Pesti Napló, 1903. január (54. évfolyam, 1-31. szám)
1903-01-17 / 17. szám
17. szám Budapest, szombat 1.ESTI NAPLÓ, 1903. január 17. » A Ház a javaslatot harmadszori olvasásban elfogadta, valamint a vitás tengerszem ügyében hozott választott bírósági ítélet becikkelyezéséről szólótörvényjavaslatot is. Ezután megejtették a választásokat. Jegyzőnek: Trubinyi Jánost, az e-ső bíráló bizottságba Kelemen Bélát, a IX-ik bíráló bizottságba Szivák Imrét, a közlekedésügyi bizottságba gróf Bánffy Miklóst és dr. Kovács Pált, a közoktatásügyi bizottságba Ballag Gézát, a Horvát-Szlavon-Dalmátországokkal kötendő pénzügyi egyezmény előkészítésére kiküldött országos bizottságba Buzáth Ferencet jelölték. A szavazás eredményének kihirdetését a holnapi ülésre halasztották és ezzel az ülés háromnegyed kettőkor véget ért. Obstrukció éjjel-nappal — A reichsrath ülése. — Budapest, január 16. A reichsrath új ülésszakának első ülése, amely váratlanul mintaszerű obstrukciós ülés lett, egész éjszaka eltartott, reggel hetedfél óráig. A cseh radikálisok — összesen kilencen— bámulatos kitartással támogatták szóval sürgős indítványaikat, de bámulatos higgadtsággal állta a szóáradatot az osztrák képviselőház negyvenszeres többsége is, amely meg- egyezett, hogy megkezdi a napirend tárgyalását. A többség tisztában van azzal, hogy a cseh radikálisok egymagukban nem sokáig győzhetik az obstruálást. Tizenkilencz sárű indítványuk van, s ehhez újabbat nem terjeszthetnek be, mert nincs elég aláírásuk. Az új-csehek nem támogatják egyelőre a radikálisokat, mert a cukorkonvenció becikkelyezését óhajtják maguk is. De az új-csehek csak addig maradnak semlegesek, amíg a többség nem erőszakoskodik, s a házszabályokkal nem él vissza. Ezért tűri a többség higgadtan a radikálisok obstrukcióját, ki akarják böjtölni nyugodtan a tizenkilenc sürgős inditvány letárgyalását, hogy azután nyugodtan rátérhessenek a napirendre. Egyetlen eszközül az obstrukció ellen csupán azt használják, hogy lehetőleg szakadatlanul üléseznek. A tegnapi első ülés, amely tegnap délelőtt 11 órakor kezdődött, eltartott reggel hetedfél óráig. Ez idő alatt elintéztek négy sürgősségi indítványt. Hátra van tehát még tizenöt darab. Azt hiszik, hogy valamennyivel végeznek vasárnapig, s hétfőn megkezdhetik a cukorkonvenció tárgyalását. Ma reggel hat órakor az elnök felfüggesztette az ülést, s délelőtt tíz órakor újra megnyitotta. Tehát a mai ülés tulajdonképpen még a tegnapinak a folytatása. Ma egy időre megakasztotta az obstrukciót Körber beszéde a kiegyezésről, amelyet az egész Ház érdeklődéssel és nyugodtan hallgatott végig. De Körber beszéde után rögtön megkezdődött újra az obstrukció és folyik késő éjjel is. A kormány ma délután tárgyalásokba bocsátkozott a cseh radikálisokkal s különösen az agráriusokkal az obstrukció megszüntetése céljából. A kormány késznek nyilatkozott a cseh agráriusoknak a répa rávomirozására vonatkozó követelését teljesíteni, de a cseh radikálisok még így sem állottak rá arra, hogy sürgős indítványaikat visszavonják; mindössze csak arra voltak hajlandók, hogy a cukoregyezményről szóló törvényjavaslat letárgyalás után kerüljenek sorra az ő sürgős indítványaik; ezzel szemben hajlandók lettek volna a költségvetést első olvasás nélkül a bizottsághoz utasítani. A német pártok nem fogadták el a feltételeket s így a cseh radikálisok folytatták az obstrukcziót. A német pártok körében az a terv merült fel, hogy éjjel-nappal szakadatlanul együtt maradjon a képviselőház, de ez a terv kivihetetlen, mert gróf Vetter