Pesti Napló, 1903. január (54. évfolyam, 1-31. szám)
1903-01-25 / 25. szám
25. szám Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ, 1903. január 25. 13 guk is a lelketlenségükön, ahogy azt Lánczy Ilka megcselesedte, hanem meghajlottak a kényszer előtt. Ennek a kényszerűségnek kifejezést kellett volna adni valahogy. Hogyan? Azt kitalálni és kifejezésre juttatni a szereplő feladata ... Scapin furfangjai, amely premiereszámba ment, mivelhogy ma adták először a Nemzeti Színházban, zajos derültséget keltett Ebben nagy érdeme volt Rózsahegyinek, akinek erős humora majdnem fölér Moliére jellemrajzoló magaslatáig. Még nem egészen, de van kilátás rá, hogy odáig tökéletesedik. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház dramaturgja, ezt a háromfelvonásos vígjátékot egy felvonásban vonta össze és egyúttal új fordítását is adta. A fordítás jó, de a rövidítés nincs ínyünkre. Moliére ismétléseiben is van annyi jellemző erő, hogy nem szívesen nélkülözzük azokat és aki levág a darabjából egyes részleteket az eleven húsba vág". Kell mindenesetre egy kis kegyelet ahhoz, hogy a modern ember egy egész estén át élvezze Moliéret: hát legyen teljes a kegyelet! A dramaturg ollója itt határozottan csonkító eszköz. Tábori Róbert (*) Hangverseny a Terézvárosi Kaszinóban. Fényes hangverseny volt ma este a Terézvárosi Kaszinó nagytermében. Az estét Kladivkó Vilmos hegedűművész nyitotta meg Wieniawszky, Hubay és Mericanto egy-egy művének előadásával. A jeles hegedűművész zajos tapsot aratott úgy ezekkel, mint későbbi számaival. Lelkes ünneplés jutott osztályrészül Szörényi Bella operaénekesnőnek és Bocsinicsek Gyulának, az Operaház tagjának. Az előbbinek széles, meleg althangja és lélekteljes előadása a Saint-Saens «Sason és Delilá»-jából való áriáiban . Goldmark és Böhm egy-egy dalában keltett nagy hatást, úgy hogy a művésznőnek a lelkes ünneplést egész sor ráadással kellett megköszönnie. Bodhnicsek Gyula Smetana egy áriájával, továbbá Steinbach és Mihálovich egy-egy dalval aratott hasonló nagy sikert. A hangversenyt Szerémyi Zoltánnak, a Vígszínház tagjának kacagtató előadása és pompás utánzatai, továbbá Küry Klára éneke fejezte be. A művésznő zajos lelkesedés közepette énekelt egy dalt a «Casanovádból s kettőt a«Kínai mézesbetek» című legközelebb szinrekerülő operettéből. A lelkes ünneplés révén, melylyel a közönség a szereplőket elhalmozta, a hangverseny csak éjfél tájban ért véget. (*) Kamarahangverseny- A Hubay S. Popper vonósnégyes társaság mai hangversenyén bemutatta Szerémi Gusztávnak, a kvartett fiatal tagjának új vonósnégyesét Különösebb gondolatok nélkül való, könnyed, simán dolgozott munka, amelynek leginkább első tétele érdekes kidolgozásával, míg a második tételül adott canzonetta s a két zárótétel egybevonásával készült harmadik tétel sok tekintetben kiesik a kamarazene stílusából. Az új kompozíciónak elég szép sikere volt. Kívüle előadásra került Brahms B-dúr vonósnégyese. A két instrumentális szám között az elmaradt Meschaert helyett Lindh Marcella énekelt egy Mozart-áriát és néhány dalt nagy sikerrel. (*) A Nemzeti Sziház angol újdonsága. Pénteken, január 3- án kerül először szinre a Nemzeti Színházban «Lady Windermere legyezője» című angol társadalmi színmű. Szerzője Wilde Oszkár, akinek legutóbb rendkívül sikerrel adták elő Berlinben «Salome» című drámáját. Wilde Oszkár Pinero mellett az egyetlen nevesebb társadalmi színműíró a modern angol irodalomban. A Nemzeti Színház színpadán ez lesz az első modern darab, az angol társadalmi életből. A szerepek kiosztása a következő: Lord Windermere: Mihályf], Lady Windermere: Hegyesi Mari, Berwick herczegné: Helvey Laura, Lady Agatha Carliste teánna: Paulay Erzsi, Lady Plymdale: Szacsvané, Lady Jedburgh : Paulayné, Lady Staffield: Meszlényi Adrienne, Mrs. Cooper- Cowper: Boros Ferike, Mrs. Erlynne: Jászai Mari, Lord Augustus Lorton: Gál, Lord Darlington: Császár, Dumby: Horváth, Cecil Graham: Dezső, Hopper: Náday Béla, Rosa komorna: Munkácsy Mariska, Packer: Abonyi. (*) «B .