Pesti Napló, 1905. február (56. évfolyam, 32-59. szám)

1905-02-23 / 54. szám

16 Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ,1905. február 23. 34. szán» (§) A bor és a viz. Élelmes módon akarta kijátszani a kincstárt két Galíciából ideszakadt bor­kereskedő: Neugewürt Mihály és Ro­s­e­n­b­e­r­g Adolf. Budafokról bort szállítottak Budapestre, a­nélkül, hogy fogyasztási adót fizetnének. Minthogy az úgynevezett tranzito-áruk után, amelyeket a fő­város területén csak átszállítanak, fogyasztási adót nem fizetnek, a két budapesti szélhámos k is tran­­zito-áru gyanánt hozta be Budapestre a borát. Bu­dafokon fölrakták a kocsira a boroshordókat s a vámnál bejelentették a pénzügyőröknek, hogy tran­­zitp­áru. Amikor beérkeztek a városba, egyenest a Károly-köruton levő raktárba mentek, ahol a bo­­roshordókat már jó előre odakészített vizeshordók­kal cser­élték fe­l s a vízzel telt hordókkal Kőbányán át siettek ki a főváros területéről. A Károly-kör­­úti raktárból azután a borokat természetesen ide­bent eladták, anélkül, hogy fogyasztási adót fizet­tek volna. Ehhez a manipulációhoz holmi pecsé­teket is kellett hamisítani, hogy a pénzügyőrökkel a hordók azonosságát elhitessék. Sokáig csalták ilyen módon a kincsbírt, míg végre a múlt nyáron rajta vesztettek. Valamelyik élelmesebb pénzügyőr rájött a turpisságra és­ a két furfangos férfin a pestvidéki törvényszék elé került, amely csalás és okirathamisításért fejenkint 3—3 esztendei bör­tönre ítélte őket. A budapesti királyi ítélőtábla Pr­enreisz István elnöklésével, Türk Szilárd bíró előadásában ma megsemmisítette az ekő bí­róság ítéletét, a vádlottakat az okirathamisítás alól felmentette, csalásért azonban két-kétévi bör­tönre ítélte őket. Az ítélet ellen a vádlottak sem­miségi panaszt jelentettek be. (§) Gondnokság megszüntetése. A rimaszombati kir. törvényszék gróf Serényi Jánosnak 1883. évi július 10-ikén itéletileg meghosszabbított kiskorúságát 1904. december 19-én kelt ítéletével megszüntette s gróf Serényi Jánost a gondnokság alól felmentette­­(1) Megváltoztatott halálos ítélet. Múlt év február kilencedikén három nagykanizsai le­gény : Csesznek Mihály, Németh István és Katona Károly, hogy farsangra pénzt szerezze­nek, meggyilkolták Pilisi Viktória korcsmárosnét és öreg szolgáját B­a­r­s­i Antal. Aztán elrabolták a korcsmárosné tizenöt korona készpénzét, két aranygyűrűjét és aranyszivecskéjét. A biróság Csesznek Mihályt és Németh Istvánt kötél­halálra, K­a­t­o­n­a Józsefet tizenöt évi fegy­­házra ítélte. A Kúria ma tárgyalta ezt az ügyet és az enyhítő körülmények tekintetbevételével Cseszne­két és Némethet tize­nö­t - tizenöt­ évi, Katonát pedig kilencesz­­t­e­n­d­e­i fegyházzal sújtotta.­­ (§) A tápiószelei bérgyilkosság. A­ pestvi­déki esküdtbiróság tudva evőleg N­­u­s­z­k­a Andrásné és B­o­r­g­o­v­i­t­s Józsefné tápiószelei lakosokat kötélhalálra ítélte azért, mert előzetes meg­beszélés alapján Borgovits Józsefet meggyilkolták. Amikor a ha­­los ítéletet kihirdették, a két asszony elájult s úgy kellett őket kivinni a teremből. Ez okból a királyi Kúria kimondta, hogy az ítéletet újból ki kell hirdetni a vádlottak előtt, hogy alkal­muk legyen ellene jogorvoslattal élni. A nagy bű­nösöket ma délelőtt vezettette fel a fogházból R­ó­­n­a­y Kamill kir. Ítélőtáblás bíró s tudomásukra adta, hogy a