Pesti Napló, 1900. augusztus (51. évfolyam, 209-238. szám)

1900-08-31 / 238. szám

/ 238. szám. Budapest, péntek 1900. augusztus 31. 9 (*) Major J. Gyula jóhirű zeneakadémiája ötö­dik tanfolyamát új helyiségében , V., Váci-körút 16. szám alatt nyitja meg. A beiratások szeptember elsején kezdődnek. KÖZOKTATÁS, (Az uj iskolaév.) A főváros iskoláiban erősen készülődnek a szeptember elsején kezdődő új iskola­évre. A tanügyi osztály vezetője ma meghagyta az összes iskolaigazgatóknak, hogy csak a kerületükbe tartozó iskolaköteleseket vegyék föl iskoláikba és más kerületből még előjegyzéseket se fogadjanak el. Az ügyosztály ily módon akarja elérni, hogy egyes iskolákban torlódások ne forduljanak elő és ne kellessen több párhuzamos osztályt fölállítani, mint amennyire tényleg szükség van. Amennyiben egyes osztályokban több tanuló volna a törvényesen megengedett számnál és más kerületbeli iskolákban még volna hely tanulók befogadására, maga a tan­ügyi osztály fogja a gyermekeket az egyik iskolából a másikba áthelyezni. Ez a legújabb rendelkezés szükségessé teszi, hogy a szülők figyelmesen olvas­sák el az egyes iskolák beiratási hirdetmé­nyeit, amelyből megtudhatják, hogy gyermekeikkel hol kopogtatnak jó helyen. A júliusban megválasz­tott uj tanítók és tanítónők ma tették le az esküt Rózsavölgyi alpolgármester előtt, ki meleg szavak­kal üdvözölte a kultúra új harcosait.­­ Az új iskolaévben a hetedik kerületben új gimnázium nyí­lik meg. A Barcsay­ utcai állami gimnázium igaz­gatója júniusban több, mint száz gyermeket küldött el, akik be akartak iratkozni a gimnázium első osztályába. Az erzsébetvárosi polgárok küldöttség útján kérték a kultuszminisztert, hogy adjon nekik iskolát, mert nem tudják beíratni a gyermekeiket. A miniszter megígérte , hogy minél olcsóbban te­hesse, a várostól kért helyiséget. A város teljesíti a miniszter kérését s a tanács mai ülésén a Mu­rányi-utcai iskolából három termet adott át a mi­niszternek. A Murányi-utcai iskolában tehát két első gimnaziális osztályt nyitnak meg szeptember elsején s a visszautasitott jelentkezőket felveszik. (Uj Ipariskola Temesvárott.) A kereskede­lemügyi miniszter Temesvárott a város és vidéke iparának fejlesztésére uj ipari szakiskolát létesített, mely 1900. október elsején nyílik meg. Az intézet­nek, mely rendes szaktanfolyamain a fa- és fém­ipart, rendkívüli tanfolyamával pedig az építőipart karolja fel, célja : szakképzett iparossegédek neve­lésével a hazai fa- és fémipar fejlesztése, különösen pedig az asztalos-, mű­- és géplakatosipar kor­szerűvé tételéhez szükséges szakképzettség terjesz­tése. Közelebbi felvilágosítást az intézet igazgató­sága ad. (A kolozsvári vakok intézete.) A kultusz­­miniszter és Kolozsvár városának támogatásával létesített vakok intézete október 14-ikén nyílik meg Kolozsvárott. Az intézet elemi osztályaiba oly vak fiúgyermekeket, vesznek föl, kik hetedik életévüket már betöltötték, de tizenkét évnél nem idősebbek. Tizenkét éven felüli vakok, ha tizennyolcadik élet­évüket még be nem töltötték, szintén felvétetnek, de ezeket már az intézet ipari tanműhelyeibe oszt­ják be és az elemi iskolai ismereteket póttanfolyamon fogják velük betanultatni. A tanítás teljesen ingyenes, azonban a növendékek ellátásáról egyelőre a­ szü­lőknek kell gondoskodniok. A vagyontalan növendé­kek mérsékelt ellátási díjat fognak fizetni. Bő­vebb tájékozást az intézet igazgatója, Taritzky Ferenc ad. — Az orvos felelőssége. A berlini felsőbíró­ság a minap egy ítéletében kimondta azt, hogy az orvos mennyiben felelős a diagnózis helytelen meg­állapításáért. A tiszteletdíjért perelte egy orvos va­gyonos betegét, kit szanatóriumában mint gyomor­beteget kezelt. A beteg nem akart fizetni. Azt állította, hogy az orvos egész vagyonával kezeske­dett neki, hogy gyomorbaját teljesen meggyógyítja. Javulás mindazonáltal nem állott be és mint később kiderült, a páciensnek nem is volt gyomorbaja. A felsőbíróság az orvos követeléseit jogosaknak is­merte el és megokolásában több érdekes elvet han­goztatott. Ami az orvosnak azt a kijelentését illeti, hogy a vagyonával felel a sikerért, az