Pesti Napló, 1904. május (55. évfolyam, 121-150. szám)

1904-05-06 / 126. szám

126. szám Budapest, péntek PESTI NAPLÓ, 1904. május 6. Uí­ nálattal lenyomják a munkabéreket, az olcsón dol­gozókat pedig egyre szítják sztrájkra munkaadó­juk ellen. Az első cselekedettel sok gondot adnak a rendőrségnek, a másodikkal magukra uszítják az igényesebb és nagyobb bérekhez szokott régi angol munkásokat, a harmadikkal pedig magukra zúdítják a munkaadók haragost. Corser Hayden, a Word­iss Street Police Court egyik bírája szerint ■óriásilag megszaporította a pereket a zsidók térfog­lalása. Mostantól fogva azonban, miután a Három­­egykirályság elzárta határait a zsidók elől, fokozott mértékben fog minket fölkeresni az előbb megneve­zett országokból kiszorított zsidóság. E veszedelem­nek elhárítása céljából azt ajánlja, írjanak föl a kormányhoz és kérjék, hogy: 1. Léptesse életbe minél előbb a már megsza­vazott bevándorlási törvényt. 2. Miután ezen törvénynyel nehezen lesz elér­hető a bevándorlásnak kellő korlátozása, javítson rajta novelláris uton, hogy végre-valahára megszűn­jék egy dologtalan, erkölcstelen népfajnak be­­özönlése. _ j ,_i___ Az indítványt elfogadták. j 1 ‘ lJ A mese-ember. Vi !­L * Valami diák irt egy színdarabot, a címe ez volt, hogy: «Zsidó fia.» A drámát Petőfi Sán­dor lemásolta. Elég jó helyről láncirozták hát a komáromi születésű diákot. És hogy ez a darab-irás megesett, éppen hatvan esztendeje. Titkon is, szemben is sokat elnéztem Jó­kait és nem tudtam, sehogy sem tudtam meg­érteni, hogy az alakján, arcán nincsen semmi rendkívüli, ami megkülömböztetné embertár­saitól. Egy daliás szép öreg úr, általában jó­kedvű, de azért néha-néha morózus már, fő­képp, ha a svábhegyi garádját bántják, avagy megzavarják valami kisebb passziójában. Ma­gas, sugár, egészséges ember, öreg csupán a haja miatt, amely nincs és a szakálla okán, amely ősz. A világoskék szemei azonban tisz­ták, fényesek, mint a szűzleányéi és hangja is tellene mond korának: ha behunyott szemmel hallgatod, azt hiszed, hogy valami fiatal férfi beszél. Kerestem rajta a hatvan évet, titáni küz­delmeit és isteni sikereit és nem találtam. Mintha nem tudná, vagy elfelejtette volna, hogy mi mindenek is történtek vele azóta, hogy a «Zsidó fiút» megírta. Többek között egymaga megcsinálta a magyar elbeszélő iro­dalmat. Mellesleg: erősen segítette megcsi­nálni a szabadságharcot, aztán meg egyik fő­főorvosa volt a nemzetnek abban az időben, amikor az, mint tetszhalott feküdt, behunyott szemekkel, mereven. Apróságokkal is vesző­dött: segített Tiszának, csinált újságirodalmat, könyvkereskedelmet, szabadelvű­séget, tisztes­séget, kenyeret azoknak, akik egy mestersé­get vállaltak vele. Megtette azt a tréfát, hogy a kis Magyarország adja ma a világnak leg­nagyobb regényíróját. Egész politikai tekin­télyünk, összes diplomatáink kedvéért, még csak egy követségi szolga se tanul meg ma­gyarul, és ő miatta egyedül­ tudósok tanultak meg és külföldi kiadók gazdagodtak fel. Valahányszor szerencsém volt találkozni vele, mindig kísértésben voltam, hogy megha­­ragítsam ezzel a kérdéssel: «Várjon tudod-e, bátyám, hogy milyen óriás ember vagy te?» De éreztem, hogy olyan zokon venné ezt a kérdést, hogy szinte megrezzenne tőle. Nyil­vánvaló, hogy ő nem igen tud az egészről és nagyon meghökkent volna, ha meg kellett volna értenie, hogy érdem szerint ő a leg­első ember Magyarországon. «Hogyan, hát nem dr. Wekerle?» Egyszer, őszszel, bámulatos szépen ment le a nap Budapest fölött. A Svábhegyről néz­tük néhányan, Jókainak, s méltó ve­jének, Feszty Árpádnak vendégei. Maga a költő egy dombon állott és kertész-botjára támaszkodva nézte, mint veszi át birodalmát Rákos síkján az este és mint gyulád ki lent a városban a világos­ság-tenger, ameddig csak a szem ellát. — Milyen nagy lett ez a Pest! — szólalt meg­ a költő, — én láttam kölyökkorában, előt­tem nőtt fel. Kezdetben még számláltam, hét­­ről-hétre mennyi petróleum-lámpással ég benne több és ünnepeltem a lámpagyujtogatót, ha új helyen jelent meg. Most pedig elkáprá­­lják­ a szemeim­ a nagy fényességétől. Mesés, hogy milyen gyorsan történt mindez, tegnapról mára..