Pesti Napló, 1904. április (55. évfolyam, 92-120. szám)

1904-04-26 / 116. szám

­16. szám Budapest, Ketv. PESTI NAPLÓ 1904. április 26. II — II. Rákóczy Ferenc hamvainak haza­hozatala. Nagy-Becskerékről táviratoztak. Torontálvármegye mai rendkívüli közgyűlése elha­tározta,, hogy a királyhoz II. Rákóczi Ferenc hamvai hazaszállítása iránt tett intézkedéséért köszönő fel­iratot intéz. — Szombathelyről táviratoztak­ .Vasvármegye törvényhatósága ma tartott közgyű­lésén hódolatteljes köszönetet mondott a királynak II­.Rákóczi,Ferenc hamvainak hazaszállítása ügyé­ben kelt legmagasabb elhatározásáért. A határozat igy szól­t Hazafias örömmel értesült a vármegye kö­zönsége apostoli királyi felséged azon nagylelkű f­ejd­elmi rend életéről, a melyben az országos kor­mányt II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszáll ), ■ -a iránt teendő javaslatra hívja fel. Mély hó­dolattal elhatározza ennélfogva a vármegye közön­sége, h­ogy felséges királyunkhoz hála és hódoló feliratot intéz, egyúttal meglévőn győződve arról, hogy a­­nemzeti hősök iránt érzett hála és kegyelet kifejezésére az egész nemzet illetékes és tudva azt, hogy úgy általában, de különösen, h­ogy II. Rákóczi Ferenccel szemben, aki egész életét a magyar nem­zet szabadságáért áldozta fel, a nemzet lelkesülés­­sel fog eleget tenni ezen kötelezettségének, felír a magyar királyi kormányhoz, hogy II. Rákóczi Fe­renc hamvainak hazaszállítását és a haza szent földjében leendő elhelyezését oly keretben méltóz­­tassák szervezni, hogy e nemzeti ünnep keretében az egész magyar nemzet részt vehessen és módjában legyen az, hogy ezen legnagyobb nemzeti hősünk iránt érzett háláját és hódolatát minden magyar leróhassa. A határozatot a közgyűlés egyhangúlag nagy lelkesedéssel fogadta el azzal, hogy a miniszterel­nök keressék fel, hogy a hódoló iratot a trón zsá­moly­ához juttassa. — Az élesdi vérontás. N­agy vára­tű­ről táviratozzák, hogy az Élesden meg­sebesült szocialista, oláhok közül ma újabban nyolcan haltak meg. A többi se­besült állapota is rendkívül súlyos. A me­gyei közkórházban n­yolc-tíz fekszik csak, mert csupán ennyit tudtak beszállítani. A többi sebesült legnagyobbrészt otthon fekszik és mint az orvosok jelentik, igen sok van köztük aki nem fogja kiheverni a golyó ütötte sebet. A halottak száma most már huszonkilenc.. A vérengzés után szétoszlott nép több helyütt zavargást kezdett a kerület falvaiban. B r­á­t­­k­á­n felgyújtottak egy erdőt. A katonaság megszállta a kerület összes falvait. Most már csend uralkodik. Élesdről jelentik, hogy a szocialisták lövései öt csendőrt értek, akik közül egy, mint már megírtuk, meghalt. A többi négy pedig súlyosan megsebesült. Meg­halt egy huszárkáplár is, aki Nedeczky kapi­tány mellett állott és akit egy husánggal úgy fejbe és tarkón ütöttek hátulról, hogy agyve­leje kilocscsant és nyomban halva maradt. — Éjjel jelenti tudósítónk Nagyváradról tele­fonon, hogy a zendülés áldozatai közüi­ huszon­hetet bevitték oda a biharmegyei közkórházba. Közülük kettő ma meghalt s ez orvosok vé­leménye szerint még vagy tizenhat meg fog halni. Élesben a nagyváradi törvényszéki orvosok és a járásorvos, katona­orvosok segítségével egész nap végezték a boncolást, de nem tudták befejezni. Vámossy ügyész és a vizsgálóbíró szintén künn vannak a helyszínen. — Nagyváradról jelentik. A helyszíni szemle