Pesti Napló, 1900. június (51. évfolyam, 149-177. szám)
1900-06-24 / 171. szám
171. szám. Budapest, vasárnap - - FESTI NAPTÓ. 1900. június 24. 9 FŐVÁROS. * A mai tanácsülés. A tanács több fontosabb ügy elintézésére ma rendkívüli tanácsülést tartott. Az érdekesebb határozatokat a következőkben ismertetjük : Elsősorban a Károly-kaszárnya végleges átalakításának tervét tárgyalták. A tanács örömmel vette tudomásul, hogy a végleges átalakításnak már semmi sem áll útjában. Ezért is elhatározták, hogy az átalakítási munkákra rövid határidővel kiírják a pályázatot. A külső föld- és kőművesmunkák 324.275 koronába fognak kerülni. A gázgyár kisrókusutcai telepét" ki akarják bővíteni. Megtartották a telepengedélyezési eljárást s a kerületi elöljáró, mint elsőfokú iparhatóság a közérdek szempontjából a telepengedelmet nem adta meg. A vállalat fölebbezett s a tanács, megváltoztatva az elöljáró határozatát, az engedélyt megadta. A tanács csak azt kötötte ki, hogy még kétszer ismételje meg a vállalat a kérését. A város a gáztársasággal kötött szerződésében biztosította a város számára, hogy a közfogyasztásnak 234 százalékát az utcai világításra ingyen köteles adni. A társaság tudatta a várossal, hogy a múlt esztendőben több gázt égetett, mint amennyihez jussa volt s kéri, hogy az 53.795 köbméter túlfogyasztás árát űzesse meg. A tanács bizottságot küldött ki, mely konstatálta, hogy a vállalatnak igaza van, követelése jogos. A tanács ennek alapján ma megszavazta az 5293 koronát. * Szünet előtt. Tegnap a tanács, szerdán pedig a közgyűlés fejezi be a nyári szünet előtti munkásságát. A nehezebb feladatot a tanács végezte, tegnap ötször is szavazott, míg az új segédtanítók névsorát végleg megállapíthatta. A tanítóválasztásokra való protekciójárás oly nagy volt az idén, hogy a tanács tagjai örömmel gondoltak arra a pillanatra, mikor a kellemetlen feladaton túlesnek. Ennél sokkal könnyebb és kellemesebb feladatok várnak a közgyűlésre, a ferencvárosi plébánosválasztásnak nincs akadálya, az egyetlen jelöltet,hurz Vilmost szereti, tiszteli az egész főváros, kész örömmel iktatják be őt immár hivatalosan a főváros vezetőpapjai közé. A többi tárgy: a köztisztasági szabályrendelet, a kéményseprő-kerületek új beosztása és néhány segítségkérés nem oly veszedelmes dolgok, hogy nagyobb vitára szolgáltathatnának okot. Ha ezekhez a tárgyakhoz hozzákerül a zárószámadás is, az sem változtat a dolgon, a közgyűlésen a zárószámadásoknál nem szokott vita lenni, főleg akkor nem, ha az felesleggel záródik. Függőben marad még az őrlési forgalomról szóló indítvány és a magyar ipar pártolásának kérdése, ezeket az ügyeket vagy rendkívüli közgyűlésen tárgyalják, vagy pedig az őszre maradnak. A nyári szünet alatt ezeken az ügyeken kívül jelentősebb dolog nem vár elintézésre. A tanács június végéig úgyszólván permanenciában volt, a beteg Matuska polgármesteren kívül szabadságolások nem voltak, és a tanács tagjai csak július elején kezdik meg nyári pihenőjüket, amikorra az utolsó számtiszti és pénztárosi választások is véget érnek. Akkor azután egyszerre többen távoznak a fővárosból és az egyes ügyosztályok csak a folyó ügyeket fogják végezni. Nagyobb feladatra csak a polgármester vállalkozott, ki a nyári szünet alatt elkészíti a mérnöki hivatal reformjáról szóló javaslatot. * A főváros hivatalnokai