Pesti Napló, 1907. augusztus (58. évfolyam, 182-207. szám)

1907-08-28 / 204. szám

(Budapest, szerda PESTI NAPLÓ, 1907. augusztus 28. 204. szám 13 ■— Milliós sikkasztás Olaszországban, Rómá­ból jelentik. A délolaszországi Bari­­megye tanácsa valószínűleg el fogja csapni összes számvevőségi és pénztári hivatalnokait, akik 1888. óta példátlan vak­merőséggel sikkasztották el a megye és a községek pénzét. Az olasz nemzeti bank több hivatalnoka is bele van keverve ebbe az ügybe, mert ez a bank is kezelt, különösen megyei alapítványi pénzeket. A sikkasztás a legvakmerőbben az 1894. és 1902. évek közt folyt s a kormány számvevő közegei most, en­nek a kilenc évnek számadásait vizsgálják meg. S a legérdekesebb a dologban az, hogy az elsikkasztott összeget még csak megközelítőleg sem tudják megál­lapítani, csak gyanítják, hogy közel egymillió óráról van szó. A számadások befejeztével a sikkasztó hi­vatalnokok természetesen a büntető törvényszék elé kerülnek. A sikkasztást Bariban a hivatalnokok úgy követték el, amikor valamelyik község egy időben tartozott is a megyének s követelni valója is volt rajta, a megye kiadott egy fizetési meghagyást és egy befizetési rendelkezést, a befizetett pénzössze­geket zsebrevágták, de nyugtákat küldöttek az érde­kelt községeknek, a megye által fizetett összeget pe­dig a hűtlen hivatalnokoknak egy megbízottja vette föl.­­­ Elpusztult japán város. Hakodatóból táv­­iratozzák, hogy a városban tegnap reggel óriási tűzvész­ tört ki, mely a város épületeinek hetven százalékát elpusztította. A konzulátusok palotái, az amerikai konzulátus kivételével, szintén leégett. — Vérengző férj. Bécsből jelentik, hogy Rudolfsheimban ma reggel véres családi dráma tör­tént Dlouhy hegyi kalauz lakásában. A lakásban Dlouhy és a felesége laknak. A házaspár tegnap este mint rendesen, korán lefeküdt. Ma hajnalban az asz­­szony revolverlövés zajára riadt föl álmából. Amikor magához tért, látta, hogy férje kezében tartott re­volverét a halántéka felé irányítja. Az asszony, akit az első lövés a fején megsértett, kiugrott ágyából és még mielőtt férje másodszor elsüthette volna a re­volvert, kiszorította férjét a konyhába és hangosan segítségért kiáltott. A konyhában még három revol­verlövés hangzott el, amelyeket a férj saját maga el­len irányított. Ekkor érkeztek meg a lakásba a szom­szédok, akik Dlouhyt, aki éppen ki akart ugorni a konyha ablakán, visszarántották. A házaspárt kór­házba szállították,­­­gy látszik, hogy Dlouhy elm­e­­zavarban követte el tettét. — Folyóvizeinkkel. A földmivelési minisztérium vízrajz­i osztályához érkezett jelentések szerint a Duna közepes vízállással Passautól Dunapenteléig apad, le­­jebb emelkedik. Budapesten tegnap óta 11 centiméterrel apadt. A vízállás ma 291 cm. A Dráva vízállása köze­pes és apad. A Száva alacsony vízállással apadó jel­legű. A Tisza vízállása alacsony. M.-Sziecstől Tokajig apad, lejebb emelkedik. 