megállapította, hogy egyetlen­egy lövést sem tett a csendőrség a menekülő törpeg­­ulán, mert­ az összes lövések élebről valók voltak. A sebesültek legnagyobb része családos ember Éiesdet katonaság tartja meg­szállva. A főügyész ma kiment a helyszínére és vezeti a vizsgálatot, amely nemcsak al erre az esetre, hanem az egész szocialista akcióra kiterjed. Az Élesd községben történt esemé­nyekkel kapcsolatban ma délelőtt forrongás volt. Reggel általános munkássztrájk kezdő­dött. A ti­mníiások kivonultak a város mellett lévő Rédey-kertbe, miután már az éj folyamán elhatároz­ik az általános sztrájkot. Időközben érintkeztek a nagyváradi vasutasokkal és felaján­lották támogatásukat a sztrájk folytatásához. Minthogy azonban a vasutasok ezt visszautasí­tották, az általános sztrájkot a munkások el­ejtették és csak kisebb tüntetésekre szorítkoz­tak. Az élesdi eset miatt bejárták a boltokat a szocialisták és arra kérték a kereskedőke , hogy csukják be boltjaikat. Ezt a kereskedők meg is tették és az üzletek délig zárva ma­radtak. A nagy zavargásra való tekintettel az iskolákat is zárva tartották ma. A nagyváradi helyőrség nagy része kivonult, körülzárta a sztrájkolókat és megakadályozott minden za­vargást. Végre is sikerült a hatóságoknak arra bírni a tüntetőket, hogy huszas csopor­tokban oszoljanak szét. A csend már kora délután helyreállott és a munkások általában megkezdték a munkát. Este újabb gyűlést tar­tottak a szocialisták, egy részük ajánlotta is a sztrájk ujabbi kimondását, de a többség a sztrájkot elvetette. Rendzavarás délután nem volt. —Buzaszentelés. A katolikus egyház ma, Szent­ Márk evangélista napján tartotta meg buza­­szentelő ünnepét. A főistentisztelet a belvárosi fő­­plébánia-templomban volt, honnan körmenetben vo­nultak az egyetemi templomba. A szertartást B­ö­­s­c­l­­a­f­­ János belvárosi helyettes plébános vezette. A menetben részt vettek a növendékpapok, vala­mint a belvárosi iskolák tanulói. — Az erényrózsa. Már többször hire jött Rómából, hogy X. Pius pápa az erényrózsát az idén boldogult Erzsébet királynénk emlékére fogja szentelni és a bécsi kapucinusok sírboltjában lévő koporsójára he­veztetni. Tudvalevő, hogy most április 24-én volt a királyi pár házasságának ötvenedik évfordulója és úgy látszik, a pápa ezt az alkalmat fogja felhasználni az erényrózsa átnyúj­­tására. Az erényrózsa odaítélése tudvalevőleg már ősrégi szokás, amely a XI. századra vihető vissza. Eleinte általában a keresztény erényeket jutalmazták vele: fejedelmek, városok is megkapták. Utóbb­i szokássá vált, hogy csak keresztény női erényeket­­ jutalmaztak vele és az aranyrózsának erényrózsa jelleme­ lett. Az erényrózsát Rómában évente külö­nös ceremóniával szentelik meg. Laetare vasárnap­ján a Sixtina kápolnában élő rózsával és virággal dúsan díszített oltárra teszik az arany erényrózsát, amely tíz virágból álló csokor alakjában van ki­dolgozva. A pápa előbb megáldja a rózsát fehér karingben és fehér stójával; a bíborosok körülötte rózsaszínű talárban vannak. A pápa azután a leg­nagyobb virág kelyhébe perui balzsamot önt és a Sixtinában lévő virágos oltárra teszi a rózsát, amely a nagy mise alatt ott van. Ott is marad mindaddig, amig a pápa valakinek oda nem ítéli. A Habsburg­­házból már sokan kaptak erényrózsát. Az erény­rózsa újabb birtokosai közt van Stefánia hercegnő is, gróf Lónyay Elemér neje. — Virág