Pesti Napló, 1900. szeptember (51. évfolyam, 239-268. szám)

1900-09-23 / 261. szám

8 Budapest, vasárnap FESTI NAPLÓ.________ 1900. szeptember 23. 261. számi­ g további hét hónapot. A költségekre 100.000 korona előirányzását kívánja. A bizottság a statisztikai hi­vatal igazgatójának javaslatát egyhangúlag a ma­gáévá tette.­­ • Kanapéperök. A főváros adminisztrációja, úgy látszik, a legkitűnőbb­ panasz nem merül fel egy oldalról sem, tehát a tanács bátran bíbelődhe­tik apró, jelentéktelen dolgokkal. Erre vall, hogy most a tanács újítja fel a főkapitánynyal való örö­kös csetepatékat. A legutolsó eset ez: A közúti vasutasok sztrájkja alkalmából több elgázolás tör­tént, amiért is a főkapitány felhívta a Közúti Vas­pályatársaság igazgatóságát, hoggy a balesetek elhá­rításáról gondoskodjék, mert ellenkező esetben meg­fontolás tárgyává fogja tenni, hogy az ipartörvény IV-ik szakasza alapján ne tiltsa-e be részben, vagy egészben a vasút üzemét. A vasúttársaság úgy ta­lálta, hogy a fenyegetés a főváros jogait és érdekeit is sérti és a főkapitány rendeletét bemutatta a ta­nácsnak. A tanács a főkapitány rendelete ellen nyomban állást foglalt s felírt a belügyminiszterhez, hogy a kereskedelmi miniszterrel egyetértve a fő­kapitány rendeletének törvényellenességét s a fő­város szerződéses jogaiba ütköző voltát megálla­pítva, azt hatályon kívül helyezze s «egyidejűleg a rendőrfőkapitány urat törvényszabta hivatali jog­körének betartására megfelelően utasítsa». Hasonló tartalmú feliratot intézett a tanács a kereskedelmi miniszterhez is. A minisztereknek valószínűleg nincs idejük e kis jelentőségű dologgal foglalkozni, mert eddig a feliratra választ nem adtak.­­ A másik kanapéper a pénzügyi bizottság és a tanács között folyik. A bizottság az utóbbi időben a tanács több javaslatát visszautasította, abból a szempontból indulva ki, hogy neki nemcsak pénzügyi szempont­ból van joga elbírálni a tanácsi előterjesztéseket. A tanács e javaslatokat most sorban a közgyűlés elé terjeszti, hogy az döntse el, kinek van igaza, a Gerlócy Károly­ utca. Az Országos Magyar Iskola­ Egyesület, melynek Gerlócy Károly volt az elnöke ma átiratban megkérte a főváros tanácsát, hogy az elhunyt alpolgármester emlékének megörö­kítésére, egyik utcát nevezzék el Gerlócy Károly­­utcának. Az egyesület erre a célra az Újvilág-utcát ajánlja, melyben az elhunyt született. * Szent-Pétervár kérése. Szent-Pétervár ta­nácsa nagy kéréssel fordult a mi tanácsunkhoz. Budapest főváros közélelmezésünkről szeretne meg­tudni egyet-mást. "Különösen a marhavásár és a közvágóhíd, a mészárosipar és húskereskedés ható­sági ellenőrzése érdekli , hogy Budapesten van-e hatósági mészárszék. A szent­pétervári tanács kéri, hogy lehetőleg részletes adatokat küldjenek neki. Természetesen a város örömmel teljesíti az orosz főváros kérését. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET,­ ­ A takácsok. (Bemutató a Vígszínházban.) A modern német irodalom egyik leghatásosabb színműve : A takácsok bekerült ma a Vígszínházba is, miután néhány évvel ezelőtt a budai színkörben egy-két előadás után levették a műsorról. Ma nem volt a nézőtéren hivatalos ellenőrzés, mint Krecsányi igazgató idejében s nem volt senki, akinek óhajtá­sára le kellett volna mondani ennek az érdekes és aktuális darabnak az előadásáról. De az előjelekből ítélve, a Vígszínházban is megtörténhetik, hogy Hauptmann Gerhart darabja rövid életű lessz. Még a rendes premierközönség is, mely teljesen megtöl­tötte a páholyokat, földszintet és a felső emeletet, még az is többször szokatlanul föllángolt a Haupt­mann Gerhart erőteljes jelenetein. A holnapi, vasár­napi estén azonban könnyen tüntetéssé fajulhat a lelkesedés. Az egyik szocialista újság máris fölhívja a munkásokat, hogy az ünnep szabad estéjén teljes számban jelenjenek meg a szegény ember nyomorú­ságát tárgyaló színmű előadásán. Sokan már a mai napra akkora hatást jósoltak, amilyenre alig van példa a Vígszínház történetében. Ám alapos csaló­dás érte őket. Az előadás minden nagyobb külső emóció nélkül folyt le, bár helyenként az egész nézőteret megragadta az elkeseredett tömeg indula­tának festése. Az általános nagy külső hatás talán azért maradt el, mert a mi közönségünk Hauptmann intenciói ellenére erős szocialista da­rabot látott A takácsok­ban. Pedig ez amellett, hogy a munkásnép rettenetes nyomorát tárja fel, nem lázít a rend ellen, sőt éppen rámutat a gyógyításra váró sebekre, s egyben tanulságot nyújt a szenve­dőknek, hogy lázadó erőszak nem alkalmas gyó­­gyítószer. A Vígszínház igen ügyes rendezésben és kiállításban mutatta be A takácsokat, bár nem erősítette meg minden tekintetben a megállapodott véleményt, hogy példás rendezésében sohasem akad kifogásolni való, így nem volt egészen helyes a harmadik, de különösen az utolsó felvonás ren­dezése. A színpadot kettéválasztották szobára és utcára, nem éppen ügyesen és illúziót keltőn. Annál külömb volt a negyedik felvonás, melyben a for­rongó tömeg betör Dreissiger gyáros lakásába és az egész berendezést összetöri. Az előadó színé­szek pontosabban követték az eredeti mintát, mint a rendező, önálló felfogású, figyelmet keltő ala­kítást csak két-három szereplőtől láttunk. A rendkívül nagyszámú játszók közül magasan ki­emelkedett Jászai Mari asszony, aki egy mun­kásanyát játszik. Igen rövid szerepe van s csak az ötödik felvonásban jut szóhoz. De ott aztán minden keservét vadul kifejezett, de szentsé­­ges anyai fájdalmát előtárja öt percnyi kitörésében. Annál hosszabb ideig tartott a tapsvihar, mely utána a nyílt színen fölzúgott. Mellette Gál Gyula alakítása vált ki az összjátékból. Gál az öreg Bau­­mer takácsot játszotta, aki csak azért keveredik a lázadók közé, mert végre egy kis szabadságot, de még inkább ételt-italt akar. Százféle durva részlet­nek finom kidolgozásával és kifejezésével neki tá­­gabb tere nyílt a hatás támasztására hosszabb sze­repében, mint Jászainak. És volt is szép si­kere. A nyulszmv­­, szolgalelkű intézőt Tapol­­czai Dezső játszotta. Nagyon nehéz volt Góth Sándor szerepe, a tömeget izgató fiatal le­gény, aki folyton lármáz, ordít nagyhangon és áligazságokat. Góth kellően mérsékelte magát és mégis meglepő drámai erővel markírozta a darab legnehezebb szerepét. Szathmáry, mint Dreissiger gyáros, aki makacs, kegyetlen gyáros-típus, kissé kedélyesen fogta fel szerepét. Hegedűs pedig az erős hitű, nagyszivű öreg embert játszotta sikerrel. Föltűnést keltett egy kis gyermekleányka szerepé­ben Halász Ilonka, aki