Pesti Napló, 1900. október (51. évfolyam, 269-299. szám)

1900-10-14 / 282. szám

282. szám. zsudapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1900. október 14. 11 X Nemzetközi football-torna. A Budapesti Önkéntes Mentőegyesület javára rendezendő holnapi f­ootball-tornára mind a tíz csapat nagyban készülődik. A bécsi Cricketterek legerősebb embereiket állítják a sorompóba, s a magyar csapatoknak ugyancsak ke­mény munkájuk akad ezúttal, hogy a győzelmet maguknak biztosítsák. A csapatok 6 emberből álla­nak s 14 percig küzdenek egymással az előmérkő­­zésekben, az ebből kikerülő győztes csapatok ismét összemérik erejeiket, míg végül a selejtező küzdel­mekből kikerülő két csapat a végső küzdelemben dönti el, hogy kiket illetnek a dijak. Vadászat. Magyar szarvasok az orosz cár vadászterületén. — Saját tudósítónktól. — A magyar vadnak nagy a hite egész Európában, de mindenekfölött a szarvast irigyelik tőlünk a kül­földi vadászemberek. Sehol a világon nincsenek olyan gyönyörű szarvasok, mint nálunk — méltó­­ságos a tartásuk, erős, magasra tartott nyakukon festeni való fejről ágazik szét a hatalmas agancs, melyet királyok, császárok sietve igyekeznek meg­nyerni vadásztermük legszebb diszeit. Ha a kül­földi vadászok között szarvasról van szó, Magyar­­országot mindig úgy emlegetik, mint e fejedelmi vad hazáját. Nem csoda, hiszen még ősregéink között is ott van a szarvas s róla zeng az ének szájról­­szájra. Annyi bizonyos, hogy sehol sem maradt meg a szarvas ilyen ősi formájában, mint nálunk s ezért buzgólkodnak úgy a külföldi vadászok, hogy egy-egy magyarországi agancscsal díszíthessék va­dásztermüket. A magyar szarvas dicsősége mellett tanúskodik az is, hogy már hosszú idő óta használják külföldi szarvas-állományok regenerálására s nemcsak Eu­rópa különböző országaiba, különösen Német-, Orosz- és Angolországba, de még Japánba is elve­tődött már a mi agancsosunk. Eddig leginkább Ta­táról, Esterházy Ferenc birtokáról szállítják kül­földre a szarvast; nyolc-tíz év óta állandóan kül­dözgetik onnan a külföldi nagy vadászterületek számára. Most is érdekes hírét halljuk a magyar szarvas megbecsülésének. Az orosz cár híres vadászterüle­tén, a grodnoi kerületben levő bielovici vadászterü­leten magyar szarvassal akarják regenerálni a szarvasállományt. Evégből Novoli, az orosz udvari vadászatok vezetője levelet irt Egerváry Gyulának, az országos vadászati felügyelőnek, ki vadászati ügyekben a legkiválóbb magyar szakférfiú s arra kéri őt, hogy adjon neki útmutatást magyar szarva­sok beszerzésére vonatkozóan, mert az orosz cári vadászterületen magyar szarvasokkal óhajtják a vérfelfrissítést eszközölni. A bielovici vadászterületen különben már rég­óta ismerik a magyar szarvast, melynek kiválóságát az is mutatja, hogy «magyar szarvas» címen a többitől elkülönítve, nagy gonddal nevelik. A bielo­vici vadászterületről még megjegyezzük, hogy egyike a világ leghíresebb és leggazdagabb vadász­­területeinek, mely még azzal is dicsekedhe­tik, hogy bölényt is tenyésztenek benne. A né­met Pless herceg kisebb méretű bölény-állomá­nyán kívül, ott van a főhazája ennek a kiveszőben lévő vadnak. A német császár is nagy kedvelője a magyar szarvasnak. Körülbelül tíz esztendővel ezelőtt az ő kedves vadászterületén, a zebdenicki főerdőgond­­nokság pagonyaiba is nagy számmal telepítettek magyar szarvast vérfelfrissítés céljából. Különö­sen megnyerte a császár tetszését egy hatalmas