Pesti Napló, 1904. július (55. évfolyam, 181-211. szám)

1904-07-12 / 192. szám

192. szám. Budapest, kedd _______PESTI NAPLÓ, 1904. julius 12. Ij TÖRVÉNYSZÉK (§) Királysértés. Ez év julius havában Hende Sámuel, aki már több évi fegyházat ült, beállított Fleischmann Simon külvárosi korcs­májába és sűrűn szedte magába a pálinkát Ami­kor az alkohol már a fejébe ment, minden külö­nösebb átmenet nélkül elkezdte szidni a királyt, többek közt azt is mondta róla, hogy ő gyilkoltatta meg Erzsébet királynét és Rudolf trónörököst A boltos figyelmeztette, hogy jó lesz abbahagyni az ilyen beszédet, mire Hende azt felelte: — Maga csak azért védi a királyt, mert zsidó király! A budapesti büntetőtörvényszék előtt ma állott törvényt Hende Sámuel királysértés vétsége miatt. A bíróság Baracs Marcell védőbeszéde után a vádlottat három hónapi fogházra ítélte, sú­lyosító körülménynek tudva be, hogy többek közt királysértésért is volt már büntetve. Az ügyész fe­­lebbezett, a vádlott megnyugodott. (§) A fekete lista. Az építő-munkások és munkaadók között az utóbbi időben állandó viszály­kodás van. Az építő-szakma munkásai teljesen szer­vezve vannak az egész országban, s így könnyen szereznek érvényt kívánságaiknak, ha valamely épületen a sztrájkot, vagy bojkottot kimondják: nem akad építőmunkás, aki ott munkát vállaljon. Az építőmesterek a félelmetes összetartás ellen maguk úgy védekeznek, hogy indexre veszik azoknak a munkásoknak a nevét, akik bajt csinálnak, s a­­fekete listát» megküldik minden munkaadónak. Az indexre került munkás sohasem kap többé munkát. A fekete listával szemben a munkások most a bíró­ságok oltalmát akarják igénybe venni. Az Építő­­munkások Országos Egyesületének ügyésze, dr. Kadosa Marcell egyik kizárt munkás nevében kártérítési pert indított a nyolcas­ bizottság elnöke, Kauser Gyula építőmester ellen, mert amikor az elnök a munkás nevét rosszindulatból a munka­adókkal közölte, ezáltal annak a keresetét és meg­élhetését lehetetlenné tette. Szakkörökben nagy ér­deklődéssel néznek az ítélet elé, annál inkább, mert hasonló ügyben a lipcsei legfőbb bíróság egy ízben már kimondta a kártérítési kötelezettséget.­­§) A vitás birtok. Évekkel ezelőtt Ujfalvy Sándor szolnok-dobokai földbirtokos, a kolozsvári Nemzeti Színház bőkezű mecénása, nagyobbrészt erdőségből álló szakaturai bir­tokát a színháznak ajándékozta. A gróf Teleki-család, melynek ősei a birtokot zálogba vetették, pert indított a kolozsvári Nemzeti Színház alap, mint zálogtartó ellen. A per, anélkül, hogy ítéletre került volna a sor, már hat év óta folyik, most azonban, hogy az ottani új Nemzeti Színház fölépítése napirendre került, gróf Tisza István, mint belügyminiszter, Hets Ödönnek, a Nemzeti Színház jogtanácsosának előterjesztésére közbevetette magát. A pörösködő grófi családdal érintkezésbe lépett, aminek az az eredménye, hogy a színház száztízezer koronáért lemond a vitás birtokról. (­ Körözött ügyvéd. Ismeretes, hogy dr. Antal Jenő volt budapesti ügyvéd több rendbeli csalás elkövetése után Amerikába szökött. Most, két évvel a szökés után, még egyre-másra kerülnek napfényre a könnyelmű ember bűnei, így legutóbb kiderült, hogy a szigetvári takarékpénztárnál értéke­­sített egy 900 koronás váltót, melyre édesanyjának és Kelecsényi Ferencnek nevét ráhamisította. A kaposvári törvényszék ennélfogva felhívja az ösz­­szes bírói és közigazgatási