Pesti Napló, 1902. június (53. évfolyam, 148-177. szám)

1902-06-06 / 153. szám

153. szám, Budapest, péntek PESTI NAPLÓ, 1902. június 6. II . A bécsi futtatás. A Metropole-díj, a két­évesek klasszikus mérkőzése volt a derby-meeting mai nyolcadik napjának főszáma. E 20.000 koronás versenynek Türelmes és Lili voltak az előzetes fa­­voritjai, de a versenyben semmi szerepet nem ját­szottak. Pompás, gróf Andrássy Géza eddig veretlen lova, egyik jelöltünk, került ki győztesnek a fu­tamból Ezeregyéj ellen, de ugyancsak ki kellett adnia magából mindent, hogy a díjat biztosítsa, mert Ezeregyéj kitűnően tartotta magát mellette. Említésre méltó még Mr. John győzelme az aka­dályversenyben, mely 72 kilós öregsúlyával igen biztosan verte meg a mezőnyt. A részletes ered­mény ez : 1. Nyeretlen kétévesek versenye. 3000 ko­rona. Távolság 1000 méter. Gróf Dégenfeld J. pm. Marco Polo (lov. Maino) első, gróf Festetics P. sm. Boer (lov. Tarai) második, Mravik P. pm. Tol­mács (lov. Bonta) harmadik. Totalizatőr: 10 : 56. Helyrefogadások: 1.50: 118, 11.50: 124. III. 50 : 264. XI. Eladóverseny: 2000 korona. Távolság 1000 méter. Báró Üchtritz Zs. 8é. pk. Pityke (lov. Zse­bük) első, Herzog M. 4é. pk. Béza (lov. Richnovszky) második, Szemere M. 56. pm. Ne engedj (lov. Bonta) harmadik. Totalizatőr : 10 : 41. Helyrefoga­dások : I. 50 : 77. II. 50 : 74. III. Metropol-dij. 20.000 korona. Távolság 1100 méter. Gróf Andrássy G. pm. Pompás (lov. Roussel) első, Rohonczy G. stpm.Ezeregyés (lov. Gray) második, Mr. Lincoln sm. Fertő (lov. Slack) harmadik. Totalizatőr: 10 : 76. Helyrefogadások : I. 50 : 132, II. 50 : 137, III. 50: 286. IV. Rotunda-Handicap: 5000 korona. Távol­ság 1300 méter. Báró Üchtritz Zs. 3é. pk. Fancy (lov. Tarai) első, báró Üchtritz Zs. 4é. sm. Passe par tout (lov. Hesp) második, Mauthner V. 40. pm. Montezuma (lov. Southey) harmadik. Totalizatőr: 10 : 27. Helyrefogadások: I. 50 : 101, II. 50 : 493, III. 50: 106. V. Nyeretlen kétévesek eladóversenye. 2000 korona. Távolság 900 méter. Báró Harkányi J. stpm. Franko (lov. Maino) első, Mauthner V. sk­. Glosse (lov. Southey) második, Szemere M. sm. Milfay (lov. Bonta) harmadik. Totalizatőr : 10 : 49. Helyrefogadások: I. 50 : 116, II. 50 : 101, III. 50: 231. VI. Akadályverseny. Handicap: 3000 korona. Távolság 3200 méter. Mravik P. 4­. sm. Mr. John (lov. Machau) első, Dreher A. 4é. sm. Kalauer (lov. Huxtable) második, Mauthner V. 4é. szpm. Famulus (lov. Poole) harmadik. Totalizator: 10 : 26. Helyre­fogadások : I. 50 : 67, II. 50 : 77, III. 50 : 66. VII. Handicap: 3000 korona. Távolság 2400 méter. Szemere M. 4é. pm. Maculani (lov. Bonta) első, lovag Lederer L. 4é. sk. Akárhogy (lov. Slack) második, Schindler L. 4é. pk. Nina (lov. Bulford) harmadik. Totalizatőr 10: 95. Helyrefoga­­dások I. 50:158, II. 50: 72. X Az Union-verseny. Berlin-Hoppe­gartenben ma futották le a német háromévesek egyik legna­gyobb versenyét, az Tim­ont. A versenyben, melyben oly sokszor aratott magyar ló diadalt, ezúttal nem futott lovunk. Győztes lett Weinberg Prim Hamlet-je (lov. Hill), második Automobil (lov. Warne), harma­dik Sleipniz (lov. Martin). A keszthelyi családirtó. — Saját tudósítónktól. — Ma kezdődött meg a nagykanizsai esküdtbíróság előtt annak a rettenes pernek a tárgyalása, melynek hőse Laskay Tivadar, volt keszthelyi