Pesti Napló, 1907. február (58. évfolyam, 28-51. szám)

1907-02-12 / 37. szám

14 Bu­dap­­ist, tedd? _________PESTI NAPLÓ. 1907. február 12. 37. szer­ zetést keltett. Zverina Mária, Sik tanár növendéke, nemcsak szép színpadi alak, hanem alaposan kép­zett énekesnő is. Hangja kissé sötétebb színezetű, de tisztán cseng a felsőbb regiszterekben is. A „Figaro lakodalmáéból és a „Romeo és Julián­ból énekelt Éder Gusztávval és Pichler Elemérrel, mindkét számmal respektábilis sikert aratott. Jogos várakozással nézhetünk további fejlődése elé. Eidő Etel, aki Ábrányinétól tanul, a „Mignonéból adott elő két" énekrészletet. Kellemes orgánuma van, in­kább mezzoszopránszerű. Magas hangjaiban néha még bizonytalan, de ügyes tekhnikájával ezt a múló fogyatékosságát sikerrel leplezi. Baselbeck Olga szintén Sik tanár növendéke, gyönyörű hanganyag­gal rendelkezik, melyet még szebbé, nemesebbé tesz egyszerű előadásmódja. Képességei a heroina szerep­körébe utalják, arra is készül. Erzsébet belépőjét énekelte „Tannhaeuser“-ből és Amália áriáját az „Álarcos bál“-ból. Művészet volt, amit produkált, messze túlhaladta a növendékekhez fűzött igényeket. Éder Gusztáv baritonja kellemesen érvényesült a Zverina Máriával előadott kettősben. Kiérdemelt el­ismerésben részesült Pichler Elemér is, ki a duettek tenorrészeit énekelte. (*) Műsorváltozás az Operában. Az Operaház­ban holnap, kedden „Az álarcos bál“ Vasquezné Itália megbetegedése miatt elmarad és helyette „Tell Vilmos“ kerül színre. (*) Népszínház. Vasárnap este kettős vendég­fellépéssel, Bélai Izor és Fejér Jenő szép operettje,­­ „Katalin“ került színre a Népszínházban. A repriz-számba menő előadáson Küry Klára játszotta Germain hadnagyot, Z. Singhofer Vilma asszony pedig Katalin cárnőt. Kürynek elmés, ötletes já­téka, Singhoffer Vilma szép éneke nagyon fokozta azt a rokonszenvet, amelylyel a közönség a mai fel­újító előadás alkalmával a magyar operettet fogadta. (*) A Nemzeti Színház újdonsága. A Nemzeti Színház legközelebbi bemutatója szombaton lesz. Ekkor kerül színre először Wilde Oszkár „An ideal busband“ című négyfelvonásos színműve, melynek magyar címe „Az eszményi férj“ lesz. Az újdonság­ban Cs. Alszeghy I., Lánczy J., D. Ligeti Juliska, Helvey Vízvári M., Molnár Rózsi, Mihályfi, Gál és Dezső adják a főszerepeket. (*) „A baba“ növendékelőadásban. Rákosi Szidi színésziskolája a héten folytatja vizsgálati elő­adásait a Királyszínházban. Szombaton délután lesz ez az előadás, mérsékelt, koronás helyárak mel­lett s az operett-osztály növendékei vesznek benne részt. Színre kerül Audran operettje: „A baba“ (*) A Magyar Színház szezonja. A Magyar Színház igazgatósága az idén már májusban be akarta fejezni a szezont. „A víg özvegy“ sikere azonban arra indította az igazgatóságot, hogy a rendes hat heti nyári szünet leszámításával egész október elsejéig nyitva tartsa kapuit. Október else­jén veszi át a színházat Beöthy László. (*) A londoni német operaszezon. A londoni „Covent Garden“ színházban a Van Dyck vezetése alatt álló német opera­szezonnak olyan nagy a si­kere, hogy két héttel meghosszabbították a szezont, mely február 26-án ér véget. Előadásra kerül még „A varázsfuvola“ és „A windsori víg nők.“ A jövő évre három hónapra bérelték ki a „Covent Garden“-t (*) Beöthy László színműpályázata. Beöthy László tudvalevőleg hármas színműpályázatot hir­detett az őszszel az ő igazgatása alá kerülő Magyar Színház műsora számára. Ez a pályázat — a Her­­czeg Ferenc „Livius“-ából, a Mikszáth Kálmán „Szent Péter esernyőjé“-ből és a Jókai „Új földes­, ur“ című regényéből írandó három szinmű­re — március elsején jár le. (*) Pálmay Ilka Newyorkban. Az „Amerikai Magyar Népszava“ ma érkezett száma jelenti, hogy Pálmay Ilka a múlt héten a „Kaiser Wilhelm der Grosse“ nevű hajón Newyorkba érkezett. (*) „Az ő nővére.