Pesti Napló, 1907. február (58. évfolyam, 28-51. szám)
1907-02-12 / 37. szám
14 Budapist, tedd? _________PESTI NAPLÓ. 1907. február 12. 37. szer zetést keltett. Zverina Mária, Sik tanár növendéke, nemcsak szép színpadi alak, hanem alaposan képzett énekesnő is. Hangja kissé sötétebb színezetű, de tisztán cseng a felsőbb regiszterekben is. A „Figaro lakodalmáéból és a „Romeo és Juliánból énekelt Éder Gusztávval és Pichler Elemérrel, mindkét számmal respektábilis sikert aratott. Jogos várakozással nézhetünk további fejlődése elé. Eidő Etel, aki Ábrányinétól tanul, a „Mignonéból adott elő két" énekrészletet. Kellemes orgánuma van, inkább mezzoszopránszerű. Magas hangjaiban néha még bizonytalan, de ügyes tekhnikájával ezt a múló fogyatékosságát sikerrel leplezi. Baselbeck Olga szintén Sik tanár növendéke, gyönyörű hanganyaggal rendelkezik, melyet még szebbé, nemesebbé tesz egyszerű előadásmódja. Képességei a heroina szerepkörébe utalják, arra is készül. Erzsébet belépőjét énekelte „Tannhaeuser“-ből és Amália áriáját az „Álarcos bál“-ból. Művészet volt, amit produkált, messze túlhaladta a növendékekhez fűzött igényeket. Éder Gusztáv baritonja kellemesen érvényesült a Zverina Máriával előadott kettősben. Kiérdemelt elismerésben részesült Pichler Elemér is, ki a duettek tenorrészeit énekelte. (*) Műsorváltozás az Operában. Az Operaházban holnap, kedden „Az álarcos bál“ Vasquezné Itália megbetegedése miatt elmarad és helyette „Tell Vilmos“ kerül színre. (*) Népszínház. Vasárnap este kettős vendégfellépéssel, Bélai Izor és Fejér Jenő szép operettje, „Katalin“ került színre a Népszínházban. A repriz-számba menő előadáson Küry Klára játszotta Germain hadnagyot, Z. Singhofer Vilma asszony pedig Katalin cárnőt. Kürynek elmés, ötletes játéka, Singhoffer Vilma szép éneke nagyon fokozta azt a rokonszenvet, amelylyel a közönség a mai felújító előadás alkalmával a magyar operettet fogadta. (*) A Nemzeti Színház újdonsága. A Nemzeti Színház legközelebbi bemutatója szombaton lesz. Ekkor kerül színre először Wilde Oszkár „An ideal busband“ című négyfelvonásos színműve, melynek magyar címe „Az eszményi férj“ lesz. Az újdonságban Cs. Alszeghy I., Lánczy J., D. Ligeti Juliska, Helvey Vízvári M., Molnár Rózsi, Mihályfi, Gál és Dezső adják a főszerepeket. (*) „A baba“ növendékelőadásban. Rákosi Szidi színésziskolája a héten folytatja vizsgálati előadásait a Királyszínházban. Szombaton délután lesz ez az előadás, mérsékelt, koronás helyárak mellett s az operett-osztály növendékei vesznek benne részt. Színre kerül Audran operettje: „A baba“ (*) A Magyar Színház szezonja. A Magyar Színház igazgatósága az idén már májusban be akarta fejezni a szezont. „A víg özvegy“ sikere azonban arra indította az igazgatóságot, hogy a rendes hat heti nyári szünet leszámításával egész október elsejéig nyitva tartsa kapuit. Október elsején veszi át a színházat Beöthy László. (*) A londoni német operaszezon. A londoni „Covent Garden“ színházban a Van Dyck vezetése alatt álló német operaszezonnak olyan nagy a sikere, hogy két héttel meghosszabbították a szezont, mely február 26-án ér véget. Előadásra kerül még „A varázsfuvola“ és „A windsori víg nők.