Pesti Napló, 1905. május (56. évfolyam, 120-149. szám)
1905-05-05 / 123. szám
14 Budapest, pentefe PESTI NAPLÓ, 1905. május 5. 123. szám (*) Vajda János emléke. Vajda Jánosnak szoboremléket állítanak szülőhelyén, a fejérmegyei Vál községben. Az emlékbizottság Holló Barnabás szobrászt bízta meg az emlékmű kivitelével. A művész a szobor mintáját már elkészítette. Az emléket bronzba öntik s még ez év őszén felállítják a község főterén. ;r (•): Küry Klára önmagáról. A magyar művésznők önéletírásainak közlését holnapi számában ■ folytatja a Tolnai-féleViláglap». Most Küry Klára írja meg az önéletrajzát, melyet a következőkben reprodukálunk. s Az emlékeim két részre oszlanak. Az egyik részó magánéletemnek végtelen harmonikus nyugalma, azaz, amit egy kristálypalotájában őrzök a lelkemnek. A másik csupa fény és csillogás, nyugtalanság, elevenség, hópehely és szappanbuborék, a színpadi életem! Ez a lelkemnek egy hangos, friss levegőjű, madárcsicsergéssel, tarka pillangókkal, ezerszintivirágokkal, sokszor vad tekintetű rémekkel, iszonyatos förgetegekkel, sok fáradsággal, nagy küzdelmekkel telehintett álomország. Mindennek fölötte lebeg egy csillogó ruhájú, szent tekintetű, hűséges szemű, lágy ölelésű gyönyörű tündér, a közönségem szeretete. Hogy mi történt eddig az életemben e két , elfoglaltságomon kívül, alig tudnám elmondani. Kevés meglepő és semmi szenzáció, mert a magyar ember úgy születik már meg, hogy semmin ne csodálkozzék. Már agyermekkoromnak nagy elmélyedései voltak és nagy megbocsátásai. Ez a kor nagyon simán, nyugalmasan folyt le, sok tanulással, kevés játékkal, mert az egyetlen gyereknek kevés a magához való játszótársa, kivált ha olyan gondos és derék anyja van, mint az enyém. Eleven, minden szépért lelkesülő természetem nagyon korán megérezte, hogy az élet legszebb világa a művészet. Előbb a zongorára etetem egész tüzével a lelkemnek, kilenctízéves koromban nyolc óra hosszat is el tudtam ülni a zongora mellett, úgy hogy a végén karhatalommal kellett eltiltani tőle. Azután az énekre ad hatalmi a fejemet. Elkezdtem társaságokban énekelgetni, volt egy kis nótám, amelyen az emberek sírtak és nevettek, én pedig öntudatlanul voltam, szinte önkívületben a félelemtől, amely mindig elfogott, ha több ember előtt valamit elő kellett adnom. Elbújtam, ■elodáztam a dolgot, és elbújtattak mindazok, akik márakkor nem szívesen látták amosolyt és a kényeket az elfogulatlan emberek ajkán, és amikor mégis kicipeltek a gyerekszobából a társaság központjául, rémületes szívdobogással, elhomályosuló szemmel ültem le a zongorához, mint egy halálra ítélt. És mégis a nagy nyilvánosság elé léptem, mert így akarta a sors. És jól akarta. Milyen kincs az, amikor látja az ember, hogy a saját melegével fölmeleírtt ezer és ezer embert, elfelejtet bnt és bánatot! Én szeretik, szeretik, és az ember is szereti azokat, akik szeretik, a szívére akarná ölelni mindazokat, akik jók hozzá, és az ember a lelkét odaadja a színpadának és érzi, hogy a közönség ezt a lelkével viszonozza. A világegyetem nagy harmóniájában összetalálkozik azzal, ami jó és szép, és undorral veti el magától azt, ami rút és rossz, mert a lelkében ott van a kristályos palota és ott az álomország. (*) Munkácsy Mihály emléke. Munkácsy Mihály halálozási évfordulója alkalmából, május elsején Poll Hugó, a Képzőművészeti Társulat festészeti szakbizottságának helyettes előadója, Ambrozovics Dezső titkár, Tolnai Béni helyettes titkár és Bruck Miksa festőművész kimentek a kerepesi uti sírkertbe és letették a nagy művész sírjára a Társulat és a Képzőművészek Egyesületének koszorúit. (*) .,Parasztszivek“. A Nemzeti