elnökmegbetegedett és a két alelnök már is annyira kimerült, hogy még felváltva sem képesek a szakadatlan ülésen elnökölni. A múlt éjjeli ülés végéről és a mai ülésről a következő távirataink számolnak be : A hajnali ülés, Bécs, január 16. Éjfél után 2 órakor Kubrnak adta az elnöklő alelnök a szót. Kubr rövid, cseh nyelvű zárószava után a ház elvetette az aggkor-biztosításra vonatkozó sürgős indítványokat. Azután sorra kerül Pracek sürgős indítványa a mesterséges trágya és takarmány számára való ínség tarifáról - Pracek cseh agrárius harmadfél óra hosszat beszél cseh nyelven. Beszéde időnkint alig hallható. A baloldali képviselők, akik a reggeli lapokat olvasgatják, gyakran félbeszakítják közbeszólásaikkal. Pracek hat órakor fejezi be beszédét. Utána Primavesi (német) röviden az indítvány elvetését ajánlja,amire a vitát berekesztik. A vezérszónokok, Der se háttá és Hinterhuber lemondanak a szólás jogáról, úgyszintén Trace ki a zárószó jogáról. A ház a sürgős indítványt név szerint való szavazás útján elveti. Heggel 8 óra 15 perckor az alelnök délelőtt tíz óráig az ülést felfüggeszti. Körber a kiegyezésről. Bécs, január 16. A képviselőház ülését délelőtt 10 óra 15 perckor nyitotta meg újra Kaiser alelnök. A képviselők nagy számmal jelentek meg. Általános figyelem közt felszólal Körber miniszterelnök, hogy az Ausztria és Magyarország között létrejött kiegyezésről, a vámtarifáról és más megállapodásokról tájékoztassa a házat. A miniszterelnök azzal kezdi beszédét, hogy a kormány kötelességének tartja, hogy a Házat a magyar kormánynyal létrejött megállapodásokról tájékoztassa, mielőtt még javaslatai a Ház elé kerülnek, ami a legközelebbi napokban megtörténik. Mielőtt rátérne a javaslatok érdemleges tartalmára, ismertetni akarja ama nézetek alapvonalait, amelyek a kormányt a tárgyalások egész folyama alatt vezették. Hiú kísérlet lett volna, egyszerűen ignorálni a régebbi megállapodásokat, amelyeket Ausztriában császári rendeletekkel, Magyarországon pedig alkotmányos úton állapítottak meg. Inkább arról volt szó, hogy az előbbi megállapodások bizonyos káros következményeit kiküszöböljék és az új megállapodásba teljes világosságot vigyenek bele. Tarthatatlannak találta a kormány egész sorát a megállapodásoknak, amelyek egyebek között az állatforgalomra, az állategészségügyi rendészetre és a tiroli gabonavám azonnali megszüntetésére, a bizományi raktárak megadóztatására, a szállítási adóra, a dunai forgalomra stb. vonatkoztak. Azonkívül kerülni kellett a két birodalom bizonyos kettős megadóztatását. A miniszterelnök fölsorolja a reichsrath elé terjesztendő összes kiegyezési javaslatokat, úgyszintén a császári rendeleteket, köztük a régi államjegyek bevonásáról, a nyolcvanmilliós adósságról és az Osztrák-Magyar Bankkal kötött új egyezményről szóló rendeleteket, továbbá a magyar országgyűlés elé terjesztendő javaslatokat, végül bizonyos, Magyarországgal létrejött megállapodásokat és kötelező nyilatkozatokat a magyar államkötvényeknek az osztrák járadékadó alól való fölmentése, a szerzői jog, az árustatisztika, a vámforgalom és a különféle adóügyek dolgában. Azután behatóan ismerteti az állatforgalom és az állategészségügy-rendészet kérdését, különösen a sertésjárványok behurcolása ellen irányuló intézkedéseket. A miniszterelnöknek az a véleménye, hogy az Ausztriára nézve az 1899. szeptember 21-én kelt rendeletben, Magyarországra nézve az alkotmányosan létrejött törvényben kötelezővé tett megállapodásokat a tárgyalások halasztása nélkül mellőzni nem lehetett. Már így