Pesti Napló, 1902. április (53. évfolyam, 89-118. szám)

1902-04-19 / 107. szám

107. szám,. Budapest, szombat PESTI NAPLÓ 1902. április 19. 13 Erre Nagy Márton azt felelte, hogy van két keresztüa, akikre vagyonát hagyni fogja. Többször is említette. Délután o­ vosolták, sőt az alispáni jelentés félrevezeti a kor­mányt. Az ipolysági törvényszék nyilvános rágalma­zásért háromszáz korona pénzbüntetésre ítélte Ivánkát. Felebbezés folytán ma a budapesti Tábla foglalkozott az ügygyel, s a bíróság előtt megjelent Ivánka Zsigmond is, és önérzetesen mondta el, hogy nyolcvan esztendős immár, s hatvan éve vesz részt a közügyekben. Ellenfelei minden kigondolható fegy­verrel, karddal, pisztolylyal, puskával akarták kivé­gezni, egyszer kaszával akarták kétfelé vágni, de mindig megóvta a magyarok Istene, mert igazsága volt. Most a jog, törvény és igazság korszakában, amikor a vizsgálat neki adott igazat, akarják el­ítélni ? Fölmentést kér. A tábla fölmentő ítéletet hozott, mert meggyőződött róla, hogy az alispáni jelentés csakugyan téves volt. Kiss Ferenc vádlott nem érzi magát bűnösnek. Mint mázsáló volt alkalmazva Nagy Ákos malmá­ban. 1899. május 25-én a béréért ment be Nagy Ákoshoz a körmendi pusztára. Nagy Márton ekkor Magori István és Szabó István ácsok előtt mon­dotta el a szóbeli végrendelkezését. Vádlott en­nek lefolyását a többi vádlottakkal egyezően adta elő. A végrendelkezést Nagy Ákosnak elmon­dotta, másnak elmondani nem tartotta szük­ségesnek. — Szabó István azt vallotta, hogy jelen volt a végrendelkezésnél. — Mikovich kir. alügyész bemutat Takács György vádlott vallomásának meg­cáfolására egy adásvételi szerződést, amelyet Ta­kács május 25-ikén kötött dr. Berger kapos­vári ügyvéd irodájéban. Ezzel az ügyvéd azt akarja beigazolni, hogy Takács nem lehetett jelen a szóbeli végrendelet készítésénél.­­ Nemes Czérna József, Nagy Ákos parádés kocsisa 22 év óta, vallja, hogy Nagy Ákost május 25-én a kadarkuti plébánossal együtt kocsin vitte Hadra­­helyre és Német-Ladira s csak este mentek haza, úgy ez a tanú, mint fia. Nemes Czérna István azt adják elő, hogy Nagy Ákos a négyesfogatról a hó­­dosi pusztán szállott le s a fogatot hazaküldte Körmendre. Később Nemes Czérna István ment el érte egy másik kocsival s vitte haza Nagy Márton­tól. — Látta-e május 25-én délután a vádlottakat az öreg nagyságos úrral beszélni? — Én nem lát­tam, mert lovakat vasaltattam s az istállóból nem lehet a kastély elé látni. I­gyész: Mi­féle lovat ástak el a pusztán? — Polónyi: Téved az ügyész úr, ez Hódoson történt. — Szalay Károly : Nem ló volt az, hanem bivaly. (Nagy derültség.) Polónyi : Konstatálni kívánom, hogy egy cső­dért csakugyan elástak. — Nagy Ákos : Egy cső­dőröm felakasztotta magát hánykolódása közben a kötőfékre, ez volt az. — Ügyész : Tehát mégis ló volt s nem bivaly. (Derültség.) Simon János: Nagy Ákos volt tanyagazdája, akit lopások miatt kergetett el Nagy Ákos szolgálat­ból, egész sereg váddal, lépett fel a tanuk, vádlot­tak, főleg pedig Nagy Ákos ellen, miért is a tör­vényszék nem bocsátotta esküre. A tárgyalást holnap folytatják.