Pesti Napló, 1904. szeptember (55. évfolyam, 241-270. szám)
1904-09-24 / 264. szám
tu Budapest, szombat három Ajax» lesz. Bisson és Berr darabja a Vaudevilleban került színre, ugyanabban a színházban, ahol a «Kis pajtás»-t, V e b e r vígjátékát adták. (*' Massenet n] műve. Massenet legújabb műve az a kísérő zene, melyet a «Házi tücsök» című darabhoz írt a párisi «Odéon-színház» számát a Goldmarknak, aki a «Házi tücsökéből operát irt, egyáltalán nincs oka a konturrenciától tartani, mivel nagyhírű párosi kollegája mindössze tíz izémos komponált az Odéonban szinrekerülő színműhöz. A zenét a szinfalak mögött fogják játszani és énekelni. Az Odeon ezzel a darabbal kezdi meg szezonját október elején. i* A három Kázmér. A Budai Nyári Színházban hónap szombaton Beöthy László énekes bohózata, « három Kázmér» kerül színre. A bőhöz zenéjét Szabados Béla írta. A főszerepeket Bartos, Izsó, Rera Paula, Jámbor Iona, Kálay Lujza, Ujvary, Tábori, Berzsenyi Júlia, Rétney és Tihanyi játszszák. (*) Az operaelőadásokat legújabb központi berendezésével lényegesen javított átviteli“ közvetíti a Telefon Hírmondó, Kerepesi út 22. FŐVÁROS. * A közegészségügyi bizottság ma déltután ülést tartott, melyen dr. Magyarovics Mladen tiszti főorvos dr. Adler Zsigmond interpellációjára kijelentette, hogy a vörheny és a tífusz nem lép föl járványosan. A vízvezetéki víz nem terjeszt semmiféle betegséget. Igen helyes közegészségügyi intézkedésnek tartja, hogy a vidékről a fővárosba hozott tejet már a vámsorompónál vizsgálat alá veszik. Ennek már meg is van az eredménye, mert a tífuszesetek száma csökkent. — Tárgyalás alá került özv. Telkessy Istvánné budavári patikatulajdonosnak az a kérelme, hogy a patikáját áthelyezhesse a VIII. kerületbe, a Práter- és Futott teák sarkára. A bizottság elismerte ugyan, hogy a patika, a nagymérvű építkezések miatt, válságos helyzetbe jutott, azonban mégis csatlakozott az albizottság elutasító javaslatához, kimondva ezzel azt az elvet, hogy nem helyeselhető a patikának az egyik kerületből a másikba való áthelyezése. Ezzel kapcsolatosan azt is kimondotta a bizottság, hogy nem tartja megengedhetőnek, hogy a Práter- és Futótatcák sarkán patikát állítsanak, mert a Józsefvárosnak teljesen elég a most meglévő tíz patikája.— Egy kérvényező a Keleti pályaudvar mellé, egy másik pedig a VI. kerületi Felsőerdősor utccában kíván patikát nyílni. A bizottság mind a két kérvényt elutasította. A borbély- és fodrászüzletek vitelére vonatkozó szabályrendelet-tervezetet, azújonnan módosított alakjában, a bizottság elfogadhatónak jelentette ki. Az építésügyi szabályzat 360. §-át, amely a lakhatási engedelem megadását írja körül, a törvényhatóság módosíttatni kívánja. Ez, mint kiválóan közegészségügyidolog, a bizottság elé került, dr. Magyarevics Mladen tiszti főorvosnak többrendbeli idevágó javaslatával. Ezek közül nevezetesebb az, hogy az új házaknál a lakhatásra vonatkozó engedelem csakis május 1-től november 1-ig legyen kiadható; a másik pedig az, hogy olyan esetben, amidőn a főváros hatósága a lakhatásra vonatkozó engedelmet megtagadta ,a háztulajdonos a közmunkák tanácsához felebbezett, a közmunkák tanácsa küldjön ki egy fővárosi vagy állami orvost a vizsgálatra, mint szakközeget. A közegészségügyi bizottság ezeket a javaslatokat elfogadta, s az ülés ezzel véget ért. * A köszállítás tarifája. A mérnöki hivatal ma előterjesztést tett a tanácsnak, amelyben azt javasolja, hogy a főváros feliratban kérje a kormányt a kőszállítás tarifájának leszállító ára. A követ a fővárosba ma az úgynevezett II. kivételes tarifa szerint szállítják s