már a Kis Egolf-ban ma­gára terelte a figyelmet, rendkívül ügyes és értel­mes játékával. Kisebb szerepeikben jók voltak Fenyvesi, Gyöngyi és R. Kostagni Irén. (t. b­.) f) Carmen. Az Operaház mai estéjét egyszerre két vendég föllépése tette érdekessé. Hogers Daniela, a Carmen személyesítője, volt az egyik, és Dippel András, mint José, a másik. Rogers kisasszony szinte szertelenül nagy alakjával és Carmen meleg egyéniségének kissé higgadt ábrázolásával eleinte nem keltette azt a hatást, melyet tőle sokan vártak. Kellemes, bár kis terjedelmű mezzoszopránja sem olyan,hogy elementáris erővel hatott volna. De művészi énekmódja, kifogástalan tekhnikája, s egészben színészi­­leg és zeneileg is gondos alakítása megnyerték szá­mára a közönség tetszését. Dippel András ezúttal is inkább a játékával mint az énekével, inkább a színészi intelligenciájával, mint hangjának varázsá­val hatott. Mind a két vendégnek volt sikere s az előadás általában tetszett a közönségnek. (*) Lindh Marcella a Gésák-ban. Az október­ben kezdődő színházi főszezon egyik érdekes ese­ménye les­z Lindh Marcella asszonynak vendégsze­replése a Magyar Színházban. A művésznő három, jótékony célra szánt estén fogja a Gésák-ban Mi­mózát énekelni. A Magyar Színház titkári hivatala a három Lindh-estére mától fogva elfogad előjegy­zéseket naponkint délelőtt 10—1 óráig. Az előadá­sokat október hónap első felében tartják meg. (*) Vörösmarty Mihály emléke. Vörösmarty Mihály születésének százados évfordulóján a Kis­­faludy-Társaság emlékünnepet rendez a fővárosban. Az ünnep november 26-án a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében lessz. A többek közt Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Rákosi Jenő és Berzeviczy Albert fogja a nagy költő emlékét méltatni. A Kisfaludy­ Társaság ezenkívül emléktáblával fogja megjelölni a váci­ utcai 10. számú házat, amelyben Vörösmarty meghalt. Az emléktábla most készül és leleplezése nagyobb ünnepség keretében megy végbe. A Kis­­faludy-Társaság elhatározta továbbá, hogy a közép­iskolai ifjúság számára megiratja a nagy költő élet­rajzát. Ezt a művet Beöthy Zsolt, a Kisfaludy-Tár­saság elnöke írja és a társaság kinyo­­matva ötvenezer példányban ingyen küldi meg Magyarország összes középiskolai tanulóinak. .­. A Petőfi-Társaság már tavaly elhatározta, hogy Vörösmarty Mihály születésének százados évfor­dulója alkalmából éppen olyan olyan országos iro­dalmi ünnepet rendez Budapesten, mint amilyen a segesvári Petőfi-ünnep volt. Különös kötelességérzet és lelkesedés vezeti a társaságot Vörösmarty ünnep­lésének mennél általánosabbá és fényesebbé tételére nem csupán a nagy epikus iránt érzett hódolat, hanem az a körülmény is, hogy Vörösmarty volt az, ki Petőfit a magyar irodalomban pályája kezde­tén a legtöbb szeretettel és elismeréssel fogadta. A társaság az ünnep rendezésére bizottságot küldött ki, melynek tagjai Bartók Lajos elnöklésével Endrődi Sándor, Jakab Ödön, Somló Sándor és Szana Ta­más. Ez a bizottság már a szünidő alatt foglalko­zott az irodalmi ünnep programmjának megállapí­tásával s főbb pontjait így állapította meg: Vörös­marty irodalmi jelentőségéről Jókai Mór fog felol­vasást tartani, megnyitó beszédet Bartók Lajos mond, Ábrányi Emil, Endrődi Sándor