11 — Kirabolt községi pénztár. Szegedről jelen­tik: Magyarcsanádon vakmerő módon rabolták ki a községi pénztárt. Éjjel törtek be a község­házára és a pénztár fölfeszítése után 6201 korona 96 fillért vittek el ismeretlen tettesek. A csend­­őrség jelentése szerint a községházán este hat órakor szokás szerint bezárták a pénzszekrényt, aztán a szolga kisöpörte a hivatalos helyiséget és ő is elment. A községházán az éj folyamán csak az éjjeli őr­ volt jelen. Valószínű, hogy ez is el­aludt és nem vette észre a rablók munkáját, mely teljesen zajtalan volt, mivel a községháza, vala­mint a Wertheim-szekrény ajtaját álkulcscsal nyi­tották ki. Reggel a községi jegyző és mindazok, kiknek a községházán volt dolguk, nyolc órakor jelentek ott meg. Már jó ideig ott volt a jegyző, segédjegyző és a községi bíró, midőn észrevették, hogy a Wertheim-szekrény föl van nyitva és hogy annak egész tartalmát, mely 6201 korona 96 fil­lér volt, elvitték. Sem a községháza, sem a Wert­heim-szekrény ajtaján sem a feszítésnek vagy a legkisebb külerősz,aknak semmi nyoma A községi jegyző az esetről azonnal értesítette a csendőrsé­get és Thaisz Géza középponti járási főszolgabí­­rót. A nyomozást Thaisz Géza főszolgabíró az apátfalvai csendőrőrssel vezette. Hétfőn ment ki a sürgősen beterjesztett iratokkal Magyarcsanádra dr. Márton József helyettes vizgálóbíró Szeged­ről és rövid­­ idei­­ vizsgálat után a nyomozásnak szenzációs fordulata lett. Már a Csendőrség nyo­mozása közben feltűnt, hogy az ajtót is meg a pénzszekrényt is úgy nyitották ki, hogy a sérülés­nek nyoma sem volt látható. Az is feltűnő körül­mény volt, hogy az éjjeli­őr semmi zajt nem hal­lott. Ehez járult még az..,hogy a vizsgálóbíró előtt a községi pénztáros zavaros feleleteket adott, Ma­­tuslik Gyula­­ pénzügyi segédtitkár pedig gyanús­nak találta a községi pénzkezelést. Mindezek alap­ján Márton vizsgálóbíró rendelkezésére a községi pénztárost letartóztatták. — A Gábor-féle fia­ internátus, mely most két éve Toprádtól Losoncig,­­tavaly nyáron Tátra-Lomnictól Léváig tett 8—10 napos gyalogvándorlással fejezte be a Magas Tátrában fölött vakációt, ez idén Dél-Tirolt és Észak-O­roszországot járta be. Innichenből kiindulva Misurinán, Collinán, a Falzarego-nvergen át Andraz, Capriel, Alleghe, Agordo felé Feltreig vándoroltak, onnan vonaton i’aduába. Velencébe utaztak és végre Fiumén át érkeztek Budapestre. A 10—16 éves növendékek jó egészségben és kitűnő hangulatban tették meg a hosszú­­utat. Kívánatos volna, ha az ilyen, más országokban nagyon elterjedt és főleg paedagógiai szempontból na­gyon hasznos gyalogvándorlásoknak a magyar ifjúság körében minél több lelkes hive akadna. — Rendőrségi hirek. Lövöldöző rendőr. A külvárosi utcákon gyakran rakéta-sütésekkel mu­latnak a gyerekek. Ha rendőrt látnak, természete­sen futásnak erednek s nem lehet őket elfogni. Kollár II. István tegnap este a Csángó­ utcában rá akart ijeszteni a rakétákkal játszó gyerekekre s a levegőbe lőtt. A golyó azonban a tőle kétszáz lépésnyire lévő Holéczi Mária cselédleányt érte, aki könnyebb sérülést szenvedett. A túlbuzgó rendőr ellen megindították a fegyelmi eljárást. — A val­lás őrültje. Ma délelőtt a terézvárosi templomban őrület tört ki Schiller Teréz 21 éves leányon. A szerencsétlen teremtés hangosan jajveszékelve imádkozni kezdett, majd görcsöket kapott és alig lehetett magához térí­tani. A mentők a tébolyodott leányt a lipótmezei tébolydába szállították. — Élet­untak. Gregus Rózsika nevelőnő tegnap este a Ferenc József-rakpartról a Dunába akart ugrani. A járókelők azonban idejekorán