Pesti Napló, 1900. június (51. évfolyam, 149-177. szám)

1900-06-24 / 171. szám

171. szám. Budapest, vasárnap - - FESTI NAPTÓ. 1900. június 24. 9 FŐVÁROS. * A m­ai tanácsülés. A tanács több fontosabb ügy elintézésére ma rendkívüli tanácsülést tartott. Az érdekesebb határozatokat a következőkben ismer­tetjük : Első­sorban a Károly-kaszárnya végleges átala­kításának tervét tárgyalták. A tanács örömmel vette tudomásul, hogy a végleges átalakításnak már semmi sem áll útjában. Ezért is elhatározták, hogy az át­alakítási munkákra rövid határidővel kiírják a pá­lyázatot. A külső föld- és kőművesmunkák 324.275 koronába fognak kerülni.­­ A gázgyár kisrókus­­utcai telepét" ki akarják bővíteni. Megtartották a telepengedélyezési eljárást s a kerületi elöljáró, mint elsőfokú iparhatóság a közérdek szempontjából a telepengedelmet nem adta meg. A vállalat fölebbe­­zett s a tanács, megváltoztatva az elöljáró határo­zatát, az engedélyt megadta. A tanács csak azt kö­tötte ki, hogy még kétszer ismételje meg a vállalat a kérését.­­ A város a gáztársasággal kötött szer­ződésében biztosította a város számára, hogy a közfogyasztásnak 23­4 százalékát az utcai világí­tásra ingyen köteles adni. A társaság tudatta a vá­rossal, hogy a múlt esztendőben több gázt égetett, mint amennyihez jussa volt s kéri, hogy az 53.795 köbméter túlfogyasztás árát űzesse meg. A tanács bizottságot küldött ki, mely konstatálta, hogy a vál­lalatnak igaza van, követelése jogos. A tanács ennek alapján ma megszavazta az 5293 koronát. * Szünet előtt. Tegnap a tanács, szerdán pe­dig a közgyűlés fejezi be a nyári szünet előtti munkásságát. A nehezebb feladatot a tanács vé­gezte, tegnap ötször is szavazott, míg az új segéd­tanítók névsorát végleg megállapíthatta. A tanító­­választásokra való protekció­járás oly nagy volt az idén, hogy a tanács tagjai örömmel gondoltak arra a pillanatra, mikor a kellemetlen feladaton túles­nek. Ennél sokkal könnyebb és kellemesebb felada­tok várnak a közgyűlésre, a ferencvárosi plébános­választásnak nincs akadálya, az egyetlen jelöltet,­­hurz Vilmost szereti, tiszteli az egész főváros, kész örömmel iktatják be őt immár hivatalosan a fővá­­ros vezetőpapjai közé. A többi tárgy: a köztiszta­sági szabályrendelet, a kéményseprő-kerületek új beosztása és néhány segítségkérés nem oly vesze­delmes dolgok, hogy nagyobb vitára szolgáltathat­nának okot. Ha ezekhez a tárgyakhoz hozzákerül a zárószámadás is, az sem változtat a dolgon, a köz­gyűlésen a zárószámadásoknál nem szokott vita lenni, főleg akkor nem, ha az felesleggel záródik. Függőben marad még az őrlési forgalomról szóló indítvány és a magyar ipar pártolásának kér­dése, ezeket az ügyeket vagy rendkívüli köz­gyűlésen tárgyalják, vagy pedig az őszre ma­radnak. A nyári szünet alatt ezeken az ügye­ken kívül jelentősebb dolog nem vár elinté­zésre. A tanács június végéig úgyszólván perma­­nenciában volt, a beteg Matuska polgármesteren kívül szabadságolások nem voltak, és a tanács tagjai csak július elején kezdik meg nyári pihenő­jüket, amikorra az utolsó számtiszti és pénztárosi választások is véget érnek. Akkor azután egyszerre többen távoznak a fővárosból és az egyes ügyosz­tályok csak a folyó ügyeket fogják végezni. Nagyobb feladatra csak a polgármester vállalkozott, ki a nyári szünet alatt elkészíti a mérnöki hivatal re­formjáról szóló javaslatot. * A főváros