Pesti Napló, 1904. január (55. évfolyam, 1-31. szám)

1904-01-24 / 24. szám

io Budapest, vasárnap _______PrrTI NAPLÓ.____________ 1904. január 24 24. szám előadásokat is, sőt egy alkalommal — «A postásfiú» előadásánál a Magyar Színházban — alkalma lett volna a Népszínháznak Londonba való utazás nél­kül is egyet-mást megtanulni. Az angol operettet ugyanis vagy jól kell előadni, vagy pedig sehogy, de előadni — nem muszáj. Elvégre a Népszínház a «Circus-Girl», «Casino-Girl», «Chinese Honeymoon» balsikerei után beláthatta volna, hogy neki az an­gol operett — nem zsanér. Leslie Stuart muzsikáját — dacára a sűrű el­lenvéleményeknek — a legkitűnőbb angol operett­zenék sorába helyezem. Azok, akik kicsinylően nyi­latkoztak róla, nem hallották, amint hogy a Nép­színház előadásából nem is hallhatták «Az ezüst papucs» partitúrájának értékes, szellemes és az át­lagos angol operett-zenét messze túlszárnyaló szá­mait. Nem hinném, hogy a londoni Lyric-színház karmestere nagyobb talentum volt Leslie Stuart­nál, akit Londonban érdeme szerint feltűnően érté­kelnek, és hogy ő varázsolta bűvös vesszejével «Az ezüst papucs» zeneszámait jobbakká és nemeseb­bekké, mint amilyeneknek a komponista megalkotta. A Népszínház előadásában — úgy éreztem — ki­csavarták a szegény kottafejek nyakát: egy elejé­től mindvégig megdöbbentően önkényes tempóvétel­lel, szinte erőszakosan elnyomtak minden ritmust, minden melódiát. Az idegen zenei stílus besikkasz­­tását a betétek útján már nem is veszem rossz né­ven. Magánszínház igazgatója élhet kénye-kedve sze­rint kedvteléseinek és engedelmeskedhetik prima­donna-kívánságoknak. Enfin: a szereplők. Stellát, a Vénus-lakót, a londoni előadáson Winifred Hare játszta. János termetű, csodaszép hölgy, királynői a megjelenése, hódító, lebilincselő a tekintete. Ha a színpadra lé­pett, betöltötte azt majesztásával. Minálunk egy na­gyon kitűnő szubrett-művésznőre, Küry Klárira bízta ezt a szerepet az igazgatóság. Wrenne, a má­sik főszereplő: Coralie Blythe volt. Végtelenül li­liom, filigrán, buzsikóz kis leány. Egy apró higany­­nőcske, aki fiúruhában pajkoskodva vitte az operett első részét. Minálunk egy igen jóhangú, de tekinté­lyes termetű és éppenséggel nem könnyed énekesnő játszta ezt a szerepet. Willie E­d­o­u­­­n, mint Tyvanks, aratta egyik legnagyobb diadalát «Az ezüst papucsá­ban, őt nem hasonlíthatom budapesti kollegájához, Kovács Mihályhoz, nem azért, mert teljesen és tökéletesen más volt, mint emez, hanem főképpen azért, mert a Népszínház komikusa ezúttal végte­lenül lenézhette és unhatta a szerepét, amelyből pedig a siker gyökerét lehetett volna ereszteni. Nagyjában ezek azok a különbségek, melyek elválasztották «Az ezüst papucs» budapesti előadá­sát a londonitól, de ezek mind olyanok, amelyeket egytől-egyig — a Népszínház mai viszonyai között és keretében is — el lehetett volna kerülni. Azt hi­szem, ha ezt megtette volna a Népszínház, «Az ezüst papucs»-csal megérdemelt sikert arathatott volna, míg így a Leslie Stuart jobb sorsra érdemes ope­rettje már holnap — tizenhatodik előadása után — letűnik a műsorról. , . E. N. (*) A Tolnay-kiállítás megnyitása. A Képző­művészeti Társulat rendes előkelő vernisszázs­­közönsége gyűlt egybe ma délután a Műcsarnok termeiben, T­o­r­n­a­y Gyula orientális festő kollek­tív