Pesti Napló, 1902. június (53. évfolyam, 148-177. szám)
1902-06-06 / 153. szám
153. szám, Budapest, péntek PESTI NAPLÓ, 1902. június 6. II . A bécsi futtatás. A Metropole-díj, a kétévesek klasszikus mérkőzése volt a derby-meeting mai nyolcadik napjának főszáma. E 20.000 koronás versenynek Türelmes és Lili voltak az előzetes favoritjai, de a versenyben semmi szerepet nem játszottak. Pompás, gróf Andrássy Géza eddig veretlen lova, egyik jelöltünk, került ki győztesnek a futamból Ezeregyéj ellen, de ugyancsak ki kellett adnia magából mindent, hogy a díjat biztosítsa, mert Ezeregyéj kitűnően tartotta magát mellette. Említésre méltó még Mr. John győzelme az akadályversenyben, mely 72 kilós öregsúlyával igen biztosan verte meg a mezőnyt. A részletes eredmény ez : 1. Nyeretlen kétévesek versenye. 3000 korona. Távolság 1000 méter. Gróf Dégenfeld J. pm. Marco Polo (lov. Maino) első, gróf Festetics P. sm. Boer (lov. Tarai) második, Mravik P. pm. Tolmács (lov. Bonta) harmadik. Totalizatőr: 10 : 56. Helyrefogadások: 1.50: 118, 11.50: 124. III. 50 : 264. XI. Eladóverseny: 2000 korona. Távolság 1000 méter. Báró Üchtritz Zs. 8é. pk. Pityke (lov. Zsebük) első, Herzog M. 4é. pk. Béza (lov. Richnovszky) második, Szemere M. 56. pm. Ne engedj (lov. Bonta) harmadik. Totalizatőr : 10 : 41. Helyrefogadások : I. 50 : 77. II. 50 : 74. III. Metropol-dij. 20.000 korona. Távolság 1100 méter. Gróf Andrássy G. pm. Pompás (lov. Roussel) első, Rohonczy G. stpm.Ezeregyés (lov. Gray) második, Mr. Lincoln sm. Fertő (lov. Slack) harmadik. Totalizatőr: 10 : 76. Helyrefogadások : I. 50 : 132, II. 50 : 137, III. 50: 286. IV. Rotunda-Handicap: 5000 korona. Távolság 1300 méter. Báró Üchtritz Zs. 3é. pk. Fancy (lov. Tarai) első, báró Üchtritz Zs. 4é. sm. Passe par tout (lov. Hesp) második, Mauthner V. 40. pm. Montezuma (lov. Southey) harmadik. Totalizatőr: 10 : 27. Helyrefogadások: I. 50 : 101, II. 50 : 493, III. 50: 106. V. Nyeretlen kétévesek eladóversenye. 2000 korona. Távolság 900 méter. Báró Harkányi J. stpm. Franko (lov. Maino) első, Mauthner V. sk. Glosse (lov. Southey) második, Szemere M. sm. Milfay (lov. Bonta) harmadik. Totalizatőr : 10 : 49. Helyrefogadások: I. 50 : 116, II. 50 : 101, III. 50: 231. VI. Akadályverseny. Handicap: 3000 korona. Távolság 3200 méter. Mravik P. 4. sm. Mr. John (lov. Machau) első, Dreher A. 4é. sm. Kalauer (lov. Huxtable) második, Mauthner V. 4é. szpm. Famulus (lov. Poole) harmadik. Totalizator: 10 : 26. Helyrefogadások : I. 50 : 67, II. 50 : 77, III. 50 : 66. VII. Handicap: 3000 korona. Távolság 2400 méter. Szemere M. 4é. pm. Maculani (lov. Bonta) első, lovag Lederer L. 4é. sk. Akárhogy (lov. Slack) második, Schindler L. 4é. pk. Nina (lov. Bulford) harmadik. Totalizatőr 10: 95. Helyrefogadások I. 50:158, II. 50: 72. X Az Union-verseny. Berlin-Hoppegartenben ma futották le a német háromévesek egyik legnagyobb versenyét, az Timont. A versenyben, melyben oly sokszor aratott magyar ló diadalt, ezúttal nem futott lovunk. Győztes lett Weinberg Prim Hamlet-je (lov. Hill), második Automobil (lov. Warne), harmadik Sleipniz (lov. Martin). A keszthelyi családirtó. — Saját tudósítónktól. — Ma kezdődött meg a nagykanizsai esküdtbíróság előtt annak a rettenes pernek a tárgyalása, melynek hőse Laskay Tivadar, volt keszthelyi