“ A jövő évre három hónapra bérelték ki a „Covent Garden“-t (*) Beöthy László színműpályázata. Beöthy László tudvalevőleg hármas színműpályázatot hirdetett az őszszel az ő igazgatása alá kerülő Magyar Színház műsora számára. Ez a pályázat — a Herczeg Ferenc „Livius“-ából, a Mikszáth Kálmán „Szent Péter esernyőjé“-ből és a Jókai „Új földes, ur“ című regényéből írandó három szinműre — március elsején jár le. (*) Pálmay Ilka Newyorkban. Az „Amerikai Magyar Népszava“ ma érkezett száma jelenti, hogy Pálmay Ilka a múlt héten a „Kaiser Wilhelm der Grosse“ nevű hajón Newyorkba érkezett. (*) „Az ő nővére.“ A párisi „Athénée-színház“-ban a minap igen nagy sikerrel mutatták be Tristan Bernard „Az ő nővére“ című szentimentális vígjátékát. (*) Darabváltozás a Népszínházban. A Népszínházban holnap este „Az erényes nagykövet“ helyett a „Lilli“ kerül színre Komlósy Emmával a címszerepben. (*) A VI. kerületi népkonyha javára a Terézvárosi Kaszinóban e hónap 14-ére hirdetett hangverseny plakátjain Fráter Lóránt neve is megjelent, a közreműködők között. Fráter Lóránt annak kijelentésére kér föl bennünket, hogy e hangversenyen való közreműködésére senkinek ígéretet nem tett, közreműködésének hirdetésére felhatalmazást senkinek nem adott. (*) „A kis szökevény“ szereplői. A „Kis szökevényének csütörtök esti felújításán a Népszínházban Küry Klára Gray Winnifred szerepét játszsza. A többi szerep kiosztása ez: Eduard — Szirmai, Flipper — Kovács Mihály, Leonello — Raskó Géza, Carmenia — Szilágyi Ida, Alice — Kápolnay Irén, Czeel — Újvári, Tamarind — Kiss Mihály. Küry Klára vasárnap délután is fellép a „Nebántsvirág“ címszerepében. , (*) A bischofsbergi szüzek. Megírtuk már, hogy Gerhardt Hauptmann, „A bischofsbergi szüzek“ című vígjátéka a napokban megbukott a berlini „Lessing-thater“-ben. Ez a bukás most már kézzelfoghatóan is konstatáltatott. A költő megállapodott a színház igazgatójával — így hozza ezt hírül egy távirat — hogy az új munkát a műsorról levegyék. Az e heti műsoron azonban így is Hauptmann uralkodik: négy estén három műve szerepel, a „Takácsok“, a „Pippa táncol“ és a „Prémes bunda.“ (*) Új Massenet-opera. Monte-Carloban, mint már röviden megírtuk, a múlt héten tartották meg az új Massenet-operának premierjét. Az opera címe: „Thérése“, a szövegét Clarette írta, a „Comedie Francaise“ igazgatója. A közönség — amely nagyobbrészt a legelőkelőbb társaság tagjaiból és ismert muzsikusokból, állott — nagy tetszéssel fogadta az operát. A darab kitűnő színpadi munka; a megejtő lírai részletek mellett gyönyörű drámai jelenetek is vannak benne. Pompásan játszottak: Clement és Duffrane, a párisi „Víg Opera“ tagjai, s Arvel kisasszony, aki a címszerepet játszotta. A diszeleteket Visconti festette; a kifogástalan rendezés Gansbourg igazgatót dicséri. (*) A Telefon Hírmondó előfizetőinek a m. kir. Operaház minden előadását közvetíti. FŐVÁROS. * Tízmillió függő kölcsön. A „N. P. Journal“ és a „N. Fr. Presse“ azt írja, hogy a főváros a legsürgősebb kiadások fedezésére már legközelebb tízmillió koronás függő kölcsönt vesz föl. Ezzel szemben illetékes helyről megkértek minket annak a konstatálására, hogy a főváros senkivel nem tárgyalt a kölcsön fölvételét illetőleg. Egy lépéssel sincsen ma tovább a főváros, mint volt a tavalyi év végén, amikor a pénzügyi osztály expozéjában kijelentette, hogy valószínűleg szükség lesz kölcsön fölvételére, amiből az idei költségvetés deficitjét s más fontosabb kiadásokat fedezzenek. De még azt sem tudják, hogy mekkora összegre lesz szüksége, mert több ügyosztály még nem tette meg a jelentését sem azokról a föltétlenül sürgős közmunkákról, amelyek végrehajtásra várnak. * A közigazgatási bizottság mai ülésén Magyarevits Mladen tiszti főorvos azt jelentette, hogy a főváros közegészségügye