Pesti Napló, 1901. május (52. évfolyam, 119-147. szám)

1901-05-11 / 128. szám

1­10 Budapest, szombat PESTI KAPTA 1901. május 11.­­28. szám. KÖZGAZDASÁG. Hamis cégér. Az ősmagyar nevű «Turul» temesvári cipő­gyárra nagy turpisság sült ki. Ez a gyár 70.000 korona évi államsegélyért arra kötelezte magát, hogy magyar gyártású anyagból, ma­gyar munkásokkal készít cipőket. Létalapja, alapításának oka és célja az volt, hogy az osztrák gyárakkal versenyezzen, s hogy erre képes is legyen, megkapta a tizenötévi adó­mentességet és azt a jogot, hogy az ország bármely részében fióktelepeket, elárusító üzle­teket állíthasson föl. S most kitűnt, hogy a «Turul» nem magyar sas, hanem egy osztrák jómadár, amennyiben kétségtelen beigazolást nyert, hogy a «Turul» tulajdonképpen egy ha­mis cégér, amely alatt egy mödlingi osztrák cipőgyáros méri a­­ cipőt, amelyet Mödling­­ben készít és ott is lát el a magyar gyár jegyével. Akik e turpisság miatt Hegedűs Sándor minisztert okolják, az ő bűnéül felrójják — amint ezt az ellenzéki lapok teszik — azok nagy tévedésben vannak. Ez az esemény nem változtat azon a tényen, hogy a kereskedelmi miniszter tömegárukat előállító nagyobb gyár­telepeknek magyar területen való létesítése céljából külföldi tőke bevonására helyesen igyek­szik, és pedig nemcsak azért, mert a kisipar által nem fedezhető áruszükségleteknek kül­földről való beözönlését megakadályozza, több millió koronát idehaza maraszt és az ország számára megment, hanem azért is, mert a hazai munkásoknak keresetet biztosít. Hogy a miniszter bizalmával visszaélnek, célzatait meg nem valósítják, előfordulhat, de érdemeiből ez egy szemernyit sem von le. Házi tolvaj ellen lehetetlen védekezni és a legszigorúbb óvóintézkedések, a legnagyobb vigyázat sem akadályozhatja meg annak bűnös üzelmeit. Tanulságot azonban lehet vonni és ez az, hogy a házi tolvajt mindjárt első tetten­érésekor irgalom és kegyelem nélkül el kell csapni. A jelen —sajnos nem első­— esetből az a tanulság, hogy osztrák gyárosokkal az állam szerződéses viszonyba ne lépjen. Mert azokból kiirthatatlan az a megrögzött felfogás, hogy a magyar föld az ő kereskedelmi provinciájuk, amelyet megtartaniuk életszükség, amelyet meg­­tartaniuk kell bármi áron. E céljukat erőszak­kal ma már el nem érhetik, de elérik még mindig alattomos aknamunkával és gonosz ra­vaszsággal. Magyar gyártelepeik csak fikciók, kis mű­helyek, amelyeken ugyan nagy cégér van, de kevés munka­, mert az áruk Ausztriában ké­szülnek, nálunk csak mutatóba egynéhány. Ezekkel a «vakulj magyar !» vállalkozásokkal szakítani kell. Első­sorban arra kell törekedni, hogy a kisipart erősítsük és amely téren csak lehetsé­ges, esetleg szövetkezetek alakításával, áru­­szükségleteinket a kisipar által födöztessük. Ha ez nem lehetséges, amint hogy tömeg­áruknál nem is képzelhető, másodsorban a magyar tőkét használjuk föl és pedig állami pénzsegéllyel gyarapítva, mert ha már az ál­lamnak az ipar föllendítéséhez pénzsegéllyel kell járulnia, adja ezt a pénzt saját fiainak, ön­magának. Csak harmadsorban forduljunk a külföldi tőkéhez, amelyet — sajnos —nagyobb, tömeg­árukat előállító gyáraknál még nem nélkülöz­hetünk. De ne legyen ez a tőke osztrák, amelyre nincs is szükségünk, mert a német, angol, belga vagy bármely más ország tőkéje