Színházban most a „Parasztszivek“ című tanyai történet előadására készülnek. Az újdonságot Szabóky Elek írta, Balassa Ármin hasonló című egyfelvonásos színművének felhasználásával. A darab a szegedvidéki tanyai élet köréből vette tárgyát. Bemutatója a jövő héten lesz. (*) Király-színház. Vasárnap este ér a „János vitéz* hetedik jubileumához: ekkor lesz a daljáték 175-ik előadása, Fedák Sári föllépésével. A „János vitéz* tölti be a műsort a „Bob herceg* szinrekerültéig. • (*) Krecsányiék a Városligeti Színkörben. Krecsányi Ignác színtársulata • május 15-dikén külön vonaton érkezik Temesvárról Budapestre és működését a Városligeti Színkörben május 16-dikán kezdi meg.. A színtársulat névsora ez: Bárdos Jolán, Bejcsyné, Étsy Emilia, Feld Olga, Gyöngyössy Erzsi, György Ilona, Haller Irma, Kecskeméti Irma, Krecsányiné, L. Mihályfi Júlia, Niczkyné Ilona, Szőke Gizella, Krecsányi Ignác igazgató, főrendező, Bartos Gyula, Bejcsy, Falussy István, Izsó Miklós, Kövesdy Jenő, Kövesi Lajos, Leővey Leó, Lenkei Zoltán, Rákosi Ferenc, Réthey Lajos, Szántó Gáspár, Szomori Miklós, Tábori Emil, Temnyei Lajos, Orbán Árpád karnagy, Kövér Dezső zenekarigazgató, huszonnégy tagú zenekar és harminckéttagú női és férfikar. (*) Elhalasztott vendégfellépés. A Magyar Színház vendége, Miss Mary Halton holnapra és szombatra hirdetett fellépéseit a jövő hét elejére volt kénytelen halasztani. A művésznő Budapestre jövet meghalt és néhánynapi gyógykezelésre van szüksége, hogy énekelhessen. Az előre váltott jegyek a jövőheti Hatton-estékre érvényesek. Holnap és szombaton az „Ex-lex* kerül színre. (*) „Lakmé*. Yvonne de T re v i 11 e, az Operaház vendége szombaton lép fel a „Lakmé” címszerepében. Delibes dalműve a mostani idény alatt még nem került színre az Operaházban. A szombati előadásban Gérard szerepét Gábor József énekli először. A többi szereplő: Ambrusné, Berts, N. Válent, Payer, Ney D., Mihályi, Kiss B. és Ney B. (*) Színészfelvételek. A Színészegyesület tanácsának legutóbb tartott ülésén kimondták, hogy az ez évi felvételi vizsgálatokat június 25-én és 26-án tartják meg. Kellően fölszerelt kérvényeket június 10-ig kell benyújtani. Az ez évi közgyűlésig működési engedélyt nyert gyakorlatosoknak működési, illetőleg gyakorlati engedélyét a tanács 1906. júniusig meghosszabbította. (*) A Népszínház Budán. Már folynak a Fővárosi Nyári Színház megnyitására az előkészületek ; a Népszínház személyzete délelőttönkint próbát tart a színház műsordarabjaiból, melyek a budai szezon számára megszerzett újdonságokkal váltakozva fognak színre kerülni. A megnyitó előadás május 6-án lesz s kivételesen 7 órakor veszi kezdetét Heltai Jenő beköszöntőjével és Blaha Lujza felléptével „A sárga csikó “-ban. A Fővárosi Nyári Színház pénztárát már holnap, pénteken megnyitja s jegyek 9-től V-l-ig s délután 3 órától kezdve válthatók, e mellett jegyek a Központi Menetjegyiroda színházjegy-osztályában (Vigadó tér 1.) és Lohr Irma virágkereskedésében (Fő-út 1.) válthatók egész napon át. A színház pénztára 60—72. számú telefonján is bárkinek rendelkezésére áll. (*) Művészeti ösztöndíjak. A magyar országos képzőművészeti tanács pályázatot hirdet a festőművészet és a szobrászat köréhez tartozó kilenc képzőművészeti ösztöndíjra. Az ösztöndíjak a következők: Egy festőművészeti ösztöndíj 1800 koronával, egy figurális kompozícióra, mely legalább három alakból álljon; egy szobrászati ösztöndíj egy figurális kompozícióra, mely egy vagy több alakból állhat, továbbá három festőművészeti vagy szobrászati ösztöndíj 1000—1000 koronával, kettő 800—800 koronával és kettő 600—600 koronával. Az ösztöndijak egy évre szólnak s céljuk az, hogy olyanokat, kik a művészi pályán az alapvető képzésen már túl vannak s a hivatásuk kétségtelen bizonyítékait tudják mutatni, tanulmányaik kiegészítésében támogassák. A folyamodások a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz címezve 1905. évi június 5-dikéig az országos képzőművészeti tanácsnál (Bátori utca 12.) nyújtandók be, a mutatványtervek pedig ugyanaddig az időpontig a városligeti Műcsarnokba szállítandók. (*) „Miss Chipp.