hivatalnokai Parisban. A párisi kiállítás végrehajtó bizottsága ma ülést tartott, me­lyen elhatározta, hogy a kiküldetésekre szánt 10.000 forintot a következőképp osztja meg. Az összeg felét azok a hivatalnokok kapják, kik hivatalból mennek Pak­sba, a másik feléből pedig 600—600 korona utazási átalánynyal kiküldenek a kiállítás tanulmányozására négy tanácsjegyzőt, két fogalma­zót, két orvost, négy mérnököt, négy tanférfiút, egy állatorvost és végül a vegyészeti igazgatót. * Szent del­ért szobra. A közmunkatanács Utolsó ülésén végleg határozott a szobor elhelyezésé­nek ügyében. Kivitelre a közmunkatanács műszaki osztályának tervét fogadták el. Eszerint a szobor az eskütéri híd budai feljárójával szemben a hegy oldalára kerül oly módon, hogy vízeséssel és forraszok­kal díszített lépcsős gyalogút fog a szoborműhöz vezetni. A lépcsős gyalogút parkba vezet, melyben a Szobor áll, végül pedig két hatalmas torony készül, méltó kiegészítőjeképpen az egész emlékműnek. Ez az­­é­pítkezés 440.000 koronába fog kerülni­* Az uj városrendezési programra. A köz­munkatanács mai ülésén az uj városrendezési Pro­gramm megállapítására kiküldött bizottságban képvi­seletével Tolnay Lajos és Kauszman Lajos tanács­tagokat, továbbá Kupp Imre miniszteri tanácsost, Bakos János és Garancsy Mihály osztálytanácsoso­kat bízta meg. * ipari egyesületek segítése. Az iparügyi bizottság mai ülésén elhatározta: a tanácsnak aján­lani fogja, hogy az Országos Iparegyesületet és az Iparművészeti Múzeumot évi 4000 korona segítség­ben részesítse. A bizottság Wodianer Artur indítvá­nyára egyúttal elhatározta, hogy valami alkalmas módon fel fogja hívni, hogy falragaszok, címfelira­tok és más hasonló reklámcikkek elkészítésénél igyekezzenek új, eredeti magyar motívumokat fel­használni. Ezt pedig legkönnyebben úgy érik el, ha az ilyen munkákra pályázatot hirdetnek és a be­érkezett terveket az Iparművészeti Múzeummal bí­­ráltatják meg. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. (*) Ábrányimé a Buffai Színkörben. Ábrá­nyiné-Wein Margit ma folytatta vendégszereplését a Budai Színkörben. Aléziát játszotta Audran bájos operettjében, A baba-ban. Temperamentumos, ele­ven játéka sokszor magával ragadta a közönséget, mely nem fogyott ki a tapsból, hangjával és ének­tudásával pedig messzire kimagaslott a többi sze­replő közül. Mellette említést érdemel Sugár Aranka, aki Lancelot szerepét játszotta ügyesen, bár kissé hidegen. Mihályi szépen csengő hangjával keltett hatást, Krémernek pedig úgy maszkja, mint játéka nagyon tetszett a közönségnek, mely egészen meg­töltötte a színházat. (*) Bemutató a Kisfaludy-szí­házban. A Szulamit sikerén neki bátorodva, az óbudai színház direktora újból zsidótárgyú és zenéjű darabot mu­tatott be. A darab címe Rabbi Josefmann és szin­tén Goldfadentól való. Zenéje nem oly élénk és változatos, mint a Szulamité, de van benne egy-két érdekes zsidó melódia. A darab cselekménye a ghettoban történik. A középkori hatóságok erő­szakoskodása, a kényurak zsarnoksága ellen a zsidó­kat megvédi a jámbor életű Rabbi Josefmann böl­csessége és befolyása a legmagasabb fórumoknál megmenti őket a végső pusztulástól. Az egész elő­adás sikert aratott, a rendezés jó volt és a szerep­lők ügyesek. (*) Küry Klára szerződése. Küry Klára, kiről az utóbbi napokban többször fölmerült az a hír, hogy elszerződik a Magyar Színházhoz, ma aláírta