Pesti Napló, 1901. március (52. évfolyam, 60-89. szám)

1901-03-24 / 83. szám

13 Budapest, vasárnap pesti napl­ó. 1901. március 24. 1898., hétfőn pedig a If. Athletik Sport Clubbal, a ferencvárosiak pedig vasárnap az I. Vienna F. c. csapatával. X Alag. Egy hét múlva megnyílik az idei ver­seny szezon, mely Alagon lefutandó Rákosi-díjjal kezdődik. A mezőny előreláthatóan a következőképp fog alakulni: May­be 71 lov. Krause, Retford 67Vs lov. Park, Táblabiró 67 lov. Bulford A., Tiszagyöngye 67 lov. Kovács, Avar II. 66 lov. H. Brown, St. Patrik 65 lov. H. H. Huxtable, Bolygó 65 lov. Machan, Bencze 65 lov. Brook, Délceg 63Va lov. Rossack, Baltavár 63 és lov. Morton, Trappist. 62 la lov. Wheeler, Hi­­rondelle 62 lov. Csompora, Fee 61 lov. Sheybal, Monza 60 lov. Hosszú, Winifred 60 lov. Kapouschek, Orkán 60 lov. Bobin, Alberich II. 60­ lov. Slinn. # KÖZGAZDASÁG. A tőzsde hete. Néhány hete már annak, hogy az áremelkedés 4 tőzsdén tart és az eredmények, melyeket a hausse ez aránylag rövid idő alatt létrehozott, elég jelenté­kenyek. Ha tehát a tőzsdét tisztán csak az árfo­­lyam­fejlődés után lehetne és szabadna megítélni, akkor nem volna igazán semmi ok sem a panaszra. Mind szélesebb körre terjed az áremelkedés és a spekuláció majdnem napról-napra új és új értéke­ket von be az emelkedés körébe, melyek az évek óta tartó pangás és hanyatlás után úgy kelnek új életre, mint a mesebeli királyfi csókjára a száz esztendő óta alvó lakói az elátkozott kastélynak. Csakhogy éppen az a baja a tőzsdének, hogy az újjáébredésnek még mindig csak a belső cselédség örvend. Azt a sűrű tüskekerítést, melyet az évek folyamán a bizalmatlanság vont az elátkozott kas­tély körül, nem oszlatta el a hausse, e varázserejű királyfi csókja. Már­pedig a hivatásos spekuláció nem elég erős ahoz, hogy egymagában képes legyen az egész hausse-pozíciót fentartani. Ez a spekuláció roppan­tul megfogyott számban és erőben és amikor fél­­hónapról-fél hónapra a tőzsdeszabályok értelmében rendezni kell kötelezettségeit, akkor nem marad számára egyéb hátra, mint hogy eladja papírjait, realizálja a nyereségét, hogy azután a prolongáció után újból vásároljon. Ez az oka annak, hogy a prolongáció előtt megakad az áremelkedés, sőt ha­nyatlás is áll be, mert ilyenkor nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Egészen másként áll a dolog, ha a nagyközönség is részes a tőzsdeüzletben. Ez nem máról holnapra köti üzleteit, hanem inkább meg­fizeti a prolongációt. A nagyközönség azonban még mindig nem jelentkezik a tőzsdén. Nem is kellett más években ily nagy áremelke­dés ahoz, hogy a közönség kedvet kapjon a vásárlás­hoz. Várjon mi lehet az oka annak, hogy most mégis annyira vonakodik a terített asztalhoz ülni ? Hát ennek csakis a közvetítők az okai, akik néhány évvel ez­előtt, amikor az árhanyatlás megindult, a szó szo­ros értelmében kifacsarták komistenseikből az utolsó garast is. Mindaddig újabb és újabb pótlást kértek, amíg azután nem maradt semmijük és értékeiket exekutálni kellett. Ez az, ami a nagyközönséget még mindig bizalmatlanná teszi, amiért még most is tar­tózkodnak a tőzsdétől. Ha azonban a megindult len­dület tartós lesz, ez a bizalmatlanság, ez a tartóz­kodás el fog oszlani. Csak kitartás