Pesti Napló, 1905. május (56. évfolyam, 120-149. szám)

1905-05-05 / 123. szám

14 Budapest, pentefe PESTI NAPLÓ, 1905. május 5. 123. szám (*) Vajda János emléke. Vajda Jánosnak­­ szoboremléket állítanak szülőhelyén, a fejérmegyei Vál községben. Az emlékbizottság Holló Barnabás szobrászt bízta meg az emlékmű kivitelével. A mű­vész a szobor mintáját már elkészítette. Az emléket­­ bronzba öntik s még ez év őszén felállítják a köz­­­­ség főterén. ;­r (•): Küry Klára önmagáról. A magyar mű­vésznők önéletírásainak közlését holnapi számában ■ folytatja a Tolnai-féle­­­Világlap». Most K­ü­r­y Klára írja meg az önéletrajzát, melyet a következők­ben reprodukálunk. s A­z emlékeim két részre oszlanak. Az egyik rész­­ó magánéletemnek végtelen harmonikus nyugalma,­­ azaz, amit egy kristálypalotájában őrzök a lelkem­nek. A másik csupa fény és csillogás, nyugtalanság, elevenség, hópehely és szappanbuborék, a színpadi életem! Ez a lelkemnek egy hangos, friss levegőjű, madárcsicsergéssel, tarka pillangókkal, ezerszinti­­virágokkal, sokszor vad tekintetű rémekkel, iszonya­tos förgetegekkel, sok fáradsággal, nagy küzdelmek­kel telehintett álomország. Mind­ennek fölötte lebeg egy csillogó ruhájú, szent tekintetű, hűséges szemű, lágy ölelésű gyönyörű tündér, a közönségem sze­retete. Hogy mi történt eddig az életemben e két , elfoglaltságomon kívül, alig tudnám elmondani. Kevés meglepő és semmi szenzáció, mert a magyar ember úgy születik már meg, hogy semmin ne csodálkoz­zék. Már a­­gyermekkoromnak nagy elmélyedései vol­tak és nagy megbocsátásai. Ez a kor nagyon simán, nyugalmasan folyt le, sok tanulással, kevés játék­kal, mert az egyetlen gyereknek kevés a magához való játszótársa, kivált ha olyan gondos és derék anyja van, mint az enyém. Eleven, minden szépért lelkesülő természetem nagyon korán megérezte, hogy az élet legszebb világa a művészet. Előbb a zon­gorára etetem egész tüzével a lelkemnek, kilenc­­tízéves koromban nyolc óra hosszat is el tudtam ülni a zongora mellett, úgy hogy a végén karhata­lommal kellett eltiltani tőle. Azután az énekre ad h­a­talmi a fejemet. Elkezdtem társaságokban énekelgetni, volt egy kis nótám, amelyen az emberek sírtak és nevettek, én pedig öntudatlanul voltam, szinte ön­kívületben a félelemtől, amely mindig elfogott, ha több ember előtt valamit elő kellett adnom. Elbújtam, ■elodáztam a­ dolgot, és elbújtattak mindazok, akik már­­akkor nem­ szívesen látták a­­mosolyt és a kénye­ket az elfogulatlan emberek ajkán, és amikor mégis kicipeltek a gyerekszobából a társaság központjául, rémületes szívdobogással, elhomályosuló szemmel ültem le a zongorához, mint egy halálra ítélt. És mégis a nagy nyilvánosság elé léptem, mert így akarta a sors. És jól akarta. Milyen kincs az, ami­kor látja az ember, hogy a saját melegével fölmele­­írtt ezer és ezer embert, elfelejtet bnt és bánatot! Én szeretik­, szeretik, és az ember is szereti azokat, akik szeretik, a szívére akarná ölelni mindazokat, akik jók hozzá, és az em­ber a lelkét odaadja a szín­padának és érzi, hogy a közönség ezt a lelkével viszonozza. A világegyetem nagy harmóniájában összetalálkozik azzal, ami jó és szép, és undorral veti el magától azt, ami rút és rossz, mert a lel­kében ott van a kristályos palota és ott az álom­­ország. (*) Munkácsy Mihály emléke. Munkács­y Mihály halálozási évfordulója alkalmából, május elsején Poll Hugó, a Képzőművészeti Társulat fes­tészeti szakbizottságának helyettes előadója, A­m­b­r­o­­z­o­v­i­c­s Dezső titkár, Tolnai Béni helyettes tit­kár és Bruck Miksa festőművész kimentek a ke­­repesi­ uti sírkertbe és letették a nagy művész sírjára a Társulat és a Képzőművészek Egyesületének ko­szorúit. (*) .,Parasztszivek“. A