hatóságokat, hogy Antal Jenőt, aki természetesen ismeretlen helyen tartóz­kodik, tartóztassák les szárítsák a legkö­zelebbi járásbíróság vagy ügyészség fogházába. (§) Tanár, aket gyilkolt. Rómából jelen­tik, hogy az esküdtszék szombaton fölmentette Minozzi pisai tanárt, aki felesége szeretőjét, C­i­p­o­r­e 11­­ csendőrőrmestert agyonlőtte. A kö­zönség az esküdteket megéljenezte. (§) Eltűnt ügyvéd. Feltűnést keltett annak idején dr. K­u­f­f­f­e­r Ármin budapesti ügyvédnek, aki a fővárosi társaságban nagy szerepet vitt, hirte­len eltűnése. Hogy dr. K­u­f­f­­­e­r nem ok­ok nélkül oldott kereket, azt bizonyítja a Budapesti Ügyvédi Kamarának ma közzétett felhívása, amelyben felszó­lítja az ügyvédet, hogy harminc nap alatt jelentkez­zék a kamaránál, mert különben a távollétében is megindí­ják ellene a fegyelmi eljárást. (§) Az udvariatlan irodafőnök. Az Állam­­vasutak jegyirodájában nyolcvanöt gépírónő dolgo­zik. Az iroda főnöke F­o­l­l­a­j­t­á­r József, aki az udvariasság mezején nem nyerné el a nagy arany­érmet. Follajtár Józsefet a minap 150 koronára ítélte el a bíróság a modora miatt. Gyenge Aladárné jelentette föl, aki nemrégiben még szintén gépírónő volt. Gyengéné föllátogatott április hónapban vala­melyes ügyben a jegyirodába, ahonnan Follajtár kiutasította. Gyengénének úgy látszik nem volt elég gyors a lába, mert az irodafőnök úgy megrúgta az asszonyt, hogy az néhány napig nem birt talpra­­állani. A büntetőjárásbíróság könnyű testi sértésért 150 korona pénzbüntetésre ítélte Follajtárt, a feleb­­viteli tanács azonban 50 koronára szállította le a büntetést. Ebből az egy kirúgási ügyből egy másik ügye is támadt Follajtárnak. Egy gépíró kisasszony­ról ugyanis azt állította, hogy a kisasszony a Gyen­géné ügyében hamisan esküdött. Ezért a büntetőjá­rásbíróság 70 korona pénzbüntetésre ítélte. A feleb­­bezési bíróság huszonöt koronára szállította le a büntetést. KÖZGAZDASÁG. A pénzpiacról. A pénzpiac helyzete az ul­tima óta kedvezően alakult, amit első­sorban a be­nyújtás hiányának kell tulajdonítani. A pénzpiac kedvező helyzetét legjobban igazolja az a körül­mény, hogy a magánkamatláb néhány nap óta 3­1 százalékról 27/1 százalékra csökkent. A jegybank július 7-iki kimutatása szerint az adómentes bank­jegytartalék 39.2 millió koronával csökkent, míg a leszámítolási tárca 21.5 millió koronával, a lom­­bardkölcsönök 656,000 koronával, a bankjegyfor­galom 30.5 millióval és az érckészlet 8.7 millió­val emelkedett. Malomváltókat 37/1o, tárcaváltókat pedig 314 százalékon lehetett elhelyezni. — Ber­linben szintén kedvezően áll a­­pénzpiac. A magán­kamatláb eleinte 2­4 százalékra, majd 21/a száza­lékra szállt le. Napi pénz 214 százalékot jegyzett. — Londonban az utóbbi napokban ismét kedve­zőbbre fordult a pénzpiac helyzete. Nyílt piacon 2 százalékra csökkent a m­agánkamatláb.­­ P­á­r­i­s­­ban a pénzpiac állandó bőségét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a magánkamatláb a nyílt piacon 13,4 százalék. A francia piac Ausztria-Magyar­­országnak, Németországnak és Oroszországnak kí­nálja az olcsó pénzt. Az előbbi kettő nem reflek­tál rá, az utóbbiban azonban már megvan a hajlan­dóság az olcsó pénz fölvételére.