Pesti Napló, 1904. június (55. évfolyam, 151-180. szám)

1904-06-15 / 165. szám

1­4 Budapest, szerda PESTI NAPLÓ, 1904. junius 16. 165. szám. 1 ■­ (*) Az eredménytelen Mészáros-pályázat. LA Mészáros-féle operapályázat bíráló bizottsága ma délután tartotta döntő ülését a zeneakadémia termé­ben. Jelen voltak Mihalovich Ödön elnök, Beer Ágos­ton, Herzfeld Viktor, Kern Aurél, Kerner István, Mader Rezső, dr. Molnár Géza, Márkus Dezső és­­Márkus József bíráló bizottsági tagok. A pályázatra — mint azt már megírtuk — három dalmű érke­zett: «Edua», «Laczii» és «Petki Farkas leányai.» A művek tüzetes áttanulmányozása után a bizott­ság az operák egyikét sem tartotta a ■díjra érdemesnek s a pályázat eredmény­­­telenségét konstatálván, elhatározta, hogy részletes­­jelentése kapcsán felterjesztést intéz a közoktatás­ügyi miniszterhez, melyben a pályázat újból való kihirdetését kéri. A bizottság a jeligés leveleket el-­vég­ette. A benyújtott pályaművek szerzői műveiket kellő igazolás mellett az Operaház igazgatóságánál veh­etik vissza 1904 évi szeptember 30-ig. (*) Operaelőadás a Király-színházban, polossini operájából «A szevillai borbély»-ból ma­­í­gy tartották a Király-színházban a jelmezes főpró­bát. Az opera holnapi előadása iránt, melyet az igazgatóság teljesen stílszerű kiállításban hoz színre, i­­gy az érdeklődés. (*) Vilmos császár és a modern művészet. A «Berliner Tageblatt» a minap hírt adott V i­­­­m­o­s német császár egy újabb nyilatkozatáról, mely ismét csak a modern művészet ellen irányult. A császárnak egy berlini kiállítás alkalmával be­mutattak egy ismert nevű műtörténészt, aki a képző­művészet új és modern aramlatait mindenkor nagy­­rokonszenvvel üdvözölte. A császár, mikor bemu­tatták neki a műtörténészt, aki egyúttal egyetemi tanár is, így szólt hozzá : , - —- Kérem önt, foglaljon erélyesen állást a mo­d­­tern művészeti irány ellen! Ezzel hátat fordított az elképzedt tudósnak. :-Mi a forrás szerint nem maga a császár, hanem fAis­­­h­o­ff, egy magasrangú miniszteri tisztviselő f­olt az, aki az ismert nevű műtörténészt meggyőző­­­­désének megváltoztatására óhajtotta rábírni. Althoff­­magához hivatta a műtörténészt és felszólította, ho­gy előadásaiban ragaszkodjék a német császár ir művészeti felfogásaihoz. Mikor a tanár erre kijelen­tette, hogy meggyőződése ellenére nem hirdethet a katedráról művészeti tanokat, Althoff ridegen szó­lott rá :­­— Hát akkor úgy is jó! ! . (*) Növendékszinészek vizsgái. Rákosi Szidi tszinésziskolájának első éves növendékei tegnap kezdték el évzáró vizsgálataikat Szabados Béla énektanár vezetése mellett. Ma folytatta Zsigmond társát a táncvizsgával. Ezt követi holnap Bokor József énektanár és befejezi 17-én és 18-án Rákosi­­ Szidi és Beregi Oszkár vezetése mellett a drámai vizsgálati előadásokkal. A második és harmadik osztály utolsó drámai és táncvizsgáját a Király­­i színház színpadán tartják meg, egy esti előadáson, közvetetlenül a záporpróba előtt, vagyis az utolsó előadáson. (*) Műsorváltozás a Népszínházban. A Nép­színház e heti műsora megváltozott. «Casanova» .