kereskedő. Azzal vádolják, hogy megmérgezte a két gyermekét, azért, hogy feleségül vehessen egy özvegyasszonyt. Itt ismertetjük, hogyan védekezett a mai tárgyaláson. A merő tagadás alapjára helyezkedik, de a tárgyalás elnökének kérdéseiből is, melyekre csupá »nem igaz« a válasz — azokból is kitűnik, milyen rettenetes dolgokról szól a vád ami erre az emberre nehezedik. A daliás termetű vádlott az elnök kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, így válaszolt: — Nem vagyok bűnös, én mérgezett orvosságot nem adtam gyermekeimnek. Ha méreg volt az orvosságban, ez csak cselvetés volt ellenem; ilyet férfi nem is tehet, csak a nő ! A vizsgálat során sokszor kértem, hogy bocsássanak szabadon, majd előállítom az igazi bűnöst, de ezt nekem nem engedték meg. Sok ellenségem van, akik azért vetették ellenem ezt a cselt, hogy örökséghez jussanak. Hermann Antóniának, akit szerettem, nem volt kifogása a gyermekek ellen , külömben sem valami lángoló szerelemből akartam elvenni, csak azért, hogy anyát adjak gyermekeimnek. Az elnök: Miért hiresztelte felesége halála után, hogy a gyermekeknek el kell pusztulni ? Laskay : Nem hireszteltem, csak panaszképpen emlegettem. — Miért titkolta az orvosok előtt, hogy a gyermekeknek hasmenésük volt ? — Nem titkoltam, de nem is tapasztaltam. — Az ön kis gyermeke azt mondta: édesapám keserű befőttet ad be s ettől fogok meghalni ? — Ez nem igaz, ez rágalom. — Igaz-e, hogy özvegy Hermannnét, a főszolgabíró özvegyét már leánykorában szerette ? — Igen. El is akartam venni. — Igaz-e, hogy azt mondta özvegy Hermannénak, hogy gyermekeinek rövidesen el kell pusztulniok ? — Nem mondtam, de nem is mondhattam, mert nem tudhattam. — Mikor kis leánya orrába port fújt, sikoltozott-e ? — Nem. — Igaz-e, hogy a kérdezősködőknek azt mondta, hogy a gyermek álmában sikoltozik ? — Nem. — Verte-e a gyermeket ? — Nem. — Használt-e kutyakorbácsot? — Nem használtam. Csak mint apa a gyermekeit fenyegettem meg őket és legfeljebb nadrágszijjal ütöttem rájuk. Ezután a tanuk kihallgatása következett. Péry Imre, a keszthelyi községi iskola igazgatója jelentéktelen dolgokról adott felvilágosítást. Garay Sándor zene- és nyelvtanár elmondta, hogy egy ízben Laskaynál volt s látva a beteg gyermekeket, megkérdezte, mi bajuk van. Laskay erre azt felelte, hogy rossz az egész belső részük. Az elnök: Hallotta-e, hogy Laskay első nejével rosszul bánt ? — Garay: Igen , ezért félt tőle Hermanné. Hencz Gyula nyugalmazott gazdatiszt elmondta, hogy Laskay egy ízben úgy nyilatkozott előtte, hogy ha Hermanné más valakihez megy nőül, akkor agyonlövi a vőlegényt is, Hermannét is. Özvegy Hermann Vincénét hallgatta ki ezután az elnök. — Mióta ismeri Laskayt ? — kérdi tőle az elnök. — Laskayt nem ismertem előbb s ő minden előzetes ismeretség nélkül kérte meg a kezemet. Én azonban kijelentettem, hogy nemcsak bizalmat nem érzek iránta, de félek is tőle. — Meddig volt önnél Laskay, mikor megkérte a kezét ? — 9—12 óráig. — Mindjárt megtagadta a kérését ? — Igen ! Csakhogy megszabaduljak tőle, azt mondtam neki, hogy majd gondolkozni fogok a dolog felől. — Igaz-e, hogy a lemondó levele után se mondott le Laskay szerelméről ? — Igen. — Van-e tudomása arról, hogy Laskay nem bánt jól az első feleségével ? — Igen, azoktól hallottam, akik nála