Nemzeti Színházban most a „Parasztszivek“ című tanyai történet előadá­sára készülnek. Az újdonságot S­z­a­b­ó­k­y Elek írta, Balassa Ármin hasonló című egyfelvonásos szín­művének felhasználásával. A darab a szegedvidéki tanyai élet köréből vette tárgyát. Bemutatója a jövő héten lesz. (*) Király-színház. Vasárnap este ér a „János vitéz* hetedik jubileumához: ekkor lesz a daljáték 175-ik előadása, Fedák Sári föllépésével. A „János vitéz* tölti be a műsort a „Bob herceg* szinreke­­rültéig. • (*) Krecsányiék a Városligeti Színkörben. Krecsányi Ignác színtársulata • május 15-dikén külön vonaton érkezik Temesvárról Budapestre és működését a Városligeti Színkörben május 16-dikán kezdi meg.. A színtársulat névsora ez: Bárdos Jolán, Bejcsyné, Étsy Emilia, Feld Olga, Gyöngyössy Erzsi, György Ilona, Haller Irma, Kecskeméti Irma, Kre­­csányiné, L. Mihályfi Júlia, Niczkyné Ilona, Szőke Gizella,­ Krecsányi Ignác igazgató, főrendező, Bartos Gyula, Bejcsy, Falussy István, Izsó Miklós, Kövesdy Jenő, Kövesi Lajos, Leővey Leó, Lenkei Zoltán, Rákosi Ferenc, Réthey Lajos, Szántó Gáspár, Szo­­mori Miklós, Tábori Emil, Temnyei Lajos, Orbán Árpád karnagy, Kövér Dezső zenekarigazgató, hu­szonnégy tagú zenekar és harminckéttagú női és férfikar. (*) Elhalasztott vendégfellépés. A Magyar Színház vendége, Miss Mary Halton holnapra és szombatra hirdetett fellépéseit a jövő hét elejére volt kénytelen halasztani. A művésznő Budapestre jövet meghalt és néhánynapi gyógykezelésre van szüksége, hogy énekelhessen. Az előre váltott jegyek a jövőheti Hatton-estékre érvényesek. Holnap és szom­baton az „Ex-lex* kerül színre. (*) „Lakmé*. Yvonne de T r­e v i 11 e, az Ope­raház vendége szombaton lép fel a „Lakmé” cím­szerepében. Delibes dalműve a mostani idény alatt még nem került színre az Operaházban. A szombati előadásban Gérard szerepét Gábor József énekli először. A többi szereplő: Ambrusné, Berts, N. Válent, Payer, Ney D., Mihályi, Kiss B. és Ney B. (*) Színészfelvételek. A Színészegyesület ta­nácsának legutóbb tartott ülésén kimondták, hogy az ez évi felvételi vizsgálatokat június 25-én és 26-án tartják meg. Kellően fölszerelt kérvényeket június 10-ig kell benyújtani. Az ez évi közgyűlésig műkö­dési engedélyt nyert gyakorlatosoknak működési, ille­tőleg gyakorlati engedélyét a tanács 1906. júniusig meghosszabbította. (*) A Népszínház Budán. Már folynak a Fővárosi Nyári Színház megnyitására az előkészüle­tek ; a Népszínház személyzete délelőttönkint próbát tart a színház műsordarabjaiból, melyek a budai szezon számára megszerzett újdonságokkal válta­kozva fognak színre kerülni. A megnyitó előadás május 6-án lesz s kivételesen 7 órakor veszi kez­detét Heltai Jenő beköszöntőjével és Blaha Lujza felléptével „A sárga csikó “-ban. A Fővárosi Nyári Színház pénztárát már holnap, pénteken megnyitja s jegyek 9-től V-l-ig s délután 3 órától kezdve vált­hatók, e mellett jegyek a Központi Menetjegyiroda színházjegy-osztályában (Vigadó­ tér 1.) és Lohr Irma virágkereskedésében (Fő-út 1.) válthatók egész napon át. A színház pénztára 60—72. számú telefonján is bárkinek rendelkezésére áll. (*) Művészeti ösztöndíjak. A magyar országos képzőművészeti tanács pályázatot hirdet a festőmű­vészet és a szobrászat köréhez tartozó kilenc képző­művészeti ösztöndíjra. Az ösztöndíjak a következők: Egy festőművészeti ösztöndíj 1800 koronával, egy figurális kompozícióra, mely legalább három alakból álljon; egy szobrászati ösztöndíj egy figurális kom­pozícióra, mely egy vagy több alakból állhat, továbbá három festőművészeti vagy szobrászati ösztöndíj 1000—1000 koronával, kettő 800—800 koronával és kettő 600—600 koronával. Az ösztöndijak egy évre szólnak s céljuk az, hogy olyanokat, kik a művészi pályán az alapvető képzésen már túl vannak s a hivatásuk kétségtelen bizonyítékait tudják mutatni, tanulmányaik kiegészítésében támogassák. A folyamo­dások a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz címezve 1905. évi június 5-dikéig az országos kép­zőművészeti tanácsnál (Bátori­ utca 12.) nyújtandók be, a mutatványtervek pedig ugyanaddig az időpontig a városligeti Műcsarnokba szállítandók. (*) „Miss Chipp.