Pesti Napló, 1904. július (55. évfolyam, 181-211. szám)

1904-07-03 / 183. szám

183. szám Budapest, vasarnap PESTI NAPI ö. 1904. julius 3: la kintik meg a vendégek, akiknek kalauzolását és a vendégfogadás egyéb kötelezettségét az idegenfor­galmi vállalat szívességből vállalta magára. Délután 4 órakor a káposztásmegyeri vízvezetéki telepet nézik meg. Az idegen hírlapírók a vidékre is ki­rándulnak, amely célra a kereskedelmi miniszter vasúti jegyeket bocsátott rendelkezésükre. — A szerb király és a bolgár fejedelem. Egy esti lapnak jelentik Belgrádból, hogy Péter szerb király és Ferdinánd bolgár fejedelem újból találkozni fognak. Ez a találkozás a lap érte­sülése szerint e hó 5-én lessz Szófiában, ahova Péter király nagy kísérettel utazik. — Ezt a hirt egy későbbi belgrádi távirat megcáfolja s a követ­kezőket mondja: Az újból elterjesztett ama hirt, hogy Péter király legközelebb látogatást tesz Ferdinánd bolgár fejedelemnél Szitniakovoban, szerb illetékes helyről a leghatározottabban megcáfolják. A királyé hó 14-én egyhavi fürdőhasználatra belföldi fürdőbe utazik és az idén nem utazik kül­földre. — A pápa és a mikádó. A párisi «Petit Parisáént beszélgetést közöl, melyet Mugabare a tokiói római katolikus püspök koadjutora folyta­tott a pápával. E szerint X. Pius pápa elmondta, hogy a háború kitörése előtt közvetlenül mindent elkövetett, hogy a cárt békére bírja. A cár a pápa közbenjárására udvariasan válaszolt, de a válaszból kivitt lott, hogy a háborút kikerülhetetlennek tartja. Mugabare referált a pápának, mily előhaladást tett a katolicizmus Japánban 1891-től, vagyis a tokiói püspökség létesítésétől. Japánban ez idő szerint 90.000 katolikus lakik, közülök 10.000 Tokióban. A japáni­ kormány igen toleráns és nemrégiben meg­engedte, hogy Nagasakiban papnevelő intézetet ál­lítsanak fel. A pápa erre megbízta Mugabaret, hogy fejezze ki üdvözletét a mikádónak. — Byron kiadatlan költeménye. Mint Londonból jelentik, Byronnak, a nagy angol költő­nek h­agyatékában, régi levelek közt megtalálták a költő egy szép és eddig ismeretlen költeményét, amelynek kultúrtörténeti jelentősége van. Mo­t kerül először a közönség elé, még­pedig egy szigorúan vallásos irányú újságban, a «Good Words»-ban. Ez annál különösebb, mert eddig épp ezek a körök riadoztak Byrontól, akinek házasélete nem felelt meg az angol smokkok ízlésének. A Byron költeményé­­nek ez a címe: «A szélhámosság királya» IV. György angol királyt csúfolja ki, akit 1820 augusztus 1-én koronáztak meg a westminsteri apátságban. A köl­teménynek hét strófája van, de töredék maradt. Ezt azzal magyarázták, hogy mikor Byron a két strófát befejezte, IV. György "koronázását egy évvel elhalasztották és felcsillant a reménye annak, hogy az elűzött Karolina királynő, kinek Byron párt­ját fogta, visszanyeri még trónját. Később pedig, úgy látszik, Byronnak már nem volt kedve befejezni a költeményt. — Hadügyminiszter és tábornok átférj©. Az ausztráliai Egyesült Államok fővárosából, Syd­neyből jelentik, hogy Dawson szenátor had­­ügyminiszter és Hutton vezérőrnagy között ko­moly összeütközés történt amiatt, hogy Hutton nem akarta megismertetni a miniszterrel azt a kulcsot, amelylyel el lehet olvasni az angol hadügyi kor­mánynyal váltott táviratokat. A miniszter, aki a hadsereg feje, tűrhetetlennek jelentette ki azt az állapotot, hogy Hutton az ő háta mögött tárgyaljon és érintkezzék az angol kormánynyal, bár Hutton az angol hadsereg kötelékébe