Pesti Napló, 1903. május (54. évfolyam, 119-148. szám)
1903-05-27 / 144. szám
144. szám Budapest, szerda 1903. május 27. PESTI NAPLÓ.__________ NAPI HÍREK — Napirend. Szerda, május 27. —• Római katolikus: Magdolna. — Protestáns: Lucián. — Görögorosz (május 14.): Izidor. — Zsidó: Sivan J. R. Ch. — Nap kél: 3 óra 54 perckor. — nyugszik: 7 óra 27 perckor. — Hold kél: 4 óra 36 perckor, reggel. — nyugszik: 7 óra 55 perckor, este. — A horvát miniszter fogad délután 4 órakor. — A képviselőház elnöke fogad délelőtt 9-től 10 óráig. —• A Kisfaludy- Társaság utolsó felolvasó-ülése az Akadémiában délután 5 órakor. — Nemzeti Múzeum, Képtár. Nyitva 9—1 óráig. — Országos képtár az Akadémiában megtekinthető 9—1 óráig. — Nemzeti Szalon kiállítása nyitva délelőtt 9-től este 8 óráig. Belépő-dij 1 korona. — Közlekedési Múzeum a Városligetben, nyitva 9—1 óráig. — Mezőgazdasági Múzeum (Kerepesi-ut 72. szám) nyitva 9—1 óráig. — A Földtani Múzeum (Stefánia út 14. szám) megtekinthető 10—1 óráig. Belépődíj 1 korona. — Kereskedelmi Múzeum a városligeti Iparcsarnokban, nyitva délelőtt 9—12 óráig, délután 3 órától 6 óráig. — Múzeumi könyvtár nyitva 9—1-ig. — Akadémiai könyvtár nyitva délután 3-tól este 7 óráig. — Egyetemi könyvtár nyitva délelőtt 9-től 12 óráig és délután 3 órától este 8 óráig. — Fővárosi könyvtár (Károly-körut 28. szám) nyitva hétköznapokon 9—1 óráig, vásár- és ünnepnapokon 9—12 óráig. — A Kereskedelmi és Iparkamara könyvtára (V., Szemere utca 6. szám, nyitva hétköznapokon féltíztől fél kettőig. — Időjárás Budapesten. Az idő a fővárosban ma, kedden, enyhe, derült volt Délután esett is egy ideig. Hőmérséklet reggel 7 órakor +12 fok, délben + 18-4 fok, este 10 órakor + 13 fok Celsius. — A Meteorológiai Intézet jóslata Magyarországra : Lényegtelen hőváltozással változékony idő várható, sok helyütt esővel vagy zivatarral. — Falk általános jóslata: (Május 20-ától 28-áig.) Zivatarok ugyan még ez időtájt is lesznek, de a kisérő esőzések már nem oly bőségesek. A hőmérséklet az első napokban jóval a normális fölé emelkedik, nyomban utána azonban épp oly mélyre sülyed alá. Huszonhatodika elsőrendű kritikus nap. Árvízveszélytől lehet tartani. — A király szemléje. Bécsbel jelentik: A király ma reggel hat órakor a Práterben szemlét tartott a Hladich alezredes vezérletével kivonult és a 4. és 84. gyalogezredhez tartozó két zászlóalj fölött. Kíséretében voltak Ferenc Ferdinánd, Lipót Szalvátor, Rajner és Ferenc Szalvátor főhercegek, a hadtestparancsnok, a közös hadügyminiszter, a fő csapatfelügyelő, számos törzs- és főtiszt, valamint a külföldi katonai attasék. — Személyi hírek. Krotild főhercegnő ma reggel Bécsből Ebenthalba utazott. — Adelgunda és Mária bajor hercegnők ma Münchenből Bécsbe érkeztek. — Bécsből jelentik, hogy Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter délután odaérkezett. — Uj magyar nemesei. A király Thermán József nyugállománybeli honvédezredesnek és törvényes utódainak, különös kegyelemből és kivételesen a magyar nemességet «sebesi» előnévvel, Mierka Alfréd törzskari századosnak és Mierka Emil 4-ik huszárezredben századosnak, a magyar nemességet «morvalieszkói» előnévvel díjmentesen adományozta. — Kitüntetések. A király Handó Vilmos Selmecbányai