Pesti Napló, 1902. március (53. évfolyam, 59-88. szám)

1902-03-07 / 65. szám

8 Budapest, pónnon. _________PESITI NAFI.C.________ 1902. március 7. 65. számú — A pápa Jubileuma. Rómából táviratozzák, hogy a pápa ma kezdte meg a jubileumára érke­zett rendkívüli követségek fogadását. Elsőnek Nis­­sard francia nagykövetet fogadta, aki átnyujtotta Loubet elnöknek egy levelét és két gobelint. Ezután a német rendkívüli követséget fogadta, amely Vilmos császárnak sajátkezű levelét és egy porcellánból való ingaórát nyújtott át. A követség vezetője, Lee altábornagy kiemelte azt a jó viszonyt, amely a snémet birodalom és a Vatikán között van. A pápa köszönetet mondott a követségnek és azt mondta, hogy a követség kiküldése mélyen meghatotta. Na­gyon örül annak a jó viszonynak, amely most Vilmos császár és katolikus alattvalói között van. Azután a bajor követséget fogadta a pápa, amely Luitpold régens-hercegnek levelét és egy drága­kövekkel kirakott ezüst-feszületet nyújtott át a szent atyának. — Az utolsó ellenjegyzés. A hivatalos lap mai számában utoljára látható Hegedűs Sándor miniszteri ellenjegyzése. A főnök utolsó elismerése ez leghívebb munkatársai iránt. Hegedűs Sándor miniszteri ellenjegyzése ugyanis az alatt a királyi­­kézirat alatt olvasható, mely Vértesy Kálmán osz­tálytanácsosnak díjmentesen a miniszteri tanácsosi cimet és jelleget, dr. Hollón Sándor miniszteri segédtitkárnak pedig a miniszteri titkári címet és jelleget adományozza.­­ A távozó miniszternek egy másik szép elhatározásáról is e helyütt adunk számot. A képviselőházban ma elterjedt annak a híre, hogy Hegedűs Sándor volt kereskedelmi mi­niszter az ő miniszteri nyugdíját a Magyarországi Hírlapírótt Nyugdíjintézetének ajándékozza. A hír, mint beavatott helyről beszélik, ebben a formájában nem felel meg a valóságnak. Hegedűs Sándor ugyanis azt a szándékát nyilvánította néhány meg­hitt embere előtt, hogy nyugdíja felét minden évben a Hírlapírók Nyugdíjintézetének, felét a Vasutasok Nyugdíjintézetének adja. — Uj magyar nemes. A király idősb dr. Schwartz Miklós ügyvéd és a soproni ügyvédi ka­mara elnökének, valamint törvényes utódainak a «megyesi» előnevet díjmentesen adományozta. — Kaposi tanár halála. Bécsből táviratozzák, hogy Kaposi Mór tanár, a hírneves körorvos ma ott meghalt. Magyar származású ember volt; 1835-ben született Kaposvárott. A bécsi egyetemen tanult, ott szerzett orvosi oklevelet 1861-ben s ott is maradt. A bőrbajok tudományos vizsgálatát már diákkorában elkezdte; 1866-ban docens, 1875-ben pedig rendes tanár lett s 1879-ben őt bízták meg a világhírű Hebra tanár klinikájának igazgatásával. Igen sok könyvet irt a bőrbetegségekről s nagyon sok páciense volt Magyarországról is. Hét esztendő­vel ezelőtt, huszonöt éves tanári jubileuma alkal­mából nagy ovációban részesült és az ünnepeltetés annyira fölizgatta, hogy néhány nappal utóbb szél­ütés érte. Ebből a betegségből csakhamar fölépült s tovább folytatta orvosi és tanári tevékenységét. Az utóbbi időben nagyon panaszkodott szivének gyön­­gesége miatt. Tegnap le kellett feküdnie; állapota az este folyamán rosszabbodott és a tudós tanár ma reggel nyolc órakor meghalt. — Kaposi Bécs­­ben, még dicsőséges zenittjén is büszkén hirdette mindvégig magyar