Pesti Napló, 1905. április (56. évfolyam, 91-119. szám)

1905-04-15 / 105. szám

105. szám Budapest, szombat PESTI NAPLÓ. 1905. április 15. n az ember örömét leli a maga alkotásában, ha az sikerül, ha pedig balul üt ki, akkor arra törek­szik, hogy sikerüljön. A legkönnyebben kidomborodik az a sakkozásnál, amely ilyenformán valóságos szim­bólumként tűnhetik föl előttünk. Nem hiába az arabok találták föl. Azt mondtuk föntebb, hogy a sakkozáshoz való ragaszkodás szenvedélylyé is fajulhat. Ilyenformán egyoldalúvá teszi az embert. Világos dolog, hogy van ennek a veszedelemnek ellenszere is: egyéb tudományokkal, művészetekkel való foglalkozás. Ezek­kel fékezhetjük magunkat, ezekkel építhetünk gátat a lélekben a sakkozás ellen. És ha így teszünk, akkor valóságos jótétemény a csöndes, nyugodt é­rtű emberre nézve a sakkozás. Egyszerre szóra­kozik, élesíti az elméjét és eleget tesz a lélek belső szükségességének. Csak tartózkodni kell a túlzástól és akkor el lehet kerülni minden bajt. A mutete az iskolában. Külföldön már régen foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a sakkozást az iskolában is meghonosítsák. Ha elgondoljuk, hogy a sakk mennyire le tudja kötni az észt és milyen jótékonyan utat a logikus gondolkodás kifejlesztésére, akkor valóban rokonszenvel fogadhatjuk az érdekes eszmét. Természetesen legelsőbben Németország­ban vetették fel az eszmét, de mégsem ők voltak az elsők, akik meg is valósították. A kis Hollandia is­kolái fogadták be tantárgyaik közé a sakkot. Hollan­diában a sakkozás igen népszerű és széltében elter­jedt, és ez magyarázza meg az elmondott tényt. Valószínű, hogy nem sok idő múlva Németország is követi a példát és nem kell nagy jóslótehetség hozzá, hogy megmondjuk, hogy akkor egynéhány esztendő múltával mi is követni fogjuk a németeket. KÖZGAZDASÁG. Kioronym­i motoros vasutas. Hieronymi Károly, a bukott kereskedelemügyi miniszter tudva­lévően mérnökember s éppen azért az ország köz­véleménye nagy várakozással nézett a működése elé. Rövid egy esztendei munkássága azonban azt bizo­nyítja, hogy a mérnöki tudományában nincs kö­szönet. A Duna—Tisza-csatorna tervét, melynek esz­tendők óta propagandát csinált, sikerült eltemetnie, a motoros vasutakkal pedig a legnagyobb kudarcot vallotta. Miniszterségének első napjaiban nagy hű­hóval hirdette, hogy a helyi érdekű­ vasutakat átala­kíttatja motoros üzemre. Az érdekeltek örömmel fo­gadták a tervet, már azért is, mert Hieronymi az egyes helyi érdekű társaságokkal oly előnyös szer­ződéseket kötött, melyek az ország érdekeinek nem igen vannak hasznára. Hieronymi, a technikus mi­niszter meg is rend­elte a motorokat. Több száz mo­tort rendeltek meg, melyeket legutóbb már üzembe is próbáltak helyezni. De csak próbáltak, mert a próbánál tovább nem jutottak. A motorok ugyanis mindjárt az első alkalommal fölmondották a szol­gálatot, mert egytől-egyig hasznavehetetlenek. A hiba abban van, hogy Hieronymi éppen azt a motor­­rend­szert rendelte meg, mely a legrosszabb. Pedig, hogy van jó motor, azt az Arad-Csanádi Vasutaknál jól bevált és forgalomban levő motorok bizonyítják. A miniszter azonban mint «szakember» a rossz rend­szerű motort választotta. Ez Hieronymi diadala. Egy­szóval Hieronymi szakértelmét, drágán fogja meg­fizetni Magyarország. Igazgatósági ülés az O. KC. G. E.-ben. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének végrehajtó bizottsága ma gróf Dessewffy Aurél elnöklésével népes ülést tartott. Az elnök mindenek­előtt Czigler Győzőt és megyeri Krausz Lajost parentálta el, kiknek emlékét jegyzőkönyvben örökí­tik meg. Ezután dr. Árkövy Rikárd tett jelentést az O. M. G. E. által alakított inség­bizottság mű­ködéséről. A­ jelentést a választmány tudomásul vette. Bejelenti ezután előadó, hogy az O. M. G. E. akciót kíván oly irányban indítani, hogy a nemzetiségi me­gyékben a hitelszövetkezetek szaporíttassanak. R­u­­bine­k Gyula előadó terjesztette elő ezután Pozsony­­megye gazdasági egyesületének határozatát, mely szerint az O. M. G. E. a vámkérdések megvitatása végett s az önálló vámterület előfeltételeinek meg­beszélése céljából hívja össze a szövetségi nagy­gyűlést. A választmány a nagygyűlés egybehívását „elhatározta s a kérdés előkészítése végett vámügyi bizottságot küldött ki, amelynek tagjai lettek: gróf Dessewffy Aurél, gróf Zselénski Róbert, őrgróf Pal­­lavicini Ede, Bujanovics Sándor, gróf Bánffy Miklós, gr. Bethlen István, Bernát István, Bujanovics Gyula, gróf Dessewffy Emil, Emődy József, Bar­us Béla, Lázár Pál, gróf Széchenyi Imre, Darányi Ignác, Mik­lós Ödön, Wekerle Sándor, dr. Gaál Jenő, gróf Te­leki Arvéd, gróf Károlyi Sándor, gróf Batthyány Ti­vadar, Sághy Gyula. Majd előterjesztette Rubinek a közgazdasági szakosztálynak a német kereskedelmi szerződésre és a tengeren túli államokkal kötendő kereskedelmi szerződésekre vonatkozó határozati ja­vaslatait, amelyekhez az igazgatóválasztmány egy­hangúlag hozzájárult Elhatározták, hogy tartós szá­razság által okozott károk esetén a réteken termelt szénária, s a szántóföldeken termesztett takarmány­­neműekre is kérik az adóleengedés kiterjesztését Elhatározták továbbá, hogy a vasárnapi munkaszü­netnek korcsmák és pálinkamérésekre való kiter­­jjesztése érdekében lépéseket tesznek. Az élelmi­szerek hamisításának törvényi úton való tilalmazá­­sára vonatkozó szakosztályi határozati javaslatot Mik­lós Ödön, Melly Béla, Szilassy Zoltán és mások fel­felszólalása után egyhangúlag elfogadták, azzal a hozzáadással, hogy az élelmiszer-törvény megalko­tásánál ne tekintsen az állam pénzügyi nehézségekre, s a már meglevő törvényeket, főleg a mezei term­ékek hamisításáról szólót a kormány addig is szigorúan hajtsa végre. Miklós Ödön indítványt terjesztett elő, hogy a mostani ínséges esztendőkben leginkább ta­pasztalt termény- és főleg takarmány-uzsora meg­­gátlására az O. M. G. E. keressen módokat A kér­dést tegye tanulmány tárgyává, és illetékes helyre intézzen fölterjesztést Melly Béla fővárosi taná­csos felszólalása után a választmány Miklós Ödön indítványát egyhangúlag magáévá tette. Szilassy Zoltán előadó a dohánytermesztési bizottságnak teg­nap hozott határozatait terjesztette elő, mely sze­rint a dohánytermelési kísérleteknek szélesebb ala­pokra való fektetését él, a dohánymag-termelés fel­karolását fogják a földművelésügyi minisztertől kérni. A dohánybeváltás bajainak megvitatására pedig ez év őszén ankétet tart az O. M. G. E. A határozatok­hoz a választmány hozzájárult. Az ülés további fo­lyamán folyó ügyeket intéztek­­el. Az Osztrák-Magyar Államvasut osztaléka. Bécsből táviratozzék. A Szabadalmazott Osztrák- Magyar Államvasut-Társaság egyesült igazgatótanácsá­nak Taussig lovag elnöklésével csütörtökön tar­tott ülésén az 1904. évre vonatkozó számadásokat lezárta és elhatározta, hogy az ülésnek a következő javaslatokat teszi: a) Az összosztalék részvényenként huszonhét frankban állapittatik meg, úgy hogy a július elsején esedékes szelvény 14 és fél frankkal lesz beváltandó; b) a 2.604.590 koronányi fenmaradó összeg új számlára vitetik át. A­ török kölcsönök­ Konstantinápoly­ból táviratoztak. A 60 millió frankos német kölcsön tegnap fordult meg az­ államtanács előtt. Mára vár­ják­­az irodé­ szentesítését a francia 60 millió frankos kölcsön ügyében is. A Panama-csatorna. Több egy esztendő­nél, hogy az amerikai szenátus a Panama-csatorna kiépítésének kérdésében határozott. Ez idő óta a mérésekkel elkészültek és megtettek minden intéz­kedést a láz és malária leküzdésére. A csatorna ásását már megkezdték. Eddig is már több ezer ember dolgozik és az előmunkálatok már befeje­zetteknek tekinthetők. A nagy mű befejezését 8 