kell. Ha egyedül ■a mi tőzsdénktől kellene kitartást várni, akkor csak­ugyan nem bíznánk a javulás tartósságában. A hausse azonban nem nálunk kezdődött és nem mi tápláltuk eddig sem. A budapesti tőzsde kész öröm­mel ragadta meg az iniciativát, melyet Bécsből ka­pott, de maga semmivel sem járult hozzá. Odaát pedig nemhogy apadt volna, hanem még növekedő­ben van a reménység. Az osztrák kormány beruházási javaslatainak tárgyalása nyugodtan folyik az osztrák parlament­ben és a beruházási kölcsön, melyet ott kibocsá­tani fognak, kezdete lesz a nagy és élénk pénzügyi tevékenységeknek. Ezeknél a nagy kölcsönkib­ocsátá­­soknál aligha fogják Budapest példáját követni, hanem majdnem egész Európa bankjainak jut belőle jöve­delmező tevékenység. Azok az óriási tőkék, melyek ilyformán mozgósíttatnak, mozgást és életet hoznak a tőkevitába. Ez elől nem zárkóztat­ el a most még tartózkodó nagyközönség sem. És azután úgy Dél-Afrikában, mint Kínában ismét javult a helyzet és a pénzpiac, mely most az ultima előtt még kissé feszes ugyan, szintén javulni fog, ha a béke helyre lesz állítva. Ami már most az e heti üzlet részleteit illeti, a járadékpiac még mindig el van hanyagolva, tőke­­befektetési szükséglet még kevés, ellenben élénk a mozgalom egyes helyi értékekben, különösen a vas­ipar értékeiben. Nagy áremelkedést látunk a bizto­sító társaságok, különösen az Első Magyar Általá­nos Biztosító­ Társaság részvényeiben, melyek a nem várt magasabb osztalékra és a meglepően kedvező mérlegre rendkívül nagy összeggel emelkedtek. A forgalom azonban nem volt oly élénk, mint az előző héten, amit azonban az ultimaszabályozás közelsége okozott. — A nevezetesebb árváltozások e héten a következők voltak :­Márc. 16. Márc. 23. Külömb. Magyar 4 százalékos koronajáradék . . . Osztrák 4,2 százalékos járadék . . . . . Magyar hitelrészvény . . Osztrák hitelrészvény . . Egy. fővárosi takp. . . Országos központi taka­rékpénztár . . . . Első magy. ált. biztositó Pannónia viszontbiztositó Erzsébet-malom . . . Északmagyarorsz. kőszén­bánya . . . . . . F­el­sőm­agy­arországi b­ány­a Drasche-féle téglagyár . Magyar aszfalt . . . . Ganz-féle vasmű . . .­ Rimamurányi vasmű . . Magy. cukoripar . . . Adria-részvény . . . . Közúti vasút . . . . Villamos városi vasút . Osztrák - magyar állam­­vasút . . . . . . Államháztartási kimutatás. A pénzügyminisz­ter ma teszi közzé a magyar koronához tartozó állami pénztáraknál 1900. évi október 1-től decem­ber végéig előfordult bruttó bevételekről és kiadá­sokról szóló kimutatását. Ezeket az adatokat hozzá­adva az előző három évnegyed megfelelő adataihoz, előttünk van az egész 1900-ik esztendő kezelési mérlege, mely a következő: Évnegyed Bevétel Kiadás E kimutatás szerint a múlt év bruttó bevétele 1042.356.937 korona, a bruttó kiadása pedig 1025 millió 271.573 korona volt és így a kezelési mérleg feleslege 17.085.364 korona volna. Ez azonban még nem fejezi ki a múlt év tényleges feleslegét, mint­hogy a kezelési mérleget a tényleges eredmények jelentékenyen módosítják. Az előző év megfelelő kimutatásaival összehasonlítva 1900-ban a bruttó­­bevételek 15.014.813 koronával, a bruttó­ kiadások pedig 34.682.677 koronával voltak nagyobbak, mint 1899-ben és igy a kezelési mérleg 