* „ ■ • ‘ Néztük a mindjobban világosodó mese­­várost és a botjára támaszkodó mesés alakot. És ebben a momentumban láttam, sikerült végre meglátnom alapján azt a munkát, amit végbevitt. Olyannak láttam, mint amilyenek az ő regényhősei, akik sans gene viszik végbe a legnagyobb hőstetteket. Megvernek egy hadsereget, aztán mintha mi sem történt volna, elmennek tejes kávét inni a kioszkba. Ma már vannak szkeptikus lelkek, akik kételkedni me­részkednek és kétségbevonják, hogy létezhes­sék ilyen emberforma. De a nemzet zöme a magyarság kiválóságának típusát látja ez ala­kokban. Azonkívül: száz regényben, ezer el­beszélésben, kétezer igén, változó, de mindig azonegy képét a költőnek magának. A mese-ember ime itt áll előttem, ime igaz­ság. Berend Iván, csakhogy megöregedett egy kissé, ő az, aki napsugárt csinál a gyémánt­ból, lássák és élvezzék. «Íme, grófné, a gyémánt elégett!» ő Tímár Mihály, ő az «Eppur si mouve» hősei, ő a rab Ráby, ő Adorján Manasszé, ő az, aki s­záz csudát tett és akivel ezer mesébe illő dolgok történtének. Bródy Sándor. PESTI _NAPLÓ. Május 1-én új előfizetést nyitottunk a Pesti Naplóra. Kérjük azokat a tisztelt olvasóinkat, akiknek előfizetése ezen a napon lejárt, méltóztassanak a megújítás­­ról idejekorán gondoskodni, hogy a lapot akadálytalanul küldhessük tovább. Lakó­helyüket változtató helybeli, valamint vi­déki előfizetőinket arra kérjük, hogy régi címüket is szíveskedjenek velünk tudatni, nehogy a lap szétküldése kése­delmet szenvedjen. A Pesti Napló előfizetési ára a magyar korona országaiba, Ausztriába és a megszállott tartományokba. Nyáron az egész fürdő­időszak alatt elő­fizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha többször változtat­ják tartózkodásuk helyét. A főváros környékén levő nyaralókba, mint eddig is, saját kihordóink fogják ideje­korán kézbesíteni a lapot. A kiadóhivatal. Egy hónapra..... 2 kor. 40 fill. Negyedévre ..... 7 » — » Félévre..........................14 » — » Egész évre . . . . . 28 » — » X $£ Megyék és városok. —( A zentai uj vashid.) Zentán május 4-dikén tartották meg a Tiszán át építendő hatal­mas új vashíd közigazgatási bejárását. A bejáráson megjelentek a kereskedelmi miniszter, a földmive­­lési miniszter, Bácsbodrog megye, Torontál megye, valamint a szomszédos uradalmak képviselői. Zenta város részéről a polgármester, a főmérnök és az ügyész. A szemlén megállapították az új híd helyét, amely a régi leszakadt hídtól fölfelé mintegy 200 méternyire, a jelenlegi kompátkelés helyén fog épülni. A híd háromnyílású lesz, két pillérrel és hossza 280 méter. A szemle után Zenta város fényes lakomát rendezett és a híd tervezőit számos felkö­­szöntőben ünnepelték. — (Jegyzőválasztások) K u r t­i c s­i Jegyzővé Zakariá­s Árpád forrai-nagyk­atösi jegyzőt, sepr­ősi jegyzővé pedig Bán Simon sintyei jegyzőt választot­ták meg. TÁVIRATOK. A román parlamenti ülésszak bezárása. Bukarest, május 5. A kamara és a szenátus ma megszavazták a földmivelésügyi minisztériumtól kért 600.000 franknyi hitelt, amelyet kiszolgált ka­tonáknak a Dobrudsában való megtelepítésére hasz­nálnak fel. A román törvényhozás két házának ülés­szakát ma trónbeszéddel berekesztették. A trón­­beszéd örömmel konstatálja, hogy a bevételek bölcs felhasználása újabb költségvetési feleslegeket ered­ményezett; felemlíti a belső igazgatásra vonatkozó reformokat, melyek emelik a népjólétet. A kormány­zás fő figyelme ezúttal is a hadseregre fordult A 9. vadász-zászlóaljon a határőrség létesítése, valamint a tüzérségnek gyorstüzelőágyukkal való felszerelé­sére szükséges eszközök engedélyezésével erősödtek az ország védelmi eszközei. Ezzel Romániának az államok sorában elfoglalt helyzete is tekintélyesebb lett. A trónbeszéd végül köszönetet mond azért a