szarvasbika, melyet Fü­löp-nek neveztek. Majdnem egy évtizedig ez a Fülöp volt a dísze a zebdenicki pagonynak, de a múlt évben halálra kellett ítélni, mert nagyon «kuruckodott» és egyre-másra sebezte a közelébe került vadakat. A német császár a maga kezével lőtte le a királyi vadat. A fővadász, amikor elesni látta a hatalmas állatot, mely a «magyar te­nyészet» dísze s számos derék ivadék apja volt, — könyezni kezdett bánkódásában. Megsiratta a derék «magyar Fülöp»»öt. A vadászatról szóló 1883. XX. törvénycikk, ki­egészítve a reá vonatkozó törvényekkel, rendeletek­kel és határozatokkal, megjelent az Athenaeum ki­adásában. Ára 60 fillér. Nyilttér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalmáért, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). gyógyít­ás . (Hemopatia.) Új, kipróbált gyógymód. Ki­­maradhatatlan siker köszvény-, aszhma-, szív-, vese, gyomor-, bél- és hólyagbánalmaknál, ideg-, sér- és bőrbajoknál. Biztos védelem szélhűdés, korai vakság és elmezavar ellen. Évente száz meg száz teljes gyógyulás még a leg­súlyosabb és legrégibb bajoknál. E gyógymód fel­találója és egyedüli képviselője 18847 Drán Kovács J. ***?£. rendel naponta intézetében V. Váci-körut 18. Házon kívül is kezel; meghívásra vidékre is megy. Senki&&& sem less* képes megvásárolni a Pesti Napló karácsonyi ajándékát, a díszes illusztrált Himfy-Albumot, mivel csak a Pesti Napló előfizetői fogják PIT* teljesen ingyen megkapni, Tartalma: Kisfaludy Sándor élete Irta Zilahi Kiss Béla (Junius): Kisfaludy Sándor korának regényes, adomás története,­­ Irta : Londesz Elek. Himfy szerelmei.­­ A Kesergő szerelem és a Boldog szerelem, Himfy dalairól. Irta: Bérczik Árpád. Az album illusztrációja gazdag és változatos. Egykorú képek és jelenetek, fakszimilék, tar­kán és gazdagon váltják fel egymást az album lapjain. Mint külön albumlap jelenik meg fényezett krétapapiroson Kisfaludy Sándor s a kor nem egy nagyjának művészi értékű arcképe. Kiemel­jük az arcképek közül Kisfaludy Sándor, Mária Terézia királyné, Ferenc császár, Nagy Napóleon, János főherceg, József nádor, Testőr, Mária Terézia korá­ból (színes kép), mely a hagyomány szerint Bessenyey Györgyöt ábrázolja. Különös díszére fog válni a Himfy-Albumnak az a néhány értékes kompozíció, melyet Bérezik Árpád Rimfy dalai­hoz Hirsch Nelli, a finom érzékű művésznő rajzolt, s mely e színműnek a Franklin - Társulatnál megjelent díszkiadását ékesíti. A Himfy-Album rokokó szilis bekötési táblája, gazdag aranyozásával remekül sikerült. A finom cirádák stilizált lombjai közül színesen válik ki a Kisfaludy- és a Szegedy-család kettős címere s egy elmésen alkalmazott kép-vignetta a Kesergő sze­relem első kiadásából. Ez ajándékot megkapja a Pesti Napló minden új előfizetője is, aki ez év bármely napjától kezdve egész- vagy félévre megren­deli a Pesti Napló­t. Az előfizetés negyed- 1 évenkint, sőt havonta is eszközölhető, de a diszmó csak a hat hónapra szóló előfize­tési összeg teljes beszolgáltatása után fog tisztelt előfizetőinknek megküldetni. Előfizetési árak a lap homlokán. A tőzsde h­eze. Ha a tőzsde még most is az volna, aminek vol­taképpen lennie kellene : a közgazdasági élet, a fej­lődés vagy hanyatlás kü tükre, akkor e héten igen kedvező áramlatról és élénken, lüktető mozgalomról kellene beszámolnunk. A pénzügyi expozé nagyon sok olyan mozzanatot tartalmazott, ami a tőzsde irányára jó hatással lehetett volna. A magyar állam­nak