biróság az esküdtek marasztaló ver­diktje alapján mindhármukat kötél általi halálra ítélte. Az elité­lek most már nyugodtabban hallgat­ták meg az ítéletet s bejelentették, hogy csatlakoz­nak a védők részéről már annak idején bejelentett semmiségi panaszhoz. A halálra ítélteket azután a börtönőrök ismét celláikba vezették. SPORT. X Vívás. A M. A. K. e hónap 20-án este tartotta meg lovardái vívótermében ebben a szezonban harmadik vivó-handicapjét, ezúttal tőrrel a klub tagjainak élénk érdeklődése mellett- Az egy csoportban tartott körvívás­­ból I. és II. holtversenyben Békessy Béla (előny nélkül) és Krencsey Géza (2 tuss előny), III- Tóth Péter (e. n.), IV. Ujfalussy Gábor (2 tuss előnyt), részt vettek még dr. Porteleky, Ralogh és Gerde. A csoport­vívás után Bé­kessy Béla és Krencsey Géza között újabb mérkőzés folyt az 1-ső helyért, melyből heves küzdelem után Békessy került ki győztesként- Handicaper dr- Nagy Béla­ volt-a Céllövészet. A Városi Lövész­ Klub a tavasz­éra­ tudvalévően harcászati és vadászati fegyverkiállítást rendez, melynek előmunkálatai már megindultak- A ki­állításnak egyik fő érdekessége az lesz, hogy összegyűj­tik ott a régi híres magyar fegyverkovácsok remek­műveit, amelyek immár feledésbe is mentek- Ilynemű kiállítás még nem volt hazánkban- A kiállítás ügyében, valamint klubü­gyekben Friedrich Nándor igazgató­hoz kell fordulni (IV-, Szerenciek-tere 3-) . Megkezdte már a klub rendes heti összejöveteleit is a Városi Lö­völdében. A múlt szombaton volt az első összejövetel, amelyen céllövél-sportunk legjobbjai: Kotsely, Kormos, Ráthonyi, Reőváry stb. vettek részt. A jelenvoltak jól sikerült díjlövészetet rögtönözték- A legközelebbi est már­cius 23-án lesz-a Labdarúgás. A Magyar Testgyakorlók Köre e hónap 26-án tartja bajnoki mérkőzését a 33-as Foot­­bal-Klub ellen- A bajnoki csapat csatársorában, okulva az első mérkőzés tapasztalatain, némi változás lesz- A M­­T­­K­ és a 83-as F­­K. bajnoki mérkőzései mindig a szezon legszeb­b mérkőzései közé tartoztak- A mérkőzés a lágymányosi pályán lesz-­ TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. * (A Kisfaludy-Társaság fölolvasó­ülése.) A Kisfaludy-Társaság fölolvasó­ülést tar­tott az Ak­adémia heti üléstermében, melyet egészen megtöltött az érdeklődő közönség. A fölolvasások sorát Radó Antal kezdette meg, «Irodalmi mesék» cím alá foglalt néhány szép költeményével. A versek a mese formájában, jobbára humoros hangos, főkép az irodalmi élet félszegségeit ecsetelik. Köztük «A gólya és a fülemüle» a pártos kritikusok találó szatírája, a «Hamis fény» a felfújt nagyságoké, «Az automata» az elvtelen költőké, stb. A mesék mindegyikét élénk tetszéssel és tapsokkal fogadták. Különösen tetszett «A krajcár története» című, amely azt mondja el, hogy a krajcárt ügyes hamisítók hogyan alakítot­ták át tízkoronássá, valóra váltva a krajcár egy régi álmát; ez­ a mese így végződik:­­ «De mégse volt boldog, habár arany volt, Mert, sajna, éjjel-nappal nyugtalan volt, Hogy nem sokáig futja ezt a pályát, Leleplezik és csúnyán degradálják- Bántotta is szegényt az a tudat, Hogy mégis más ő, mint amit mutat, Hogy fej meg Írás bármit mondjon is, Magában mégis érzi, hogy hamis-Nagy emberink közt is sokat találsz, c Kit felfújt újság: reklám és csalás, S ki fél, mig hír s dicsőség környezi: Rájönnek, hogy