Pesti Napló, 1900. június (51. évfolyam, 149-177. szám)

1900-06-02 / 150. szám

8 Budapest, szombat PESTI NAPLÓ, 1900. junius 2. 150. szám.­ ­ A szatmári elítéltek. A testvérgyilkos Papp Bála ellen felesége, mint megírtuk, válópört indí­tott. Mint most Szatmárról táviratozzék, a válópör­­ben a szatmárnémetii törvényszék tegnap tartott ülésében meghozta az ítéletet és ebben a házas­felek között Puszta-Darócon 1895. junius 29-ikén létrejött házasságot felbontotta. Papp Bélát a házas­ságkötelék megsértésében bűnösnek mondván ki. A házasságból született Béla Gyula László nevű egyetlen gyermek az édesanyja gondozásában ma­rad s ha erre az bármily okból képtelenné válnék, a gyermek tartása Papp Béla szüleire fog hárulni. A megokolásban kimondja a törvényszék, hogy Papp Béla a válóper tárgyalásán a szabályszerű idézés elle­nére sem jelent meg, s így a felperes kérelmére abból az okból bontotta fel a házasságot, mert alperes Papp Bélát a szatmár­németii törvényszék, mint esküdtbiróság, gyilkosság büntette miatt, mint fel­bujtót, kötél által való halálra ítélte. Papp Béla különben, mint Szatmárról írják, örjöngő féle­lemben tölti napjait a börtönben. Enni nem akar semmit s egyre hangoztatja, hogy inkább az éhhalált választja, mint a bitót. Védője, dr. Kelemen Samu gyakran meglátogatja cellájában s azzal biztatja, hogy a Kúrián tán jobbra fordul a sorsa. Dr. Kelemen a Kúrián a semmiségi panasz tárgyalásánál személyesen fog részt venni. Zsoldics Mihály nyugodtabban tűri sorsát, bár őt is teljesen lesújtotta a halálos ítélet. Védője, dr. Hermann Li­­pót a minap adta be a kegyelmi kérvényt­­a szat­­már-németi­j törvényszékhez, ahonnan a kérvény a Kúria elé kerül, amely dönteni fog, várjon kegye­lemre ajánlja-e Zsoldics Mihályt ? — A Kúria csak a nyári szünet után tárgyalja a védők semmiségi panaszait. Ez nyilvános ülésben történik, utána ugyanaz a tanács zárt ülést tart s úgy tárgyalja a kegyelmi kérvényeket. Itt azonban már a korona­ügyész és a védő nem lehetnek jelen.­­ Egy falióra miatt. A pestvidéki törvény­szék esküdtbirósága ma ismét bűnügyet tárgyalt az alkotmány­ utcai törvényház nagytermében. Czimmer Pál molnárlegény vadházasságban élt Vácott Seffer Györgynével. A múlt év november havában elhagyta az asszonyt s magával akarta vinni a faliórát is, melyet a maga pénzén vásárolt. Az asszony köve­telte a hat forintot, amelyet az óra javítására köl­tött s ezzel úgy fölingerelte a legényt, hogy az órát a földhöz vágta. A lakásáról egyenest a korcsmába ment, mely úgy látszik állandó szórakozási helye volt. Ott mulatott estig, amikor az asszony érte jött s hivta haza. Haza is ment. Mikor az udvarba lé­pett, Együd Lajos, a házigazda eléje állt és meg­kérdezte, hogy mert idejönni. És be sem várta a feleletet, hatalmas tenyerével háromszor úgy ütötte őt pofon, hogy elvágódott a földön. Amikor föl­­tápászkodott, Együd vasvillával ment neki. Erre ő rá­sütötte a revolverét s a golyó fültövön találta Együdöt. Együd szerint a dolog nem úgy történt. Czimmer rögtön rálőtt, amint az udvarból kiutasította. Pofon nem ütötte a legényt, még csak hozzá sem nyúlt. Rónay Kamil elnök figyelmeztette a vádlottat, hogy másképp beszélt a vizsgálóbírónál. Ott egy szóval sem említette, hogy Együd legyűrte volna. — Nem mondtam, felelte a vádlott, mert tet­szik tudni, a váci vizsgálóbíró jó barátja a volt házigazdámnak s úgy egyeztek meg, hogy ezt az embert, már­mint engem, el kell nyomni. Az elnök ezért a gyanúsításért erélyesen meg­rótta a vádlottat. A bizonyító eljárás és a perbeszédek befejezté­vel a bíróság az esküdtek verdiktje alapján a vád­lottat súlyos testi sértés bűntettéért egy évi börtönre ítélte. E bünte­tésből azonban az elszenvedett Vizsgálati fogság által öt hónapot kitöltöttnek vett. Dobrzenszky Jaroszlav főhadnagy lebukott és a ló alá került, mely esés közben halántékon rúgta a főhadnagyot. Lajos Viktor főherceg azonnal oda­ment a szerencsétlenül járt lovashoz és hogylétéről kérdezősködött. Az orvosok azt mondják, hogy a főhadnagy sebesülése nem súlyos. X A Magyar Turista­ Egyesület budapesti osztálya a pünkösdi ünnepek