új szerződését, mely őt további két évre a Nép­színházhoz köti. (*) Hegyi Aranka iskolája. Hegyi Aranka, a Népszínház művésznője és Megyeri Dezső, a Nép­színház rendezője ez év szeptember hónapjában «magánművész-iskolát» nyitnak. A «magánművész-iskola» olyan magasabb szín­vonalon tartott tanintézet lován lenni, melyben a színpadra készülő ifjúság úgy a drámai (dráma és vígjáték), mint az énekes szakban (főként operett elméleti oktatást, gyakorlati képzést nyerhet. A «magánművész-iskolának» lessz egy a speciális színpadi képzőtől teljesen elkülönített osztálya olyan látogatók számára, kik nem színpadra készül­nek, hanem csak: a helyes beszéd, a szép előadás (szónoklás, szavalat), vagy az éneklés (hangképzés, előadás) művészetében óhajtják magukat kiképezni. Az iskola különórákat is ad egyes szerepek betanu­lására, művészi kidolgozására jelentkezőknek s nö­vendékeit, látogatóit más jónevű tanárokon kívül, főként az iskola tulajdonosai: Hegyi Aranka és Megyeri Dezső fogják tanítani, képezni. Ez biztató jel arra­­ nézve, hogy az új színésziskola meg fog felelni hivatásának. A­­magánművész-iskolában» fölvételre jelentkezni lehet (VII. kerület Erzsébet­­körút 2-ik szám I. emelet)­e hónap 23-tól 30-ig déli 12-től 4 óráig és azontúl szeptember 1-től 10-ig. (*) Munkácsyné ajándéka. Munkácsy Mihály özvegye már férje temetése alkalmával közölte TFlassics Gyula kultuszminiszterrel, hogy a nemzet­nek ajándékozza azt a nagy vázlatképet, amelyet Munkácsy Mihály az «Ecce homo »-hoz készített. A képet Düsseldorfból, hol eddig őrizték, a minap szállították Budapestre és a Nemzeti Múzeum kép­tárában helyezték el. A vázlatkép négy négyszög­­méternyi nagyságú és majdnem teljesen ki van dolgozva s így művészi érték dolgában vetekszik a mester kiválóbb alkotásaival. A vázlaton az alakok beosztása majdnem teljesen megegyezik az eredeti képpel. A kompozíció jobboldalát itt is a jeruzsá­­lemi törvényház oszlopos erkélye , foglalja el az egyszerű lépcsőzettel. Közepén az Üdvözítő áll fején töviskoronával, amint a mellette álló Pilátus be­mutatja őt a népnek : Ecce homo. Krisztus arca a vázlaton olyan, mint az eredeti képen, csak összekötö­zött kezeinek helyzete különböző. A vázlaton a kötéllel összekötött kezek az erkély fáján lefelé ki vannak feszítve, mert a kötelet alul egy katona húzza, míg az eredeti képen Krisztus kezei a korláton nyug­szanak, az egyik kezében pedig nádbuzogányt tart, melynek középső része a mellén nyugszik. A vázla­ton a kötelet tartó katona pedig az eredetin lánd­zsával őrt áll. Az alakok többi része kevés kivétel­lel megegyezik. Krisztus és Pilátus mögött a római katonaság áll sorfalat, valamint katonák foglalják el az erkélyhez vezető lépcsőket is. A tömegben ott van Mária is, amint János apostol karjai közé roskad. Ez a jelenet azonban a vázlaton még nincs elég láthatóan kidolgozva, épp úgy, mint több alak­nak az arca. Az «Ecce homo !» vázlatával összesen tizenegy olajfestménye és két rajza van Munkácsy­­nak a Nemzeti Múzeum képtárában. Az «Ecce homo!» vázlatát a múzeumi képtár nagy felsővilá­­gítású termében helyezték el egy vendégfalon és ott marad addig, míg a Szépművészeti Múzeum elké­szül. A képet szerdán és szombaton, a múzeumi képtár nyitó napján ingyen lehet megtekinteni. (*) A Dárday Közigazgatási Törvénytár pót­­kötetei. Alig van közigazgatási hatóság ebben az országban, amely