tartozik. A tábornok azzal felelt a miniszter követelésére, hogy az ő titkos írásrendszere az angol hadügyi vezetőségé, s ezért nem árulhatja el, sőt azt sem teheti, hogy magyarázat nélkül megmutassa az elküldött távirat kéziratát, mert ha a miniszter a tartalmát megis­meri, okvetetlenül rájön a titkos rendszer­­nyitjára. A miniszter kijelentette, hogy ő nem akarja az angol kormány titkos írásrendszerét megismerni, de mint hadügyminiszternek, tudnia kell, hogy egy vezető tábornok milyen híreket vált az angol kor­mánynyal. Az összeütközés megoldását a legköze­lebbi napokra várják. — Az állam­­vasúti munkások nyugdér­­szabály­zata. Mai számunkban közöltük a Magyar Államvasutak új nyugdíj-szabályzatát, amelyet a kereskedelmi miniszter június hó 8-á­n kelt rendele­tével már jóváhagyott. E szabályzatra vonatkozóan most a «Magyarországi Szakszervezeti Tanács», az államvasúti munkásoktól nyert megbízás alapján, hosszabb memorandumot intéz a kereskedelmi mi­niszterhez, amelyben a szabályzat egynémely pont­jának módosítását kéri. A Szakszervezeti Tanács azzal igazolja az általa betöltött tolmács szerepének jogosságát, hogy a munkások ügyében már többször felszólalt és több memorandumot is intézett a mi­niszterhez, úgy véli tehát, hogy a munkásoktól más alkalommal nyert megbízatás jogot ad neki ezúttal is, hogy a munkások képviseletében felszólaljon. A memorandum huszonkét pontban tárgyalja a ki­fogásokat és azok meghallgatását kéri a minisz­tertől. — Miniszter és képviselő halálos párbaja. Athénból jelentik, hogy S­t­a­i­s­z közoktatás­­ügyi miniszter pisztolypárbajra ment H­a­d­i­e­p­e­t­­r­o­n kormánypárti képviselővel, s a miniszter meg­ölte az ellenfelét. A miniszter a párbaj után nyomban beadta a királynak a lemondását. — Slatin basa Bécsben, B­é­c­s­b­ő­l jelen­tik, hogy az egyiptomi angol kormány főfelügyelője, Slatin basa tegnap Bécsbe érkezett. A basa bécsi származású ember, s valamikor a közös hadsereg tisztje volt s mint ilyen részt vett a boszniai okkupációban is. Később angol szolgálatba lépett és Gordon basa oldalán harcolt, így került a makdi és Abdullah kalifa fogságába, ahol 12 esztendeig sínylődött. Ma Slatin basa az egyiptomi angol kor­mány legelső katonai hivatalnoka, Bécsbe rokonai látogatására ment. Egy osztrák hírlapíró meg is interviewálta az érdekes vendéget az afrikai álla­potokra vonatkozóan. Slatin basa azt mondta, hogy most Egyiptomban teljes nyugalom van s a kormány egész figyelme Szudánra van irányítva, amely tudva­lévően óriási területű kiterjedésénél fogva is roppant jelentőségű része Afrikának. Ez idő szerint a legsürgősebb dolog annak a vasútnak kiépítése, amely Szudánt a tengerrel összekösse. — Slatin basa pár napig marad az osztrák fővárosban. — Beszélgetés Perdikarisszal. Perdikaris amerikai alattvaló, akit néhány héttel ezelőtt­­­a­­­­z­u­­­i marokkói rablóvezér elfogott és nagy váltság­díj fejében csak a minap bocsátott szabadon, érde­kes leírását adta egy angol újságíró előtt fogságban eltöltött helyzetének. Elmondta, hogy a rablóvezér vára hasonlít egy sasfészekhez, mely járatlan oázis közepén mester­ségesen emelt sziklatömbön fekszik. Aiaga Raizuli igen előzékeny volt. Például, amikor azt a kíván­ságát fejezte ki, hogy szeretne levelet írni feleségé­nek, Raizuli azonnal papirost és tollat hozatott. Egyik embere tolmácsolta előtte a levél tartalmát. Sokszor beszélt arról, hogy igen bántja, hogy Európának oly rossz véleménye van felőle. Meg