kiállításának ünnepies megnyitására. A kiállításra délután fél négy órakor váratlanul megérkezett József Ágost főherceg nejével, Auguszta főhercegasszonynyal. Tornay távol­létében Paul Géza műtáros kalauzolása mellett néz­ték meg a kiállítást, amely megnyerte tetszésüket. Két képet is vásároltak, a «Trombitás» és az «Elrom­lott gitár» a címük. A főhercegi pár után Berze­­v­i­c­z­y Albert vallás és közoktatási miniszter érke­zett meg a kiállításra, akit Tolnay Gyula, a kiállító művész, Telepy Károly és Paur Géza műtárosok, Ambrozovics Dezső titkár és Tolnay Béni segéd­titkár fogadtak. A minisztert Tornay és Telepy ka­lauzolták a termekben s úgy a képek, mint a mű­tárgyak igen megnyerték tetszését. Körútja után hat órakor távozott a miniszter a kiállításból. Ez­alatt élénken folyt a vásár. A székesfőváros számára megvásárolták Tornay egyik festményét, amelynek szetuani könyvesbolt, a címe. A közönség is igen sok képet vásárolt, s a művész műtermének beren­dezését és a dísztárgyakat teljesen elkapkodták. A kiállítás naponta kilenc órától négy óráig lesz nyitva és hatvan fillérért tekinthető meg. (*) Takács Mihály ügye. Az Operaház ma kommünikében tudatja, hogy a «Tosca» holnapi, va­sárnapi előadásán Scarpia szerepét Beck Vilmos fogja énekelni. Becket tudvalévően akkor bízták meg ezzel a feladattal, amikor az operaház főren­dezője érthetetlen elhamarkodásból és olyan külö­nös formában nyilvánosságra hozta a Takáts lemon­dását és egyben a művészt «felfüggesztette», mintha nem szerződött művészről, akit addig, míg szerző­dése áll és amíg elitélve nincsen, szerződéses jo­gainak élvezetében megháborítani sem jogi, sem mű­vészi szempontból nem szabad. Úgy tudjuk külön­­ben, hogy Bezerédj Viktor miniszteri tanácsos, az Operaház és Nemzeti Színház ügyeinek vezetője már értekezett is e kérdésben a főrendezővel és az ő tapintatos föllépésétől várható, hogy jóvá teszi azt a sok hitet, amit ebben az ügyben az Operaház hivatalos emberei elkövettek. Holnap kü­­lönben hazaérkezik Máder Rezső igazgató is és a «Tosca» előadását este már ő fogja dirigálni. (*) Nemzeti Szalon. Ernszt Lajos a Nemzeti Szalon igazgatója és Baranyi Artur pénztáros ma délben tisztelegtek dr. Berzeviczy Albert közokta­tási miniszternél, hogy az angol és francia nagy­mesterek kiállításának ünnepi megnyitására meghív­ják. A miniszter szívesen fogadta a meghívást, de mivel elfoglaltsága miatt a délelőtti megnyitáson nem lehet jelen, Zsilinszky államtitkár fogja helyet­tesíteni. A miniszter délután négy órakor nézi meg a kiállítást. (*) Gluck-előadás az Operában. Az Opera­ház legközelebbi újdonsága az »Orfeusz« című opera lesz, melynek zenéjét Gluck Ch. R. írta Moliné szövegére. A mitológiai tárgyú híres klasz­­szikus dalmű magyar előadásban 1883-ban került színre először a Nemzeti Színházban, azóta nem adták Budapesten. A mostani újdonságszámba menő repriz alkalmával a címszerepet Scamparini Mária énekli első ízben magyar szöveggel; Eurdikét K­a­c­z­é­r Margit, Eroszt S­z­o­y­e­r Ilonka adja. A darabhoz Kéméndy Jenő felügyelete alatt új díszletek és jelmezek készültek, s az előadásban részt vesz a teljes ének- és táncszemélyzet. A stíl­­szerű táncrészeket Guerra Miklós balletmester tanította be, a zenekart Kerner István vezeti; rendező: Vidor Dezső. A bemutató előadás