-.lássa Bálint» Aradon. Aradról jelentik, hogy Martos Ferenc történeti színjátékát, «Balassa Bálint»-ot, tegnap adtk először az aradi Nemzeti Színházban. Zilahi Gyula igazgató a címszerep ábrázolására Császár Imrét, a Nemzet Színház művészét hívta meg. Martos Ferencet, a darab szerzőjét, aki szintén jelen volt az előadáson, mint Arad város szülöttjét, nagy ünneplésben részesítették. A szereplő színészeket és a szerzőt a közönség minden felvonás után tíz-tizenötször hívta ki tapsaival a függöny elé. (*) Tóth Béla színműve. A Nemzeti Színháznak, színházi körökből vett értesülésünk szerint, nemsokára érdekes bemutató előadása lesz. Tóth Bélának a színműve kerül színre, az első színpadi alkotás, amely e nagy írónak a tollából kikerült. A színműben Tóth Béla «A Boldogasszony dervise» című világszerte ismert, csodálatos szépségű elbeszélésének a meséje és alakjai vannak feldolgozva. A darabot Tóth Béla csak a héten nyújtotta be, az igazgatóság pedig soron kívül azonnal hozzálátott az előadás előkészítéséhez, úgy hogy már február folyamán meglesz a bemutató előadás. (*) Népzerű kamrai hangverseny. Vasárnap, január huszonötödikén fél 5 órakor lesz a Grünfeld—Bürger négyes hetedik hangversenye a Royal-termében Takács Mihály helyett, aki rekedtsége miat lemondott, Flatz Gizella, az Operaház tagja vállalta el a közreműködést. Azt est műsora : Volkmann vonósnégyes (G-moll), és Dvorzsák «Amerkai» ötös (eszdur), II. mélyhegedű Janusz. Vendégszereplés: Gergely Giza, a kolozsvári Nemzeti Színház jeles primadonnája e hónap 27-én és 28-án Győrött fog vendégszerepelni, ahol nagy érdeklődéssel várják a talentumos szubrettet, aki már két esztendővel ezelőtt megkedveltette ott magát bájos játékával. «Lili»-ben és «Lotti ezredeseidben fog fellépni, két legjobb szerepében. (*) Bródy Sándor a Szemzeti Szalonban. Érdekes vasárnapja lesz holnap a Nemzeti Szalonnak, délután 5 órakor ugyanis Bródy Sándor tart művészeti előadást a Szalonnak a Cziráky-palotában levő helyiségeiben. Az élvezetesnek ígérkező előadásra már egész héten történtek előjegyzések. A Szalon tagjai ingyen, nem tagok a téli tárlat rendes 50 fülérnyi belépő-díja melett hallgathtják meg Bródy Sándor felolvasását. A Nemzeti Szalon igazgatósága ez után is figyelmezteti a kiálló művészeket, hogy a szombathelyi kiállításra műveiket legkésőbb e hónap 26 ka, azaz hétfő esti 6 óráig küldjék be, mert később beérkező művek a szállítmányban már nem kaphatnak h helyet A szombathelyi kiállítás ünnepies megnyitása február 3-án lesz.