Pesti Napló, 1904. június (55. évfolyam, 151-180. szám)
1904-06-15 / 165. szám
14 Budapest, szerda PESTI NAPLÓ, 1904. junius 16. 165. szám. 1 ■ (*) Az eredménytelen Mészáros-pályázat. LA Mészáros-féle operapályázat bíráló bizottsága ma délután tartotta döntő ülését a zeneakadémia termében. Jelen voltak Mihalovich Ödön elnök, Beer Ágoston, Herzfeld Viktor, Kern Aurél, Kerner István, Mader Rezső, dr. Molnár Géza, Márkus Dezső ésMárkus József bíráló bizottsági tagok. A pályázatra — mint azt már megírtuk — három dalmű érkezett: «Edua», «Laczii» és «Petki Farkas leányai.» A művek tüzetes áttanulmányozása után a bizottság az operák egyikét sem tartotta a ■díjra érdemesnek s a pályázat eredménytelenségét konstatálván, elhatározta, hogy részletesjelentése kapcsán felterjesztést intéz a közoktatásügyi miniszterhez, melyben a pályázat újból való kihirdetését kéri. A bizottság a jeligés leveleket el-végette. A benyújtott pályaművek szerzői műveiket kellő igazolás mellett az Operaház igazgatóságánál vehetik vissza 1904 évi szeptember 30-ig. (*) Operaelőadás a Király-színházban, polossini operájából «A szevillai borbély»-ból maígy tartották a Király-színházban a jelmezes főpróbát. Az opera holnapi előadása iránt, melyet az igazgatóság teljesen stílszerű kiállításban hoz színre, igy az érdeklődés. (*) Vilmos császár és a modern művészet. A «Berliner Tageblatt» a minap hírt adott V imos német császár egy újabb nyilatkozatáról, mely ismét csak a modern művészet ellen irányult. A császárnak egy berlini kiállítás alkalmával bemutattak egy ismert nevű műtörténészt, aki a képzőművészet új és modern aramlatait mindenkor nagyrokonszenvvel üdvözölte. A császár, mikor bemutatták neki a műtörténészt, aki egyúttal egyetemi tanár is, így szólt hozzá : , - —- Kérem önt, foglaljon erélyesen állást a modtern művészeti irány ellen! Ezzel hátat fordított az elképzedt tudósnak. :-Mi a forrás szerint nem maga a császár, hanem fAishoff, egy magasrangú miniszteri tisztviselő folt az, aki az ismert nevű műtörténészt meggyőződésének megváltoztatására óhajtotta rábírni. Althoffmagához hivatta a műtörténészt és felszólította, hogy előadásaiban ragaszkodjék a német császár ir művészeti felfogásaihoz. Mikor a tanár erre kijelentette, hogy meggyőződése ellenére nem hirdethet a katedráról művészeti tanokat, Althoff ridegen szólott rá :— Hát akkor úgy is jó! ! . (*) Növendékszinészek vizsgái. Rákosi Szidi tszinésziskolájának első éves növendékei tegnap kezdték el évzáró vizsgálataikat Szabados Béla énektanár vezetése mellett. Ma folytatta Zsigmond társát a táncvizsgával. Ezt követi holnap Bokor József énektanár és befejezi 17-én és 18-án Rákosi Szidi és Beregi Oszkár vezetése mellett a drámai vizsgálati előadásokkal. A második és harmadik osztály utolsó drámai és táncvizsgáját a Királyi színház színpadán tartják meg, egy esti előadáson, közvetetlenül a záporpróba előtt, vagyis az utolsó előadáson. (*) Műsorváltozás a Népszínházban. A Népszínház e heti műsora megváltozott. «Casanova» .