Pesti Napló, 1899. április (50. évfolyam, 91-119. szám)
1899-04-28 / 117. szám
117. szám. Budapest, péntek PESTI MAJPLC, •/ 1899. április 28 . - v valamelyes ünnepi szint. Szivák Imre, az igazságügyi bizottság előadója tartalmas, színes históriai és jogi méltatással eresztette vita alá a javaslatot, nagy figyelemmel és tetszéssel hallgatott beszédében reámutatva a bizottságban megejtett módosításokra is. Teljes ornátusban és teljes néppárti fegyverzettel Molnár János szállt ezután síkra a javaslat amaz intézkedései ellen, melyek a választásokon való papi izgatást tiltják. Természetes, hogy leginkább vette ostrom alá a «kanzelparagrafust», amely külömben (hála az öreg Madarász magyarositó buzgóságának) már új nevet kapott: «szószéki szakaszának hívják. Molnár János nagy fölhevülésében egyenest a római cézárok idejéből származtatta le ezt a szakaszt és másfél óra hosszat ez ellen hadakozott , mert általánosságban elfogadja a törvényjavaslatot a néppárt is. Beszéde elején Molnár azt a szokatlan ígéretet tette, hogy csak tíz percig lessz száraz és unalmas, azután csípősebb dolgok jönnek. Sokan várták hát ezt az utóbbit, de hiába s ezért konstatálták, hogy a szónok az ígéretének csak első részét váltotta be. A néppárt azonban nagyon meg volt elégedve, helyeslő tetszéssel és végül tapssal tolmácsolta ezt. Magvas, komoly és nagy közjogi tudásra valló beszédet mondott ezután Mohay Sándor, a szabadelvű párt jeles tagja. Elfogulatlanul, meggyőző szónoki erővel foglalta össze mindazt, ami a javaslatnak előnye és amit a parlamenti és közéleti viszonyok tesznek kívánatossá; ebből szűrte le konlolúzióját, hogy elfogadja a törvényjavaslatot. Az egész Ház figyelemmel, sürű tetszéssel kísérte a nagyérdekű és meggyőző erővel előadott fejtegetéseket és végül a hallgatók seregesen, meggratulálták a szónokot. Érdekes és derűs epizód volt e beszéd alatt, amikor Széli miniszterelnök, aki szintén figyelmes hallgatója volt, észrevette, hogy a szónok hangja fölfrissítésére vizet kér és erre hamarosan átnyújtott neki egy üdítő cukorkát. A szünet után még három beszéd volt. Madarász József fiatalos tűzzel okolta meg, hogy hajthatatlan ellenzéki létére miért nem fogadja el a javaslatot még általánosságban sem. Veszter Imre nagy lendülettel fejtette ki újra álláspontját, mely a közigazgatási bíróságot kívánja a Kúria helyett, Városy Gyula pedig, az Ugron-párti pap, az általános titkos választó- jogot sürgette. Az ülés végén éljenzéssel üdvözölte a Ház Horánszky Nándornak több mint 20 év óta első előadói szereplését: a házszabályt revideáló 21-es bizottság jelentésének benyújtása adott alkalmat az előadónak e szimpatikus üdvözlésére. ■: ? r- - • A képviselőház ülése. — Kezdete délelőtt 10 órakor. —Perczel Dezső elnök: Felolvastatja s hitelesítteti a jegyzőkönyvet. Előterjesztés nincs. ■ - ■ A kúriai bíráskodás. Szivák Imre előadó: Ismerteti a javaslat történeti előzményeit, s utal rá, hogy 1872-ben merült fel a kúriai bíráskodás eszméje. Madarász József: Elég gonosz! Szivák Imre : A históriai méltatás után a javaslat új benyújtásának előzményeire mutat rá; a pártközi egyezmény a bizottságra a bevégzett tények erejével hatott. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Barta Ödön : Elég hiba! Szivák Imre : Ismerteti a bizottságnak a javaslat körül kifejtett működését. Vannak igen sokan, kik nem nézik aggodalom nélkül a jövőt, amely ezentúl az eddig megszokott erőtényezőknek változott, vagy talán egészen megszüntetett közreműködésével fog alakulni és előállani. Mi ezeket az aggodalmakat azonban nem osztjuk, mert azt hiszszük, hogy bármilyen legyen is ez az átalakulás, abban kétségtelenül a magyar nemzet választói többségének akarata e törvény folytán tisztán fog kifejezésre jutni. Ez pedig ennek a nemzetnek, e nemzet létének kárára nem válhatik. Ajánlja a törvényjavaslatot általánosságban s részleteiben elfogadásra. (Élénk helyeslés és éljenzés jobbról és a középen.) Molnár János : A Ház figyelmét kéri, mert csak 10 percig fog száraz és unalmas dolgokat beszélni, azután élénkebb, sőt csípősebb lessz. (Derültség.) Utal a béketárgyalások okmányaira, melyek szerint anéppárt elvben hozzájárult a kúriai bíráskodáshoz, de kijelentette, hogy a kanzelparagrafust ellenzi, csak a javaslatnak kellő időben leendő törvényre emelését nem akadályozza. A néppárt sohasem örülhet teljesen egy üdvös törvényjavaslatnak, mindig van valami, ami megtámadja az erkölcsi alapot, melyen a néppárt áll. Ebben a javaslatban is vannak ilyen tövisek; elsősorban az a rendelkezés, mely szerint a polgári házasság ellen agitálni nem szabad s a mandátum, amely ily agitálás eredménye, megsemmisítendő. Ez a rendelkezés jogilag sem állhat meg, az egyházi házasság mellett agitálni nem jelent többet, mint küzdeni a házasság mostani formája és nem jogi intézménye ellen. A 3. §. utolsóelőtti alienáját tehát nem fogadhatja el egy katolikus pap sem. A kanzelparagrafusnak, vagy hogy a szóló «Madarász Józsi bátyánk kedvében járjon», magyar néven szószéki szakasznak (Derültség.) régi a története.. Krisztus születése után harminc évvel a farizeusok kanzelparagrafust hoztak az apostolok ellen. De nem használt. A farizeus gyülekezetben csak egy okos ember volt, ki ezt helytelenítette. Gamaliel. Kálmán Károly : Várjon lesz-e a kormánypártban egyetlen okos ember? Molnár János: A kanzelparagrafus megjelent a római Caesarok rendeletében, a francia forradalom nyaktilójánál s 1849-ben a Haynau uralma alatt. Olay Lajos: Bár ma is olyan hazafiasak volnának a papok! Förster Ottó: Hazafiasak azok, sokkal hazafiasabbak, mint sokan, akik magukról azt gondolják! (Élénk mozgás és zaj.) Olay Lajos: Mulatja a Kossuth-példa! (Nagy zaj a baloldal hátsó padjain. Molnár János: A mostani konzelparagrafust, aminek elődjét 1849-ben Haynau és Jellacsics alkalmazták, most a Kossuth-párt akarja alkalmazni, fölbuzdulva Jellacsics példáján ! (Nagy zaj. Mozgás. Derültség.) A katolikus egyház nem engedheti meg, hogy az állam lépjen a szószékre és határozza meg: mit hirdessen a pap s mit ne hirdessen. Minél inkább akarja elnyomni a törvényhozás a katolikus papokat, annál szivósabban tart ki mellettük a föld népe. (Éljenzés és taps a néppárton.) Mohay Sándor: Olyan fontosnak tartja a javaslatot, hogy a dolog egészére kiterjedő megjegyzéseket tenni szükségesnek tartja. (Halljuk! Halljuk !) Kifejti, hogy a maga részéről ellene van a választói jog minden lényeges kiterjesztésének. (Helyeslés a jobboldalon.) Csak annyit tart, ha ez a kérdés napirendre kerül, megengedhetőnek, hogy a legkirívóbb egyenlőtlenségek, melyek különösen az úrbéri egynegyedtelek adócenzusában fenforognak, kiküszöböltessenek, és megelégszik egyelőre a választói jognak azzal a kiterjesztésével, melyet a jelen javaslat eszközöl azáltal, hogy az adónak bizonyos időpontig való meg nem fizetését dijkvalifikálónak többé nem tekinti, ami a választók számát ha nem is százezerekkel, hanem bizonyára tízezrekkel