Pesti Napló, 1901. december (52. évfolyam, 331-360. szám)
1901-12-06 / 336. szám
4 Budapest, pernek veszivatos CO- vasutasokra. Annál súlyosabb az igazgatóság hibája, mert hiszen nagyon jól tudja, hogy kebelében már folyik a munkálat a vasutasok helyzetének javítására ; vájjon nem lett volna-e jobb, ha ezt tudomására adja a tisztviselőknek ? Ezzel sokkal inkább biztosíthatta volna a nyugalmat s türelmet, mint a presszióval, úgy halljuk, hogy a miniszternek nem volt tudomása az igazgatóság sérelmes intézkedéséről. Erre vall az is, hogy ő maga siet megnyugtató nyilatkozattal csillapítani azt a felháborodást, mit az igazgatóság keltett. Értesülésünk "Szerint a képviselőház holnapi ülése fog alkalmat nyújtani Hegedűs miniszternek, hogy a vasutasok helyzetének javításáról nyilatkozzék. A vasutasok ügyének mai állásával foglalkozik egyébként vezércikkünk. Werner Gyula mandátuma. Budapest, december 5. . A királyi Kúria ma délelőtt tárgyalta a második petíciót, azt, amelyet Fleser Nikolaj és társai adtak be Werner Gyulamagyar-igeni képviselő ellen. Fleser Nikolajék azon az alapon kérték a mandátum megsemmisítését, hogy Werner Gyula egyetlen választási jegyzékbe sincs felvéve, ennélfogva nem is választható. A kérvényt a II. választási tanács tárgyalta Vavrik Béla elnökletével. előadó: Losoncit Ödön volt, szavazóbírák Kelemen Mór, Nagy Sándor és Asztalos Aba, jegyző Szentiványú A kérvényezők meghatalmazottja : Dr. Heiner János, Werner volt ellenjelöltjének, Heiner Zsigmondnak öcscse, a megtámadott képviselőt dr. Sámuel Lázár védte. Vavrik elnök a tárgyalás megnyitása után mindenekelőtt megkérdezte a meghatalmazottakat, nincs-e a bírák ellenében valami érdekeltségi kifogásuk ? — Nincsen. Az elnöki Van-e alaki kifogása a választás védőjének ? Dr. Sámuel Lázár: Van először az, hogy a törvény előírja, hogy a kérvényt tíz választónak kell aláírni s aláírásukat hitelesíteni kell. A kérvény aláírói erdélyi oláhok, ezek feljöttek Budapestre a kérvényt aláírni s a közjegyző irodájában az ellenjelölt testvére, dr. Berner János volt az egyik azonossági tanú. Őt ilyen tanúnak elfogadni nem lehet, s miután ezek szerint csak egy azonossági tanú van a kérvényen, az érvénytelen, azonfölül az okiraton ki kell tüntetni azt is, hogy annak tartalma az aláírók akaratát képezi, ez azonban csak a három írni nem tudó aláírásra vonatkozólag van kitüntetve a hitelesítési záradékban, a másik két aláírásra vonatkozólag ez a kijelentés hiányzik s miután be tudom igazolni, hogy a tíz aláíró közül hét nem is tud magyarul s igy azt sem tudták, mit írtak alá, mert a közjegyző tolmácsot nem alkalmazott, a hitelesítés ennélfogva nem szabályos, nem törvényes; továbbá a kérvényben azt is igazolni kell, hogy a kérvényezők választók, a választókerület választói névjegyzékébe fel vannak véve, ámde a közjegyző csak azt tanúsítja, hogy az aláírók neve s nem a személye azonos a jegyzékben foglalt nevekkel, én pedig be tudom igazolni, hogy a magyarigeni választókerületben több olyan nevű választó van, mint a kérvény aláírói. A kérvényezők, úgy látszik, maguk is tudták, hogy a kérvény nem mindenben felel meg a törvényes kellékeknek, mert a képviselőházhoz is fordultak hasonló kérvénynyel, s miután kimutattam az alaki hiányokat az általam előadottak alapján, kérem a Kúriát, utasítsa vissza a kérvényt. Az elnök: A kérvényezők ügyvédjét hívom fel nyilatkozatra, tekintse meg az iratokat s addig fölfüggesztem a tárgyalást. Kis szünet után az elnök újra megnyitotta a tárgyalást, amikor a kérvényezők ügyvédje volt soron. Dr. Heiner János kéri a kifogások elvetését. Fölhozta, hogy azok, akik a mandátum megsemmisítését kérik , megjelentek a marosszentimrei bíró előtt, hogy az aláírásokat igazolta, ez megtagadta, a gyulafehérvári közjegyzőhöz sem mehettek, mert ennek a megtámadott választást megelőző időben tanúsított viselkedéséből kifolyólag nem lehetett reményük, hogy a közjegyző teljesíti kérelmüket. Az azonossági tanú tekintetében felhozott kifogásokra azt válaszolom, hogy a közjegyzői törvény meghatározza, hogy ki az az érdekelt, akinek tanúskodása el nem fogadható. Reiner János testvére Remner Zsigmondnak, a volt jelöltnek, ámde ez az ügy nem a Remner Zsigmond ügye, hanem a választóké az azonossági tanú ebben