Pesti Napló, 1899. április (50. évfolyam, 91-119. szám)
1899-04-27 / 116. szám
116. szám. /•. Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ, 1899. április 27' 9 Garbera István I. pályafelvigyázó pályafelvigyázóvá, Mocznay István mozdonyvezető főmozdonyvezetővé, Escher Ferenc pályafelvigyázó pályafelvigyázóvá, Sajó (Stoyker) Szilárd szertárfelvigyázó főraktárnokká, Aigner Ferenc mozdonyvezető főmozdonyvezetővé, Lang József telítőgépkezelő gépfelvigyázóvá, Bartos Imre irodaaltiszt irodaaltisztté, Zank Antal, Pancaldi Győző mozdonyvezetők mozdonyfelvigyázókká, Unger Gyula irodaaltiszt irodaaltisztté, Weisz Adolf I., Hegyi Endre, Werdunich Sándor, Presztl Nándor, Mandics Pál mozdonyvezetők mozdonyfelvigyázókká, Polgár Sándor L. főkalauz vizsgálófőkalauzzá, Pilmann rece Krausz Antal mozdonyvezető mozdonyfelvigyázóvá, Fáth Ede irodaaltiszt irodaaltisztté, Merényi (Roder) Frigyes, Formann Vencel, Weiner Bernát, Neuhauser Lajos, Rónai (Bonvaire) Pál, Policsek Rezső, Nicki Antal, Koós János L, Horváth Béla L, Hady Kálmán, Zsuchva József, Müller Henrik, Pogány György mozdonyvezetők mozdonyfelvigyázókká, Mándy Lőrinc főkalauz az altiszti III. rangfokozat 2. osztályából vizsgáló főkalauzzá. Uj kinevezések: Galcsek Szilveszter napbéres mekanikus az altiszti II. rangfokozat 2. osztályába — továbbá Havas (Hammer) Samu, Matuszka Miksa Sándor, Bene Jenő, Varga László, Engel Péter, Pohl Gyula Jenő, Perl Gyula, Benczúr Pál Elek, Szamkó István, Witman György, Winter Imre almavezetők a II. rangfokozat 3. osztályába művezetőkké neveztettek ki. FŐVÁROS. A mai közgyűlés. — Saját tudósítónktól. — A társalgóban e szavakkal fogadták a nagyszámban érkező városatyákat. — Ma nagy dolog történik. Szilágyi Dezső elmondja első beszédét a közgyűlési teremben. A dolog úgy történt, hogy a tanács a Nőképző Egyesülettől megtagadta az eddigi 4000 forint segítséget. Az egyesület e határozatot megfelebbezte és maga Szilágyi Dezső vállalkozott a társaság kérésének megvédésére. Amint ennek híre terjedt, rögtön megváltozott a hangulat és még a tanács tagjai is kijelentették, hogy a segítséget megadják. Szilágyi Dezső közbelépése gyorsan megoldotta a szubvenció kérdését. Az ügyet soron kívül vették tárgyalás alá és megszavazták a segítséget egyhangúlag. A szónok azonban nem Szilágyi Dezső volt, hanem Badocza János, (Szilágyi időközben visszalépett), ki meleg szavakkal, nagy helyeslés kíséretében védte meg az egyesület ügyét. A közgyűlés másik érdekes eseménye: Halmos polgármesternek egy nyilatkozata volt. A polgármester egy interpellációs ügyben tisztelgett Hegedűs kereskedelmi miniszternél, ki kijelentette, hogy a városnak esztendők óta függőben levő vasúti ügyeit sürgősen s a város törvényes jogainak megóvásával fogja megoldani. E kijelentéséért az új kereskedelmi minisztert meg is éljenezték. A közgyűlés többi része meglehetős csendben folyt le. A földalatti villamos vasút meghosszabbítása kérdésével a tanács javaslatával szemben kimondották, hogy a tervek elkészítésére felhívják a társaságot. Ha a terv megvalósul, akkor a földalatti vasút a Gizella-tértől folytatólag az Eskü-térig és onnan a Kossuth Lajos utcán keresztül a Múzeumkörútig fog haladni. Valamivel nagyobb vita volt a Metropol-vasút kérdésében, Polónyi és Heltai a közgyűlés két vasútija, amint ma őket a közgyűlésen elnevezték, újból összeütköztek. A közgyűlés