Pesti Napló, 1899. március (50. évfolyam, 60-90. szám)
1899-03-15 / 74. szám
74. száza. Budapest, szerda PESTI NAPLÓ. 1899. március 15. 7 iránt a nyomozó és az óvóintézkedések megtörténtek és a belügyminisztert felkérte, hogy az elkobzást rendelje el. (Hegedűs ünneplése a ref. egyháztanácsban.) A budapesti református egyháztanács tegnap ülést tartott és tüntető ovációval lepte meg főgondnokát, Hegedűs Sándort, miniszterré való kinevezése alkalmából. Szász Károly üdvözölte az egyháztanács kiváló főgondnokát, mint aki egész élete működésével s most legutóbb a törvényes rend helyreállításában oly kiváló szerepet töltött be. Örömének adott kifejezést, hogy Hegedűs miniszterré való kineveztetése után is megtartotta főgondnoki méltóságát és továbbra is fentartja azt a szoros viszonyt, melyben a református egyházzal eddig is volt. Kéri az egyházmegye nevében, hogy támogassa a presbitériumot szellemi és anyagi ügyeiben egyaránt, ama nagy polgári és vallásos erényekkel, melyeknek áldásos hatását mindig éreztette. A lelkés éljenzés csillapultával Hegedűs Sándor felelk A meleg üdvözlet — úgymond — jól esik szivének. Amíg fizikai és erkölcsi ereje megengedi, sohasem lessz szándéka, hogy az egyház és a presbitérium iránt való kötelességei alól felmentse magát. Hogy itt működjék: lelki szüksége, mert valásosságának, erejének egyik forrását mindig ebben a körben kereste és találta. A szorgalomnak és odaadásnak nemes példái világítottak neki itten, ha működésében egy percre ellankadt, most, hogy szélesebb körben, nehezebb feladatra vállalkozott, még csak nagyobb szüksége van az egyháza iránt való kötelességének terjedéséből fakadó vallás-erkölcsi érzelem megerősítésére, noha talán kevesebb fizikai ideje lessz rája. Lélekben azért mindig az egyházat fogja szolgálni, mert a lelki erőnek legfőbb forrása mégis csak a hit. Anyagi dolgokkal, nemzetgazdasági fejlődéssel foglalkoztam, így végezte beszédét, egész életemben, de azért mégis mindig éreztem a vallás üdítő forrásának szükségét. Gyönyörű beszéde végén kérte, hogy ajándékozzák meg bizalmukkal továbbra is. Újult erővel hangzott föl a lelkes éljen e szép beszéd végén. Ezután pedig megkezdődött a napirendre kitűzött ügyek tárgyalása. — Alispán-választás. 1 Fogarasmegye mai közgyűlésén az állásától felfüggesztett Kapocsány Mór alispán helyébe Beke Sándor megyei főjegyzőt választották meg helyettes-alispánná. Az uj alispán azonnal letette a hivatali esküt. A Nemzeti Szövetség Csabán. — Saját tudósítónktól. — Budapest, március 14. Az Országos Nemzeti Szövetség egy újabb erkelylyel gazdagította fiókjainak számát. A békéscsabai szövetség megalakítása azért fontos, mert tudvalevőleg a megyében itt ütötte fel először fejét a földosztásra irányuló szocialisztikus törekvés. A közigazgatás élén állók tapintatának köszönhető leginkább, hogy munkaadó és munkás között az egyetértés a legjobb s az erre irányuló békét semmi sem biztosítja jobban, mint az a valóban utánzásra méltó cselekedet, melyet a megye nagybirtokosai követnek akkor, midőn nagykiterjedésü birtoktestüket a legelőnyösebb feltételek mellett adják ki kis részletekben bérletben szegényebb néposztályok között. A központi szövetség kiküldötteit dr. Herczegh Mihály elnök és dr. Barabás Béla országos képviselő, szövetségtanácsi tag vezette. A pályaháznál a város notabilitásai fogadták a küldöttséget Varságh Béla földbirtokos vezetésével, ki lendületes és hazafias szellemű beszéddel üdvözölte a nagyszámban megjelenteket. Majd a vendégek bevonultak a városba, hol a lakosság tüntető szimpátiává fogadta őket. Délben a vendégek tiszteletére Varságh Béla, a szervezőbizottság elnöke vendégszerető házánál gyűltek egybe, hol a megye népszerű főispánja, dr. Lukács György és alispánja, dr. Fábry Károly is megjelentek. Innét délután 3 órakor a kaszinóépület dísztermébe vonult a társaság, hol a város összes előkelő hölgyei, a megye és város törvényhatóságának tagjai s mintegy kétezerre menő munkás fogadta harsogó éljenzéssel. Ott volt a vármegye volt főispánja, Beliczey István nagybirtokos, az aradi nemzeti szövetség képviseletében Institorisz Kálmán elnök