szombaton, e hónap 30-án lesz. (*) Krammer Teréz Nagykanizsán. Kram­mer Teréz az Operaház művésznője, mint távirat­ban jelentik, ma a nagykanizsai Kereskedő Ifjak Egyesülete fényes estéjén óriási közönség előtt lépett fel és énekével ritka nagy sikert aratott. Előzőleg dr. P­­­lt­­­t­z Sámuel orvos szellemes felolvasást tartott. (*) A Lipótvárosi Kaszinó művészestje. A Lipótvárosi Kaszinó mai hangversenyét három előkelő művész töltötte be. K. Osborne Adrienne az előzetes szimpátiákat Beethoven skót dalainak fölöttébb stílszerű eléneklésével vívta ki. További sze­replése is, melynek során Schumann és Humperdinek dalait énekelte, etik­udásáról és kitűnő iskolájáról szolgáltatott bizonyságot; könnyen csendülő, üde hangja van, melylyel a hatás teljes ismeretével tud bánni. Azonkívül az est másik szereplőjével, dr. Krausz Félixszel énekelt duettet művészies, korrekt együttesben. Dr. Krausz Félix szintén kiválóan művelt és képzett énekes, hangjának ereje azonban inkább a múltba nyit perspektívát. Dvorák bibliai énekei, melyeket a hangverseny első felében adott elő, igen érdekesen, megkapó disszonanciával csen­dülnek a hangversenyterem fényes atmoszférájában és Krausz ezt az eredetiséget biztos fogásokkal, frappáns hangelfojtással, szépen csendülő középső regiszterének egy-egy raffinált tremolójával igen ügyesen aknázta ki. A Schumann-dalok előadásá­ban fel-feltörő szentimentalizmusának finom, tudatos mérséklete tűnt föl. Popper Dávidot, a harmadik szereplőt, ismerős közönsége tüntető szeretettel fo­gadta. Ma kitűnő diszpozícióval játszott a cella leg­első mestere, akit -t- sajnos — idehaza oly ritkán van alkalmunk hallani. Saját szerzeményű nocturné­­ját adta elő az ő csodálatosan finom, beszédesen lágy frazeológiájával; azután ugyancsak saját szer­zeményét, a «Spanyol táncokat» játszotta poétikus könnyűséggel, mintegy leheletszerű finomsággal. Ez utóbbit egy frappáns, szinte ujjtörő nehézségű ka­­dencával fejezte be, mely után a közönség lelkes egyetértéssel ráadást tapsolt ki tőle. (Bds.) (*) Az Operah­áz műsora: Hétfőn nincs elő­­adás. Kedden «Fidelio». Szerdán nincs előadás. Csütörtökön «Lammermoori Lucia». Sie IV. kép. Pénteken nincs előadás. Szombaton «Orfeusz.» «A törpe gránátos». Vasárnap «Himnusz», «Hunyadi László». A dalmű első előadásának hatvanadik év­fordulója alkalmával. Mérsékelt helyárakkal (*) Blaha Lujza a Népszínházban. Blaha Lujza a jövő héten háromszor fog fellépni a Népszínházban vendég gyanánt: holnap vasárnap délután a «Menyecskék» című trilógiában, csütörtö­kön a «Szókimondó asszonyság»-ban s vasárnap délután a «Szökött katoná»-ban. Itt említjük meg, hogy a Népszínház e heti ifjúsági előadása elma­rad, mert csütörtökön a »Katinka grófnő» főpróbája miatt nem lehet délután előadást tartani. Február negyedikén lesz a legközelebbi ifjúsági előadás. (*) Carmen Sylva és Novell. N­o­v­e 11­­ kérésére Carmen Sylva — Erzsébet román királyné — egyfelvonásos színművet irt a nagy olasz művész számára. Novelli a jövő télen lép fel ebben a darabban a bukaresti Nemzeti Szín­házban. (*) Hírek a Nemzeti Színházból. Hétfőn az «Endre és Johann» mérsékelt helyárak mellett kerül színre. Kedden Ruttkai György színműve a «Sötét­ség» immár a 19-ik előadást éri meg. A darab a rendes szereposztásban kerül ezúttal is