ágostai hitvallású evangélikus lelkész és főesperesnek, az egyház és a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül, a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, Sanyl Ferenc Somlyóvásárhelyi római katolikus kántortanítónak és Szabados József battonyai római katolikus elemi iskolai tanítónak, a népnevelés terén szerzett érdemeik elismeréséül, a koronás ezüst érdemkeresztet, Magyari András 1. számú csendőrkerületbeli őrmesternek a koronás ezüst erdetűkeresztet adományozta. — Ifj asztalnokok. A királyságszerdahelyi Prepeviczay Ödön temesvári főszolgabírónak, Lakenbacher János bécsi országos pénzügyigazgatósági pénzügyi tanácsosnak és Hoefft Oszkár kereskedelmi tanácsosnak az asztalnoki méltóságot adományozta. — Ad audiendum verbum a pápához. Ölni ttzből jelentik: Kohn érsek fölszólitást kapott, hogy ad audiendum verbum Rómába utazzék. Kohn érsek a jövő hónapban utazik Rómába. — A kassai Rákóczi-ereklyekiállitás. A kassai Rákóczi-ereklyekiállitás végrehajtó bizottsága ülést tartott, amelyen Hoffmann Arnold főtitkár referált a legújabb ereklye-bejelentésekről: bejelentette, hogy Mnalik József múzeumigazgató Krasznahorkára utazott az ottani ereklyék összeírására. Elhatározták, hogy június másodikén délután a városház dísztermében nagygyűlést tartanak, amelyre gróf Apponyi Albertet, gróf Csáky Albint, Berzeviczy Albertet és Thaly Kálmánt, a kiállítás védőjét is meghívják. Majd Klebersberg Gézának, a Kassai Sportegyesület alelnökének indítványát olvasták fel, hogy gyűjtsenek egy Rákóczi nevével díszített serleg beszerzésére, amely a hazai, de különösen a felsőmagyarországi testnevelés előmozdítása végett Rákóczi-sereg néven örökös vándordíj legyen. Végül elhatározták, hogy június tizennyolcadikén, amikor 200 éve lesz, hogy Rákóczi a kuruc sereg élére lépett, ünnep keretében megkezdik a Rákóczi-ünnepeket — Itt említjük meg, hogy gróf Andrássy Dénes a Rákóczi-ereklyekiállitás céljaira ezer koronát adományozott. — Ibsen állapota. Krisztiániáról táviratozzék . Az orvosok véleménye szerint Ibsen életét mostanában nem fenyegeti veszedelem. .— A bécsi sakk-torna vége. Négy heti erős küzdelem után — mint tudósítónk táviratozza — ma befejeződött a bécsi sakk-verseny, amelyből első győztesként Csigorin Mihály, a hírneves orosz mester került ki, noha az utolsó fordulókban sok előnyt vesztett. Az első díj 2000 korona. Ez a verseny bebizonyította, hogy Csigorin a legkiválóbb mesterek közt is egyike a legelsőknek és különösen geniális a kombinációs játékban. Csigorin Mihály 1850. október 31-én Pétervárott született, a gacsinai intézetben nevelkedett s mint fiatalember is már nagyon kedvelte a sakkot. 25 éves korában már úgy emlegették, mint kiváló sakkmestert. Először 1881-ben a berlini versenyben vett részt és ott Winawer-rel osztozkodott a 3. és 4. díjban. A londoni versenyen 1883-ban Csigorin a negyedik, a newyorki sakkversenyen 1889-ben pedig Weisz Miksával együtt az első díjat nyerte. Hat év múlva Hastingsban Csigorint a második díjjal tüntették ki, a budapesti versenyen pedig első díjat kapott. Az 1400 koronás második díjat a fiatal amerikai mester, J. Marshall nyerte meg, aki merész és szellemes játékos. A harmadik díj (1500 korona) a bécsi