nélkülözné az Athenaeum kiadá­sában megjelent, dr. Dárday Sándor államtitkár ál­tal nagy gonddal és fölülmúlhatatlan szakértelem­mel összeállított «Közigazgatási Törvénytár» gyűj­teményt, melynek életrevalóságát egyrészről éppen ez a nagy elterjedtsége is bizonyítja. Ennek a gyűjteménynek a legfőbb célja az, hogy az élő, eleven jogszabályokkal ismertesse meg a közigaz­gatási hatóságokat. Pedig éppen a közigazgatási jogra vonatkozó szabályok szoktak a leggyakrabban változni, ami nagyon természetes is egy ilyen foly­ton fejlődő állam életében, mint amilyen a mienk. Ennek a törvénygyűjteménynek egyik létalapja abban fekszik, hogy a korábbi jogszabályok az időközben módosított szakaszainak helyén közölt jogszabályok­kal vannak kiegészítve. Ekként folyton a leg­újabb állapot van feltüntetve a gyűjteményben. Azt vethetnék ez ellen, hogy ez majdnem kivihetetlen, mivel folyton új kiadást kellene rendezni a gyűjte­ményből, ez pedig a közönségnek sok kiadást okozna. Ezen az akadályon kíván segíteni az Athenaeum a pótkötetek kiadásával, melyekben a legújabb törvények, kormányrendeletek, elvi jelentő­ségű határozatok, a közigazgatási bíróság elvi je­lentőségű döntvényei stb. vannak összegyűjtve ugyan­azon kitűnő módszer szerint, melyet az előző köte­tekben találunk, és a vonatkozásokkal a pótkötetek szövegét mintegy beilleszthetjük az előbbi kötetek szövegébe, úgy hogy az előbbi kötetek új, javított kiadását mintegy maga a gyűjtemény tulajdonosa sajátkezűleg végezheti. Most jelent meg két pót­­kötetje a nagy munkának s ekként kiegészítve, a Dárday-féle­­Közigazgatási Törvénytár» gyakorlati alkalmazhatósága beláthatatlan időre biztosítva van. A két pótkötet ára kötve 20 korona. (*) A Sakkjáték Kézikönyve, Ilyen címmel Szemere Imre, a Pesti Napló sakkrovatának veze­tője Maróczy Géza sakkmester közreműködésével igen érdekes és tanulságos munkát irt, melyben sok példával illusztrálva, bőven ismerteti a sakkjáték elméletét és szabályait. A könyv a mester­játszmák közül is sokat ismertet, a többi között néhány ma­gyar mester­partit is. Kezdőknek, kik a sakkjátékkal alaposabban akarnak foglalkozni és haladottabbak­­nak, kik már ismerősek e nemes észgyakorlat titkai­val, egyaránt hasznos ez az ügyesen egybeállított füzet, amely a Magyar Könyvtárban jelent meg. Ára 60 fillér. A színházak a jövő héten. A budapesti kőszínházak e héten mind megkez­dik nyári szünetüket. A Népszínházban és a Víg­­színházban szombaton tartják az utolsó előadásokat és ezzel a nyári színköröknek megkezdődik az igazi szezonjuk. Erősen is készülnek rá Pesten és Budán egyaránt, bemutatók, vendégszereplések lesznek mindegyik színházban. Kőszínházaink tagjai sza­badságuk egy részét azzal töltik, hogy a nyári szín­házakban mulattatják a közönséget. Az egyes színházak jövő heti műsoráról a kö­vetkező értesítéseket adták ki: Népszínház. A Népszínházban szombaton lessz az utolsó elő­adás. A szünet előtt Küry Klára szombaton lép föl utoljára a Lili címszerepében. Hegyi Aranka a Hoffmann meséinek hármas főszerepében búcsúzik, ugyanakkor lép föl utoljára — Miklós szerepében — ... Bárdi Gabi, Anton Margit kedden lép föl utoljára A kis alamusziban, Chateau-Renard vicomte szerepében, Bojár Teruska utolsó fellépése pedig csütörtökön les­z a Bibliás asszony Téa táncosnő­jében. A szombati előadás végén megtartják a szo­kásos évzáró záporpróbát.

Next