Pesti Napló, 1901. május (52. évfolyam, 119-147. szám)

1901-05-22 / 139. szám

139. szám. Budapest, szerda it'EST'T TV* T^TIO, 1901. május 22. 7 — Rókusi búcsú. Pünkösd hétfőjén, május 27-én van a Szent Rókusról elnevezett kórház fel­avatásának évfordulója. A rókusi plébánia ebből az alkalomból minden évben bucsuünnepet tart. A búcsú napján a rókusi kápolnában reggel nyolckor kezdődnek az ájtatosságok és délelőtt 11 órakor énekes nagymise lesz. — A mátyás király balesete. Fiuméból táv­­iratozza tudósítónk, hogy a Mátyás király gőzös, amely teljes rakománynyal innen Franciaországba ment, az Adria-társasághoz érkezett jelentés szerint Cettetől egy tengeri mértföldnyire zátonyra futott. A rakomány egy részét a tengerbe dobták s aztán egy gőzös tovább vontatta a megsérült hajót. — Virág a vérpad helyén. A történel­münk távlatában a szurony erdők, kard-milliók, suhogó buzogányok, lengő zászlók, meghódított várfalak és égő bástyák, hun­ halmok és egy vérpad is áll. Ehhez az egyszerű vérpadhoz fű­ződnek a történelem legrémesebb s a nemzet lelkéhez talán legközelebb álló események. Ez­előtt százhat évvel is maradt egy ilyen vérpad a magyar égnek: a vérmezői vérpad, hol vér­tanú-halált leltek Martinovics és társai: Lacz­­kovics, Hajnóczy, Szentmarjai és Sigrai. Ők voltak az elsők, akik a francia forradalom esz­méit itt hirdetni merték s ezért vérükkel is fizettek. Vérük hullása azonban szentté avatta a Vérmezőt, amelynek ezóta kultusza van. Igaz, mióta a nemzeti szabadság, az alkot­mány, a felvilágosodottság annyira, amennyire diadalra jutott nálunk is, ez a kultusz a némi­leg túlzó vértanuk ellen csökkent, de hogy n­em halt ki, legjobban bizonyja az a tény, hogy a tegnapi évfordulón a Vérmezőn reggel sétálók a mezőnek a Vérmező-út és Attila­ utca keresztezésénél levő helyén, ott, ahol Martino­vicsot és társait a hagyomány szerint kivégez­ték, egy kosárra való vérpiros rózsát találtak elhelyezve. Ismeretlen kéz helyezte oda a vér­­virágot a nevezetes évforduló alkalmából. — Keresztény-szociális kurzus. Ma egész nap folytatták a Katolikus Körben a keresztény­szociális kurzust. Nem különálló felolvasások, hanem valóságos tanítás folyt, melyben az előadók pontról­­pontra haladva oktatták a hallgatóságot. Részletes megbeszélésnek volt tárgya minden felmerült kér­dés. A délelőtt folyamán dr. Vargha Dezső Az agrárkérdés Magyarországon ebben, Zlinszky János A földmivelő osztály védelme, Szentiványi Károly A katolikus körök, mint gazdakörök és gróf Zichy Aladár A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a falusi nép szolgálatában címen tartott előadást. Délután 3 órakor folytatták az előadásokat. Dr. Major Ferenc A kisiparos-osztály helyzete és vé­delme, Erdősi Károly pedig Az iparosifjak egyesü­letei címen tartottak előadást. Este a Katolikus Legényegyesületben volt a résztvevők számára társasvacsora. — Csatorna a Kaspi-tó és a Fekete-tenger között. Pétervárról táviratozzál­, hogy egy Wilson nevű angol és két orosz mérnök a Fekete-tenger s a Kaspi-tó között építendő csatorna tervét terjesz­tették Witte orosz pénzügyminiszter elé. A csatorna hosszúsága 440 verszt, költsége pedig 300 millió rubel lesz. — Földrengés. Firenzéből táviratozzák nekünk, hogy