észrevették szán­dékát, megtagadták s átadták egy rendőrnek, aki a főkapitányságra kísérte a leányt. Ott életuntsá­­got emlegetett s kijelentette, hogy mindenáron meg akar halni. A rendőrség a leányt reggelig őrizet alatt tartotta, aztán átadta Rákóczi-út 34. szám alatt lakó munkaadójának. —• Ma délben a Vigadó előtt a Dunába ugrott egy 20—25 eszten­dős munkásnő. Néhány hajóslegény utána ugrott s még élve kimentették. Bevitték a Rókuc-kórházba, ahol még mindig eszméletlenül fekszik. — Fölis­mert öngyilkos. Vasárnap a Várbástyán, a Lónyay­­villa mellett egy fiatalember agyonlőtte magát. Ma az öngyilkost hozzátartozói felismerték. Márkus Jenő 31 éves volt hivatalnok. Most munkanélkül volt s valószínűleg nyomora miatt lett öngyilkos. A Dunából kifogott halott. Szent István napján történt, hogy Pál Géza pusztahabányi születésű 28 éves pincér a Margit-hídról a Dunába ugrott és elmerült. Az öngyilkos holttestét ma kifogták a Dunából a Ferenc József-híd mellett. — Fővárosi Orfeum. Az augusztusi műsor min­den száma sikert arat. A szellőztető-készülék oly kitű­nően működnek, hogy a helyiség hőmérséklete állan­dóan 16­­. fok. Jegyek a nappali­­ pénztárnál válthatók előre, az előadás pedig esti nyolc órakor kezdődik. A Hirsch egyenruházati intézete, Budapest, Do­­rottya­ utca 11. felkéri az egyéves önkéntes urakat, hogy egyenruhaszükségleteik beszerzését saját érdekük­ben nála eszközöljék. · Gichner János (Witt, Erzsébet-körút 20) felhívja az olvasók figyelmét ma megjelent hirdetésére. — Selyemlámpacinyek Tles nővérek Kigyó-utca 5. ~ A la Manche csatornás alagút építése. Élénk emlékezésben él még a nagy probléma, melylyel An­glia és Franciaország foglalkozott, hogy a közlekedést a Calais-i szoroson át hogyan lehetne alagúttal lehetővé tenni. Ezen­ eddig csak a fantázia szüleményét az Apolló-színház igazgatósága és egy mozgófényképgyáros találékonysága, a valóság köntösébe öltötte s bemutatja az alagút építését és az első próbaátkelést. Az Apolló­­szinház lépést tartva a párisi színházakkal ezen óriási világra­­ szóló szenzációt nagy áldozatok árán megsze­rezte, e héten minden előadáson bemutatja. Darka krónika. (Pesti gyerek falun. — A gomba. — A jó sz­n­ház elogatőle.) =1. Ezek visegrádi történetek, és mind a kettő a hajón hangzott el, mely lassan úszott Pest felé. Professzor-ember jegyezte fel a históriákat, olyas­valaki, akit érdekel a gyermekek lelki világa. Az egyiknek egy kis pesti fiú a hőse. A gye­rek először volt falun a nyáron, és annyira, a­menyire, megtanulta a falusi dolgokat. Az apja borzasztóan örült ennek, és egy napon kihall­gatta a fiút, mint valami tanító, hogy lássa az elő­menetelét. Azt kérdi tőle: —­ Mikor érik a sárga barack ? — Nyáron. — Jól van. Hát az őszi barack mikor érik? — őszszel. *— Kitűnő. — Hát a körte mikor érik? — Az is őszszel érik, de nálunk nincs- Csak a szomszédnak van. — Jól van. És mikor szedi az ember a körtét? Erre kis habozás következik. Aztán felragyog a fiú arca. Szeliden szól: — Mikor a kutya meg van kötve.) . ifc ' 1 .t Sb A másikat parasztgyerekek mondották. A tanár meglátta, hogy bandukolnak az országúton, a falu felé. Zacskókat cipeltek. Megállítja őket és a zacskóra mutat: « — Mi van benne? — Gomba — hangzik a felelet. A tanár int, hogy nyissák ki a zacskókat.