ma a tanács javaslatát fogadta el, és a vasútnak a területhasználati jogot elvben megadta. Az utolsó tárgy ma a Dréher-palota sorsa volt. Elhatározták, hogy a palotát a közmunkatanácsnak eladják, így 1900-ra a Kossuth Lajos utca kiépül és egyik legszebb része lesz az új Budapestnek. Az ülésen Márkus József főpolgármester elnökölt, kinek ma nem volt bejelenteni valója. Interpellációk: Halmos polgármester felel Kollár Lajosnak a múlt közgyűlésen a közeli vasutak ügyében tett interpellációjára. Kollár elmondotta, hogy egész sereg vasúti kérdés fekszik a kereskedelmi minisztériumban elintézetlenül, ami rendkívül kárára van a közönség érdekeinek. Ezért is felkérte a polgármestert, hogy a vasúti kérdések elintézését sürgesse meg. Halmos polgármester elmondotta, hogy ő ebben a kérdésben maga járt el a kereskedelmi miniszternél. A miniszter kifentette, hogy az összes függőben levő vasúti ügyeket a lehető legsürgősebben, a legjobb indulattal a főváros iránt fogja elintézni, a városnak jogait épségben fogja tartani, természetesen nem adván fel a kereskedelmi minisztériumot megillető jogokat. A miniszter egyúttal kijelentette, hogy ezt az eljárást minisztériumában rendszerré teszi. (Éljenzés.) Kéri válaszának tudomásul vételét. A választ tudomásul veszik. . Morzsányi Károly a Wesselényi-inca. meghoszszabbítása ügyében interpellál. Az utca megnyitását már csak két telek akadályozza, e két telek tulajdonosa még 1992-ben írásban kötelezőleg kijelentette, hogy az utcaszabályozáshoz szükséges területet ingyen átengedi és dacára ennek, az utca még megnyitva nincsen. Szomorúsággal látja, hogy a főváros közegei nem járnak el mindig a leglelkiismeretesebben és azért kéri a polgármestert, hogy ebben a kérdésben vizsgálatot indítson, amire azért is szükség van, mert ha a telektulajdonok a már megadott engedelmet visszavonnák, abból a városra anyagi kár származnék. Halmos polgármester megígéri a kérés megvizsgálását és kijelenti, hogy a Wesselényi-utca megnyitásában rövid határidő alatt intézkedni fog. A választ tudomásul veszik. Báró Kaas Ivor elmondja a következő esetet : Két ápolónőt a Szent János-kórházból betegen elbocsátottak, előadásuk szerint abból a zavaros okból, mert az egyik halálát érezvén közeledni, papot hivatott. Utóbb pedig, mikor orvosi bizonyítványért jelentkezett, elkergették. Kéri az ügy megvizsgálását. Az interpellációt kiadták a polgármesternek. Ezzel rátértek a napirendre. A Váci-út kövezése. Néhány apróbb pénzügyi kérdés elintézése után újból a Váci-út kövezésére került a sor. Ebben a kérdésben a tanács ismét csak azt jelentette, hogy a városnak a kövezésre még mindig nincs pénze. Ellenben kéri a tanács, utasítsa őt a közgyűlés, hogy a jövő közgyűlésig elvégezvén az előirányzott közmunkák redukcióját, a hatmilliós függő kölcsönből mutassa ki a kövezés fedezetét. Véri Károly úgy látja, hogy a tanács javaslatában ben foglaltatik az, hogy a függő kölcsönből feltétlenül ki kell mutatni a kövezési kiadások fedezetét. Ezért is azt akarja kimondani, hogy a követés kiadásait csak akkor mutassák ki, ha ezzel nem vonnak el pénzt a már megkezdett közmunkáktól. Mezei Mór a tanács javaslatát pártolja, amit nagy többséggel el is fogadnak. A takarékosság jegyében. A Károly-kaszárnyának hivatalokká való átalakításának költségeit vita nélkül megszavazták. A Lipótvárosban új elüljárósági palotát