voltak. Dr. Morelli egyetemi tanár tett szakvéleményt arról, hogy tuberkulotikusak voltak-e Laskay gyermekei. Ezután az esküdtbíróság elrendelte Laskay mostohafiának, Marton Lászlónak és a kis Laskay Janikának megvizsgálását, hogy tuberkulózisban szenvednek-e ? Érzékeny jelenet történt a tárgyalási teremben, mikor Laskay kisfiát vezették be, aki sírva futott apjához s össze-vissza csókolta. Seemann Sándor uradalmi tanácsos azt vallja, hogy Laskay tőle két ízben kért arzént patkányirtás végett, de nem kapott. Laskay a gyerekekkel jól bánt. Dr. Mojzer György kezelőorvos fentartja előző állítását, hogy a gyerekek agyhártyagyuladásban haltak meg. Az arzénmérgezés tüneteit nem észlelte, hasmenést nem tapasztalt és a gyerekeket nem látta hagyni. Dr. Hanny Laskay Margitnál kétszer volt és hányni nem látta. Mojzer nem mondta, hogy alaposan vizsgálják meg, mert mérgezés gyanúja van. Az arzén is okozhat agybántalmakat. Dr. Neumark abőrnek nagy kopását és érzékenységét észlelte. Ő csalánkütemes betegségnek minősítette, de mérgezésre nem gondolt." A Tarnóczy—Fehér-pör. A Kúria felülvizsgáló tanácsa ma reggel fogott bele annak a pörnek a tárgyalásába, amelyet Tarnóczy Gusztáv indított Fehér Miklós gépgyáros örökösei ellen azon a címen, hogy atyjuk 40.000 forinttal tartozott neki a török-becsei ingatlan vételára fejében. Ezt a birtokot 1884-ben vásárolta Fehér Miklós Tarnóczytól. Az örökösök Tarnóczy követeléseivel szemben a tőzsdebiróságnál kerestek oltalmat, s a tőzsdebiróság itéletileg meg is állapította, hogy Tarnóczy még 1884-ben megkapta a török-becsei ingatlan vételárát. A királyi ítélőtábla azonban illetéktelennek mondta a börzebíróságot, mire a Fehér-örökösök a törvény rendes útjára vitték perüket, s a VI. ker. járásbíróság a Fehér-örökösöknek adott igazat. A budapesti törvényszék azonban megváltoztatta a járásbíróság ítéletét, s a Fehér-örösöket keresetükkel elutasította. A felülvizsgáló tanács előtt, melynek elnöke Szabó Albert, a Fehér-örökösöket ma Edvi-Illés Károly, Tarnóczyt dr. Pap József képviselte. A bonyolódott per előzményeinek és anyagának ismertetése után az ügyvédek hosszasabban fejtegették megbízóiknak igazát. A bíróság e hónap 11-dikén, szerdán reggel háromnegyed 10 órakor fogja kihirdetni ítéletét. KÖZGAZDASÁG. Kivitel Dél-Afrikába. Lapunk legutóbbi számában A délafrikai béke és a kiviteli kilátások című cikkben elmondottuk, hogy Ausztriában is élénk mozgalom indult meg arra, hogy Transvaal és Oranje államok most keletkező nagy beviteli szükségletéből az osztrák ipar is kivegye a maga részét. Amint most félhivatalosan jelentik, az osztrák kormány már megállapodott az osztrák Lloyd igazgatótanácsával, mely megállapodásnak értelmében a Lloyd közvetlen hajóösszeköttetést létesít Trieszt és Dél-Afrika között. Ebben az esztendőben kéthavonkint három rendes és esetleg még két-három rendkívüli járatot indítanak meg. Az első hajó Triesztből már a legközelebbi hetekben, de még ebben a hónapban indul el. Az osztrák kormány ezekre az új járatokra erre az esztendőre 40.000 korona szubvenciót engedélyezett. Az osztrák kormánynak e rendkívül gyors és erélyes eljárása az ottani iparos körökben nagy megelégedést keltett és a kellő előkészületek már megtörténtek, hogy a hajóknak kellő rakományuk is legyen. Azok a