is nagy elidegenedés volt a két állam között és ez az elidegenedés könnyen szakadásra vezethetett volna, amelyért a felelősséget az osztrák kormánny nem akarta elvállalni. Legfeljebb abban az esetben vállalta volna el Körber a felelősséget a szakadásért, ha szűkebb alapon előterjesztett kívánságai nem vetettek volna figyelembe. Az osztrák kormány kívánsága arra irányult, hogy az előbbi megállapodásoknak néhány, Ausztriára nézve sérelmes intézkedését kiküszöböljék (Helyeslés, s az új megegyezést teljesen minden kétséget kizáró módon tisztázzák. Tarthatatlannak találta az osztrák kormány az állatforgalomra vonatkozó módozatokat, továbbá oly vállalatok bizományi raktárainak megadóztatását, amelyek mindkét állam területén működnek és végül nem fogadhatta el a tiroli gabonavámnak azonnal való megszüntetését. Tarthatatlan volt a magyar szállítási adó a dunai forgalomban, a szerzői jog hiányos, oltalma, végül a vámjövedék-átalánynak 1869 óta nem változtatott mostani összege. Mindezekben változásnak kellett történnie és ez meg is történt. A miniszterelnök azután áttért a kiegyezésben e kérdések tekintetében elért eredményekre. A két kormány a kereskedelmi és vámszövetségben arra kötelezte magát, hogy törvényjavaslatot nyújt be a vámeljárásra nézve és a szerzői jogok védelme tárgyában, míg a vámjövedék-átalányt maga a kereskedelmi és vámszövetség állapítja meg a mai viszonyoknak megfelelően. A bizományi raktárak megadóztatását elvben elejtik mind a két államban és csakis a szorosan vett gyári raktárakat adóztatják meg üzleti nyereségük arányában. Megállapodások jöttek létre továbbá a dunai gőzhajózási társaság adójának felosztása és az idevágó rendelkezéseknek a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaságra való viszonos alkalmazása tárgyában, továbbá megegyezés jött létre bizonyos szolgálati illetmények kettős megadóztatásának elkerülésére nézve. A dunai forgalomban való szállítási adó megszűnik. A 11- voli gabonavám a kereskedelmi és vámszövetség egész tartamára még érvényben marad. (Helyeslés.) Ezután rátér Körber részletesen az állatforgalomra, majd a brüsszeli cukoregyezményre, a járadékadóra, a készfizetések fölvételére s közös járadékadósság konvenciójára. A vámtarifáról szólván — egyebek közt a következőket mondta: A viszonyok különbözősége a kompenzációk lehetőségét eredményezte, amennyiben a másik állam termékeinek tett engedményekkel előnyöket biztosíthattunk a mi államunk némely termékeinek, így készségesen engedtunk, amennyire lehetett, Magyarország mezőgazdassági követeléseinek, mert ezzel egyrészt megóva láttuk az osztrák mezőgazdaság érdekeit, mert hiszen ez a birodalom sok nagy vidékének fő keresetforrása, (Nagyon helyes!) és másrészt, mert ennek fejében jelentékeny garanciákat kaptunk az ipar számára, így legfontosabb garanciaként az ipar számára szükséges nyersanyagok vámmentességét. Végül felolvasta Körber azt a nyilatkozatot, amelyet a két kormány a tárgyalások befejezésekor kicserélt egymással, s amely azonos a magyar miniszterelnök beszédében foglalt nyilatkozattal. Körber beszédét így fejezte be: Legyen ezentúl gazdasági téren is egyetértés a két ország között. A t. Ház pedig gondoljon alkotmányos kötelességére, a pillanat nagyságára, amely bizonyára nem kis mértékben döntő a birodalom politikai jövőjére is és a felelősség megosztásával adja meg a kormánynak azt az igazolást, amelyre, úgy hiszi, jogosan tarthat igényt. A miniszterelnök beszéde után folytatták a cseh radikálisok sürgős indítványainak tárgyalását. Zazvorka