­­ Ne­w­ Yor­kban a pénzpiac kedvező állását a jó terméskilátások még csak fokozzák. A Magyar Jelzáloghitelbank elnöke, Beck Nándor udvari tanácsos, visszaérkezett Párisból, ahol a bank francia csoportjánál a 3 és félszáza­lékos intézeti községi kötelezők egy nagyobb tételét fix elhelyezte és egyúttal ugyanott további művele­tek alapját vetette meg. Az olasz kereskedelmi szerződés. Az olasz kereskedelmi szerződés megkötésére vonatkozó tár­gyalásokat csak szerdán és csütörtökön fogják foly­tatni a Florenc melletti Vallombrozóban. Az újabb halasztásnak valószínűleg az lesz a következése, hogy a tárgyalások e hónap végén nem fejeződnek be. Minthogy pedig a magyar és osztrák kiküldöt­teknek augusztus elsején Drezdában kell lenniök, hogy a németekkel folytassák a tárgyalásokat, új provizórium válik szükségessé. Ez esetben a provi­zórium szeptember 30-án túl, egy hónapra mag negyvenöt napra szólna s a tárgyalásokat szeplő hét végén újra megkezdenék. Római jelentés szerint, ha a tárgyalások fő akadályát képező differenciákat elsimítják, úgy a provizóriumra nem lesz szükség. Olasz politikai körökben azt tartják, hogy a tárgya­lások bármeddig is húzódnak, az eredmény mégis a teljes megegyezés lesz, mert így kötelezi ezt a szer­ződő országok gazdasági és politikai érdeke. Német-orosz vámszerződés. Willer orosz pénzügyminiszter németországi utazásából első pilla­natra mindenki arra következtetett, hogy az utazás egy újabb orosz kölcsön ügyével függ össze. Most azt jelentik, hogy a találkozás nem orosz kölcsönt, hanem a német-orosz vámszerződés megoldását je­lenti. Ismeretes, hogy a német-orosz vámtárgyalás annak idején megszakadt a német gabona- és marha­vám miatt. Az orosz miniszternek találkozása a né­met kancellárral, ha nem is jelenti a szerződés vég­leges megkötését, annak előkészítésére mindenesetre nagy befolyással lesz. — Párisból jelentik, hogy a «Figaró» értesülése szerint Witte orosz állammi­nisztert utazásában a kereskedelmi szerződés ügyén kívül, egy újabb orosz kölcsön fölvétele is vezeti . Witte a kölcsön fejében a kereskedelmi szerződésben hajlandó, engedményeket tenni. Ezt a­ kombinációt a «Figaro» sem tartja igen valószí­nűnek, mert mindjárt hozzáteszi, hogy valószínűbb az az értesülés, hogy az orosz kormány francia ban­koktól hét milliárdnyi három és fél szá­zalékos kölcsönt óhajt fölvenni. A fran­cia bankok ennek fejében azt követelik, hogy a zsi­dók Oroszországban polgárjogot nyerjenek. Ezt az ajánlatot Witte is támogatja s Plehwe sem utasítja el. A cár még nemi döntött s áláspontja sem ismere­tes. Berlinből táviratoztak, hogy Witte miniszter ma délben Norderneybe érkezett. Haro a kivándorlókért. A magyar kivándorlók szállítása miatt a hajóstársaságok között kiütött tarifaharc békés megoldása — úgy látszik — nincs ki­zárva. Londonból táviratozzáke, hogy az utolsó órában sikerült egy békés ajánlattal az ellentéteket kiegyenlíteni. Ennek eredményeképp a tárgyalásokat rövid időn belül ismét megkezdik. A «Morning Post» jelenti : Hivatalosan közüik, hogy a BaLour miniszterelnök kezdeményezésére lord Inverclyde, Balin, Clinton, Dawkins és Imay közt pénteken megkezdett tárgyalások még tartanak. Alapos ok van arra, hogy a főbb vitás kérdésekben megegyezés jött létre és a tárgyalások most már a részletkérdésekre fognak szorítkozni. Miniszteri bizottság a Somló-hegyen. Kálmán József róm. kat. plébános, a vásárhelyi hegyvidék elnöke, Szalay László ev. lelkész, a nagy­­szőllősi hegyvidék és Beck János takarékpénztári igazgató, a dobai hegyvidék elnöke, Pekár Gyula országgyűlési képviselő