Pesti Napló, 1902. április (53. évfolyam, 89-118. szám)
1902-04-19 / 107. szám
107. szám,. Budapest, szombat PESTI NAPLÓ 1902. április 19. 13 Erre Nagy Márton azt felelte, hogy van két keresztüa, akikre vagyonát hagyni fogja. Többször is említette. Délután o vosolták, sőt az alispáni jelentés félrevezeti a kormányt. Az ipolysági törvényszék nyilvános rágalmazásért háromszáz korona pénzbüntetésre ítélte Ivánkát. Felebbezés folytán ma a budapesti Tábla foglalkozott az ügygyel, s a bíróság előtt megjelent Ivánka Zsigmond is, és önérzetesen mondta el, hogy nyolcvan esztendős immár, s hatvan éve vesz részt a közügyekben. Ellenfelei minden kigondolható fegyverrel, karddal, pisztolylyal, puskával akarták kivégezni, egyszer kaszával akarták kétfelé vágni, de mindig megóvta a magyarok Istene, mert igazsága volt. Most a jog, törvény és igazság korszakában, amikor a vizsgálat neki adott igazat, akarják elítélni ? Fölmentést kér. A tábla fölmentő ítéletet hozott, mert meggyőződött róla, hogy az alispáni jelentés csakugyan téves volt. Kiss Ferenc vádlott nem érzi magát bűnösnek. Mint mázsáló volt alkalmazva Nagy Ákos malmában. 1899. május 25-én a béréért ment be Nagy Ákoshoz a körmendi pusztára. Nagy Márton ekkor Magori István és Szabó István ácsok előtt mondotta el a szóbeli végrendelkezését. Vádlott ennek lefolyását a többi vádlottakkal egyezően adta elő. A végrendelkezést Nagy Ákosnak elmondotta, másnak elmondani nem tartotta szükségesnek. — Szabó István azt vallotta, hogy jelen volt a végrendelkezésnél. — Mikovich kir. alügyész bemutat Takács György vádlott vallomásának megcáfolására egy adásvételi szerződést, amelyet Takács május 25-ikén kötött dr. Berger kaposvári ügyvéd irodájéban. Ezzel az ügyvéd azt akarja beigazolni, hogy Takács nem lehetett jelen a szóbeli végrendelet készítésénél. Nemes Czérna József, Nagy Ákos parádés kocsisa 22 év óta, vallja, hogy Nagy Ákost május 25-én a kadarkuti plébánossal együtt kocsin vitte Hadrahelyre és Német-Ladira s csak este mentek haza, úgy ez a tanú, mint fia. Nemes Czérna István azt adják elő, hogy Nagy Ákos a négyesfogatról a hódosi pusztán szállott le s a fogatot hazaküldte Körmendre. Később Nemes Czérna István ment el érte egy másik kocsival s vitte haza Nagy Mártontól. — Látta-e május 25-én délután a vádlottakat az öreg nagyságos úrral beszélni? — Én nem láttam, mert lovakat vasaltattam s az istállóból nem lehet a kastély elé látni. Igyész: Miféle lovat ástak el a pusztán? — Polónyi: Téved az ügyész úr, ez Hódoson történt. — Szalay Károly : Nem ló volt az, hanem bivaly. (Nagy derültség.) Polónyi : Konstatálni kívánom, hogy egy csődért csakugyan elástak. — Nagy Ákos : Egy csődőröm felakasztotta magát hánykolódása közben a kötőfékre, ez volt az. — Ügyész : Tehát mégis ló volt s nem bivaly. (Derültség.) Simon János: Nagy Ákos volt tanyagazdája, akit lopások miatt kergetett el Nagy Ákos szolgálatból, egész sereg váddal, lépett fel a tanuk, vádlottak, főleg pedig Nagy Ákos ellen, miért is a törvényszék nem bocsátotta esküre. A tárgyalást holnap folytatják. Pázmándy Dénest elítélték. Pázmándy Dénes cikksorozatban leszapulta az állomási vendéglőket. Az egyik cikkben alaposan lekritizálta a keleti pályaudvar vendéglőjének, Stadler Károlynak konyháját, azt írván róla, hogy Stadler vendéglőjében rendszeresen megmérgezik az embert. A vendég csak abban válogathat, hogy «grünspan» vagy «fukszin» által akar-e kimúlni. Stadler rágalmazásért sajtópert indított