szí­vesen vonul be hozzánk, azoknak gyáripara épp oly fejlett, sok tekintetben fejlettebb, mint az oszt­rák, és előnyük az osztrák fölött az, hogy jó­­hiszeműek, becsületesek és nem céljuk a ma­gyar iparnak a saját iparuktól való függőségét fentartani. Ezt a célt és vágyat pedig az oszt­rákból — mint a Turul-eset mutatja — ki­verni nem lehet. S. G. foglalkozott. Tegnap már a délelőtti órákban sür­göny érkezett a minisztériumból a szegedi kereske­delmi és iparkamarához, hogy miután egy buda­pesti lap a temesvári cipőgyár nagy visszaélését közli, mely Szegeden történt volna, a kamara azon­nal tegyen távirati jelentést a tényállásról. A ka­mara nyomban távirati jelentést küldött, mely sze­rint a «Turul-cipőgyár Részvénytársaság Temesvár» a szegedi lapokban hirdette, hogy május 15-én fióktelepet nyit, amire Czövek Gyula iparigazolvány kiadását is kérte. Tegnapelőtt hét láda, 1887 kilo­gramm súlyú cipőküldemény érkezett Mödlingből, Alfréd Fränkl cipőgyárostól, «Czövek Gyula, Ver­kaufsstelle der Turul Temesvarer Schuhfabrik Actien- Gesellschaft» címre és az ipartestület s a bőripari szövetkezet panasza folytán az iparhatóság konsta­tálta a ládáknak ily cím alatt Mödlingből való ér­kezését és azt, hogy a cipők talpaiba Turul védjegy van préselve. Lábdy Antal beltag a ka­mara mai ülésén szóvá tette az ügyet interpelláció alakjában. Kérdezi az elnököt, van-e tudomása a Turul temesvári gyár visszaéléséről és mily módon kívánja meggátolni az amúgy is nehéz viszonyok közt élő kisiparosok ilyetén való megrontását ? A maga ré­széről azt hiszi, a kamarának fölterjesztést kellene tennie a kereskedelmi miniszterhez, kérve a súlyo­san visszaélő gyártól az állami támogatás megvo­nását. Szarvady Lajos kamarai elnök válaszában közölte az eddigi tényállást, melyről a minisztérium­nak is jelentés létetett. Bizonyos arról, hogy amint a kereskedelemügyi minisztérium sürgöny­ megkere­sése is teljesen igazolja, a kereskedelemügyi minisz­ter kétségtelenül üldözni fogja a visszaélést, meg­védelmezi a közönséget a magyar cég alatt való külföldi készítmények becsempészése ellen és ameny­­nyiben az államilag támogatott Turul-cipőgyár ré­széről szerződésszegés forog fenn, annak megtorlá­sára nézve megteszi a legszigorúbb intézkedéseket. Ily értelemben a kamara egyébiránt kérést is intéz a miniszterhez. Lábdy Antal és a teljes ülés egy­hangúlag tudomásul veszi az elnök válaszát. A temesvári gyárnak ebben a kellemetlen ügyé­ben ma félhivatalos közlés jelent meg, amely sze­rint Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter még aznap reggel táviratilag rendelte el a vizsgálatot, amint a napilapok az esetet közölték. Jelentéstételre utasíttattak a szegedi kereskedelmi és iparkamara a konkrét esete t. i. a Mödlingből érkezett cipőszál­­lítmány ügyében, a temesvári kereskedelmi és ipar­kamara és a temesvári kerületi iparfelügyelő a gyár által elvállalt kötelezettségek mikénti állása tekinte­tében. A szegedi kamara távirati jelentése szerint a Mödlingből érkezett cipók talpán egy turul madár van. Minek alapján a miniszter még tegnap délelőtt, a táv­irat átvétele után, azonnal felhívta táviratilag az ez ügyben eljárt szegedi iparhatóságot a vonatkozó ira­tok haladéktalan felterjesztésére, hogy a tényállás meg­állapítható legyen. A képviselőház