Pesti Napló, 1904. január (55. évfolyam, 1-31. szám)
1904-01-24 / 24. szám
io Budapest, vasárnap _______PrrTI NAPLÓ.____________ 1904. január 24 24. szám előadásokat is, sőt egy alkalommal — «A postásfiú» előadásánál a Magyar Színházban — alkalma lett volna a Népszínháznak Londonba való utazás nélkül is egyet-mást megtanulni. Az angol operettet ugyanis vagy jól kell előadni, vagy pedig sehogy, de előadni — nem muszáj. Elvégre a Népszínház a «Circus-Girl», «Casino-Girl», «Chinese Honeymoon» balsikerei után beláthatta volna, hogy neki az angol operett — nem zsanér. Leslie Stuart muzsikáját — dacára a sűrű ellenvéleményeknek — a legkitűnőbb angol operettzenék sorába helyezem. Azok, akik kicsinylően nyilatkoztak róla, nem hallották, amint hogy a Népszínház előadásából nem is hallhatták «Az ezüst papucs» partitúrájának értékes, szellemes és az átlagos angol operett-zenét messze túlszárnyaló számait. Nem hinném, hogy a londoni Lyric-színház karmestere nagyobb talentum volt Leslie Stuartnál, akit Londonban érdeme szerint feltűnően értékelnek, és hogy ő varázsolta bűvös vesszejével «Az ezüst papucs» zeneszámait jobbakká és nemesebbekké, mint amilyeneknek a komponista megalkotta. A Népszínház előadásában — úgy éreztem — kicsavarták a szegény kottafejek nyakát: egy elejétől mindvégig megdöbbentően önkényes tempóvétellel, szinte erőszakosan elnyomtak minden ritmust, minden melódiát. Az idegen zenei stílus besikkasztását a betétek útján már nem is veszem rossz néven. Magánszínház igazgatója élhet kénye-kedve szerint kedvteléseinek és engedelmeskedhetik primadonna-kívánságoknak. Enfin: a szereplők. Stellát, a Vénus-lakót, a londoni előadáson Winifred Hare játszta. János termetű, csodaszép hölgy, királynői a megjelenése, hódító, lebilincselő a tekintete. Ha a színpadra lépett, betöltötte azt majesztásával. Minálunk egy nagyon kitűnő szubrett-művésznőre, Küry Klárira bízta ezt a szerepet az igazgatóság. Wrenne, a másik főszereplő: Coralie Blythe volt. Végtelenül liliom, filigrán, buzsikóz kis leány. Egy apró higanynőcske, aki fiúruhában pajkoskodva vitte az operett első részét. Minálunk egy igen jóhangú, de tekintélyes termetű és éppenséggel nem könnyed énekesnő játszta ezt a szerepet. Willie Edoun, mint Tyvanks, aratta egyik legnagyobb diadalát «Az ezüst papucsában, őt nem hasonlíthatom budapesti kollegájához, Kovács Mihályhoz, nem azért, mert teljesen és tökéletesen más volt, mint emez, hanem főképpen azért, mert a Népszínház komikusa ezúttal végtelenül lenézhette és unhatta a szerepét, amelyből pedig a siker gyökerét lehetett volna ereszteni. Nagyjában ezek azok a különbségek, melyek elválasztották «Az ezüst papucs» budapesti előadását a londonitól, de ezek mind olyanok, amelyeket egytől-egyig — a Népszínház mai viszonyai között és keretében is — el lehetett volna kerülni. Azt hiszem, ha ezt megtette volna a Népszínház, «Az ezüst papucs»-csal megérdemelt sikert arathatott volna, míg így a Leslie Stuart jobb sorsra érdemes operettje már holnap — tizenhatodik előadása után — letűnik a műsorról. , . E. N. (*) A Tolnay-kiállítás megnyitása. A Képzőművészeti Társulat rendes előkelő vernisszázsközönsége gyűlt egybe ma délután a Műcsarnok termeiben, Tornay Gyula orientális festő kollektív