•holnapi előadása péntekre marad, holnap, szerdán a «Katinka grófnő» kerül színre. Csütörtökön és szombaton, amint hirdetve volt, a «Szalmaözvegy»-et adják. (*) Német színház Moszkvában. Moszkvában a jövő szezonban új színház nyílik meg, melben állandóan németnyelvű előadásokat fognak tartani. (*) «A hét Schlesing-ér», A Városligeti Nyári Színház «A hét Schlesinger» című bohózat-újdonság főszerepére Rózsahegyi Kálint, a Nemzeti Színház tagját, szerződtette. Feld Mátyásés Faragó Jenő nyári darabja bővelkedik aktualitásokban, így a harmadik kép az «Egyenlőség» című színmű puszta szigetén játszódik. (*) Sarah Bernhardt Bécsben és Budapesten. Sarah Bernhardt az őszszel hoszszabb ideig fog vendégszerepelni társulatával egy bécsi színházban, valószínűen a «Raimund-Theater»díjin. A nagy francia tragika két új szerepével indul fel ezzel körútra. Bécsből Budapestre is eljön néhány estére, aztán Romániában és Törökországban folytatja körútját. A jövő év tavaszán ugyanezzel az ensemble-al Berlinben és Oroszországbanfog játszani. . (*) Corfried tervei. Coaried, a newyorki «Metropolitan Opera House» igazgatója, aki ebbena szezonban olyan hatalmas anyagi sikereket ért el a «Parsifal» jogosítatlan előadásaival, most feml£9égével együtt Bécsben tartózkodik. Egy interveú során elmondotta, hogy milyen hallatlan summákat zsebelt be összesen 215.000 dollárt — a «Parsifal» előadásával. Azután jövendő terveiről beszélt. A jövő szezonban elsősorban ismét «Parsifal»-t adatja elő, azután tervbe vett egy teljes Wagner-ciklust ,és egy Mozart-ciklust. Ezenkívül előadatja «A Hugonották»-at, Sembrich Marcella, Nordica és Il Papise közremműködésével, az«Traviatá»-t Sembrich, és Carusoval, végül a «Toscá»-t Games asszonynyal. A színházát teljesen újjáépítteti 104.000 dollár költséggel. FŐVÁROS. Iskola,ügyek. (Az egyhuzamban vált tanítás. — Mikor kezdődjék a tanítás? —Jelölések tanári és igazgatói állásokra.) A közoktatásügyi bizottság ma délután két nagyon érdekes dologgal foglalkozott. Az egyik az egyhuzamban való tanítás kérdése, a másik annak a kérdésnek az eldöntése, hogy mikor kezdődjék a tanítás: reggeli 8, vagy 9 órakor? Ma az elemi iskolákban délelőtt és délután is van előadás, a csütörtöki nap pedig szabad. Az ügyosztály úgy tervezi, hogy a tanítás mindenütt délelőtt legyen s délután legföljebb hetenkint kétszer, az alsóbb osztályokban egy, a felsőbb osztályokban két óra legyen. De a tanítás rendjét így kívánja megállapítani, hogy délután csak torna, ének- vagy más könnyű tárgy legyen. Havass Rezső úgy véli, hogy egyszerre sem lehet az új rendszert meghonosítani, hanem talán próbaképpen kellene kísérletet tenni. Verédy Károly kir. tanfelügyelő, külföldi példákra hivatkozva, az egyhuzamban való tanítás mellett nyilatkozott. Tenczer Pál szerint figyelemmel kell lenni a szegényebb sorsiakra is, akik a délutáni órákban otthon nem képesek a gyermekeket felügyelet alatt tartani, ezért az ügyet még tanulmányozni kell. Szalai Mihály nem helyesli az ügyosztály javaslatát, mert annak az elfogadásával zavarok állanának be. Nem lenne kifogása az ellen, hogy hétköznap háromszor legyen leékeidő s akkor délelőtt egyfolytában, de ebben az esetben gondoskodni kell arról, hogy azok a gyermekek, akiknek nincs délután helyük, illetőleg felügyeletük otthon, kapjanak helyet s megfelelő foglalkoztatást délután az iskolában. Lád Károly és Wagner Jenő elfogadják az ügyosztály javaslatát, azonban kérik az ügy további tanulmányozását. Hegedűs István egyetemi tanár megengedi, hogy Németországban bevált az egyhuzamban való tanítás rendje, de hát a magyar vérmérséklet egészen más. Az ilyen újításokat tehát nagyon meg kell gondolni, Adler Hles óbudai rabbi sok nehézséget lát az újításban, de azért nincs ellene, hogy kísérletet tegyenek, mégpedig nagyobb arányokban. Sántha Lajos, abban az esetben, ha a napközi otthonokat fejleszteni tudjuk, akkor hozzájárul az egyfolytában való tanításhoz, de úgy, amint Szalai mondta, hogy csak délig tartson a lecke. Verédy Károly tanfelügyelő meg van győződve, hogy ha a