•holnapi előadása péntekre marad, holnap, szerdán a «Katinka grófnő» kerül színre. Csütörtökön és sz­ombaton, amint hirdetve volt, a «Szalmaözvegy»-et adják. (*) Német színház Moszkvában. Moszkvában a jövő szezonban új színház nyílik meg, me­lben állandóan németnyelvű előadásokat fognak tartani. (*) «A hét Schlesing-ér», A Városligeti Nyári Színház «A hét Schlesinger» című bohózat-újdon­ság főszerepére Rózsahegyi Ká­lint, a Nemzeti Színház tagját, szerződtette. Feld Mátyás­­és Faragó Jenő nyári darabja bővelkedik aktualitá­sokban, így a harmadik kép az «Egyenlőség» című színmű puszta szigetén játszódik. (*) Sarah Bernhardt Bécsben és Budapes­ten. Sarah Bernhardt az őszszel hosz­­szabb ideig fog vendégszerepelni társulatával egy bécsi színházban, valószínűen a «Raimund-Theater»­­díjin. A nagy francia tragika két új szerepével indul fel ezzel körútra. Bécsből Budapestre is eljön néhány estére, aztán Romániában és Törökország­ban folytatja körútját. A jövő év tavaszán ugyan­ezzel az ensemble-al Berlinben és Oroszországban­­fog játszani. . (*) Corfried tervei. Coaried, a newyorki «Metropolitan Opera­ House» igazgatója, aki ebben­­a szezonban olyan hatalmas anyagi sikereket ért el a «Parsifal» jogosítatlan előadásaival, most fe­­ml£9égével együtt Bécsben tartózkodik. Egy interveú­ során elmondotta, hogy milyen hallatlan summákat zsebelt be összesen 215.000 dollárt — a «Par­­sifal» előadásával. Azután jövendő terveiről beszélt. A jövő szezonban elsősorban ismét «Parsifal»-t adatja elő, azután tervbe vett egy teljes Wagner-ciklust ,és egy Mozart-ciklust. Ezenkívül előadatja «A Hugonották»-at, Sembrich Marcella, Nordica és Il Papise közremm­ű­ködésével, a­z«Traviatá»-t Sembrich, és Carusoval, végül a «Toscá»-t Games asszony­nyal. A színházát teljesen újjáépítteti 104.000 dol­lár költséggel. FŐVÁROS. Iskola,ügyek. (Az egyhuzamban vált tanítás. — Mikor kez­dődjék a tanítás? —Jelölések tanári és igaz­gatói állásokra.) A közoktatásügyi bizottság ma délután két nagyon érdekes dologgal foglalkozott. Az egyik az egyhuzamban való tanítás kérdése, a másik annak a kérdésnek az eldöntése, hogy mikor kezdődjék a tanítás: reggeli 8, vagy 9 órakor? Ma az elemi iskolákban délelőtt és délután is van előadás, a csütörtöki nap pedig szabad. Az ügyosztály úgy tervezi, hogy a tanítás mindenütt délelőtt legyen s délután legföljebb hetenkint két­szer, az alsóbb osztályokban egy, a felsőbb osztályok­ban két óra legyen. De a tanítás rendjét í­gy kí­vánja megállapítani, hogy délután csak torna, ének- vagy más könnyű tárgy legyen. Havass Rezső úgy véli, hogy egyszerre sem lehet az új rendszert meghonosítani, hanem talán próbaképpen kellene kísérletet tenni. V­e­r­é­d­y Ká­roly kir. tanfelügyelő, külföldi példákra hivatkozva, az egyhuzamban való tanítás mellett nyilatkozott. Ten­cz­er Pál szerint figyelemmel kell lenni a szegényebb sorsiakra is, akik a délutáni órákban otthon nem képesek a gyermekeket felügyelet alatt tartani, ezért az ügyet még tanulmányozni kell. Szalai Mihály nem helyesli az ügyosztály javas­latát, mert annak az elfogadásával zavarok állaná­nak be. Nem lenne kifogása az ellen, hogy hét­köznap háromszor legyen leékeidő s akkor dél­előtt egyfolytában, de ebben az esetben gondos­kodni kell arról, hogy azok a gyermekek, akiknek nincs délután helyük, illetőleg felügyeletük otthon, kapjanak helyet s megfelelő foglalkoztatást dél­után az iskolában. L­á­d Károly és Wagner Jenő elfogadják az ügyosztály javaslatát, azonban kérik az ügy további tanulmányozását. Hegedűs Ist­ván egyetemi tanár megengedi, hogy Németország­ban bevált az egyhuzamban való tanítás rendje, de hát a magyar vérmérséklet egészen más. Az ilyen újításokat tehát nagyon meg­ kell gondolni, Adler Hles óbudai rabbi sok nehézséget lát az újításban, de azért nincs ellene, hogy kísérletet tegyenek, még­pedig nagyobb arányokban. Sántha Lajos, abban az esetben, ha a napközi otthonokat fejlesz­teni tudjuk, akkor hozzájárul az egyfolytában való tanításhoz, de úgy, amint Szalai mondta, hogy csak délig tartson a lecke. Verédy Károly tanfel­ügyelő meg van