építenek. Az elüljáróság harmadik emeletén nagyobb lakás van, melyet az elüljárónak akarnak bérbe adni. Erre való tekintettel a tanács a lakás árát 800 forintról 600 forintra szállította le, a pénzügyi bizottság pedig a 800 forintos lakbér fentartása mellett foglalt állást. A közgyűlés Hecht Ernő és Csepreghy Ferenc felszólalásai után kimondotta, hogy elüljárósági épületben elüljárónak lakást nem ad, hanem azt a pénzügyi bizottság által megállapított áron idegennek adja bérbe. Az óbudai Korona-vendéglő bérlője kérte, hogy szerződését bontsák fel és a vendéglőt újjáépítsék. A tanács mind a két kérést teljesítette és a vendéglő újjáépítésére 13.000 forintot irányozott elő. A közgyűlés Dezsényi József indítványára elhatározta, hogy takarékossági szempontból az épületet megpróbálja értékesíteni és újjáépítéséről lemond. Mielőtt azonban e kérdésben végleg döntenének, meghallgatják az illetékes bizottságokat. Vasúti ügyek. Most egymásután két érdekes vasúti kérdés került megvitatásra: a földalatti vasút meghosszabbítása és a Metropol vasút kérdése. E két ügyet Vosits tanácsos referálta. A földalatti villamos vasútnak meghosszabbítására az első indítványt a vasúti albizottság tette, mely elhatározta, felhívja a földalatti vasúttársaságot, hogy vonalának az Eskü térig illetve a Múzeumkörútig való meghosszabbításának terveit készíttesse el. A pénzügyi bizottság ehez a javaslathoz hozzájárult azzal a hozzátevéssel, hogy e felhívás nem akadályozhatja őt abban, hogy a vasút megépítését esetleg más vasúttársasággal végeztetesse. A tanács bár a földalatti villamos meghosszabbítását kívánatosnak tartotta, kimondota, hogy a vasúttársaság felhívását mellőzi, mert az Eskü tértől a Múzeumkörútig vezető vasút megépítését elvben már más vasúttársaságnak ítélte oda. A közgyűlés Polónyi Géza indítványára a pénzügyi bizottság javaslatát fogadta el. Következett a Metropol-vasút ügye. A Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank akarja e föld alatt építendő vasúttal a Belvároson keresztül a Boráros térig a város legélénkebb pontjait összekötni. A vasút közigazgatási bejárását már befejezték és most a kérdés azzal került a közgyűlés elé, hogy a területhasználati engedelmet elvben adja meg. Polónyi Géza indítványozza, hogy a kérdést vegyék le a napirendről. Kérését a következőképp okolja meg: A fővárosnak egyetlen fegyvere a vasúttársaságokkal szemben a területhasználati engedelem megtagadása. Ezzel a fegyverrel pedig élni kell, ha a kereskedelmi miniszter nem ismeri el a fővárosnak azt a jogát, hogy az építési költségekhez a törvényhatóság előleges hozzájárulását kell kikérni. Örömmel hallotta a polgármestertől, hogy az új miniszter a város jogainak épségben tartásával fogja a vasúti ügyeket elintézni, épp azért a kérdés elintézése előtt akarja a minisztertől hallani, hogy elismeri-e a város ebbeli jogait. De ettől eltekintve is több kérdést kell elintézni, mielőtt a területhasználati engedelmet még elvben is megadnák. Kifogásolja például, hogy a Koronaherceg utcát fel akarják újból bontani, ami egy sereg exisztencia tönkrejutását eredményezné. Követeli, hogy előbb a társaság kötelező nyilatkozatot tegyen, hogy a vasutat sülyesztett tunelrendszer alapján építi. Kéri javaslata elfogadását. Nagy Dezső a tanács javaslatát pártolja. Heltai Ferenc szintén a tanács javaslatát pártolja. Most a közgyűlés csak a