Pesti Napló, 1900. szeptember (51. évfolyam, 239-268. szám)
1900-09-23 / 261. szám
8 Budapest, vasárnap FESTI NAPLÓ.________ 1900. szeptember 23. 261. számi g további hét hónapot. A költségekre 100.000 korona előirányzását kívánja. A bizottság a statisztikai hivatal igazgatójának javaslatát egyhangúlag a magáévá tette. • Kanapéperök. A főváros adminisztrációja, úgy látszik, a legkitűnőbb panasz nem merül fel egy oldalról sem, tehát a tanács bátran bíbelődhetik apró, jelentéktelen dolgokkal. Erre vall, hogy most a tanács újítja fel a főkapitánynyal való örökös csetepatékat. A legutolsó eset ez: A közúti vasutasok sztrájkja alkalmából több elgázolás történt, amiért is a főkapitány felhívta a Közúti Vaspályatársaság igazgatóságát, hoggy a balesetek elhárításáról gondoskodjék, mert ellenkező esetben megfontolás tárgyává fogja tenni, hogy az ipartörvény IV-ik szakasza alapján ne tiltsa-e be részben, vagy egészben a vasút üzemét. A vasúttársaság úgy találta, hogy a fenyegetés a főváros jogait és érdekeit is sérti és a főkapitány rendeletét bemutatta a tanácsnak. A tanács a főkapitány rendelete ellen nyomban állást foglalt s felírt a belügyminiszterhez, hogy a kereskedelmi miniszterrel egyetértve a főkapitány rendeletének törvényellenességét s a főváros szerződéses jogaiba ütköző voltát megállapítva, azt hatályon kívül helyezze s «egyidejűleg a rendőrfőkapitány urat törvényszabta hivatali jogkörének betartására megfelelően utasítsa». Hasonló tartalmú feliratot intézett a tanács a kereskedelmi miniszterhez is. A minisztereknek valószínűleg nincs idejük e kis jelentőségű dologgal foglalkozni, mert eddig a feliratra választ nem adtak. A másik kanapéper a pénzügyi bizottság és a tanács között folyik. A bizottság az utóbbi időben a tanács több javaslatát visszautasította, abból a szempontból indulva ki, hogy neki nemcsak pénzügyi szempontból van joga elbírálni a tanácsi előterjesztéseket. A tanács e javaslatokat most sorban a közgyűlés elé terjeszti, hogy az döntse el, kinek van igaza, a Gerlócy Károly utca. Az Országos Magyar Iskola Egyesület, melynek Gerlócy Károly volt az elnöke ma átiratban megkérte a főváros tanácsát, hogy az elhunyt alpolgármester emlékének megörökítésére, egyik utcát nevezzék el Gerlócy Károlyutcának. Az egyesület erre a célra az Újvilág-utcát ajánlja, melyben az elhunyt született. * Szent-Pétervár kérése. Szent-Pétervár tanácsa nagy kéréssel fordult a mi tanácsunkhoz. Budapest főváros közélelmezésünkről szeretne megtudni egyet-mást. "Különösen a marhavásár és a közvágóhíd, a mészárosipar és húskereskedés hatósági ellenőrzése érdekli , hogy Budapesten van-e hatósági mészárszék. A szentpétervári tanács kéri, hogy lehetőleg részletes adatokat küldjenek neki. Természetesen a város örömmel teljesíti az orosz főváros kérését. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET, A takácsok. (Bemutató a Vígszínházban.) A modern német irodalom egyik leghatásosabb színműve : A takácsok bekerült ma a Vígszínházba is, miután néhány évvel ezelőtt a budai színkörben egy-két előadás után levették a műsorról. Ma nem volt a nézőtéren hivatalos ellenőrzés, mint Krecsányi igazgató idejében s nem volt senki, akinek óhajtására le kellett volna mondani ennek az érdekes és aktuális darabnak az előadásáról. De az előjelekből ítélve, a Vígszínházban is megtörténhetik, hogy Hauptmann Gerhart darabja rövid életű lessz. Még a rendes premierközönség is, mely teljesen megtöltötte a páholyokat, földszintet és a felső emeletet, még az is többször szokatlanul föllángolt a Hauptmann Gerhart erőteljes jelenetein. A holnapi, vasárnapi estén azonban könnyen tüntetéssé fajulhat a lelkesedés. Az egyik szocialista újság máris fölhívja a munkásokat, hogy az ünnep szabad estéjén teljes számban jelenjenek meg a szegény ember nyomorúságát tárgyaló színmű előadásán. Sokan már a mai napra akkora hatást jósoltak, amilyenre alig van példa a Vígszínház történetében. Ám alapos csalódás érte őket. Az előadás minden nagyobb külső emóció nélkül folyt le, bár helyenként az egész nézőteret megragadta az elkeseredett tömeg indulatának festése. Az általános nagy külső hatás talán azért maradt el, mert a mi közönségünk Hauptmann intenciói ellenére erős szocialista darabot látott A takácsokban. Pedig ez amellett, hogy