Pesti Napló, 1904. január (55. évfolyam, 1-31. szám)

1904-01-20 / 20. szám

Budapest, szerda 20. szám PESTI NAPLÓ, 1904. január 20. k — A hercegprímás körlevele. V­a­s­z­a­r­y Kolos bíboros hercegprímás most adta ki ez évi I. számú körlevelét. A körlevélben köszönetét fejezi ki a papságnak az újévi jókivánatokért és egyúttal papságára is az Isten áldását kéri. Közli X. P­i­u­s pápa legmagasabb elisme­rését és áldását az újévi üdvözletekért. Majd személyi ügyek után publikálja a szertartások kongregációjának 1903. december 4-én hozott határozatát, melynél fogva ,a tiltott könyvek jegyzékébe a következő műveket tette: Albert Houtin «La question bibliaue chez les catho­­lique, de France au XIX. Siecle» és Mes difficultés avec mon évêque», Alfred Loisy «La Religion­­d’Israel, L’Évangile et l’église, étude évangéliques, Au­­tour d’ un petit livre, Le quatrième Évangile». A böjt alól való fölmentések felsorolása után következnek a közoktatásügyi miniszternek a népfelkelési szolgálat alól fölmentendő egyénekre vonatkozó időszaki jelentésekről, a köztisztviselők egészségi állapotának megvizsgá­lsáról, a kereskedelmi miniszternek az iparhatósági tisztviselők napidíjairól szóló rendelete. Majd közli a miniszter­tanács határozatát, mely szerint a tanítói járandóság megállapítása iránt indított ügy elbírálása a közigaz­gatási hatóság jogkörébe tartozik. Végül könyvek aján­lásával fejezi be a körlevelet. — A krimmitschaal sztrájk véget ért. Több ízben írtunk arról a küzdelemről, amely a krimmitschaui szövőgyárosok és munkásaik közt már hónapok óta folyt. A munkások az egyik­­gyárban sztrájkba állottak s mikor a gyáros nem akarta teljesíteni követeléseiket és a többi gyárak munkásai is sztrájkkal fenyegetőztek, a gyárosok — összesen nyolcvanhárom — szolidaritást vállaltak társaikkal és ők állottak sztrájkba. A különös sztrájk rendkívül hevességgel folyt. A gyárosokat a többi városok gyárai anyagilag segélyezték, de nem maradtak tétlenek a németországi munkások sem s olyan sztrájkalapot gyűjtöttek össze, hogy abból február közepéig éppen annyit juttathattak volna a krimmitschaui munkásoknak, mintha dolgoztak volna. A sztrájk az utóbbi hetekben teljesen elvi természetű lett. Hiába kísérelték meg a munkásokat és munkaadókat kibékíteni egymással, az utóbbiak még a szász kormány közvetítését is elutasították, mert szerintük most már nem arról van arról szó, hogy a munkások követeléseit teljesítsék, hanem hogy ki a hatalmasabb. Szóval a legutóbbi hírek szerint úgy látszott, hogy az ellentétek elsimíthatat­­lanok és az elvi küzdelem eldöntésébe egész Né­metország közvéleményének bele kell szólania. Annál meglepőbb most az a krimmitschaui távirat, amely szerint a sztrájkszövetség felhívja a munká­sokat, hogy holnap a munkát feltétlenül újból megkezdjék, úgy látszik, a gyárosok mégis meg­gondolták a dolgot, a hatalmi kérdés feszegetése helyett igyekeztek megegyezni munkásaikkal s ezzel a hónapok óta tartó elkeseredett küzdelem véget ért. Hogy a hirtelen megegyezésnek mik voltak a fel­tételei, arról a krimmitschaui távirat hallgat. — Blowitz végrendelete. Blowitz, az «újságíró-fejedelem», a Times párisi levelezője most egy éve, 1903 január 18-án halt meg. Vég­rendelete azonban csak most lett ismeretessé. Mivel Blowitz nem nevezett ki végrendeleti végrehajtót, a francia törvények szerint ezt a tisztet most Stéphane Lauzanne de Blowitz -ra, a párisi «Matin» fő­­szerkesztőjére bízták, aki most bontotta fel a Blowitz végrendeletét. A világhírű újságíró, Henri