közigazgatási bejárás műszaki eredményeivel foglalkozhatik, mert a koronaherceg-utcai variánst kivéve, a többi területre az elvi területhasználati engedelmet már megadták. Azzal az indokkal tehát, hogy a város és a kereskedelmi minisztérium között állítólagos konfliktus áll fenn, ezt a kérdést a napirendről levenni nem lehet. Sorra cáfolja Polónyi argumentumait és kétségbe vonja, hogy egy új földalatti vasút építésével exisztenciák mennének tönkre. E vasút érdekében áldozatokat kell hozni, mert annak megépítése igazán áldásos lesz a főváros közönségére, mert e vonal nagy forgalmi érdekeket fog szolgálni. Vosits tanácsos a tanács javaslatát pártolja, de annak kimondásához hozzájárul, hogy a vasút építésénél a kövezet felbontását nem engedi meg. Polónyi Géza csatlakozik Vosits tanácsos javaslatához. Márkus főpolgármester kötelességének tartja kijelenteni a következőket: Ha a város jogainak respektálását kéri a kereskedelmi minisztertől, az helyes, de akkor a vasútengedélyezési kérdésekben az eddigi szabályrendeletek értelmében járjanak el. A közgyűlés többsége Halmos polgármester felszólalására a tanács javaslatát fogadta el. . .. . A Nőképző-Egyesület segítése. Ezután soron kívül a Nőképző-Egyesület segítésének ügyét tárgyalták. Az egyesület 1895-től kezdve évenkint 4000 forint segítséget kapott, most pedig a tanács a segítséget megtagadta. Mikor Szabó Károly tanácsos az ügyet elreferálta, mindenünnen felhangzott : a megadjukt felkiáltás. Badocza János a közgyűlés egyhangú helyeslése mellett mondotta el, hogy a fővároshoz nem méltó, ha a kulturális intézményeket fentartó egyesület segítését megtagadja. Indítványozza, utasítsa a közgyűlés a tanácsot, hogy a kert 4000 forint fedezetéről a legközelebbi közgyűlésen tegyen előterjesztést. E javaslatot túlnyomó többséggel elfogadták. Az egész tárgyalást Teleki grófnő, az egyesület elnöknője a karzatról végighallgatta. ' • •• A Dréher-palota sorsa. .. '~r' ■ -----j* Ebben a régi kérdésben a tanács tudvalévően azt indítványozta, hogy a palota felét 350.000 frtért adják el a közmunkatanácsnak. Szivák Imre a javaslatot nem fogadja el, hanem igenis helyesnek tartja a tanács eredeti álláspontját, hogy tudniillik addig az ügyben ne határozzanak, amíg a Károlykaszárnya telkének szabályozásában nem döntöttek. Ellenesetben kívánja, hogy ha esetleg a Gránátosutcát nyolc ötnél szélesebbre alakítanák, a költségeket a közmunkák tanácsa viselje. A tárgyhoz Pártos Gyula, Polónyi Géza, Steiger Gyula, Nagy Dezső műegyetemi tanár s Rácz Károly szóltak (az utóbbi a palota eltolását javasolta), végül a nagy többség változatlanul elfogadta a tanács javaslatát. Holnap a közgyűlést folytatják. , y , Vy * A Károly-kaszárnya nagyterme. Az igaz- ságügyminiszter a Károly-kaszárnya tánctermét, amint megírtuk, a pestvidéki törvényszék számára bérbe akarta venni, hogy az új bűnvádi eljárás életbeléptetése után a törvényszék ott tarthassa az esküdtszéki tárgyalást. A miniszter a teremért 7200 forint évi bért ígért, a pénzügyi bizottság és a tanács pedig 8000 forint bért kértek. Ma kellett volna döntenie ebben a dologban a közgyűlésnek. Az igazságügyminiszter azonban elébe vágott a döntésnek és a pestvidéki törvényszék elnöke utján tudatta a tanácscsal, hogy a város követelését nem fogadja el s ajánlatát visszavonja. Különben biztosítja a miniszter a fővárost, hogy a táncteremnél