és Stojka József titkár, az orosházai szervezőbizottság elnöke : Horváth Károly királyi közjegyző tíztagú küldöttséggel; a mezőberényi szövetség elnöke : dr. Nádor Elemér; a békés gyulai szövetség képviseletében Wandhauer György; a szarvasi szövetség képviseletében elnöke : Stenka Gyula főgimnázium igazgató és társelnöke , Zsiliszsej Ötvén. Varságh Béla szövetségi elnök felkérte Herczegh Mihályt, hogy fejtse ki a szövetség célját. Herczeghet nagy figyelemmel hallgatták s lelkesen éljenezték, mikor a szövetség munkásügyi programmját fejtette ki. A hatásos beszéd után az egyes csabai testületek jelentették be a szövetségbe való belépésüket. Ezek után az egybegyültek Barabás Bélát kívánták hallani, ki gyújtó s hazafias beszédével elragadta a közönséget. Ezután következett a választás a következő eredménynyel: Elnök: Varságh Béla. Társelnökök : Beliczey Géza földbirtokos és Rosenthal Ignác gőzmalomtulajdonos. Alelnökök: Nemeskey Andor, Haán Béla és dr. Reisz Miksa. Titkárok: Vermes László, dr. Margóczy Miklós. Pénztáros: Láng Gusztáv. Ellenőr: Panek József. Felügyelő-bizottsági tagok: Kőrössy László, Németh Lajos és Réthy Béla. Igazgatósági tagnak harmincan lettek megválasztva. A hölgybizottság így alakult meg: Elnöknők: Beliczey Béláné és dr. Lőwy Lajosné. Alelnökök: Fejér Béláné és Friedmann Mórné. Jegyző dr. Urszinyi János lett és még egy husztagú választmány lett megválasztva. Este a csabai állandó színházban felerészben a főgimnázium tápintézete s felerészben a szövetség javára jótékonycélú díszelőadást rendezett az iparos olvasókör műkedvelői társasága. Almássy Tihamér «Tót leány»-a került színre, melyben különösen kitűntek : Bielik Pálné, Ballangó Karolin, Kollár Juliska, Fischer Erzsi stb. A díszelőadás után 180 terítékű banket volt, melyen számos köszöntőt mondottak. A banket után reggelig tartó tánc volt. Az alakulás alkalmából mintegy 30 üdvözlő távirat érkezett. A landold ínségesek. Budapest, március 14. Mikor legutóbb szóltunk a landokiak nyomorúságáról, említettük, hogy az újabb éhenhalásról szóló hírek dolgában hiteles és bővebb információ végett levélben fordultunk a Landokhoz közeli Szepei-Mótfalu körjegyzőjéhez, Chamilla Miklós úrhoz. Ma megkaptuk válaszát, melyben elmondja a landoki állapotokat s mint a késmárki főszolgabirónak az adományokat nyugtázó levele, ez a levél sem említi, hogy éhenhalás történt volna, de egyszerű, keresetlen szavakban ezer ember holdin-nyomoruságának ijesztő képét tárja elénk. Itt adjuk egész terjedelmében a levelet: egy pusztuló község segélykiáltása ez az emberi szív könyörületes érzelmeihez. Szepes-Tótfalu, 1899. március 11. Tekintetes szerkesztő ur! Folyó hónap 9-én kelt becses felszólítására van szerencsém következő felvilágosítást adni: Landok község 1898. évi szeptember 4-én leégett, és pedig 138 lakóház az összes melléképületekkel együtt. Elpusztult a termés, elhamvadt a templom, haranggal és toronynyal, a parókia és az iskola. 147.000 forint 80 krajcár volt az összes kár, ebből 17.000 forint volt biztosítva, maradt tehát a tiszta kár 130.000 frt. Az egész helységből harminc épület maradt fenn, a lakosok száma pedig ezeren felül van. Sokan közülök most már kivándoroltak, a többiek pedig húsz-harmincával összezsúfolva egy szobában laknak. Valóságos csoda így, hogy eddig még csak néhány tiniszeset történt, de hogy mi rossz ezután? nem tudni. Itt még hideg tél van és hó borít mindent. A tűzkárosultaknak egyebük sincs, csak burgonyájuk, kizárólag azzal táplálkoznak, se zsírjuk, se tejül, s aggasztó a közeljövő, mert nemsokára a burgonya is elfogy. A legszomorubb az a dologban, hogy a beltelkeket részint már szabályozták, részint még nem. Nem lehet tehát építkezni úgy, mint ezelőtt. A község Hohenlohe herceg és a római katolikus parókia birtokai közt van beékelve, semerre nem terjedhet, a herceg pedig drága pénzért sem akarja a szükséges beltelket eladni, másnak pedig nincsen beltelke. Amíg azonban nálunk a netáni kisajátítást elvégzik, oly sok idő, hogy addig a nép a mostani viszonyok közt nem várakozhatik, hanem kénytelen lessz kivándorolni. A virágzásnak indult, józan, munkás