tá­mogatásért, amelyben a parlament a kormányt kö­telességeinek teljesítésében részesítette és a király áldást kér az országra. Loubet római látogatása, Paris, május 5. A mai elyséei miniszterta­nácsban L­o­u­b­e­t elnök jelentést tett olaszországi útjáról. Az elnök kiemelte az útjához fűződő ör­vendetes körülményeket és utalt a rokonérzés meg­nyilatkozására, melylyel a király, a kormány és az olasz nép részéről találkozott. Castro — diktátor, Karakasz, május 5. (Havas.) Az ala­kuló kongresszus Castro tábornokot egyévi időtartamra teljhatalmú diktatúrával ruházta fel ideiglenes elnöki címmel Letartóztatott olasz kém. Paris, május 5. Saint Jean de Marienne városból jelentik, hogy a francia katonai ha­tóság megbízásából Noganc határhelység mel­lett Fochey erősség közelében, kémkedés gya­núja miatt letartóztattak egy olasz tarta­lékos tisztet. A letartóztatott embernél a határszéli erősségekre vonatkozó terveket és írásokat találtak.­­ Közgazdasági táviratok. Béva, május 5. (Saját tudósítónktól.) A jövő héten újabb tárgyalások lesznek az egyesült cukorfinomitók és a cukorgyárak közt s ezekbe bele fogják vonni ama gyárakat is, amelyek termelésüket a belföldi piacon helyezik el. Bécs, május 5. (Az 1884. évi 3 százalékos földhitel­intézeti sorsjegyek húzása. Második kibocsátás.) A ma este eszközölt sorsolás alkalmával a 100­ 000 koronás fő*­nyeremény a 2562- sor 48- számra esett­ A 40.000 ko­­ronás második nyereményt a 5926. sor 19- sz- nyerte. 2000—2000 koronát nyertek a 881 sor 15. és 87690- sor 15. sz. 400—400 koronát nyertek a 853 sor 30- sz., 1145. sor 42- sz., 2411. sor 10. sz., 2473. sor 18. sz, 2827. sor 9­ sz­, 4888. sor 15. sz., 6151. sor 40. sz., 6162. sor 12­ sz., 6487 sor­­34. sz. és 7139. sor 33 sz. A nyereményhúzás után foganatosított törlesztési húzásra a­ következő sorszámok sorsoltattak ki: 150, 1236, 1933, 3761, 4714, 5285, 5483, 6129, 7399 8000. Ezek az 1-től 50-ig terjedő számokat tartalmazzák és min­den sorsjegy 200 korona névértékkel beváltatik. Bécs, május 5. (A Pesti Napló telefon­jelentése.) Bécs, május 5. Eladatott búza, tiszavidéki 7882 kg. 8.65—9.10 K. Rozs, tót felvidéki 72— 74 kg. 6.85—7.— K. Árpa, morvaországi 7.50—• 8.50 K. Magyar tengeri 5.40—5.60 K. Magyar rab 5.45—6.15 K., válogatott 6.85 K. Bécs, május 5. (Saját tudósítónk telefon­jelentése.) A délutáni magánforgalomban a zárlatok a következők voltak: Osztrák hitelrészvény 641.50 Magyar hitelrészvény 755.50. Angol-osztrák bank 279.75. Bankegyesület 512.50. Union­bank 517—. Län­derbank 429.50. Osztrák-magyar államvasut ,641.25. Déli vasút 80.—. Elbavölgyi vasút 426.50. Északnyugati vasút —.—. Dohányrészvény 340.50. Rimamurányi 4­2.—. Alpesi bányarészvény 411.50. Májusi járadék 99.80. Magyar koronajáradék­ 97.5­5. Magyar arany­járadék —.—. Német birodalmi márka 117.36 készpénz, —ultimo május. Napoleon d’or —. Amerikai gabonatőzsdék. New-York, május 5. (Kábeltávirat.) Gya­pot New-Yorkban helyben 13.80 (13.7­5). Gyapot má­rsra 14.57 (14.45). Gyapot augusztusra 14.43 (14.33). Gyapot New­ Orleansban helyb 13.18 w (l).Wui Petroleum Stand white New-Yorkban 8.15 (8.15). Petroleum Stand white Philadelphiában 8.10 (8.10). Petroleum Rafined in Cases 10.85 (10.85). Petroleum Credit Balances at Oil City 16’.— (162.—). Zsir Western Steam 7.10 (7.10). Zsir Roche és Brothers 7.20 (7.20). — Tengeri szilárd. — Tengeri májusra 56.25 (Se­tó). Tengeri júliusra —.— Tengeri szeptemberre —.— (—.— ). — Búza irányzata s­ilárd. Piros őszi búza helyben 10­­.— (105.—). Búza májusra 97A's (91,7/e). Búza júliusra 90.— (89.50). Búza szeptemberre 83.50 (83.Vs). Búza decemberre —.— (—.—— Gabona szállítási díja 1.— (1.—). Kávé fair Rio 7. sz. o.’is (7.— ). Kávé m­­usra 5.46 (5.60). Kávé augusztusra 5.75 (5.95). Liszt Spring Wheat Cie. 3.10 (3.90). Cukor 3.8/is— 3.7/ss (3.8116—3.5/32). On 27.90—28.10(27.95—28.10). Réz 13.1­0—.-----713.50------.—). (A zárójelben levő számok a tegnapi árakat jelentik.)

Next