ott ma reggel 3 óra 30 perckor könnyű, hul­lámszerűen lefolyó földrengést éreztek. — Merénylet egy bíró ellen. Mercyfalván, mint Temesvárról jelentik, merényletet követtek el a minap a község bírája, Gasparek János ellen. Ha­ragosai este odalopódzkodtak a háza elé s köveket dobáltak az ablakra. A zajra a bíró az ablakhoz lépett, mire a merénylők rásütötték a fegyverüket. A két golyó ott süvített el a biró feje fölött s dara­bokra zúzva az ablakokat, belefúródott a szoba falába. A merénylet után a tettesek elfutottak. — Az ál-inas. A bécsi rendőrigazgatóság április 20-dikán táviratban arra kérte a főkapitányságot, hogy tartóztassa le Kovalovszky Ferenc inast, mert 3000 korona készpénzt és 7000 korona értékű ék­szert lopott gazdájától, Hercog Jakabtól, a Montag­blatt kiadójától. A főkapitányság kinyomozta Kova­­lovszkyt, de a kihallgatás során kiderült, hogy nem ő volt a tolvaj, mert ő a lopás idején Budapesten szolgált. Kiderült az is, hogy a munkakönyvét és három grófi családtól kapott bizonyítványát Szo­­molai József, egy hírhedt tolvaj elcsalta tőle azzal az érvvel, hogy Béldy kolozsvári főispánhoz szer­ződteti. Szomolai ekkor a Gyöngytyuk­ utcában la­kott Spielmann Lajos néven. A rendőrség kiderí­tette, hogy Szomolai rengeteg sok lopást és csalást követett el, melyeknél rendszerint a más emberek­től kicsalt munkakönyvekkel szerepelt, ő lopta meg Gaál Gyula kolosmegyei földbirtokost is több ezer koronával. A veszedelmes ember lopásért, s csa­lásért és sikkasztásért már háromszor volt büntetve. Négy esztendőt töltött a lipótvári fegyházban, hon­nan 1892-ben szabadult ki. Ekkor ki is tiltották Budapestről. Megállapították, hogy eddig a követ­kező neveket viselte : Oroszi József, Bezerédy Jó­­zse, Széll Kálmán, Kreszti Péter, Spielmann Lajos és Kovalovszky Ferenc. — Az Országos Levéltár kiállítása. A bel­ügyminisztérium budai, országház­ utcai épületében elhelyezett Országos Levéltár régi oklevél-kiállítását igen számosan látogatják a csütörtöki napokon, amikor is a kiállítás délelőtt 11 órától 1 óráig tekinthető meg. A kiállítás az egész nyár folyamán, október elejéig marad nyitva. — A moszkvai Jack. Moszkvából jelentik, hogy azt a rejtélyes embert, aki az utcákon fiatal asszonyokat megszurkált, tegnap elfogták. Suravlev a neve: harmincéves raktárnok. Az orvosok kizárt­nak tartják épelméjüségét s azért az őrültek házába szállították. — Védhimlőoltás. A közegészségügyi törvény értelmében tizenkét éves korukig a gyermekeket újra be kell oltani a himlő ellen. A fővárosi összes iskolákban most végzik a védőhimlőoltást a kerületi tiszti orvosok, valamint az iskolaorvosok. A beoltást elmulasztó gyermekek születeit megbírságolják. Az iskolába nem járó gyermekeket a hétnek kitűzött napjain ingyen oltják be a kerületi elöljáróságokon. — Megőrült az oltár előtt. Tragikus eset tör­tént a minap Demend községben. Egy fiatal és szép leányon akkor tört ki az őrültség, amikor örök hű­séget kellett volna esküdnie az oltár előtt. Dékány Imre demendi jómódú gazda leánya, a szép Juliska volt a menyasszony. Erőltetve ment az oltár elé egy apja választotta gazdag legénynyel, holott az ő szíve egy másik, vagyontalan legényhez húzott. Hiába sírt, rimánkodott, hogy