is jegyezte, hogy ő nem zsarolási szándékból fogatta el őt, ha­nem mert így akart boszut állam­ családja kiengesz­­telhetetlen ellenségén, a tangeri serifen. Különben minden szavával azt bizonyította, hogy ő egy maga­sabb „eszme” szolgálatában áll. Egyébképpen kijelentette, hogy a tarudanti, benideri és benimon­­suri kerületek törzsei rendelkezésére állanak és 6000 modern fegyver­ekkel ellátott embert tud harcba vinni. Mikor elbúcsúztunk — fejezte be szavait Perdikaris — megk­rt Raszuk­, hogy őszintén és tárgyilagosan beszéljek róla bárhol és bárkinek. — Wald­eck-Rousseau öngyilkos kísér­lete. P á­r i­s b­ó­l táviratozzál­, hogy W­a­l­de­c­k- Rousseau volt miniszterelnök, aki tudvalévően súlyos beteg, öngyilkossággal akart véget vetni éle­tének, azonban neje idejekorán megakadályozta benne. Waldeck-Rousseau házában tagadják, hogy ez a hír igaz, de tény, hogy egyáltalán semmi re­mény sincs arra, hogy az exminiszter rákbetegségé­ből felépüljön. — Magyarok a vallástörténelmi kongres­­­szuson. Említettük már, hogy az idén Bázelben fogják megtartani az általános vallástörténelmi kon­gresszust, mely augusztus 30-án nyílik meg s szep­tember 2-áig tart. A kongresszusnak két magyar tagja is lesz és pedig gróf K­u­ti­n Géza akadémiai tag, az európai hirű orientalista, továbbá dr. K­o­hl­ba­c­h Bertalan kaposvári tanár. A magyarok vallá­sát Kohlbach tanár utólagos kérésére vették fel a napirendre. Kohlbach tanár felolvasásai az egyete­mes gyűlésen ezek lesznek : «A képzőművészet ha­tása az egyiptomi, assur-babiloni és görög vallásra»; a szakgyűlésen: «A pogány magyarok polytheis­­musa». Az egyetemes gyűlésen az eddigi jelentke­zések szerint csak hatan olvasnak fel. U s e n e r, a híres bonni egyetemi tanár : «Vallás és erkölcs* címmel; F­u­r­r­e­r Zürichből: «Mi a vallástörténet becse a keresztyén teológiára nézve ?» címmel; G­u­r­­­i­s­s Chicagóból: «A régi sémi vallás nyo­mai Közép­ Sziria iszlám és keresztyén vallásában* címmel; Haupt Baltimoreből: «A Prédikátor könyvének vallásos nézetei* címmel; Sarasai Bázelből: «Vá­lási képzetek a legalsóbbrendű nép­­fajoknál» címmel. — Az orosz alkotmány. Ismeretes az olvasó előtt, hogy az európai sajtóban már többször föl­merült az a hír, hogy a cár alkotmányt szándé­kozik adni a népének. Most egy berlini hír azt jelenti, hogy az alkotmány reményének világa már bimbójában elfogyott, a c­ár elvetette a tervét. Ber­linen keresztül érkezik ez a hir, az odavaló «Post» kapta Pétervárról a következő jelent­stA cár el­vetette azt a tervet, hogy Oroszország számára al­kotmányt adjon. Teljesen ki van zárva, hogy ezt a kérdést a háború befejezése előtt napirendre tegyék. — A Vatikán és a Kvázinál közeledése Rómából jelentik. A római kardinális vikárius 1870 óta holnap látogatja meg először a katonai kórhá­zat. A látogatás hivatalos lesz és nemcsak vezénylő tábornokok, hanem a hadügyminiszter is jelen lesz. — Gyászrovat. Gu­ttenstein Miksának, a «Pester Lloyd» főpénztárosának neje, született Gut­­tenstein Carrie július 1-én rövid szenvedés után elhunyt. Az elhunytat vasárnap délelőtt fél 11 óra­kor helyezik örök nyugalomra az új izraelita temető halottas házából. Özvegy nezettei és boronkai Boron­kay Lászlóné, született pereszlényi Pereszlényi Mária július 1-én meghalt 69 éves korában Vajkon. A Schaum­an finn szenátort elfogták. Hel­­singforstból jelentik, hogy csütörtökön a rendőrség a Bobrikov ellen elkövetett merénylet ügyében meg­idézte a merénylő