Parisban. A párisi kiállítás végrehajtó bizottsága ma ülést tartott, melyen elhatározta, hogy a kiküldetésekre szánt 10.000 forintot a következőképp osztja meg. Az összeg felét azok a hivatalnokok kapják, kik hivatalból mennek Paksba, a másik feléből pedig 600—600 korona utazási átalánynyal kiküldenek a kiállítás tanulmányozására négy tanácsjegyzőt, két fogalmazót, két orvost, négy mérnököt, négy tanférfiút, egy állatorvost és végül a vegyészeti igazgatót. * Szent delért szobra. A közmunkatanács Utolsó ülésén végleg határozott a szobor elhelyezésének ügyében. Kivitelre a közmunkatanács műszaki osztályának tervét fogadták el. Eszerint a szobor az eskütéri híd budai feljárójával szemben a hegy oldalára kerül oly módon, hogy vízeséssel és forraszokkal díszített lépcsős gyalogút fog a szoborműhöz vezetni. A lépcsős gyalogút parkba vezet, melyben a Szobor áll, végül pedig két hatalmas torony készül, méltó kiegészítőjeképpen az egész emlékműnek. Ez azépítkezés 440.000 koronába fog kerülni* Az uj városrendezési programra. A közmunkatanács mai ülésén az uj városrendezési Programm megállapítására kiküldött bizottságban képviseletével Tolnay Lajos és Kauszman Lajos tanácstagokat, továbbá Kupp Imre miniszteri tanácsost, Bakos János és Garancsy Mihály osztálytanácsosokat bízta meg. * ipari egyesületek segítése. Az iparügyi bizottság mai ülésén elhatározta: a tanácsnak ajánlani fogja, hogy az Országos Iparegyesületet és az Iparművészeti Múzeumot évi 4000 korona segítségben részesítse. A bizottság Wodianer Artur indítványára egyúttal elhatározta, hogy valami alkalmas módon fel fogja hívni, hogy falragaszok, címfeliratok és más hasonló reklámcikkek elkészítésénél igyekezzenek új, eredeti magyar motívumokat felhasználni. Ezt pedig legkönnyebben úgy érik el, ha az ilyen munkákra pályázatot hirdetnek és a beérkezett terveket az Iparművészeti Múzeummal bíráltatják meg. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. (*) Ábrányimé a Buffai Színkörben. Ábrányiné-Wein Margit ma folytatta vendégszereplését a Budai Színkörben. Aléziát játszotta Audran bájos operettjében, A baba-ban. Temperamentumos, eleven játéka sokszor magával ragadta a közönséget, mely nem fogyott ki a tapsból, hangjával és énektudásával pedig messzire kimagaslott a többi szereplő közül. Mellette említést érdemel Sugár Aranka, aki Lancelot szerepét játszotta ügyesen, bár kissé hidegen. Mihályi szépen csengő hangjával keltett hatást, Krémernek pedig úgy maszkja, mint játéka nagyon tetszett a közönségnek, mely egészen megtöltötte a színházat. (*) Bemutató a Kisfaludy-szíházban. A Szulamit sikerén neki bátorodva, az óbudai színház direktora újból zsidótárgyú és zenéjű darabot mutatott be. A darab címe Rabbi Josefmann és szintén Goldfadentól való. Zenéje nem oly élénk és változatos, mint a Szulamité, de van benne egy-két érdekes zsidó melódia. A darab cselekménye a ghettoban történik. A középkori hatóságok erőszakoskodása, a kényurak zsarnoksága ellen a zsidókat megvédi a jámbor életű Rabbi Josefmann bölcsessége és befolyása a legmagasabb fórumoknál megmenti őket a végső pusztulástól. Az egész előadás sikert aratott, a rendezés jó volt és a szereplők ügyesek. (*) Küry Klára szerződése. Küry Klára, kiről az utóbbi napokban többször fölmerült az a hír, hogy elszerződik a Magyar Színházhoz, ma aláírta új