ne erőltessék ahoz, akit nem szeret. Hiába volt minden, a szülők hajthatatlanok maradtak. Megvolt az eljegyzés, majd pedig az esküvő következett. A szép Dékány Julcsának az eljegyzés óta nem lehetett szavát venni. Elkészült minden a maga rendje szerint s vasárnapra volt ki­tűzve az esküvő. Délelőtt kötötték meg a polgári házasságot s délután lett volna az egyházi áldás. A násznép nagy kisérettel vonult a tem­plomba a menyasszonynyal. Mikor az oltár elé ve­zették, a menyasszonyon egyszerre kitört az őrület. Elkezdett sivalkodni, jajgatni s folyton gyilkost kiabált s őrülten futkosott az oltár körül. A meg­rémült násznép egy ideig ámulva nézte a szeren­csétlen leányt, majd amikor magukhoz tértek, lefog­ták és kivezették a templomból. Ezután kiragadta magát vezetői kezéből, letépte magáról a ruhát s csak nagynehezen tudták megfékezni s hazavitték a szülei házához, ahol további intézkedésig őrizet alatt tartják. A szomorú eset annyira megrendítette a leány apját, hogy szélhüdés érte. — Te­knikus­maj­ális. A műegyetemi hallgatók ma este tartották évek óta szokásos «Teknikus­­majális»-ukat a Margitszigeten. A tavaszi mulatság, mely egyike a legelőkelőbb majálisoknak, kitünően sikerült. — Szöktetés az érszk­ek házából. Titokzatos szöktetés esete foglalkoztatja a pétervári rendőrsé­get. Mint tudósítónk táviratozza, egy Kinevszki nevű negyvenéves lengyelt, aki III. Sándor cár idején egy összeesküvésben vett részt s azóta külföldről Varsóba érkezett, ott letartóztatták és mert viselke­­­dése gyanús volt, egy pétervári elmegyógyintézetbe szállították. Nemsokára azután egy fiatal orvos asszisztensnek ajánlkozott az intézetben. Föl is vet­ték, mert éppen nagy szükség volt orvosokra. Néhány nappal később Kinevszki és az állítólagos orvos el­tűnt az őrültek házából. A vizsgálat kiderítette, hogy a fiatal­ember, aki magát Mazurkovicsnak mondta, nem is orvos és diplomája hamisított volt. — Csendőrök halottjai. Manaszterzec lengyel községben (Lisko járás), mint Lembergből táviratoz­ták, véres összeütközés volt parasztok és a csend­őrök között. A községi lakosok marháikat gróf Krasziczki erdeibe hajtották. Mikor az erdész-sze­mélyzet ki akarta kergetni a bitang jószágot, a pa­rasztok ellenszegültek. Az erdőkezelőség erre csend­őrséget hívott segítségül, de ez sem használt. A parasztok elleneszegültek a csendőrök felhívásának, sőt meg is rohanták őket. A csendőrség erre fegy­vert használt. A helyszínen meghalt két ember, egy pedig oly súlyos sebet kapott, hogy mire hazavitték, szintén kilehelte lelkét. Az eset nagy feltűnést kelt Galíciában. — Letartóztatott Járásbiró. Megírtuk annak idején, hogy Sohár Lajos soproni járásbiró eltűnt és hivatalát a legnagyobb rendetlenségben hagyta hátra. Mint most Sopronból táviratozzák, Sohár Lajos visszatért a városba és önként jelentkezett az ügyészségnél, hol azonnal letartóztatták. — A pattersoni anarkisták. Megemlékeztünk már a Preusa című buenos-ayresi újság ama köz­leményéről, mely a pattersoni anarkistáknak a né­met császár s más fejedelmi személyiségek ellen irányuló összeesküvéséről ad hírt. Az argentiniai rendőrség titkos aktái alapján most a következő újabb részleteket jelentik Buenos­ Ayresből: Rosa­­rioban, az