Pesti Napló, 1901. május (52. évfolyam, 119-147. szám)
1901-05-11 / 128. szám
110 Budapest, szombat PESTI KAPTA 1901. május 11.28. szám. KÖZGAZDASÁG. Hamis cégér. Az ősmagyar nevű «Turul» temesvári cipőgyárra nagy turpisság sült ki. Ez a gyár 70.000 korona évi államsegélyért arra kötelezte magát, hogy magyar gyártású anyagból, magyar munkásokkal készít cipőket. Létalapja, alapításának oka és célja az volt, hogy az osztrák gyárakkal versenyezzen, s hogy erre képes is legyen, megkapta a tizenötévi adómentességet és azt a jogot, hogy az ország bármely részében fióktelepeket, elárusító üzleteket állíthasson föl. S most kitűnt, hogy a «Turul» nem magyar sas, hanem egy osztrák jómadár, amennyiben kétségtelen beigazolást nyert, hogy a «Turul» tulajdonképpen egy hamis cégér, amely alatt egy mödlingi osztrák cipőgyáros méri a cipőt, amelyet Mödlingben készít és ott is lát el a magyar gyár jegyével. Akik e turpisság miatt Hegedűs Sándor minisztert okolják, az ő bűnéül felrójják — amint ezt az ellenzéki lapok teszik — azok nagy tévedésben vannak. Ez az esemény nem változtat azon a tényen, hogy a kereskedelmi miniszter tömegárukat előállító nagyobb gyártelepeknek magyar területen való létesítése céljából külföldi tőke bevonására helyesen igyekszik, és pedig nemcsak azért, mert a kisipar által nem fedezhető áruszükségleteknek külföldről való beözönlését megakadályozza, több millió koronát idehaza maraszt és az ország számára megment, hanem azért is, mert a hazai munkásoknak keresetet biztosít. Hogy a miniszter bizalmával visszaélnek, célzatait meg nem valósítják, előfordulhat, de érdemeiből ez egy szemernyit sem von le. Házi tolvaj ellen lehetetlen védekezni és a legszigorúbb óvóintézkedések, a legnagyobb vigyázat sem akadályozhatja meg annak bűnös üzelmeit. Tanulságot azonban lehet vonni és ez az, hogy a házi tolvajt mindjárt első tettenérésekor irgalom és kegyelem nélkül el kell csapni. A jelen —sajnos nem első— esetből az a tanulság, hogy osztrák gyárosokkal az állam szerződéses viszonyba ne lépjen. Mert azokból kiirthatatlan az a megrögzött felfogás, hogy a magyar föld az ő kereskedelmi provinciájuk, amelyet megtartaniuk életszükség, amelyet megtartaniuk kell bármi áron. E céljukat erőszakkal ma már el nem érhetik, de elérik még mindig alattomos aknamunkával és gonosz ravaszsággal. Magyar gyártelepeik csak fikciók, kis műhelyek, amelyeken ugyan nagy cégér van, de kevés munka, mert az áruk Ausztriában készülnek, nálunk csak mutatóba egynéhány. Ezekkel a «vakulj magyar !» vállalkozásokkal szakítani kell. Elsősorban arra kell törekedni, hogy a kisipart erősítsük és amely téren csak lehetséges, esetleg szövetkezetek alakításával, áruszükségleteinket a kisipar által födöztessük. Ha ez nem lehetséges, amint hogy tömegáruknál nem is képzelhető, másodsorban a magyar tőkét használjuk föl és pedig állami pénzsegéllyel gyarapítva, mert ha már az államnak az ipar föllendítéséhez pénzsegéllyel kell járulnia, adja ezt a pénzt saját fiainak, önmagának. Csak harmadsorban forduljunk a külföldi tőkéhez, amelyet — sajnos —nagyobb, tömegárukat előállító gyáraknál még nem nélkülözhetünk. De ne legyen ez a tőke osztrák, amelyre nincs is szükségünk, mert a német, angol, belga vagy bármely más ország tőkéje