ennek alapján minden kőkockának a szállítása 7.37 fillérbe kerül. A vidéki törvényhatóságok a törvényhatósági tarifát fizetik, amely szerint egy kőkockának Budapestre való szállítása 4.03 fillérbe kerülne, az önköltségi tarifa szerint pedig 2.88 fillérbe. Azt hiába kérné a főváros, hogy a vasút az önköltségi tarifát számítsa, de azt méltányosan kérheti, hogy ugyanazt a szállítódíjat fizesse, amit a vidéki törvényhatóságok. Ha a kormány megadná a törvényhatóságitarifát, a város minden ezer darab kőkocka szállításánál 33 korona 40 fillért takarítana meg. A húszmilliós kölcsön programmjának a végrehajtására pedig körülbelül 16 millió kőkocka kell, tehát a főváros 534.000 koronát takarítana meg. Ha pedig a zúzott kő szállítására is megadná a kormány ugyanezt a kedvezményt, még 350.000 koronával lenne nagyobb a megtakarító. Átiratok. Három érdekes átirat érkezett ma a főváros tanácsához. Az egyiket Debrecen városa, a másikat Nyitravármegye, a harmadikat az Országos Magyar Gazdasági Egyesület küldte. Debrecen városa arra kéri a fővárost, támogassa azt a törvényhozáshoz intézett feliratát, hogy a magyar nyelvnek és jelvényeinek törvényes jogát a külképviseletben is érvényesítsék. Nyitravármegye terjedelmes átirata különösen a nemzetiségi mozgalmak ellen való védekezést és a kis exisztenciák megmentését sürgeti. A vidéki birtokosok hitelügyét nemzeti politikai alapon kívánja rendeztetni. — A nemzetiségi bankokat az állam ellenőrzése aatt álló nemzeti bankba kebelezette be, hogy működésüket kellően ellenőrizhessék. — A letelepedést csak magyar nemzeti szempontból kifogástalan jellemű egyénnek engedjék meg. — A nemzetiségileg veszélyeztetett területen idegenek ne vásárolhassanak birtokot. — Az eladósodott, kizsarolt parasztbirtokok állami hitelintézet gondnoksága alá helyezendők. — Sürgeti a progresszív adó behozatalát, a súlyos átadóminimum előrlését, a szegényeknek ingyenes orvost és gyógyszert.-Kéri, hogy az ittasságot, részegeskedést minősítsék bűntettnek és megbélyegző börtönbüntetéssel sújtsák. — Végüll a fel nem osztható birtokminimum és az adómentes létminimum megállapítását kéri. — Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület pedig arra kéri a fővárost, hogy foglaljon állást a galíciai, román és orosz bevándorlás ellen. Törvényes intézkedéseket kér a bevándorlás megnehezítésére. Követeli az 1903: VIII. törvénycikknek sürgős életbeléptetését. A határon bevándorló s illetőleg belépő állomások létesítendők, amelyeken minden bevándorlót megvizsgáljanak s a bevándorlást csak annak engedjék meg, aki az állandó letelepedésre való megbízhatóságát, erkölcsi életét és megélhetését igazolni tudja." * Transzferálás. Megírtuk, hogy a Vl-ik kerületi elüljáró bejelentette a tanácsnak, hogy a transzferálásra adott pénz elfogyott s friss pénzt kért. Ez az alkalom aktuálissá teszi ismét a transzferálás dolgát, s mi most — ki tudja hányadszor — megírjuk ismét, hogy itt lenne az ideje, hogy a pénzügyminiszter beszüntesse a transzferálás embertelen szokását. Aki nem fizeti az adót, annak a holmiját árvereljék el az adós lakásán, de ne hurcolják a holmiját keresztül a városon az árverési csarnokba. Hogy a transzferálás mennyire nem fizeti ki magát, arra a transzferálások statisztikája a legjobb tanú. Abból kiderül, hogy értéktelen rongyokat hurcolnak el a végrehajtók adó fejében; olyan rongyokat, amelyeknek az elszállítása alig fedezi a transzferálás költségeit. s..'~.................