Georges Stép­hane Adolphe Oppert de Blowitz végrendeletében egész vagyonát Lausanne Dé­­sirée kisasszonyra hagyta, aki utolsó éveiben hűsé­gesen ápolta. Lausanne Désirée kisasszony, aki 1875-ben született Reimsben, örökli az egész ha­gyatékot, amely az elhunyt újságíró-fejedelem párisi rue Greuze-i lakásán van. Végrendeletében Blowitz semmisnek nyilvánítja minden korábbi végrendelke­zését. — A raibli bányalégrobbanás. A tegnap jelentett bányalégrobbanásról ma a következő jelen­tés érkezett: A raibli bánya kincstári segédtárná­­jában, midőn a munkások reggel a villamos vas­úton bementek a tárnába, a munkaszünetes vasár­nap alatt összegyűlt szén- és hidrogéngázok a bányamozdony szikráitól meggyulladtak. Tizenegy munkás közül kilenc másodrendű égési sebeket szenvedett. A bányahatóság kiküldöttje megtette a szükséges biztossági intézkedéseket. Most a további veszedelem ki van zárva. Az üzemet egyelőre be­szüntették. — Megkerült turisták. Mai számunkban hírt adtunk arról, hogy dr. Nabel József, a leobeni bányászakadémia adjunktora és dr. Lebzelter gráci turista még szombat este turista útra indultak, vasárnap kora hajnalban felmásztak Eizenerz mellett a Reichensteinra és azóta a nyomuk veszett. Meg­keresésükre egy hét tagú, utóbb egy harminc tagú expedíció indult, mely utóbbinak, mint Leeben­­ből jelentik, tegnap sikerült is az elveszettnek hitt turistákat a Reichenstein egyik menedékházában megtalálni. A megkerült turisták még tegnap este megérkeztek Leebenbe.­­ A bileki halálos menetelés. Szeraje­­vóból jelentik, hogy Grün­zweig ezredes és vádlott tiszttársai ismert ügyében a múlt héten foly­tatták és be is fejezték a végtárgyalást. Az iratokat a katonai büntetőtörvénykönyv értelmében a felsőbb katonai törvényszék elé terjesztették, amely viszont a legfelsőbb katonai bírósághoz teszi át az iratokat. A legfelsőbb haditörvényszék feladata lesz, hogy a király véleményének meghallgatása után végleges ítéletet hozzon és azt az első bírósági fórum útján közzététesse. Az ítélet közzétételére körülbelül egy hónap múlva kerül a sor. — Egy horvát képviselő afférja. Említettük hogy dr. Frank horvát képviselő vesztegetési ügyéből kifolyólag dr. G a­­ zágrábi ügyvéd provo­­káltatta Frank képviselőt, mert a «Hrovatsko Pravo»-ban sértő cikk jelent meg, melynek szerző­jéül Frankot tartja. Az ügy állásáról most Zág­rábból a következőket jelentik: Frank segédei kijelentették, hogy felük minden tettéért elvállalja a felelősséget s kész azokért elégtételt is adni, továbbá, hogy azt a cikket, amelyért tőle dr. Gaj elégtételt kért, nem ő írta. Konstatálták azután, hogy Gaj az elégtételt a fennálló párbajszabályok ellenére későn kérte, végül még azt is, hogy dr. Frank rögtön, mihelyt erre alkalma nyílt, becsületbiróságot kért s amig ez nem döntött, addig Gajnak nincs joga elégtételt kérni. Frank megbízottai azt kívánták, hogy e kijelentések szellemében jegyzőkönyvet vegye­nek fel. Gaj segédei erre visszavonltak és felükkel tanácskoztak. Mikor újból megjelentek, kijelentették, hogy szerintük ezeknek a pontoknak jegyzőkönyvbe vétele fölösleges, mert dr. Gaj teljesen megelégszik dr. Frank ama nyilatkozatával, hogy a kérdéses cikket nem ő írta s ezzel az ügyet befejezettnek tekinti. A Frank vesztegetési ügyében az általa kért országgyűlési vizsgálóbizottság tegnap Franci­s­es képviselőt választotta elnökének. Este már érdem­leges ülést tartott a bizottság, melyben elhatározta, hogy az országgyűlésnek bejelenti, hogy ez a bizott­ság nélkülözi a