­­ Pázmándy Dénest elítélték. Pázmándy Dénes cikksorozatban leszapulta az állomási ven­déglőket. Az egyik cikkben alaposan lekritizálta a keleti pályaudvar vendéglőjének, Stadler Károlynak konyháját, azt írván róla, hogy Stadler vendéglőjé­ben rendszeresen megmérgezik az embert. A vendég csak abban válogathat, hogy «grünspan» vagy «fukszin» által akar-e kimúlni. Stadler rágalma­zásért sajtópert indított Pázmándy ellen. A törvény­szék azonban Pázmándyt felmentette. Az Ítélőtábla jóváhagyta az első bíróság ítéletét. A panaszos semmiségi panaszszal élt, melyet ma tárgyalt a Kúria. Katona Béla koronaügyész az ítélet meg­semmisítését, és Pázmándy Dénes elítélését indítvá­­nyozta. A Kúria ennek az indítványnak helyt is adott, amennyiben a táblai ítéletet megsemmisítette, és Pázmándyt a rágalmazás vétségében bűnösnek mondván, őt 100 korona fő- és 40 korona mellék­­büntetésre, behajthatatlanság esetén 7 napi fogházra ítélte.­­­ A Beöthy—Kacziány párbaj. Beöthy Lászlónak az elmúlt évben az ismert Ocskay-távirat miatt lovagias ügye támadt Kaczlány Géza hírlap­íróval. Az affért karddal intézték el. Párbajvétség miatt kellett volna az ellenfeleknek a budapesti bün­tetőtörvényszék előtt megjelenniök. Azonban csak Kacziány Géza jelent meg személyesen. Beöthy Lászlót betegsége gátolta a megjelenésben s ezért a tárgyalást elhalasztotta a törvényszék.­­­ A pénzeslevélhordó gyilkosai. Kolozsvárról jelentik, hogy a kolozsvári esküdtszék ma folytatta a tárgyalást Bürger pénzeslevélhordó gyilkosainak ügyében. Azokat a tanukat hallgatták ki, akik a harmadik vádlottnak, Szabó Istvánnak a gyilkosság­ban való részvételé­t bizonyítják. Több ember látta Szabót, amint a gyilkosság elkövetésének ideje alatt a ház körül ólálkodott, ahol a gyilkosság történt. Végül felolvasták a boncoló jegyzőkönyveket, ame­lyek szerint a meggyilkolt levélhordón negyven sé­rülést találtak. A délelőtti tárgyalás befejezése előtt az ügyész kijelentette, hogy Friedrich börtönében egy cinkkanásra a következő szavakat írta: Fredr­­chet halálra ítélték. Ennek azért van fontossága, mert egy Friedrich által készített asztal belső lécén véletlenül e szavakra bukkantak : Friedrich meggyil­kolta Ignácnét. Lehet, hogy valami benső ösztön kényszerítette a gyilkost, hogy e szavakat fölirja olyan helyre, ahol, úgy hitte, örökre el van temetve. — A tárgyalás folytatását azután holnapra halasz­tották. «­ Honti állapotok. Ivánka Zsigmond, Hont­­megye 1900 szeptember 28-iki közgyűlésén kikelt az ellen, hogy Czobor László alispánnak bizalmat szavazzanak, mert szerinte a megye bajait nem ér­ Nyik­tér. (Az e rovat alatt költötteknek sem tartalmáért, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) SERRAVALLO chinabor vassal killin'"' étvágy gerjesztő szer gyengél­kedők, vér­szegények és lábbadozók számára. —Ajánlva és használva Or­vosi kitUnőségerc által,1200-nál több orvosi vélemény. Kitűnő ízű. Több arany- és ezüst­éremmel kitüntetve., Va literes üveg H K. 40, 1 literes üveg 4 ft. 40 fill. Kapható minden gyógyszertárban. SERRAVALLO J. gyógyszerész. Trieszt. KÖZGAZDASÁG. Fegyelmi vizsgálat a tőzsdén. A tőzsdetanács igazgató­bizottsága mai ülésében egy, a tegnapi árutőzsdei árfolyamjegyzés tár­gyában felmerült panasz folytán a fegyelmi vizsgálatot elrendelte. Bankkimutatások. Az Osztrák-Magyar Bank ma teszi közzé április 15-ikéről szóló heti kimuta­tását, mely szerint a bank kölcsönüzlete újból apadt és a bankjegytartalék ismét növekedett. A váltó­­tárca ugyanis 15,553 000 koronával, a lombardelőleg pedig 209,000 koronáva csökkent, minek következ­tében a bankjegyforgalom is csökkent ,15,909.000 koronával. Miután azonban a bank érckészlete is csökkent 3,044.000 koronával, az adómentes bank­jegytartalék csak 13,484.000 koronával növekedett, de így is már 23,395.000 koronával haladja meg a 400 milliós kontingenst.