kiállításának ünnepies megnyitására. A kiállításra délután fél négy órakor váratlanul megérkezett József Ágost főherceg nejével, Auguszta főhercegasszonynyal. Tornay távollétében Paul Géza műtáros kalauzolása mellett nézték meg a kiállítást, amely megnyerte tetszésüket. Két képet is vásároltak, a «Trombitás» és az «Elromlott gitár» a címük. A főhercegi pár után Berzeviczy Albert vallás és közoktatási miniszter érkezett meg a kiállításra, akit Tolnay Gyula, a kiállító művész, Telepy Károly és Paur Géza műtárosok, Ambrozovics Dezső titkár és Tolnay Béni segédtitkár fogadtak. A minisztert Tornay és Telepy kalauzolták a termekben s úgy a képek, mint a műtárgyak igen megnyerték tetszését. Körútja után hat órakor távozott a miniszter a kiállításból. Ezalatt élénken folyt a vásár. A székesfőváros számára megvásárolták Tornay egyik festményét, amelynek szetuani könyvesbolt, a címe. A közönség is igen sok képet vásárolt, s a művész műtermének berendezését és a dísztárgyakat teljesen elkapkodták. A kiállítás naponta kilenc órától négy óráig lesz nyitva és hatvan fillérért tekinthető meg. (*) Takács Mihály ügye. Az Operaház ma kommünikében tudatja, hogy a «Tosca» holnapi, vasárnapi előadásán Scarpia szerepét Beck Vilmos fogja énekelni. Becket tudvalévően akkor bízták meg ezzel a feladattal, amikor az operaház főrendezője érthetetlen elhamarkodásból és olyan különös formában nyilvánosságra hozta a Takáts lemondását és egyben a művészt «felfüggesztette», mintha nem szerződött művészről, akit addig, míg szerződése áll és amíg elitélve nincsen, szerződéses jogainak élvezetében megháborítani sem jogi, sem művészi szempontból nem szabad. Úgy tudjuk különben, hogy Bezerédj Viktor miniszteri tanácsos, az Operaház és Nemzeti Színház ügyeinek vezetője már értekezett is e kérdésben a főrendezővel és az ő tapintatos föllépésétől várható, hogy jóvá teszi azt a sok hitet, amit ebben az ügyben az Operaház hivatalos emberei elkövettek. Holnap különben hazaérkezik Máder Rezső igazgató is és a «Tosca» előadását este már ő fogja dirigálni. (*) Nemzeti Szalon. Ernszt Lajos a Nemzeti Szalon igazgatója és Baranyi Artur pénztáros ma délben tisztelegtek dr. Berzeviczy Albert közoktatási miniszternél, hogy az angol és francia nagymesterek kiállításának ünnepi megnyitására meghívják. A miniszter szívesen fogadta a meghívást, de mivel elfoglaltsága miatt a délelőtti megnyitáson nem lehet jelen, Zsilinszky államtitkár fogja helyettesíteni. A miniszter délután négy órakor nézi meg a kiállítást. (*) Gluck-előadás az Operában. Az Operaház legközelebbi újdonsága az »Orfeusz« című opera lesz, melynek zenéjét Gluck Ch. R. írta Moliné szövegére. A mitológiai tárgyú híres klaszszikus dalmű magyar előadásban 1883-ban került színre először a Nemzeti Színházban, azóta nem adták Budapesten. A mostani újdonságszámba menő repriz alkalmával a címszerepet Scamparini Mária énekli első ízben magyar szöveggel; Eurdikét Kaczér Margit, Eroszt Szoyer Ilonka adja. A darabhoz Kéméndy Jenő felügyelete alatt új díszletek és jelmezek készültek, s az előadásban részt vesz a teljes ének- és táncszemélyzet. A stílszerű táncrészeket Guerra Miklós balletmester tanította be, a zenekart Kerner István vezeti; rendező: Vidor Dezső. A bemutató előadás