*) Hubermann hangversenye. Hubermann Broniszláv, a fiatal hegedűművész hétfőn, február 3-án hangversenyt rendez a Royal nagytermében.) Coqueln. A Vígszínházban a jövő héten lesz idősebb Coquelin vendégszereplése. A világhírű művész a Porte St. Martin-színház tagjaiból társulatot szervezett. Coquelin hárnap, vasárnap délután és este Bécsben játszik, ahol hétfőn fejezi be vendégszereplését. Kedden lép fel először a Vígszínházban, mégpedig a Tartufe és Les Precieuses ridicules főszerepeiben. Coquelin vendégszereplése alatt a Vígszínház személyzete a Magyar Színházban fog játszani. Műsorából elő fogja adni kedden, 27-én az őrnagy urat, szerdán, 28-án a Loute -et, csütörtökön, 29-én A kis fészket. Hasonló vendégszerepest rendezett tavaly a Vígszínház a Népszínházban, amelynek eredménye valószínűvé teszi, hogy ez a művészi vállalkozás az idén is sikerrel fog járni. (’) Flharmóna. A szerdai, január 28-iki hetedik filarmóniai hangversenyhez már az összes jobb ülőhelyek elkeltek, s csak csekély számú jegykészlet van még. A hangversenyen G o d o v s k y Lipót zongoraművész Csajkovszki B-moll versenyét, Mosshammer Román hárfaművész pedig Wictor «Változait» zenekarra adja elő. O Operett a Telefon Hírmondóban. A Denevér, Strauss János bájos zenéjű operettje kerül előadásra holnap a magyar királyi Operaházban. A Telefon Hírmondó előfizetői a Denevér ez előadását otthon is meghallgathatják, mert a Hírmondó azt szórakoztatásukra teljes egészében közvetíteni fogja. Az operett végeztével 11 óráig még cigányzene lesz hallható a kagylókon keresztül, melyet az Elite-kávéházban játszó cigányzenekar szolgáltat. — Itt említjük meg, hogy a Telefon Hirmondó katonazenéje, mely minden délután fél 5—7-ig hallható a Hirmondó összes állomásain keresztül, vasárnap sem szünetel, hanem mint mint rendesen — hétköznapokon — hallható. FŐVÁROS. * Budapest — Parisban. Az 1900. évi párisi nemzetközi kiállitás nagy érmét díszoklevél kíséretében most küldték meg Budapest fővárosnak A díszoklevélben a kiállítás vezetősége meleg szavakkal mondott köszönetet a fővárosnak, amiért oly kiváló részt vett a kiállításban. * A nyílt piacok. Szinte az unalomig ismételtük már, hogy Budapest közélelmezésének drágaságát milyen óriási mértékben növelik a költséges vásárcsarnokok. A nagy drágaságot lehetne ugyan apasztani azáltal, ha nyílt piacokat rendszeresítenének, de ezzel a városházán nem foglalkoznak. Pedig a vásárigazgató, külföldön tett tanulmányútja után terjedelmes memorandumban foglalkozik a nyílt piacok kérdésével. Előterjesztésében azt mondja a vásárigazgató, hogy meglátogatta Boroszló, Prága, Lipcse, Magdeburg, Berlin, Hamburg, Cassel, Köln, Mainz, Nürnberg városokat is a piacrendszer megismerése céljából. Tapasztalta, hogy a nagyvárosokban — Berlin kivételével — a nyílt piacokra fektetik a fősúlyt s az a törekvés, hogy a piacnak minél kevesebb legyen a megterheltetése. _ Vásárcsarnokokat Prágában, Lipcsében, Kölnben és Nürnbergben talált, de azokban a városokban is túlnyomó a nyilt piac s a csarnokok inkább a nagy és kiviteli kereskedelem használatára vannak. Valamennyi német városban a helyi fogyasztás ellátása a nyilt piacokon történik, amelyek jó burkolatuak, többnyire aszfaltozottak s úgy egészségi, mint köztisztasági szempontból igen helyes ellenőrzési szervezettel bírnak. A nyilt piac rendszere mindamellett legtökéletesebb Hamburgban s azt az igazgató nálunk is követésre méltónak találja. A piaci vásár két részre oszlik: kis és nagy kereskedelmire. A kiseladás délelőtt, a nagyeladás délután történik, úgy, hogy a délutáni engros-vásárban csak a nagykereskedők és a termelők árusíthatnak s ugyanakkor szerzik be a kiskereskedők a másnapra való árut. A kétféle kereskedés időbeli elválasztásának megvan az előnye a termelőre is, a fogyasztóra is. A termelő, miután reá csak délután kerül a sor,, egész délelőttjét a tennék leszedésével, összeállításával tölti, amelyet azután teljes frisseségében állít a délutáni vásárra. Viszont a háziasszonyok is, ha nagyban akarnak vásárolni, délután kényelmesebben végezhetik a bevásárlást, mert megszabadultak a konyhától. (De a kiskereskedő is jobban tud vásárolni, mert elmúlt a vásárja, tudja, hogy mire van szüksége s a meglevő készletéhez készpénzért szerezheti be a szükségletét. Ezt a rendszert ajánlja az igazgató elfogadásra a következő javaslattal: 1. A nyílt piacokat fokozatosan kell létesíteni, mégpedig a tisztaságra való tekintettel jól tisztítható burkolattal ellátott területen. 