argentínai köztársaság második nagy városában egy Gaceres nevű ember jelent meg a rendőrségen s elmondta, hogy Santaséből egy olasz érkezett, akinek föllépése gyanút ébresztett benne. Megbizatván a gyanús idegen megfigyelésével, Ga­ceres az olasz bizalmához férkőzött s megtudta tőle, hogy az anarkistáknak New­ Yorkban, illetőleg Pattersonban időző vezetősége hetvenkét tag közül sorshúzás útján az említett olaszra bízta a német császár meggyilkolását, akit elsőül jelölt meg a meggyilkolandó uralkodó személyiségek sorában. Rudolfo Romagnoli, — ez a neve az említett olasz­nak — végtelenül örült, szinte ujjongott, hogy a megbízatás­a reá esett. Mint ismeretes, Romagnoli ezután egyszerre eltűnt és csak később derült ki, hogy a Hella nevű Lloyd-gőzösön Antwerpenbe uta­zott. A német rendőrséget nyomban értesítették a dologról. A VTulin cirkuszában a műsor naponta vál­tozatos, majdnem mindig új meglepetésekben van részünk . így mai napig Wulff Ede igazgató a «Matróz-ballét» című óriási ballet-egyveleget adatta elő és dacára rövid itt-tartózkodásának, már­is ama kellemes helyzetben vagyunk, hogy egy új némajátékban gyönyörködjünk, a címe : «Transvaali jelenetek a búr háborúból», mely érdekes képet nyújt a most folyó angol-búr háborúról, többek kö­zött a búrok felvonulása Krüger vezetése alatt; a végén a némajátéknak «egy 6 méter magas falnak megrohanása a búrok által]. Dacára e nagy kiállí­­tásos némajátéknak, a műsor azért gazdag és vál­tozatos különféle számokban. Barnunn-ünnep: Kassán a Barnum-cirkusz ott-tartózkodása napján az iskolákban nem tartottak előadá­sokat, néhány hivatalban is munkaszünet volt. A cirkusz érkezése elé a fél város ki­vonult a pályaudvarra. Ezután már egyes vidéki pályaudvarokon ilyen jelenetek várhatók : A rendező (még egyszer átszáguld a pályaudvar előtt felállított tömeg közt): Vigyázat, vigyázat! ... rendben van minden ? . . . a fehérruhás lányok ... a daloskor ... az iparos-deputáció ... az irodalmi egyesület. . . Helyes, itt vannak mind . . . Ügyel­jenek uraim a programaira, mikor az első vonat berobog, mely a zebukat, egy- és kétpupu tevéket és a vízilovat szállítja, a daloskör a «Sir a kis­lány a Balaton partján] kezdetű nótát énekli, az elefán­tokat háromszoros hurrá­val fogadjuk és az iskolás gyerekek a sipkájukat a levegőbe dobálják. Fekete úr ! Fekete úr! Hol van Fekete úr ? Fekete (frakkban, fehér nyakkendővel, egy kicsit trómázik): Itt vagyok, kérem a lássan. A rendező: Tudja jól a beszédét, amivel a sza­kállas hölgyet üdvözli? Mondja csak gyorsan, hogy kezdi el ? Fekete (torkát köszörüli): A Kárpátoktól le az Aldunáig egy nevet zeng az esti fuvalom . .. A rendező: n­agyon szép, csak vigyázzon kérem, nagyon vigyázzon . .. (Tovarohan): Hol van a fogadó­­bizottság elnöke! ? Szentséges ég, mindjárt itt a vonat és a fogadóbizottság elnöke még nincs je­len ... Meg kell bolondulni... Mit fog szólni a művelt külföld ahhoz, hogy a világhírű Barnum­­cirk­uszt nem fogadtuk kellőképpen . . . A fogadóbizottság elnöke (lélekszakadva előro­han) : Mi baj ? .. . Itt vagyok ... A rendező: A beszéd ? A fogadóbizottság elnöke: Rendben van! A rendező: Nem felejtett ki semmit se abból, amit az előértekezleten elhatároztunk ?

Next