törvényes eszközöket s a lehetősé­get ahhoz, hogy ebben az ügyben eljárjon, annál is inkább, mert a rágalmazás nem az országgyűlésen történt. Egyébként dr. Frank a vesztegetési hír ter­jesztője, Gaj ellen a törvényszéknél viszonvádat emelt. Az ügy előadója az országgyűlésen P­o­p­o­­v­i­c­s István képviselő lesz. — Tuán és Tungfusziáng. Két tigrise volt a Kínában ezelőtt két évvel lángolt jehocsuán láza­dásnak : T­u­á­n császári herceg és a kegyetlen hajlamú mandzsu és Tungfuszláng, a moha­medán vallású katona, aki nyíltan a lázadók párt­jára állt, pedig azért adták a kezébe hatalmat, hogy az idegeneket védelmezze meg vele. A két fanatikus idegengyűlölőt a kínai kormány akkor, amikor Európa vasöklét kezdte érezni, halálra is ítélte, sőt megjött a kivégzésük híre is, de termé­szetesen senki sem vette komolyan s a világ csak­hamar elfeledkezett róluk. Ma azután, majd két esztendei hallgatás után, olyan hir érkezik Peking­ből, amely igazolja a kétkedést, melylyel kivégzésük hirét fogadták Európában. Nem a hóhér bárdja — vagyis Kínáról lévén szó : fűrész, — hanem maga a természet bünteti meg most a két vérivó ször­nyeteget. A berlini Wo­lf-ügynökség jelenti Peking­­ből mai kelettel. Hittérítők jelentései szerint Tuán herceg, komolyan megbetegedett, Tungfusziang pedig meghalt. — Házasság. Maróczy Géza, a kiváló sakkmester, január 23 ikán tartja esküvőjét Szege­den, a belvárosi templomban Mann Irénnel, dr.­­M­a­n­n I. királyi tanácsos leányával. Dr. Erdős Bertalan nyíregyházai ügyvéd eljegyezte Kohn Gizella kisasszonyt, Kohn Gábor földbirtokos, hevesi lakos leányát. Dr. Körmendi Lajos budapesti ügyvéd ma tartotta esküvőjét Tatán Kellner Jolánnal, K­e­ll­ner Jakab odavaló ügyvéd leányával. — Ingyenkenyér. A Podmaniczky­ utcai ke­­­nyérkiosztó-boltban vasárnap, 17-én, 6825 adag ke­nyeret osztottak ki. — A rovnloei vasúti baleset. Megírtuk, hogy a Szinje Spalato vonalon levő Rovnice mel­lett vasúti szerencsétlenség történt. Bécsből most azt táviratozzák, hogy a vasúti balesetet orkánszerű­ hóvihar idézte elő. A mozdony és az utána követ­kező négy kocsi kisiklott és húsz méternyire lezu­hant a töltésen. Egy utas szörnyet halt, tizenketten megsebesültek. A Spalato—Szinj között levő vonalon beszüntették a forgalmat, 1 ' ;vi. ■ ...; ' v.- • • .... — A pírnál eset. A pirnai házasságtörési drámáról és a miatta támadt párbajról következőket jelentik ma Münchenből: Eren tábori tüzérfőhad­­nagy nagyon tehetséges és általános tisztelt tagja volt mindig a német hadseregnek. Két évvel ezelőtt nősült meg. Kron imádta a feleségét, minden sze­szélyes kívánságának eleget tett: mulatságba, tár­saságba vitte állandóan, házaslovat tartott neki és lovagolni is taníttatta. A házasságból egy gyermek származott, aki iránt az anyja azonban sohasem érdeklődött valami túlságos szeretettel. Látszólag derűs, békés családi életet éltek, a mit sem sejtő férj még akkor sem vett észre semmit, mikor a «világ» már suttogni kezdett arról, hogy a felesége megcsalja. Különben is nagyon komolyan vette a hivatását, nagyon el volt foglalva, éppen most készült a hadiiskolába. Karácsony előtt az egész család Lübeckbe utazott a főhadnagy szüleinek látogatására, a férj előbb visszatért szabadságától és akkor figyelmeztették őt tiszttársai először arra, amiről a városban széltében-hosszában már régidő óta beszéltek. A férj bizonyítékok után kezdett kutatni és csakhamar levelekre akadt, melyekből vilá­gosan kitetszett, hogy a felesége három különböző emberrel megcsalta. Sőt még apró