fővárosban keresztülmegy az új tanterv, s a hatóság képes lesz az iskolákat az összes kényelmi dolgokkal ellátni, az új rendszer nem fog nehézségekbe ütközni. Hiszi, hogy a mi tanítóink is megtalálják majd a helyes módszert a keresztülvitelben, úgy, amint azt a külföldön is megtalálták. Bárczy István tanácsos, mint elnök, előadja, hogy tulajdonképp nem akarnak egyelőre mást, mint azt, hogy a csütörtöki félnapi szünetet kívánják kísérletül fölhasználni az egyfolytában való oktatásra. Ezek után elfogadták a javaslatot. A másik reform, hogy télen csak reggel kilenc órakor kezdődjék a tanítás. Ezt minden iskolában nehéz megvalósítani, mert különösen a kültelki iskolákban a munkásnép már hét óra előtt elküldi gyermekét az iskolába, hogy az már nyolc óra előtt ott legyen. Az ügyosztály minden iskola tanítótestületére akarja bízni annak a megítélését, hogy nyolc vagy kilenc órakor kezdődjék a tanítás. A tanítók nagy része, amig a korrepetició tartott, ellenezte a 9 órakor kezdődő tanítást, de az ügyosztály a korrepeticiót egészen meg fogja szüntetni s igy a tanitók egyéni érdeke sem kívánja a korai tanítást. A bizottság elfogadta az ügyosztály javaslatát. * ■ A közoktatásügyi bizottság ma délután tartotta meg a jelöléseket a tanári és igazgatói állásokra is. Íme: A főreáliskoláknál: 1. egy magyar és német nyelvű tanszékre: I. helyen: dr. Ofenbeck Frigyes, II. helyen: dr. Kelen Ferenc, III.helyen: dr. Lukács Ödön. 2. Két torna tanszékre: I. helyen: Újhelyi Sándor és Cserjési Károly, II. helyen: Bábel Rezső és Horváth Sándor, III. helyen: Simon Miklós. 3. Egy természetrajz-vegytani tanszékre: 1 helyen: Krausz Vilmos, II. helyen: Kohaut Rózsa, III. helyen: Kurzenreiter Károly. A felső kereskedelmi iskoláknál: 1. Egy magyar- és német nyelvű tanszékre: I. helyen: dr. Kelen Ferenc, II. helyen: dr. Ofenbeck Frigyes III. helyen: Tímár Izidor. 2. Egy francia- és magyar nyelvi tanszékre: I. helyen: dr. Birkád Géza, II. helyen: Ney Ferenc, III. helyen: dr. Miklós Elemér. 3. Egy mennyiségtan-természettani tanszékre: X. helyen: Székely László, II. helyen: Képessy Imre. 4. Egy kereskedelmi számtani és természettani tanszékre: I. helyen: Csizmadia Pál. 5. Egy kereskedelmi ismeretek-, könyvvitel-, levelezési tanszékre: I. helyen: Sebestyén Manó, II. helyen: Szabó Adolf, III. helyen: Auffenberg János. A polgári iskoláknál: 1. Két igazgatói állásra: I. Dr., Lengyel Alajos és Vaszkó György. H. Kecskóczi Ödön és Hochrein Lajos. III. Dr. Kerékgyártó Elek és Schmidt Antal. 2. Két magyar és német nyelvtanszékre: I. Baumann János és Marót Gyula. II. Hegedűs Zsigmond és Somogyi Béla. III. Dr. Lukács Ödön és Fehérváry Ferenc. 3. Két német nyelvi tanszékre: I. Dr. Honti Rezső és dr. Kaiblinger Fülöp. II. Dr. Ofenbeck Frigyes és Belkovics Davoska. III. Farkas Edit és Sréter Berta. 4. Két magyar nyelv történelmi tanszékre: I. özv. Kozma Samuné és Rákosi Margit. II. Hajnal Jánosné és özv. Hegyi Gyuláné. III. Parail Olga és Takács Arnold. 5. Egy magyar nyelv, történelem, földrajzi tanszékre: I. Dallos István. II. Balogh Benedek. II. Nagy Pál. 6. Egy magyar nyelvi tanszékre: I. Dr. Kolozs Regina. II. Dr. Birkás Géza. III. Dr. Miklós Elemér. 7. Egy német nyelvi tanszékre: I. Dr. Szabó Viktor. II. Korbuly Auguszta. III. Tomisics Janka. Egy történelmi tanszékre: I. Dr. Dobruszky János. II I. Császár Mihály. III. Mustó Béla. Két történelem-földrajzi tanszékre: L. Mustó Béla és Bognár János, II. Dallos István és Marót Gyula, H. Ábrahám Gy.