mesternek, Marco-nak jutott. Marco a most leajlott versenyen biztos és nyugodt játékával tűnt ki. A legcsekélyebb előnyt is nagy ügyességgel tudta kiaknázni. Mieses és Teichmann 640—640 koronát kaptak, Pillsburynak 600 koronát ítéltek meg, Sviderskire 550, Maróczyra 520, Schlechterre 450, végül Gunsbergre 200 korona jutott. A díjakat és a tiszteletdíjakat nem az egységszám szerint osztották ki, hanem a nyert és a remis játszmák arányában, így érthető, hogy Maróczy Géza mesterünk, aki egységszám szerint együtt van Miesessel és Teichmannal, csak hetedsorban részesült tiszteletdíjban. A mai utolsó forduló eredménye a következő volt: Csigorin megverte Teichmannt, akinek annyira fájt ma a szeme, hogy jóformán nem is játszhatott. Marco megverte Gunsberget. A Maróczy—Sviderszki, Schlechter —Marsha 11 és Mieses—Pillsbury-játszmák remis-vel végződtek. Az eredmény az utolsó forduló után a következő: Csigorin 13, Marshall Illa, Marco 11, Pillsbury 10, Maróczy, Mieses és Teichmann 9, Sviderszki 8s, Schlechter 7, Gunsberg 2. A nyert játszmák szerint a sorrend így alakul: Csigorin 12 nyert parti, 2 remis, Marshall 10+3, Marcó 9 + 4, Mieses és Teichmann 8 + 2, Pilisburg 6 + 8, Sviderszki 6 + 5, Maróczy 5 + 8, Schlechter 5 + 4, Gunsberg 1 + 2, Gyászrovat. A főváros köreiben általánosan ünnepelt szépség, Pscherer Katica, aki Bécsben lovag Siegenfeld-Antony Alfréd kamaráshoz ment nőül, mint részvéttel értesülünk, e hónap 23-án rövid, súlyos betegség után meghalt. A holttestet, miután Bécsben beszentelték, Budapestre hozták, s itt e hónap 26-án a kerepesi temetőben levő Pscherer -családi sírboltban temették el. A temetés a halottasházból történt, hol a felállított ravatalt a koszorúk nagy tömege borította el. A gyászszertartáson jelen voltak a Pscherer-, Verebélyi-, Herrmann-, Pekár-, Ábrányi-, Tömöry-, Gyenge-családok tagjai, és számosan az elhunyt barátai és ismerősei közül. Tarjányi Ákos honvédhuszárőrnagy Budapesten negyvennyolcéves korában meghalt. Dr. Vasdenyey Géza, budapesti kir. törvényszéki biró, akit a minap a Nemzeti Kaszinóban szélütés ért, ma meghalt. Egyike volt a legképzettebb bíráknak s halála széles körben keltett őszinte részvétet. Özvegy gróf Esterházy Lászlóné, született báró Orczy Erzsébet, csillagkeresztes és palotahölgy, a fejérvármegyei Sárosdon nyolcvannégyéves korában elhunyt. Temetése ma délelőtt volt Sárosdon. Riguini Giuseppe tanár, az Accademia della Crusca tagja, jeles filológus, Firenzében, — mint onnan jelentik — meghalt. Rigutini, aki 1830-ban született szegény napszámos szőlőktől, eleinte jósra készült, úgy tért át a filozófiára s több helyütt tanárkodon. Különösen régibb olasz írók műveinek kiadásával, továbbá a klasszikus nyelvekből való fordításaival tűnt ki. Számos jeles munkát irt s tagja volt az olasz nagyszótárt szerkesztő bizottságnak is. — Az oroszországi zsidóüldözés. Pétervárról táviratozzák. Sok idevaló polgár a postán röpiratokat kapott, melyek a zsidókat halállal fenyegetik meg. Hir szerint a fenyegetéseket Pétervár alapításának kétszázadik évfordulóján fogják beváltani. Ennek következtében sok zsidó család— jómódú és szegény egyaránt — elhatározta,hogy a jubiláris ünnepségek tartama alatt elköltözik a fővárosból. A