nem tekint­hető egyébnek, mint ama nagy bizalom kifejezésé­nek, melylyel saját rendszere iránt viseltetik. Az orvos és beteg között kötött szerződés nem kötelezi az orvost arra, hogy betegét teljesen meggyógyítsa, vagy csak könnyítsen is állapotán, de kötelezi arra, hogy betegét az orvosi szabályok szerint lelkiisme­retesen kezelje. Az orvos nem kötelezhető arra, hogy minden nyavalya természetét fölismerje, csak arra kell ügyelnie, hogy a diagnózisnál tévedés ne történjék. — Vigyázatlanságból halál. Újpestről járt be minden nap hivatalába Farkas Károly a lég­­szeszgyár egyik fiatal tisztviselője. Hogy a messzi után baja ne essék, töltött revolvert hordott magá­nál. Egy ízben megszólította Farkast a gyár gond­­nokának kis fiacskája, hogy mutassa meg neki a revolvert, mert ő még olyant sohasem látott. Farkas, ki maga sem volt idősebb 17 évesnél, elővette re­volverét és odaadta a fiúnak. A gyerek egy dara­big nézte, aztán visszaadta. Ebben a pillanatban elsült a fegyver és holtra találta a közelben álló Günther Zsófiát, a gondnok szobalányát. Ma tár­gyalta ezt az ügyet a budapesti törvényszék és egy hónapi fogházra ítélte a vigyázatlan Farkast. TÖRVÉNYSZÉK — A királygyilkos dicsőítője. A steyri tör­vényszék, mint onnan táviratozzák, ma tartott titkos ülésén egy Haider Lambert nevű őrt Eresei dicsőí­tése miatt egy évi súlyos börtönre ítélt.­­ Feltűnő fizetésképtelenség1. A Lichten­­stein-testvérek miskolci földbirtokosok, mint onnan táviratozzák, nagy börzeveszteségeik miatt fizetés­képtelenekké lettek. A hitelezők a két testvér ellen bűnvádi följelentést tettek, mert vagyonukat más nevére íratták át és eközben kü­lönböző pénzinté­zetektől csaknem 400.000 korona kölcsönt vettek föl. Az egyik fivért, Zsigmondot már kihallgatta a vizsgálóbíró, a másik tartózkodási helyét nem isme­rik. A miskolci intézetek 200.000 koronáig vannak érdekelve. Ugyancsak sokat vettek föl a tokaji és mező­csáb­i intézetektől. SPORT. X A bécsi zsoké-klub válsága. Ausztria leg­előkelőbb sportegyesülete, a bécsi zsoké-klub ko­moly pénzügyi válságba jutott. Az egyesület kiadásai már régóta felülmúlták a bevételeket s ma úgy áll a dolog, hogy a túlkiadások fedezeti módozatainak tárgyalására szeptember negyedikére kénytelen volt nagygyűlést egybehívni. Első­sorban a karlsbadi versenyek kudarca okozta a válságot, melyet a kottingbrunni meeting sikertelensége még csak fo­kozott. Az idén januárban kötötte meg a klub a szerződést Karlsbad városával s a cseh lovas-egye­sületekkel az Eger mentén levő pályára s már az idei meetingnek mindjárt balsikere volt. A pá­risi kiállítás, a délafrikai és kínai háború miatt gyengén látogatták az idén a nagyhírű világfürdőt s ezt a hanyatlást nagyon megérezte a zsoké-klub is, amelynek versenyeit nagyon kevesen látogatták. Százezer korona volt a karlsbadi meeting deficitje, s ezt a klub fizette. Ehez járult még a kotting­brunni versenyek költsége is, ahol a zsoké-klub ál­landóan veszteséggel operál. A Freudenau újabban szintén nem hoz tiszta jövedelmet, a tartaléktőkét pedig az utolsó krajcárig beleölték a déli vasútnál tervezett új pályába s igy meglehetős veszedelem fenyegeti az osztrák lóversenysportot. A szeptember negyediki közgyűlésen megkísérlik e bajok orvoslá­sát s meglehet, hogy az igazgatóságban is sze­mélyi változások állnak be. Az igazgatóságnak ez idő szerint Baltazzi Arisztid, Trauttmansdorff Lajos herceg és Auersperg Ferenc herceg a tagjai. Auersperg herceg azonban csak névleg szerepel, mert igazgatói tennivalóit már régebben Trautt­mansdorff hercegre ruházta. Nyilttér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalmáért, sem alakjáért ne­m felelős a szerkesztőség). KÖZGAZDASÁG. A kis bankjegyek hiánya. A Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamarának a tízforintos bank­jegyek hiánya miatt e hónap 25-én a magyar királyi pénzügyminiszterhez intézett sürgős felterjesztésére a miniszter e hónap 29-én kelt leiratában arról ér­tesítette a kamarát, hogy az Osztrák-Magyar Bank ü­zletvezetőségének figyelmét az e fölterjesztésben foglaltakra felhivta s egyben megkereste, hogy a bank budapesti