voltát. Tanítványainak légióiból a magyarokat különös szeretettel válogatta ki és azok­kal foglalkozott feltűnő előzékenységgel. A bécsi orvosegyetem magyar hallgatói csodákat mesélnek a világhírű magyar tudós jóindulatáról, amit velük szemben minden alkalommal kimutatni igyekezett. Kiválósága tehát valósággal a magyar tudományos­ság dicsősége, bár magyar egyetemen tanítania nem adatott. Már huszonkilenc éves korában egyetemi magántanári pozíciót töltött be és lavinaszerű mun­kálkodásával az egész világ orvosi előkelőségeinek figyelmét magára vonta. Munkásságának az a tudo­mányos jelentősége, hogy amit Rokitanszky általá­nosan megalapított, a kórbonctani tudományt össz­hangba igyekezett hozni a bőrgyógyászattal, így tette a dermatológiát, amely azelőtt tisztán empirikus tudomány vált, szigorúan tudományossá. Ezek az úttörő és az egész világon alapvető munkák világ­­hírt és a legtávolabb is elismerést hoztak a magyar tudósnak. Vagy százötven munkája jelent meg, közte olyanok, amelyek ma mint nélkülözhetetlen könyvek forognak közkézen. Mikor két év előtt ta­nárkodásának huszonötéves fordulóját ünnepelte, mindenki sietett hódolatát kifejezni a magyar tudós előtt. Nemcsak a tudósok becsülése, hanem a se­gélyt kereső emberiség szeretete is megnyilvánult e lélekemelő ünnepen, de fölkereste őt a király kegye is, aki udvari tanácsosi méltóságra emelte, majd a Lipót-rend nagykeresztjével is kitüntette. — Lipót Szalvátor főherceg léghajója, Bécsből táviratozza tudósítónk. A Meteor léghajó Lipót Szalvátor főherceggel és Hinterstoisser főhad­­nagygyal ma az arzenálnál szállott fel és délután 1 órakor ereszkedett le Furth környékén. A léghajó 3000 méternyi maximális magasságra emelkedett. — A «reményteljes» Vilma királynő. A Temps hágai tudósítója azt jelenti, hogy Hágában az a hír kering, hogy Vilma királynő ismét remény­teljes állapotban van. A királynőről még a követke­zőket jelenti a Temps: Az a hír, hogy a két hol­landi kamarát együttes ülésre hívták össze a trón­­öröklés kérdésében, nem felel meg a valósággak. Ezt a hírt angol lapok terjesztették, amik azt mond­ták, hogy Németalföldön régensséget akarnak léte­síteni. Az angol újságoknak a többi hire is kohol­mány. Igaz az, hogy az az eset, amiről néhány hónappal ezelőtt írtak az újságok, nagyon meg­támadta Vilma királynő szervezetét. Azt mondják, hogy egykori jókedvét teljesen elveszítette. Egyéb­ként azonban a királynő állapota nem ad aggo­dalomra okot. Vagyis a királynő­­ a körülményekhez képest jól érzi magát.» — Orvosok az egyesületek ellen. Annak a nagy akciónak, melyet most az orvosok főváros­­szerte a betegsegítő egyesületek ellen indítottak, már mutatkozik némelyes eredménye. Hír szerint, a «Zion»-egyesület hajlandó az orvosainak fizetését fölemelni, az egyesület egyik főtisztviselője ugyanis, — úgy értesülünk, — az orvosok mozgalmának vezetőjénél járt s úgy nyilatkozott, hogy az intézet hajlandó arányosan s a jelenlegi fizetéshez mérten, az orvosok fizetését 2400 koronáig terjedően meg­javítani.