és takarékos lakosság közül azok is, akik biztosítva voltak s igy építkezhetnének, kötelesek volnának kőanyagból építeni; a többiek pedig csak fából építhetnének, de hol és mikor építsenek, mikor beltelek egyáltalán nem kapható, azt csak a jó Isten tudja. Igaz, hogy a herceg 3000 forintot, a kormány állítólag 200 forintot adott a főszolgabírónak, de ebből őszszel élelmiszereket vásároltak. Nagy baj volt és van a templom és parókia újból való felépítésével. Ez ugyan biztosítva volt tűz ellen, de csekély összegre. És noha a templom csak rövid idővel ezelőtt jutott fedél alá, mégis kanonika vizitáció alapján köteles a szegény község anyagot és más munkát szolgáltatni. De mivel erre igavonó állatok hiányában nem képes, idegen községek lakosai a könyöradomány rovására fuvarozzák ezt nekik. Még fenyegetőbb a baj arra az időre, mikor a község felosztására fog kerülni a sor. Kivált ha beltelkeket is kell majd vásárolni. Bizony ezekből igen kevés juthat csak egy családra. Az iskola fölépítéséről szó sem lehet, a tanító el is hagyta a helységet, az iskoláért pedig kapott a község 450 frt kárpótlást, mert az egész csak faépület volt. A herceg ígért 500 forintnyi segítséget és odaígérte leégett kastélyából, illetve annak egyik szegletéből a kőanyagot, de ez mind kevés egy iskolára, ahol két tanító kell, mert 95 gyermekóvóintézeti növendék, 185 mindennapi és 62 ismétlő tanköteles gyermek van. Csak állami iskola felépítése segíthetne e bajon, külömben a nép elvadul — és minden tönkre jut. Volt itten több zsellér, fa épületük volt a hercegi beltelken, de nem biztosították őket, és leégtek. Azok már többé nem építhetnek és mindenesetre családjaikkal együtt ki fognak vándorolni, de hová ? — pénz nélkül ? — Sürgős intézkedésre és segítségre van szükség, külömben a csángók sorsára jutunk. Eddigi támogatásukért a szegény tűzkárosultak nevében köszönetet mondva, maradtam kitűnő tisztelettel Chamilla Miklós körjegyző. A katolikus lelkészek kongruája. — Saját tudósítónktól. — Budapest, március 14. A központi kongrua-bizottság háromhónapi szünet után, mely idő alatt elkészült és királyi szentesítést nyert a bizottság ügyrendje, ma tartotta, első ülését Samassa József érsek elnöklete alatt. A bizottság mai ülésén az új ügyrend értelmében megalakította osztályait és a központi előadó mellé titkárul megválasztotta Dedek-Crescens Lajost, az ismert történetírót. A bizottság ülésén az elnökön kívül megjelentek Timon Ákos miniszteri tanácsos, központi előadó, Angyal József, Bakonyi Géza, Cseke Gábor, Daruváry Alajos, Dedek-Crescens Lajos, gróf Dessewffy Aurél, dr. Dunszt Ferenc, dr. Emmer Kornél, Ernuszt Kelemen, dr. Fenyvessy Ferenc, dr. Forster Gyula, dr. Gyürky Ödön, dr. Kammerer Ernő, Klobusitzky János, dr. Laurán Ágoston, gróf Majláth József, Mihályi Viktor, Németh Péter, Pallavicini Ede őrgróf, Rabár János, Rosos István, báró Rudnyánszky József, Ruffy Pál, gróf Serényi Béla, Spett Vince, Szabó Jenő, gróf Széchenyi Imre, dr. Széchenyi Miklós gróf, Széll Ignác, Szentivány Zoltán, Szmrecsányi Lajos, Toszt Gyula, dr. Tőry Gusztáv, Unger Alajos, dr. Várady L. Árpád, dr. Városy Gyula és dr. Vavrik Béla. A jegyzőkönyvet Wolf Nándor miniszteri segédfogalmazó vezette. Az ülés megnyitása után az elnöklő érsek fölolvastatta a királyi leiratot, mely a lelkészi jövedelmek megállapításánál szükséges kiigazításokról intézkedik. A leirat, melyet vasárnapi számunkban már ismertettünk, elrendeli, hogy az esketési szóladíjakat, az anyakönyvi kivonatokból eredő jövedelmet a jövedelmi összeírásokból törölni kell, a lótartási átalányt 200 forintra kell emelni és káplántartás címén a jövedelemből 250 forintot kell törölni. A királyi leiratot tudomásul vették. Ezután Timon Ákos számolt be a központi kongrua-iroda háromhónapos működéséről és ismertette, minő stádiumban van most a kisebb és nagyobb egyházi javadalmak jövedelmi összeírása. E jelentés szerint a mindkét szertartású katolikus plébániák számát 5317-re téve, beérkezett 5201, összesen hiányzik tehát még 117. Az eddig beérkezett jövedelmi összeírások közül felebbezés alatt van 567, tehát valamivel több, mint