útján kérvényt adtak be, hogy­ a Somló-hegyet, amely Magyarországnak, a Tokaj mellett legkiválóbb bortermő vidéke, ment­sék meg a teljes pusztulástól, oly módon, hogy­ gyakorlott szőllészet és agrogeológusokból alakí­tott bizottság állapítsa meg a régi somlói bor jelle­gét adó szőllőfajtákat és a talajtípust, nevezze meg ezen alapon használható szőllőfajokat és határozza meg azon területet, amelyen a talajösszetételek miatt somlói jellegű bor többé nem termelhető. Dobokay min. tan. és Pekár Gyula buzgólkodása alapján Tal­linn Béla miniszter ki is küldött egy szakértő bi­zottságot, melynek vezetője Vargha Imre főfel­ügyelő, vincellériskolai igazgató, tagjai pedig: Treitz Péter m. kir. oszt. geológus, Szőcs Andor m. kir. agrogeológus és Márton Dénes m. kir. szőllészeti felügyelő voltak. A bizottság teljes egy hétig tartó, nagy gonddal végzett munkálatának redményét va­sárnap délelőtt mutatta be a Somlóvásárhelyen egy­­begyült, mintegy 300 főnyi szőllőbirtokosból álló értekezletnek. A gyűlésen Treitz Péter ismertette az egy hétig tartott munkálat eredményét, majd Vargha Imre főfelügyelő ennek alapján nevezte meg azokat a szőlőreszőket, amelyeknek használatbavé­tele vissza fogja állítani a Bomló-hegy híres, régi reputációját. Mintegy tízféle üvegben elhelyezett különféle földminták bemutatásával magyarázta, meg az egybegyűlteknek, hogy milyen földbe, miféle vesz­­szőt kell ültetni. E tekintetben különben minden egyes szőllőbirtokosnak egy darabka földminta be­küldése ellenében külön rendelkezésére is áll a pápai szőllészeti felügyelőség. Kálmán József plé­bános lendületes beszédben a jelenlévők egyhangú lelkesedése mellett ajánlotta a hallottak megszív­­lelését és kérte Pekár Gyulát, hogy azon nagyha­tású munkásságát, melyet ez irányban a magyar közgazdaság érdekében meghozott, továbbra is foly­tassa. Pekár lelkes szavakkal tárta elő azt a képet, amelyet a lefolytatott reorganizálás elő fog idézni és megígérte, hogy e tekintetben a jövőben is kész örömmel, igaz lelkességgel fog elkövetni minden tőle telhetőt.­­ Az ősz folyamán tartandó újabb vizsgálaton Dobokay miniszteri tanácsos is részt fog venni. Kolossváry veszprém megyei főispán fi­vérének, a volt honvédelmi miniszternek esküvője miatt nem vehet részt a gyűlésen. A bizottságnak a miniszterhez beadandó részletes jelentését ki fogják nyomatni és az összes érdekeltek között szét fogják osztani. Az ülés Pekár Gyulának, a bizottság tag­jainak és Kálmán József lelkes éltetése mellett ért véget­ A megrendelések gyűjtése. A megrende­lések gyűjtéséről szóló törvénynek sok a barátja, de sok az ellensége is. Különösen a vidéki váro­sok látták szívesen a törvényt, melynek egyes ren­delkezéseitől remélték, hogy a helyi ipar és keres­kedelem inkább fel fog lendülni. A törvény ellen­ségei viszont az osztrák gyárosokból és a fővárosi kereskedőkből kerültek ki, akiknek érdekeit a ja­vaslat nagy mértékben megtámadta. A fővárosi kereskedők nem is nyugodtak és minden követ megmozgattak, hogy a törvénynek rájuk nézve sé­relmes intézkedései kikorrigáltassanak. A kereske­dők törekvései, úgy látszik, sikerrel járnak, mert Hieronymi miniszter a törvényt reformálni akarja. Mielőtt a reform elkészülne, a miniszter szakta­nácskozást szándékozik egybehívni, ahol a pana­szok és a törvény sérelmes intézkedései, valamint a­ reformra vonatkozó dolgok m megtárgyaltatnának.

Next