és Somló Sán­dor költeményeket olvasnak fel. A társaság Vörös­­marty-ünnepét már november hónap elején fogja a budapesti Vigadó dísztermében megtartani, azzal a célzattal, hogy a Vörösmarty-ünnepek mennél általá­nosabbá tételére buzdítson. A Petőfi-Társaság, mint a tavalyi Petőfi-ünnep alkalmával tette, az ünnepre meghívja első­sorban a költő rokonait, a kormányt, a törvényhozás mindkét Házát, a törvényhatóságo­kat s az ország valamennyi irodalmi egyesületét. (*) Tüirr tábornok arcképe. Türr István tá­bornok, ki jelenleg Budapesten tartózkodik, a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta tulajdon arcképét, melyet Munkácsy Mihály festett. A nagy mesternek eddig csak egy arckép-festménye, mely­ Liszt Ferencet ábrázolja, van az állam tulajdo­nában. (*) Helle Iván programmja. Szeptember 30-án nyitja meg a pozsonyi színtársulat az új szezont. Ebből az alkalomból Melle Iván, a színház igazga­tója nyolcoldalas nyomtatványon ismerteti a szín­­ügyi bizottsággal programmját és egyben megpróbál védekezni ama támadások ellen, melyekben a múlt esztendőben különösen a magyar sajtó részéről őt illették. Természetes, Relle védekezése azt bizonyítja, hogy ő csak lángoló hazaszeretetből tartja fenn színházának német társulatát, ez késztette, hogy­ A takácsokat németül előadja és előadását Bécsben hirdesse. Sőt ezért kiváló érdemeket vindikál magá­nak Pielle Iván, mert az szerinte kiváló érdem, hát a pozsonyi német előadásra néhány bécsi polgár lerándul a koronázó városba. Elegendő ez érdemek, ellensúlyozásául a most közzétett műsorba bepillan­tani, mely első­sorban a német múzsának hódol és­ éppen nem mutatja, hogy Pozsonyban a magyar­ színművészetnek akar híveket szerezni. Ezen a nyo­mon haladva, Relle Iván a jövő évben kénytelen­ lessz már 16 oldalon védekezni az ellene irányuló támadások ellen, amelyekben az egyetlen pozsonyi magyar lap eddig is elüljárt.­­ (*) Népszerű kamarahangversenyek. A Grün­­feldiBerkovits-Bicot- Bürger vonósnégyes társulat ebben az évadban ismét megtartja nyolc kamara­hangversenyét a Royal-szálló dísztermében. Az egyes hangversenyek október 28., november 11. és 25., december 9. és 16., január 6. és 20. és febr. 3-án lesznek. f) Új illusztrált lap. A jövő hét elején új irodalmi és művészeti hetilap indul meg. Szerkesz-­ tője Ábrányi Emil lessz, kit számos író és művész fog támogatni munkásságában. , Színházaink a jövő héten. Nemzeti Színház. A Nemzeti Színházban jövő pénteken újból be­mutató előadás lessz, színre kerül Gabányi Árpád­nak Az ember evő című eredeti vígjátéka. A darab egyik főszerepét maga a szerző játs­sza. Kívüle hálás szerepekhez jutottak Vízvár­iné, Molnár Rózsi, Ligeti Juliska, Keczeri Irén, Dezső József, Horváth Zoltán és Zilahi. Egyidejűleg Az emberei)mJ-vel szor­­­galmasan folynak a próbák Dumas vígjátékából, A tékozló apá­bó­l is, amelynek bemutatóját a jövő hét péntekjére, azaz október 5-ére tűzte ki az igazgató. A Nagymama Mártha szerepében búcsú­zik csütörtökön, e hónap 27-én, a Nemzeti Színház közönségétől Csillag Teréz asszony, ki október 1-én kilép a színház kötelékéből. A hét műsora: Vasárnap Aranyaszszony, hétfőn. Váljunk el, kedden Faust, szerdán Aranyasszony,­ csütörtökön Nagymama, pénteken és emberelő -­i

Next