atyját, Schauma­n, volt sze­nátort és a kihallgatás után letartóztatta és fogságba vetette. Schauman elfogatása nagy megdöbbenést keltett Helsingforsban, mert mint ismeretes, a me­rénylő hátrahagyott levelében megírta, hogy tettét a saját elhatározásából követte el és bűntársai nin­csenek. Schaumann elfogatása csak folytatása annak a rettenetes bajszának, amelyet az orosz titkos rendőrség nemcsak Schaumann családja, hanem a merénylő diák összes ismerőseivel szemben folytat Már eddig is 23 egyén van letartóztatva, köztük dr. Estländer egyetemi kurátor, mindannyian bűn­részeséggel gyanúsítva. Ellenük semmi bizonyíték sincs, mindazonáltal fogva tartják őket és folytat­ják a nyomozást mások ellen is. — Az amerikai hajóraj Triesztben. Hiva­talosan jelentik, hogy az amerikai hajóraj július 12-én érkezik Triesztbe. A hajóraj parancsnoka Barker S. admirális, az északi óceáni hajóraj­nak kommandánsa. A zászlós­hajó a «Kearsage», a hajóraj négy, esetleg hat hadihajóból fog ál­lni, úgymint a «Kearsage», «Alabama», «Illinois», «Maine», «Jowa», «Missouri» , esetleg a «Mayflower». A flotta 2—3 hétig marad Triesztben. A hajók az amerikai hajóhad 24 első osztályú hadihajói közül valók. A hajóraj összes legénysége 4000 ember. Ezek a hajók most Tangerben állomásoznak, ahova az ismeretes konfliktus következtében az amerikai érdekek megvédésére dirigálták. Triesztből az ame­rikai hajóraj Fiuméba is ellátogat. — Kubelik bölcsői. Megemlékeztünk arról a gyöngéd figyelemről, hogy egy londoni zenésztársaság Kubeliknek két ezüst bölcsőt ajánlott fel ikrei születése örömére. Ma Prágából azt táviratozza tu­dósítónk, hogy Kabelik nem fogadta el a nagyértékű ajándékot. __ Mommsen szobra. A párisi Salonban Lob­a­eb berlini szobrászművész kiállította Momm­sen Tivadar kis mellszobrát, amely nagyon megnyerte a műkritikusok tetszését. Berlinből távi­ratoztak most nekünk, hogy a francia kormány megvásárolta a szobrocskát az állam részére. — Leleplezett zugfogadók. A nyári lóver­senyek közeledtével ismét gombamódra szaporodnak a zugbukmákerek. A rendőrség nagy figyelemmel kiséri ezeknek az üzelmeit és ma is négy ilyen zugbukmákert bírságolt meg. A VI. kerületi kapi­­tányság az 1894. évi XXIX. t.-c. 1. és 10. §-ai alapján Vajda Ferenc borbélymestert (lakik: Aradi-utca 20) 8 napi elzárásra és 100 korona pénzbüntetésre ítélte. — A VII. kerületi kapitányság Krebsz Zsigmond órás és ékszerészt (lakik: Király­ utca 74.) 15 napi elzárásra és 200 korona pénzbüntetésre, Grosz József könyvügynököt (lakik : Dob­ utca 102.) 10 napi elzárásra és 100 korona pénzbüntetésre ítélte. — Alagon tetten érték Fuchs Mór szobafestőt (lakik: Király-utca 14.), amint téteket fogadott el. Fuchsot átadták a szolga­­bírói hivatalnak. — Hatóságilag megtűrt gyermekgyilkos­ságok. Tomszkból jelentik, hogy egy B­u­s­k­o­v nevű orosz orvos, aki Sah­alin szigetéről Szibérián keresztül utazott, borzalmas dolgokat mondott el a középszibériai állapotokról. Elbeszélte, hogy vala­hányszor egy deportá­t csoport, valamelyik állomásra megérkezik, az ott lakók — férfiak és nők — sorba állanak az állomáson és az érkezők közül kiválasztanak egy-egy nekik tetsző nőt illetve férfit, akit aztán magukkal visznek és a­kivel vadházasságban élnek. Az e viszonyokból született gyermekeket mindjárt világra jövetelük után megfojtják és a hatóság,­­ melynek tudomása van ezekről a dolgokról, mint a halvaszületetteket könyveli el a szerencsétlen cse­csemőket.

Next