­­ Erre a közeledésre, mely ez ajánlatban megnyilatkozik, orvosi körökből a következőket írják nekünk: Ha az orvosok akciójának csak az volna a célja, hogy a maguk sorsán javítsanak, akkor most azt mondhatnék — elértük, amiért küzdöttünk. De amint azt már a Józsefvárosi Orvostársaság múlt havi ülésén hangoztatta — az orvosokat nemcsak a saját, hanem a betegek érdeke is vezérli. A bete­gek érdeke pedig megint összeforrott szorosan két más kérdéssel, melynek egyike a cenzus, másika a pragma­tika. A cenzus rendezése a nagyközönség érdekében azért is szükséges, mert csak úgy tudjuk biztosan a sze­gényebb sorsú és így az egyesületi intézményre reászoruló intelligencia érdekét megvédeni, ha ki van zárva, hogy olyanok is beléphessenek az egyesületbe, akik az orvost előreláthatólag az, úgy­nevezett újévi borraval­ókal a maguk részére tel­jesen le tudják foglalni, — amely borravalókra az az orvos, tekintve szolgai fizetését, sajnos, reászo­rult. — Érdekes, hogy milyen lesz e tekintetben a szövetség állásfoglalása. Bizonyos, hogy a cenzust 2400 koronánál magasabbra tenni nem szabad, anélkül, hogy az amúgy is siralmas viszonyok még borzasztóbbakká ne váljanak.­­ A szolgálati pragmatika látszólag csak az orvosok érdeke, pedig közeli világításnál kitűnik, hogy csak úgy óvhatjuk meg a beteg érdekét, ha az intézet orvosa állandó ; ha tehát őt például 3 év múlván csupán fegyelmi úton lehet állásától elmozdítani, hogy a beteg s az orvos összeszokjék, egymást megismerjék, mert csak az egészségesen ismert egyént gyógyít­hatja az orvos sikerrel megbetegedés esetén.­­ A közel­jövő mindenesetre érdekes evolúcióknak lesz szemtanúja az orvosi közügy terén, mert most érkezett el annak ideje, hogy az Országos Orvos­szövetség budapesti fiókja bebizonyítsa, hogy hiva­tásának teljes tudatában alakult meg. — Törvény a tűzrendészetről. A képviselőház egyik bizottsági termében ma délután értekezlet volt a tűzrendészet szabályozása ügyében, amelyen jelen voltak: Óvári Ferenc, Boda Vilmos, dr. Iladzsy János, Frey Ferenc, Sághy Gyula, Nessi Pál, Rónay Ernő, Rónay János, Szajevics János, Fischer Sándor, Lindner Gusztáv. Az értekezleten a következő ha­tározati javaslatnak előterjesztésében állapodtak meg .Utasítja a Ház a belügyminisztert, hogy ter­­jeszszen be mielőbb törvényjavaslatot, amelyben kimondassák: 1. A tűzoltó intézmény általánosí­tása; 2. a tűzfelügyelői intézmény meghonosítása; 3. a biztosítási társaságok tűzkárdíj bevételei meg­felelő százalékának az országos tűzrendészet alapba való beszolgáltatása, s ebből a tűzbiztosítási orszá­gos kiadások fedezése.­ A határozati javaslatot az értekezleten megjelen­teken kívül is több képviselő aláírta. — Walsin-Esterházy Amerikában, Londonból táviratozzák. A World szerint Walsin-Esterházy, kinek neve a Dreyfus-per idejéből még mindenkinek emlékezetében lehet, jelenleg New-Yorkban van. Beteg és nagyon rosszul megy a dolga. — A postamesterek sorsjátéka. A postames­terek által saját nevelőintézete és menedékháza ala­pítására rendezett nagy társas­játék húzása, mint Mezőberényből írják, tegnap történt meg. A 10.000 korona értékű főnyereményt a 45719 számú sors­jegy nyerte. Nagyobb nyereménynyel még a követ­kező számokat húzták ki : 25166 (2000 kor. ért.), 79465 (1000 kor. ért.), 20000 és 41077 (500 kor. ért.), továbbá a 29184 57913 53269 9696 és 5217 számok egyenkint 100 korona értékű tárgyakat nyer­­tek, a 35576 65950 93864 37816 36668 18487 36966 82778 24892 és a 8629 számok egyenkint 50 korona