alatt kirándulást ren­dez Miskolcra és onnan a Bükk-hegységbe. Indulás június 2-án délután 2 óra 35 perckor gyors­vonattal. SPORT. X A bécsi Derby. Incroyable-t, a Király-díj nyerőjét ma minden ellenkező híresztelés dacára Bécsbe szállították, így tehát most már egészen biz­tos induló a derbyben. Istállótársa, Polonius ez idő szerint még Aragon maradt és indulása kétes. Ellen­ben Max, báró lichtritz Zsigmond lova szintén biz­tos induló a derbyben és ha kilátásai a győzelemre a klasszikus mezőnyben nem is valami nagyok, nincs kizárva, hogy esetleg a helyezettek közt lessz. Attila és Capo Gallo teljesen rendben vannak és így a derby mezőnye minden tekintetben igen ki­váló lessz.­­ Szerencsétlenség a versenyen. Pécsből telegrafálják. A mai szabadlovagláson, amelyen Lajos Viktor, Rainer, Ferenc Ferdinánd, Ferenc Szalvátor és Ottó főhercegek és Mária Jozefa fő­hercegnő voltak jelen, a versenyugratásnál báró N­yílt tér. (Az e rovat alatt közlöiteknek sem tartalmáért, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). SAVANYU VIZ^p^ '•'a legkellemesebb ízű üdítő, ital és mint^ p'gökj'szer, tapasztalati szerint,' felülmúlhatat­lan hatású emésztési savaro­k, étv&gyh­i­­. any, gyomor-,és bélhurut. eseteiben.‘á. \ cv Főraktár: - : .X­­. Hormasn Budapesten,+j Báthory­it LXXIII-ik cs. és kir. .% ■ államsorsjáték X*^ polgári Jótékony célokra, 16,514 nyeremény, készpénzben 410,200 kor­ összegben. Főnyeremény 200,000 korona. Sorsjelyek a 4 korona kaphatók az államsorsjátékosztályban B­é­c­s, I., Riemergasse 7., (honnét portamentesen küldetnek) minden váltóüzletben, dohánytőzsdékben és sors-­íj _________________jegyárusító helyeken stb. 18.583 B Első cs. kir. szab. Duna-Gőzhajózási-Társaság. Az Első cs. kir. szab. Duna-Gőzhajózási-Társaság közli, hogy a nyári évadban kedvező időjárás esetén minden ünnep és vasárnap délutánján 3—10 óráig időbeli menetrendhez nem kötött külön hajót fog járatni a Lipótváros, Bombatér és a Margitszi­get alsó kikötője között. Forgalmi­ torlódás kikerülése végett kívánatos, hogy a lipótvárosi és a budai t. c. közönség főleg e külön hajót vegye igénybe és pedig a kimenetelnél is, de főleg a szigetről való visszatérésnél. Utóbbi esetben természetesen a sziget alsó kikötőjén kell beszállnia. Budapesten, 1900. május 28-án. A forgalmi igazgatóság. KÖZGAZDASÁG­. Aranyárkelet-pótlék. A vámilletékeknek ezüst­ben történő fizetésénél vagy biztosításánál a törvény értelmében szedendő aranyárkeret-pótlék 1900. évi junius hóra husz és fél (20 Vs) százalékban állapít­tatott meg. Heti árváltozások az értéktőzsdén. A neve­zetesebb árváltozások a budapesti tőzsdén a követ­kezők voltak e héten: Május 25. Június 1. Különbs. Magyar aranyjáradék . . Magyar koronajáradék . Magy. államvasuti arany­kölcsön..................... 3 százalékos Vaskapu­­kölcsön . . . . . Magyar hitelrészvény . . Osztrák hitelrészvény Magyar jelzáloghitelbank , beszámitolóbank. Kereskedelmi bank . . Magyar jég- és viszont­biztosító .................... Északmagy. kőszénbánya Magyar ált. kőszénbánya Újlaki téglagyár . . . Ganz-féle vasgyár. . . Rimamurányi vasmű . . Ált. vagyonkölcsönző Adria-részvények . . . Közúti vasút .... Villamos városi vasút Osztrák-magy. államvasut 95.75 96.25 + 0.50 91.10 91.30 + 0.20 101.— 99.50 — 1.50 79.— 77.— — 2.— 723.— 722.— — 1.— 720.50 719.50 — 1.— 455.— 451.— — 4— 493.— 483.— —10.— 2665.—2654.­—11.— 215.— 208.— — 7.— 246.— 236.— —10.— 192.— 175.— — 7.— 195.— ISO.— —15.­3450.—3350.——100.— 564.— 582.— +18.-1060.—1040.— —20.— 494.— 487.— — 7.— 618.— 636.— +18.-319.— 317.—— 2.