Pesti Napló, 1901. február (52. évfolyam, 32-59. szám)

1901-02-23 / 54. szám

54. szám. Budapest, szombat 3PESTTI NAPLÓ, 1901. február 23. 9 EGYESÜLETEK. *% Az Országos Nemzeti Szövetség március 15-én délelőtt tartja rendes közgyűlését az uj város­háza dísztermében. Az tárgysorozat a következő: Elnöki megnyitó: Márkus József főpolgármester, szövetségi társelnök. Ünnepi beszéd: Rákosi Jenő szövetségi társelnök. A kivándorlásról értekezés: Gróf Majláth József. Évi jelentés. Zárószámadás. Költségvetés. Alapszabálymódosítások. Választások. „­ A Itária Dorottya­ Egyesület február 24-én vasárnap délelőtt 11 órakor, az Erzsébet Nő­iskola nagytermében, gróf Csáky Albinné elnöklésé­­vel választmányi ülést tart. TÖRVÉNYSZÉK. 1á­Ui Járás­ kirá.b. A király Fodor József pest­vidéki, Irenke Ferenc budapesti büntető, Bodó Pál nyiregyházai, Szilva Géza budapesti büntető, Mo­­ravcsik János losonci, Szarka György ó­gyallai, Reimer Géza Jenő budapesti VII. kerületi és dr. Budai Ottó félegyházai járásbírósági albírákat je­lenlegi bírósági székhelyükön járásbírákká ne­vezte ki. *­ Kit lehet felelősségre vonni ? A budapesti törvényszéknek egy tegnap hozott ítélete teszi aktuálissá ezt a kérdést. Tegnap ugyanis hat újságírót, különböző lapok munka­társait, ítéltek el pénzbüntetésre egy közle­ménynek ugyanegy passzusáért. A közleményt, valamint benne az inkriminált passzust is, a kőnyomatos laptudósító írta s innen vette át öt napilap is. Tudnivaló, hogy a «könyomatos» minden napilapnak közös munkatársa, hír­forrása, nem is jelenik meg a nagyközönség, hanem csakis az újságok számára. Természe­tes, hogy ami ebből a könyomatosból — s még­hozzá változatlanul — az újságba be­kerül, annak szerzője a könyomatos. Ha tehát valakit az ilyen közleményért büntető­jogi felelősségre kell vonni, első­sorban csakis a könyomatost lehet, ki szerzője a köz­leménynek. A könyomatos­ szerző szerepelt is tegnap a vádlottak sorában, de vele együtt öt újságíró is, ki nem tett egyebet, mint hogy megjélenítette lapjában azt, amit a kőnyomatos írt. S a törvényszék el is ítélte nemcsak a kő­­nyomatos­ szerzőt, hanem a másik öt újságírót is. Jogászkörökben ez az ítélet most élénk megiitatás tárgya. Az az általános felfogás, hogy az ítélet tulajdonképpen két bőrt húz le ugyanegy rókáról. Az következik ugyanis be­lőle, hogy a törvényszék megbünteti azt is, ki az inkriminált cikknek a szerzője, meg azt is, aki az inkriminált cikket az újságban megje­lentette. E felfogás tarthatatlan volta mellett különösen hivatkoznak a Kúriának 1894. ja­nuár 16-án 113. szám alatt hozott következő döntvényére: Az 1848: XVIII. t.-c. 33. §-ának első pontja szerint az időszaki lap részéről bejelentett felelős személyek akkor tartoznak felelet-teherrel, ha a szerző­ felelősségre nem vonható. A bejelentett sze­mélyeknek erről a másodfokú felelősségéről mondja azután az idézett szakasz második pontja, hogy az kiterjed azon cikkekre is, melyeket ama sze­mélyek más lapból, vagy könyvből kölcsönöznek — tehát az ily átvett cikkekre is csak akkor terjed ki a szerkesztő felelőssége, ha a szerző fele­lősségre nem vonható. A tegnapi ítélettel egyébként az Újságírók Egyesülete is foglalkozni fog. Adorján Sándor, a Magyar Nemzet felelős szerkesztője, kire szintén marasztaló ítéletet olvasott ez ügyben tegnap a törvényszék, beadványt intézett az Újságírók Egyesületéhez, hivatalosan is beje­lentve a