­­ A német birodalmi bank április 15-iki kimutatása szerint az érckészlet 52,9 millió márkával növekedett, ellenben a váltótárca 90, a lombardüzlet 35­9 millió márkával apadt, minek következtében a bankjegyforgalom 93,7 millió márkával csökkent. A Budapesti Hitelezői Védegyesület ma tartotta elnöke, Tschögl Henrik vezetése mellett ren­des évi közgyűlését, aki is megnyitván a közgyű­lést, mindenekelőtt kegyelettel emlékezett meg az egyesület egyik alapítója, néhai Kanitz Ignác elha­lálozásáról, kinek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvbe iktatni rendelte. Ezután utalt az igazgatóság köz­kézen forgó jelentésére, valamint az egyesületi iroda által beterjesztett tevékenységi kimutatására annak konstatálása végett, hogy az egyesület a lefolyt év­ben is minden tekintetben — és eredménynyel — igyekezett alapszabályszerű hivatásának megfelelni. Ezek után a jegyzőkönyv vezetésére dr. Schreyer Jakab igazgatósági titkárt, annak hitelesítésére pe­dig Deutsch­mann Lipótot és Lőwy Bernátot kérte fel. Az igazgatósági és az irodai tevékenységre vo­natkozó jelentéseket a közgyűlés egyhangúlag és jóváhagyó tudomásul vette. Hasonlóképpen jóvá­hagyták az Engel Hugó pénztárnok által előterjesz­tett zárószámadásokat és ennek folyományaként az igazgatóságnak és a számvizsgálóknak a szabály­szerű felmentvényt megadták. A folyó évi költ­ségvetés Guttmann Ádám ellenőr előterjesztése folytán 36.500 korona bevétellel és ugyanannyi kiadással lett megállapítva. Az elnökség és igaz­gatóság újjáválasztása a következő eredmény­nyel lett megejtve: Elnök Tschögl Henrik. Al­­elnökök: Breitner L. Zsigmond, maróthi P­ürst Bertalan. Igazgatósági tagok: Auer Gyula, Brust Dávid, Demjén Ignác, Drucker Géza, Engel Hugó, Frankl Mór, Fröhlich Miksa, Glasner Móric, budai Goldberger Gyula, Guttmann Ádám, Hartmann Mór, Hecht Adolf, Hüttl Tivadar, Kanitz Géza, Lan­dauer Lipót, Latzkó Sándor, Leichtner Benő, Mautner Adolf, Moiret F. Ödön, Pinkász Zsigmond, Porgesz Bernát, Rosenberg Mór, Schwarz Adolf (uj), Seifensie­der József, Silberberg József, Spitzer Ignác, Vágó Nándor, szurdai Weisz Nándor, (uj), Wolf Mór, Wolfner Gyula. Ezután a közgyűlés nevében Lichtner Benő me­leg szavakban emlékezett meg amaz érdemekről, ame­lyeket az elnökség, és különösen Tschögl Henrik az egyesület megszilárdulása körül szerzett. Indítvá­nyozza, hogy a közgyűlés az elnökségnek és első­sorban az elnök odaadó működéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavazzon, amely indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Elnök úgy a maga, mint elnöktársai nevében köszönetet mond a személye iránt nyilvánuló bizalomért, biztosítván a közgyűlést, hogy úgy az ő, mint elnöktársai törekvése a jövő­ben is az lesz, hogy e fontos tevékenységre hivatott egyesület minél inkább fejlődjék. A közgyűlés ezután az elnök zajos éljenzésével véget ért. Az új tagosítási törvény előmunkálatai­gyanánt a földmivelésügyi miniszter kérdőpontokat küldött az Országos Magyar Gazdasági Egyesü­lethez, valamint a többi gazdasági egyesületekhez. E kérdőpontok tárgyalása végett az O. M. G. E. ma szakértekezletet hivott egybe, amelyen gróf Zselénski Róbert elnökölt. Az első kérdés az: vájjon a tagosítást megengedjék-e a községi határ­nak egy részére, vagy a község határát meg­haladó területre, avagy az eddigi rendelkezések szerint a tagosítást az egész község területén kell foganatosítani ? Az egyesület erre kimondja, hogy nemcsak a község egész határa legyen tago­­sítható, hanem egyes dűlők is , sőt a tagosítás­nak a község határát meghaladó területre való