évre tervezik, a költségeket pedig 150 millió dol­lárral irányozták elő. Ez összeghez jön még a francia részvényeseknek fizetett 40 millió dollár és 10 millió dollár a f­öldszoros átengedéséért, úgy, hogy az összes költségek 200 millió dollárra te­hetők. Ez ellenében azt várják, hogy Amerika ke­reskedelme a távol Kelettel a mostan­i négyszere­sére fog emelkedni. Az építési idő alatt nagymeny­­nyiségű gépekre, anyagokra és szerszámokra lesz szükség, melyeket kétségen felül az északi és ke­leti államok fognak szállítani, míg az Unió déli és nyugati államai az élelmiszer és faanyag szállítá­sában fognak részesedni. A csatorna kiépítése nem­csak az Egyesült­ Államok kikötőinek és ipari köz­pontjának, hanem Perunak és Chilének is nagy hasznára lesz. A német tőzsdetörvény reformja. Német­országban a közvélemény az utóbbi időben mind erősebben követeli a német tőzsdetörvény reformját. A minap Berlin egyik legtekintélyesebb kereskedelmi egyesülete ülést tartott, amelyen a tőzsdetörvény re­formjával foglalkozva arra a megállapodásra jutott, hogy azok az okok, amelyek a tőzsdetörvény re­formját már eddig is szükségessé tették, az utóbbi időben még sürgetőbbekké váltak. Kívánják, hogy főleg a gabonatőzsdét helyezzék újból biztos ala­­p­okra, amihez a német kormány előterjesztésében levő prepozíciók módot nyújtanak. Árcsökkenés a cukorpiacon. Hamburg­ból táviratozzak, hogy az ottani cukorbörzén az árak a fogyasztás kedvezőtlen alakulása, továbbá az elszállítások apadása következtében ötven fillérrel csökkentek. Az árcsökkenés visszahatással van a bel­földi piaci árak alakulására is. A Technológiai Iparmúzeum évi jelentése. A Technológiai Iparmúzeum most teszi közzé 1901— 1904. évi működéséről szóló jelentését. A tartalmas és nagy szakértelemmel összeállított jelentés beszá­mol az intézetben és a vidéken tartott kiállításokról, szól az iparosok állami támogatásáról, továbbá a gyakorlati tanfolyamokról és más, az intézet körébe tartozó ügyekről. A jelentést Hegedűs Károly fő­igazgató szerkesztette. Gabonakereskedelem a budapesti tossdén 1904-ben. Az elmúlt évben nagyon rossz antik volt gabonában, de főként zabban, tengeriben, bur­gonyában és takarmányfélében,­ úgy hogy számos cikkben bevitelre szorultunk. Ily körülmények között az összes termények ára növekedett, nevezetesen a búza 7 korona 78 fillérről 9 korona 29 fillérre, a rozs 6 korona 45 fillérről 6 korona 99 fillérre, az árpa 5 korona 72 fillérről 6 korona 51 fillérre, s­zab 5 korona 92 fillérről 6 korona 72 fillérre, a tengeri 6 korona 03 fillérről 6 korona 25 fillérre, a repce 10 korona 77 fillérről 10 korona 85 fillérre. Az eladott búza mennyisége 6,930.800 méter mázsát tett, közel egy félmillióval kevesebbet, mint az előző évben. Budapest áruforgalma 1904-ben. A Fővárosi Statisztikai Hivatal jelenti: A nagymérvű emelkedés, mely a főváros áruforgalmában­ a nyolc­vanas évek eleje óta tapasztalható volt, az utolsó években stagnációnak adott helyet. A kereskedelmi forgalom emelkedése inkább a népesség szaporo­dása által okozott nagyobb fogyasztás kielégítésé­ből és iparunk izmosodásából származott és nem kereskedelmünk fellendüléséből. Ez mindenekelőtt kitűnik a kivitel pangásából, mely évek óta egy­­magasságban tartja magát és csak az utolsó évek­ben mutet némi emelkedést. Az összes forgalom 72 millió métermázsát tesz, melyből 48 millió a be­vitelre, 24 millió a kivitelre esik. Az utolsó öt év­ben csak a r­­onanemű­eknél, cukornál, bornál, liszt és egyéb őrleményeknél, ásvány- és kőolajnál, vas- és acélnál, tüzelőfánál, kőszénnél, szer- és épületfánál találunk a bevitelnél nagyobb mérvű emelkedést, míg az épitőanyagoknál csökkenés mu­tatkozik. Ezzel szemben a kivitel emelkedett na­gyobb mértékben a gabonaneműekn­él, a bornál, a szesznél, az ásvány- és kőolajnál és a kőszénnél, ellenben