győződve, hogy ha a fővárosban keresztülmegy az új tanterv, s a hatóság képes lesz az iskolákat az összes kényelmi dolgokkal el­látni, az új rendszer nem fog nehézségekbe ütközni. Hiszi, hogy a mi tanítóink is megtalálják majd a helyes módszert a keresztülvitelben, úgy, amint azt a külföldön is megtalálták. Bárczy István taná­csos, mint elnök, előadja, hogy tulajdonképp nem akarnak egyelőre mást, mint azt, hogy a csütör­töki félnapi szünetet kívánják kísérletül fölhasználni az egyfolytában való oktatásra. Ezek után elfogad­ták a javaslatot. A másik reform, hogy télen csak reggel kilenc órakor kezdődjék a tanítás. Ezt minden iskolában nehéz megvalósítani, mert különösen a kültelki is­kolákban a munkásnép már hét óra előtt elküldi gyermekét az iskolába, hogy az már nyolc óra előtt ott legyen. Az ügyosztály minden iskola tanítótestületére akarja bízni annak a megítélését, h­ogy nyolc vagy kilenc órakor kezdődjék a tanítás. A tanítók nagy része, amig a korrepetició tar­tott, ellenezte a 9 órakor kezdődő tanítást, de az ügyosztály a korrepeticiót egészen meg fogja szün­tetni s igy a tanitók egyéni érdeke sem kívánja a korai tanítást. A bizottság elfogadta az ügy­osztály javaslatát. * ■ A közoktatásügyi bizottság ma délután tartotta meg a jelöléseket a tanári és igazgatói állásokra is. Íme: A főreáliskoláknál: 1. egy magyar és német nyelvű tanszékre: I. helyen: dr. Ofenbeck Frigyes, II. helyen: dr. Kelen Ferenc, III.­­helyen: dr. Lukács Ödön. 2. Két torna­ tanszékre: I. helyen: Újhelyi Sándor és Cserjési Károly, II. helyen: Bábel Rezső és Horváth Sándor, III. helyen: Simon Mik­lós. 3. Egy­ természetrajz-vegytani tanszékre: 1 helyen: Krausz Vilmos, II. helyen: Kohaut Rózsa, III. helyen: Kurzenreiter Károly. A felső kereskedelmi iskoláknál: 1. Egy magyar- és német nyelvű tanszékre: I. helyen: dr. Kelen Ferenc, II. helyen: dr. Ofenbeck Frigyes III. helyen: Tímár Izidor. 2. Egy francia- és ma­gyar nyelvi tanszékre: I. helyen: dr. Birkád Géza, II. helyen: Ney Ferenc, III. helyen: dr. Miklós Ele­mér. 3. Egy mennyiségtan-természettani tanszékre: X. helyen: Székely László, II. helyen: Képessy Imre. 4. Egy k­ereskedelmi számtani és természettani tan­székre: I. helyen: Csizmadia Pál. 5. Egy keres­kedelmi ismeretek-, könyvvitel-, levelezési tan­székre: I. helyen: Sebestyén Manó, II. helyen: Szabó Adolf, III. helyen: Auffenberg János. A polgári iskoláknál: 1. Két igazgatói állásra: I. Dr., Lengyel Alajos és Vaszkó György. H. Kecskóczi Ödön és Hochrein Lajos. III. Dr. Ke­rékgyártó Elek és Schmidt Antal. 2. Két magyar és német nyelv­­tanszékre: I. Baumann János és Ma­rót Gyula. II. Hegedűs Zsigmond és Somogyi Béla. III. Dr. Lukács Ödön és Fehérváry Ferenc. 3. Két német nyelvi tanszékre: I. Dr. Honti Rezső és dr. Kaiblinger Fülöp. II. Dr. Ofenbeck Frigyes és Bel­­kovics Davoska. III. Farkas Edit és Sréter Berta. 4. Két magyar nyelv­ történelmi tanszékre: I. özv. Kozma Samuné és Rákosi Margit. II. Hajnal Jánosné és özv. Hegyi Gyuláné. III. Parail Olga és Takács Ar­nold. 5. Egy magyar nyelv, történelem, föld­rajzi tanszékre: I. Dallos István. II. Balogh Bene­dek. II. Nagy Pál. 6. Egy magyar nyelvi tan­székre: I. Dr. Kolozs Regina. II. Dr. Birkás Géza. III. Dr. Miklós Elemér. 7. Egy német nyelvi tan­székre: I. Dr. Szabó Viktor. II. Korbuly Auguszta. III. Tomisics Janka. Egy történelmi tanszékre: I. Dr. Dobruszky János. II­ I. Császár Mihály. III. Mustó Béla. Két történelem-földrajzi tanszékre: L. Mustó Béla és Bognár János, II. Dallos István és Marót Gyula, H. Ábrahám Gy.