1900-ban szám­szerűen 19.667.864 koronával volt kedvezőtlenebb, mint az 1899. év mérlege. Ezt a kedvezőtlen ered­ményt nagyjából a következő változások idézték elő: a bevételeknél 6.600.000 korona visszamaradás mutatkozik a pénzverésnél, minthogy az ötkoronás ezüsérmek sürgős veretése miatt az aranyérmek ve­­retése szünetelt. A kiadási tételeknél a közösügyi költségek kerek 9.400.000 koronával növekedtek, részben a kvótaemelés, részbenn pedig a vámbevé­telek csökkenése miatt, továbbá a múlt évben ki­bocsátott 120 millió korona 4 százalékos korona­­járadék kamataira 3.800.000 korona esik, mely összeg 1899-ben nem szerepelt, végül pedig a szé­kes­fővárosnak söradópótlék megtérítése címén és a mezőgazdasági szeszfőzdék fölemelt jutalmára 2.700.000 korona esik. Mindössze tehát 1899-cel szemben 15.900.000 korona teljesen uj kiadás és 6.600.000 korona pénzverési, tehát nem valóságos is.Tétfili elmaradás szerepel, m­inek­ figyelembevéte­lével az 1900. évi eredmény valójában még kedve­zőbb, mint az előző évi. A Magyar Takarékpénztárak Központi jel­zálogbankja mint részvénytársaság ma tartotta közgyűlését dr. Gervay Nándor másodelnök elnök­lete alatt. Az alakszerűségek elintézése után dr. Gervay mély sajnálkozással jelenti be, hogy az in­tézet alapvetője és fennállása óta elnöke, gróf Tisza István politikai okokból az intézetnél elfoglalt állá­sáról lemondott A lemondó levél felolvasása után a közgyűlés fájdalommal vette tudomásul gróf Tisza István távozását, kinek elévülhetetlen érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvbe iktatta. Az elnöki állás be­töltése kérdésében kimondja a közgyűlés, hogy az elnöki állást ez idő szerint nem tölti be, ha­nem felkéri az intézet másodelnökét és alel­­nökeit az elnöki teendők ellátására. Ezután dr. Horváth Tivadar társulati titkár az igazgató­ság évi jelentését terjesztette elő, mely szerint megszavazott az igazgatóság 1900-ban 1491 köl­csönt 6.375.356 korona értékben. Ezen, valamint az előző évből áthozott kölcsönanyagból folyósittatott 1124 tételben 4.233.814 korona. Az intézet fenn­állása óta 13.837 tételben 71.685.926 korona köl­csön folyósittatott, melyből az év végén 57.365.781 korona állott fenn. A jutalékszámla összege, szem­ben az előző évi 351.485 koronával, 367.778 ko­rona. A mérleg 421.076 korona 20 fillér nyereséget mutat fel, szemben a tavalyi 356.539 koronával. A közgyűlés a jelentések meghallgatása után az elő­terjesztett mérleget elfogadta, a felmentvényeket megadta és elhatározta, hogy a tiszta nyereményből 300.000 korona fordíttassék 5 százalékos osztalékra, 60.000 korona fa részvénytőke 1 százaléka­ a tar­talékalapra, 15.000 korona a tisztviselők nyugdíj­alapjára, 20.675 korona 36 fillér az igazgatósági jutalékokra és végül 25.400 korona 84 fillér aj át­vitelre. A részvényszelvények 1901. április 1-től kezdve 50 koronával váltatnak be. Ezután a köz­gyűlés a felügyelőbizottság tagjait újból megvá­lasztotta.