­­— Minek? — kérdik a gyerekek. — Meg akarom vizsgálni a gombát, hogy jó-e. Erre kibontják a zacskókat, s a­­tanár nagy­­szakértelemmel szemügyre veszi a gombát. Nagy­­rémülettel szól: — Azonnal a Dunába vele! Ez mind rossz gomba. — Dehogy rossz! — szól hetykén az egyik. — Hogyne volna rossz! Hisz ezt nem szabad megenni! Bömbölve szól a gyerek.­­— Hát ki akarja megenni? Eladni viszszük! * él Egy színház igazgatósági irodájában re­ferál a titkár az igazgatónak, hogy kik váltottak eddig az új szezonra premierbérletet. — Grünfeldék is béreltek két zsöllyét — mondja többek között a titkár. — Grünfeld, a gabonakereskedő? — kérdezte álmélkodva egy színpadi szerző, aki véletlenül je­len volt az igazgató irodájában. — Igen! — feleli a titkár­— Óriási! — folytatja a szerző. — Mit akar­nak ezek az emberek a művészettől? Soha­se hit­tem volna, hogy ezek ilyen jó színházlátogatók! Mit keresnek ezek minden premieren? — Furcsa kérdés! — szólalt meg erre az igazgató — Grünfeldné azért jön a premierekre, hogy lássa, mit viselnek a nők a nézőtéren, Grün­­feld pedig azért, hogy lássa, mit nem viselnek nők a színpadon! Jászai Mari a nép k­özött. Szováta, augusztus 26. Mintha megelevenedett volna egy jelenet a ma­gyar színművészet­ hőskorából. Mikor a magyar színész igazi apostol volt, a magyar nyelv és művészet, a humanizmus és idealiz­mus apostola. Mikor a magyar művész az apostolok lován járt-és nem — automobilon. Szováta fürdőnek, Sf Székelyföld csodájának, két páratlan nevezetessége van. Az egyik a Medve-tó, Magyarország legszebb tava, ez a rádium-tenger; a másik az, hogy e tóban fü­rdőzik Jászai Mari, aki­nek nevénél minden jelző felesleges. Szováta négy rétegből áll. A régi falu, az alsó, a középső és a felső fürdőtelep. E telepek lakóit a kedvezőtlen fürdőszezon kellemetlenségeiért a Jászai Mari művészete kárpótolja, melyet itt az embersze­­retet és a kultúra nevében ragyogtat az intim köz­vetlenség teljes pompájában és bűvös hatásával Szo­­váta nemzője. Művészete hatalmas törzsének egy újabb külön ága virult és terem dús gyümölcsöket. A művészet, az irodalom, a szociológia, legbonyolul­tabb kérdéseit oldja meg Jászai Mari, mint felol­vasó, széles tudással, mély gondolkozással, nemes érzéssel és páratlan előadó művészettel. Vasárnap délután pedig Jászai Mari leszállott a néphez, illetőleg felemelte a népet a maga fenkölt lelke felé. Lent a falu elején, a díszes templom tö­vében, az iskola tág udvarán, az Isten szabad ege alatt felolvasást tartott a falu népének. Apraja­­nagyja, öregje-ifjú sürü csoportokban állotta körül a gályákkal diszített emelvényt, mely előtt a fürdőven­dégek kisebb, de előkelő társasága ült. Jászai Mari a magyar falusi nép két átkos meg­­rontójáról beszélt: a váltóról és a pálinkáról, s nem amaz apostolok közé tartozik, akik vizet prédikálnak és a bort isznak. A legbensőbb meggyőződés, az emberszeretet, a hazafias aggodalom és elkeseredés hangján kelt ki a magyar nép­irtó mételyei ellen, hathatós példákkal tetézve a vaskövetkezetességű elmélkedést. Különösen hatásos és megindító volt az öreg Barsi Józsefnek, a magyar becsület e klasszikus példájának a históriája. Némely helyi találó célzás is elérte célját.

Next