“ A párisi „Athénée-szín­­ház“-ban a minap igen nagy sikerrel mutatták be Tristan Bernard „Az ő nővére“ című szentimentá­lis vígjátékát. (*) Darabváltozás a Népszínházban. A Nép­színházban holnap este „Az erényes nagykövet“ he­lyett a „Lilli“ kerül színre Komlósy Emmával a címszerepben. (*) A VI. kerületi népkonyha javára a Teréz­városi Kaszinóban e hónap 14-ére hirdetett hang­verseny plakátjain Fráter Lóránt neve is megje­lent, a közreműködők között. Fráter Lóránt annak kijelentésére kér föl bennünket, hogy e hangverse­nyen való közreműködésére senkinek ígéretet nem tett, közreműködésének hirdetésére felhatalmazást senkinek nem adott. (*) „A kis szökevény“ szereplői. A „Kis szö­kevényének csütörtök esti felújításán a Népszín­házban Küry Klára Gray Winnifred szerepét játszsza. A többi szerep kiosztása ez: Eduard — Szirmai, Flipper — Kovács Mihály, Leonello — Raskó Géza, Carmenia — Szilágyi Ida, Alice — Kápolnay Irén, Czeel — Újvári, Tamarind — Kiss Mihály. Küry Klára vasárnap délután is fellép a „Nebántsvirág“ címszerepében. , (*) A bischofsbergi szüzek. Megírtuk már, hogy Gerhardt Hauptmann, „A bischofsbergi szü­zek“ című vígjátéka a napokban megbukott a ber­lini „Lessing-thater“-ben. Ez a bukás most már kézzelfoghatóan is konstatáltatott. A költő megálla­podott a színház igazgatójával — így hozza ezt hí­rül egy távirat — hogy az új munkát a műsorról levegyék. Az e heti műsoron azonban így is Haupt­mann uralkodik: négy estén három műve szerepel, a „Takácsok“, a „Pippa táncol“ és a „Prémes bunda.“ (*) Új Massenet-opera. Monte-Carloban, mint már röviden megírtuk, a múlt héten tartották meg az új Massenet-operának­ premierjét. Az opera címe: „Thérése“, a szövegét Clarette írta, a „Comedie Francaise“ igazgatója. A közönség — amely na­gyobbrészt a legelőkelőbb társaság tagjaiból és is­mert muzsikusokból, állott — nagy tetszéssel fo­gadta az operát. A darab kitűnő színpadi munka; a megejtő lírai részletek mellett gyönyörű drámai jelenetek is vannak benne. Pompásan játszottak: Clement és Duffrane, a párisi „Víg Opera“ tagjai, s Arvel kisasszony, aki a címszerepet játszotta. A diszeleteket Visconti festette; a kifogástalan ren­dezés Gansbourg igazgatót dicséri. (*) A Telefon Hírmondó előfizetőinek a m. kir. Operaház minden előadását közvetí­ti. FŐVÁROS. * Tízmillió függő kölcsön. A „N. P. Journal“ és a „N. Fr. Presse“ azt írja, hogy a főváros a leg­sürgősebb kiadások fedezésére már legközelebb tíz­millió koronás függő kölcsönt vesz föl. Ezzel szem­ben illetékes helyről megkértek minket annak a konstatálására, hogy a főváros senkivel nem tár­gyalt a kölcsön fölvételét illetőleg. Egy lépéssel sincsen ma tovább a főváros, mint volt a tavalyi év végén, amikor a pénzügyi osztály expozéjában kije­lentette, hogy valószín­űleg szükség lesz kölcsön fölvételére, amiből az idei költségvetés deficitjét s más fontosabb kiadásokat fedezzenek. De még azt sem tudják, hogy mekkora összegre lesz szüksége, mert több ügyosztály még nem tette meg a jelen­tését sem azokról a föltétlenül sürgős közmunkák­ról, amelyek végrehajtásra várnak. * A közigazgatási bizottság mai ülésén Magya­­revits Mladen tiszti főorvos azt jelentette, hogy a főváros közegészségügye a­ múlt hónapban kedvező volt. A ragadós megbetegedések száma jelentéke­nyen csökkent. A budapesti kórházakban a múlt hónapban 21.1­44 beteget gyógyítottak. A mene­dékházakban 26.416 ember kapott hajlékot.