“ A berliniek vendégjátéka módot nyújt a Vígszínháznak, hogy legközelebbi új­donságára, a „Miss Chipp“ című énekes színműre kellő gonddal készülhessen. A fantasztikus darabban, amelylyel Párisban Wiebe Sarolta aratott sikert, a címszerepet játszó K­ü­r­y Klárán kívül még H­e­­g­e­d­ü­s Gyulának és Szerémy Zoltánnak is van­nak énekszámai. Ezenkívül külön erre a célra ének­kart is szerveztek, amelyet Kun László karmester tanított be. (*) A szolnoki művésztelepről. A Kohner Adolf-féle három, egyenkint ötszáz koronás művészeti ösztöndíjat Kondor Dezső, ifjabb Illés Antal és Csermely János nyerték el. A fiatal művészek má­jus elsején költöztek be a szolnoki művészházba, ahol kötelesek egy félesztendőn át tartózkodni. (*) Orgonahangverseny. A budai református templomban kedden, május 9-én 6 órakor hangverseny lesz,­­amelyen Thomán Istvánná énekel, Antalffy Zsíros Dezső orgonán, Zsukovecz Nándor hegedűn játszik. (*) Az operaelőadásokat legújabb központi be­rendezésével lényegesen javított átvitellel közvetíti a Telefon Hírmondó. Az operaelőadásokon kívül min­den délután­­fél 5-től fél 7-ig az Elite-kávéházban és az Erzsébet-téri kioszkban játszó katonai zenekarok hang­versenyét a kagylókon keresztül szintén élvezhetik a Telefon Hírmondó előfizetői. Negyedévi előfizetési díj —i­s a Pesti Naplóival együtt — tíz korona, tizenegy órakor tartja meg. — A választmány ülését megelőzte a segítőalap igazgatótanácsának ülése, amelyen H­o­­­­­s­y Pál elnökölt. Az igazgatótanács hálás köszönettel vette tudomásul, hogy az Első Magyar Csavargyár Részvénytársaság 100 koronát adományozott a segítőalapnak. A folyó ügyek tárgya­lása során az igazgatótanács mai ülésén 500 korona segítséget szavazott meg. ** A Nőtisztviselők Országos Egyesülete vasárnap délután tartotta tagjai nagy számának jelenlé­tében VH. rendes közgyűlését az Országos Iparegyesület nagytermében. Az évi jelentésből kitűnik, hogy az idén 189 taggal gyarapodott az egyesület. Az egyesület ál­tal fentartott különféle szaktanfolyamokat mintegy 300 tag látogatta. A jelentések tudomásul vétele után M­e­i­­s­e­r Gusztáv, a Magántisztviselők Nyugdíjegye­ületének igazgatója tartott előadást a nyugdíj-biztosításró. Az előadás után megválasztották az új tisztikart és az ötventagú igazgató-választmányt. Elnök ismét Schwim­mer Rózsa lett. EGYESÜLETEK. ** Az Újságírók Egyesületéből. A Budapesti Újságírók Egyesülete ma délután Vészi József elnöklésével ülést tartott. Az elnök kegyelettel em­lékezett meg megyeri K­r­a­u­s­z Lajos alapítótag haláláról s bejelentette, hogy az elhunyt végrendele­tében 5000 koronát hagyott az egyesület­ segitő­­alapjának. Indítványára a választmány utasította a segitőalap igazgatótanácsát, hogy a nagylelkű hagyo­mányozó emlékének megörökítésére javaslatot terjesz­­szen elő. A választmány foglalkozott az évi közgyű­lés előkészítésével. Jóváhagyólag tudomásul vette a segítőalap igazgatótanácsának jelentését, amelyet Cziklay Lajos alelnök terjesztett elő. Elhatározta továbbá, hogy évi közgyűlését május 21-én, délelőtt FŐVÁROS. "~"-i . . . * Élők és halottak. Dr. Magyarevite Mladen tiszti főorvos most számolt be a tanácsnak, hogy milyen volt a főváros közegészsége az év első három