szerződését, mely őt további két évre a Népszínházhoz köti. (*) Hegyi Aranka iskolája. Hegyi Aranka, a Népszínház művésznője és Megyeri Dezső, a Népszínház rendezője ez év szeptember hónapjában «magánművész-iskolát» nyitnak. A «magánművész-iskola» olyan magasabb színvonalon tartott tanintézet lován lenni, melyben a színpadra készülő ifjúság úgy a drámai (dráma és vígjáték), mint az énekes szakban (főként operett elméleti oktatást, gyakorlati képzést nyerhet. A «magánművész-iskolának» lessz egy a speciális színpadi képzőtől teljesen elkülönített osztálya olyan látogatók számára, kik nem színpadra készülnek, hanem csak: a helyes beszéd, a szép előadás (szónoklás, szavalat), vagy az éneklés (hangképzés, előadás) művészetében óhajtják magukat kiképezni. Az iskola különórákat is ad egyes szerepek betanulására, művészi kidolgozására jelentkezőknek s növendékeit, látogatóit más jónevű tanárokon kívül, főként az iskola tulajdonosai: Hegyi Aranka és Megyeri Dezső fogják tanítani, képezni. Ez biztató jel arra nézve, hogy az új színésziskola meg fog felelni hivatásának. Amagánművész-iskolában» fölvételre jelentkezni lehet (VII. kerület Erzsébetkörút 2-ik szám I. emelet)e hónap 23-tól 30-ig déli 12-től 4 óráig és azontúl szeptember 1-től 10-ig. (*) Munkácsyné ajándéka. Munkácsy Mihály özvegye már férje temetése alkalmával közölte TFlassics Gyula kultuszminiszterrel, hogy a nemzetnek ajándékozza azt a nagy vázlatképet, amelyet Munkácsy Mihály az «Ecce homo »-hoz készített. A képet Düsseldorfból, hol eddig őrizték, a minap szállították Budapestre és a Nemzeti Múzeum képtárában helyezték el. A vázlatkép négy négyszögméternyi nagyságú és majdnem teljesen ki van dolgozva s így művészi érték dolgában vetekszik a mester kiválóbb alkotásaival. A vázlaton az alakok beosztása majdnem teljesen megegyezik az eredeti képpel. A kompozíció jobboldalát itt is a jeruzsálemi törvényház oszlopos erkélye , foglalja el az egyszerű lépcsőzettel. Közepén az Üdvözítő áll fején töviskoronával, amint a mellette álló Pilátus bemutatja őt a népnek : Ecce homo. Krisztus arca a vázlaton olyan, mint az eredeti képen, csak összekötözött kezeinek helyzete különböző. A vázlaton a kötéllel összekötött kezek az erkély fáján lefelé ki vannak feszítve, mert a kötelet alul egy katona húzza, míg az eredeti képen Krisztus kezei a korláton nyugszanak, az egyik kezében pedig nádbuzogányt tart, melynek középső része a mellén nyugszik. A vázlaton a kötelet tartó katona pedig az eredetin lándzsával őrt áll. Az alakok többi része kevés kivétellel megegyezik. Krisztus és Pilátus mögött a római katonaság áll sorfalat, valamint katonák foglalják el az erkélyhez vezető lépcsőket is. A tömegben ott van Mária is, amint János apostol karjai közé roskad. Ez a jelenet azonban a vázlaton még nincs elég láthatóan kidolgozva, épp úgy, mint több alaknak az arca. Az «Ecce homo !» vázlatával összesen tizenegy olajfestménye és két rajza van Munkácsynak a Nemzeti Múzeum képtárában. Az «Ecce homo!» vázlatát a múzeumi képtár nagy felsővilágítású termében helyezték el egy vendégfalon és ott marad addig, míg a Szépművészeti Múzeum elkészül. A képet szerdán és szombaton, a múzeumi képtár nyitó napján ingyen lehet megtekinteni. (*) A Dárday Közigazgatási Törvénytár pótkötetei. Alig van közigazgatási hatóság ebben az országban, amely