az iskolában. Az iskola-kaszár­nyák puszta udvaraira és rideg nagy ablakaiba ké­szülnek a fővárosban virágot hordani. A cél, hogy az iskolaszoba egyhangú falait változatossá és ked­vessé tegyék egy-két virágcseréppel. Hogy a termé­szet ismertetése ne csak könyvből, ne csak képek­ből vagy papírmasé-mintákról történjék, h­anem­­az élő virágokról is. S hogy a természet után való raj­zolás ne csak puszta elv legyen, de megvalósítást is találjon. A fővárosi tanács közoktatási ügyosztálya most adta ki eb­ben a dologban a körlevelét és a külső telken lévő iskolák igazgatóit fölhívta, hogy jelentsék be április közepéig: 1. hogy a természet­rajzi oktatás céljaira milyen fajta növényeket le­hetne az iskolával kapcsolatos kertben virágcserép­ben termelni;. 2. hogy minden év március hónapjának folyamán milyen fajta növényből és hány cseréppel lehetne gyűjtemény alakjában szállítani a belső ke­rületi iskolák részére; 3. évenként hány belső te­rületű iskolát tudna ellátni az iskola cserepekben termelt növénygyűjteményéyel; 4. a legközelebb szállítható növénygyűjtemény jegyzékét is egyidejű­leg küldjék be. Kivált az üvegházzal ellátott kül­telki iskolákban szeretnének télen át annyi növényt nevelni, hogy mikor tavaszszal a növénytanítás meg­kezdődik, akkorra a kiszemelt iskolák, az eredeti növénygyűjteményeket már megkaphatnák. — Lisszabon — újságok nélkül. Portugália úgy látszik a legkülönösebb sztrájkok országa. Csak a múlt hónapban tört ki a­­kereskedelmi alkalmazot­tak általános sztrájkja, aminek az lett a követke­zése, hogy Portugáliában minden üzletet bezártak , egy időre. A napokban kitört az újság­sztrájk: a szedők karöltve a hírlapírókkal, beszüntették­ a mun­kát és így napok óta nem jelenik meg egy újság sem Lisszabonban. A szedők helyzete nem is olyan kétségbeejtő Portugáliában: egy jó szedő megkeres naponta 6—9 koronát, az újságírókat ellenben na­gyon rosszul fizetik a portugál kiadók, a legkitű­nőbb zsurnaliszta fizetése maximum 250 korona. A közönség máris zúgolódik az újsághiány miatt, a spanyol és francia újságok nem elégítik ki szük­ségleteit és így az újság­sztrájk valószínűen, az anszak­rók győzelmével fog végződni.­­ A kardböjt sérelme. Hogy a rendőrség a vasutasok ellen megindított eljárás során miképpen járt el, annak bizonysága az alábbi eset, a­helynek még kellemetlen következményei lehetnek. Az eset a követkző: A rendőrség előállított a főkapitányságon egy vasúti hivatalnokot, aki mint tartalékos hon­védhadnagy, szintén behívót kapott s a katonai be­hívásnak eleget is tett. Tiszti egyenruhában, szol­gálati övvel jelentkezett a 32 hadkiegészítő parancs­nokságnál, amely közölte vele, hogy Rákos rendező­­pályaudvarra rendelték vasúti szolgálattételre s uta­sította, hogy a nyugati pályaudvarról azonnal utaz­zék el Rákosra. A hadnagy-hivatalnok el is ment a pályaudvarra, jelentkezett a nyugati pályaud­var főhadnagy-parancsnokánál s várta a vo­nat elindulását. Közben többen értésére adták, hogy valaki sürgősen kereste őt. Éppen az illető felől kérdezősködött, mikor elébe áll egy ismeretlen polgári egyén s nevén szólította őt, hogy kövesse azonnal a főkapitányságra. A had­­nagy megütődve hivatkozott tényleges szolgálatban levő katonatiszt voltára, amely törvényszerűnt föl­menti őt a polgári hatóságok rendelkezése alól. A detektív,­­ mert ez volt a polgári egyén — köve­telte, hogy