ajándékokkal is kedveskedett a szeretőinek. Kron első­sorban is a főhadnagyot, az egyik csábítót provokálta és a katonai becsületbiróság tárgyalásai után megvívták — nagyon súlyos feltételek mellett — a párbajt, melyből a megcsalt férj, aki kitűnően forgatja a fegyvert, sértetlenül került ki. — A hordárok elenőrző szemléje. A buda­pesti hordárok fölött a rendőrség minden évben szemlét tart, hogy a ruházatok, sapkát illetőleg megfelelnek-e a követelményeknek. Ez a szemle ma reggel kilenc órakor volt a rendőrség Mosonyi­ utcai kaszárnyájában, ahol mintegy ötszáz közszolga je­lent meg. A szemlét dr. Vermes Gyula rendőr­fogalmazó, a hordárosztály vezetője tartotta. A meg­jelenteknek számát jegyzőkönyvbe vették s az el­maradottakat újabb megjelenésre hívják föl. A szem­lén megjelenteken kifogásolni valót nem találtak, néhány csekélységtől eltekintve. — Makacs betörök. Három éven belül hat­szor törtek be özvegy G­­­á­s­e­r Károlyné ékszeres­­boltjába, az Üllői­ út 52. száma alatt. Néhány héttel ezelőtt az utcáról feszítették fel az ékszerüzlet vas­­ajtaját, de a járókelők elriasztották a vakmerő be­törőket, mielőtt az üzletbe bejuthattak volna. A rendőrség őrszeme a Nagy­körut és az Üllői-út keresztezésénél áll éjjelenkint s igy a hat betörés közül egyet sem akadályozhatott meg. Sőt a tolva­jokat sem sikerült elfogni. A január 16-ára virradó éjjelen a makacskodó gonosztevők újra fölkeresték Giáser Károlyné üzletét. Az üzlettel szomszédos korcsmahelyiségbe törtek be, nekiestek a korcsmát és ékszerüzletet elválasztó vékony téglafalnak s rövid munka után kibontották a falat. Éppen be akart egyikük bújni az üzletbe, mikor Giáser Ká­­rolyné, aki a bolt hátsó helyiségében aludt, föléb­redt és két revolverlövéssel elriasztotta a betörőket. Az egyik lövés után tompa zuhanás hallatszott, de mire a ház népe fölébredt, a betörők a korcsma utcai ajtaján keresztül elmenekültek. A lövés za­jára mozgalmas lett az utca s a három betörőt sokan látták menekülni. Kettőre közülük rá is is­mertek. Nagysokára megjelent egy rendőr s a meg­riasztott betörők otthagyott szerszámait bevitte a nyolcadik kerületi kapitányságra. A gonosztevőket mindeddig nem sikerült elfogni, mert a rendőrség semmiféle lépést nem tett ebben az irányban, sőt a helyszíni szemlét sem tartotta meg ma reggelig. A betörők az ékszerüzletben nem tehettek semmi kárt, de a korcsmából elvitték G­o­­­d­z­w­e­i­g Jenő pincér húsz korona készpénzét és ezüstóráját. Fel­forgatták a borosüvegeket s két görbe kést, egy­­ feszitővasat hátrahagyva, elmenekültek. Az utcai tanúk vallomása szerint a felismert két betörő W­i­s­z­t István és W­i­s­z­t Géza ismert gonoszte­vők, akiket most keres a rendőrség. — Öngyilkos főhadnagy. Miskolcról távira­tozzák . Arlé Lajos hadbíró-főhadnagy főbelőtte magát és szörnyet halt. Az öngyilkosságot a Pan­­nonia-szállóban levő lakásán követte el. Tettének oka ismeretlen. Rendezett viszonyok között élt. Azt hiszik, hogy búskomorságban követte el tettét. — Meggyilkolt vasúti őr. Olmützből táviratozzák . A Walachisch-Meseritsch—Grosnau kö­zötti vasúti vonalon tegnapelőtt éjjel ismeretlen tettesek meggyilkoltak egy vasúti őrt. A holttestet egy hegyi patakba dobták.­­ Öngyilkossá lett a gyermekei előtt Szegedről jelentik, hogy Bruckner Edéné, ottani nagykereskedő felesége, tegnap délután agyon­lőtte magát. Brucknerné ezelőtt három éve epilep­tikus beteg lett s azóta idegessége folyton kínozta Az öngyilkos nő három gyermeke szeme láttára fülébe lőtt s azonnal meghalt.

Next