előadásra, csupán az Istvándy főhadnagyot fogja a beteg Császár Imre helyett Mihályfi Károly játszani. Csü­törtökön megismétlik «Váljunk el» előadását, amely­nek női szerepét ezúttal is Csillag Teréz adja. Szombaton Krenner Viktor tragédiája a «Nero anyja» van a műsoron. A hét többi napján, holnap vasárnap, szerdán, pénteken és a jövő vasárnap este a színház nagysikerű újdonsága az «Egyenlő­ség» kerül színre, amelynek eddigi hat előadása utolsó helyig megtelt nézőtér előtt folyt le. Az «Egyenlőség» holnapi vasárnapi előadására már az összes páholyok, földszinti és első emeleti er­­ké­lyj­egyek elkeltek. (*) Katinka grófnő. A Népszínházban ma délelőtt tartották meg F­a­r­a­g­ó Jenő és Hűvös Iván operettjének, a »Katinka grófnő«-nek első házi főpróbáját. A próba elején a zenekar F­ekete József karmesternek, a­ki a darabot betanította, ezüst babérkoszorút nyújtott át ragaszkodása jeléül. Az újdonság főbb szereplői: Küry Klára, Komlóssy Emma, Szentmiklóssy Irén, Kápolnai Irén, Batiz­­falvi Elza, Sátori Paula (akit erre a darabra szer­ződtet­tek), Szirmai Imre, Kovács Mihály, Pintér, Kiss Mihály és Pázmán. Az új operett­ bemutatóját január 29-ére, péntekre tűzte ki az igazgatóság. (*) «A csodagyermek» és a csodahatározat. «A csodagyermek», című pikáns francia bohózat némi viszontagságok után mégis csak színre került a szatmári színházban. Dacára, hogy a borsos darab rossz híre az előzetes betiltás utján tudomására esett a szatmári mamáknak, mégis csak sok fiatal leány és gyerek jelent meg a nevezetes premieren. A második felvonás közepéig mindössze csak pirul­tak a szatmári kisasszonyok, de végre is a mamák és apák megsokalták a súlyos egyértelműségeket és miután hangosan adtak tiltakozásuknak kifeje­zést tüntetően elhagyták a szín­ház­a­t. Már most valóban némi joggal betilthatta a szatmári rendőrkapitány «A csodagyermek» má­sodik előadását, nehogy a botrányok másnap meg­­ismétlődjenek. Meg is tette: a darab másnapra hirdetett megismétlése elmaradt. Mire összeült a színügyi bizottság és nevezetes határozatot hozott, kimondván: «Pikáns darabokat előadhat az igaz­gató, de a pikáns részek — kihagyásával». Ezzel a csodahatározattal, azt hiszszük, végleg megoldotta a szatmári színügyi bizottság a pikáns francia da­rabok sokat vitatott kérdését: most már nyugodtan nézhetik végig a szatmári kisasszonyok a Vígszínház műsordarabjait. (*) Párisi színházi újdonságok. A «Palais* Royal-színház» Hennequin és Bilhaud «Her­kules pirulái» című új bohózatát mutatta be a minap. A francia lapok egyhangúan konstatálják, hogy az előadás alatt élemedett asszonyok is h­ultak­­pirulták. Náhány párisi kritikus nem is merte el­mondani az új bohózat meséjét, melyben egy orvos szerelmi pirulái játszszák a főszerepet. Ezek a pi­rulák a leghűségesebb férjet is vad Don Juan-ná változtatják. A részleteket elképzelhetjük. — A «Victor Hugó-színház»-ban komolykodó, úgynevezett «tézises» darab bukott meg a napokban: «Hya* c­i n t­e-L o y s o n Pál «A szüzek joga» című da­rabja. A darab hősnője, egy fiatal leány, Ibsen műveit elolvasván, (?) rájön arra, hogy a férfinek tulajdonképpen olyan tiszán kéne a házasságba lépni, mint a nőnek. Ennek dacára férjhez megy és az esküvő után rengeteg sokat vitatkozik és ve­szekszik a férjével. A «Herkules pirulái»-t sokkal

Next