tegnapi ítéletet, mint olyat, mely el­lenkezik a jogi felfogással. A városi párt. A fővárosi képviselőtestület­nek néhány tekintélyes tagja megalakította a városi pártot. Az alakuló értekezleten Légrády Károly erős kritikával illette a főváros tisztviselőtestületét. A fővárosi tanács e beszéd alapján rágalmazás miatt feljelentést tett Légrády ellen. Az ügyészség indít­ványára a törvényszék e rendelte a nyomozást és dr. Rekáry Ferenc rendőrkapitány ma kihallgatta dr. Gerő Lajos és Sümegi Vilmos fővárosi bizottsági tagokat az értekezlet lefolyásáról. A rendőrség kü­­lömben még folytatja a kihallgatást mindazokkal, kik az értekezleten jelen voltak­— Laczkó-Virág Béla. Csak húsz esztendős Laczkó-Virág Béla és annyi szélhámosságot köve­tett el, hogy a bíróság már négyszer elítélte. Ma a budapesti törvényszék azért ült­ össze, hogy össz­­büntetést szabjon ki a szélhámosra. Ez összbünte­­tés egy évi és kéthónapi börtön és negyven ko­rona pénzbüntetés. Az ítélet kihirdetése után Laczkó- Virág Bélát kiszállították büntetésének elszenvedése végett a gyűjtőfogházba.­­ A­­constantinápolyi csőd vége. Természe­tesen a Konstantinápoly Budapesten című mulató vállalatról van szó. Ezt a vállalatot hamarább érte el és-Budavára sorsa, csődbe jutott. Most aztán a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék, mint csődbíróság e részvénytársaság ellen is megszüntette a csődöt, még pedig ugyanabból az okból, mint és- Budaváráét: a vagyonhiány miatt. KÖZGAZDASÁG. A beteg­segítő pénztárak reformja. A mun­kás betegsegítő pénztárak reformja tárgyában egy­behívott szakértekezlet­en folytatta és befejezte tanácskozásait. A még hátralevő három fejezetnél alig voltak lényeges megjegyzések. A 18-ik fejezet­nél, mely az eljáró iparhatóságokról szólt, nem volt észrevétel. A 19-ik fejezetet, mely az átmeneti in­tézkedéseket tárgyalja és a vegyes és záró határo­zatokat tartalmazó 20-ik fejezetet is rövidesen le­tárgyalta az értekezlet. Ezután Matlekovits Sándor az értekezlet nevében köszönetet mond Hegedűs Sándornak, hogy alkalmat adott a szakköröknek"véle­ményeik nyilvánítására. Hegedű­s Sándor erre hosszabb beszédben válaszolt, melyben köszönetet mondva, kijelenti, hogy az értekezleten szerzett tapasztala­tok, adatok és nézetek alapján foglal állást és ez alapon a törvényjavaslatot kidolgozzák. Az összes anyag a tanácskozás alatt sokkal konkrétebb for­mában és sokkal gazdagabban gyűlt össze és most már csak a követeléseket kell felállítani az intéze­tekkel szemben és a méreteket megszabni, amelyek között azok bebizonyítt­atják és érvényesíthetik ké­pességüket, feladataik minden részben való teljesí­tését. Ez az egyik feladat. A másik az, hogy elhárítsák ez intézetek működésének útjából azokat a nehézségeket, amelyek részben az adminisztráció­ban, részben az ellenőrzésben, részben a nyilván­tartásban, részben a végrehajtásban mutatkoztak és amelyek ez idő szerint a legtöbb intézetnek a beteg oldalát képezik. A harmadik feladat az, hogy az életképes intézetek közt bizonyos harmónia jöjjön létre és ezzel sok kellemetlenségnek, torzsalkodás­nak és, mondhatni, illoiális versenynek útját vágják. Az orvosok kérdése dolgában te­mörült nézeteket figyelembe fogja venni és e kérdés helyes megoldá­sát, valamint az ellenőrzés szervezését a legnagyobb szigorral kívánja keresztülvinni. Előttünk — így zárta be a miniszter szavait — nem egy-két évre, hanem