-né és Erendits Mária. Egy magyar nyelv, torna tanszékre: I. Jenny Edit, II. Dániel Jenőné. III. Dorogsághy Irén. Egy magyar nyelv, történelem, torna tanszékre: I. Nagy Pál. II. Békássy Sándor. III. Madarász László. Két mennyiségtan és természettani tanszékre: I. Lázár Kálmán és Egyény Jolán. II. Rigó Ferenc és Weisz Margit. III. Mindszenty Teréz és Kiss Margit. Egy természetrajzi tanszékre: I. Lósy József. II. Sztankovics Rezső, III. Greger Aranka. Egy természetrajzi és végtani tanszékre: I. Sztankovics Rezső. II. Szüle Teréz. III. Stemmer Melánia. Egy mértan és mértani rajzi tanszékre: I. Gilányi János. II. Nagy Béla. III. Binder Ferenc. Egy mennyiségtan és mértani rajzi tanszékre: I. Nagy Béla. II. Gilányi János. III. Kádár Dávid. Egy számtan, mértan és kézimunka tanszékre: I. Földes Miksáné. Egy rajz tanszékre: I. Machik Ilona. II. Özv. Gebhardt Alajosné. III. Seffer Gizella. Egy rajz és szépírás tanszékre: I. Kubesch Mária. II. Özv. Marsovszky Endréné. III. Géczy Aranka. Egy rajzi tanszékre: I. Ihrig Sarolta. II. Özv. Mirkovszky Gézáné. III. Kann Teréz. Egy ének-tanszékre: I. Weber Károly. II. Fusz Ferenc. III. Kapronczay Mihály. Egy ének- német nyelvi tanszékre: I. Erendits Mária. II. Marót Gyula. II. Teller Celesztina. Egy kézimunka tanszékre: I. Barthonek Károlyné. II. Ábrahám Gyuláné. III. Dániel Jenőné. Két kézimunka és torna tanszékre: I. Kozma Dénesné és Bíró Árminná. II. Köblös Erzsébet és Spannberger Aranka. III. Leidenfrost Janka és Borostyán Aranka. Egy torna tanszékre: I. Bábel Rezső, H. Simon Miklós, III. Kovalovszky József. Az elemi iskoláknál négy igazgató-tanítói állásra: I. Székely János, Révhegyi Iván, Sajó, Sándor és Moussong Géza, II. Bardócz Pál, Czikó Imre, Cserhalmi Ferenc és Taxner Árpád. III. Klement Alajos, Rakita Árpád, Barna Albin és Kiss Hlebert. * Diszhordárok. Szóltunk már arról, hogy a hordárok ipartársulatában rendetlenségeket fedezett föl a hatóság. A polgármester dr. Kiss Károly és dr. Vita Emil tanácsjegyzőket bízta meg a vizsgálattal. A vizsgálat ki is derítette, hogy az ipartársulat szénája nincs egészen renden. Kiderült, hogy a hordárok egyre-másra választgatták meg az, «előkelőségeket» disztagokká s a díszokleveleket átadó deputációk szimpla hordártagjai a deputációzásért napidirakat szedegettek föl az ipartársulat pénztárából. Hatvanöt disztagja van az ipartársulatnak, köztük van Kossuth Ferenc, Márkus József főpolgármester, Harnos János polgármester stb. A vizsgálat most azt akarja kideríteni, hogy akadt-e olyan disztag, aki csengő pénzzel váltotta meg a disztagságot. * A holnapi közgyűlés. A szerdára kitűzött rendes közgyűlés főbb tárgyai a következők : Az üresedésben levő tiszti főorvosi állásnak választás útján való betöltése. — Előterjesztés a Hungária-műtrágyagyár munkásházi kérdésében. —■ Előterjesztés a Közúti Vaspálya Társaság részéről a Kőbánya és Rákosfalva között létesítendő villamos közúti vasúttal összefüggésben tervezett kőbányai körforgalom berendezése ügyében. — A M. Á. V. Ferencvárosi állomása mellett tervezett párhuzamos út céljára szükséges közterületek átengedése. — A tanács előterjesztése az 1994. évi ideiglenes közmunka-programra megállapítása tárgyában. — A IV. ker., Kecskeméti utca újonnan való burkolása. —• Az I. ker., Orbánhegy egy részének vízzel való ellátása. — A VII. ker., Erzsébetvárosi r. kat. plébánia-templom épitő és belső fölszerelő költségeinek a végső elszámolása. — Több polgár föllebbezése a VIII. ker., Telekitéri élelmipiacnak a vásárcsarnoki övezeten kívül való helyezése ügyében hozott tanácsi határozat ellenett_