a múlt hónapban kedvező volt. A ragadós megbetegedések száma jelentékenyen csökkent. A budapesti kórházakban a múlt hónapban 21.144 beteget gyógyítottak. A menedékházakban 26.416 ember kapott hajlékot. Az adófelügyelőségnek a jelentése szerint a múlt hónapban az állampénztárnál 3,713.414 korona, a fővárosnál 1,168.250 korona adót fizettek, 1,556.092 koronával többet, mint tavaly januárban. * Nagy-Budapest. Bárczy István polgármester tudvalévően megbízta dr. Harrer Ferencz tanácsjegyzőt, hogy tanulmányozza a szomszédos községek közigazgatását, pénzügyi helyzetét és egyéb dolgait. Különös feladata volt dr. Harrer Ferencnek annak a megvizsgálása, hogy az egyes községeknek Budapesthez való csatolása milyen mértékben terhelné meg a főváros háztartását. Dr. Harrer befejezte tanulmányát. Huszonhat községben járt és három csoportba sorozza a meglátogatott községeket. Az első csoportba sorolja Újpestet, Rákospalotát és Erzsébetfalvát. Ez a három község szerinte minden tekintetben megérett arra, hogy a fővároshoz csatolják. Jelentékenyebb mértékben nem terhelné meg a főváros pénzügyét a három községnek a becsatolása Különben is össze van már építve a fővárossal és ezek a községek eléggé rendezettek. A második csoportba körülbelül tizenhat községet soroz, többnyire a Duna mentén fekvő községeket le egészen Kistétényig. Ezeknek a községeknek a lakossága Budapestből él. Minden érdek a fővároshoz köti ezeket a községeket, de anyagi helyzetük nem engedi meg a fővároshoz való csatolásukat, mert a főváros nem bízná meg a bekapcsolás folytán rájutó terheket. Mivel azonban ezeknek a községeknek a megyével semmiféle érdeszességük nincsen s minden érdekük a fővároséval azonos, ezeket a községeket a fővárosnak mint törvényhatóságnak a fölügyelete alá helyezné. Ugyanazt a viszonyt teremtené meg, amely ma amegye és a község között van. A főváros fölügyelete alatt úgy lehetne fejleszteni ezeket a községeket, hogy idővel egyesíthetők legyenek. A harmadik csoportba a távolabb fekvő hét község tartozik, amelyeknek a fővárossal ilyen érdekkapcsolatuk nincsen. Ezek megmaradnának úgy, amint ma vannak. * A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délután tartott ülésében Sándor Pál indítványára elhatározta, hogy üléseit ezentúl pénteken délelőtt fél 11 órakor fogja megtartani. A bizottság a vásárpénztárra felügyelő bizottságba Hüttl Tivadart küldte ki. Ezenkívül több bérletmeghosszabbítási ügyet tárgyalt és több rendbeli fedezetet mutatott ki a bizottság. * A Népszínház átalakítása. A Népszínház tatarozásának dolgával foglalkozott ma délután a főváros pénzügyi és gazdasági bizottsága. A népszínházi bizottság ugyanis legutóbb két jelentést terjesztett a tanács elé. Az egyikben a tavaly teljesített átalakítási munkálatoknál fölmerült 27.000 korona hiány folyósítását, a másikban újabb 360.006 korona költség megszavazását kérte a nézőtér restaurálására. A bizottság megdöbbenéssel fogadta ezt az újabb kérelmet, s tárgyalásába ma bele sem mert fogni, hanem az adatok behatóbb tanulmányozása indokából péntekre halasztotta a tárgyalást. Az ülés lefolyásáról a következőkben tudósítunk: Az ülésen Vaszilievits János alpolgármester elnökölt, előadó: dr. Szemenyei Kornél fogalmazó volt. Az előadó bemutatta a népszínházi bizottságnak a tanácshoz legutóbb intézett két előterjesztését. Az egyikben azt jelenti a bizottság, hogy a színház színpadi részének tavaly végzett átalakítási munkálatai az előirányzott 640.000 korona helyett 