---- fn * r: t _ (\ KÖZOKTATÁS (Reformok az ipari szakoktatásban.) Hier'onymi Károly kereskedelemügyi miniszter — a félvatalos «M. N.» értesülése szerint — az ipari szakokttatás terén igen számottevő és fontos reformokat fog a közeljövőben életbe éptetni, amelyek főeg a szakoktatásnak a gyakorlati irányba való vezetését célozzák. Ipariskoláink ma követtek is és követnek is gyakorlati irányt, — sőt messzebb is mentek ebben, mint a külföldi iparoktatás — ez a gyakorlati irány mindeddig nem domborodik ki eléggé az iskolák szervezetében, és eredményeiben. Még mindig több ezekben az iskolákban az elméleti és rajzbeli oktatás, mint amennyire az ipari életben működő ezen színvonalú ifjúságnak szüksége van. Ennek következménye azután az, hogy az iskolából kikerülő ifjúság nagy része inkább az irodai alkalmazást keresi, mint a műhelyt, másrészt a műhelyi életbe lépve, az első időben még nem bír elég gyakorlattal és kézügyességgel arra, hogy azonnal keze munkájával biztosíthasson magának megélhetést. Igaz, hogy magasabb inteligenciájánál és az iskolában nyert képzettségénél fgig a néhány hónap múlva megszerezve a hiányzó gyakorlatot is, a műhelyeknek minden tekintetben kiváló munkájává lesz, de a legkevesebb műhely vállkozván arra, hogy ezt az átmenetet nyújtsa az iskolát végzett ifjúságnak, sőt annak következtében maga az iparoktatás intézménye is tévesen ítéltetvén meg, dáagukat az iskolákat kell úgy szervezni, hogy növendékeinek erre az átmenetre szükségük ne legyen, iletg az iskolákból mint teljes gyakorlattal bíró, közvetlen kenyérkeresetre képes iparosok kerüljenek ki. Ennek elérhetésére a kereskedelemügyi miniszter úgy a felső ipariskolákat, mint az ipari szakiskolákat reformálni óhajtja, mégpedig az elméleti oktatás anyagának csökkentésével és ezzel szemben a műhelybeli munka növelésével, aminek közvetlen következménye az is lesz, hogy az ipariskolai ifjság mai túlzott igényei csökkentetni fognak. A kézműves-iskolákat pedig a tervbe vett szervezeti módosítások, révén közvetlenül az ipari termelés szógálatába bocsátik. Ezekre nézve a részletes elmunkálatok folyamatban vannak s nemsokára leffezést is nyernek. Iparoktatásunk szervezetében egy másik, igen lényeges reform is közel áll a megvalósuláshoz. Ez pedig abban áll, hogy a gyakorlatban működő felnőtt iparosok, mesterek és segédek gyakorlati irányú továbbképzéséről nagyobb mértékben fognak ezentúl gondoskodni, mint ahogy eddig történt. Az iparoktatás legnagyobb kihatással az ipar fejlődésére abban a vonatkozásban van, amelyben a gyakorlati iparosokat képezi ki jobb n k kkk ilyetén k , ése közvetlen nyilvánul meg az iparban. Ez irányban történtek már intézve 1904. szeptember 2. 264. szám. Rések eddig is, az egyes iskolákon rendezett továbbképző tanfolyamok igen biztató eredményeket mutatnak, úgy hogy ez irányban most már a kereskedelmi kormány nagyobb arányú intézkedéseket tehet. (Szünetelő egyetemi tanárok.) A budapesti Tudományegyetemen tegnap kezdődtek meg a rendes előadások. A jeen félévben előadást nem tartanak a jogi karon: Neumann Ármin, Csiky Kálmán és Jászi Viktor, az orvosi karon Ángyán Béla, Tanay Gyula, Puky Ákos, Frank Ödön, Kossa Gyul, Halniss Géza, Ligeti Ármin, Bäcker József, Kutay Dezső, Morellároly és Vámossy Zoltán, a bölcsészeti karon: Bokor József, Bugarszky István, , Kizsmárik János, Melczer Gusztáv és Tangl Károly tanárok. ) (Pályázat egyetemi tanári állásra.