Pázmándy ellen. A törvényszék azonban Pázmándyt felmentette. Az Ítélőtábla jóváhagyta az első bíróság ítéletét. A panaszos semmiségi panaszszal élt, melyet ma tárgyalt a Kúria. Katona Béla koronaügyész az ítélet megsemmisítését, és Pázmándy Dénes elítélését indítványozta. A Kúria ennek az indítványnak helyt is adott, amennyiben a táblai ítéletet megsemmisítette, és Pázmándyt a rágalmazás vétségében bűnösnek mondván, őt 100 korona fő- és 40 korona mellékbüntetésre, behajthatatlanság esetén 7 napi fogházra ítélte. A Beöthy—Kacziány párbaj. Beöthy Lászlónak az elmúlt évben az ismert Ocskay-távirat miatt lovagias ügye támadt Kaczlány Géza hírlapíróval. Az affért karddal intézték el. Párbajvétség miatt kellett volna az ellenfeleknek a budapesti büntetőtörvényszék előtt megjelenniök. Azonban csak Kacziány Géza jelent meg személyesen. Beöthy Lászlót betegsége gátolta a megjelenésben s ezért a tárgyalást elhalasztotta a törvényszék. A pénzeslevélhordó gyilkosai. Kolozsvárról jelentik, hogy a kolozsvári esküdtszék ma folytatta a tárgyalást Bürger pénzeslevélhordó gyilkosainak ügyében. Azokat a tanukat hallgatták ki, akik a harmadik vádlottnak, Szabó Istvánnak a gyilkosságban való részvételét bizonyítják. Több ember látta Szabót, amint a gyilkosság elkövetésének ideje alatt a ház körül ólálkodott, ahol a gyilkosság történt. Végül felolvasták a boncoló jegyzőkönyveket, amelyek szerint a meggyilkolt levélhordón negyven sérülést találtak. A délelőtti tárgyalás befejezése előtt az ügyész kijelentette, hogy Friedrich börtönében egy cinkkanásra a következő szavakat írta: Fredrchet halálra ítélték. Ennek azért van fontossága, mert egy Friedrich által készített asztal belső lécén véletlenül e szavakra bukkantak : Friedrich meggyilkolta Ignácnét. Lehet, hogy valami benső ösztön kényszerítette a gyilkost, hogy e szavakat fölirja olyan helyre, ahol, úgy hitte, örökre el van temetve. — A tárgyalás folytatását azután holnapra halasztották. « Honti állapotok. Ivánka Zsigmond, Hontmegye 1900 szeptember 28-iki közgyűlésén kikelt az ellen, hogy Czobor László alispánnak bizalmat szavazzanak, mert szerinte a megye bajait nem ér Nyiktér. (Az e rovat alatt költötteknek sem tartalmáért, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) SERRAVALLO chinabor vassal killin'"' étvágy gerjesztő szer gyengélkedők, vérszegények és lábbadozók számára. —Ajánlva és használva Orvosi kitUnőségerc által,1200-nál több orvosi vélemény. Kitűnő ízű. Több arany- és ezüstéremmel kitüntetve., Va literes üveg H K. 40, 1 literes üveg 4 ft. 40 fill. Kapható minden gyógyszertárban. SERRAVALLO J. gyógyszerész. Trieszt. KÖZGAZDASÁG. Fegyelmi vizsgálat a tőzsdén. A tőzsdetanács igazgatóbizottsága mai ülésében egy, a tegnapi árutőzsdei árfolyamjegyzés tárgyában felmerült panasz folytán a fegyelmi vizsgálatot elrendelte. Bankkimutatások. Az Osztrák-Magyar Bank ma teszi közzé április 15-ikéről szóló heti kimutatását, mely szerint a bank kölcsönüzlete újból apadt és a bankjegytartalék ismét növekedett. A váltótárca ugyanis 15,553 000 koronával, a lombardelőleg pedig 209,000 koronáva csökkent, minek következtében a bankjegyforgalom is csökkent ,15,909.000 koronával. Miután azonban a bank érckészlete is csökkent 3,044.000 koronával, az adómentes bankjegytartalék csak 13,484.000 koronával növekedett, de így is már 23,395.000 koronával haladja meg a 400 milliós kontingenst. A német birodalmi bank április 15-iki kimutatása szerint az érckészlet 