szívesen vonul be hozzánk, azoknak gyáripara épp oly fejlett, sok tekintetben fejlettebb, mint az osztrák, és előnyük az osztrák fölött az, hogy jóhiszeműek, becsületesek és nem céljuk a magyar iparnak a saját iparuktól való függőségét fentartani. Ezt a célt és vágyat pedig az osztrákból — mint a Turul-eset mutatja — kiverni nem lehet. S. G. foglalkozott. Tegnap már a délelőtti órákban sürgöny érkezett a minisztériumból a szegedi kereskedelmi és iparkamarához, hogy miután egy budapesti lap a temesvári cipőgyár nagy visszaélését közli, mely Szegeden történt volna, a kamara azonnal tegyen távirati jelentést a tényállásról. A kamara nyomban távirati jelentést küldött, mely szerint a «Turul-cipőgyár Részvénytársaság Temesvár» a szegedi lapokban hirdette, hogy május 15-én fióktelepet nyit, amire Czövek Gyula iparigazolvány kiadását is kérte. Tegnapelőtt hét láda, 1887 kilogramm súlyú cipőküldemény érkezett Mödlingből, Alfréd Fränkl cipőgyárostól, «Czövek Gyula, Verkaufsstelle der Turul Temesvarer Schuhfabrik Actien- Gesellschaft» címre és az ipartestület s a bőripari szövetkezet panasza folytán az iparhatóság konstatálta a ládáknak ily cím alatt Mödlingből való érkezését és azt, hogy a cipők talpaiba Turul védjegy van préselve. Lábdy Antal beltag a kamara mai ülésén szóvá tette az ügyet interpelláció alakjában. Kérdezi az elnököt, van-e tudomása a Turul temesvári gyár visszaéléséről és mily módon kívánja meggátolni az amúgy is nehéz viszonyok közt élő kisiparosok ilyetén való megrontását ? A maga részéről azt hiszi, a kamarának fölterjesztést kellene tennie a kereskedelmi miniszterhez, kérve a súlyosan visszaélő gyártól az állami támogatás megvonását. Szarvady Lajos kamarai elnök válaszában közölte az eddigi tényállást, melyről a minisztériumnak is jelentés létetett. Bizonyos arról, hogy amint a kereskedelemügyi minisztérium sürgöny megkeresése is teljesen igazolja, a kereskedelemügyi miniszter kétségtelenül üldözni fogja a visszaélést, megvédelmezi a közönséget a magyar cég alatt való külföldi készítmények becsempészése ellen és amenynyiben az államilag támogatott Turul-cipőgyár részéről szerződésszegés forog fenn, annak megtorlására nézve megteszi a legszigorúbb intézkedéseket. Ily értelemben a kamara egyébiránt kérést is intéz a miniszterhez. Lábdy Antal és a teljes ülés egyhangúlag tudomásul veszi az elnök válaszát. A temesvári gyárnak ebben a kellemetlen ügyében ma félhivatalos közlés jelent meg, amely szerint Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter még aznap reggel táviratilag rendelte el a vizsgálatot, amint a napilapok az esetet közölték. Jelentéstételre utasíttattak a szegedi kereskedelmi és iparkamara a konkrét esete t. i. a Mödlingből érkezett cipőszállítmány ügyében, a temesvári kereskedelmi és iparkamara és a temesvári kerületi iparfelügyelő a gyár által elvállalt kötelezettségek mikénti állása tekintetében. A szegedi kamara távirati jelentése szerint a Mödlingből érkezett cipók talpán egy turul madár van. Minek alapján a miniszter még tegnap délelőtt, a távirat átvétele után, azonnal felhívta táviratilag az ez ügyben eljárt szegedi iparhatóságot a vonatkozó iratok haladéktalan felterjesztésére, hogy a tényállás megállapítható legyen. A képviselőház holnapi