a milliárd koronát meghaladó szükségleteit nemcsak teljesen fedezik bevételei, hanem évről­­évre még jelentékeny feleslegeket is eredményez a zárószámadás. Az államháztartási egy°nsúly, mely évek óta nem zavartatott meg, a jövőre is biztosítva van és végül a beruházási szükségletek egy jelenté­keny összegét, mintegy 75—76 millió koronát a pénz­tári készletekből előlegezhet a pénzügyminiszter, úgy hogy a beruházások alig akadnak fenn, noha kölcsön­­műveletekre most nem alkalmasak a viszonyok. Persze, hogy a tőzsdei spekuláció jobban szerette volna, ha a pénzügyminiszter nagyszabású kölcsönműve­­leteket, konverziókat jelentett volna be, de azok, akik a nyugodt közgazdasági fejlődést többre becsülik efemer ható eszközöknél, sokkal több meg­nyugtatót találhatnak ebben a pénzügyi expozéban, mint olyanban, amely végre nem hajtható műveleteket ígér. Hiszen még alig pár hónapja annak, hogy az osztrák kormány oly budgetet nyújtott be, mely 500 millió korona kölcsönt kívánt a be­ruházásokra. A tőzsde fel is lendült erre és íme nemcsak a nagy beruházási kölcsönből nem lett semmi sem, hanem még a költségvetés alkot­mányos tárgyalása is elmaradt. Majdnem természe­tes az, hogy az a tőzsde, mely az osztrák expozéra lendületnek indult, nem reagált arra a reális, szo­lid expozéra, melyet e héten terjesztett be Lukács László. Mentségül szolgál azonban a tőzsdének az, hogy oly befolyások nyomása alatt állott, melyek lehetetlenné tették azt, hogy a magyar pénzügyi expozé teljes mértékben érvényesüljön. A berlini tőzsdének e héten méltó partnere volt a bécsi és mind a ketten karöltve igyekeztek az árfolyamok nívóját lenyomni. Az a szindikátus, mely a múlt héten Berlinben az iparvállalati ér­tékek árhanyatlásának megakadályozására alakult, pár napi fennállása után feloszlott. Az interven­­cionális vásárlások, melyek a múlt héten meg­akadályozták volt az árhanyatlásokat, ismét meg­szűntek és most nincsen semmi sem, ami az árcsökkenést feltartóztatná, ellenben a bécsi contremine működése elősegíti azt az áresést, amit voltaképpen a német vasipar hanyatlása, az ipari konjunktúra visszafejlődése okoz és aminek a mi ér­tékeink is megadják az árát, noha itt nincs vissza­fejlődésről szó sem, minthogy konjunktúra nem előzte meg. Az azonban kétségtelen, hogy a bánya­­vállalatok nálunk kedvezően alakulnak, nemcsak a vasbányák, hanem a szénbányák is. A rimamurányi vasmű e héten megjelent mérlege, valamint az osz­trák kormány megrendelései a salgótarjáni kőszén­­bánya-társaságnál élénken bizonyítják e két iparág egészséges fejlődését és hogy ez a tőzsdén nem ér­vényesülhetett, szintén csak a külföldi befolyásoknak tulajdonítandó. Az e heti londoni magánkamatláb meghaladta már a hivatalos rátát, Berlinben is 4x­ 4 százalékra emelkedett a magánkamatláb és nálunk a legelső bankváltók is csak a hivatalos kamatlábon helyezhetők el, tehát a nyílt piac megszűnt működni. A malomváltók ma már alig helyezhetők el 5 százalékon alul, mint­hogy a jegybanknál már jobbára kimentették hite­lüket. Az aranymozgalom megváltoztatta irányát és az amerikai aranyfelhozatal helyett most Amerika vonja el Európától az aranyat. Szóval a pénzpiacon itt van az ősz az ő növekvő igényeivel. Az e heti nevezetesebb árváltozásokat a következő táblázat mutatja: Okt. 6. Okt. 13. Külömb. Magyar aranyjáradék . . 94.70 94.80 -1- 0.10 Magyar koronajáradék . 90.75 90.30 — 0.45 » hitelrészvény . . 660.50 655.50 *— 5—

Next