a munkásnép rettenetes nyomorát tárja fel, nem lázít a rend ellen, sőt éppen rámutat a gyógyításra váró sebekre, s egyben tanulságot nyújt a szenvedőknek, hogy lázadó erőszak nem alkalmas gyógyítószer. A Vígszínház igen ügyes rendezésben és kiállításban mutatta be A takácsokat, bár nem erősítette meg minden tekintetben a megállapodott véleményt, hogy példás rendezésében sohasem akad kifogásolni való, így nem volt egészen helyes a harmadik, de különösen az utolsó felvonás rendezése. A színpadot kettéválasztották szobára és utcára, nem éppen ügyesen és illúziót keltőn. Annál külömb volt a negyedik felvonás, melyben a forrongó tömeg betör Dreissiger gyáros lakásába és az egész berendezést összetöri. Az előadó színészek pontosabban követték az eredeti mintát, mint a rendező, önálló felfogású, figyelmet keltő alakítást csak két-három szereplőtől láttunk. A rendkívül nagyszámú játszók közül magasan kiemelkedett Jászai Mari asszony, aki egy munkásanyát játszik. Igen rövid szerepe van s csak az ötödik felvonásban jut szóhoz. De ott aztán minden keservét vadul kifejezett, de szentséges anyai fájdalmát előtárja öt percnyi kitörésében. Annál hosszabb ideig tartott a tapsvihar, mely utána a nyílt színen fölzúgott. Mellette Gál Gyula alakítása vált ki az összjátékból. Gál az öreg Baumer takácsot játszotta, aki csak azért keveredik a lázadók közé, mert végre egy kis szabadságot, de még inkább ételt-italt akar. Százféle durva részletnek finom kidolgozásával és kifejezésével neki tágabb tere nyílt a hatás támasztására hosszabb szerepében, mint Jászainak. És volt is szép sikere. A nyulszmv, szolgalelkű intézőt Tapolczai Dezső játszotta. Nagyon nehéz volt Góth Sándor szerepe, a tömeget izgató fiatal legény, aki folyton lármáz, ordít nagyhangon és áligazságokat. Góth kellően mérsékelte magát és mégis meglepő drámai erővel markírozta a darab legnehezebb szerepét. Szathmáry, mint Dreissiger gyáros, aki makacs, kegyetlen gyáros-típus, kissé kedélyesen fogta fel szerepét. Hegedűs pedig az erős hitű, nagyszivű öreg embert játszotta sikerrel. Föltűnést keltett egy kis gyermekleányka szerepében Halász Ilonka, aki már a Kis Egolf-ban magára terelte a figyelmet, rendkívül ügyes és értelmes játékával. Kisebb szerepeikben jók voltak Fenyvesi, Gyöngyi és R. Kostagni Irén. (t. b.) f) Carmen. Az Operaház mai estéjét egyszerre két vendég föllépése tette érdekessé. Hogers Daniela, a Carmen személyesítője, volt az egyik, és Dippel András, mint José, a másik. Rogers kisasszony szinte szertelenül nagy alakjával és Carmen meleg egyéniségének kissé higgadt ábrázolásával eleinte nem keltette azt a hatást, melyet tőle sokan vártak. Kellemes, bár kis terjedelmű mezzoszopránja sem olyan,hogy elementáris erővel hatott volna. De művészi énekmódja, kifogástalan tekhnikája, s egészben színészileg és zeneileg is gondos alakítása megnyerték számára a közönség tetszését. Dippel András ezúttal is inkább a játékával mint az énekével, inkább a színészi intelligenciájával, mint hangjának varázsával hatott. Mind a két vendégnek volt sikere s az előadás általában tetszett a közönségnek. (*) Lindh Marcella a Gésák-ban. Az októberben kezdődő színházi főszezon egyik érdekes eseménye lesz Lindh Marcella asszonynak vendégszereplése a Magyar Színházban. A művésznő három, jótékony célra szánt estén fogja a Gésák-ban Mimózát énekelni. A Magyar Színház titkári hivatala a három Lindh-estére mától fogva elfogad előjegyzéseket naponkint délelőtt 10—1 óráig. Az előadásokat október hónap első felében tartják meg. (*) Vörösmarty Mihály emléke. Vörösmarty Mihály születésének százados évfordulóján a Kisfaludy-Társaság emlékünnepet rendez a fővárosban. Az ünnep november 26-án a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében lessz. A többek közt Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Rákosi Jenő és Berzeviczy Albert fogja a nagy költő emlékét méltatni. A Kisfaludy Társaság ezenkívül emléktáblával fogja megjelölni a váci utcai 10. számú házat, amelyben Vörösmarty meghalt. Az emléktábla most készül és leleplezése nagyobb ünnepség keretében megy végbe. A Kisfaludy-Társaság elhatározta továbbá, hogy a középiskolai ifjúság számára megiratja a nagy költő életrajzát. Ezt a művet Beöthy Zsolt, a Kisfaludy-Társaság elnöke írja