szegényebbek a város szomszédságában fognak meghúzódni, a gazdagabbak Finnországba mennek. A Sándor-téren, ahol a zsidó házalók ócskaáru-piaca van, a múlt héten nagy riadalom támadt. Részeg munkások tömegesen lepték el a teret, mire a megrémült zsidók vérengzéstől és fosztogatástól kezdtek tartani. A rendőrség is megjelent és felszólította a zsidókat, hogy haladéktalanul zárják be üzleteiket, ami meg is történt Általánosan az a vélemény, hogy a kisenevi zavargások itt is meg fognak ismétlődni. Ennek az aggodalomnak tulajdonítható, hogy a rendőrség a jubiláris ünnepségek ideje alatt nem engedélyezett semmiféle népmulatságot és még a tervezett evezősversenyt is a városon kívül fogják rendezni, hogy a városban nagyobb csoportosulás ne támadjon. A zavargásoktól való félelmében sok keresztény is elhagyta a fővárost Kisenevből jelentik. A kisenevi kórházban meghalt egy Backer nevű zsidó súlyos elmebajban. Állítólag elhíresztelte őrültségében a kisenevi emberek közt, hogy tanúja volt egy rituális gyilkosságnak. Sokan azt hiszik, hogy ez volt az oka a kisenevi vérengzésnek. A «Berliner Tageblatt» szerint Kisenevben újabb zavargások voltak. Egy házat a zavargók leromboltak. Volt egy titkos antiszemita népgyűlés és Kisenevben, de a rendőrség a gyűlésnek mintegy száz tagját letartóztatta. Mint Lembergből jelentik, ott a hatóság megtiltotta a sionistáknak, hogy kongresszusukat ott megtartsák, mert a kongresszus napirendjére a többi közt a kisenevi vérengzés tárgyalását is kitűzték. — Megjutalmazott orvos, Széll Kálmán belügyminiszt 200 koronával jutalmazta meg dr. Dembitz Sándor szilvási körorvost, aki a trachomás betegek gyógykezelése körül nagy buzgóságot tanúsított és ezzel nagy sikert ért el. — Az «Irgalom-ház.» Auguszta főhercegnő, a San Marco hercegnő által a gyógyíthatatlan betegek számára létesített óbudai «Irgalom-ház» fővédőségét elfogadta. — A jótékony intézmény javára, melyben a szerencsétlen betegek valláskülönbség nélkül nyernek elhelyezést, újabban a következő alapítványok s adományok érkeztek: gróf Andrássy Dénes elhunyt hitvese emlékére 20.200 koronával két ágyalapitványt; dr. Császka György kalocsai érsek káptalanéval együtt egy egyházmegyei beteg ápolására egy ágyalapítványt; Fejérváry Celesztin, Dvornikovics Celesztin emlékére egy ágyalapítványt tett. Vaszary Kolos hercegprímás 1000 koronát, az alapító hercegnő ez évben 2700 koronát, báró Lipthay Béláné 400 koronát adományozott. — Az alapítók száma, akiknek élén a király áll, eddig kilenc. •— A «kegyeletes» fiú, Párisból jelentik. Egy évvel ezelőtt Párisban egy iszonyan megcsonkított holttestet találtak, amelyet több helyről kellett összeszedni. A tettest mind a mai napig nem lehetett megtalálni. A biskrai fegyenc-század egyik Badet nevű katonája most végre megvallotta, hogy ő volt a gyilkos. Badet a következőt mondta: — Én bátyja vagyok Casque d’Or színésznőnek, aki a «Les Apaches» című rablószövetkezet vezérének a kedvese. Én magam is az Apásokhoz tartoztam és megöltem egy embert, akit annyira megcsonkítottam, hogy nem lehetett felismerni. Mindezideig azért nem vallottam meg a bűnömet, mert édesanyám élt és nem akartam, hogy megérje fia gyalázatát. De most, hogy anyám meghalt, mindent megváltok.