ülésén Visontai Soma e tárgyban interpellációt intéz Hegedűs miniszterhez, ki azonnal válaszolni fog. Felolvasás az Iparegyesületben. Az Országos Iparegyesület összes szakosztályainak május 14-ikén, kedden délután 5 órakor tartandó ülésén Szalai Béla ismert nevű közgazdasági író, ki legutóbb a magyar királyi sólövedék vezérügynökségének főnöke lett, előadást fog tartani az iparsó ügyéről és ennek jelentőségéről a hazai iparfejlesztésben. Az iparsó adminisztráció terén a kormány részéről minap életbeléptetett reform igen aktuálissá teszi ezt az előadást, amely iránt ipari körökben élénken érdeklődnek. Bankkimmutatások. Az Osztrák-Magyar Bank ma teszi közzé május 7-ikéről szóló kimutatását, mely az adómentes bankjegytartaléknak 15,546.000 koronával való emelkedését tünteti fel. A váltótárca ugyan csak 3,647.000 koronával apadt, de a letétek és a bank egyéb bevételei szaporodtak, úgy hogy a bankjegyforgalom 15,172.000 koronával csökkent. A német birodalmi bank kimutatása még nagyobb javulást tüntet fel, amennyiben az érckészlet 6 millió márkával erősbödött, ellenben a váltótárca 32 33 millió és a lombardelőlegek 7‘91 millió márkával apadtak és igy a bankjegyforgalom is csökkent 27*52 millió márkával. — Az angol bank kimutatása szerint a váltótárca 2*75 millió font sterlinggel csökkent, de miután az állami és magánletétekből öszszesen 2*71 millió font sterlinget vontak el, a bank helyzete nem mutat változást. — A francia bank kimutatása szerint 167 millió frankkal apadt a váltótárca, azonban itt is csökkentették a magánletéteket 23,7 millió frankkal, amiért a bankjegyforgalom csak 835 millió frankkal keresbedett. A Nemzeti Balesetbiztosító Részvénytársaság folyó év április havában 665 drb balesetbiztosítási kötvényt állított ki, melyek halálesetre 5.779,164 korona, rokkantság esetére 9.051,664 korona és mulékony keresetképtelenség esetén 4602 korona kártalanításra biztosított összegről szólanak. Ugyanezen időszakban összesen 691 baleset és pedig 9 haláleset, 53 rokkantsági eset és 629 mulékony keresetképtelenségi eset jelentetett be fentnevezett társaságnál. Losonci gyapjuvásár. (Altschul és Társa cégtől.) A tegnap és ma megtartott losonci gyapjuvásár alkalmából 700 mm. gyapjú került eladásra. A kiállított gyapjú mosása és szárazsága nem kielégitő. Vevők tartózkodóak. Vontatott irányzat és 15 százalékkal olcsóbb árak mellett tegnap a felhozott menynyiségnek egynegyed része elkelt. A mai vásár folyamán a vevők tartózkodó álláspontja további áresést eredményezett, úgy, hogy a tavalyi vásárárakhoz képest teljes 20 százalék árcsökkenés létesült. Ily körülmények közt az üzlet kissé élénkebbé alakult, úgy, hogy délig majdnem az egész hozatal el is adatott. Fizettek bécsi mázsánkint paraszt gyapjúkért 104—116 koronát, uradalmi gyapjúkért 124—144 koronát, kiváló prima gyapjúkért 148— 178 koronát. Csőd Budapesten. Schwarcz Béla budapesti bejegyzett cég, kávéháztulajdonos, (VI. Andrássy-út 35 szám) ellen a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék folyó évi május hó 10. napján 47611. szám alatt kelt végzésével a csőd megnyittatott. Kineveztettek . Csődbiztossá dr. Alcsuti Ágost kir. törvényszéki jegyző, tömeggondnokká dr. Vincze Mór ügyvéd, tömeggondnok-helyettessé dr. Fazekas Oszkár