“ A berliniek vendégjátéka módot nyújt a Vígszínháznak, hogy legközelebbi újdonságára, a „Miss Chipp“ című énekes színműre kellő gonddal készülhessen. A fantasztikus darabban, amelylyel Párisban Wiebe Sarolta aratott sikert, a címszerepet játszó Küry Klárán kívül még Hegedüs Gyulának és Szerémy Zoltánnak is vannak énekszámai. Ezenkívül külön erre a célra énekkart is szerveztek, amelyet Kun László karmester tanított be. (*) A szolnoki művésztelepről. A Kohner Adolf-féle három, egyenkint ötszáz koronás művészeti ösztöndíjat Kondor Dezső, ifjabb Illés Antal és Csermely János nyerték el. A fiatal művészek május elsején költöztek be a szolnoki művészházba, ahol kötelesek egy félesztendőn át tartózkodni. (*) Orgonahangverseny. A budai református templomban kedden, május 9-én 6 órakor hangverseny lesz,amelyen Thomán Istvánná énekel, Antalffy Zsíros Dezső orgonán, Zsukovecz Nándor hegedűn játszik. (*) Az operaelőadásokat legújabb központi berendezésével lényegesen javított átvitellel közvetíti a Telefon Hírmondó. Az operaelőadásokon kívül minden délutánfél 5-től fél 7-ig az Elite-kávéházban és az Erzsébet-téri kioszkban játszó katonai zenekarok hangversenyét a kagylókon keresztül szintén élvezhetik a Telefon Hírmondó előfizetői. Negyedévi előfizetési díj —is a Pesti Naplóival együtt — tíz korona, tizenegy órakor tartja meg. — A választmány ülését megelőzte a segítőalap igazgatótanácsának ülése, amelyen Hosy Pál elnökölt. Az igazgatótanács hálás köszönettel vette tudomásul, hogy az Első Magyar Csavargyár Részvénytársaság 100 koronát adományozott a segítőalapnak. A folyó ügyek tárgyalása során az igazgatótanács mai ülésén 500 korona segítséget szavazott meg. ** A Nőtisztviselők Országos Egyesülete vasárnap délután tartotta tagjai nagy számának jelenlétében VH. rendes közgyűlését az Országos Iparegyesület nagytermében. Az évi jelentésből kitűnik, hogy az idén 189 taggal gyarapodott az egyesület. Az egyesület által fentartott különféle szaktanfolyamokat mintegy 300 tag látogatta. A jelentések tudomásul vétele után Meiser Gusztáv, a Magántisztviselők Nyugdíjegyeületének igazgatója tartott előadást a nyugdíj-biztosításró. Az előadás után megválasztották az új tisztikart és az ötventagú igazgató-választmányt. Elnök ismét Schwimmer Rózsa lett. EGYESÜLETEK. ** Az Újságírók Egyesületéből. A Budapesti Újságírók Egyesülete ma délután Vészi József elnöklésével ülést tartott. Az elnök kegyelettel emlékezett meg megyeri Krausz Lajos alapítótag haláláról s bejelentette, hogy az elhunyt végrendeletében 5000 koronát hagyott az egyesület segitőalapjának. Indítványára a választmány utasította a segitőalap igazgatótanácsát, hogy a nagylelkű hagyományozó emlékének megörökítésére javaslatot terjeszszen elő. A választmány foglalkozott az évi közgyűlés előkészítésével. Jóváhagyólag tudomásul vette a segítőalap igazgatótanácsának jelentését, amelyet Cziklay Lajos alelnök terjesztett elő. Elhatározta továbbá, hogy évi közgyűlését május 21-én, délelőtt FŐVÁROS. "~"-i . . . * Élők és halottak. Dr. Magyarevite Mladen tiszti főorvos most számolt be a tanácsnak, hogy milyen volt a főváros közegészsége az év első három