cikkek, melyekre különösen nagy szükség van Dél-Afrikában, ezek: vas, fa, cement, sör, ásványvizek, szeszes italok, pamutáruk, papiros, cukor, gépek és géprészek, üveg- és vasáruk, cipők, hajlított fából készült bútorok, de különösen gabona, liszt és elsősorban tengeri. Mindezek a cikkek Magyarországból, nagy mennyiségben volnának kivihetők. Hir szerint az osztrák Lloyd hajlandó afrikai hajójárataival a fiumei kikötőt is érinteni, de mindenesetre sokkal jobb volna, ha Fiuméból, közvetlen hajóösszeköttetést létesítenénk Durbannal, a keletafrikai vonal végpontjával. Egyedül csak kereskedőinken és gyárainkon múlik, hogy ennek a közvetlen összeköttetésnek a kellő propagandát megcsinálják és a kivitel előmozdításáról gondoskodjanak. A gazdasági helyzet és a pénzviszonyok. Mint Bécsből táviratilag jelentik, az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa ott ma ülést tartott, melyen Pranger vezértitkár jelentést tett az üzleti viszonyokról és az általános gazdasági helyzetre vonatkozólag konstatálta, hogy a viszonyok még mindig nem javultak. Sőt ellenkezőleg, az 1880-ik esztendőig kell visszanyúlni, hogy a bank ily csekély igénybevételére akadjunk. A befektetések a múlt május hónapban 91 millió koronával voltak csekélyebbek, mint a múlt esztendő megfelelő idejében. Különösen a bécsi és budapesti főintézeteknél volt feltűnően csekély a befektetés. Ellenben a bank helyzete, mint jegybanké rendkívül kedvező a bankjegyek érccel túl vannak fedezve és a kontingenst, a szabadalom voltaképpeni tárgyát, nem lehet kiaknázni és a váltóárfolyamok igen jó irányban mozognak. Az ülésen a főtanács elhatározta, hogy a bank üzleti határozatait újból kiadja, de lényegesebb változtatások nélkül. Mint újdonságot azt lehet kiemelni, hogy a bank a valutareform előrehaladott stádiumára való tekintetből a külföldi értékre szóló váltók beszedését ezentúl nem vállalja el. A közös függő államadósság kimutatása. A közös függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság Bécsben, június 2-án tartott 8-ik ülésében az államjegyek forgalmi összegét 1902. május végével következőnek találta: 5 frtos államjegyekben 4,734.260 frt, 50 frtos államjegyekben 648.000 frt, összesen 5,382.250 frt, mely összeg az 1899. évi XXXL törvénycikk értelmében közös költségen váltandó be. Eszerint ez évi április hóban 5 frtos államjegyekben 925.020 frt, 50 forintos államjegyekben 40.000 forint vonatott be és semmisíttetett meg. A székelyföldi kivándorlási kongresszus rendezőbizottsága ma délután Bedő Albert elnöklésével ülést tartott, amelyen elsősorban a kongreszszus idejét és helyét állapították meg. A bizottság, tekintettel, hogy a többség Tusnád mellett foglalt állást, a kongresszus helyéül ezt jelölte ki. A kongresszus idejére nézve pedig elhatározták, hogy augusztus 20—27-ig terjedő időben a magyarországi tagok beutazzák a Székelyföldet, — maga a kongresszus 28—30-ig terjedő idő alatt lesz. Ezután a bizottság hosszabb vita után elhatározta, hogy a határozati javaslatokat előzetesen kinyomatják, az előadásokat pedig teljes részletességgel beveszik a kongresszus jegyzőkönyvébe. Kijelölte azután a bizottság a kongresszusra meghívandó testületeket és közintézeteket. Képviseltetésre fel fogják kérni a kormányt, az egyes szakminisztereket s a külügyminisztert.