az értelemben nem érdekelt, hogy a kérvényt nem olvasták fel az aláírók előtt, ez sem hiba, mert a közjegyző nem vett fel közokiratot, csupán az aláírásokat hitelesítette s törvény nem rendeli, hogy ilyen esetben tanúsítsa a közjegyző, hogy az okiratot felolvasta; az a kifogás, hogy a hitelesítési záradékból az is hiányzik, hogy az aláírók nem tudtak magyarul, nem áll meg, mert a közjegyző csak azt tartozik bizonyítani, hogy a kérvényezők az okiratot aláírták. Az azonosság kérdésében felvetett kifogásnak sincs alapja, mert igaz, hogy több hasonló nevű lakos van a községben, ámde a kérvényben körülményesen meg van jelölve minden választó, közelebbről is meg van határozva, ki írta alá, az is, hogy a hasonló nevű választók közül ki írta alá a kérvényt. Ezek szerint az alaki kifogásoknak nincs alapja, kérem a Kúriát, utasítsa el ezeket a kifogásokat. A Kúria ezután tanácskozásra vonult vissza s a tanácskozás befejeztével Vavrik elnök kihirdette a határozatot, mely szerint a Kúria az alaki kifogásokat elutasította. Ezután dr. Heiner János előterjesztette Fleser Nikolaj és társai kérését. Arra kérte a Kúriát, hogy a magyar-igeni választást jelentse ki érvénytelennek, mert Trenter Gyula a választói névjegyzékben fölvéve nincs. Dr. Sámuel Lázár azt felelte erre, hogy Werner Gyula föl van véve a nagyenyedi és egri kerület választói névjegyzékében. Kéri a Kúriát, hogy ezt a két névjegyzéket hivatalból szerezze be. Dr. Reiner János rögtön bemutatta az egri választókerület névjegyzékét, melyből kiderül, hogy Werner Gyula abban fölvéve nincs. A nagyenyediben se fordult elő, úgymond, Werner Gyula neve. Kéri, hogy a Kúria ezt az utóbbi névjegyzéket rövid úton szerezze be a belügyminisztertől. A Kúria a nagyenyedi és egri kerület választási névjegyzékét maga fogja bekérni a belügyminisztertől és ezért a folytatólagos tárgyalást december 21-ikére halasztotta. Poroszok és lengyelek. Budapest, december 5. Annak a tüntetésnek, melyet a legyelek a poroszok ellen Lembergben kezdtek s átvittek immár más tartományokba is, úgy látszik nagyobb a politikai hullámverése, mint eleinte sejtették. A német birodalmi gyűlésen ma interpellációt is intéztek Bülow kancellárhoz, úgy hogy az ügynek szélesebb körű folytatása lesz. A mai fejleményekről ezek a táviratok szólanak: Berlin, december 5. Illetékes helyen is megerősítik, hogy Eulenburg herceg és gróf Goluchowsski közt tárgyalások folytak. Ezeket a tárgyalásokat még folytatni fogják, mert megállapodás még nem történt. Pétervárott is tárgyalások lesznek a varsói tüntetések miatt. Berlinben különben a lembergi tüntetésben nem látnak éppen porosz ellenes hangulat megnyilatkozását, hanem tekintetbe veszik, hogy az 1830-iki lengyel politikai forradalomnak évfordulója napján érthető izgalom fogta el a lelkeket. A Vossische Zeitung is csak Pienták lengyel miniszter ellen kel ki, aimert az «Ognisko» diákegyesület Mickiewicz-ünnepén részt vett. A lap fölidézi annak az epizódnak az emlékét, hogy mikor 1890 őszén Olaszországban Geismit-Soda olasz pénzügyminiszter az osztrákellenes irredentisták egy udinei bankettjén résztvett, Crispi miniszterelnök ezt a minisztert táviratilag mondatta le tárcájáról. Ennek kapcsán az említett jág azt kérdi: váljon gróf Golubovszk és Körber is így fognak-e most eljárni ? Berlin, december 5. A lengyelek a birodalmi gyűlés mai ülésén, a centrumpárti képviselők támogatásával a következő interpellációt nyújtották be : Van-e tudomása a birodalmi kancellárnak arról, hogy a wrescheni események nemcsak nálunk, hanem a külföldön is feltűnést keltettek, mely alkalmas arra, hogy a német birodalom tekintélyét csorbítsa ? Mily álláspontot foglal el a birodalmi kancellár ebben az ügyben ? Lemberg, december 5. (Saját tudósítónktól.) Ma megkezdődött az itteni egyetemen a rutén diákok szecessziója. Délelőtt kétszáznál több rutén egyetemi hallgató bejelentette a dékánnál kilépését és letették a kilépési bizonyítvány kiállításáért járó díjat, így most már alig száz rutén hallgatója maradt az itteni egyetemnek. Egy lembergi lap azt jelenti, hogy a görög-katolikus szeminárium rektora rutén növendékeinek az egyetemről való kilépése miattmond tisztségéről- 1901. december 10. 