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter a kolozsvári Ferenc József-tudományegyetemen a jogbölcsészet és tételes nemzetközi jog tanszékére pályázatot hirdet. E tanszékkel, ha nyilvános rendes tanár fog kineveztetni, évi 6000 korona fizetés, 1120 korona lakpénz, 400 korona fizetési pólék és 800 korona ötövévi korpótlék; ha pedig rendkívüli tanár neveztetik ki, 4000 korona fizetés, 800 korona pótlék, 400 korona ötéves korpótlék és 820 korona lakáspénz és a szabályszerű tandíj van egybekötve. A pályázatok az egyetem jogi karának dékánjához október 15-ig nyújtandók be. EGYESÜLETEK. ** Az Országos Magyar Szövetség és tisztikara dr. Jancsó Benedek titkár vezetése alatt ma délután testületileg üdvözölte Herczeg Ferencet, a szövetség alelnökét, képviselővé történt megválasztatása alkalmából. — A szövetség III. kerületi szervezete Sagmüller József elnöklése alatt tegnap tartott ülésében örömmel vette tudomásul, hogy a központ nagyszabású felolvasó- és vitaestéket fog rendezni a nemzetiségi viszonyoknak minél szélesebb körben való megismertetése "végett. A szervezet elhatározta, hogy a kerület e körbe vágó viszonyait tanulmányozni fogja és a feldolgozott anyagot a nagyközönséggel megismerteti. Végül megalakították a választmányt. ** Kiskereskedők és kisiparosok estélye. A főváros’ kis’reskedők és kaparósok csarnokának tegnap tagavató estye volt, melyen megjelentek: Visontai Soma és Vázsonyi Vilmos orsz. képviselők is A nagykeriteket Gál Károly elnök üdvözölte, míg dr.Nagy Gyula titkár az uj tagokat köszöntötte k. Ezután Visontai és Vázsonyi képviselők tartottak beszédet, majd Sümegi Vilmos főv. biz. tag a magyar ipar kizárólagos pártolása érdekében emelt szót TÖRVÉNYSZÉK. (§) A rendes polgári perek gyorsítása A «J. K.» írja: Az igazságügyimniszter 5971 1904. sz. a. kelt leiratában a budapesti kir. ítélőtábla elnökét, a kir. ítélőtáblás elnök pedig a kir. törvényszékek vezetőit arra kérte és hívta fel, hogy a rendes polgári perek menetét, amennyiben a törvény megengedi, saját hatáskörükben lehetőleg gyorsítsák és az indokolatlan halasztásokat akadályozzák meg, hogy az új polgári perrendtartás életbeléptetése idején minél kevesebb rendes pert találjon folyamatban s igy az uj eljárás kedvező hatása mielőbb érezhető legyen. Ez alkalomból a kecskeméti ügyvédi kamara választmánya fölkérte a kamara tagjait, hogy a rendes polgári perekben a periratok váltására szükségen felül halasztásokat ne vegyenek és ne adjanak, és az igazságszolgáltatás, a peres felek s az ügyvédi kar reputációja érdekében a rendes perek gyors befejezésére törekedjenek. (§) Főúri válópör. Érdekes válóperben döntött ma a budapesti királyi ítélőtába. E válópernek előzményei évekre nyúlnak vissza. Gróf Gyürky Viktor, gróf Gyürky Ábrahám fia, 1893-ban nőül vette báró Solymossy László egyetlen leányát, lmnát. A házasélet boldogtalansága anyagi okokon múlt. A Gürky-család ugyanis a házasság megkötésekor szerződést nem kört, hanem egészen a báró belátására bizta, hogy miképpen gondoskodjék leányáról Báró Solymosy pedig — a Gyürkiék állítása szerint — oly elenyésző csekélységet jutatott a Jeanninak, hogy Gyürky Viktor a házasélet kiadásainak oroszlánrészét kénytelen volt a sajátjából fedezni. Időközben gróf Gyürky Ábrahám, a fiatal férj atyja is óriási pénzzavarokkal küzdött s a csőd elől alig tudott megmenekülni. Az 1899. év karácsony estéjén gróf Gyürky Viktor az apósa palotájában fölkereste a feleségét, hogy az ünnepet családja körében töltse. Hogy ezen az estén mi történt a palotáin, nem tudni, de az az egy bzonyos, hogy viharos jelenetek folyhattak le, mert gróf Gyürky Vinna éjféltájban elhagyta a palotát, és neje — felszólás dacára — nem akarta őt követni. Röviddel ez emlékezetes este után megindult a válópör s a törvényszék a házastársakat el is választotta. A budapesti királyi ítélőtábla ma Zubovich Román bíró előadásában, jóváhagyta az elsőbíróság ítéletét.