Pesti Napló, 1903. február (54. évfolyam, 32-58. szám)
1903-02-20 / 50. szám
50. szám Budapest, péntek PESTI NAPLÓ, 1903. február 20. 4 A félhivatalos Bud. Tud. a párbaj lefolyását és előzményeit a következőképpen mondja el: A báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter és Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő között fölmerült lovagias ügy lefolyására vonatkozólag egyes lapok közléseivel szemben helyreigazításképpen közölhetjük, hogy a kihívás Lengyel Zoltán részéről Kubik Béla és Bartha Ferenc országgyűlési képviselők után úgy történt, hogy bíró Fejérváry Géza vagy kérjen bocsánatot vagy pedig adjon fegyveres elégtételt. Báró Fejérváry Géza segédei, gróf Hadik János és gróf Andrássy Tivadar országgyűlési képviselők erre kijelentették, hogy a miniszter semmiféle további magyarázatokba nem bocsátkozik és magától értetődik, hogy bocsánatkérésre sem hajlandó, ha tehát Lengyel Zoltán nem elégszik meg azzal, ami a Házban történt, akkor a miniszter kész megadni a fegyveres elégtételt. Erre azután a felek segédei megállapították a párbaj ismeretes fóliaidéit. A párbaj ma délelőtt történt meg és az első öszszecsapásnál báró Fejérváry Géza jobb kezén kisebb vágásokat kapott, aminek konstatálása után a párbajt folytatták, s a felek még kétszer csaptak össze. A harmadik összecsapás után báró Fejérváry Géza segédei megállapították azt, hogy az első összecsapás alkalmával a felük által kapott vágások befolyásolják a kard tartóatását és forgathatását; kijelentették tehát, hogy a párbaj további folytatása esetén felük határozott hátrányban volna. Ezt Lengyel Zoltán segédei tudomásul vették, amire aztán a párbajt közmegegyezéssel beszüntették. Kibékülés nem történt. Végül Lengyel Zoltán ezt anyilatkozatot teszi közzé. A képviselőház keddi ülésén azt mondottam, hogy a november 7-iki beszédemben említett nagyváradi katonai esetek elmondása alkalmával Rmer Károly nagyváradi polgármester úr, aki a karzatról hallgatta a beszédet, Barabás Béla képviselőtársam útján gratulált. Ezennel mindkét féllel együtt megállapítva a tényállást, kijelentem, hogy Barabás Béla képviselőtársam így hozta le nekem az üzenetet, azonban Rimler polgármester úr nyilatkozata csak az volt, hogy ő melegen érdeklődik a dolog iránt, mint Nagyváradon történt dolog iránt és lekötötte figyelmét, hogy én oly készültséggel tudtam azon dolgokat, amelyek Nagyváradon abban az időben közszájon forogtak. Lengyel Zoltán: Temesvárról táviratoztak: Báró Fejérváry Géza honvédelmi minisztert, Temesvár város országgyűlési képviselőjét, Telbisz Károly polgármester a város közönsége nevében táviratban üdvözölte párbaja alkalmából. Rákóczi szobrára. Budapest, február 19. Mai kimutatásiikban két takarékpénztár neve is szerepel, amelyek adományt küldtek Rákóczi szobrára, a Hegyalja—Mádi Takarékpénztár 20 koronával, a Somorjai Takarékpénztár és Hitelintézet r.-t. pedig 10 koronával mutat követésre érdemes példát. Jelentékenyebb összeget gyűjtött össze a budapestjobbparti üzletvezetőség vontatási osztályának tisztviselői között Kalós Sándor hivatalnok, aki hazafias sorok kíséretében küldte be gyűjtését. Kolozsvárról is kaptunk ma adományt, Fuhrmann Károly fűszerkereskedőtől, aki ismerősei körében gyűjtötte össze a beküldött összeget. • Kimutatásunk itt következik. .. A Budapest-jobbparti üzletvezetőség vontatási osztályának tisztviselői Kalós Sándor hivatalnok utján 39 kor. — fill. A Hegyalja-Mádi Takarékpénztár 20 » — » A Somorjai Takarékpénztár és Hitelintézet Részvénytársaság 10 » — » Fuhrmann Károly fűszerkereskedő gyűjtése, Kolozsvár 11 »' 20 » Összesen: 80 kor. 20 fill. Hozzáadva a tegnap kimutatott : . 