kereskedő. Azzal vádolják, hogy megmérgezte a két gyermekét, azért, hogy feleségül vehessen egy özvegyasszonyt. Itt ismertetjük, hogyan védekezett a mai tárgyaláson. A merő tagadás alapjára helyezkedik, de a tárgya­lás elnökének kérdéseiből is, melyekre csupá »nem igaz« a válasz — azokból is kitűnik, milyen rette­netes dolgokról szól a vád ami erre az emberre ne­hezedik. A daliás termetű vádlott az elnök kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, így válaszolt: — Nem vagyok bűnös, én mérgezett orvosságot nem adtam gyermekeimnek. Ha méreg volt az or­vosságban, ez csak cselvetés volt ellenem; ilyet férfi nem is tehet, csak a nő ! A vizsgálat során sokszor kértem, hogy bocsássanak szabadon, majd előállítom az igazi bűnöst, de ezt nekem nem en­gedték meg. Sok ellenségem van, akik azért vetették ellenem ezt a cselt, hogy örökséghez jussanak. Hermann Antóniának, akit szerettem, nem volt kifogása a gyermekek ellen , külömben sem valami lángoló szerelemből akartam elvenni, csak azért, hogy anyát adjak gyermekeimnek. Az elnök: Miért hiresztelte felesége halála után, hogy a gyermekeknek el kell pusztulni ? Laskay : Nem hireszteltem, csak panaszképpen emlegettem. — Miért titkolta az orvosok előtt, hogy a gyermekek­nek hasmenésük volt ? — Nem titkoltam, de nem is tapasztaltam. — Az ön kis gyermeke azt mondta: édesapám keserű befőttet ad be s ettől fogok meg­halni ? — Ez nem igaz, ez rágalom. — Igaz-e, hogy özvegy Hermannnét, a főszolgabíró özvegyét már leánykorában szerette ? — Igen. El is akartam venni. — Igaz-e, hogy azt mondta özvegy Herman­­nénak, hogy gyermekeinek rövidesen el kell pusz­­tulniok ? — Nem mondtam, de nem is mondhat­tam, mert nem tudhattam. — Mikor kis leánya or­rába port fújt, sikoltozott-e ? — Nem. — Igaz-e, hogy a kérdezősködőknek azt mondta, hogy a gyer­mek álmában sikoltozik ? — Nem. — Verte-e a gyermeket ? — Nem. — Használt-e kutyakorbácsot? — Nem használtam. Csak mint apa a gyermekeit fenyegettem meg őket és legfeljebb nadrágszijjal ütöttem rájuk. Ezután a tanuk kihallgatása következett. Péry Imre, a keszthelyi községi iskola igazgatója jelen­téktelen dolgokról adott felvilágosítást. Garay Sán­dor zene- és nyelvtanár elmondta, hogy egy ízben Laskaynál volt s látva a beteg gyermekeket, meg­kérdezte, mi bajuk van. Laskay erre azt felelte, hogy rossz az egész belső részük. Az elnök: Hallotta-e, hogy Laskay első nejével rosszul bánt ? — Garay: Igen , ezért félt tőle Hermanné. Hencz Gyula nyugalmazott gazdatiszt elmondta, hogy Laskay egy ízben úgy nyilatkozott előtte, hogy ha Hermanné más valakihez megy nőül, akkor agyonlövi a vőlegényt is, Hermannét is. Özvegy Hermann Vincénét hallgatta ki ezután az elnök. — Mióta ismeri Laskayt ? — kérdi tőle az el­nök. — Laskayt nem ismertem előbb s ő minden előzetes ismeretség nélkül kérte meg a kezemet. Én azonban kijelentettem, hogy nemcsak bizalmat nem érzek iránta, de félek is tőle. — Meddig volt önnél Laskay, mikor megkérte a kezét ? — 9—12 óráig. — Mindjárt megtagadta a kérését ? — Igen ! Csak­hogy megszabaduljak tőle, azt mondtam neki, hogy majd gondolkozni fogok a dolog felől. — Igaz-e, hogy a lemondó levele után se mondott le Laskay szerelméről ? — Igen. — Van-e tudomása arról, hogy Laskay nem bánt jól az első feleségével ? — Igen, azoktól hallottam, akik nála voltak. Dr. Morelli