évtizedre, talán évtizedekre kiható munka áll. Oly alapot kell teremtenünk, amelyen szabadon, de egész erővel és öntudattal hozzáláthassunk azon nagy feladat megoldásához, hogy csapásoktól és bajoktól tőlünk telhetőleg megóvjuk a nemzet és az emberiség azon széles rétegeit, amelyekre ez a törvényjavaslat kiterjed. (Élénk tetszés és helyeslés.) A Sü­g­­­ar Vasúti Forgalmi Rész­vény­tár­saság igazgatósága tegnap tartott ülésében állapí­totta meg múlt évi mérlegét, mely a következő számadatokat tartalmazza: Vagyon: Vasúti kocsi számla 5.715,399,44, vasúti kocsi alkatrészek 4583,44, énekpapírok 1.826,120 43, konzorciális üzletek 721.518,74, villamtelep Gyu­lán 229.310,83, vasúti kocsik átmeneti számlája 4,410,119.19, átmeneti kamatszámla 179,992 94, készpénzkészlet és folyószámla követelések külön­féle bankok és takarékpénztáraknál 398,067.94, adósok 1.024,520.51, összesen 14.509,683.46 ko­rona. — Teher: Részvénytőkeszámla 25000 darab részvény 200 koronával 5.000.000, kocsiérték csök­kenési tartalék 1.214.430.61, tartalékalap 1.692.000, osztaléktartalék 180.000, kocsijavítási tartalék 60.000, adótartalék 50.000, nyugdíjalap 110.575.35, előleges kocsibérek és megváltási díjak szám­lája 1.384.032.97, váltók 2.418.135.56, hitelezők 1.360,458.99, nyeremény egyenlegül 1.039,999.98, összesen 14.509,633.46 korona. — A március 15-én megtartandó közgyűlésnek az igazgatóság — mint tavaly — az idén is 30 korona osztalék kifizetését fogja javasolni. A hitelképes fűszer-, gyarmat- és vegyes­áru-kereskedők jegyzékét állította össze a Molnár és Bauer hitelértesítő intézet, még pedig most már második kiadásban, mely az 1898-ban megjelent első kiadáshoz képest jelentékenyen bővült. A munka az összes magyarországi hitelképes fűszer- és vegyeskereskedőket (körülbelül 7000-et) közli, feltünteti azt, hogy a cégek mióta állnak fenn és 6 fokozatban, hogy milyen összeg erejéig hitelké­pes az illető cég. A helységek és nevek betűsor­­rendben vannak beosztva és így könnyen feltalál­hatók. Azt, hogy a klasszifikáció mennyiben meg­bízható, nincs módunkban megbírálni, de ha ez helyes, akkor nagyon jó szolgálatokat tesz a könyv a nagykereskedőknek, csak azt sajnáljuk, hogy ez a munka egyedül német nyelven jelent meg. Ha már szükség van a német szövegre, legalább kétnyelvű lehetne. Ára a könyvnek vászonkötésben húsz korona, Első Leánykiházasítási Egyesület mint szö­­vetkezet. A felügyelő bizottság úgy mint az előbbi években, a mérleg megállapítása előtt folyó hónap 21-én tartott ülésében az intézet pénztár- és va­gyonállapotának fővizsgálatát megejtette és megál­lapította, hogy az intézet vagyona a következő ér­tékekben van elhelyezve, és pedig: Befektetés: In­tézeti ház a Teréz­ körúton 825 186­ 04 korona, inté­zeti ház a Kerepesi-úton 664.436 12 korona, taka­­rékbetétek 2,053.826­ 58 korona, értékpapírok, vga­­mint koronajáradék és I. rendű kötvények 2,528.920 korona, kölcsönök kötvényekre 251,3344­2 korona, hivatalnoki nyugdíjalap-betét 63.693’94 korona, pénzkészlet 8996­32 korona, összesen 6,396.393­ 92 korona, mely vagyoni állapot, tekintettel azon kö­rülményre, hogy az intézet a lefolyt 1900. évbeli nászjutalékok és biztosított tőkék fejében 499.410 korona 90 fi­lért fizetett ki, nagyon kielégítőnek ne­vezhető. Új arcofc­y-kijszabás életbeléptetése a pápai C­orn­­i helyiárcen.3 vierten. A Magyar Államvasutak igazgatóságának értesítése