Pesti Napló, 1902. május (53. évfolyam, 119-147. szám)

1902-05-03 / 120. szám

120. szám. Budapest, szombat PESTI NAPLÓ, 1902. május 3. 7 fogja terjeszteni. Nemsokára, talán még ebben a hónapban, harminc esztendei keserves ké­szülődés és biztatgató ígérgetés után. A gumbioneni pör hőse Marten őrmester. Azzal vádolták, hogy ő követte el azt a gyil­kosságot, amelynek Krosigk kapitány, a gum­­binneni lovaskaszárnya lovagló iskolájában ál­dozatul esett. A kapitány kegyetlen brutális ember volt, gyűlölték az alárendeltjei, és gyű­lölte Marten is, amiért őt is, apját is gyalázta. A vádlottról bebizonyult, hogy kevéssel a gyil­kosság előtt azon a folyosón járt, ahonnan a gyilkos azt a karabélyt vette, amelyből a ka­pitányt lelőtték. Négy percnyi idő körül forgott a tárgyalás, meg kellett ugyanis állapítani, hogy várjon lehetséges-e, hogy Marten négy perc alatt el is tökélje, el is kövesse a gyilkosságot, hogy ez idő alatt cinkostársat is fogjon, a lakásából a gyilkosság színhelyére mehessen és onnan a szülei lakására menekülhessen. Ennek a lehe­tőségnek kiszámítása volt a bíróság dolga, s e kiszámított lehetőségen kívül semmi sem bizo­nyította Marten bűnösségét. Négy perc ki nem mutatott alibija és kiszámítható lehe­tőségei alapján halálra ítélte a katonai főtör­­vényszék a vádlottat, akit az elsőfokú katonai bíróság fölmentett. A halálos ítélet óriási föl­­háborodást keltett Németország szerte. A köz­vélemény zúgolódott, a sa­tő mozgolódott, a jogtudomány lázongott. Annál is inkább, mert nyilvánvaló volt, hogy a rettenetes ítéletet ret­tenetes fegyelmi tekintetek inspirálták. Arról volt szó, hogy nem szabad megtorlatlanul hagyni az olyan gyilkosságot, amelyről azt hitték, hogy alrendért katona szigorú fölebbvalóján boszú­­ból követte el. A fegyelem áldozatot kívánt, odadobták neki tehát a találomra gyanúsított vádlottat. A törvényszék elnöke, Alten generá­lis, a maga tekintélyével, súlyával ráerősza­kolta a katonai bírókra a halálos ítéletet. Az elemi erővel nyilvánuló felháborodásnak nagy része volt benne, hogy a birodalmi hadi­törvényszék az ítéletet föloldotta. Az újabb tárgyaláson Martent is, bűnrészességgel vádolt társát is fölmentették. A nyilvánosság ellenőr­zése alatt a fegyelmi tekintetek alól sza­badulásra kényszerített bíróság nem merte bűnösnek mondani azt a vádlottat, akire semmit se bizonyítottak s akinek élete négy ellenőrizhetetlen, hitvány percen múlt. A felmentő ítélet nagy megelégedést keltett Németországszerte, ahol a bírói tévedés foly­tán már félteni kezdték az új katonai bün­tető eljárástól is a jogbiztonságot. A tévedés belátásával és jóvátételével a bíróság a meg­döbbent társadalmat megbékítette, sőt szinte elaltatta azt az aggodalmát, hogy ott, ahol tévedések jóvátételétől függ az igazságszolgál­tatás, a tévedés még mindig fenyegető vesze­delem. Az olyan tévedés, amelynek megmaradt forrásnak a katonai formalizmus. A fölmentő íté­let csak elégtétel a közvéleménynek, de keve­sebb tanulsággal szolgál mint amennyivel a megelőző halálos ítélet szolgált. Nekünk azonban sok tanulsággal szolgál Azzal, hogy a tárgyalásra kerülő katonai bün­tetőtörvénykönyvben és eljárásban lehetőleg megnyirbáljuk a katonai igazságszolgáltatás formalizmusát. Hogy megakadályozzuk