kövesse őt. A honvédhadnagy tartva tőle, hogy a mostani zavaros időkben még súlyos kellemetlensége támadhat, a detektívvel bérkocsin a főkapitányságra ment, s ott a kapitánynál jelent­kezett. Ez rászólt a jelentkező tisztre: — Menjen ki és várjon, amig rákerül a sor! De észrevette magát és azonnal a távozó után menve, közölte vele, hogy eltávozhat. A hadnagy­­hivatalnok azonnal a nyugati pályaudvarra hajtatott s a rajta esett sérelemről jelentést tett a nyugati pályaudvar katonai parancsnokának. Ez felháboro­dással vett tudomást a kardbojt ilyetén való meg­sértéséről . Írásbeli jelentést kérve a hadnagytól, maga is azonnal jelentést tett a fölöttes katonai hatóságnak. — Fenyő Sándor — szanatóriumban. Az «Egyetértés» című lap ma azt jelenti, hogy főszer­kesztője, Fenyő Sándor «súlyosan megtámadott egészségének helyreállítása céljából szanatóri­­u­m­b­a vonult.» A jelentésnek előzménye egy súlyos botrány, mely szombaton történt a Belváros legforgalmasabb részén. Fenyő Sándor ugyanis egy előkelő fővárosi polgár tizenkétéves kis leánykája ellen erkölcstelen merényletet kísérlett meg egy bel­­városi ház lépcsőcsarnokában, ahol a leányka atyját várta. A gyermek sikoltozására előrohant atyja, mire Fenyő menekült s addig futott, míg a sétálók közül többen föl nem tartóztatták és aztán addig verték és rugdalták, amig a rendőrség a teljes agyonverés­­től meg nem szabadította. A rendőrök bekísérték a főkapitánysághoz, ahol mentségére csak azt tudta mondani, hogy részeg volt. Sajó kapitány azonban, aki a rendőrorvossal azonnal megvizsgáltatta, kon­statálta, hogy nem volt részeg. Kihallgattatása után mégis kénytelen volt őt elbocsátani, míg az iratokat haladéktalanul áttette az ügyészséghez. Ezek a kínos előzményei az «Egyetértés» mai jelentésének. A lapnak főszerkesztői állá­stól Fenyő Sándor ma megvált, és hír szerint Mária­ Grünbe utazott. A Hírlapírók Nyugdíjintézete ez esetből ki­­­­folyólag hozta tegnapi határozatát, hogy ren­dkívüli közgyűlés útján alapszabályait akként fogja módo­sítani, hogy a közszemérem ellen vétőt az intézet tagjai közül ki lehessen zárnia. A képviselőházba, ma számos társuk nevében két képviselő fölkereste­­ Perczel Dezső elnököt azzal, a kéréssel, hogy Fenyő­től a bemeneti jegyet vonja meg, amit az elnök a legnagyobb készséggel megígért. Fenyő Sándort ma a rendőrség, mely tegnapelőtt óta folyton vizs­gálta a botrány ügyét, az ügyészség kérésére meg­idézte újból való kihallgatás végett. Fenyőt azonban nem találták meg délután 5 óráig, de ha éjjel sem találják meg, az ügyészség kiadja ellene a köröző levelet. — Ezüstlakodalom. Lang Soma, a Budapesti Közúti Vaspályatársaság pénztárosa és neje, szül. Frankl Gizella úrnő, e hó 24-én, vasárnap ünnepelték gyer­mekeik és unokáik körében ezüstlakodalmukat. — Levegőbe röpült lőporgyár. Grácból jelentik: Ma délelőtt 11 órakor a rudersdorfi lő­porgyár egyik keverő házikójában robbanás történt. Az egész házikó toronymagasságra a levegőbe rö­pült és­­azután déli irányban a földre esett. Gala főmunkás jobb karján megsérült. Szerencsére más nem volt a közelben, úgy hogy emberélet nem esett áldozatul. — A magyar vértanuk. Rómából táviratozza tudósitónk, hogy a lelki ügyek kongregációja tegnap ismét összeült és folytatta az eljárást Kőrössy Márk, Grodeczki Menyhért és P­o­n­g­r­ác­z Ist­ván jezsuitáknak vértanúvá avatása körül

Next