52,9 millió márkával növekedett, ellenben a váltótárca 90, a lombardüzlet 359 millió márkával apadt, minek következtében a bankjegyforgalom 93,7 millió márkával csökkent. A Budapesti Hitelezői Védegyesület ma tartotta elnöke, Tschögl Henrik vezetése mellett rendes évi közgyűlését, aki is megnyitván a közgyűlést, mindenekelőtt kegyelettel emlékezett meg az egyesület egyik alapítója, néhai Kanitz Ignác elhalálozásáról, kinek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvbe iktatni rendelte. Ezután utalt az igazgatóság közkézen forgó jelentésére, valamint az egyesületi iroda által beterjesztett tevékenységi kimutatására annak konstatálása végett, hogy az egyesület a lefolyt évben is minden tekintetben — és eredménynyel — igyekezett alapszabályszerű hivatásának megfelelni. Ezek után a jegyzőkönyv vezetésére dr. Schreyer Jakab igazgatósági titkárt, annak hitelesítésére pedig Deutschmann Lipótot és Lőwy Bernátot kérte fel. Az igazgatósági és az irodai tevékenységre vonatkozó jelentéseket a közgyűlés egyhangúlag és jóváhagyó tudomásul vette. Hasonlóképpen jóváhagyták az Engel Hugó pénztárnok által előterjesztett zárószámadásokat és ennek folyományaként az igazgatóságnak és a számvizsgálóknak a szabályszerű felmentvényt megadták. A folyó évi költségvetés Guttmann Ádám ellenőr előterjesztése folytán 36.500 korona bevétellel és ugyanannyi kiadással lett megállapítva. Az elnökség és igazgatóság újjáválasztása a következő eredménynyel lett megejtve: Elnök Tschögl Henrik. Alelnökök: Breitner L. Zsigmond, maróthi Pürst Bertalan. Igazgatósági tagok: Auer Gyula, Brust Dávid, Demjén Ignác, Drucker Géza, Engel Hugó, Frankl Mór, Fröhlich Miksa, Glasner Móric, budai Goldberger Gyula, Guttmann Ádám, Hartmann Mór, Hecht Adolf, Hüttl Tivadar, Kanitz Géza, Landauer Lipót, Latzkó Sándor, Leichtner Benő, Mautner Adolf, Moiret F. Ödön, Pinkász Zsigmond, Porgesz Bernát, Rosenberg Mór, Schwarz Adolf (uj), Seifensieder József, Silberberg József, Spitzer Ignác, Vágó Nándor, szurdai Weisz Nándor, (uj), Wolf Mór, Wolfner Gyula. Ezután a közgyűlés nevében Lichtner Benő meleg szavakban emlékezett meg amaz érdemekről, amelyeket az elnökség, és különösen Tschögl Henrik az egyesület megszilárdulása körül szerzett. Indítványozza, hogy a közgyűlés az elnökségnek és elsősorban az elnök odaadó működéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavazzon, amely indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Elnök úgy a maga, mint elnöktársai nevében köszönetet mond a személye iránt nyilvánuló bizalomért, biztosítván a közgyűlést, hogy úgy az ő, mint elnöktársai törekvése a jövőben is az lesz, hogy e fontos tevékenységre hivatott egyesület minél inkább fejlődjék. A közgyűlés ezután az elnök zajos éljenzésével véget ért. Az új tagosítási törvény előmunkálataigyanánt a földmivelésügyi miniszter kérdőpontokat küldött az Országos Magyar Gazdasági Egyesülethez, valamint a többi gazdasági egyesületekhez. E kérdőpontok tárgyalása végett az O. M. G. E. ma szakértekezletet hivott egybe, amelyen gróf Zselénski Róbert elnökölt. Az első kérdés az: vájjon a tagosítást megengedjék-e a községi határnak egy részére, vagy a község határát meghaladó területre, avagy az eddigi rendelkezések szerint a tagosítást az egész község területén kell foganatosítani ? Az egyesület erre kimondja, hogy nemcsak a község egész határa legyen tagosítható, hanem egyes dűlők is , sőt a tagosításnak a község határát meghaladó területre