azt, hogy a bűnök külön katonai megtorlására külön katonai tekintetek érvényesülhessenek, s hogy küzdjünk az igazságszolgáltatásnak olyan katonai kezeléséért, amely az igazságszolgáltatást a társadalmi szolidaritás kifolyásának tudja és ér­vényesül­. námul) és Ni­­ncét (Dunamellék) nyilvántartásba veszi. A missziós sesélyt az eddigi címek szerint ez évre is megszavazták. A két protestáns cevhával közösen érdeklő nevekben tanácskozó bizottság jelentése alapján Széll Kálmán esperes bemutatja a kultuszminiszternek egy leiratát, melyben a minisz­­­ter azt a kérdést veti fel, hogy hite­li szempontból megengedhetőnek tartják-e a keresztségben nyert utóneveknek esetleges anyakönyvi kiigazítását. Mi­után Antal Gábor püspök köszönetet mondott az elnököknek, a konvent Kiss Áron püspök á­hitatos imádságával ért véget. Megyék és városok.­ ­ (A református konvent.) A reformátusok konventje tegnap folytatta s ma fejezte be tanács­kozásait Kiss Áron püspök és báró Bánffy Dezső együttes elnöklete alatt. A tegnapi ülésen Fejes István azt az indítványt terjesztette a konvent elé, hogy a zsinat helyének megállapítása végett bizottságot küldjenek ki, mely az októberi konventen tegye meg jelentését. Ehez az indítványhoz a konvent hozzájárult. Ezután meg­hallgatták és tudomásul vették az iskolaügyi-, a közjogi- és a tanügyi-bizottság jelentését. A mai folytatólagos tanácskozások során­­szabó János be­mutatta a missziói bizottság jelentését, melynek kapcsán a konvent örömmel vette tudomásul a misszió-ügy fejlődését. Mint legközelebb létesítendő uj missziós pontokat, a konvent Felső-Gallát (D)­ Végzetes pisztolypárbaj Nagy­váradon. — Hivatásának áldozatául esett ügyvéd. — Budapest, május 2. Tragikus végű párbaj történt tegnap Nagyvára­don : Weiszlovits Gyula földbirtokos halálosan meg­sebesítette Pallay Lajos tekintélyes ügyvédet, aki ellene pert vezetett s aki így hivatásának lett az áldozatává. A párbajra az adott okot, hogy a föld­­birtokos, a perből kifolyóan, tettlegesen inzultálta az ügyvédet. Városszerte nagy izgalmat keltett az eset, mert az áldozat általánosan tisztelt ember s rokonságban van a legelőkelőbb bihari családokkal. Az a motívum, hogy az ügyvéd hivatásának esett áldozatul, még nagyobb jelentőségűvé teszi az ese­tet, mely előreláthatóan nevezetes reformot fog megindítani. A nagyváradi Ügyvédi Kamara vá­lasztmánya már az inzultus megtörténte után erkölcsi elégtételt nyújtott Pallay ügyvédnek, egyben nevezetes határozatot hozott. Minthogy az ügyvédek ellen intézett támadások az utóbbi időben ismétlődtek s hasonló esetek többször fordul­hatnak elő, elhatározta a Hlatky Endre elnöklése alatt összeült választmány, hogy a nagyváradi Ügy­védi Kamara feliratot intéz az igazságügyminiszterhez a büntetőtörvénykönyv olyan értelmű módosítása iránt, hogy az ügyvédek bántalmazását hatóság ellen való erőszaknak, minősítse a törvény s igy az ügyvé­dek nagyobb jogvédelemben részesüljenek. A nagyváradi eset részletei a következők: A párbaj előzménye a Nagyvárad előadása sze­rint ez volt: Weiszlovíts Gyula, volt kőrösszegi bérlő évek óta perben áll édesapjával, Weiszlo­­vits Adolf ismert temetkezési intézet-tulajdonos­sal, vagyonjogi kérdések miatt. Ebben a perben legutóbb az történt, hogy Weiszlovits