csak talmi — körmöd, Hogy címre ur, lélekre disznóhajcsár, Színre arany, valójába krajcár-» Ezután Bérczik Árpád olvasta fel «Szer­kesztő és képviselő» című humorisztikus elbeszé­lését, melyben egy szerkesztő megtréfál egy kép­viselőt, akivel együtt udvarol egy hölgynek s a mely tréfának az a vége, hogy a szerkesztő az asz­­szonynyal nyeri el a képviselő mandátumát. A tet­széssel fogadott fölolvasás után Somló Sándor szavalta el Lenkei Henrik vendégnek «Ámor és Piéta» című nagyhatású költeményét. A költemény hőse Michelangelo s tárgya abban az időben ját­szik, mikor Savanarola, a nagy pap­ agitátor any­­nyira fanatizálta Florenz lakosságát, hogy minden a pogány hellén korra emlékeztető műtárgyat, pi­perét máglyán égettek el. A költő felfogása szerint ennek az eseménynek reakciójaképpen teremtette Michelangelo a «Szunnyadó Ámor»-t, hogy meg­mentse a maga számára görög ideáljait. Mikor pe­dig magát Savanarolát vetette tűzre a megváltozott népindulat, megalkotta «Pietá»-ját, emlékül annak az imádatnak, amelylyel a hatalmas prédikátor iránt viseltetett. A költemény mint érdekes kultúrkép, nemes pátoszával és előkelő dikciójával mély ha­tást tett a hallgatóságra, mely zajosan megtapsolta a szerzőt. A felolvasások után zárt ülés volt, a melyen folyó ügyeket intéztek el. Egyben gyűj­tést indítottak Jókai szobrára, mely mintegy ezer koronát eredményezett. * (Kipling és Poe magyarul.) Ennek a rendkívül ellentétes két nagy angol szellemnek ver­seit fordította le és adta ki közös kötetben Pász­tor Árpád és Szebenyei József. Ez a kis könyv egyike azoknak a komoly és becsületes munkák­nak, melyek minden dicséretet megérdemelnek. Az ilyen kötetke nem sláger, ezzel nem lehet pénzt ke­resni,­ ez még a dicsőségkeresés útjai közt is a legerősebb és a legszerényebb. Pásztor, az ismert poéta és Szebenyei, az új ember, szívük minden melegségével, a rajongó szerető gondjával és az igazi művész respektusával ültették át magyarra Kipling és Poe verseit. Pásztor Poe-fordításai nagy tanulmány és kiváló műgond gyümölcsei; a költő itt «utánérezte» a nagy angol mestert és néhol igen tiszta szemmel látott a szívébe. A «Holló» fordí­tásához szó fér. A fordító itt erős öntudattal akarta megtörni ezt a klasszikus angol verset, mely eddig nem hódolt meg a magyar nyelvnek —­ s csak közelebb jutott a célhoz, ő sem érte el. De ez nem az ő hibája, sőt nem is hiba. Talán ott van az igazság, hogy ezt a verset nem szabad lefordí­­tani. Annál szebb és megérzettebb, igazán előkelő poétai munka a «Harangok», az «Annabel Lee» és az «Ulalume». Ezeket diadalmas rátermettséggel írta meg újra, magyarul a fordító. A Szebenyei Stip­­ling-fordításai gondosak és szépek, de ezekben megérezni, hogy a fordítónak virtuóz tekni­kusnak kell lennie, ha Kiplinghez nyúl. De a «Mary Glos­­ter» 6s az «Angolok dala» sikerült. A két­ poétá­ról a két fordító kis tanulmányokat­ irt a kötetbe. Ezek közül Pásztoré, mely Posről szól, bevégzett,­­ okos, érzelmes és tudós életrajz, mely arról tesz , tanúságot, hogy a fordító igazán elmélyedt az Ed­­i­gar Poe lelkének történetében. — A könyv Nagy-­­­váradon jelent meg, Sebő Imre kiadásában. Ára 3 korona. * (Felolvasás.) A Budapesti Egyetemi Gyorcskrő­ Egyesület vasárnap, e hó 21­-án délelőtt fél 11 órakor felolvasó ülést tart, melyen dr. F­a­b­r­ó Henrik ország­­gyűlési