-né és Erendits Mária. Egy magyar nyelv, torna­ tanszékre: I. Jenny Edit, II. Dániel Jenőné. III. Dorogsághy Irén. Egy ma­gyar nyelv, történelem, torna tanszékre: I. Nagy Pál. II. Békássy Sándor. III. Madarász László. Két mennyiségtan és természettani tanszékre: I. Lázár Kálmán és Egyény Jolán. II. Rigó Ferenc és Weisz Margit. III. Mindszenty Teréz és Kiss Margit. Egy természetrajzi tanszékre: I. Lósy József. II. Sztankovics Rezső, III. Greger Aranka. Egy természetrajzi és végtani tanszékre: I. Sztankovics Rezső. II. Szüle Teréz. III. Stemmer Melánia. Egy mértan és mértani rajzi tanszékre: I. Gilányi János. II. Nagy Béla. III. Binder Ferenc. Egy mennyiség­­tan és mértani rajzi tanszékre: I. Nagy Béla. II. Gilányi János. III. Kádár Dávid. Egy számtan, mér­tan és kézimunka tanszékre: I. Földes Miksáné. Egy rajz tanszékre: I. Machik Ilona. II. Özv. Gebhardt Alajosné. III. Seffer Gizella. Egy rajz és szépírás­ tanszékre: I. Kubesch Mária. II. Özv. Marsovszky Endréné. III. Géczy Aranka. Egy rajzi tanszékre: I. Ihrig Sarolta. II. Özv. Mirkovszky Gézáné. III. Kann Teréz. Egy ének-tanszékre: I. Weber Károly. II. Fusz Ferenc. III. Kapronczay Mihály. Egy ének- német nyelvi tanszékre: I. Erendits Mária. II. Ma­rót Gyula. II. Teller Celesztina. Egy kézimunka tanszékre: I. Barthonek Károlyné. II. Ábrahám Gyu­láné. III. Dániel Jenőné. Két kézimunka és torna tanszékre: I. Kozma Dénesné és Bíró Árminná. II. Köblös Erzsébet és Spannberger Aranka. III. Lei­denfrost Janka és Borostyán Aranka. Egy torna tanszékre: I. Bábel Rezső, H. Simon Miklós, III. Ko­­valovszky József. Az elemi iskoláknál négy igazgató-ta­­­nítói állásra: I. Székely János, Révhegyi Iván, Sajó, Sándor és Moussong Géza, II. Bardócz Pál, Czikó Imre, Cserhalmi Ferenc és Taxner Árpád. III. Kle­ment Alajos, Rakita Árpád, Barna Albin és Kiss Hlebert. * Diszhordárok. Szóltunk már arról, hogy a hordárok ipartársulatában rendetlenségeket fedezett föl­ a hatóság. A polgármester dr.­­ Kiss Károly és dr. Vita Emil tanácsjegyzőket bízta meg a vizsgálattal. A vizsgálat ki is derítette, hogy az ipartársulat szénája nincs egészen renden. Kiderült, hogy a hordárok egyre-másra választgatták meg az, «előkelőségeket» disztagokká s a díszokleve­le­ket átadó deputációk szimpla hordártagjai a de­­putációzásért napidirakat szedegettek föl az ipar­társulat pénztárából. Hatvanöt disztagja van az ipartársulatnak, köztük van K­o­s­s­u­t­h Ferenc, M­árkus József főpolgármester, H­a­­­rn­o­s János polgármester stb. A vizsgálat most azt akarja ki­deríteni, hogy akadt-e olyan disztag, aki csengő pénzzel váltotta meg a disztagságot. * A holnapi közgyűlés. A szerdára kitűzött rendes közgyűlés főbb tárgyai a következők : Az üresedésben levő tiszti főorvosi állásnak választás útján való betöltése. — Előterjesztés a Hungária-műtrá­­gyagyár munkásházi kérdésében. —■ Előterjesztés a Köz­úti Vaspálya Társaság részéről a Kőbánya és Rákos­­falva között létesítendő villamos közúti vasúttal össze­függésben tervezett kőbányai körforgalom berendezése ügyében. — A M. Á. V. Ferencvárosi állomása mellett tervezett párhuzamos út céljára szükséges közterületek átengedése. — A tanács előterjesztése az 1994. évi ideiglenes közmunka-programra megállapítása tárgyában. — A IV. ker., Kecskeméti­ utca újonnan való burkolása. —• Az I. ker., Orbánhegy egy részének vízzel való ellátása. — A VII. ker., Erzsébetvárosi r. kat. plébánia-templom épitő és belső fölszerelő költségeinek a végső elszámo­lása. — Több polgár föllebbezése a VIII. ker., Teleki­­téri élelmipiacnak a vásárcsarnoki övezeten kívül való helyezése ügyében hozott tanácsi határozat ellene­tt_

Next