holnapi ülésén Visontai Soma e tárgyban interpellációt intéz Hegedűs miniszterhez, ki azonnal válaszolni fog. Felolvasás az Iparegyesületben. Az Orszá­gos Iparegyesü­let összes szakosztályainak május 14-ikén, kedden délután 5 órakor tartandó ülésén Szalai Béla ismert nevű közgazdasági író, ki leg­utóbb a magyar királyi sólövedék vezérügynökségé­nek főnöke lett, előadást fog tartani az iparsó ügyéről és ennek jelentőségéről a hazai iparfejlesz­tésben. Az iparsó adminisztráció terén a kormány részéről minap életbeléptetett reform igen aktuálissá teszi ezt az előadást, amely iránt ipari körökben élénken érdeklődnek. Bankkimmutatások. Az Osztrák-Magyar Bank ma teszi közzé május 7-ikéről szóló kimutatását, mely az adómentes bankjegytartaléknak 15,546.000 koronával való emelkedését tünteti fel. A váltótárca ugyan csak 3,647.000 koronával apadt, de a letétek és a bank egyéb bevételei szaporodtak, úgy hogy a bankjegyforgalom 15,172.000 koronával csökkent.­­ A német birodalmi bank kimutatása még nagyobb javulást tüntet fel, amennyiben az érckészlet 6 millió márkával erősbödött, ellenben a váltótárca 32 33 millió és a lombardelőlegek 7‘91 millió márkával apadtak és igy a bankjegyforgalom is csökkent 27*52 millió márkával. — Az angol bank kimutatása szerint a váltótárca 2*75 millió font sterlinggel csök­kent, de miután az állami és magánletétekből ösz­­szesen 2*71 millió font sterlinget vontak el, a bank helyzete nem mutat változást. — A francia bank kimutatása szerint 167 millió frankkal apadt a váltó­tárca, azonban itt is csökkentették a magánletéteket 23,7 millió frankkal, amiért a bankjegyforgalom csak 83­5 millió frankkal keresbedett. A Nemzeti Balesetbiztosító Részvénytár­saság folyó év április havában 665 drb baleset­­biztosítási kötvényt állított ki, melyek halálesetre 5.779,164 korona, rokkantság esetére 9.051,664 ko­rona és mulékony keresetképtelenség esetén 4602 korona kártalanításra biztosított összegről szólanak. Ugyanezen időszakban összesen 691 baleset és pe­dig 9 haláleset, 53 rokkantsági eset és 629 mulé­­kony keresetképtelenségi eset jelentetett be fent­­nevezett társaságnál. Losonci gyapjuvásár. (Altschul és Társa cég­től.) A tegnap és ma megtartott losonci gyapjuvásár alkalmából 700 mm. gyapjú került eladásra. A ki­állított gyapjú mosása és szárazsága nem kielégitő. Vevők tartózkodóak. Vontatott irányzat és 15 száza­lékkal olcsóbb árak mellett tegnap a felhozott meny­­nyiségnek egynegyed része elkelt. A mai vásár folyamán a vevők tartózkodó álláspontja további áresést eredményezett, úgy, hogy a tavalyi vásár­­árakhoz képest teljes 20 százalék árcsökkenés léte­sült. Ily körülmények közt az üzlet kissé élénkebbé alakult, úgy, hogy délig majdnem az egész hozatal el is adatott. Fizettek bécsi mázsánkint paraszt gyapjúkért 104—116 koronát, uradalmi gyapjúkért 124—144 koronát, kiváló prima gyapjúkért 148— 178 koronát. Csőd Budapesten. Schwarcz Béla budapesti bejegyzett cég, kávéháztulajdonos, (VI. Andrássy-út 35 szám) ellen a budapesti kereskedelmi és váltó­törvényszék folyó évi május hó 10. napján 47611. szám alatt kelt végzésével a csőd megnyittatott. Ki­neveztettek .