szombaton, e hónap 30-án lesz. (*) Krammer Teréz Nagykanizsán. Krammer Teréz az Operaház művésznője, mint táviratban jelentik, ma a nagykanizsai Kereskedő Ifjak Egyesülete fényes estéjén óriási közönség előtt lépett fel és énekével ritka nagy sikert aratott. Előzőleg dr. Plttz Sámuel orvos szellemes felolvasást tartott. (*) A Lipótvárosi Kaszinó művészestje. A Lipótvárosi Kaszinó mai hangversenyét három előkelő művész töltötte be. K. Osborne Adrienne az előzetes szimpátiákat Beethoven skót dalainak fölöttébb stílszerű eléneklésével vívta ki. További szereplése is, melynek során Schumann és Humperdinek dalait énekelte, etikudásáról és kitűnő iskolájáról szolgáltatott bizonyságot; könnyen csendülő, üde hangja van, melylyel a hatás teljes ismeretével tud bánni. Azonkívül az est másik szereplőjével, dr. Krausz Félixszel énekelt duettet művészies, korrekt együttesben. Dr. Krausz Félix szintén kiválóan művelt és képzett énekes, hangjának ereje azonban inkább a múltba nyit perspektívát. Dvorák bibliai énekei, melyeket a hangverseny első felében adott elő, igen érdekesen, megkapó disszonanciával csendülnek a hangversenyterem fényes atmoszférájában és Krausz ezt az eredetiséget biztos fogásokkal, frappáns hangelfojtással, szépen csendülő középső regiszterének egy-egy raffinált tremolójával igen ügyesen aknázta ki. A Schumann-dalok előadásában fel-feltörő szentimentalizmusának finom, tudatos mérséklete tűnt föl. Popper Dávidot, a harmadik szereplőt, ismerős közönsége tüntető szeretettel fogadta. Ma kitűnő diszpozícióval játszott a cella legelső mestere, akit -t- sajnos — idehaza oly ritkán van alkalmunk hallani. Saját szerzeményű nocturnéját adta elő az ő csodálatosan finom, beszédesen lágy frazeológiájával; azután ugyancsak saját szerzeményét, a «Spanyol táncokat» játszotta poétikus könnyűséggel, mintegy leheletszerű finomsággal. Ez utóbbit egy frappáns, szinte ujjtörő nehézségű kadencával fejezte be, mely után a közönség lelkes egyetértéssel ráadást tapsolt ki tőle. (Bds.) (*) Az Operaház műsora: Hétfőn nincs előadás. Kedden «Fidelio». Szerdán nincs előadás. Csütörtökön «Lammermoori Lucia». Sie IV. kép. Pénteken nincs előadás. Szombaton «Orfeusz.» «A törpe gránátos». Vasárnap «Himnusz», «Hunyadi László». A dalmű első előadásának hatvanadik évfordulója alkalmával. Mérsékelt helyárakkal (*) Blaha Lujza a Népszínházban. Blaha Lujza a jövő héten háromszor fog fellépni a Népszínházban vendég gyanánt: holnap vasárnap délután a «Menyecskék» című trilógiában, csütörtökön a «Szókimondó asszonyság»-ban s vasárnap délután a «Szökött katoná»-ban. Itt említjük meg, hogy a Népszínház e heti ifjúsági előadása elmarad, mert csütörtökön a »Katinka grófnő» főpróbája miatt nem lehet délután előadást tartani. Február negyedikén lesz a legközelebbi ifjúsági előadás. (*) Carmen Sylva és Novell. Nove 11 kérésére Carmen Sylva — Erzsébet román királyné — egyfelvonásos színművet irt a nagy olasz művész számára. Novelli a jövő télen lép fel ebben a darabban a bukaresti Nemzeti Színházban. (*) Hírek a Nemzeti Színházból. Hétfőn az «Endre és Johann» mérsékelt helyárak mellett kerül színre. Kedden Ruttkai György színműve a «Sötétség» immár a 19-ik előadást éri meg. A darab a rendes szereposztásban kerül ezúttal is