nélkülözné az Athenaeum kiadásában megjelent, dr. Dárday Sándor államtitkár által nagy gonddal és fölülmúlhatatlan szakértelemmel összeállított «Közigazgatási Törvénytár» gyűjteményt, melynek életrevalóságát egyrészről éppen ez a nagy elterjedtsége is bizonyítja. Ennek a gyűjteménynek a legfőbb célja az, hogy az élő, eleven jogszabályokkal ismertesse meg a közigazgatási hatóságokat. Pedig éppen a közigazgatási jogra vonatkozó szabályok szoktak a leggyakrabban változni, ami nagyon természetes is egy ilyen folyton fejlődő állam életében, mint amilyen a mienk. Ennek a törvénygyűjteménynek egyik létalapja abban fekszik, hogy a korábbi jogszabályok az időközben módosított szakaszainak helyén közölt jogszabályokkal vannak kiegészítve. Ekként folyton a legújabb állapot van feltüntetve a gyűjteményben. Azt vethetnék ez ellen, hogy ez majdnem kivihetetlen, mivel folyton új kiadást kellene rendezni a gyűjteményből, ez pedig a közönségnek sok kiadást okozna. Ezen az akadályon kíván segíteni az Athenaeum a pótkötetek kiadásával, melyekben a legújabb törvények, kormányrendeletek, elvi jelentőségű határozatok, a közigazgatási bíróság elvi jelentőségű döntvényei stb. vannak összegyűjtve ugyanazon kitűnő módszer szerint, melyet az előző kötetekben találunk, és a vonatkozásokkal a pótkötetek szövegét mintegy beilleszthetjük az előbbi kötetek szövegébe, úgy hogy az előbbi kötetek új, javított kiadását mintegy maga a gyűjtemény tulajdonosa sajátkezűleg végezheti. Most jelent meg két pótkötetje a nagy munkának s ekként kiegészítve, a Dárday-féleKözigazgatási Törvénytár» gyakorlati alkalmazhatósága beláthatatlan időre biztosítva van. A két pótkötet ára kötve 20 korona. (*) A Sakkjáték Kézikönyve, Ilyen címmel Szemere Imre, a Pesti Napló sakkrovatának vezetője Maróczy Géza sakkmester közreműködésével igen érdekes és tanulságos munkát irt, melyben sok példával illusztrálva, bőven ismerteti a sakkjáték elméletét és szabályait. A könyv a mesterjátszmák közül is sokat ismertet, a többi között néhány magyar mesterpartit is. Kezdőknek, kik a sakkjátékkal alaposabban akarnak foglalkozni és haladottabbaknak, kik már ismerősek e nemes észgyakorlat titkaival, egyaránt hasznos ez az ügyesen egybeállított füzet, amely a Magyar Könyvtárban jelent meg. Ára 60 fillér. A színházak a jövő héten. A budapesti kőszínházak e héten mind megkezdik nyári szünetüket. A Népszínházban és a Vígszínházban szombaton tartják az utolsó előadásokat és ezzel a nyári színköröknek megkezdődik az igazi szezonjuk. Erősen is készülnek rá Pesten és Budán egyaránt, bemutatók, vendégszereplések lesznek mindegyik színházban. Kőszínházaink tagjai szabadságuk egy részét azzal töltik, hogy a nyári színházakban mulattatják a közönséget. Az egyes színházak jövő heti műsoráról a következő értesítéseket adták ki: Népszínház. A Népszínházban szombaton lessz az utolsó előadás. A szünet előtt Küry Klára szombaton lép föl utoljára a Lili címszerepében. Hegyi Aranka a Hoffmann meséinek hármas főszerepében búcsúzik, ugyanakkor lép föl utoljára — Miklós szerepében — ... Bárdi Gabi, Anton Margit kedden lép föl utoljára A kis alamusziban, Chateau-Renard vicomte szerepében, Bojár Teruska utolsó fellépése pedig csütörtökön lesz a Bibliás asszony Téa táncosnőjében. A szombati előadás végén megtartják a szokásos évzáró záporpróbát.