való kiterjesztése elől sem szabad elzárkózni. A második kérdés a község határát meghaladó terület tagosításának előfeltételeire nézve kér felvilágosítást. Az értekezlet elfogadta az előadói javaslatot, mely szerint a tagosítást ez esetben csak úgy hajtsák végre, ha azt mind a két határra vonatkozólag egyidejűleg teljesítik. Gondot kell azonban arra fordítani, hogy egyik község területéből a másikhoz túl sókat ne csatoljanak. A tagosítandó határ által körülzárt idegen községi területek a tagosításba bevonassanak. A harmadik pontja a kérdéseknek azokat az előfeltételeket kívánja kijelölni, amelyek szükségesek a részletes tagosításnál az illető terület határvonalainak biztos és szabatos kijelölését illetőleg. Az előadói javaslat szerint részleges tagosítás akkor engedhető meg, ha az érdekelt birtokosok háromnegyed része kívánja. Az értekezlet a javaslatot oly módosítással fogadta el, hogy a részleges tagosítást az érdekeltek egynegyedrésze kívánhatja. A földmivelési miniszter által feltett 4-ik kérdés ez: Mily területeket lehet a tagosításból kivonni, mily feltételek mellett kívánhatja a tulajdonos a kizárt területek bevonását a tagosításba s mily területek bevonásához kell a tulajdonosok beleegyezése. Az előadói javaslat szerint a tagosításból kivonhatók: 1) a községi beltelkek; 2) tanyák, puszták, melyek állandó épülettel vannak ellátva; 3) szőlők, faültetvények ; 4. bányák, gyártelepek; 5. erdők. E területeket csak úgy lehet bevonni a tagosításba, ha a tagosítást kívánók többsége kellő kártérítésre kötelezi magát. Az 5-ik kérdés az, vajjon az érdekelt tulajdonosokon kívül a községi vagy más hatóság, avagy valamely mezőgazdasági szakközeg is legyen-e jogosult indítványt tenni? A válaszjavaslat szerint e részben a legnagyobb óvatosságot kell tanúsítani. A 6-ik kérdésben az O. M. G. E. már a múlt évben döntött. A 7-ik kérdés a tagosítás elrendeléséhez szükséges szakvélemény szükséges voltára nézve kér felvilágosítást. Az előadói javaslat egy véleményező testület statuálását proponálja, amely elé bizonyos adatokat tartalmazó előmunkálat terjesztendő. Az Önállóan Működő Hitelszövetkezetek Oszágos Köteléke május 8-ikán az István főherceg-szálloda I. em. nagytermében tartja első országos értekezletét, melyen a következő felolvasások is tartatnak : 1. Molnár Ferenc : Az önálló szövetkezetek megadóztatásáról. 2. Dr. Hódosi Lajos: A kereskedelmi törvény értelmében alakult szövetkezetekről. 3. Dr. Karácsonyi Lipót: Az önsegély- és államsegélyről. 4. Füredi Jakab : Hitelszövetkezeteink gazdasági etikájáról. E felolvasások nyilvánosak, a szövetkezeti ügy iránt érdeklődőket szívesen látjuk vendégekül. A szeszárak nem változtak; Budapesten jegyez kontingentált nyers szesz 39.5 korona pénz, 39.50 korona áru; Pécsben jegyez kontingentált készáru 37.80 korona pénz, 38.20 korona áru. Tavaszi luxus-lóvásár. Az O. M. G. E. védnöksége alatt rendezett XX-ik tavaszi luxus-lóvásárra hazai legelső tenyésztőink tulajdonából bejelentetett 408 ló. A bejelentések még egyre érkeznek. A vásár ezúttal is díjazással lesz egybekötve. Budapesti borjuvásár, április 18. Felhozatalt 1721 élő borjú, 180 db élő bárány, 196 db leölt bárány. — Árjegyzések: Elsőrendű élő borjukért 62—76 fillérig, kivételesen 80 fillér. Másodrendű élő borjukért 46—60 fillérig, élő bárányokért 4.— 15.— korona, leölt bárányokért 4—14 korona páronkint. Élénk irányzat mellett az árak elsőrendű élő boraikért 3—4 fillérrel kilogrammonként javulnak.