szaporítani fogja. Épp úgy ellene van a választókerületek beosztásában eszközlendő minden nagyobb változtatásnak. Egyes aggodalmas hangokkal szemben rámutat, hogy nem tart attól, hogy e törvényjavaslat által biztosítandó tisztasága a választásoknak esetleg az államfentartó elemmel nem mindenben kongruáló elemeket fog juttatni a Házba, és ennek ellenében a képviselőválasztó kerületek rendezését és olyképpeni beosztását, hogy a kisebb képviselőküldési joggal felruházott helyeknek eme képviselőküldési joga megszüntettetvén, az eképpen megüresedett helyek a népes magyar vidékek között oszlassanak föl, el nem fogadhatja. (Helyeslés.) A választási visszaélések megszüntetése, vagy lehetőleges korlátozása és a választási eljárás helyessége és ennek a helyességnek biztosítása azok a további fontos feltételek, melyek a valódi népakarat kifejezésrehozását biztosítják. És ezek a kérdések főképpen azok, amelyekkel a tárgyalás alatt levő javaslat kiválóan foglalkozik. Molnárral szemben bebizonyítja, hogy az általa kifogásolt szakaszoknak nincs a katolikus egyház ellen való tendenciájuk és részletesen megcáfolja Molnár aggodalmait. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A maga részéről a képviselőház szuverenitását minden téren fönn kívánja tartani, de a javaslatot mégis elfogadja, mivel szerencsésen áthidalja azellenkező álláspontokat, amennyiben a bíráskodást csak ideiglenesen bízza a Kúriára s csak olyan esetekben, amelyek tényálladéka ezt megengedi. (Helyeslés.) Meg van győződve, hogy a helyzet a képviselőválasztások korrektsége, tisztasága tekintetében lényegesen fog javulni. Nem azért, mert a bíráskodást a képviselőház a saját kezéből kiadta, hanem főképpen azért, mert a választási visszaélések, a választás érvénytelenségének esetei, az eljárás pregnáns megsértésének esetei oly kimerítően és oly szépen vannak körvonalazva, hogy mindenki óvakodni fog a választási visszaélések és szabálytalanságok elkövvetésétől. Javulni fog a helyzet a politikai viszonyok változása folytán is, mely a pártok közötti harcnak a vonalát sokkal szűkebbre vonta és ennek folytán a jövő választások tekintetében a békésebb, nyugalmasabb és helyesebb kibontakozás útját készítette elő. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elfogadja a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául. (Élénk helyeslés és tetszés többfelől. A szónokot ámosan üdvözlik.) Az elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet tdán szólt Madarász József. Két okból a javaslatot általánosságban sem fogadhatja , el. Első ok az, hogy a bíráló bizottságokat fentarthatóknak többé nem, és teljesen törlendőknek tartja. Hanem tapasztalata szerint olyan esetek, midőn a Ház nyilvánosan igazolta képviselőit, a törvény, jog, igazság és méltányosságnak mindig megfeleltek. A második ok pedig az, hogy e törvényben bizonyos költségek törvényesíttetnek, tehát a választói jog megfizettetik a szóló, kinek mindig az volt a meggyőződése és ma is az, hogy aki jogot nyer, az teljesítse ezt a jogot megfizetés nélkül, ha pedig nem teljesíti, akkor érdemetlen arra. (Igaz! Úgy van a szélsőbaloldalon.) óvja ettől a képviselőket. A polgári jog megfizetésének törvényesítése előtte a legnagyobb veszedelmet tárja föl, ezért a törvényjavaslatot általánosságban sem fogadja el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Veszter Imre: Mivel meggyőződése szerint a választási bíráskodásra a közigazgatási bíróság alkalmasabb, mint a Kúria, a