­­ : Uj német birodalmi kölcsön. Április 3-ikán lesz az aláírás az új német birodalmi kölcsönre. Ki­bocsátanak 300 millió márka névértékű 3 száza­lékos kötvényt. Az új kölcsön aláírási ára 87l/s százalék lesz. A konzorcium, mely az új kölcsönt átvette, a német birodalmi bank vezetése alatt áll és az összes nagyobb német bankok és bankcégek tagjai a szindikátusnak. Külföldön nem lesznek alá­író helyek. Megjegyzendő, hogy 1999. február 9-ikén 92 százalékon bocsátották ki a 3 százalékos biro­dalmi kölcsönt, ma azonban csak 871/1 százalék az aláírási ár. A Budapesti Kereskedelmi Testület igazga­tósága Hü­ttl Tivadar elnöklete alatt március 22-én tartott ülésében a testületnek 1900. évi működésé­ről szóló, dr. Dalnoky Béla testületi ügyész által szerkesztett évi jelentését változatlanul elfogadván, annak kinyomatását és a közgyűlés elé terjesztését határozta el. A jelentés, mely száznál több nyom­tatott oldalra terjed, szintén azt igazolja, hogy ez a két évszázad óta a kereskedelem és az ipar érde­keit áldozatkészséggel és odaadással szolgáló tes­tület a lefolyt évben is teljes mértékben megfelelt ama követelményeknek, melyek e nagyfontosságú testület iránt támasztatnak. Az évi jelentés bevezető része röviden megvilágítja a lefolyt esztendő nem­zetgazdasági viszonyait, azután általánosságban vá­zolja a testület működésének irányát, valamint rész­letesen ismerteti tevékenységének ama mozzanait, melyekkel a jelentés nem foglalkozik különálló, fe­jezetekben. A jelentés különös része a testületnek kereskedelmi törvényhozási kérdésekben kifejtett véleményezési tevékenységével, valamint egyéb ke­reskedelmi vélemények jelentéseivel foglalkozik. Annak előrebocsátása után, hogy az igazgatóság a lefolyt évnek a kereskedelmi érdekeket érintő összes aktuális kérdéseivel behatóan foglalkozott, folytatólag különösen kiemeli a jelentés azokat a véleményeket, melyeket a testület a hazai ipar fejlesztésének kér­désében, az autonóm ús vámtarifa tárgyában, a vasárnapi munkaszünet és tavára szabályozására vonatkozólag és végül számos hazai iparvállalat létesítése, illetve állami támogatása iránt előterjesz­tett. Külön fejezetekben foglalkozik a jelentés azon, szakoktatási és közjótékonysági intézmények viszo­nyaival, amelyeket a Budapesti Kereskedelmi Testü­let a kereskedelmi szakoktatás és a betegápolás előmozdítására és fejlesztésére alapított és évtize­dek óta saját erejéből fentart. A budapesti kereske­delmi akadémia, a Ferenc József kereskedelmi kór­ház, az alsófokú kereskedelmi szakiskola mindany­­nyian mintaintézetekké fejlődtek és alapítóikat örömmel és büszkeséggel töltik el. A legközelebbi jövőre kilátásba helyeztetik még a kereskedők men­­házának életbeléptetése is. Ll­xusló-vásár. A kedvezőtlen idő dacára a tattersalli luxusló-vásár igen kedvező eredmények­kel folyik. Ma délután 5 óráig elkelt 103 ló 94.920 korona értékben. A vásár holnap ér véget. . . v 92.95 92.70 — 0.25 98.40 725.— 714.50 2235.— 1440.— 4750.— 1050.— 440.— 235.— 228.— 315.— 325.— 3075.— 520.— 1965.— 465.— 617.— 299.50 97.90 — 0.50 727.-----1- 2.— 722.50 -­ 8.— 2170.------- 65.— 1410.— 2­30.— 5400.----(-650.— 1100.— -1­­50.— 448.-----(- 8.— 239. (- 4.— 240. -----------1- 12— 350.— —1- 36.— 313.— 3200.— 532.50 1970— 479— 613.50 296— 12. +125— 12.50­5— 14— 3.50­3.50 694.50 687_____7.50 k o r on á k b a n I. 235.028.138-46 286.637.723-25 II. 225.362.509-52 244.349.812-98 III. 274.083.844-94 266.085.582-84 IV. 307.862.444-53 228.198.454-87 1900. év 1042.356. 437-45 1025.271.573-94

Next