedden lesz Erkel Sándor főzeneigazgató vezetésével. A darab teljesen új díszletekkel és jelmezekkel kerül színre. A díszletek (a manége és öltözők a cirkusz­ban, a párisi nagy champ elysées egy része, a párisi cirque imperial belseje) Sparrait Ármin Ágoston, az operaház díszletfestője festette. A jel­mezek Kéméndy Jenő szcenikai főfelügyelő rajzai és utasításai szerint az operah­áz szabóműhelyében készültek. A színpadon a díszletek berendezését Cristofani József főgépész és színpadi felügyelő, a hatásvilágítást Nitsche József világítási felügyelő intézi. (*) Ifjúsági előadás a Népszínházban. A Nép­színház igazgatósága még a múlt évben kérte a népszínházi bizottságtól, hogy különösen ifjúsági előadások tarthatása érdekében engedje meg a nép­színházi bizottság, valamint a főváros közgyűlése, hogy a Népszínházban is tarthatók legyenek hétköz­nap délutáni előadások, mint a többi színházakban is. A népszínházi bizottság e kérést egyik legutóbbi ülésén a tanácshoz utasította s ez a közgyűléshez fogja felterjeszteni. Addig is a Népszínház igazgató­sága úgy állapítja meg a heti műsort, hogy minden héten legyen legalább egy-két olyan darab műsoron, amely ifjúsági előadásul alkalmas. Úgy véljük, hogy ez nem lesz könnyű dolog. (*) A Vígszínház újdonsága. A Vígszínház legközelebbi újdonsága Godard és Bodard című háromfelvonásos francia bohózat lesz, amelyet Or­­donneau és Valabregue ismert társszerzők írtak. (*) Petőfi emléke. Az idei esztendőre esik Petőfi Sándor eltűnésének ötvenedik évfordulója. A Petőfi­ Társaságban a minapi díszgyűlés után szóba került az évforduló megünneplése. Az eszmét Rákosi Viktor vetette föl s az ünnep rendezésére bizottság alakult, melynek tagjai: Bartók Lajos alelnök, gróf Zichy Géza, Bartha Miklós, Rákosi Viktor és Jakab Ödön. E bizottság dolgozza ki az ünnep programm­­ját, melyet a Petőfi­ Társaság egyik közelebbi vá­lasztmányi ülése elé terjeszt jóvhagyás végett. (*) Kamarahangverseny. A Budapesti Kamara­­zeneegyesület e hónap 18-án tartja meg negyedik hangversenyét, amelyen a Hubay—Popper négyes­társaságon kívül Forrai Sándor zongoraművész mű­ködik közre. Előadásra kerül Haydn B-dúr négyese, Mendelssohn D-moll zongorahármasa és Gouvy fuvolára és vonósötösre írt szerenádája. Az ötödik estén d'Albert zongoraművész fog közreműködni. (*) A vakok hangversenye. Itt a művészi rovatban számolunk be azzal a hangversenynyel, melyet tegnap este a vakok rendeztek a Royal dísztermében. És méltán, mert a vakok zenekara művészeti szempontból is komoly figyelmet érdemel. Aki hallotta azt a precíz, fegyelmezett és helyen­­ként igazán művészi lendületű játékot, melyet a vakok zenekara produkált, egyformán csodál­hatta a vakok művészi érzékét és zenetanárok energiáját, mely ezt az eredményt létrehozta. A zenekari számokon kívül, szólókat a követke­zők játszottak: Klein Ilona, Nobel Mariska, Jónás Géza, Lingtl István, Braun Ruben, Pinagel József és Rosenfeld Jakab. Végül egy szép szóló­számot Kemény Dezső játszott, ki még néhány év előtt pap volt, de elveszítvén szemevilágát, kény­telen volt nyugalomba vonulni. A hangverseny szé­pen jövedelmezett a Vakok Egyesületének. A Royal igazgatósága a jótékony célra díjmentesen engedte át a termet. (*) A Borghese-gyűjtemény elárverezése. Körülbelül két év előtt történt, hogy Gianturco olasz közoktatásügyi miniszter a Borghese-család­­dal egyezségre lépett, arra nézve, hogy világ­hírű műkincsgyű­jteményét meg fogja vásárolni az olasz állam. A feltételek nagyon kedvezők voltak, mert a Borghese-család beleegyezett abba, hogy a vételárt évek hosszú során át részletekben fizessék ki neki. De közbejött két év előtt a kormányválság, a parlament feloszlatása és a törvényhozó testület nem juthatott hozzá, hogy szentesítse a vételt. Azóta pedig nem akadt senki, ki a kormány részé­ről sürgette volna az egyezség megkötését, ellen­ben a Borghese-család megunta a várakozást és nyilvános árverés útján túl akar adni műkincsein. A mostani közoktatásügyi mi­niszter, hogy megmentse azt, ami még megment­hető, tizenkettőt a legkiválóbb művek közül meg akar vásárolni három millió líráért. Ezek között aligha lesz Tizián világhírű műve a mennyei és a földi szerelemről, mert ezért egymagáért harmad­félmillió lírát kínált egy műkereskedő. Sokfelől készülnek már a nevezetes árverésre és német, francia, valamint angol műbarátok, nemkü­lönben az illető államok kormányai rajta lesznek, hogy meg­szerezzenek egyet-mást a római Villa Borgheseban felhalmozott világhírű kincsekből. Magyarország vájjon képviselve lesz-e a világra szóló árverésen ? Nem hiszszük. Mi, akik oly szegények vagyunk, hogy még a Munkácsy emléktárgyaiból sem válthattunk magunkhoz semmit, mit keresnénk ezen a nagy árverésen ?

Next