hónapjában. A tiszti főorvos számai arról tanúskodnak, hogy az idén rosszabb volt a közegészség, mint tavaly az év első három hónapjában. Március Utolsó napjáig idegbajban 96 emberrel több halt meg az idén, mint tavaly. Az idén három hónap alatt összesen 602 ember halt meg idegbajban. Vérkeringési bajokban 100 emberrel halt meg több az idén. Légzőszervi bajban pedig 188 emberrel. Légzőszervi bajban három hónap alatt összesen 1741 ember halt meg. Ebből csupán tüdővesztően 915 ember, tüdőlokban pedig 541 ember pusztult el. Fertőző hajban, ha a tavalyi statisztikával összehasonlítjuk, akkor az idén 45-el kevesebben haltak el. Az idén még öngyilkosság is több volt. A három első hónapban 73-an dobták el az életüket, tavaly csak 58-an. Az idén három hónap alatt 21 embert gyilkoltak le, tavaly csak nyolcat. Márciusban a főváros összes kórházaiban és gyógyítóintézeteiben 10.953 fekvő és 11.141 járó beteget gyógyítottak. A lipótmezei elmegyógyitóintézetben 1265, az angyalföldiben 418, a Schwartzer-féle intézetben 188 és a megfigyelő osztályon 177 őrültet ápoltak. Márciusban tehát a fővárosban 2048 őrült volt Az Erzsébet szegényház 1009 lakója közül 486 beteg volt s a 486 beteg közül 199 volt az elmeteg. A hajléktalanok négy menedékhelyén márciusban 27.732 férfi, 2987 nő és 252 gyermek, összesen 30.971-en kaptak szállást. Az Az utolsó öt esztendő három első hónapjának születési és halálozási statisztikája ez volt: 1901- ben született 5927, meghalt 3635 ember. 1902- ben született 6068, meghalt 3231 ember. 1903- ban született 5580, meghalt 3695 ember. 1904- ben született 5803, meghalt 3750 ember. 1905- ben született 5684, meghalt 4055 ember. * A plakát-monopólium. A falragasz-hirdetésekre vonatkozólag a főváros botrányosan rossz szerződést kötött egy vállalkozóval. A főváros szeretné ezt a szerződést fölbontani s házi kezelésbe venni a monopóliumot. A belügyminiszter azonban leírt a fővárosnak, hogy a plakátragasztás nem monopólium. A pénzügyi osztály ma azt ajánlotta, hogy a tanács újból kérje meg a belügyminisztert, hagyja jóvá a plakátmonopóliumra vonatkozó szabálytervezetet. * Mátyás király palotája a Gellérthegyen. Glück Frigyes fővárosi bizottsági tag a közgyűlésnek azt fogja indítványozni, hogy a Gellérthegy tetejére a citadella helyére építtesse föl a város Mátyás király palotáját. Ez a palota pantheonja lenne a nemzetnek, s múzeuma a fővárosnak. Mátyás király palotájában helyeznék el ama műkincseket és emlékeket, amelyek a régi Budapestről beszélnek. * A tanács mai ülésén a következő tárgyakat intézte el: Schweidel József tábornok emlékszobrát Zomborban május 18-ikán leplezik le. A tanács a leleplezés ünnepére Láng György és Vosits Károly tanácsosokat küldte, ki. Az Istenhegy és Orbánhegy szabályozására kiküldött bizottság két tagja, Rupp Imre és Pucher József meghalt; helyükbe Freund Vilmos és Heinrich Kálmán bizottsági tagokat jelölték. — Az ügetőverseny céljaira a székesfővárosi díjat — 2000 koronát — újra megszavazták. — A svábhegyi Rege-út meghosszabbítását a tanács törölte, mert a telektulajdonosok nem hajlandók a szükséges telket az út céljaira kárpótlás nélkül átengedni. * A Nagypénteki Református-Társaság szubvenciója. Ma délelőtt kérvényt terjesztett be a Nagypénteki Református-Társaság részéről Hegedüs Sándorné, gróf Festetich Andorné, Kiss Áron elnök és Takács László gondnok a főváros tanácsához. Azt kérik, hogy adná meg a főváros a múltból maradt 5000 korona segítséget s adna ezenkívül évi 3000 koronát, azzal a kötelezettséggel az egyesület részére, hogy tíz vagy húsz gyermeket fog eltartani, évi kétsap nyolcvan korona díjért • —• " s