megokolja a Moldvavölgy hegyi patakaira vonatkozó indítványának sürgősségét. (Nyugtalanság: Fresl felszólítja az elnököt, hogy rendet csináljon.) Zazvorka harmadfél óra hosszat beszélt cseh nyelven. Azután Götz szólalt fel a sürgősség ellen, mire a vitát berekesztik. Eric vezérszónok röviden hozzászól a tárgyhoz, ellenben Sigmund vezérszónok lemond a szólás jogáról. Azután Rataj (cseh agrárius) jelentkezik zárószóra és cseh nyelven beszél körülbelül délután öt óráig. Rataj után tömegesen jelentkeztek helyreigazítás címén felszólalásra a cseh radikálisok. Valamennyien csehül beszélnek, de nem bírják már szóval: egy-két óránál tovább egyikük sem győzi. Zazvorkát is harmadszor figyelmeztette Kayser alelnök, hogy ne kezdjen új beszédbe, hanem maradjon a helyreigazításnál, mikor ez nem használt, az elnök megvonta tőle a szót. így járt Fresl, Cerny, Kulr, majd Schna is. Erre szavazás következett s a sürgős indítványt elvetették. Feltűnő volt, hogy az újcsehek, akik eddig nem támogatták az obstrukciót, most részben a cseh radikálisokkal szavaztak. A baloldalról az újcsehek felé szitkok röpködtek. Tényleg úgy látszott, hogy az ujcsehek kilépnek a passzivitásból, különösen amikor a nyolcadik sürgős indítványnál Placek szót kért. Balfelől köréje tódultak s kíváncsian lesték, várjon részt vesz-e az obstrukcióban, de mindössze az történt, hogy Placek az ujcsehek nevében tiltakozott az ellen az eljárás ellen, ahogy az elnök a házszabályokat kezelte. Kayser alelnök válasza után folyt tovább az obstrukció. A cseh radikálisok felváltva hol a sürgős indítványokról, hol helyreigazítás címén beszélnek, természetesen csehül s olyan halk hangon, hogy a legközelebb állók sem hallják. Éjjel 11 órakor Zazvorka szónokolt négy főnyi hallgatóság előtt, többen is voltak a teremben, de aludtak. A folyosókon és az olvasószobákban is alszanak a képviselők. Bezzeg sokkal vidámabb a hangulat a buffetben, ott koccintgatva poharaznak és tarokkoznak a képviselők. Budapest, január 16. Beck Marcel mandátuma. Beck Marcel országgyűlési képviselő levelet intézett a képviselőház elnökségéhez, amelyben bejelenti, hogy képviselői mandátumáról lemond. Ezzel a lemondással a naszódi kerület megüresedett. Beck lemondásának oka képviselői összeférhetetlensége. Mint a «Leszámítoló Bank» igazgatója nem maradhatott volna meg képviselőnek, miután összeférhetetlenségi bejelentést tettek ellene. A zsűri e hónap tizenkilencedikén ült volna össze, de ezt megelőzően Beck ma bejelentette lemondását. A Bud. Tud. Írja: «Amint értesülünk, dr. Beck Marcel országgyűlési képviselő megválasztása alkalmával abban a meggyőződésben volt — és ebben van ma is, — hogy a mandátum elvállalása által nem jutott*összeütközésbe az összeférhetetlenségi törvénynyel. Ha mégis most megvált képviselői állásától, tette ezt nemcsak azért, mert tapasztalta, hogy az összeférhetetlenségi törvény szokássá vált kiterjesztő magyarázata az ő felfogásával ellenkező eredményre vezethetne, de azért is, mert a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank maga, amelynek igazgatója, közhasznú gazdasági tevékenységében adott esetben feszélyeztetve érezhetné magát azáltal, hogy egy igazgatója országgyűlési képviselő.. ,; -------Mentelmi ügyek. A képviselőház mentelmi bizottsága január 21-én délután 5 órakor ülést tart, melyen Molnár Jenő, Salamon Géza, Győrffy dksata két, Kubinyi Géza két, Benedek János két, Jeszi József, Ugrón Gábor, Barta Ferenc kétrendbeli, Eötvös Bálint, Lendl Adolf és Baghy Béla képviselők mentelmi ügyeit tárgyalja.