336. szám, ( Lemberg, december 5. A Galella Ltpowska azokat a jelentéseket, melyek szerint a középiskolai tanulók által tegnap megkisérlett tüntetésnél egy rendőrbiztos és emberei, midőn a tüntetőket szétkergették, oldalfegyverüket használták és a tanuló ifjúsággal embertelenül bántak, részben alaptalanoknak, részben nagyon túlzottaknak jelenti ki. Hogy különben e tekintetben bizonyos állítások valóságát megvizsgálja, a rendőrfőnök, energikus vizsgálatot rendelt el. A német vámtarifa: Berlin, december 6. (Saját tudósítónktól.) A mai birodalmi gyűlésen Möller kereskedelmi miniszter szólalt föl, akit mint liberális embert üdvözöltek, amikor miniszter lett. Mai beszéde nagy csalódást keltett. Általános a vélemény, hogy amikor Möller a nemzeti szabadelvű párt padjairól a szövetségtanács asztalához került, a kormányzat nem sokat nyert vele. A kereskedelmi miniszter ma személyes élű polémiába bocsátkozott Richter-rel, aki határozott győzelmet aratott a miniszteren szellemes riposztjával. A miniszter ironikus szavaiból kitetszett az a kénytelenkelletlen beismerés, hogy két szék között a földre ült, de kiérzett beszédéből az a reménykedés is, hogy hamarosan feltápászkodik. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy a kereskedelmi miniszter Gaprivi tarifaszerződéses politikájának szükségességét hangoztatta és sokkal nyomatékosabban hangsúlyozza annak kedvező hatását, mint a szövetségtanács asztala körül ülő többi szónokok tették. Az antisemita Vogel sivár beszéde és Nischler paraszt-képviselő rusztikus tréfái kellemetlenül hatottak. Természetesen mind a ketten magasabb agrárvámokért léptek sorompóba. Bebel következett azután a sorban és teljesen lekötötte a törvényhozás figyelmét magas színvonalon álló beszédével. Kiöntötte egész gyűlöletét, melyet a szociáldemokrácia régi idő óta gyűjtött az agráriusok ellen és szenvedélyes hangjától szinte meghökkent az ellentábor. Bebel beszédének ebben a részében a következőket mondotta: Az elnyomottak nevében teljes kíméletlenséggel fog beszélni. A legjobban szolgálunk Németországnak, ha gondoskodunk arról, hogy a mostani kereskedelmi szerződések fentartassanak. Az uj tarifával lemészárlási politikát akarnak keresztülvinni. Az idegen államok nem fognak habozni a represszáliakkal. Az új tarifa vámja által fel akarják szóralni az árakat. A mezőgazdaságra ebből 632 millió haszon fog származni. (Nevetés jobbról.) A gabonavám terhei mellett a szegényebb osztályoknak még 490 millió fogyasztási adót kell fizetniök. A mezőgazdasági vadvámok által az élelmiszerek termelését monopolizálják. Nyílt harc és lázadás a következménye az ilyen politikának. A birtokárverések kereskedése nem mutat válságra. Cáfolja az agráriusok állítását, hogy a földjáradék nem emelkedik. A vámtételek, melyeket az agráriusok követelnek, a lehető legmértéktelenebbek és legarcátlanabbak. (Nyugtalanság jobbról). Visszatérve Rosicke beszédére, annak idején azt mondta, hogy Istenbe vetett szilárd bizalommal harcolni akarunk a német rögért és a haza létéért. Bebel így kiált fel : Isten segítse győzelemre az önök uzsorastarifáit. Pfus Gróf Bailestrem elnök a pfuj kifejezést iparlamentánsnak jelenti ki és kéri a szónokot, hogy mérsékelje magát. Bebel. Az agrár állammal a birodalmi kancellár nem csinálhat világpolitikát. Csak az iparállam szolgáltathat ehez eszközöket. Az elégületlenség értelme annyira elfogta a lakosságot, mint Németországban még soha sem. Az uralkodó osztályok saját simjukat ássák és a birodalmi kancellár közreműködik a fennálló viszonyok felforgatásában. (Derültség). Bailestrem elnök konstatálja, hogy Bebel Arnim közbekiáltására e szavakat használta : gyalázatosság és otrombaság, amiért Bebelt rendreutasítja. Rheinbaben pénzügyminiszter Bebel ellen fordul. Bebel lázadásról beszél. A szociáldemokraták tehát tizennégy nap alatt felkelést csinálhatnak az országban. Gondoskodni fogunk arról, hogy Véres fejjel kerüljenek ki ebből az ügyből. (Bravókiállások jobbról. Derültség balról). Bebel panaszai alaptalanok. (Nagy nyugtalanság). A vámtarifa elleni izgatás mértéktelen. Németországnak mindenekelőtt törekednie kel, hogy a külfölddel szemben megóvja gazdasági önállóságát. Bebel és Amim személyes kérdésben szólaltak fel. Bebel a kölni gyermekről beszélt, amely az égbe akart jutni, mert ott nem kell éhezni.