— 650.75 654.50 + 1 75 Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rész­vénytársaság. A társaságnak a kereskedelemügyi miniszter által felülvizsgált és jóváhagyott 1899. évi mérlege az ez év május hónap 31-én tartott igazgatósági ülésen állapíttatott meg véglegesen, hogy a közgyűlés elé terjesztessék. A közgyűlés ez évi június hónap 30-án délelőtt 11 órakor fog meg­tartatni, melyen, a különböző tartalékalapok ellá­tása után, úgymint leírásokra 430.789 írt 58 ki, a biztosítási alapra 30.670 frt 11 kr, a nyugdíj alapra 10.000 frt, — az elmúlt üzleti évre részvényenként 1 frt 60 kr osztalék fog javaslatba hozatni. Az 1898-ik évben elért eredménynyel szemben beállt nagy visszaesés első­sorban Románia és Bulgária köztudomású rossz gabonatermésére vezethető vissza, melynek következtében a hajóknak kihasználása je­lentékenyen korlátozva volt. A Fővárosi Kereskedők Egyesülete tegnap délután rendes havi ülést tartott, melyen nagy meg­elégedést keltett a kereskedelemügyi miniszter át­irata, amelylyel tudatja, hogy a kereskedelmi tör­vényt revízió alá vétetni szándékozik. A miniszter fölhívása folytán beadandó vélemény megszerkesz­tésére külön bizottságot küldtek ki. Az ipartörvény 50. §-ának módosítását célzó törvényjavaslatot a választmány föltétlenül üdvösnek találja, annál is inkább, mert az egyesület annak idején az ipartör­vénynek ily irányú módosítását javaslatba is hozta. Az egyesület időszerűnek tartja kijelenteni, hogy az e javaslat ellen indított mozgalmakkal semminemű kapcsolatban nincsen, de nem is lehet, minthogy az egyesület volt az, amely már két évvel ezelőtt is hangoztatta a módosítás ily módon való szüksé­gességét. A választmány végül nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy a nyár folyamán a felsőmagyar­­országi textil­gyárakat testületileg fel fogja keresni, egyrészt, hogy e gyárakat tanulmány tárgyává tegye, másrészt, hogy a honi gyárosokkal szorosabb kap­csolatot létesítsen. A Haasz Adolf fizetésképtelensége ügyében jelentik, hogy Haasznak többrendbeli kincstári szer­­zése van, jelesül egy hosszú évi szerződése majd az összes márarvárosi és liptói kincstári erdők fa­­kéreg-hozama tekintetében, továbbá egy másik szer­­dése a liptó-ujvári, maluzsinai, oszadai, revucai és szomszédos liptómegyei kincstári fenyőfaerdők fa­hozamára vonatkozólag. Ezen üzletek haszonhajtók voltak. Ezzel szemben Haasz nyolc-tíz évvel ezelőtt belebocsátkozott a budapesti Jordán-féle bőrgyár megvételébe, melyet utóbb részvénytársasággá ala­kítottak át. Ez üzlet állandó passzív tétele volt a cégnek. Főleg a tőzsdei engagementek voltak azon­ban okai az összeomlásnak. Eltekintve a Jordán­­gyár részvényeitől, volt még 6050, a Magyar Leszá­mítoló- és Pénzváltó Bank részvényei, melye­ket azonban a mai tőzsdén 480-as árfolya­mon átvett egy bankkonzorcium. A legerőseb­­­ben érdekelt cégek a következők: az Egye­sült Építő- és Ipar Részvénytársaság körülbelül egymillió nyolcszázezer koronával; Országos Köz­ponti Takarékpénztár körülbelül hat-nyolcszázezer koronával; továbbá Adler Lajos és fia budapesti, báró Popper Sándor bécsi és Lamarche Albert lüt­­tichi cégek. A követelések nagy része azonban kézi és jelzáloggal van fedezve.­­ A cég dr. Neumann Ármin ügyvéd útján moratóriumot kért. A morató­rium minden valószínűség szerint már csak azért is meg fog adatni, mert csőd esetén Haasznak a kincs­tárral való szerződései megszűnnének s ilyképp a cégvagyon legreálisabb része megsemmisülne. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara szerdán délután Radvány István kit. tanácsos elnök­lésével tartotta havi ülését. A kereskedelmi minisz­ter felhívta a kamarát, hogy a kereskedelmi törvény revíziója felől nyilatkozzék. A gyűlés most nem tár­gyalta érdemlegesen az ügyet, hanem kiadta az iro­dának előzetes tanulmányok, vélemények beszerzése céljából s ez ügyben ankétot is tart a kamara. A kereskedelmi miniszter ifjú törekvő műiparosoknak és segédeknek a párisi kiállítás tanulmányozását lehetővé teendő, iparosoknak három 400—400, segé­deknek 300—300 koronás utazási ösztöndíjat ad. A hirdetett pályázati eredmény folytán a javaslato­kat megtették. — Az ingatlan­ ügynökök viszonyait ez idő szerint nem tartja szabályozandónak a kamara. — Az építőipari kongresszuson való képvi­­seltetésre dr. Szentpáli és Sugár titkárok küldettek ki. — Javaslatot tesz a kamara a 25—40 évi szol­gálatot tett munkások érdekében. Végül pedig ki­küldték dr. Szentpáli titkárt a párisi kiállítás tanul­mányozására. — Lichtenstein József felszólalt, hogy a megrendelések gyűjtésének korlátozásáról szóló javaslat ügyében írjon fel a kamara, mert ellene

Next