hónapjában. A tiszti főorvos számai ar­ról tanúskodnak, hogy az idén rosszabb volt a köz­egészség, mint tavaly az év első három hónapjá­ban. Március Utolsó napjáig idegbajban 96 ember­rel több halt meg az idén, mint tavaly. Az idén három hónap alatt összesen 602 ember halt meg idegbajban. Vérkeringési bajokban 100 emberrel halt meg több az idén. Légzőszervi bajban pedig 188 emberrel. Légzőszervi bajban három hónap alatt összesen 1741 ember halt meg. Ebből csupán tüdővesztően 915 ember, tüdőlokban pedig 541 em­ber pusztult el. Fertőző hajban, ha a tavalyi sta­tisztikával összehasonlítjuk, akkor az idén 45-el ke­vesebben haltak el. Az idén még öngyilkosság is több volt. A három első hónapban 73-an dobták el az életüket, tavaly csak 58-an. Az idén három hónap alatt 21 embert gyilkoltak le, tavaly csak nyolcat. Márciusban a főváros összes kórházaiban­­ és gyógyítóintézeteiben 10.953 fekvő és 11.141 járó beteget gyógyítottak. A lipótmezei elmegyógyitó­­intézetben 1265, az angyalföldiben 418, a Schwar­­tzer-féle intézetben 188 és a megfigyelő osztályon 177 őrültet ápoltak. Márciusban tehát a fővárosban 2048 őrült volt Az Erzsébet szegényház 1009 la­kója közül 486 beteg volt s a 486 beteg közül 199 volt az elmeteg. A hajléktalanok négy menedék­helyén márciusban 27.732 férfi, 2987 nő és 252 gyermek, összesen 30.971-en kaptak szállást. Az Az utolsó öt esztendő három első hónapjának szü­letési és halálozási statisztikája ez volt: 1901- ben született 5927, meghalt 3635 ember. 1902- ben született 6068, meghalt 3231 ember. 1903- ban született 5580, meghalt 3695 ember. 1904- ben született 5803, meghalt 3750 ember.­­ 1905- ben született 5684, meghalt 4055 ember. * A plakát-monopólium. A falragasz-hirdeté­sekre vonatkozólag a főváros botrányosan rossz szer­ződést kötött egy vállalkozóval. A főváros szeretné ezt a szerződést fölbontani s házi kezelésbe venni a monopóliumot. A belügyminiszter azonban leírt a fővárosnak, hogy a plakátragasztás nem monopólium. A pénzügyi osztály ma azt ajánlotta, hogy a tanács újból kérje meg a belügyminisztert, hagyja jóvá a plakátmonopóliumra vonatkozó szabálytervezetet. * Mátyás király palotája a­­ Gellérthe­gyen. Glück Frigyes fővárosi bizottsági tag a köz­gyűlésnek azt fogja indítványozni, hogy a Gellérthegy tetejére a citadella helyére építtesse föl a város Mátyás király palotáját. Ez a palota pantheonja lenne a nemzetnek, s múzeuma a fővárosnak. Mátyás ki­rály palotájában helyeznék el ama műkincseket és emlékeket, amelyek a régi Budapestről beszélnek. * A tanács mai ülésén a következő tárgyakat intézte el: Schweidel József tábornok emlékszobrát Zom­­borban május 18-ikán leplezik le. A tanács a lelep­lezés ünnepére Láng György és Vosits Károly taná­csosokat­ küldte, ki.­­ Az Istenhegy és Orbánhegy­ szabályo­zására kiküldött bizottság két tagja, Rupp Imre és Pucher József meghalt; helyükbe Freund Vilmos és Heinrich Kálmán bizottsági tagokat jelölték. — Az ügetőverseny céljaira a székesfővárosi díjat — 2000 koronát — újra megszavazták. — A svábhegyi Rege-út meghosszabbí­tását a tanács törölte, mert a telektulajdonosok nem hajlandók a szükséges telket az út céljaira kárpótlás nélkül átengedni. * A Nagypénteki Református-Társaság szubvenciója. Ma délelőtt kérvényt terjesztett be a Nagypénteki Református-Társaság részéről H­e­g­e­d­ü­s Sándorné, gróf Festetich Andorné, Kiss Áron el­nök és Takács László gondnok a főváros tanácsához. Azt kérik, hogy adná meg a főváros a múltból ma­radt 5000 korona segítséget s adna ezenkívül évi 3000 koronát, azzal a kötelezettséggel az egyesület részére, hogy tíz vagy húsz gyermeket fog eltartani, évi két­­sap nyolcvan korona díjért • —• " s

Next