egyetemi tanár tett szakvéleményt arról, hogy tuberkulotikusak voltak-e Laskay gyer­mekei. Ezután az esküdtbíróság elrendelte Laskay mos­tohafiának, Marton Lászlónak és a kis Laskay Janikának megvizsgálását, hogy tuberkulózisban szenvednek-e ? Érzékeny jelenet történt a tárgyalási teremben, mikor Laskay kis­fiát vezették be, aki sírva futott apjához s össze-vissza csókolta. Seemann Sándor uradalmi tanácsos azt vallja, hogy Laskay tőle két ízben kért arzént patkányirtás végett, de nem kapott. Laskay a gyerekekkel jól bánt. Dr. Mojzer György kezelőorvos fentartja előző állítását, hogy a gyerekek agyhártyagyuladásban haltak meg. Az arzénmérgezés tüneteit nem észlelte, hasmenést nem tapasztalt és a gyerekeket nem látta hagyni. Dr. Hanny Laskay Margitnál kétszer volt és hányni nem látta. Mojzer nem mondta, hogy alapo­san vizsgálják meg, mert mérgezés gyanúja van. Az arzén is okozhat agybántalmakat. Dr. Neumark a­­bőrnek nagy kopását és érzé­kenységét észlelte. Ő csalánkütemes betegségnek mi­nősítette, de mérgezésre nem gondolt.­­" A Tarnóczy—Fehér-pör. A Kúria felülvizs­gáló tanácsa ma reggel fogott bele annak a pörnek a tárgyalásába, amelyet Tarnóczy Gusztáv indított Fehér Miklós gépgyáros örökösei ellen azon a cí­men, hogy atyjuk 40.000 forinttal tartozott neki a török-becsei ingatlan vételára fejében. Ezt a birto­kot 1884-ben vásárolta Fehér Miklós Tarnóczytól. Az örökösök Tarnóczy követeléseivel szemben a tőzsdebiróságnál kerestek oltalmat, s a tőzsdebiró­­ság itéletileg meg is állapította, hogy Tarnóczy még 1884-ben megkapta a török-becsei ingatlan vétel­árát. A királyi ítélőtábla azonban illetéktelennek mondta a börzebíróságot, mire a Fehér-örökösök a törvény rendes útjára vitték perüket, s a VI. ker. járásbíróság a Fehér-örökösöknek adott igazat. A budapesti törvényszék azonban megváltoztatta a járásbíróság ítéletét, s a Fehér-örösöket keresetük­kel elutasította. A felülvizsgáló tanács előtt, mely­nek elnöke Szabó Albert, a Fehér-örökösöket ma Edvi-Illés Károly, Tarnóczyt dr. Pap József képvi­selte. A bonyolódott per előzményeinek és anyagá­nak ismertetése után az ügyvédek hosszasabban fejtegették megbízóiknak igazát. A bíróság e hónap 11-dikén, szerdán reggel háromnegyed 10 órakor fogja kihirdetni ítéletét. KÖZGAZDASÁG. Kivitel Dél-Afrikába. Lapunk legutóbbi számában A délafrikai béke és a kiviteli ki­látások című­ cikkben elmondottuk, hogy Ausz­triában is élénk mozgalom indult meg arra, hogy Transvaal és Oranje államok most keletkező nagy beviteli szükségletéből az osz­trák ipar is kivegye a maga részét. Amint most félhivatalosan jelentik, az osztrák kor­mány már megállapodott az osztrák Lloyd igazgatótanácsával, mely megállapodásnak ér­telmében a Lloyd közvetlen h­ajóösszeköttetést létesít Trieszt és Dél-Afrika között. Ebben az esztendőben kéthavonkint három rendes és esetleg még két-három rendkívüli járatot in­dítanak meg. Az első hajó Triesztből már a legközelebbi hetekben, de még ebben a hónap­ban indul el. Az osztrák kormány ezekre az új járatokra erre az esztendőre 40.000 korona szubvenciót engedélyezett. Az osztrák kormány­nak e rendkívül gyors és erélyes eljárása az ottani iparos körökben nagy megelégedést keltett és a kellő előkészületek már megtörténtek, hogy a hajóknak kellő rakományuk is legyen. Azok a cikkek, melyekre