gyorsíró-revizor (Gyorsírási gondolkodásunk mód­szeréről) tart felolvasást- Az ülésen (Központi Egyetem VIII- számú terem) vendégeket szívesen lát az egye­sület­* (A Régészeti és Embertani Társulat közgyűlése.) Az Országos Régészeti és Embertani Társulat e hónap 28-án, kedden délután 5 órakor tartja rendes évi közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében. Tárgysorozat: 1. dr. báró N­y­ár­y Albert: «Az ialói csizmadiák céhe.» 2. dr. Szendrei János titkár: «Jelentés a Tár­sulat 1904-ik évi működéséről.» 3. Pénztári jelentés és költségelőirányzat. * (Jegenyék alatt.) Elbeszélő irodalmunk utóbbi éves termésének egyik java kötete, T­ö­­m­ör­k­é­n­y István «Jegenyék alatt» című könyve, megjelent uj kiadásban. A kiváló elbeszélő huszon­hat novelláját foglalja magában ez a kötet, színét­­javát e minden ízében magyar író munkásságának. Örvendetes, hogy a magyar közönség megbecsüli irodalmunknak ezt a jeles munkáját, mert erre vall az a körülmény, hogy a «Jegenyék alatt» új kiadást ért. Az ízlésesen kiállított kötet" a Franklin-Társulat kiadása. Ára fűzve 3 korona 60 fillér. N­YILT-TÉR. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalmáért, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) M­álnási Típius | A Székely-Gyógyforrás»3iu­ium­­yikarbonátokban és konyhasóban a kontinens legdusabb «avantmuirp gége', torok'- tüdő-, gyomor-, rbdVdi­y tiVici« bél-, vese- és hólyag hurutos Főraktár Budapesten, bántalmainál az összs ásványvizeknél Job. Lux Mihály 7. sz. 672 és»p­resszitás NI éh­SlwW (Hemopatia). Ezen új eredeti gyógymód rendkívüli sikerrel lesz alkalmazva köszvény, aszhma, szív-, vese-, gyomor-, bél- és hólyagbántalm­aknál, sú­lyos ideg­-, vér- és bolbajoknál. Biztos védelem szélhüdés és elmezavar ellen. 10 év óta ki lett próbálva és most évente száz meg száz teljes gyógyulással számol be. E gyógymód meg­alapítójának és egyedüli képviselőjének ■nwiwi ■■■■■■■« ■■■■"■■ ■■■■. D­r. Kovács J. egyet, orvostinak (Kemopata) rendelőintézete van Budapest­­ V., Váci-körut 18.sz.al. Rendelés naponta 9—1-ig és 3—6-ig. Díjazott levélre válaszol. Betegenet intézeten kivil is kezel. — Nehéz betegek­nek legbiztosabb gyógymódja. S21S7 FRANCOIS „MNSYLVANIA“ SEC Külön értesítés helyett. Özv. dr. Hasenfeld Manóné szül. Keppich Camilla úgy a maga, valamint gyermekei: dr Hasenfel­d Artur, dr. Hasenfeld Oszkár, Frank Endréné szül. Hasenfeld Margit és az egész rokonság nevében mély fájdalomtól meg­törve jelenti, hogy felejthetetlen jó férje, a legjobb arva, nagyatya, sógor és rokon Dr. HASENFELD MANÓ úr egyetemi magántanár, a Ferenc József-rend lovagja, franzensbaci fürdőorvos stb. f. hó 21-én, délután 6 órakor 68 éves korában, legbol­dogabb házassága 38-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. Drága halottunkate f. hó 23-án délelőtt 10 óra­kor fogjuk a gyász házból. VI. Nagymező­ utca 19. szám u­lól a rákoskeresztúri izr. temetőbe örök nyu­galomra kisérni. Dr. Hasenfeld Artúrné szül baranyavári Ull­­mann Sarolta, dr. Hasenfeld Oszkárné szül Cwin Paula menyei. Frank Endre, veje. Hirsohl Antalné szül. Hasenfeld Nina, nővére. Birsoll Antal, Schwarz Jakab és neje, szül. Keppich Adel Keppich Emil és neje, szül. Schwarz Hermina, sógorok és sógornők. Hasenfeld Annuska, Frank­­Zsuzsika, Frank Magduska, unokái. Nyugodjék békében!

Next