­­ Az adófelügyelőségnek a jelentése szerint a múlt hónapban az állampénztárnál 3,713.414 korona, a fővárosnál 1,168.250 korona adót fizettek, 1,556.092 koronával többet, mint tavaly januárban. * Nagy-Budapest. Bárczy István polgármester tudvalévően megbízta dr. Harrer Ferencz tanács­­jegyzőt, hogy tanulmányozza a szomszédos közsé­gek közigazgatását, pénzügyi helyzetét és egyéb dolgait. Különös feladata volt dr. Harrer Ferenc­nek annak a megvizsgálása, hogy az egyes közsé­geknek Budapesthez való csatolása milyen mérték­ben terhelné meg a főváros háztartását. Dr. Harrer befejezte tanulmányát. Huszonhat községben járt és három csoportba sorozza a meglátogatott közsé­geket. Az első csoportba sorolja Újpestet, Rákos­palotát és Erzsébetfalvát. Ez a három község sze­rinte minden tekintetben megérett arra, hogy a fővároshoz csatolják. Jelentékenyebb mértékben nem terhelné meg a főváros pénzügyét a három községnek a becsatolása Különben is össze van már építve a fővárossal és ezek a községek eléggé rendezettek. A második csoportba körülbelül tizen­hat községet soroz, többnyire a Duna mentén fekvő községeket le egészen Kistétényig. Ezeknek a köz­ségeknek a lakossága Budapestből él. Minden érdek a fővároshoz köti ezeket a községeket, de anyagi helyzetük nem engedi meg a fővároshoz való csa­tolásukat, mert a főváros nem bízná meg a be­kapcsolás folytán rájutó terheket. Mivel azonban ezeknek a községeknek a megyével semmiféle ér­de­szességük nincsen s minden érdekük a fővá­roséval azonos, ezeket a községeket a fővárosnak mint törvényhatóságnak a fölügyelete alá helyezné. Ugyanazt a viszonyt teremtené meg, amely ma a­­megye és a község között van. A főváros fölügyelete alatt úgy lehetne fejleszteni ezeket a községeket, hogy idővel egyesíthetők legyenek. A harmadik cso­portba a távolabb fekvő hét község tartozik, ame­lyeknek a fővárossal ilyen érdekkapcsolatuk nincsen. Ezek megmaradnának úgy, amint ma vannak. * A pénzügyi és gazdasági bizottság ma dél­után tartott ülésében Sándor Pál indítványára el­határozta, hogy üléseit ezentúl pénteken délelőtt fél 11 órakor fogja megtartani. A bizottság a vásár­pénztárra felügyelő bizottságba Hüttl Tivadart küldte ki. Ezenkívül több bérletmeghosszabbítási ügyet tárgyalt és több rendbeli fedezetet mutatott ki a bizottság. * A Népszínház átalakítása. A Népszínház ta­tarozásának dolgával foglalkozott ma délután a fő­város pénzügyi és gazdasági bizottsága. A népszín­házi bizottság ugyanis legutóbb két jelentést ter­jesztett a tanács elé. Az egyikben a tavaly teljesí­tett átalakítási munkálatoknál fölmerült 27.000 ko­rona hiány folyósítását, a másikban újabb 360.006 korona költség megszavazását kérte a nézőtér res­taurálására. A bizottság megdöbbenéssel fogadta ezt az újabb kérelmet, s tárgyalásába ma bele sem mert fogni, hanem az adatok behatóbb tanulmányozása indokából péntekre halasztotta a tárgyalást. Az ülés lefolyásáról a következőkben tudósítunk: Az ülésen Vaszilievits János alpolgármester el­nökölt, előadó: dr. Szemenyei Kornél fogalmazó volt. Az előadó bemutatta a népszínházi bizottság­nak a tanácshoz legutóbb intézett két előterjeszté­sét. Az egyikben azt jelenti a bizottság, hogy a színház színpadi részének tavaly végzett átalakítási munkálatai az előirányzott 640.000 korona helyett 667.000 