különösen nagy szükség van Dél-Afrikában, ezek: vas, fa, cement, sör, ásványvizek, szeszes italok, pamutáruk, papiros, cukor, gépek és géprészek, üveg- és vasáruk, cipők, hajlított fából készült bútorok, de külö­nösen gabona, liszt és első­sorban tengeri. Mindezek a cikkek Magyarországból, nagy mennyiségben volnának kivihetők. Hir szerint az osztrák Lloyd hajlandó afrikai hajójáratai­val a fiumei kikötőt is érinteni, de minden­esetre sokkal jobb volna, ha Fiuméból, köz­vetlen hajóösszeköttetést létesítenénk Durban­­nal, a keletafrikai vonal végpontjával. Egyedül csak kereskedőinken és gyárainkon múlik, hogy ennek a közvetlen összeköttetésnek a kellő propagandát megcsinálják és a kivitel előmoz­dításáról gondoskodjanak. A gazdasági helyzet és a pénzviszonyok. Mint Bécsből táviratilag jelentik, az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa ott ma ülést tartott, melyen Pranger vezértitkár jelentést tett az üzleti viszonyokról és az általános gazdasági helyzetre vonatkozólag konsta­tálta, hogy a viszonyok még mindig nem­ javultak. Sőt ellenkezőleg, az 1880-ik esztendőig kell vissza­nyúlni, hogy a bank ily csekély igénybevételére akad­junk. A befektetések a múlt május hónapban 91 millió koronával voltak csekélyebbek, mint a múlt esztendő megfelelő idejében. Különösen a bécsi és budapesti főintézeteknél volt feltűnően csekély a befektetés. Ellenben a bank helyzete, mint jegy­banké rendkívül kedvező a bankjegyek érccel túl vannak fedezve és a kontingenst, a szabadalom voltaképpeni tárgyát, nem lehet kiaknázni és a váltó­­árfolyamok igen jó irányban mozognak. Az ülésen a főtanács elhatározta, hogy a bank üzleti határozatait újból kiadja, de lényegesebb változtatások nélkül. Mint újdonságot azt lehet kiemelni, hogy a bank a valutareform előrehaladott stádiumára való tekintet­ből a külföldi értékre szóló váltók beszedését ezen­túl nem vállalja el. A közös függő államadósság kimutatása. A közös függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság Bécsben, június 2-án tartott 8-ik ülésében az államjegyek forgalmi összegét 1902. május végével következőnek találta: 5 frtos állam­jegyekben 4,734.260 frt, 50 frtos államjegyekben 648.000 frt, összesen 5,382.250 frt, mely összeg az 1899. évi XXXL törvénycikk értelmében közös költ­ségen váltandó be. Eszerint ez évi április hóban 5 frtos államjegyekben 925.020 frt, 50 forintos állam­­jegyekben 40.000 forint vonatott be és semmisítte­­tett meg. A székelyföldi kivándorlási kongresszus rendezőbizottsága ma délután Bedő Albert elnöklé­sével ülést tartott, amelyen első­sorban a kongresz­­szus idejét és helyét állapították meg. A bizottság, tekintettel, hogy a többség Tusnád mellett foglalt állást, a kongresszus helyéül ezt jelölte ki. A kongresszus idejére nézve pedig elhatározták, hogy augusztus 20—27-ig terjedő időben a magyarországi tagok beutazzák a Székelyföldet, — maga a kon­gresszus 28—30-ig terjedő idő alatt lesz. Ezután a bizottság hosszabb vita után elhatározta, hogy a határozati javaslatokat előzetesen kinyomatják, az előadásokat pedig teljes részletességgel beveszik a kongresszus jegyzőkönyvébe. Kijelölte azután a bizottság a kongresszusra meghívandó testületeket és közintézeteket. Képviseltetésre fel fogják kérni a kormányt, az egyes szakminisztereket s a külügy­­minisztert.

Next