szerint, e helyiérdekű vasúton ez év február elsejére hirdetett személy-díjszabás csak ez év március elsején lép életbe. Az új díjszabás a Magyar Államvasutak díj­szabás elárusító irodájában (Budapest, Csengery­­utca 33. szám) húsz fillérért kapható. Tenyészállatvásár Kisvárdán. A kisvárdai gazdakör március 16-án Cs 17-én országos jellegű tenyészállatvásárt rendez, ahol épp úgy, mint az O. M. G. E. által a Tattersallban rendezendő tenyészállatvásáron, az állattenyésztési felügyelők által az állam részére összevásárolt tenyészállatok egy része aukció útján eladásra kerül. Fizetésképtelenségek. A bécsi Creditoren- Verein a következő fizetésképtelenségeket jelenti: Sterk Izsó keresk. Budapest (Teréz-körút 10.); Krausz Ida bejegyzett kereskedő­ cég Budapest (Baross­ utca 72.1; Paskesz Jakab kézműáru és ruhakereskedő, Makó; Klein Mór kereskedő Pécs­­ujfalu. A szeszárak nem változtak. Budapesten jegyez kontingentált nyers szesz 42.— korona pénz, 42.50 korona áru. — Bécsben jegyez kontin­gentált készáru 38.60 korona pénz, 39.— ko­rona áru. Budapesti borjóvásár, február 22. Felhoza­tott 555 élő, 28 leölt borjú, 8 növendékmarha, 85 élő, 214 leölt bárány. — Árjegyzések: Elsőrendű élő borjukért 76—88 fillérig (kivételesen 90 fillér), másodrendű élő borjukért 60—72 fillérig, leölt borjukért 84—86 fillérig (levonás nélkül), elsőrendű növendékmarháért--------— fillér, középminőségü ---------fillér, alárendelt----------fillér kilogrammon­ként. Élő bárányokért 11—16 korona, leölt bárá­nyokért 5,50—10 korona páronkint. A vásár ugyan gyors lefolyású volt, mindamellett az árak változat­lanul maradtak. A készlet elfogyott. Budapesti sertés-konzumvásár. A ferenc­városi petróleum-rakodónál levő székes­fővárosi sertés-konzumvásár árjegyzése február 22-én : Kész­let 209 drb. Érkezett 1372­ drb, összes felhajtás 1581 darab, eladatott budapesti fogyasztásra 1061 db, eladatlanul visszamaradt 520 db. — Napi árak: 120—180­ kg. sulyban 84—88 koronáig. 220—280 kg. súlyban 86—92 koronáig. 320—380 idg. suly­­ban 86—92 koronáig. — Malac 76—80 korona. — Öreg nehéz 82—86 koronáig, 100 kilo­gramm­on kint élő súlyban, páronkint 45—50 kiló és a vételösz­­szeg 4 százalékának levonása mellett. A vásár élénk volt Budapesti sertéspiac. A Budapest-Kőbányai Se­­rés­kereskedelm­ Csarnok jelentése február 22 .) Hízott sertizpi: líra: Magyar elsőrendű: Öreg nehéz (páronkint 400 kilogr. felüli sulyban) 88 —92 fü­lén*. üreg közép páronkint 300—400 kilogrammig tenedő sulybani--------fillérig. — Fiatal nehéz, páronkint 320 kilogrammon felüli sulyban) 97— 99 fillérig. — Fiatal közép (páronkint 251—320 kilogramm súlyban) 94—96 fillérig. Fiatal könnyű paronkint 250 kilogrammig tenedő súlyban 90—92 fillérig. —Szerb­i­ai Nehéz (páronkint 250 kilogram­mon fölüli súlyban) 92—94 filléng. Közép (páron­­kint 240—260 kilogrammig tenedő sulyban) 90— 92 filléng. Könnyű (páronkint 240 kilogrammig tenedő sulyban) 88—90 fillérig. — Sertés­­létszám: 1901. év február 20. napján volt kész­let 32/52 darab. 1901. év február 21 napján fej­­hajtatott­­ 303 darab. 1901. évi február 21. Tapján elszállittatott 210 darab, február 22 napjára maradt készletben 32 145 darab. — A hízott sertés üzletirány­­zata. Változatlan. cukor. — Távirat — Prága, febr 22. (Saját tudósítónktól.) Nyers­cukor 88 százalék cukortartalom alapján franco Aussig azonnali szállításra 24.20 korona, irányzat nyugodt

Next