koronába kerültek. A hiány tehát 27.000 korona, amely összegnek utólagos folyósítását kéri a bizottság. Konstatálja egyúttal a bizottság, hogy a munka késedelmes befejezéséért senkit sem terhel felelősség. Második jelentésében a bizottság utal arra, hogy a Népszínházra hirdetett pályázat e hó­nap 16-án jár le, ámde mostani állapotában nem­ lehet átadni a színházat az új bérlőnek. A nézőtér renoválása, amelyen a színház létezése óta semmi­féle átalakítás nem történt, immár elodázhatatlan. Helyreállításra szorul továbbá a színház külseje, előcsarnoka és világítási rendszere is. E munkála­tokra szükséges költségek a következők: Nézőtér re­noválása 210.000 korona, előcsarnok helyreállítása 22.000 korona, a homlokzat tatarozása 48.000 ko­rona, a világítás reformálása 80.000 korona. Összesen tehát 360.000 korona az az összeg, ame­lyet a fővárostól újabban vár a bizottság, s reméli, hogy a főváros nem fog kitérni e hazafias és kultu­rális feladat elől. Megjegyezzük, hogy ezt a 360.000 koronát határidő- és kamatnélküli kölcsönkérP®i kéri a bizottság. Az ügyosztály ez előterjesztések fel­olvasása után terjedelmes jelentésben számolt be a bizottságnak arról, hogy mennyibe került eddig a Népszínház a fővárosnak. A színház épületén vég­zett átalakításokra eddigelé 1.027.000 koronát köl­tött már a főváros, a színház felépítése körülbelül 1.170.000 koronába került, a fővárosnak a Népszín­házba tett befektetése tehát eddigelé­g.300.000 ko­ronára rúg, ami az intézet jövedelmezőségével egy­általán nincsen arányban. Az ügyosztály az eddig követett módszert igen veszedelmesnek jelzi, s a legutóbbi években a színháznál egymást érő kalami­­tások fokozott elővigyázatra intenek. Mindent ösz­­szegezve, az ügyosztálynak javaslata az, hogy a ta­valy végzett átalakítási munkálatoknál felmerült 27.000 korona többlet kiadást folyósítsa a főváros, mert hiszen — teljesített munkákról lévén szó — ki sem térhet már előre, ami azonban az újabban kért 360.000 koronát illeti, az ügyosztály kijelenti, hogy erre az összegre nem tud fedezetet kijelölni. Az előterjesztés meghallgatása után Heltai Ferenc szólalt fel, aki az előadó által felsorolt adatokat egészítette ki. Márkus József kifejtette ezután, hogy a Népszínház csaknem egészen a főváros pénz­én épült, mert a nemzeti adomány mindössze 30.000 forintot tett ki. Dr. Feleki Béla annak a nézetének ad kifejezést, hogy ennek a gazdálkodásnak a rák­fenéjét meg kell végre-valahára keresni és gyöke­restül kiirtani. Olyan megoldási módot kell találni, amely a fővárost egyszer s mindenkorra megkíméli az újabb megterhelésektől. Egyébként pedig azt indít­ványozza, hogy az ügyosztály előterjesztését a vonat­kozó iratokkal egyetemben nyomassák ki, hogy a bizottság tagjai világos képet nyerjenek az ügy állásáról s e célból halaszszák el a tárgyalást. Dr. Springer Ferenc, dr. Vázsonyi Vilmos és Sándor Pál szintén a halasztás mellett érveltek, míg Hel­tai Ferenc a kérdés elodázását látja a halasztásban, Márkus József pedig a halasztás ellen nem tesz ugyan kifogást, de csak akkor, ha rövid tartamú. A bizottság végre kimondta, hogy az ügy tárgyalá­sát e hónap 15-ikére, péntekre halasztja. * Elítélt élelmiszerhamisítók. A közigazgatási bizottság mai ülésén élelmiszerhamisításért, ille­tőleg hamisított élelmiszernek forgalomba hozásá­ért a következőket ítélte el: Stacker József ma­jorost (Budapest) 300 koronára és az Ítéletnek hírlapban való közlésére. Andreánszky József ké­réséről (Budapest) 5 koronára. Lung Erzsébet.

Next