ki­terjesztése elől sem szabad elzárkózni. A második kérdés a község határát meghaladó terület tagosítá­sának előfeltételeire nézve kér felvilágosítást. Az érte­kezlet elfogadta az előadói javaslatot, mely szerint a ta­gosítást ez esetben csak úgy hajtsák végre, ha azt mind a k­ét határra vonatkozólag egyidejűleg telje­sítik­. Gondot kell azonban arra fordítani, hogy egyik község területéből a másikhoz túl sókat ne csatoljanak. A tagosítandó határ által körülzárt ide­gen községi területek a tagosításba bevonassanak. A harmadik pontja a kérdéseknek azokat az előfel­tételeket kívánja kijelölni, amelyek szükségesek a részletes tagosításnál az illető terület határvonalai­nak biztos és szabatos kijelölését illetőleg. Az elő­adói javaslat szerint részleges tagosítás akkor en­gedhető meg, ha az érdekelt birtokosok három­­negyed része kívánja. Az értekezlet a javaslatot oly módosítással fogadta el, hogy a részleges tagosítást az érdekeltek egynegyedrésze kívánhatja. A föld­mi­velési miniszter által feltett 4-ik kérdés ez: Mily területeket lehet a tagosításból kivonni, mily felté­telek mellett kívánhatja a tulajdonos a kizárt terü­letek bevonását a tagosításba s mily területek be­vonásához kell a tulajdonosok beleegyezése. Az előadói javaslat szerint a tagosításból kivonhatók: 1) a községi beltelkek; 2) tanyák, puszták, melyek állandó épülettel vannak ellátva; 3) szőlők, faültetvények ; 4. bányák, gyártelepek; 5. erdők. E területeket csak úgy lehet bevonni a tagosításba, ha a tagosítást kívánók többsége kellő kártérítésre kötelezi magát. Az 5-ik kérdés az, vajjon az érdekelt tulajdonosokon kívül a községi vagy más hatóság, avagy valamely mezőgazdasági szakközeg is legyen-e jogosult indítványt tenni? A válasz­­javaslat szerint e részben a legnagyobb óvatosságot kell tanúsítani. A 6-ik kérdésben az O. M. G. E. már a múlt évben döntött. A 7-ik kérdés a tagosí­tás elrendeléséhez szükséges szakvélemény szüksé­ges voltára nézve kér felvilágosítást. Az előadói javaslat egy véleményező testület statuálását propo­nálja, amely elé bizonyos adatokat tartalmazó elő­munkálat terjesztendő. Az Önállóan Működő Hitelszövetkezetek O­szágos Köteléke május 8-ikán az István főher­ceg-szálloda I. em. nagytermében tartja első orszá­­gos értekezletét, melyen a következő felolvasások is tartatnak : 1. Molnár Ferenc : Az önálló szövetkeze­tek megadóztatásáról. 2. Dr. Hódosi Lajos: A ke­reskedelmi törvény értelmében alakult szövetkeze­tekről. 3. Dr. Karácsonyi Lipót: Az önsegély- és államsegélyről. 4. Füredi Jakab : Hitelszövetkezeteink gazdasági etikájáról. E felolvasások nyilvánosak, a szövetkezeti ügy iránt érdeklődőket szívesen látjuk vendégekül. A szeszárak nem változtak; Budapesten jegyez kontingentált nyers szesz 39.5 korona pénz, 39.50 korona áru; Pécsben jegyez kontingentált készáru 37.80 korona pénz, 38.20 korona áru. Tavaszi luxus-lóvásár. Az O. M. G. E. védnök­sége alatt rendezett XX-ik tavaszi luxus-lóvásárra hazai legelső tenyésztőink tulajdonából bejelentetett 408 ló. A bejelentések még egyre érkeznek. A vásár ezúttal is díjazással lesz egybekötve. Budapesti borjuvásár, április 18. Felhozatalt 1721 élő borjú, 180 db élő bárány, 196 db leölt bárány. — Árjegyzések: Elsőrendű élő borjukért 62—76 fillérig, kivételesen 80 fillér. Másodrendű élő borjukért 46—60 fillérig, élő bárányokért 4.— 15.— korona, leölt bárányokért 4—14 korona pá­­ronkint. Élénk irányzat mellett az árak elsőrendű élő boraikért 3—4 fillérrel kilogrammonként ja­vul­nak.

Next