csökkent a liszt- és egyéb őrleményeknél, a vas- és acéláruknál, az építőanyagoknál és a gé­peknél. A «3 Nemzeti» Baleset­ Biztosító Részvénytársaság tegnap tartotta rendes évi közgyűlését. A­­ felolvasott évi jelentés konstatálja, hogy a múlt év kielégítő üz­­leteredményéyel záródott. Elfogadták az igazgatóság és felügyelő-bizottság együttes indítván­yát, hogy az 1904. évi 48.259,79 koronát tevő összyereségből, illetve a 46.585.62 korona tiszta nyereségből osztalékul minden részvény után 8 korona (4 százalék) azaz összesen 40.000 korona fizettessék ki. A fenmaradó 6585.62 koronából a tőketartalékra 4830 koronát fordítottak és 2255 ko­ronát uj számlára vittek át. A postatakarékpénztárnál 1905. év március havában a takarék­üzletben 94.741 tételben elhelyez­tetett 4.181.160 korona 32 fillér, 49.089 tételben vissza­fizettetett 4.259.344 korona 93 fillér s igy a betétek összegét 78 184 korona 61 fillérrel haladta túl a vissza­fizetések összege. A betétek Adománya ez üzletágban 1905. máricus végén 62.898.995 korona 48 fillér. A betevők száma e hónapban 2528-al gyarapodott s peszen számuk e hónap végén 539.810.­­ A cheque- és clea­­ring-üzletben 694.916 tételben elhelyeztetett 186.656.410 korona 96 fillér és 105.600 tételben visszafizettetett 185,578.609 korona 45 fillér, ennélfogva a betétek flsz­­szege 1,077.801 korona 51 fillérrel múlta felül a vissza­fizetések összegét.­­ A postatakarékp­énztár bari össz­forgalma a két üzletágban 947.076 tétel s 380,675.625 korona 66 fillér, teljes betétávladéka pedig a hónap végén 109.502.164 korona 88 fillér.­­ Az értékpapír­üzletben 1905. március végéig kiállíttatott 3125 járadék­­könyvecske, melyekre összesen 13.027.308 korona név­értékű értékpapír van az intézetnél elhelyezve. Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői véd­­egyesület a következő fizetésképtelenségeket jelenti: Bauer Samu rövidárukereskedő Mogyorókerék, Len­gyel Dániel divatárukereskedő Déva, Lerner Chaim Náthán ruhakereskedő Krakó, Ladvenszky Mihály kereskedő Igló, Engel Jakab vaskereskedő Dunaszer­­dahely, Sk­olla S. vegyesárukereskedő Zágráb, Vlaics Vende Anna kereskedő Ragusa, Osmos György szabó Belovár, Spitzer Ágoston keztyüs Grác és Sekulics Jovánka kereskedő Zimony. — Itt említjük meg, hogy Merült J. (Jakab) kereskedő Kassán ma be­szüntette fizetéseit. A passzívák 180.000 koronát tesznek. A cég 35 százalékos egyezségre törekszik. A Dunagőzhajózási Társaság kimutatása Bevételek a hajózás kezdetétől március végéig az át­telelt áruk utáni bevitelekkel: 1905-ben 1.329.400 ko­rona, 1904-ben 1.697.523 korona, 1905-ben kevesebb a bevétel 368.123 koronával. 1904: Hajózás kezdete február 15-én. 1905: Hajózás kezdete március 4-én. Vásárcsarnoki jelentés. (A Magyar Gazdák Vásárcsarnokellátó Szövetkezetének jelentése.) A közeli ünnepek hatása alatt a forgalom észrevehetően­­megélén­kült. — Leölt bárányok (bőrben) jól értékesülnek. — Vágott hízott, szépen tisztított baromfi keresett, füstölt sonkának most szintén igen jó kelendősége van._ — Centrifugált teavaj s főző- (kapüit) vaj szilárd irány­zatot követ. — Spárgából most érkeznek az első külde­mények s tekintettel arra, hogy a szép spárga ma még ritkaságszámba megy, az eladási árak ez idő sze­rint még igen tekintélyesek. — Az említett cikknemek hozzánk minél nagyobb mennyiségben való felküldését ajánljuk a gazdaközönségnek, hogy főképpen a húsvét előtti kedvező áralakulást javukra kihasználhassuk. _ — A tojáspiacon a hozatalok állandóan igen bőségesek , így az árak a hét elejéhez képest visszaesést mutatnak. Mai nagybani árak: Hús neműek: marha­hús 112—128, helybeli borjúhús 100—112, vidéki bor­júhús 80—100, sertéshús 130—140, szalonna, friss 144 —152, szalonna, sózott 140—152, szalonna, füstölt 150 —160, szalonna, olvasztani való 144—150, háj ISO, sör-

Next