kompetenciát megszabó szakasz megszavazásától tartózkodni fog. Ezután polemizál Molnár Jánossal s bizonyítja, hogy a kanzelparagrafusra szükség van. A javaslatot általánosságban elfogadja. (Helyeslés.) Városy Gyula: Molnár Jánosnak a kanzelparagrafusra vonatkozó fejtegetéseit magáévá teszi. A szószéket azonban nem tartja arra valónak, hogy ott politikával foglalkozzanak; nem hiszi, hogy akadna katolikus pap, aki a kegyszerek megadásánál másként járna el, mint ahogy az egyház törvényei megkövetelik. A kúriai bíráskodás csak a választások hibájának kisebbik részén segít. Ki kell terjeszteni a választói jogot, a szavazást községenként és titkosan kell végezni. A javaslatot általánosságban elfogadja, de egyes részleteket nem szavaz majd meg. (Helyeslés a néppárton.) Az elnök: A vita folytatását holnapra halasztja. Horánszky Nándor előadó : Tisztelt Ház! A házszabályok módosítására kiküldött bizottság jelentését van szerencsém benyújtani és kérem a tisztelt Házat, hogy ennek kinyomását és kiosztását elrendelni és tekintettel azokra a megállapodásokra, amelyek a politikai pártok közt létrejöttek," annak idején a napirendretűzés iránt intézkedni méltóztassék. (Felkiáltások balfelől : Éljen az előadó! Élénk éljenzés.) Az elnök az ülést 1 óra 35 perckor bezárja. Harc a glagolicáért. — Saját levelezőnktől. — A Zágráb, április 27. Úgy látszik, hogy a dalmát püspökök minapi zárai konferenciája a szláv egyházi nyelv és írás, az úgynevezett glagolica föntartása mellett döntött. Az utolsó szót ebben a dologban Rómának kell kimondania, érthető tehát, hogy Dalmáciában akciót kezdtek a végből, hogy a kúria legfelsőbb döntésére befolyást gyakoroljanak. A dalmáciai horvát újságok a glagolica érdekében való energikus tüntetésre szólítják fel a népet. Minden község, minden plébánia — ezt írják — forduljon petícióval a kormányhoz és az egyház fejéhez, melyben a glagolitikus liturgia föntartását követeli. A mozgalom ne szorítkozzék Dalmáciára, hanem terjedjen ki Horvátország ama részére is, melyben a katolikus istentisztelet horvát nyelven történik, tudniillik a zenggi egyházmegyére. Kívánatos volna az is, hogy Horvátország, Szlavónia, Isztria és Krajna plébániái szintén a glagolica föntartását követelnék és ilyenformán tennének tanúságot a dalmáciai horvátokkal való szolidaritásukról. A horvát újságok tanácsadása szerint ezekből a tüntetésekből annak kellene kitetszenie, hogy a horvátok inkább áttérnének a görögkatolikus vallásra, semhogy lemondanának a glagolita liturgiáról. : Rómában tudvalévően van egy Sz. Jeromoskollégium, melyben fiatal horvát klerikusokat nevelnek. Amióta a kollégium igazgató kanonokja, dr. Ancsics meghalt, az intézet élére nem neveztek ki új igazgatót és az a kísérlet, hogy a kollégiumot a délszlávok egyházi érdekeinek képviseletévé tegyék, teljesen félbenmaradt. Bacski kanonok, a zágrábi délszláv akadémia akkori elnöke, már egy évtizeddel ezelőtt tervet készített az intézet újjászervezé- sére és Strossmayer és Stadler püspökök rajta voltak, hogy e terv megvalósításához kieszközöljék a kúria beleegyezését. De kárba veszett minden igyekvésük, mert az intézet még mindig csak egyszerű: papnevelő, melynek semmiféle politikai befolyása nincsen. Az intézet részéről tehát a glagolica ügye nem várhat támogatást, de várhatná Strossmayer püspöki ismert befolyásától. A gyakovári püspök azonban eddig egy szóval sem nyilatkozott a glagolica ügyéről, bár jól tudja, hogy a horvátok türelmetlenül.