és a társaság kinyomatva ötvenezer példányban ingyen küldi meg Magyarország összes középiskolai tanulóinak. .. A Petőfi-Társaság már tavaly elhatározta, hogy Vörösmarty Mihály születésének százados évfordulója alkalmából éppen olyan olyan országos irodalmi ünnepet rendez Budapesten, mint amilyen a segesvári Petőfi-ünnep volt. Különös kötelességérzet és lelkesedés vezeti a társaságot Vörösmarty ünneplésének mennél általánosabbá és fényesebbé tételére nem csupán a nagy epikus iránt érzett hódolat, hanem az a körülmény is, hogy Vörösmarty volt az, ki Petőfit a magyar irodalomban pályája kezdetén a legtöbb szeretettel és elismeréssel fogadta. A társaság az ünnep rendezésére bizottságot küldött ki, melynek tagjai Bartók Lajos elnöklésével Endrődi Sándor, Jakab Ödön, Somló Sándor és Szana Tamás. Ez a bizottság már a szünidő alatt foglalkozott az irodalmi ünnep programmjának megállapításával s főbb pontjait így állapította meg: Vörösmarty irodalmi jelentőségéről Jókai Mór fog felolvasást tartani, megnyitó beszédet Bartók Lajos mond, Ábrányi Emil, Endrődi Sándor és Somló Sándor költeményeket olvasnak fel. A társaság Vörösmarty-ünnepét már november hónap elején fogja a budapesti Vigadó dísztermében megtartani, azzal a célzattal, hogy a Vörösmarty-ünnepek mennél általánosabbá tételére buzdítson. A Petőfi-Társaság, mint a tavalyi Petőfi-ünnep alkalmával tette, az ünnepre meghívja elsősorban a költő rokonait, a kormányt, a törvényhozás mindkét Házát, a törvényhatóságokat s az ország valamennyi irodalmi egyesületét. (*) Tüirr tábornok arcképe. Türr István tábornok, ki jelenleg Budapesten tartózkodik, a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta tulajdon arcképét, melyet Munkácsy Mihály festett. A nagy mesternek eddig csak egy arckép-festménye, mely Liszt Ferencet ábrázolja, van az állam tulajdonában. (*) Helle Iván programmja. Szeptember 30-án nyitja meg a pozsonyi színtársulat az új szezont. Ebből az alkalomból Melle Iván, a színház igazgatója nyolcoldalas nyomtatványon ismerteti a színügyi bizottsággal programmját és egyben megpróbál védekezni ama támadások ellen, melyekben a múlt esztendőben különösen a magyar sajtó részéről őt illették. Természetes, Relle védekezése azt bizonyítja, hogy ő csak lángoló hazaszeretetből tartja fenn színházának német társulatát, ez késztette, hogy A takácsokat németül előadja és előadását Bécsben hirdesse. Sőt ezért kiváló érdemeket vindikál magának Pielle Iván, mert az szerinte kiváló érdem, hát a pozsonyi német előadásra néhány bécsi polgár lerándul a koronázó városba. Elegendő ez érdemek, ellensúlyozásául a most közzétett műsorba bepillantani, mely elsősorban a német múzsának hódol és éppen nem mutatja, hogy Pozsonyban a magyar színművészetnek akar híveket szerezni. Ezen a nyomon haladva, Relle Iván a jövő évben kénytelen lessz már 16 oldalon védekezni az ellene irányuló támadások ellen, amelyekben az egyetlen pozsonyi magyar lap eddig is elüljárt. (*) Népszerű kamarahangversenyek. A GrünfeldiBerkovits-Bicot- Bürger vonósnégyes társulat ebben az évadban ismét megtartja nyolc kamarahangversenyét a Royal-szálló dísztermében. Az egyes hangversenyek október 28., november 11. és 25., december 9. és 16., január 6. és 20. és febr. 3-án lesznek. f) Új illusztrált lap. A jövő hét elején új irodalmi és művészeti hetilap indul meg. Szerkesz- tője Ábrányi Emil lessz, kit számos író és művész fog támogatni munkásságában. , Színházaink a jövő héten. Nemzeti Színház. A Nemzeti Színházban jövő pénteken újból bemutató előadás lessz, színre kerül Gabányi Árpádnak Az ember evő című eredeti vígjátéka. A darab egyik főszerepét maga a szerző játssza. Kívüle hálás szerepekhez jutottak Vízváriné, Molnár Rózsi, Ligeti Juliska, Keczeri Irén, Dezső József, Horváth Zoltán és Zilahi. Egyidejűleg Az emberei)mJ-vel szorgalmasan folynak a próbák Dumas vígjátékából, A tékozló apából is, amelynek bemutatóját a jövő hét péntekjére, azaz október 5-ére tűzte ki az igazgató. A Nagymama Mártha szerepében búcsúzik csütörtökön, e hónap 27-én, a Nemzeti Színház közönségétől Csillag Teréz asszony, ki október 1-én kilép a színház kötelékéből. A hét műsora: Vasárnap Aranyaszszony, hétfőn. Váljunk el, kedden Faust, szerdán Aranyasszony, csütörtökön Nagymama, pénteken és emberelő -i