ügyvéd. A követelések bejelentésére 1901. év junius hó 11. napja, a felszámolási tárgyalásra 1901. julius hó 11. napja, a csődválasztmány megválasztására 1901. év julius hó 13. napja tűzetett ki határidőül. Fizetésképtelenségek. A bécsi Creditorend Verein a következő fizetésképtelenségeket jelenti : Oestreicher Mór női divatáru-kereskedő Miskolc; Radics Péter ber. kereskedő Gradiska; Várady Gyula kereskedő Losonc. Tehénvásár. A Hőgyészen e hónap 7-én megtartott országos tehénvásárra felhajtattak 40 lefejésre szánt öreg tehenet, 45 friss fejőstehenet, 110 tenyésztésre szánt fiatal tehenet, 111 üszőt és 2 tenyészbikát. Árak: Lefejésre szánt öreg tehén 200 —290 koronáig, friss fejőstehén 280—380 koronáig, tenyésztésre szánt fiatal tehén 300—440 koronáig, üsző 120—200 koronáig, tenyészbika 450 korona. A vásár hangulata a közelben megtartott kölesdi vásár miatt lanyha volt. A legközelebbi országos tehénvásár június 4-én lesz. A szeszárak nem változtak. Budapesten jegyez kontingentált nyers szesz 42.— korona pénz, 42.50 korona áru. Bécsben jegyez kontingentált készáru 40.40 korona pénz, 40.60 korona áru. Budapesti borjúvásár. Május 10. Felhozatott 1475 élő, — leölt borjú, 40 növendékmarha, 419 élő, — leölt bárány, — kecske. Árjegyzések: Elsőrendű élő borjukért 74—82 fillérig (kivételesen 88 fillér). Másodrendű élő borjukért 56—72 fillérig. Kközépminőségü növendékmarháért 44—52 fillérig, kilogrammonkint. Élő bárány 10—14 korona páronkint Élénk irányzat mellett az árak szilárdak maradtak. A készlet elfogyott. Budapesti sertés-konzumvásár. A ferencvárosi petróleum-rakodónál levő székesfővárosi sertés-konzumvásár árjegyzése május 10-én: Készlet 599 drb. Érkezett 1286 drb, összes felhajtás 1885 darab, eladatott budapesti fogyasztásra 1300 db, eladatlanul visszamaradt 585 db. — Napi árak: 120—180 kg. sulyban 84—88 koronáig. 220—280 kg. súlyban 85—90 koronáig. 320—380 kg. súlyban 84—88 koronáig. — Malac 76—84 korona. — Öreg nehéz 70—84 koronáig, 100 kilogrammonkint élő súlyban, páronkint 45—50 kiló és a vételöszszeg 4 százalékának levonása mellett. A vásár élénk volt. Budapesti sertéspiac. A Budapest-Kőbányai Sertéskereskedelmi Csarnok jelentése május 10 .) Bízott sertések ára: Magyar elsőrendű. Üreg nehéz (páronkint 400 kilogr. felüli súlyban) 80—82 fillérig. Öreg közép páronkint 300—400 kilogrammig terjedő súlyban)-------fillérig. — Fiatal nehéz, páronkint 320 kilogrammon felüli súlyban) 90— 92 fillérig. — Fiatal középpáronlant 251—320 kilogramm súlyban) 88—90 fillérig. Fiatal könnyű páronkint 250 kilogrammig terjedő súlyban 86—88 fillérig. — Szerbiai Nehéz (páronkint 280 kilogrammon fölüli súlyban) 86—88 fillérig. Közép (páronkint 240—260 kilogrammig terjedő súlyban) 84— 86 fillérig. Könnyű (páronkint 240 kilogrammig terjedő súlyban) 80—84 fillérig. — Sertéslétszám: 1901. év május 8. napján volt készlet 54.862 darab. 1901. év május 9 napján leihajtatott : 256 darab. 1901. évi május 9. napján elszállíttatott 670 darab, május 10. napjára maradt készletben 54.448 darab. — A hízott sertés üzletirányzata : lanyha. A Turul-cipőgyár ügye a szegedi kereskedelmi és iparkamarában. Mint Szegedről jelentik, a temesvári «Turul-cipőgyár Részvénytársaság» ügyével a szegedi kereskedelmi és iparkamara ma