31,632 » 68 » Eddigi gyűjtésünk: 31.712 kor. 88 fill. * A Budapest-jobbparti üzletvezetőség vontatási osztályának tisztviselői Kalós Sándor hivatalnok útján, Budapest: Markos György 3 kor., Kun Viktor 2 kor., Lazsánszky József 2 kor., Hajdú Géza 2 kor., Petényi Sándor 2 kor., Beniczky Pál 5 kor., Fallenbüchel Károly 2 kor., Jánoska Tivadar 2 kor., Settyei Sándor 2 kor., Kalós Sándor 2 kor., Somogyi Gusztáv 2 kor., Komáronty Gyula 1 kor., Tergina Péter 1 kor., Wickmann József 1 kor., Földváry Gyula 2 kor., Schmiedt Mihály 2 kor., Spiegel Zsigmond 2 kor., Kriegsau Emil 2 kor., Lipthay Károly 2 kor. Összesen 39 korona. Fuhrmann Károly fűszerkereskedő gyűjtése, Ko- l o z s vár : Jamann Károly 2 kor., Halász Gábor 60 fill., Lengyel János 40 fill., Bauer József 40 fill., Bogdánffi János 1 kor., N. N. 50 fill., Lövi Ignác 50 fill., Genke Antal 50 fill., Fuhrmann Albert 2 kor., Fuhrmann Mariska 1 kor. 30 fill., Janky 1 kor., Friedmann Albert 1 kor. Összesen :11 korona 20 fillér, i■ V --W ■*-V--—‘—-» Jókai jubileuma. Budapest, február 19. Hetvennyolcadik születése napját érte ma meg Jókai Mór. Ezt az évfordulót a Nemzeti Színház azzal ünnepelte meg, hogy szintehozta az Aranyembert századszor. A jubiláris előadást ünneplő közönség nézte végig. Ünnepi hangulat volt az egész házban, s az ősz költőt könyekig meghatotta az a nagy szeretet, amelylyel előadás előtt a színpadon összegyűlt meghitt tisztelői, előadás közben pedig a nagyközönség üdvözölték. A jubiláris előadás koronája volt a mai ünneplésnek. De ünnepelték a költőkirályt ma országszerte, s számtalan levél, üdvözlő távirat és hódoló küldöttség tolmácsolta az őszinte szívből fakadó jó kivánatokat. Jókai Mór mindannyiunk szerető üdvözlésére a következő szavakkal válaszol: A hetvennyolcadik és a századik. Legnagyobb örömöm és megnyugasztalásom a mai emlékezetes napon az, hogy e nagy késő születésnapomon írótársaim új nemzedéke ugyanazzal a szeretettel vesz körül, amivel a régi. És hogy az új közönség, mely költői művemet mai nap századik előadásban fogadja, irántam most is a réginek a hagyományosa. Kiváló adománya Istennek a költői tehetség. De nehéz jóslat van hozzá kötve: «Élsz, amíg költészeted él!» Hogyne sietnének a költők meghalni? Hogyne borulnék le én az irgalmas Isten előtt, aki megengedte, hogy még éljek. És a költészetnek éljek. Hogy születésem napján ne a magát túlélt, de az ujja elevenült író újévét ünnepelhessem. De ezt azoknak köszönhetem, akik anynyira szeretnek. Addig éljek, amig mind szeretnek. Budapest, 1903. február 19. Dr. Jókai Mór: Üdvözlő küldöttségek. A Kisfaludy-Társaság elnöksége ma délelőtt felkereste Jókai Mórt, hogy születésnapjának alkalmából a társaság nevében üdvözölje. A küldöttségben voltak: Beöthy Zsolt elnök, Berzeviczy Albert alelnök, Vargha Gyula főtitkár és Kozma Andor másodtitkár. A jókívánságokat Beöthy Zsolt tolmácsolta lendületes, meleg beszédben, mire Jókai nagy barátsággal, szeretettel és hálával felel, szívből fakadt köszönetet mondva a megemlékezésért. Félórai időzés után hagyták el a Kisfaludy-Társaság vezetői a költőfejedelemnek ereklyemúzeumszerű lakását. Az Országos Nemzeti Szövetség küldöttsége délelőtt tisztelgett a nagy regényírónál, hogy 78-ik születésenapján üdvözölje. Balás Árpád ig. elnök meleg szavakban köszöntötte Jókait, aki elismerőleg méltatta a szövetség működését s örömének adott kifejezést, hogy tagja lehet a szövetségnek. Ezután Zseni József mondotta el, hogy amerikai útjában honfiúi büszkeséggel töltötte el lelkét az a tapasztalat, hogy a költőkirály regényei angol fordításban mily nagy elterjedésnek örvendenek. A newyorki Wanamaker-féle nagy áruházban szárakra menő kötetekben találta Jókai műveit, mely közül a «Kőszívű ember fiai» és a «Szegény gazdagok» regények egy példányát diszkötésben adta át Jókainak, aki megölelte a kedves figyelemért. Az Arany ember századszor: «Bánk bán», «Az ember tragédiája» és az «Arany ember»: ez a három magyar darab emlékezetes arról, hogy száz előadást ért a Nemzeti Színházban. Az első kettő már csak a szerző halála után került színre, a harmadiknak premierjén és századik előadásán ott volt a megalkotója, a magyar irodalomnak dicsősége, Jókai Mór. Emlékezetes előttünk az 1884. év december harmadika. Majdnem egy évtized után először vitte ismét Jókait dicsőségövezte ösvénye a színpadra, mégpedig olyan időben, amikor a francia szellem erősen kiszorította onnan a magyar drámát. Dumas