főintézetének — az itteni piac ki­­elégithetésére — megfelelő tízforintos bankjegy­készlettel leendő ellátása iránt sürgősen intéz­kedjék. A kereskedelmi kamarák reformja. A keres­kedelemügyi miniszter az ipar- és kereskedelmi kamarák szervezetének és működési körének lénye­ges módosítását tervezi. A legradikálisabb újítás az, hogy a miniszter javaslata szerint, ezentúl nem csak az önálló iparosok és kereskedők, hanem kellő arányban az alkalmazottak is képviselve lesz­nek a kamarában. A miniszter ezáltal a kamarák működésében uralkodóvá akarja tenni a szak­tudást. Kereskedelmünk és iparunk az 1899. év­ben. cím alatt a budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara külön is kiadta évi jelentését, melyet ma küldött szét. A tartalmas munkáról legközelebb bő­vebb ismertetést közlünk. A magyar lisztkivital. Lisztkivitelünk Fiumén át júliusban az előző hónaphoz képest csökkent ugyan, de az év július végéig még mindig teteme­sen nagyobb volt, mint a múlt év megfelelő idő­szakában. Az összes elhajózás volt ugyanis július­ban 8944 tonna, ebből 7493 tonna fővárosi és 1451 tonna vidéki malmokból származott. E mennyiség­ből osztrák kikötőkbe 1252 tonnát, olasz kikötőkbe 755 tonnát, Franciaországba 257 tonnát, Német­országba 55 tonnát, Antwerpenbe 34 tonnát, Angliába 3144 tonnát, Kelet-Indiába 374 tonnát, Alexandriába 73 tonnát, a Delagoa-öbölbe 2013 tonnát (ami egészen új kivitel), továbbá New­ Yorkba 10 tonnát és Braziliába 1298 tonnát szállítottak. Az év eleje óta július végéig volt az összes kivitel Fiumén át 59.648 tonna (kereken 6000 kocsirako­mány), ami 44 százalékkal több a tavalyi 41.481 tonnánál. A tengeren elszállított lisztmennyiségeken kívül vasúton és a Dunán az év első hét hónapjá­­ban mintegy 22.000 tonna lisztet szállítottak a vámkülföldre, mely mennyiségből 57 százalék a fő­városi malmok szállítmányaira esik. Bár az őrlési eljárás immár teljesen megszűnt, júliusban vasúton mégis 3300 tonnával több liszt érkezett Fiuméba elhajózás céljából, mint múlt évi júliusban. A csemegeszőlő értékesítése. A földművelés­ügyi minisztériumban értekezletet tartottak a cse­megeszőlő értékesítése dolgában. Az értekezlet al­kalmával termelők és szakférfiak különböző javas­latokat és észrevételeket tettek. A kereskedelemügyi miniszter behatóan kíván foglalkozni ezekkel a ja­vaslatokkal, amennyiben a szállítást érintik és ezért felkérte a Magyar Államvasutak igazgatóságát, hogy a kérdést tanulmányozza és az eredményhez képest tegyen előterjesztést. Végleges kimutatás a magyar korona or­sz­ágainak szesztermeléséről és szeszforgalmá­ról az 1900. év julius hónapjában és az 1899. évi évi szeptember 1-től bezárólag 1900. julius végéig terjedő idő alatt. I. Termelési adó. 1. Termelési adó alá eső szeszfőzdék által termelésre bejelente­tett 1900. julius havában 1467 hektoliter tiszta al­kohol, 1899. szeptember 1-től bezárólag 1900. ju­lius végéig 51,095 hektoliter.­­ II. Fogyasztási adó. 2. Termeltetett szeszfőzdékben szeptember ha­vában 40,732 hektoliter, a fenti időszakban 965,208 hektoliter. 3. Bevételeztetett fogyasztási adóval terhelten szesz-szabadraktárakká nyilvánított szeszfinomítókban és szabadraktárakban szeptember havában 27,030 hektoliter, a fenti időszakban 424,757 hektoliter. 4. Elszállittatott a fent említett vállalatokból: a) a fogyasztási adó lefizetése mellett szeptember havában 73,577 hektoliter, a fenti idő­szakban 737,285 hektoliter ; b) fogyasztási adóval terhelten : a) a magyar korona országaiban levő vállalatok részére szeptember havában 32,940 hek­toliter, a fenti időszakban 418,699 hektoliter; b) a vámvonalon át való kivitelre szeptember havában 17,665 hektoliter, a fenti időszakban 82,069 hek­toliter ; c) másnemű adómentes felhasználásra szep­tember havában 9127 hektoliter, a fenti időszakban 86.681 hektoliter. Tisza Kálmánfalva állomás. A Magyar Ál­lamvasutak igazgatóságának értesítése szerint a kereskedelemügyi miniszter rendeletéből az ó­becse —újvidék—titeli helyiérdekű vasúton fekvő «Tisza Ivásmánfalva» megálló rakodóhely, mely eddig csak zemély, podgyász és kocsirakományi teherárusor.

Next