Adolf le­­foglaltatott egy csomó jószágot 4330 korona ér­tékben. Mikor az állatokat szoros zárlat alá akarták venni, nem találtak Literen csak néhány darabot. Erre Pallay Lajos ügyfele képviseletében bűnvádi feljelentést tett, mire Ember Géza elrendelte a bűn­ügyi zárlatot, ami meg is történt Debrecenben. Erre Perczel Adolf bíró előtt hétfőn tárgyalás volt, mely­nek lefolyása után történt az ismert utcai jelenet, amikor Weiszlovíts Gyula a Főti­ utca és Apáca­ utca sarkán e szavakkal támadt Pallagra : — Ön családom ügyében oly perfid eljárást ta­núsított, hogy azt honorálnom kell. Erre inzultálta az ügyvédet, aki még aznap pro­­vokáltatta Rádl Ödön és dr. Thury Kálmán megbí­zottai által a sértőjét. Segédei párbajbiróságot kértek, azon az alapon hogy Pallayt a sérelem ügyvédi minőségben érte. Ebbe Weiszlovíts Gyula segédei, Karácsonyi Aladár, és Gajzágó István nem egyeztek bele, hanem fel­ajánlottak mindennemű elégtételt. Pallay erre új megbízottakat nevezett meg, Szunyogh Lóránt és Balásházy Iván személyében. Egy másik verzió szerint állítólag az jutott volna fülébe Weiszlovits Gyulának, hogy dr. Pallay azt állítja róla és Emil nevű testvéréről, hogy ők nem is édes gyermekei Weiszlovits Adolfnak, aki ezért tagadta is ki őket. Ilyenformán a földbirtokos anyja becsületének megsértését akarta megtorolni. A segédek három napig tartó tárgyalás után pisztolypárbajban állapodtak meg. A feltételek a kö­vetkezők voltak: Kétszeri golyóváltás, harminc lé­pésről, 5—5 lépés avánszszal. A mérkőzés helyéül a Ferenc József-huszárlaktanyát jelölték ki, ahová tegnap délután egy órakor hajtattak ki a felek és segédeik. Pallag részéről Szunyogh Lóránt anya­könyvi felügyelő és Balásházy Iván, Weiszlovits részéről pedig Makay Izor nyugalmazott huszár­­kapitány és Bánitz Géza budapesti magántiszt­viselő volt a segéd. A párbajt Szunyogh Ló­ránt vezette, aki előbb megtette a szokásos kísérletet a békítésre, természetesen eredmény­telenül. Erre számlálni kezdte a másodperceket. A hetedik másodpercben Pallay Lajos három és fél lépést előre haladva lőtt, de nem ta­lált, ugyane minutumban lépett előre Weiszlovits Gyula és amint pisztolya eldördült, ellenfele halál­­sápadtan ejtve el fegyverét, derekához kapott és összeroskadt. Az orvosok és a segédek odasiettek levetkőztették a sebefültet s a két orvos konsta­tálta, hogy az ellenfél aolyója jobbra­ a hatodik és hetedik boxja közt hatott Pallay Lajos testébe. Az eszméletét vesztett sebesültet hordozható ágyon a kaszárnya ügyeletes orvosi szobájába vit­ték. A sebesültet antiszeptikus kötéssel látták el, anélkül, hogy a golyót kutatták volna, mivel a sebe­sült rendkívül elgyöngült. Pallay Lajos teljes egy óra hosszat feküdt esz­méletlenül. Időközben odaérkezett testvére, Pallay Jenő kir. törvényszéki biró és a sebesült jogász fia, József. Elhívták a sebesülthöz dr. Vucskics Gyula Újvárosi róm. kat. plébánost, hogy a hal­doklók szentségével lássa el. Ezalatt Pallay Lajos visszanyerte eszméletét és megismerte az ágyához közeledő plébánost: — Köszönöm, hogy eljött — suttogta. Ezután fölvette az utolsó kenetet. Azután meg­csókolta öcscsét s ezt mondta neki: — Látod, jó ember voltam egész életemben , minek bántanak. Három órakor az orvosok kijelentették, hogy a