és Sardou voltak a Nemzeti Színház legkedveltebb írói — akkor még senki sem hitte volna róluk, hogy aligkét évtized múlva ők is odakerülnek a «vieux jeux» múzeuméba — s velük versenyezni, az egy Csikyn kívül, egyetlen magyar író sem tudott, de nem ismert. Jókai visszatérése a színpadhoz, jelezte a fordulatot. Az «Aranyember» ragyogó romantikája és hatásos meséje a közönséget hódították meg, a pompás szerepek pedig meggyőzték a Nemzeti Színház vezetőségét és művészeit arról, hogy magyar talajból is fakadhat a siker és a babér... Jó gondolat volt tehát Somló igazgatótól, hogy a mai, századik előadáson szétoszttatta a közönség között a bemutató-előadásnak facsimile-ben készült színlapját. Érdekes ereklye volt az, és kegyelete® megemlékezés azokra is, akik akkor hódítottak tehetségükkel és ma már odamentek, ahonnan nincsen visszatérés. Nagy Imre, Szathmáryné és Szigeti Imre emléke felújult. Egy ürömcsepp az örömök kelyhében, hogy a századik előadásnál nem működtek közre, de itt van Jókai és a magyarok Istenének jóságát bizonyítja, hogy friss egészségben, testi és szellemi épségének teljében megérhette ezt a napot ő, aki mint egyik ünnepi szónok hangoztatta: «már a negyedik generációt oktatja a honszeretetre és a szépnek, a nemesnek kultuszára». Íme, az első előadás színlapja hű másolatban: mintha figyelmeztetne arra, hogy «emlékezzünk a régiekről és hódoljunk a szivünk legforróbb érzésével annak, aki hetvennyolcadik születésenapján is lélekben, szívben és ragyogó tehetségben a legifjabb közöttünk». NEMZETI |||j|| SZÍNHÁZ. Évi bérlet 149. sz. Havi bérlet 2. sz. Budapest, szerdán, 1884. december 3-án. Először: AZ ARANYEMBER. . Eredeti dráma 5 felvonásban,előjátékkal. Irta: Jókai Mór, Személyek: Tímár Mihály, (később Levennezy) Nagy Imre Trikálisz Euthym (Ali Gsorbadzsi) Egressy Tímea, a leánya Fai Sz. Kadisa, mérnök kari tiszt ...................Kőrösmezei Teréza ....................Jászai M. Noémi, a leánya ... P. Márkus E. Brazovics Athanáz, gazdag gabonakereskedő ..............Szigeti Imre Fabula hét fia. Granicsárok. Színhely: Magyarhon egy kereskedelmi városa, a Senki szigete a Duna ágai közt, és a Balaton melléke. Idő: a század XX-as évei, a 2-ik felvonás egy évvel később az előjátéknál, a 3-ik felvonás öt évvel később. Az új díszleteket festette Spanraft Antal, a Nemzeti Színház festője. Kezdete 7 órakor, vége 10 után. . . . Mielőtt századikszor kiszállt volna a színpadra, a közönség elé az Aranyember, összegyűltek azok, akik családi körben óhajtották ünnepelni a költőt: a Nemzeti Színház tagjai, az irodalmi társulatok, az egyetem és a középiskolák küldöttségei, valamint a Lipótvárosi Kaszinó és a Keleti Akadémia deputációja. Sorban járultak szónokai a költő elé és mindegyiknek ajkán fordulatos, meleg érzéstől áthatott kifejezésre talált az a nagy szeretet, amelyet minden ember érez Jókai iránt. A Nemzeti Színház érzését Somló Sándor igazgató tolmácsolta, a Petőfi-társaság nevében a gyermeki szeretet hangján szólalt meg Herceg Ferenc, a Lipótvárosi Kaszinó hódolatát Lichtenberg Kornél fejezte ki és sorban jöttek azután a többiek is: mindegyik hozottvirágot és szerzetet a költőnek. Jókai röviden válaszolt és ő, a beszédnek mestere, aki a parlamenti küzdőtéren egykor nagy szónoki csatákban győzte le politikai ellenfeleit, csaknem legyőzetett a saját érzése által. Halkan, csaknem mélabúsan folyt ajkáról a szó és hangja reszketett a megindulástól, amikor kifejtette, hogy a sors csak addig engedi élni a költőt, amíg a tehetsége is él és tán azért halnak meg olyan ifjan a poéták. Áhitat rezgett a szavaiban, amikor köszönetet mondott a Gondviselésnek, hogy megengedte neki négy nemzedék szivébe beirni a nevét. Forró köszönetet mondott mindazoknak, akik virágot hoztak neki a mai estére és a virágnál is szebb érzést !- • - * • -Szaibaváryité Helvey L. Náday Hetényi Latabar Sántha Újházi Pinicz Zsófia, a neje........ Athália, a leánya...Krisztyán Tódor ... Grapicsár tiszt....... 1-ső) ’-ik)csempész Fabula János, hajós kormányos ........ Galambos, halász...