­ Csődbiztossá dr. Alcsuti Ágost kir. törvényszéki jegyző, tömeggondnokká dr. Vincze Mór ügyvéd, tömeggondnok-helyettessé dr. Fazekas Oszkár ügyvéd. A követelések bejelentésére 1901. év junius hó 11. napja, a felszámolási tárgyalásra 1901. julius hó 11. napja, a csődválasztmány megválasz­tására 1901. év julius hó 13. napja tűzetett ki ha­táridőül. Fizetésképtelenségek. A bécsi Creditorend Verein a következő fizetésképtelenségeket jelenti : Oestreicher Mór női divatáru-kereskedő Miskolc; Radics Péter ber. kereskedő Gradiska; Várady Gyula kereskedő Losonc. Tehénvásár. A Hőgyészen e hónap 7-én meg­tartott országos tehénvásárra felhajtattak 40 lefe­­jésre szánt öreg tehenet, 45 friss fejőstehenet, 110 tenyésztésre szánt fiatal tehenet, 111 üszőt és 2 tenyészbikát. Árak: Lefejésre szánt öreg tehén 200 —290 koronáig, friss fejőstehén 280—380 koronáig, tenyésztésre szánt fiatal tehén 300—440 koronáig, üsző­ 120—200 koronáig, tenyészbika 450 korona. A vásár hangulata a közelben megtartott kölesdi vásár miatt lanyha volt. A legközelebbi országos tehénvásár június 4-én lesz. A szeszárak nem változtak. Budapesten jegyez kontingentált nyers szesz 42.— korona pénz, 42.50 korona áru. Bécsben jegyez kontingentált készáru 40.40 korona pénz, 40.60 korona áru. Budapesti borjúvá­sár. Május 10. Felhoza­­tott 1475 élő, — leölt borjú, 40 növendékmarha, 419 élő, — leölt bárány, — kecske. Árjegyzések: Elsőrendű élő borjukért 74—82 fillérig (kivételesen 88 fillér). Másodrendű élő borjukért 56—72 fillérig. Kközépminőségü növendékmarháért 44—52 fillérig, kilogrammonkint. Élő bárány 10—14 korona páron­kint Élénk irányzat mellett az árak szilárdak ma­radtak. A készlet elfogyott. Budapesti sertés-konzumvásár. A ferenc­városi petróleum-rakodónál levő székes­fővárosi sertés-konzumvásár árjegyzése május 10-én: Kész­let 599 drb. Érkezett 1286 drb, összes felhajtás 1885 darab, eladatott budapesti fogyasztásra 1300 db, eladatlanul visszamaradt 585 db. — Napi árak: 120—180 kg. sulyban 84—88 koronáig. 220—280 kg. súlyban 85—90 koronáig. 320—380 k­g. súly­ban 84—88 koronáig. — Malac 76—84 korona. — Öreg nehéz 70—84 koronáig, 100 kilogrammonkint élő súlyban, páronkint 45—50 kiló és a vételösz­­szeg 4 százalékának levonása mellett. A vásár élénk volt. Budapesti sertéspiac. A Budapest-Kőbányai Ser­­téskereskedelmi Csarnok jelentése május 10 .) Bízott sertések ára: Magyar elsőrendű.­ Üreg nehéz (páronkint 400 kilogr. felüli súlyban) 80—82 fil­lérig. Öreg közép páronkint 300—400 kilogrammig terjedő súlyban)-------fillérig. — Fiatal nehéz, páronkint 320 kilogrammon felüli súlyban) 90— 92 fillérig. — Fiatal közép­­páronlant 251—320 kilogramm súlyban) 88—90 fillérig. Fiatal könnyű páronkint 250­ kilogrammig terjedő súlyban 86—88 fillérig. — Szerbiai Nehéz (páronkint 280 kilogram­mon fölüli súlyban) 86—88 fillérig. Közép (páron­kint 240—260 kilogrammig terjedő súlyban) 84— 86 fillérig. Könnyű (páronkint 240 kilogrammig terjedő súlyban) 80—84 fillérig. — Sertés­­létszám: 1901. év május 8. napján volt kész­let 54.862 darab. 1901. év május 9 napján lei­­hajtatott : 256 darab. 1901. évi május 9. napján el­szállíttatott 670 darab, május 10. napjára maradt készletben 54.448 darab. — A hízott sertés üzletirány­zata : lanyha. A Turul-cipőgyár ügye a szegedi kereske­delmi és iparkamarában. Mint Szegedről jelen­tik, a temesvári «Turul-cipőgyár Részvénytársaság» ügyével a szegedi kereskedelmi és iparkamara ma

Next