sebesült, akinek máját fúrta át a golyó, a körülmé­nyekhez képest jobban érzi magát. Négy huszár hordozható ágyon elvitte Pallay Lajost Szaniszló­­utcai lakására. A végzetes párbaj megtörténte után Weiszlovits Gyula Emil öcscsének Szilágyi­ utcai szállására haj­tatott. Később dr. Nagy Géza ügyész utasítására megjelent nála két rendőrtiszt s letartóztatta Weisz­­lovits Gyulát. Ember Géza vizsgálóbíró elrendelte ellene a vizsgálati fogságot és pedig a btk. 141. szakaszának 5. pontja alapján, amely kimondja, hogy ha a terhelt az ellene indított eljárás alatt újabb bűncselekményt követ el, vagy ha bizonyíték forog fenn arra, hogy a terhelt a megkísérett bűn­cselekmény végrehajtása előtt azzal fenyegetőzik, h­ogy újabb bűntettet követ el , vizsgálati bogságba helyezendő. Már­pedig Weiszlovits a sikkasz­tás miatt ellene indított eljárás alatt Pallag Lajos inzultálásával és párbajban lelövésével újabb bűncselekményt követett el. Weiszlovits fölebbezést jelentett be letartóztatása iránt. Feleb­­bezését holnap veszi tárgyalás alá a vádtanács. A sebesült állapotáról ma ezt táviratozzák Nagy­váradról : Pallay Lajos az éjszakát átaludta. Orvosai ma reggel újra megvizsgálták s azt hiszik, hogy a golyó a tüdőbe fúródott s nem sértette meg a má­jat. Új kötést tettek a sebre, a golyót egyelőre nem veszik ki belőle. A betegnek nincs sebláza s az orvosok azt hiszik, hogy felgyógyul, ha nem jön közbe valami komplikáció. A sebesülthöz senkit sem bocsátanak be. A vizsgálati fogságba helyezett Weiszlovits felebbezését holnap tárgyalja a vád­tanács. Éjjel 12 órakor Nagyváradról érkező távirat jelenti: Pallay Lajos állapota valamivel javult. A golyót a sebből gyengesége miatt nem lehet eltávo­lítani, de állapota nem reménytelen. A golyó mint újabban megállapították a tüdőt fúrta á. Nagyvára­don különösen a jogakadémiai ifjúság körében párbajellenes mozgalom indult meg. Éjfél után 2 órakor táviratozzák Nagyváradról, hogy Pallag állapota egyre javul. — Veiszlovicsot a Biharmegyei Nemzeti Kaszinó legolyózta a tagjai közül.* Rövid idő óta ez a negyedik végzetes párbaj Nagyváradon. Nincs két évtizede, hogy Zilahi Kál­mán takarékpénztári könyvelő karddal halálos sebet ejtett Schuller mérnökön. Majd Mandel Béla föld­­birtokos golyója terítette le Komlóssy Györgyöt, pár évvel ezelőtt pedig dr. Kálmán József vérzett el Örley György golyójától. TÁVIRATOK A béke kérdése. London, május 2. A Daily Telegraph-nak jelentik Pretoriából. Devett kijelentette, hogy a háború folytatását céltalannak s az angol béke­­feltételeket elfogadhatóknak tartja. Delarey ki­nyilatkoztatta, hogy hozzá fog járulni a több­ség határozatához. Más forrás szerint Steyn és Devett elhatározták, hogy folytatni fogják a há­borút, míg ellenben Botha és Delarey hajlan­dók békét kötni, ha Anglia az amnesztia dolgá­ban nagyobb koncessziókat tesz. A ma ki­adott kék könyv szerint a háború az angolok­nak eddig kétszázhuszonhárom millió fontjukba (körülbelül ötezer millió koronába) került. Hafra, május 2. Krüger kijelentette, hogy a békekötésről terjesztett angol hírek nem felelnek meg a valóságnak s csak az a céljuk, hogy az angol népet a közeledő koronázás alkalmából megtéveszszék. Krüger azt mondta, hogy nélküle egyáltalában nem is lehet békét

Next