értékű tárgyakat. A kisebb nyeremények­ről a hiteles nyeremény-jegyzékek fognak beszámolni. — A püspök és növendékei. Kedves ünne­piesség folyt le ma a központi papnevelő-intézet falai között. A kis papok búcsúztak el dr. Városy Gyulától, az uj fejérvári püspöktől, ki kormányzójuk volt. A társak nevében Breyer István papnövendék vett búcsút a püspöktől, ki válaszában buzdította őket, hogy törekedjenek jó papokká lenni. A volt növen­dékei imádságába ajánlja magát, hogy a keresztet, amelyet Isten a vállaira rakott, egész haláláig híven hordozhassa. Majd Krizsán Mihály pápai kamarás, intézeti helyettes kormányzó mondott búcsúzó be­szédet az elöljáró társai nevében. Városy püspök megköszönte ezt is, már a jelenvoltak éljenzése köz­ben távozott a lakására. — A montekarlói sakktorna. A mai, tizenkilencedik fordulóról kiküldött tudósítónk a következőket táviratozza: A mai nap eredménye még jobban meg­erősítette Maróczy pozícióját, amennyiben Pillsbury a bécsi Marcoval szemben csak remist tudott elérni, míg Maróczynak Miesessel játszott partija félbemaradt és valószínüleg Maróczy győzelmével fog végződni. Teichmann vezércsel-partit játszott Reggio­­val , ügyes kombinációval tisztet nyert és ez­zel eldöntötte a parti sorsát. Gunsberg Albinnal spanyol játszmában mér­kőzött és finom pozició-játék segítségével meg is nyerte azt. Dr. Tarrasch ugyancsak spanyol játszmá­ban könnyen végzett Eisenberggel, aki ma igen gyengén játszott. Csigorin orosz partit játszott Schlechterrel és oly finom pozícióra tett szert, hogy a bécsi mester minden igyekezete dacára is kapitu­lálni volt kénytelen. A mai nap szenzációja Wolf győzelme Marshall felett. Marshall mint világos, vezér­­gyalog-megnyitást választott, de Wolf nagyon ügyesen védekezett, majd pedig egy kis rést fedezve fel, heves támadást kezdett, amelylyel diadalt is aratott. Sheve francia játszmában megverte Mar­timért. A Mason—Janovszk spanyol partija este hétkor félbemaradt, de Mason jobban áll és nincs kizárva, hogy meg is fogja nyerni a játszmát. A versenyzők állása a mai nap eredménye után a következő: Maróczy­­21­ (1); Pillsbury 12 Vs(2); Teich­­mann és Janovszki 11 Vs (2); dr. Tarrasch 11 Vs; Csigorin 11 (2); Marshall 11 ; Wolf 10Vi (1) ; Gunsberg 101/1; Schlechter 10 (1); Napier 8 (1); Mason 7Vs (1); Albin 7Vs ; Mieses 7 (1); Popiel és Marco 6*/1 (1); Sheve 4V ; Eisenberg 3Vs Reggio 2Va (1); és Mor­timer 1. — Gyászrovat. Némethy Lajos református lel­kész, Némethy Károly miniszteri tanácsos édesatyja, mint Debrecenből táviratozzák, ott hetvenhatéves korában tegnap este meghalt. Az elhunyt részt vett a szabadságharcban , mint nemzetőr a Bem had­seregében szolgált és számos ütközetben tüntette ki magát vitézségével, később az augusztus 2-iki deb­receni csatában is vitézül harcolt. A debreceni kollégiumban tíz évig volt teológiai tanár, negyven­négy évig pedig lelkésze volt a debreceni egyház­nak. Fia, Némethy Károly ma délben Debrecenbe érkezett, a részvét általános. A temetés szomba­ton lesz. Hatsek Ignác, a kiváló kartográfus Budapesten, elhunyt hetvenegyéves korában. Sok ezer kitűnő tér­kép került ki az ő keze alól és e téren kifejtett működése sok elismerésre talált. Európa csaknem minden kormánya kitüntette. Vág-Ujhelyen szület.

Next