2. Az engros-kereskedelmet a detailtól időbelileg teljesen el kell választani s akkor a nagykereskedelem nem nyomhatja agyon a kishusokat. 3. A nyilt piacok vásári rendtartása a hamburgi piaci rendtartás alapján készítendő. 4. A nyilt piacokon a húselárusítás részére egyszerű és olcsó fedett csarnokok (árubódék) állítandók. — Mint hírlik, a közélelmezési ügyosztály ötesztendei pihentetés után most foglalkozni akar ezzel az előterjesztéssel. * A celédszerzők honoaságe. A kereskedelmi miniszter tudvalevőleg a cselédszerző szabályzatból törölte azt az intézkedést, hogy cselédszerző csak magyar állampolgár lehet. A tanács nem nyugodott meg a miniszter határozatában, hanem elhatározta, hogy meghallgatja a jogügyi bizottságot. Egyúttal utasította az iletékes ügosztályt, szerezzen adatokat, hogy minő állapotok vannak Ausztriában, hogy Ausztriában minden ipar gyakorlására kapnak-e engedelmet a magyarok. * A villamos hálózat. A mérnöki hivatal most jelentést tett a tanácsnak, hogy tavaly a Közúti Vasútársaság 3635, a Villamos Városi Vasúttársaság 2895 méterrel hosszabbította meg a vonalát. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM, * (Háztartási Könyvtár.) Egy kiválóan érdekes fe a háztartás körül nélkülözhetetlen gyűjteményes munka megjelenéséről adhatunk hírt. Kürthy Emilné, a rendkívül széles körökben elterjedt «Háztartásnak», a magyar háziasszonyok közlönyének szerkesztője, a lapnak nyolc évi fennállása óta valóságos kisláztartási könyvtárr fölszaporodott kitűnő anyagát apró kötetekbe gyűjtve közrebocsátotta. A Háztartási Könyvtár 60 filléres kemény kötésű füzeteiben sorra helyet találnak mindama leírások, receptek, tanácsok, melyekrea háztartás körében minden jó gazdasszonynak égető szüksége van. Eddig három ilyen füzet jelent meg: 1. Vegyes sütemények (198 süteményrecepttel.) 2. Különféle italok (197 meleg és hideg italok, szörpök, likőrök stb. leírásával.) 3. Gyümölcsbefőzés (175 gyümölcsbefőzési recepttel.) Sajtó alatt van a kenyérsütés és a disznóölés kötete s ezekt követi a Baromfitenyésztés, Kertészet, Pecséttisztitás, Szépségápolás, Fagylaltok és peremek, az egyes Ételek (külön-külön füzetekben), Éléskamra, Konyha, Lakás stb. E közhasznú, gyűjtemény megteremtéséhez nagyban hozzájárultak a magyar háziasszonyok is, akik hangyaszorgalommal gyűjtögették a legkitűnőbb recepteket, amelyeket Kürthy Emilné elismert szaktudásával csoportosított kötetekbe. A Háztartási Könyvtár 60 filléres füzeteit a Athenaeum adta ki, de megrendelhetők minden könyvkereskedésben. * (Új Idők.) Herczeg Ferenc lapjának e heti száma szövegrészében és illusztrációiban is nagyon érdekes és tartalmas. Kiemeljük Horkayné bájos csevegéseit a hét eseményeiről, Lőrinczy György, Szemere György elbeszélését, Tábori Róbert, Wolfner Pál cikkeit, Szikra regényét. A Rákosi Viktor-lakomát ábrázoló képeket, Csók István, Munkácsy Mihály festményét, aszász trónörökös pár és gyermekeit, stb., stb. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévre 4 kor. Kiadóhivatal: Andrássy út 10. -év