667.000 koronába kerültek. A hiány tehát 27.000 korona, amely összegnek utólagos folyósítását kéri a bizottság. Konstatálja egyúttal a bizottság, hogy a munka késedelmes befejezéséért senkit sem terhel felelősség. Második jelentésében a bizottság utal arra, hogy a Népszínházra hirdetett pályázat e hónap 16-án jár le, ámde mostani állapotában nem lehet átadni a színházat az új bérlőnek. A nézőtér renoválása, amelyen a színház létezése óta semmiféle átalakítás nem történt, immár elodázhatatlan. Helyreállításra szorul továbbá a színház külseje, előcsarnoka és világítási rendszere is. E munkálatokra szükséges költségek a következők: Nézőtér renoválása 210.000 korona, előcsarnok helyreállítása 22.000 korona, a homlokzat tatarozása 48.000 korona, a világítás reformálása 80.000 korona. Összesen tehát 360.000 korona az az összeg, amelyet a fővárostól újabban vár a bizottság, s reméli, hogy a főváros nem fog kitérni e hazafias és kulturális feladat elől. Megjegyezzük, hogy ezt a 360.000 koronát határidő- és kamatnélküli kölcsönkérP®i kéri a bizottság. Az ügyosztály ez előterjesztések felolvasása után terjedelmes jelentésben számolt be a bizottságnak arról, hogy mennyibe került eddig a Népszínház a fővárosnak. A színház épületén végzett átalakításokra eddigelé 1.027.000 koronát költött már a főváros, a színház felépítése körülbelül 1.170.000 koronába került, a fővárosnak a Népszínházba tett befektetése tehát eddigelég.300.000 koronára rúg, ami az intézet jövedelmezőségével egyáltalán nincsen arányban. Az ügyosztály az eddig követett módszert igen veszedelmesnek jelzi, s a legutóbbi években a színháznál egymást érő kalamitások fokozott elővigyázatra intenek. Mindent öszszegezve, az ügyosztálynak javaslata az, hogy a tavaly végzett átalakítási munkálatoknál felmerült 27.000 korona többlet kiadást folyósítsa a főváros, mert hiszen — teljesített munkákról lévén szó — ki sem térhet már előre, ami azonban az újabban kért 360.000 koronát illeti, az ügyosztály kijelenti, hogy erre az összegre nem tud fedezetet kijelölni. Az előterjesztés meghallgatása után Heltai Ferenc szólalt fel, aki az előadó által felsorolt adatokat egészítette ki. Márkus József kifejtette ezután, hogy a Népszínház csaknem egészen a főváros pénzén épült, mert a nemzeti adomány mindössze 30.000 forintot tett ki. Dr. Feleki Béla annak a nézetének ad kifejezést, hogy ennek a gazdálkodásnak a rákfenéjét meg kell végre-valahára keresni és gyökerestül kiirtani. Olyan megoldási módot kell találni, amely a fővárost egyszer s mindenkorra megkíméli az újabb megterhelésektől. Egyébként pedig azt indítványozza, hogy az ügyosztály előterjesztését a vonatkozó iratokkal egyetemben nyomassák ki, hogy a bizottság tagjai világos képet nyerjenek az ügy állásáról s e célból halaszszák el a tárgyalást. Dr. Springer Ferenc, dr. Vázsonyi Vilmos és Sándor Pál szintén a halasztás mellett érveltek, míg Heltai Ferenc a kérdés elodázását látja a halasztásban, Márkus József pedig a halasztás ellen nem tesz ugyan kifogást, de csak akkor, ha rövid tartamú. A bizottság végre kimondta, hogy az ügy tárgyalását e hónap 15-ikére, péntekre halasztja. * Elítélt élelmiszerhamisítók. A közigazgatási bizottság mai ülésén élelmiszerhamisításért, illetőleg hamisított élelmiszernek forgalomba hozásáért a következőket ítélte el: Stacker József majorost (Budapest) 300 koronára és az Ítéletnek hírlapban való közlésére. Andreánszky József kéréséről (Budapest) 5 koronára. Lung Erzsébet.