előadásra, csupán az Istvándy főhadnagyot fogja a beteg Császár Imre helyett Mihályfi Károly játszani. Csütörtökön megismétlik «Váljunk el» előadását, amelynek női szerepét ezúttal is Csillag Teréz adja. Szombaton Krenner Viktor tragédiája a «Nero anyja» van a műsoron. A hét többi napján, holnap vasárnap, szerdán, pénteken és a jövő vasárnap este a színház nagysikerű újdonsága az «Egyenlőség» kerül színre, amelynek eddigi hat előadása utolsó helyig megtelt nézőtér előtt folyt le. Az «Egyenlőség» holnapi vasárnapi előadására már az összes páholyok, földszinti és első emeleti erkélyjegyek elkeltek. (*) Katinka grófnő. A Népszínházban ma délelőtt tartották meg Faragó Jenő és Hűvös Iván operettjének, a »Katinka grófnő«-nek első házi főpróbáját. A próba elején a zenekar Fekete József karmesternek, aki a darabot betanította, ezüst babérkoszorút nyújtott át ragaszkodása jeléül. Az újdonság főbb szereplői: Küry Klára, Komlóssy Emma, Szentmiklóssy Irén, Kápolnai Irén, Batizfalvi Elza, Sátori Paula (akit erre a darabra szerződtettek), Szirmai Imre, Kovács Mihály, Pintér, Kiss Mihály és Pázmán. Az új operett bemutatóját január 29-ére, péntekre tűzte ki az igazgatóság. (*) «A csodagyermek» és a csodahatározat. «A csodagyermek», című pikáns francia bohózat némi viszontagságok után mégis csak színre került a szatmári színházban. Dacára, hogy a borsos darab rossz híre az előzetes betiltás utján tudomására esett a szatmári mamáknak, mégis csak sok fiatal leány és gyerek jelent meg a nevezetes premieren. A második felvonás közepéig mindössze csak pirultak a szatmári kisasszonyok, de végre is a mamák és apák megsokalták a súlyos egyértelműségeket és miután hangosan adtak tiltakozásuknak kifejezést tüntetően elhagyták a színházat. Már most valóban némi joggal betilthatta a szatmári rendőrkapitány «A csodagyermek» második előadását, nehogy a botrányok másnap megismétlődjenek. Meg is tette: a darab másnapra hirdetett megismétlése elmaradt. Mire összeült a színügyi bizottság és nevezetes határozatot hozott, kimondván: «Pikáns darabokat előadhat az igazgató, de a pikáns részek — kihagyásával». Ezzel a csodahatározattal, azt hiszszük, végleg megoldotta a szatmári színügyi bizottság a pikáns francia darabok sokat vitatott kérdését: most már nyugodtan nézhetik végig a szatmári kisasszonyok a Vígszínház műsordarabjait. (*) Párisi színházi újdonságok. A «Palais* Royal-színház» Hennequin és Bilhaud «Herkules pirulái» című új bohózatát mutatta be a minap. A francia lapok egyhangúan konstatálják, hogy az előadás alatt élemedett asszonyok is hultakpirulták. Náhány párisi kritikus nem is merte elmondani az új bohózat meséjét, melyben egy orvos szerelmi pirulái játszszák a főszerepet. Ezek a pirulák a leghűségesebb férjet is vad Don Juan-ná változtatják. A részleteket elképzelhetjük. — A «Victor Hugó-színház»-ban komolykodó, úgynevezett «tézises» darab bukott meg a napokban: «Hya* ci n te-L o y s o n Pál «A szüzek joga» című darabja. A darab hősnője, egy fiatal leány, Ibsen műveit elolvasván, (?) rájön arra, hogy a férfinek tulajdonképpen olyan tiszán kéne a házasságba lépni, mint a nőnek. Ennek dacára férjhez megy és az esküvő után rengeteg sokat vitatkozik és veszekszik a férjével. A «Herkules pirulái»-t sokkal